Az otthoni munkavégzés lehetősége széleskörűen elterjedt, a kutatásban részt vevő HR-szakemberek 90 százaléka jelezte, hogy cégénél van ilyen lehetőség, ugyanakkor az is jól látszik, hogy egyre nagyobb az igény a keretek meghatározására és azok szigorú betartatására.

Hazai HR-szakemberek bevonásával készített felmérést az otthoni munkavégzéssel, vagyis a home office-szal kapcsolatos magyarországi gyakorlatról és tapasztalatokról a Schneider Electric. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a home office napjainkra az itthoni vállalkozások körében is általánossá vált. A válaszadók negyedénél mindenki számára adott ez a lehetőség, mintegy kétharmadánál azok dolgozhatnak otthonról is, akiknek a munkaköre ezt lehetővé teszi, és mindössze 12 százalék volt azon cégek aránya, ahol egyáltalán nincs ilyen opció.

A felmérésben részt vevő vállalatok felénél nem csupán egyértelműen meghatározzák a home office kereteit, de szigorúan be is tartatják az erre vonatkozó szabályokat. A válaszadók 23 százalékánál vannak ugyan szabályok az otthoni munkavégzésre vonatkozóan, de ezeket nagyon lazán kezelik, vagyis lényegében mindenki akkor és onnan dolgozik, amikor és ahonnan számára a legideálisabb. A kutatás során válaszokat adó cégek további 27 százalékánál pedig egyáltalán nincs szabályozás a home office kapcsán, a közvetlen vezetővel egyeztetve dolgozhatnak akár otthonról is a munkatársak.

Az elmúlt időszakban a home office szabályok a cégek több mint felénél nem változtak, viszont tizedük csak az utóbbi fél-egy évben vezetett be erre vonatkozó előírásokat. A válaszadók mintegy harmadánál volt módosítás a közelmúltban, közel ötödük esetében szigorítást vezettek be, vagyis a korábbinál kevesebb napon, vagy korlátozottabb keretek között lehet élni az otthoni munkavégzés lehetőségével.

A szabályozás mellett arra is rákérdezett felmérésében a Schneider Electric, hogy milyen arányban oszlanak meg az irodai és a home office napok egy héten belül. A leggyakoribb megoldás a 2 nap otthoni munka és 3 nap irodai, ezt 10-ből 3 vállalatnál választották a felmérést kitöltők közül. A második leggyakoribb eset az, amikor ugyan hivatalos otthoni munkavégzés nincs, de egyedi igények alapján van erre lehetőség, ez a kérdőívet kitöltő cégek mintegy ötödénél jellemző.

Az 1 nap home office és 4 nap irodai jelenlét a válaszadók 14 százalékánál gyakorlat, és ugyanilyen arányt képvisel ennek a fordítottja is, vagyis amikor 4 napot otthonról dolgoznak egy héten, és csak 1 napot töltenek az irodában. Egyaránt 8-8 százalékot képviselnek azok a vállalatok, ahol 3-2 a bontás a home office és az irodai jelenlét között, illetve bármennyi napon dönthetnek úgy a munkatársak, hogy otthonról dolgoznak.

A vállalkozások harmadánál gyengült a csapategység

A kutatás eredményei alapján összességében megállapítható, hogy a home office nem ment a hatékony munka rovására. A válaszadók felénél azt tapasztalták, hogy nincs jelentős változás a munkavégzés hatékonyságában, 40 százalék számolt be arról, hogy hatékonyabban dolgoznak otthonról a munkatársak, és mindössze 10 százalék jelezte, hogy romlott a munkavégzés hatékonysága.

Lényegesen eltérő a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogyan hat a home office a csapategységre. Meglepően magas ugyanis azon cégek aránya, ahol az otthoni munkavégzés széleskörű megjelenésével gyengült a csapatokon belüli összetartás, és még a munkahelyi légkör is romlott, a válaszadók mintegy harmada jelezte ezt. Igaz, a kutatásban részt vevő vállalkozások többségénél, 10-ből 7 cégnél nem befolyásolta a munkatársak közötti kapcsolatot a home office bevezetése. Minimális mértékben ugyan, de arra is akadt példa, hogy erősödött a csapatkohézió a home office bevezetése után.

Fontos a home office, de ritka az extra támogatás

A válaszokból az is jól látszik, hogy a home office jelentősen felértékelődött az elmúlt időszakban, a válaszadók több mint harmada jelezte, hogy kimondottan fontossá vált ez a lehetőség a Covid óta a munkavállalók számára, ötödük pedig arról számolt be, hogy kifejezetten hátrányt jelent, ha egy munkakörben nincs lehetőség otthoni munkavégzésre.

Az egyértelműen kiderült a kutatásból, hogy az otthoni munkavégzés hatással van a munkavállalói elégedettségre, a válaszadók 95 százaléka jelezte ezt. Valamivel több mint 60 százalékuk szerint pozitív ez a hatás, míg egyharmaduk válaszolta azt, hogy ha nincs home office lehetőség, az negatívan befolyásolja a munkavállalói elégedettséget.

Bár ahogyan ezek az adatok is mutatják, a home office jelentősége nőtt, meglepően magas azon vállalatok aránya, ahol nem nyújtanak extra támogatást ehhez. A felmérésben részt vevő cégek több mint felénél ez a helyzet, 18 százalékánál eszközök telepítésével segítik az otthoni munkavégzést, és mindössze 2 százalék járul hozzá a rezsiköltségekhez. A válaszadók ötöde egyéb módon támogatja a home office-t, és két százalék azok aránya, amely eszközökkel, a rezsiköltségekhez történő hozzájárulással és egyéb módon is segíti azt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A cégek ötöde szigorított a home office szabályokon appeared first on Műszaki Magazin.

Láthatóan összhangban szigorodnak az EU elvárásai a fenntarthatóság (ESG) területét érintően, hiszen az Európai Unió kötvénykibocsátóira hamarosan már egy új sztenderd fog vonatkozni. Ahogy arról korábban írtunk, 2023. február 28-án az Európai Tanács és az Európai Parlament tárgyalófelei ideiglenes megállapodásra jutottak az európai zöld kötvényekre vonatkozó szabvány (EU Green Bond Standard) létrehozásáról. Friss fejlemény e téren, hogy március 14-én, kedden elfogadta az Európai Parlament azt a rendeletet, amelyben a 27 EU-tagország közös kötelezettségvállalási rendelet [(EU) 2018/842] szabályait vizsgálták felül, és amely előírja, hogy 2005-höz képest 2030-ig 30 helyett összesen 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását európai uniós szinten. A szigorítás és a kibocsátáscsökkentési előírás mértéke tagállamonként eltérő. Az EU szigorodó előírása természetesen kihatással van a területén működő vállalatok gazdasági tevékenységére is. A hazánkat érintő karboncsökkentési elvárás jelentősen érinti a hazai vállalatok jövőbeli terveit is.

A magas támogatottsággal most elfogadott közös kötelezettségvállalási rendelet az úgynevezett „Fit for 55” című klímavédelmi csomag része, amely az európai klímarendelettel összhangban azt kívánja biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben.

A frissen elfogadott, tagállamokra bontott ÜHG-csökkentési célokról szóló EP-közlemény tanúsága szerint a 27 tagországnak most először nem egységesen, hanem tagállami szinten 10 és 50 százalék közötti arányban kell csökkentenie a kibocsátását. Az egyedi 2030-as célértékeket az egy főre jutó GDP és költséghatékonysági szempontok alapján határozták meg. Azaz a tagországok ezentúl nem léphetik majd túl a számukra megengedett éves kibocsátási keretet sem. Például Magyarországnak eddig 7 százalékos csökkentést írtak elő. Ez a most az EP-ben elfogadott szigorítással 18,7 százalékra nő 2030-ig a 2005-ös szinthez képest.

A jól kivehető jogszabályi változtatások, ugyanazon szigorodó irányra mutatnak

Az EP kiemeli, hogy a felülvizsgált rendelkezések bezárják azokat a kiskapukat, amelyek meghiúsítanák az általános, uniósszintű kibocsátáscsökkentési cél teljesülését, korlátozzák a kibocsátáskereskedelmi egységek bizonyos ügyleteit. Így meg lesz szabva, hogy egy adott tagország mennyi kibocsátási egységet vihet át egyik évről a másikra vagy használhat fel jövőbeli kerete terhére, mint ahogyan az is, hogy más tagországokkal mennyit kereskedhet. Mindez főbb pontokban:

• 2030-ra minden EU-tagországnak csökkentenie kell a kibocsátását 2005-höz képest;
• Csökkentési célok minden tagállam számára az egy főre jutó GDP és a költséghatékonyság alapján;
• A kereskedelem, a kölcsönfelvétel és a kibocsátásmegtakarítás lehetősége korlátozott lesz;
• Nagyobb átláthatóság, mint a nemzeti intézkedésekkel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala.

A felülvizsgált rendeletet most az Európai Unió Tanácsának is hivatalosan jóvá kell hagynia. Annak közzétételét követően húsz nappal lép majd hatályba. Az erőfeszítések megosztásáról szóló rendelet a már említett „Fit for 55 in 2030 csomag” része, amely az EU azon terve, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse az ÜHG-kibocsátást, összhangban az európai éghajlati törvénnyel.

Veisz Ákos a BDO Magyarország ESG üzletágvezetője korábban már felhívta rá a figyelmet, hogy az EU szigorodó irányelvei, mint például a GBS, alapjaiban változtatják meg az eddigi standardokat. Ezért mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni az EU fenntarthatósággal kapcsolatos jogalkotási és piacszabályozási lépéseit. Ennek meghatározó iránya a jövő tekintetében az EP által most elfogadott, uniósszintű ÜHG-csökkentési cél csak úgy, mint a február 28-án ezzel összhangban lévő EU GBS vonatkozó rendelet.

Az irányelvek összehangolt szigorodása egyben lehetőség is a hazai vállalatok részére

2050-ig a klímasemleges átmenet elérése körülbelül 50 ezer milliárd forint beruházást igényel hazánkban. A beruházások legnagyobb hányadát az energiaágazat klímasemlegesítése igényli.

A hazai iparágakat vizsgálva  összességében Magyarországon a vállalati ÜHG-kibocsátás 92,7%-áért felelős nyolc ágazat a GDP 60,2%-át adja 2019-es adatok alapján. A nemzetgazdasági ágazatok közül a feldolgozóiparnak volt a legmagasabb az üvegházhatásúgáz-kibocsátása, amelyet a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás- és légkondicionálás ágazat követ, de a szállítási, raktározási ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a kereskedelem és a gépjárműjavítás ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása is számottevő.

Forrás: BDO szerkesztés EUROSTAT és KSH adatok alapján

A klímacélok teljesítéséhez jelentős beruházások kellenek tehát, amihez megfelelő források biztosítása szükséges. Ezek részben megvalósulhatnak pályázati forrásból, részben bankhitelből, de a hazai vállalatoknak lehetőségük van kötvények kibocsátására is. A szuverén zöldkötvény-kibocsátásokon túl 2021. november 30-ig a Növekedési Kötvényprogram keretében 13 darab zöldkötvény-kibocsátás valósult meg, miközben egy növekvő piacról beszélhetünk.

„Tehát van hova növekednie még a hazai piacnak, és ennek jelentőségét már egyre több hazai vállalat felismerte. Ezen célok megvalósításában pedig igyekszünk a BDO nemzetközi háttérét is felhasználva a leghatékonyabb segítséget nyújtani a BDO Magyarország partnereinek”

–  tette hozzá Veisz Ákos, az ESG üzletág vezetője. A szakember már március elején felhívta a figyelmet egy fontos változásra:

„A jövőben azok a vállalatok tudnak majd zöld kötvényt kibocsátani, akik ezt a megfelelést kellő mértékben alá is tudják támasztani.”  

Ez a tovább szigorodó ÜHG-csökkentés célországokra bontottan megnövelt elvárásaival még kiemeltebben előtérbe kerül, az országok az elvárt célt a területükön működő cégek klímacéloknak megfelelő működésre ösztönzésével fogják tudni teljesíteni. Azaz a jövőben, ahogy zöldkötvény-piacnak az eddigieknél elvárt gyorsabb ütemű növekedését az EU GBS deklarált céljaként annak támogatása fogja jellemezni, hogy a EU- val közösen a tagállamok vezetői is ezen céloknak megfelelő, vagy megfelelni kívánó cégek támogatásában lesznek érdekeltek.

Tehát a Magyarországon működő cégeknek is a legfontosabb lépései közé tartozhat, hogy tisztában legyenek a tevékenységükre vonatkozó EU szabályozói elvárásokkal. Vagyis az ehhez értő szakemberek segítségével hatékonyan azonosítaniuk kell az adott vállalatra, iparágra vonatkozó műszaki, tevékenységi paramétereket, amit az EU vizsgál.

„Mindez nemcsak a zöld kötvények, de idővel bankhitelek és az EU források elnyeréséhez is elvártak lesznek. Így mielőbb ajánlott ezen szemlélet, cégvezetési látásmód elsajátítása, adott cég EU Taxonómia elvárásai szerinti tudatos felmérése és fejlesztése”

– zárta az EU és az EP elmúlt heteiben történt fontosabb változásaival kapcsolatos szakmai összefoglalót Veisz Ákos.

Nem minden projekt lehet zöld, és egyre erősebb az ellenőrzés is

A fogyasztók és befektetők pedig egyre inkább elvárják a vállalatoktól a környezettudatosságot és fenntarthatóságot. A cégek stratégiájában egyre jelentősebb, hogy „fenntarthatóbb” beszállítóktól vásároljanak a jövőben.  Ezért egyre több cég áll elő fenntarthatósági kampányokkal, hirdeti a zöld innovációit, vagy akár vállalja azt is, hogy pár évtizeden belül karbonsemlegessé válik, láthatóan viszont egyre kevésbé lesz elegendő tényleges szakmai tervek és megvalósítások nélkül ezt hangoztatni.

Az EU irányelvei, elvárásai és ellenőrzése mellett ugyanis a civil kontroll is erősödik, amely nem csak a jogszabályok további szigorodására, de adott vállalatok közmegítélésére is kihatással lehet.

Alapból az új irányelvek szerint EU GBS kibocsátóinak azt kell majd biztosítaniuk, hogy a kötvényekből származó források legalább 85%-át olyan gazdasági tevékenységekre fordítják, amelyek megfelelnek az EU Taxonómiának. Ahogy fogalmaztunk: „A jövőben azok a vállalatok tudnak majd zöld kötvényt kibocsátani, akik ezt a megfelelést kellő mértékben alá is tudják támasztani.”  Ezt a szakmai felkészültséget, szakértelmet viszont nem csak a kötvénykibocsátóknak fontos alkalmazniuk. Hiszen az EP által elfogadott ÜHG-csökkentési célokról szóló rendelet is a szigorodó kontrollt mutatja e terület felett.  A fenntarthatóság elvei szerinti működést követő cég közül egyre többen csatlakoznak például az ENSZ Race to Zero elnevezésű kampányához. Ebben több száz önkormányzat, egyetem és vállalat vesz részt világszerte, vállalva, hogy együtt felgyorsítják a gazdaság dekarbonizációját, és nem utolsósorban egyre többen ellenőrzik, hogy ezen vállalások valósak vagy sem. Azaz, hogy a cégek vállalásai szakmailag megfelelően alátámasztottak-e vagy sem.

A New Climate Institute nevű német kutatóintézet és a brüsszeli Carbon Market Watch is például ezt vizsgálta felül a Corporate Climate Responsibility Monitor 2023 című jelentésében.  Az általuk vizsgált 24 vállalatból mindössze 5-öt találtak a szakértők, amelyek hiteles stratégiával tervezik az egész ellátási láncukra vonatkozó, valóban jelentős, legalább 90 százalékos kibocsátáscsökkentést, amivel elérhető lenne a 1,5 fokos klímacél. Mindez szomorú képet fest többek közt a cégek ESG szakmai területét érintő felkészültségéről is. Ugyanakkor arra is rámutat, hogy a fenntartható és felelősségtudatos működést kommunikáló vállalatoknak miért is fontos e területen fejleszteniük. Az ESG területen valóban jártas szakembereket kell bevonniuk a vállalati stratégiák kidolgozására és végrehajtására. Azontúl is, hogy az EU deklarált célja e területek irányelveinek szigorítása, és azok teljesítésének hatékonyabb ellenőrzése is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szigorít az EU: a vállalatoknak már nem elég „zöldnek látszani” appeared first on Műszaki Magazin.

Az új szabványnak megfelelő töltők jobban tolerálják a környezeti változásokat, a hőingadozást, illetve nagyon szigorú teszteken kell átmenniük a por és víz, valamint a véletlen érintések elleni védelem kapcsán. Így összességében biztonságosabb és hatékonyabb használatot tesznek lehetővé. Az e-autók töltéséhez nagy teljesítményre képes elektromos hálózat kell, ha erre nem figyelnek, a vezetékek túlmelegedhetnek, ez pedig tűzveszélyes. Ennek megelőzését is szolgálja az új szabályozás – hívja fel a figyelmet az energiamendzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, a Schneider Electric.

Egy friss előrejelzés szerint a következő bő egy évtizedben Európában több mint 60 millió töltőt kell majd telepíteni, és mintegy 115 milliárd eurós beruházásra lesz szükség az e-autózást kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésére. A rövidzárlatok, a túlmelegedés és az áramütés elkerülése érdekében kulcsfontosságú az elektromos biztonság. Ezt szem előtt tartva lépett életbe 2022. február 3-án az Európai Unió tagországaiban, valamint az Egyesült Királyságban, Izlandon, Norvégiában, Svájcban, Macedóniában, Szerbiában és Törökországban egy új, elektromos töltőkre vonatkozó szabvány. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezekben az államokban csak olyan töltőberendezéseket lehet értékesíteni, amelyek megfelelnek az új előírásoknak. A piac már felkészült a szigorúbb műszaki elvárásokra.

„A nyilvános használatra szánt töltők esetében ez talán kisebb probléma, mivel ezeket jellemzően komoly tapasztalattal és háttérrel rendelkező szervezetek üzemeltetik. Az otthoni töltés kapcsán viszont fel kell hívni az egyéni felhasználók figyelmét a lehetséges kockázatokra és a biztonságos körülmények kialakítására”

– mutatott rá Racsek Dániel, a Schneider Electric EcoStruxure üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója.

Elektromos autó vásárlásakor általános gyakorlat, hogy a gyártó ad töltőt a jármű mellé, amely természetesen megfelel az értékesítéshez szükséges műszaki előírásoknak. Ugyanakkor a telepítésük során különös gondossággal kell eljárni.

„Célszerű felmérni akár már vásárlás előtt, hogy az otthonunk elektromos hálózata alkalmas-e egyáltalán a nagy teljesítményt igénylő e-autó töltésre. Olyan kérdéseket kell tisztázni például, hogy bírja-e a hálózat a plusz terhelést, milyen kábelek futnak a falban, hogyan lettek bekötve – ehhez a felméréshez és a telepítéshez is mindenképpen kérjük szakemberek segítségét. A Schneider Electric az elmúlt években többszáz hazai villanyszerelőt képzett ki arra, hogy megfelelő módon tudják telepíteni az e-autó töltőket”

– fűzte hozzá Racsek Dániel.

The post E-autó töltőberendezések: szigorúbb uniós szabályozás lépett életbe appeared first on Műszaki Magazin.

A villamosenergia-iparág azonban súlyos problémával áll szemben: az akár 2%-ot is kitevő energiaveszteséggel. Annak érdekében, hogy növeljék az infrastruktúra hatékonyságát és környezetbarát kialakítását, az Európai Bizottság hét évvel ezelőtt hozta meg a kis, közepes és nagy teljesítményű transzformátorok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeket tartalmazó, 2009/125/EK számú irányelv végrehajtásáról szóló, 548/2014 számú rendeletet. 2021. július 1-jétől a rendelet második szakasza alkalmazandó: szigorodik a megengedhető veszteségre vonatkozó rendelkezés. Ennek eredményeképpen drágább berendezések kerülnek piacra, de ezek költségei a használat során csökkennek.

Az energiaveszteség kötelező csökkentése

A teljesítménytranszformátorok az energiaátviteli és -elosztási hálózatok állandó elemei. Az EU irányelv az 50 kHz-es elektromos hálózatokban, ipari használatra szánt, legalább 1 kVA névleges teljesítményű transzformátorok energiahatékonysági szintjeire vonatkozik. Megtiltja az olyan új olaj- és műgyanta-szigetelésű transzformátorok forgalomba hozatalát, amelyek paraméterei alacsonyabbak a minimálisnál. Mivel ezeket a rendelkezéseket a fenti irányelv tartalmazza, nem pedig szabvány, betartásuk minden tagállam számára kötelező. A 2015. július 1-jén hatályba lépett első rész szerint csak (a rendelet mellékletében részletezett) Ao-Ck követelményeknek megfelelő transzformátorok kerülhetnek piacra. 2021. július elsejével tovább szűkül a piacra hozható transzformátorok köre az Ao-Ak osztályra. Az első szakaszhoz képest a megengedhető maximális veszteség értéke 10%-kal csökken.

Kevesebb károsanyag-kibocsátás

Az irányelv elsődleges célja a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények megfogalmazása: az elosztás során bekövetkező veszteségek korlátozása és az eszközök hatékonyságának növelése. A rendelet “rákényszeríti” az uniós piacot, hogy hatékonyabb transzformátorokat állítson elő, amelyeknek alacsonyabbak az életciklusköltségei. Ezek a berendezések energiatakarékosabbak és környezetbarátabbak. A környezetbarát transzformátorok bevezetése hozzájárul az EU azon célkitűzéséhez, hogy éves szinten 3,7 millió tonnával csökkentse a CO2-kibocsátást és 16 TWh-t takarítson meg. Ez az érték Dánia egy évnyi villamosenergia-felhasználásának 50%-ának felel meg.

Magasabb költségek az egyik oldalon, nagyobb arányú megtakarítás a másikon

Az előírások betartásáért a gyártók felelnek. Mindez azonban a végfelhasználó szempontjából sem mindegy. Azonos teljesítményű, de alacsonyabb veszteségű berendezésért többet kell fizetnie. Egy alacsonyabb üresjárati veszteségű transzformátor mérete is nagyobb, mint egy hagyományos transzformátoré. Mivel az új transzformátorok előállításához több anyagra van szükség, az áruk is magasabb. Ugyanakkor csökkenthetők az üzemeltetésük költségei, hiszen csökkennek az energiaveszteség miatt felmerülő kiadások.

Az energiahatékonyság és a környezetbarát működés ma már egyre több vevő számára fontos tényező a megfelelő berendezés kiválasztásakor. A most hatályba lépő rendelkezések hozzájárulnak ehhez a trendhez és felgyorsítják a villamos hálózat infrastruktúrájában végbemenő, a környezet szempontjából hasznos változásokat.

Ha többet szeretne megtudni az Eaton minőségi energiaelosztási és áramellátási megoldásairól, kérjük látogasson el a www.eaton.com/hu weboldalra. A legfrissebb hírekért látogasson meg minket a Twitter-en a @ETN_EMEA címen, vagy keresse fel az Eaton LinkedIn cégoldalát.

The post Kisebb energiaveszteség a transzformátorokban – szigorúbb előírások júliustól appeared first on Műszaki Magazin.