De mi a helyzet a középvállalatokkal, amelyek számos nemzetgazdaság hajtómotorjai? A Grant Thornton szakértői részletes nemzetközi kutatásban vizsgálták a középvállalati szegmens kihívásait és lehetőségeit, rávilágítva a magyar piac sajátos helyzetére is.

A középvállalatok kulcsszerepet játszanak a nemzetgazdaságok működésében, ezért a fenntarthatósági stratégiákból sem maradhatnak ki. Akár a karbonkibocsátás csökkentéséről, akár a zöldfinanszírozás lehetőségeiről van szó, az ESG ezen cégek számára is jelentőséggel bír.

A középvállalatok: a gazdaság láthatatlan óriásai az ESG-rendszerben

A jelenlegi szabályozás még nem vonatkozik a hazai középvállalati kategóriára, ám egyrészt idővel sorra kerülnek, másrészt sokak már most is szembesülhettek vele, hogy nehézkessé válik ESG nélkül az érvényesülés.

A nagyvállalatok jelentéstételi kötelezettsége az ellátási láncra is kiterjed, így már most is elvárják beszállítóiktól, hogy az ESG-szempontok szerint működjenek. Napjainkban, amikor a középvállalatok egy része a globális szereplők beszállítóiként dolgozik, illetve sok magyar középvállalat esetében ez a pozíció maga az üzleti cél, elengedhetetlen az ESG-vel történő foglalkozás. Ezt a szemléletbeli különbséget tükrözi a Grant Thornton felmérése is: a nemzetközi piacokon a középvállalatok 19%-a brand és vállalati hírnév szempontok miatt érdekeltek a fenntarthatóságban. 14%-uk a piaci verseny, 11%-uk pedig a kedvezőbb finanszírozás miatt foglalkozik az ESG-vel.

Miért választják és mik okoznak problémát a magyar vállalatoknak?

dr. Balásfalvi-Kiss András, Grant Thornton ESG és Fenntarthatósági vezetője szerint hazánkban a fenntarthatósághoz kapcsolódó vállalati érdekeket első helyen az ellátási láncban való megfelelés motiválja, második helyen szerepel a jogszabályi megfelelés, végül a kedvező finanszírozás.

Habár az ESG-törvény (külföldön pedig az irányelvek) rendelkezései még nem irányadóak a középvállalatokra, érdekes képet mutatnak az akadályozó tényezők: a nemzetközi középméretű cégek 15%-a szerint a költség jelentős hátráltató tényező az ESG-vel történő foglalkozásban, de legalább ugyanennyien említették a szabályozások és szabványok összetettségét is. Végül sokak szerint az erőforrás hiányra is visszavezethető az ESG mellőzése. A helyzet hazánkban is hasonló: a Grant Thornton magyar szakemberei úgy látják, hogy a költség, a belső szakértelem hiánya és a szabványok összetettsége okozza a legtöbb problémát.

Nemzetközi trendek: az ESG motivációi és akadályai

A Grant Thornton nemzetközi kutatása szerint a középvállalatok ESG-aktivitása országonként eltérő:

• Nyugat-Európában a szabályozási környezet és a hírnév védelme dominál.
• Az USA-ban az ESG főként a versenyképesség és a brandépítés eszköze.
• Ázsiában a fenntarthatósági beruházásokat a globális ellátási lánc követelményei hajtják előre.

Míg a nemzetközi középvállalatok 39%-a már kitűzött fenntarthatósági célokat, a szabályozások és szabványok összetettsége, a költségek, valamint az erőforráshiány továbbra is komoly akadályokat jelentenek.

Hazánkban az ESG gyakorlatba ültetése pozitív képet mutat, azaz az exportra termelő magyar vállalatok, a nemzetközi cégek beszállítói már mélyebben is foglalkoznak a témával. Sok esetben azonban korábbra is visszanyúlik a fenntarthatósággal kapcsolatos elköteleződés, ám akkor még hatékonyságnövelés vagy munkáltatói márkaépítésként foglalkoztak a témával. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy szinte mindenki foglalkozik az ESG-vel valamilyen értelemben, ám a megfelelés kérdésével a vállalatok csak kevesebb mint 10%-a. A megfelelésen belül pedig leginkább a jelentéstételen van a hangsúly.

A felfedezőtől a tudatosig

A Grant Thornton a nemzetközi középvállalatok ESG-vel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata alapján a cégeket négy különböző kategóriába sorolta: a Felfedező (Discover), a Kutató (Explore), a Fejlődő (Evolve) és a Kitartó (Endurance).

A Felfedező kategóriába eső vállalatok csak most ismerkednek a fenntarthatósággal és ESG-vel. A legnagyobb akadályozó tényező esetükben a friss tőkéhez, finanszírozáshoz történő hozzáférés. Ilyen vállalatok lehetnek például az afrikai cégek, akiket sem szabályozási, sem compliance oldalról nem kényszerítik. Esetükben az első lépés az lehet, hogy felmérjék, hogy a fenntarthatóság miként integrálható az üzleti stratégiába.

A Kutató vállalatok legtöbbje jellemzően az USA-ban található. Esetükben a fenntarthatóság elsősorban versenyképességi és kereskedelmi kérdés, mert a brand fókuszú üzleti szemlélet van érvényben. Az ilyen vállalatoknak elsősorban arra kell vigyáznia, hogy elkerüljék a green-washingot (káros zöldrefestés), ezért e célból érdemes szakértő tanácsadót igénybe venniük.

A Fejlődő kategóriába eső vállalatok elsősorban Ázsiában működnek, jelentős arányban részei a globális ellátási láncnak. Éppen ezért ők folyamatosan növelik fenntarthatósági beruházásaikat és befektetéseiket, hogy a minél inkább megfeleljenek a globális szereplők ESG-vel kapcsolatos magas követelményrendszerének. A piaci verseny és a hírnév az üzleti hajtóerő, ám a költség a leginkább visszatartó tényező a fenntarthatósággal kapcsolatos fejlődésnek. Az ilyen vállalatok az ESG terén úgy tudnak fejlődni, ha fejlesztik az adatgyűjtést, ugyanis az hatással van a stratégiára: a jobb minőségű adatok számos ponton adhatnak hozzáadott értéket a meglévő stratégia megvalósításhoz. Mindez jobb minőségű riportokat eredményez, ami pedig növeli a bizalmat az érdekgazdák körében.

A Kitartó vállalatok a legkeményebb szabályozói környezetben működnek, mint amilyen Európa és az Egyesült Királyság. A fenntarthatóság itt már a hírnév védelmét szolgálja.

Mivel a megfelelés kulcsfontosságú e szervezetek számára, fontos, hogy a szabályozási környezet támasztotta komplexitás egyszerűsítését tűzze célul, hogy gördülékeny folyamatmenedzsment részeként tudjon a különböző megfelelőségi kritériumokra reagálni.

A magyar valóság: felfedező szakaszban

dr. Balásfalvi-Kiss András szerint a hazai vállalatok többsége a Disover, azaz Felfedező szakaszban jár. Ezzel együtt az ESG-t sokan alá, sokan pedig túlbecsülik.

„Azt látom, hogy a lehető legjobb dolog, amit egy cég tehet, ha minél előbb elindul az ESG útján. Ez nem sprint, hanem maraton, és az eredmények és folytonosság biztosítása érdekében először érdemes olyan célokat kitűzni, amelyek reálisak és a rendelkezésre álló erőforrásokkal és lehetőségekkel teljesíthetőek. Ezzel elérhető, hogy az ESG valós tulajdonosi értéket teremtsen, már a ‘felfedezés’ fázisában, ami segít abban, hogy a fenntarthatóság ügye bizalmat kapjon szervezeten belül és a menedzsment irányából is.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post ESG: miért mindenki csak a nagyvállalatokról beszél? appeared first on Műszaki Magazin.

Ezt példázza az európai akkumulátoripar regularizálása körüli mostani huzavona is.  Az EIT InnoEnergy támogatását maguk mellett tudva a vezető európai energetikai startupok, vállalatok, a ACC – Automotive Cells Company, a Northvolt, a Verkor, a Vulcan Energy Resources, a Talga Group, az Eramet és a Skeleton Technologies vezetői a közelmúltban közösen szólaltak fel az új, uniós akkumulátortörvény szükségtelen késleltetésével szemben.  Az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei, valamint a legfontosabb európai parlamenti képviselői számára eljutatott tiltakozásukban arra kérték a kormányokat, hogy a törvényjavaslat kapcsán tekintsenek el az Európai Tanács által kilátásba helyezett előirányzatok elfogadásától, amelyek szerint

• 66 hónapos késéssel vezetnék be az akkumulátorok karbonlábnyomának csökkentését célzó szabályokat (az Európai Bizottság javaslata 4 év volt),
• 36 hónapos késedelmet szenvedne a környezetvédelmet és az emberi jogokat érintő visszaéléseket kimutató, az akkumulátor ipari értéklánc teljes hosszában vizsgált, kötelező jellegű ellenőrzés bevezetése (a javasolt két évhez képest),
• valamint két évet, vagy annál is többet váratna magára az akkumulátorok teljesítményére és tartósságára vonatkozó követelményrendszer életbe léptetése.

A tiltakozó vállalatok szerint a késedelem attól fosztaná meg a fiatal európai akkumulátoripart, hogy lépéselőnybe kerülhessen azokkal a nagyobb múltra visszatekintő iparági szereplőkkel szemben, amelyek számos kihívással küzdenek a fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás terén.

„Mivel a sebesség kritikus szempont ebben a gyorsan fejlődő szektorban, az akkumulátor törvényt érintő késleltetések miatt az új európai szereplők elveszíthetik lépéselőnyüket a tapasztaltabb versenytársakkal szemben a vezető pozícióért vívott harcban.”

– áll a vállalatok állásfoglalásában. Hozzátették az elszenvedett időveszteség hátráltatná a tiszta és etikus alapokon működő akkumulátor-ellátási lánc kialakítását Európa szerte, valamint veszélybe sodorná a zéró kibocsátású közlekedésre való átállás tervezett menetét is.

The post Az uniós akkumulátor törvény késleltetése ellen tiltakoznak az iparág meghatározó vállalkozásai appeared first on Műszaki Magazin.

Ahhoz azonban, hogy egy ilyen komplex és sok lépésből álló folyamat ennyire egyszerűvé és kényelmessé váljon, rengeteg iparág összehangolt és egyidejű működésére van szükség.

Rengetegszer hallani például az elosztási láncok, vagy az egyes munkakörök átalakulásáról. Amiről viszont jóval kevesebbet lehet olvasni, az az e-kereskedelem és a globális energiafelhasználás kapcsolata.

Az e-kereskedelem és az energiafelhasználás

A kereskedelem elektronikussá válása hihetetlenül leegyszerűsítette a vásárlást.

Míg régen minden egyes terméket be kellett szereznie az üzletlánc-tulajdonosoknak, amelyet értékesíteni kívántak – mára már egyetlen kattintással bármilyen terméket fel tudnak venni a készlet kínálatunkba.

Ugyanez igaz például a különböző akciókra, ajánlatokra, kuponokra vagy szerencsejátékokra. Amit ma egy 5 perc alatt megvalósítható popup ajánlattal el tudunk érni, azt régen egy egész napos munka árán, rengeteg termék árának átcímkézésével lehetett csak megoldani.

Ez pedig mind-mind növelte a bolygó energiafelhasználását, attól függően, hogy éppen milyen eszközt vagy munkagépet kellett használni.

De pontosan ez az egyszerűség lett az, ami miatt az e-kereskedelem sokkal nagyobb eladásokat képes produkálni, mint a régi fizikai üzletek, hiszen minden fajta megerőltetés nélkül, otthonról, a kanapén ülve tudunk bármit megrendelni.

A több termék vásárlása pedig nagyobb energiafelhasználást jelent alapesetben.

Ahhoz azonban, hogy ezt kijelenthessük, először érdemes közelebbről is megvizsgálni az egyes elektronikus kereskedelemhez köthető tevékenységeket, és azok energiaigényét.

Az e-kereskedelem legfontosabb tevékenységei az energiafelhasználás szempontjából:

• Termékek gyártása
• Csomagolás
• Szállítás
• Ingatlanok

A listában az energiafelhasználás legnagyobb részét a szállítás teszi ki, nem sokkal lemaradva tőle az épületek energiafelhasználása.

A szállítás természetesen jóval gyakoribb lett az online áruházak térnyerésével, de fontos megjegyezni, hogy emiatt az embereknek már jóval ritkábban kell elmenniük az áruházakba személyesen. Ez pedig azt jelenti a gyakorlatban, hogy az egyéni bevásárló körutak helyett a futárszolgálatok járják a közutakat, akiknek a profitorientált működés miatt jóval hatékonyabban kell beosztaniuk az energiaforrásokat – tehát míg az áruforgalom megnövekedett, jóval hatékonyabbá is vált az energiafelhasználás szempontjából.

Az ingatlanoknál az energiafelhasználást az energetikai tanúsítványokkal szokták jelölni – JJ-től (ez a legrosszabb, legkevésbé energiatakarékos besorolás) egészen AA++-ig (ez a legjobb, leginkább energiatakarékos besorolás). Az e-kereskedelem térnyerésével nagyot emelkedett a raktárak száma, ami kedvezően hat az energiafelhasználásra, hiszen jóval energiatakarékosabbak, mint az üzletek (m2-re lebontva).

A csomagolás okozta energiafelhasználás az utóbbi pár évben a többszörösére nőtt, ám ez még mindig csak egy apróbb szeletet tesz ki a teljes e-kereskedelmi energiafelhasználásban.

A termékgyártás pedig az eladások növekedésével együtt nőtt, ám a felesleges termékek száma jócskán lecsökkent, hiszen a legtöbb esetben csak az kerül legyártásra, amire valós kereslet mutatkozik az egyes webshopokban.

Ahhoz tehát, hogy eldöntsük, vajon az e-kereskedelem növelte-e, vagy csökkentette a globális energiafelhasználást, számításba kell vennünk olyan egyedi faktorokat is, mint például a megvásárolt termékek száma az egyes vásárlásoknál. Amennyiben a megvásárolt termékek száma alacsony, az online kereskedelem hatékonyabb és energia-kímélőbb a globális energia felhasználást tekintve – de ez feltételezhetően nem marad így, hiszen az online vásárlások száma évről évre növekszik, ami természetesen azt eredményezi, hogy az energiafelhasználás is folyamatosan növekszik.

The post Hogyan hat az e-kereskedelem térnyerése az energiafelhasználásra? appeared first on Műszaki Magazin.