Amikor az anyag „felvillan”, detektálhatóvá válik az ionizáló sugárzás

Az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez úgynevezett szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, mely jelenséget szcintillációnak nevezünk. Ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját.

„Lényegében olyan anyagokat fejlesztünk vékonyrétegként, amelyek képesek fényjelekké alakítani az ionizáló sugárzást, így az mérhetővé válik” – fogalmazott Hajdu Cintia, a Szegedi Tudományegyetem Kémia Doktori Iskolájának PhD-hallgatója.

Új anyag, új forma, új lehetőségek

A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz–halogenidek állnak. A kutatócsoport ezeket nem hagyományos egykristályként, hanem néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítja elő.

Ez a megközelítés több fontos előnyt kínál:

• a réz-halogenid anyagválasztás stabil és megbízható működést tesz lehetővé,
• vékonyrétegként kevésbé érzékeny a zavaró háttérsugárzásra,
• pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizáló sugárzás típusokat,
• ipari méretekben is előállítható.

Ez különösen fontos olyan extrém környezetekben, mint az űr vagy a kísérleti magfúziós berendezések, ahol a gamma-háttérsugárzás megnehezíti a pontos mérést.

Már a laborban is látványos eredmények

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre.

A minták átadása előtt a kutatócsoport részletes vizsgálatokat végez, ellenőrizve az anyag szerkezetét, összetételét és optikai tulajdonságait. Ez biztosítja, hogy a további nagyenergiájú sugárzás tesztekhez már pontosan jellemzett, megbízható anyagok álljanak rendelkezésre.

Laborból az ipari alkalmazások felé

A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket úgynevezett oldat porlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál.

Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt, többek között:

• sugárzásmérő berendezésekben,
• orvosi diagnosztikai eszközökben,
• űripari rendszerekben,
• valamint kutatási célú detektorokban.

Hazai együttműködésben születő innováció

A kutatás témavezetői Dr. Janáky Csaba és Dr. Samu Gergely Ferenc, a fejlesztésben pedig kulcsszerepet játszott a debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) kutatóival – többek között Dr. Hunyadi Mátyással és Dr. Csige Lóránttal – való együttműködés.

A Szegedi Tudományegyetemen zajló kutatás jól példázza, hogyan találkozik az anyagtudomány, a fizika és az ipari innováció. A szegedi és debreceni kutatók együttműködése révén olyan új anyagok fejlesztése valósul meg, amelyek hosszú távon a sugárzásérzékelés következő generációját alapozhatják meg.

Az Innovációs Díj elismerés pedig megerősíti, hogy a Szegedi Tudományegyetemen folyó kutatás nemcsak tudományos szempontból kiemelkedő, hanem a jövő technológiai megoldásaihoz is hozzájárulhat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fényvillanással mérik a láthatatlant Szegeden appeared first on Műszaki Magazin.

Az új platform megteremti annak alapját, hogy a több telephellyel működő szervezet egységes, közös menedzsmentstruktúrában tudjon működni. A megoldást elsőként az ELI cseh, dolní břežanyi és szegedi kutatóközpontjaiban vezetik be; a romániai Măgurele telephely későbbi csatlakoztatása a tervek szerint egy következő lépés lehet.

Az ELI eddig különböző rendszerekkel dolgozott a kutatóközpontjaiban, amelyek egymástól függetlenül működtek. Egy közös ERP-be való beruházást határozott el a társaság, hogy az ELI egységes szervezetként működjön, és megőrizze globális vezető szerepét a lézertudományban. „Az új rendszer interoperabilitást teremt az ELI telephelyei között, és segíti a minőség egységes megközelítésének kialakítását a szervezet egészében. Mindez egyben elköteleződésünk a hatékony erőforrás-felhasználás mellett – a tudomány érdekében” – mondta Florian Gliksohn, az ELI ügyvezető igazgatója.

Csúcskategóriás kutatóközpont Szegeden

Az ELI egy nemzetközi kutatóközpont: csehországi, magyarországi és romániai nagy teljesítményű lézeres létesítményei a világ legfejlettebb berendezései közé tartoznak. Az ELI 2021 óta európai kutatási infrastruktúra-konzorciumként (ERIC) működik, hat tagország együttműködésében; központja a Prágához közeli Dolní Břežany-ban található.

A szegedi ELI ALPS (Attosecond Light Pulse Source) kifejezetten a rendkívül rövid fényimpulzusok – attoszekundumos „villanások” – előállítására specializálódott, amelyekkel a kutatók az elektronok mozgását is „nyomon tudják követni” atomokban és anyagokban. Az ELI kutatásai új távlatokat nyitnak többek között a fizika, a kémia, az anyagtudomány és a biomedicina területén, miközben ipari partnerek számára is hozzáférést biztosít a legmodernebb technológiákhoz – elősegítve ezzel az áttörő innovációk megszületését, a hatékonyabb daganatkezelési eljárásoktól kezdve a nukleáris hulladék biztonságosabb kezelését támogató megoldásokig.

Felhőtechnológia a kutatói együttműködésért

A McKinsey szerint az európai vállalatok döntő többsége – 95 százaléka – már arról számol be, hogy a felhőtechnológiák kézzelfogható hozzáadott értéket teremtettek. Az ELI korábban is alkalmazott felhőalapú megoldásokat, a most induló ERP-bevezetés azonban az első olyan nagy léptékű projekt, amely érdemben egyszerűsíti és egységesíti az egész szervezet működését.

Az új ERP-rendszer a szervezet teljes működésére hatással lesz. A HR-csapatok központosított adatokkal és digitalizált folyamatokkal dolgozhatnak a toborzás, az értékelés és a munkavállalói fejlesztés területén. A pénzügyi és számviteli területek egységesített folyamatokat kapnak, emellett beépített AI-funkciók gyorsítják például a számlák párosítását, és azonnali rálátást adnak a fő pénzügyi mutatókra. A tudományos csapatok számára az egységes rendszer jobb koordinációt biztosít a nemzetközi projektek megvalósításában. Az SAP-val való együttműködés mellett elsősorban a platform megbízhatósága és a gyorsabb megtérülés szólt.

„Az ELI példamutató módon emeli a kutatóintézeti működést a legjobb iparági standardokra, az adatvezérelt folyamatokat állítva középpontjába. A projekt legnagyobb értéke, hogy minden adminisztrációban megspórolt perc a tudomány előrehaladását szolgálja. Az S/4HANA Public Cloud egységes nyelvet ad és közös alapot teremt a szegedi és a nemzetközi csapatoknak, így még gyorsabban születhetnek innovációk, Európa pedig megőrizheti versenyképességét”

— mondta Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Az ELI tervei szerint az SAP S/4HANA Public Cloud éles indulása a nyár végére várható. A jövőben a szervezet a digitális alapok további megerősítésére adat- és üzleti analitikai, tervezési és költségvetési funkciók bővítését is mérlegeli, hogy kutatási tevékenységeit még stabilabb, egységes platformra építhesse.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Európa vezető lézer-alapú kutatóközpontja Szegeden appeared first on Műszaki Magazin.

A HHLA vasúti leányvállalataként működő nemzetközi METRANS Csoport második magyarországi konténerterminálja várhatóan 2027-ben kezdi meg a működését, tovább erősítve hazánk szerepét az európai ellátási láncokban, valamint növelve a régió és az ország versenyképességét.

A METRANS Csoport magyarországi új konténertermináljának ünnepélyes beruházásindítójára Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Joó István kormánybiztos, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója, Botka László, Szeged polgármestere, valamint Kiss Péter, a METRANS Csoport elnök-vezérigazgatója részvételével került sor.

A várhatóan 2027-ben üzembe álló szegedi terminál a METRANS magyarországi hálózatának új elemeként csatlakozik majd a 2017 óta már aktívan működő budapesti terminálhoz. A szegedi intermodális központ az ország déli kapujaként új logisztikai pólust teremt, és lehetővé teszi, hogy Magyarország a Közép-Európát a Balkánnal összekötő logisztikai folyosó vezető szereplőjévé váljon. A terminál közel 10 hektáron épül meg, ahol egyebek mellett négy, egyenként 330 méter hosszú rakodóvágány és két távirányítású, csúcstechnológiás elektromos portáldaru biztosítja az áruk gyors, biztonságos és fenntartható kezelését. A létesítmény napi hat vonatpár fogadására és indítására, illetve évi 300 ezer TEU konténermennyiség kezelésére lesz alkalmas.

Kiss Péter, a METRANS Csoport elnök-vezérigazgatója a beruházásindítón elmondta:

„Legújabb magyarországi terminálunk építésének megkezdése jelentős lépés, amely hosszú távú elkötelezettségünket tükrözi a vasúti és intermodális logisztika jövője mellett. A több évnyi partnerség és az együtt elért sikerek révén Magyarország a METRANS számára sokkal többet jelent befektetési helyszínnél. A nemzetközi áruforgalom várható bővülése, az erőteljes hazai beruházások és a támogató üzleti környezet rendkívül kedvező alapot teremtenek a további közös fejlődéshez.”

Az új terminál további beruházásokat vonzhat

A szegedi konténerterminál a dél-alföldi régió meghatározó intermodális központjaként köti majd össze a térség ipari és kereskedelmi áruforgalmát az európai tengeri és szárazföldi hálózatokkal. A meglévő logisztikai igények kielégítésén túl a terminál várhatóan új beruházásokat is a régióba vonzhat azáltal, hogy hatékony vasúti és közúti kapcsolatokat kínál – különösen a gyártás, az autóipar, az elektronika, a napi fogyasztási cikkek (FMCG) és az e-kereskedelem területén.

Új munkahelyek és kedvező társadalmi hatások

A terminálfejlesztés a régió gazdasági potenciáljának erősítése mellett számottevő társadalmi előnyökkel is jár. Hozzájárul a közutak zsúfoltságának csökkenéséhez, mérsékli az M5–M43–55-ös közúti folyosó és a környező települések forgalmi terhelését, ezáltal javítja a térség lakóinak életminőségét és a közlekedés biztonságát. A beruházás új munkahelyeket teremt, és további beszállítói együttműködéseket generál, erősítve a helyi foglalkoztatást és versenyképességet.

Karbonsemleges, zöld logisztika

A közúti áruszállítás fokozatos vasútra terelése jelentős környezeti előnyökkel jár. A METRANS Európa-szerte és Magyarországon is a karbonsemleges, zöld logisztikát tekinti kiemelt céljának. A vállalat konténertermináljai és vasúti szolgáltatásai a legmodernebb technológiákat alkalmazzák, hogy a lehető legkisebb környezetterhelés mellett a legnagyobb hatékonyságot biztosítsák. A METRANS vasúti hálózata Szegedet is össze fogja kötni Európa jelentős célállomásaival, így a régió vállalkozásai számára egyszerűbben elérhetővé válik az alacsony kibocsátású szállítás. Az új terminál működése évente több tízezer tonna szén-dioxid-kibocsátás megelőzéséhez járul majd hozzá, összhangban a nemzeti és uniós célkitűzésekkel.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Zöld beruházást indít Szegeden a METRANS appeared first on Műszaki Magazin.

Az új gyárigazgató pályafutását a szegedi telephelyen gyakornokként kezdte, majd 2007-től technológusként, két évvel később pedig már termelésirányítóként erősítette a Continental csapatát. Ezt követően üzemeltetési és folyamatfejlesztési vezetőként dolgozott. 2022 és 2023 között globális feladatokat látott el, a Continental heveder üzletágának folyamatfejlesztési vezetőjeként. 2023-ban tért vissza Szegedre a tömlő üzem operatív igazgatójaként.

„Közösségünk iránti elkötelezettségem mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a lehető legnagyobb precizitással és maximalizmussal törekszem támogatni a vállalat sikerét. Mindemellett mélyen hiszek az egymás iránti tisztelet fontosságában: úgy kell bánnunk másokkal, ahogy elvárnánk, hogy minket is kezeljenek. Ezen szellemiség mentén kell tovább építenünk korábban is tapasztalt gyümölcsöző kapcsolatunkat minden egyes kollégánkkal, beleértve az érdekképviseleti szervezeteink munkatársait is. Ahhoz, hogy az aktuális kihívások ellenére tovább tudjuk javítani szegedi gyárunk eredményeit, ezek mind elengedhetetlenek”

– Horváth Sándor, Continental Szeged gyárigazgatója.

Elődje, Sven Meier 2020. június 1-től állt a technológiai vállalat szegedi gyárának élén. Magyarországi megbízatásának lejártát követően, 2024. január 1-től a Continental vinnhorsti üzemének gyárigazgatói posztját tölti be.

A ContiTech Rubber Industrial Kft. több mint 50 éves múltra tekint vissza és a gyár 2004 óta működik a magyarországi Continental csoport tagjaként. A szegedi telephely a Continental technológiai vállalat egyik legnagyobb európai textilerősítésű hevedergyára, termékei a világ minden tájára eljutnak. A gyárban magas szintű fejlesztőmunkát folytatnak a speciális olajipari és tengeri tömlők területén is, ahol extrém körülményeknek is megfelelő termékeket készít és kezeli az ügyfelek egyedi kéréseit.

Forrás: Continental Hungaria Kft.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új igazgató a szegedi Continental gyár élén appeared first on Műszaki Magazin.

A fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett.  E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán.

A fényelektromos hatás (elektronkibocsátás) létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás tud elektronokat kiszabadítani az anyagból, az úgynevezett alagúteffektus révén.

Ez utóbbi jelenséget vizsgálták a rangos Nature Communications folyóiratban frissen közölt munkájukban (https://doi.org/10.1038/s41467-023-42316-0) az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. Kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták.

Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben számíthatunk arra, hogy a leggyorsabb eszközeinkben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, hiszen a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők.  Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fontos lépést tettek magyar kutatók a terahertzes technológia továbbfejlesztéséhez appeared first on Műszaki Magazin.

A csapat nagy része, a könnyen megjegyezhető és markáns név, a saját honlap, a lelkesedés és egy kiváló mentor-oktató már rendelkezésre áll. A küldetés célja sem kisebb, mint a névrokon jediké volt, így a Szegedi Tudományegyetem hallgatóiból álló SZTE Skywalkers joggal reménykedhet, hogy sikeres lesz a küldetése. A rakéta projekt hosszútávú célja a hallgatók fejlesztésén és motivációján túl az, hogy megoldjon egy általános, a légkörvizsgálatot érintő problémát is.

– A ballonok 70 kilométeres távolságba nem tudnak felmenni, a műholdak nem tudnak ilyen alacsonyan vizsgálni, tehát van a légkörnek egy olyan rétege, amelyet jelenleg nem tudunk vizsgálni. Ebből következett az ötlet, hogy mi lenne, ha építenénk egy hibrid hajtású rakétát, amivel fel tudunk menni a légkörnek ebbe a rétegébe és vizsgálódni tudunk – árulta el a projekt létrejöttének célját Pappné Dr. Sziládi Katalin, az SZTE Mérnöki Kar Gépészeti Intézet főiskolai docense.

A távlati célhoz vezető úton jó állomások lehetnek azok a hallgatói versenyek, amelyek összefogják és motiválják a terület iránt érdeklődő egyetemistákat. Ezek közül a legjelentősebb megmérettetés, a portugáliai EuRoc, amelyre egész Európából érkeznek egyetemi csapatok. A Szegedi Tudományegyetem hallgatói a több kategória közül a szilárd hajtóanyagos versenyszámban, a 3000 méteres magasságot megcélzó kategóriára készülnek.

– A versenyre, amire szeretnénk kijutni, hasznos tervet is kell vinnünk. Ezt a hasznos tervet egy mérőműszer formájában fogjuk megvalósítani. A csaptunk 3 fő részlegből áll a szoftveres, az elektronikai és a műszaki egységből. Mindegyiknek több kisebb alrészlege van. A részlegvezetők feladata, hogy a különböző részfeladatokat összegyűjtsék és továbbítsák felém, illetve a többi csapatvezető felé. Ezeket utána mi rendszerezzük, ellenőrizzük, dokumentáljuk, és úgy küldjük be a versenyre– mondta el Tatai Ákos az SZTE Skywalkers csapatvezetője.

A feladat összetettsége miatt több területet is le kell fednie a folyamatosan bővülő csapatnak, ezért például a Mérnöki Kar hallgatói mellett informatikusokra, jogászokra, média szakos egyetemistákra is szükség van a projektben. Az alapemberek már egy éve együtt vannak. Az egyik társalapító, Ribbár Attila, az SZTE programtervező informatika szakán végzett és Baján ismerkedett meg a meteorológiai és hőlégballonokkal és a rakéták világával. Ő a beágyazott rendszerek szakértőjeként a szoftverek és az elektronikai rendszerek összehangolásáért felel.

– Nekem nagy szenvedélyem a beágyazott rendszerek. Kiskorom óta foglalkozom ilyen elektronikák készítésével, programozásával. És onnan jött, hogy ezt akár egy rakétába is bele lehetne építeni. Kipróbáltam, hogy mi van akkor, ha ezt egy rakétába rakjuk bele; elvarázsol engem, hogy egy olyan szerkezetbe kerül, ami repül. Két egységen dolgozunk jelenleg, van egy indítóegységünk, aminek van egy adó és egy vevőrésze. Ez arra fog szolgálni, hogy miután felállítottuk a rakétát az indítóállomásra, akkor egy kézi indítóval, gombnyomásra távvezérléssel el fogjuk tudni indítani a rakétát. Az ott meggyújt egy kis patront és az gyújtja be a hajtóanyagot és úgy indul el a rakéta. Illetve, a másik egység a rakétavezérlő elektronika, az magában a rakétában kap helyet. Az a feladata, hogy az ejtőernyők nyitását vezérelje, illetve különböző méréseket végezzen, például a légnyomást, a hőmérsékletet, a gyorsulás és egyéb gázösszetétellel kapcsolatos paramétereket – ismertette Ribbár Attila, az SZTE Skywalkers csapat egyik alapítója.

Trancsik Martin, az SZTE MK negyedéves gépészmérnök hallgatója, a műszaki részleg vezetője, többek között az egyetemen oktatott 3D nyomtatási ismereteit is hasznosíthatja a rakéta elkészítése során.

– Feladatom a különböző 3D nyomtatott elemek megtervezése, és az elektronikások által készített egység a stabilitásának biztosítása. A kompozitért is én felelek, magáért a test elkészítéséért is, ez magába foglalja az orrkúpot is – hangsúlyozta Trancsik Martin.

A hallgatók a felkészülés során kreditet is kapnak a projektben való részvételért. A következő évben – a fő verseny mellett – Lengyelországban lesz egy megmérettetés. A végcél egy komoly kutatási bázis kialakítása, amelybe hazai és nemzetközi szakértők is bekapcsolódhatnak.

– A kutatási szintű cél a 70 kilométeres magasságot elérni és ott dolgozni. Neveljük ki a hallgatókat, akiket érdekel, azok itt maradnak velünk, folytatják a munkát és közben reméljük, hogy sikerül más kutatókat illetve szakembereket bevonni a csapatba. Szükséges lesz anyagi támogatást is behozni mellé, ahogy lépésről lépésre érjük el az eredményeket. A végcél lekésőbb 10 év múlva teljesül, úgy hogy abban már vannak kutatási eredményeink is, de addig is minden versenyen szeretnénk elindulni – összegezte Pappné Dr. Sziládi Katalin, az SZTE Mérnöki Kar Gépészeti Intézet főiskolai docense.

A 2022 ősze óta működő csapatba az egyetem bármely karáról lehet jelentkezni. Szinte bárkinek találnak feladatot, aki részt szeretne venni a misszióban. A csapat minden lezárt oktatási félév után frissül, hiszen a végzett hallgatók elköszönnek, helyükre újonnan belépő csapattagok érkeznek.

Forrás: Szegedi Tudományegyetem

Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Nemzetközi rakétaépítő versenyre készülnek a Szegedi Tudományegyetem hallgatói appeared first on Műszaki Magazin.

A közös innovációs projektek fókuszában az alternatív üzemanyagok kutatása és validálása, a hidrogén ipari felhasználási lehetőségeinek, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének vizsgálatai állnak.

Együtt az innovációért: a Széchenyi István Egyetem a jövőben közösen dolgozik innovatív fenntarthatósági projekteken a győri Audi Hungaria Zrt.-vel és a Szegedi Tudományegyetemmel. Az erről szóló együttműködési megállapodásokat csütörtökön írta alá dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke és dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke prof. dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel, Alfons Dintnerrel, az Audi Hungaria igazgatóságának elnökével, Robert Buttenhauserrel, az Audi Hungaria motorgyártásért felelős igazgatósági tagjával, valamint prof. dr. Szabó Gáborral, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány elnökével Zalaegerszegen, a ZalaZONE járműipari tesztpályán. A projektek az alternatív üzemanyagok kutatására és validálására, a hidrogén ipari felhasználási lehetőségeinek, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének vizsgálataira összpontosítanak.

Prof. dr. Palkovics László kiemelte: néhány éve még a tisztán elektromos meghajtásban látták a szakemberek a mobilitás jövőjét, de mára árnyaltabb lett ez a kép. Valamit tenni kell a meglévő járművek környezetbarátabbá tétele érdekében is, illetve vizsgálni kell a hidrogén üzemanyagként és energiatárolóként való alkalmazásának lehetőségeit. A miniszter jelezte: a kormány által két éve meghirdetett klíma- és természetvédelmi akcióterv egyik fő eleme a közlekedés zöldítése. Az elmúlt időszakban több mint 15 ezer elektromos meghajtású jármű beszerzését támogatták pályázati formában, illetve alig egy év alatt 28 ezerről 43 ezerre nőtt a zöldrendszámos járművek száma.

Dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte: A Széchenyi István Egyetemen összpontosuló tudás és innovációs potenciál a régió és az ország gazdasági fejlődésének egyik hajtóereje.

„Intézményünk célja, hogy az ipari szereplőkkel folytatatott együttműködésekkel még hangsúlyosabb szerepet vállaljon a gazdasági és a tudományos szféra összekapcsolódásában egy olyan innovációs ökoszisztéma megteremtésével, amely elősegíti a vállalatok versenyképességének növelését. Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával indított kutatási projekteknek köszönhetően új dimenzióba léphet az Audi Hungariával meglévő példaértékű, stratégiai partnerségünk, erősíthetjük kapcsolatainkat a Szegedi Tudományegyetemmel, valamint hozzájárulhatunk az autóipar és hazánk fejlődéséhez“

– fűzte hozzá dr. Knáb Erzsébet.

„Az Audi Hungaria új Next level stratégiájában célul tűzte ki, hogy új szintre emeli tevékenységeit, hogy ezáltal hosszú távon biztosítsa a vállalat sikerességét. Ez a törekvés a tudományos kooperációk területére is érvényes. Vállalatunk már évek óta sikeres együttműködést folytat a Széchenyi István Egyetemmel, amelyet a ma aláírt együttműködési megállapodással még szorosabbra fűzünk. Hiszem, hogy szakembereink tapasztalata és az egyetemen koncentrálódó tudás, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatása olyan innovatív és jövőbe mutató megoldásokat eredményeznek, amelyek hozzájárulnak vállalatunk és az egész ország versenyképességének erősítéséhez“

– fogalmazott Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke.

Prof. dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány elnöke örömét fejezte ki, hogy egy ilyen jövőbe mutató fejlesztés részesei lehetne.

„Egyrészt egy olyan témacsoporton fogunk dolgozni, ami közvetlenül a meghajtással, a motorokkal kapcsolatos, valamint egy másikon, amely az alternatív üzemanyagok előállításól szól. Mindez jó példa arra, hogyan lehet intézményünk kompetenciáit kombinálni, hasznosítani”

– fogalmazott. Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese elmondta: kifejlesztenek egy európai szinten is egyedi, flexibilis kísérleti üzemet, amellyel validáltan, ipari körülményeket szimulálva tudják tesztelni és minősíteni a különböző katalizátorokat, reaktorokat, cellákat a szintetikus üzemanyagok előállítása során.

Robert Buttenhauser, az Audi Hungaria motorgyártásért felelős igazgatósági tagja ismertette: különböző kutatási projektek keretében vizsgálják az alternatív, közöttük a szintetikus üzemanyagok fejlesztését és validálását. Ennek keretében vizsgáljuk és pilotálják a hidrogén ipari felhasználásának lehetőségeit is. Emellett kiemelt hangsúlyt fektetnek a szén-dioxid-semlegesítés átfogó folyamatának kutatására és megvalósítására. Dr. Palkovics László Amand, a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának professzora kifejtette: a projekt része egy kísérleti, fenntartható üvegházi környezet kialakítása is, a légkörből megkötött szén-dioxid hasznosításának kutatására. Ennek hátterében az áll, hogy a magas szén-dioxid-szint akár 30 százalékos termésnövekedést is eredményezhet.

A közös innovációs projektek a tervek szerint 2025-ben zárulnak le.

A Széchenyi István Egyetem az ünnepélyes aláírásokhoz kapcsolódóan demonstrálta, hogy egyre erőteljesebben van jelen a ZalaZONE-on. Az intézmény Járműipari Kutatóközpontja (JKK) a Digitális Fejlesztési Központtal (DDC) és a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) közösen elvégzett kutatás-fejlesztés egy szeletét villantotta fel: a jelenlévők láthatták, ahogy egy önvezető autó beavatkozás nélkül, autonóm módon kikerült több, járművekből álló akadályt, illetve amikor ezt egy drónnal kiegészülve, annak szenzoros adatait felhasználva tette ugyanezt. A JKK ZalaZONE-részlege a későbbi ipari kutatás-fejlesztési feladatokra készülve egy radar-keresztmetszetmérést is bemutatott. Emellett a vendégek egy különleges, Talaris Kft. és az egyetem közös fejlesztése alatt álló láb interfész alkalmazást is láthattak, ahol Lévay György egyetemi kutató, Magyarország mesterséges intelligencia nagykövete kizárólag a lábai használatával vezetett egy nagy méretű Hexacoptert. Végül a program egy egyedi fejlesztésű, látványosan nagy dinamikára képes FPV (first-person-view) drón bemutatójával zárult, ahol a pilóta a gépről továbbított élőkép segítségével irányította a repülést.

The post Együttműködik a Széchenyi István Egyetem, az Audi és a Szegedi Tudományegyetem appeared first on Műszaki Magazin.

Az ország hat városát érintő programsorozatot idén is a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) hívja életre a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal közreműködésével, melyre összességében közel tízezer fiatalt várnak a szervezők. A pályaválasztási road show első állomása Budapesten volt szeptember 15-16-án.

A Mi a pálya? műszaki pályaválasztó fesztivál hét évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy az ipari szereplők és az oktatási intézmények bevonásával látványos, vonzó, interaktív, élmény alapú bemutatók segítségével felkeltse az érdeklődést a pályaválasztás előtt álló diákokban a műszaki és informatikai pályák iránt.

Az utóbbi években kirobbanó munkaerő-kereslet jellemzi a műszaki pályákat, és a trendek azt mutatják, hogy a megnövekedett igénnyel tartósan számolhatunk. A szakember-utánpótlás a munkaadók szempontjából egyre égetőbb kérdés, elég csak arra gondolni, hogy a 200 ezer kilométernyi magyarországi villamosenergia elosztóhálózat rendszerének folyamatos fejlesztése, a megújuló energiatermeléssel járó kihívásokra való felkészítése jelentős szakmai kihívást jelent a hálózati társaságoknak. Ráadásul nem egyszerűen a vezetékek cseréjéről, hanem egy, a mainál sokkal összetettebb, korszerűbb, nagymértékben digitalizált technológia telepítéséről, majd működtetéséről van szó.

A műszaki szakmák tehát a korábbiaknál jelentősen összetettebb, szélesebb körű felkészültséget és ismereteket igényelnek. Évente legalább hatszáz, a fenntartható energiatermelés kihívásait és azok műszaki megoldásait is ismerő, új villanyszerelőre lenne szükség országosan, ezzel szemben alig több, mint háromszáz diák végez jelenleg a szakmát oktató középiskolákban, és akkor még nem is beszéltünk az építőipar rohamosan növekvő villamos-szakember igényéről.

Jól képzett szakemberekre – mérnökökre és villanyszerelőkre – van tehát szükség. A szakmák megismertetésén, vonzóvá tételén és a képzési rendszer legújabb igényeknek, technológiai fejlődésnek megfelelő alakításán évek óta együttműködésben dolgoznak az ország közép- és felsőfokú oktatási intézményei, a végzett szakembereket fogadni kész vállalatok és szakmai szervezetek. Ezt az ágazati összefogást jól példázza a MEE szervezésében immár hatodik éve megrendezett Mi a pálya? országos műszaki pályaválasztási fesztiválsorozat is, az áramszolgáltatók, energetikai cégek részvételével és támogatásával.

Drónok, hőkamerák, kosaras autók, műszersimogató – számtalan kézzelfogható eszköz, kipróbálható gyakorlati feladat is a műszaki pályára hangoló élő show része. A rendezvényen a fiatalok a műszaki ágazatok kiemelkedő vállalataival találkozhatnak, interaktív módon kézzel fogható élményeket szerezve dönthetnek arról, hogy mely szakterület érdekli őket a leginkább. A diákok emellett találkozhatnak a műszaki szakembereket képző középiskolák és felsőoktatási intézmények képviselőivel, hogy pontos képet kapjanak a különböző képzési lehetőségekről.

A Mi a pálya? műszaki pályaválasztási fesztivál Budapestet követően ellátogat még idén: Debrecenbe, Szegedre, Miskolcra, Pécsre és Győrbe. A részvétel a rendezvényen minden helyszínen ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Bővebb információ: miapalya.mee.hu

The post Így lesz élmény a pályaválasztás appeared first on Műszaki Magazin.

Az országban sehol máshol, kizárólag Szegeden nyílik lehetőség ilyen volumenű, ingyenes technológiai seregszemlén való részvételre.

Immár harmadik alkalommal válik Szeged egy napra a térség technológiai fővárosává: a SzeBIT –  Szeged Business & IT rendezvényének presztízse évről évre nő, egyre távolabbról érkeznek vendégek a rendezvényre, és az országos média érdeklődése is egyre nagyobb. Nem véletlen, hiszen egyre többen látják tisztán azt, hogy a digitális változások naprakész reakciókat és döntéseket igényelnek, így minden új információ a témában hatalmas értéket képvisel.

„És ez az érték egyre inkább pénzben, és egyre több pénzben fejezhető ki. Tavaly több olyan visszajelzést kaptunk cégvezetőktől, hogy egy nap alatt annyit tanultak a SzeBIT-en, hogy azzal a tudással milliós tételben kifejezett bevétel növekményt vagy költség csökkenést realizáltak”

– emlékezett vissza Tóth Gábor, a szervező PC Trade Systems ügyvezetője.

A SzeBIT egyik legfőbb erőssége a nyelvezete. A szervezők tudatosan törekednek arra, hogy annak ellenére, hogy igen bonyolult technológiai problémák és megoldások kerülnek terítékre, mindez közérthető nyelvezettel történjék.

„A SzeBIT egy informatikai rendezvény, nem elsősorban informatikusoknak. Fontos számunkra, hogy a nem informatikus menedzserek is megértsék, amit a SzeBIT-en hallanak. Sőt, ennél még többet adunk: azonnal alkalmazható, kézzel fogható tudást”

– hangsúlyozta Tóth Gábor.

A SzeBIT színpadán egy-egy konkrét technológiai kihívás általános áttekintése zajlik majd. Azaz nem termékbemutatókat hallgathatnak meg az érdeklődők, hanem olyan inspiratív előadásokat, amelyek után vélhetően máshogy fognak gondolni az adott témára. Lesz szó zsaroló vírusokról, információ biztonságról, okos otthonokról, podcast-ekről, de még űrkutatásról is.

A SzeBIT különlegességét adják a szakmai workshopok is. Ennek keretén belül kis létszám (maximum 25 fő) mellett vezető hazai IT szakemberekkel lehet egy-egy szakmai témában elmélyedni.

A kiállítótérben a HP, EPSON, Fujitsu Hungary, Samsung, Legrand Magyarország, Invitech, SKC-Solution, Panda Security, Pirate Games és a Budapesti Műszaki Egyetem szenzációs megoldásai láthatóak és kipróbálhatóak. Lesz humanoid robot, PiXXLCube, VR autó, csúcstechnológiás irodatechnikai és gamer megoldások. Sztárvendég: Michelisz Norbert és a M1RA Csapata, valamint a MOL-PICK SZEGED Kézilabdacsapat 5 játékosa.

A SzeBIT mindenkié: laikus érdeklődők számára is élvezetes, azonban első számú célcsoportját vállalkozók alkotják, akik számára felbecsülhetetlen értékű információval szolgál.

A SzeBIT-en háromféle módon nyílik lehetőség a jövő technológiáinak megismerésére:

1. kiállítói standokon: láthatóak, kipróbálhatóak és tesztelhetőek világújdonság megoldások
2. előadások tartása során: laikusok számára érhető módon magyarázzák el a legújabb technológiai irányokat
3. tematikus workshopok keretében: szakemberek számára, mélyebb szakmai háttérrel engednek betekintést a technológiai újdonságokba (regisztráció köteles).

A rendezvényhez karitatív misszió is társul: adománnyal járul hozzá a térség hátrányos helyzetű csoportjainak digitális felzárkóztatásához.

https://www.szebit.hu/

The post Egy napra Szeged a térség technológiai fővárosa appeared first on Műszaki Magazin.

A magyar küldöttség kiemelkedően jól teljesített, úgy tudjuk, hogy a 7 csapat mindegyike az első 10-ben végzett.

A Szeged.hu híre szerint a 8 éves Manai Delal és Kaszás Tamás, valamint a 9 éves Scurrah Linda  alkotta csapat vakvezető robotkutyával nyerte meg a világversenyt. A csapat vezetője, Özvegy Judit korábban arról mesélt az újságnak, hogy a gyerekek egy egész várost építettek legóból, amelyben egy vak kislány közlekedik a vakvezető robotkutyájával, ami megáll az akadályoknál, hangjelzést ad a vakoknak, és színjelzést a körülötte lévőknek, hogy figyeljenek a kislányra.

Frissítés: Olvasónk jelezte, hogy a verseny WeDo kategóriáját is magyar gyerekek nyerték,  Molnár Veronika és Molnár Levente csapata bizonyult a legjobbnak.

https://index.hu/techtud/2019/08/05/szegedi_kisdiakok_lettek_a_vilag_legjobb_robotepitoi/

The post Szegedi kisdiákok lettek a világ legjobb robotépítői appeared first on Műszaki Magazin.