Ez az új, iparágakon átívelő szövetség a teljes technológiai vertikumra kiterjed — a kapcsolódástól és felhőinfrastruktúrától kezdve a félvezetőkön, szoftvereken és mesterséges intelligencián át. A TTA célja, hogy közös, megbízható és átlátható technológiai normákat és szabványokat alakítson ki, amelyekre a világ – beleértve a vállalatokat, kormányokat és felhasználókat – hosszú távon számíthat.

A szövetség azokra a növekvő geopolitikai feszültségekre és digitális szuverenitással kapcsolatos vitákra reagál, amelyek ma sok országban jellemzők. Sok ország azt vizsgálja, hogyan csökkenthetné függőségét a központi digitális infrastruktúráktól, miközben a bizalom a digitális technológiák iránt — különösen az adatok tárolása, biztonsága és ellenőrzése kapcsán — kritikus kérdéssé vált.

A részt vevő vállalatok szerint közös, ellenőrizhető elvek segíthetnek abban, hogy a szolgáltatók származási országától függetlenül átláthatóságot, megbízhatóságot és biztonságot nyújtsanak.

A Trusted Tech Alliance alapelvei

A kezdeményezés középpontjában öt alapelv áll, amelyek meghatározzák, mit jelent „megbízható” technológiai szolgáltatónak lenni:

1. Átlátható vállalatirányítás és etikus magatartás – a vállalatoknak világos, etikus működési gyakorlatokat kell követniük.
2. Biztonságos fejlesztési folyamatok és független auditok lehetősége – a technológiát biztonságosan kell fejleszteni, és függetlenül ellenőrizhető legyen.
3. Ellátási láncok és globális biztonsági szabványok folyamatos felügyelete – a beszállítói lánc biztonságának garantálása.
4. Nyitott, interoperábilis és ellenálló digitális ökoszisztéma támogatása – a technológiai piacok ne váljanak töredezetté.
5. A jogszabályok és az adatvédelem tiszteletben tartása – a szövetség tagjai elkötelezettek a hatályos jogi keretek és a személyes adatok védelme mellett.

Digitális szuverenitás és együttműködés

A Trusted Tech Alliance egy nem elszigetelt kezdeményezés; a cél az, hogy globális együttműködésen alapuló platformot biztosítson a közös standardok kialakításához. A tagok szerint egyetlen ország vagy vállalat sem tud egyedül biztonságos, megbízható digitális technológiai ökoszisztémát építeni.

A TTA jelenlegi tagjai a következők:
Anthropic, AWS, Cassava Technologies, Cohere, Ericsson, Google Cloud, Hanwha, Jio Platforms, Microsoft, Nokia, Nscale, NTT, Rapidus, Saab és SAP.

A résztvevők elkötelezték magukat amellett, hogy a gyakorlatban is betartják az alapelveket, és független auditmechanizmusok bevezetésével biztosítják az elvek végrehajtását, bár az ilyen auditok részleteit még nem tették közzé.

Mit jelent ez az iparág számára?

Ez a kezdeményezés különösen fontos lehet az elektronikai és technológiai ipar számára, mivel a folyamatosan szigorodó biztonsági követelmények, beszállítói lánc- és megfelelőségi szabványok nemzetközi szinten egyre hangsúlyosabbak. A közösen definiált standardok hosszú távon hatással lehetnek a tenderekre, partnerségekre és befektetési döntésekre is.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új szövetség az átlátható technológiáért appeared first on Műszaki Magazin.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elindította a VOSZ MultiMentor Programot, amelynek célja, hogy összekapcsolja a magyar kis- és középvállalkozásokat a multinacionális cégekkel, és segítse őket, hogy beléphessenek a nemzetközi beszállítói láncokba.

A program célja: fejleszteni és összekötni

A VOSZ MultiMentor Program egy olyan, országosan is úttörő kezdeményezés, amely átfogó támogatást nyújt azoknak a vállalkozásoknak, amelyek képesek és készek a fejlődésre, de hiányzik még néhány lépés ahhoz, hogy a multik beszállítói körébe kerülhessenek. A program három pilléren nyugszik:

1. minősítési rendszer, amely értékeli és kiemeli a beszállításra alkalmas, vagy azzá tehető magyarországi vállalkozásokat,
2. mentorprogram, amely segít pótolni a hiányzó feltételeket (például ISO-minősítést, digitalizációt, pénzügyi stabilitást) és támogatást nyújt az első kapcsolatfelvételhez,
3. kapcsolatépítés, amely során a VOSZ közvetlenül köti össze a minősített magyar vállalkozásokat a nagyvállalatokkal.

A MultiMentor Program első körben három vármegyében indul: Budapest–Pest, Zala és Hajdú-Bihar területén. A VOSZ szakértői megvizsgálták a vármegyében működő vállalkozásokat, és kijelölték azokat, amelyek megfelelnek a minősítés első szintjének.

A VOSZ MultiMentor Program hidat épít a magyar kkv-k és a multik között

„A magyar vállalkozókban ott van a tudás, a szorgalom és a teljesítmény iránti igény. Sokszor csak egy apró segítség, egy tanács vagy egy új kapcsolat hiányzik ahhoz, hogy a következő szintre lépjenek. A VOSZ MultiMentor Program pontosan ebben segít: fejleszt és összeköt. Hidat építünk a KKV-k és a multinacionális cégek között – azért, hogy a magyar vállalkozások végre valóban eljuthassanak a nemzetközi piacokra.”

– mondta Eppel János, a VOSZ elnöke.

Balogh Károly, a VOSZ elnökségi tagja, a Hajdú-Bihar vármegyei szervezet elnöke elmondta: „Hajdú-Bihar vármegyében a vállalkozók nem várják a csodát – hanem dolgoznak érte. A MultiMentor Program most nekik szól: azoknak, akik fejlődni akarnak, és akik képesek arra, hogy a multik partnerei legyenek. Mi, a VOSZ-ban segítünk abban, hogy a helyi cégek a következő szintre léphessenek, és megmutathassák: itt, a keleti régióban is van tudás, minőség és jövőkép. A kezdeményezés fontos lépés abban, hogy a magyar vállalkozások felkészülten, versenyképesen és tudatosan kapcsolódjanak be a multinacionális vállalatok ellátási láncaiba – hiszen a jövő gazdasági ereje a helyi vállalkozások nemzetközi szintű beágyazódásán múlik.”

A MultiMentor Program első kapcsolatépítő rendezvényei 2026 januárjában indulnak az első három vármegyében. Ezeken a találkozókon a vállalkozások személyesen is bemutatkozhatnak, megismerhetik a mentorprogram részleteit, és kapcsolatba léphetnek nagyvállalati partnerekkel.

Ezzel párhuzamosan a VOSZ több száz multinacionális vállalatot keres meg, hogy feltérképezze az igényeiket, és bemutassa nekik a minősített magyar beszállítókat.

A multinacionális vállalatoknak is lehetőség

A VOSZ MultiMentor Program nemcsak a hazai kkv-knak kínál fejlődési lehetőséget, hanem a multinacionális vállalatok számára is valós üzleti előnyt jelent.

A VOSZ által minősített beszállítói körhöz csatlakozva a multik időt és erőforrást takaríthatnak meg, hiszen a programban részt vevő vállalkozások már egy előzetesen ellenőrzött és mentorált körből kerülnek ki.

„A MultiMentor Program biztonságos és átlátható csatornát kínál a multiknak a legjobb magyar beszállítók elérésére. A VOSZ célja, hogy a nemzetközi nagyvállalatoknak ne kelljen a nulláról építeniük a beszállítói hálózatot – mi elvégezzük az előszűrést, és garantáljuk a minőséget.”

– mondta Eppel János.

A VOSZ várja azoknak a nagyvállalatoknak a jelentkezését is, amelyek szívesen kapcsolódnának a programhoz, mint partnerek. A szervezet célzottan keresi azokat a multinacionális cégeket, amelyek nyitottak arra, hogy hazai, minősített KKV-kat vonjanak be beszállítóként.

(A VOSZ MultiMentor program szakmai hátterét a VOSZ a PricewaterhouseCoopers (PwC) Magyarország közreműködésével dolgozta ki. A kezdeményezés része a VOSZ hosszú távú célkitűzésének, amely szerint a magyar vállalkozások növelhetik termelékenységüket és nemzetközi versenyképességüket – közvetlenül kapcsolódva a hazai és külföldi nagyvállalatokhoz.)

A programról Balogh Károly, a VOSZ Hajdú-Bihar vármegyei elnöke beszélt a DTV-nek, kattintson IDE a részletekért.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Elindult a VOSZ MultiMentor Program appeared first on Műszaki Magazin.

A Magyar Innovációs Szövetség 2025. május 21-én, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megtartott közgyűlésén Dr. Darázs Lénárd, az ELTE közelmúltban megválasztott, augusztustól hivatalba lépő rektora köszöntötte a résztvevőket. A tagvállalati képviselők és a meghívott vendégek ezt követően Dr. Szabó Gábor, a MISZ elnöke vezetésével áttekintette a hazai innováció helyzetét és lehetséges kitörési pontjait.

A Szövetség szerint az innovációt már a diákok oktatásától kezdve stabil alapra kell helyzeni, hogy az innovációhoz szükséges szakmai ismeretek, a kockázatvállalási képesség és a nemzetközi tapasztalatok egymást erősítve jelenjenek meg a fiatalok körében. Ennek szellemében rendezi meg a Szövetség több mint három évtizede minden évben a 14-19 évek korosztály számára az Országos Tudományos és Innovációs Olimpiát, idei évtől kezdve pedig innoTDK néven az egyetemisták számára is hasonló versenysorozatot indít partnereivel. AZ OTIO évek óta kiváló fiatalok sorának ad fejlődési lehetőséget, akik aztán a nemzetközi versenyeken rendre kiváló eredményeket érnek el. Vida Ákos, a 33. OTIO díjnyertese például a múlt héten, az USA-ban megrendezett International Science and Engineering Fair-en, az ifjúsági tudományos versenyek nagymúltú világbajnokságán ezüstérmet szerzett. Fontos, hogy a magyarországi vállalatok nagyobb figyelmet fordítsanak az új szemléletet és friss gondolatokat behozó fiatal kutatókra. Jó példa erre, hogy – a hazai gyakorlattal ellentétben – a diákok számára rendezett nemzetközi tudományos versenyeken sorban állnak az értékes különdíjakat felajánló vállalatok és szervezetek a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok felkarolásáért, támogatásáért. Vida Ákos az ISEF világbajnokságon a második helyezése mellett például két jelentős különdíjat is kapott. Ezt a szemléletet nálunk erősíteni kell.

Szintén jelentősen emelni kell a kockázati tőkebefektetések volumenét, amely a hazai versenyszféra számára egyfajta laboratóriumként szolgáló startup cégek számát, projektjeik színvonalát és a hazai gazdaság számára hasznosítható eredményeiket tudja növelni. A közgyűlésen Balogh Petya angyalbefektető, az STRT Holding vezérigazgatója tartott érdekes előadást, amelyben rámutatott: Magyarország jelenleg évente mindössze 54 millió eurót invesztál startupokba, ami európai és globális összehasonlításban is kevés. Mind Európában, mind a hazai innovációs porondon fel kell zárkózni a nemzetközi innováció üteméhez. Meg kell értenünk az innovációk életképességét, jövedelemtermelő képességét és elavulásának idejét is. Szükség van a startup közösség és kultúra erősítésére és az innen kijövő eredmények hasznosítására, mert elsősorban az ebből a körből kikerülő innovációs aktivitás segíthet a nemzetközi szinthez való felzárkózásban. Balogh Petya szerint Magyarország adottságait tekintve alkalmas nemzetközi szintű innovációra többek között a mestersége intelligencia, az oktatás és a mezőgazdaság terén, így e kitörési pontokra fókuszálva lehet eredményeket elérni.

A vállalati innovációt tekintve az innovációs kultúra és tevékenység erősítése, a legjobb gyakorlatok megismertetése, valamint a pályázati erőforrások és a saját innovációból származó források egészséges arányára való törekvés mozdíthatja elő a versenyképesség javítását. A vállalati innováció helyzetéről beszélt előadásában Kovács Viktória, a Nemzeti Innovációs Ügynökség igazgatója. Elmondta, hogy Magyarországon csak minden harmadik vállalat innovál, ami jóval elmarad az európai országok átlagától (kb. 50%). Ugyanakkor ezek a vállalatok adják a hazai gazdaság teljes hozzáadott értékének kétharmadát, illetve az export értékesítés közel 70%-át. Ezeknél a cégeknél dolgozik továbbá az összes foglalkoztatott 54%-a. Ezért fontos az exportképes, magyar tulajdonú kis-, közép- és nagyvállalatok erősítése oktatással, képzéssel, kedvező szabályozási és adókörnyezettel, valamint a korai fázisú kutatás-fejlesztés finanszírozásának erősítésével.

A legjobb gyakorlatok megismertetése terén rendkívül fontos szerepe van a Magyar Innovációs Szövetség által több mint három évtizede, minden évben kiírt Magyar Innovációs Nagydíj pályázatnak, amely a jó például szolgáló, sikeres innovációs eredményeket felmutató cégeket díjazza és igyekszik a figyelem középpontjába állítani.

A szakmai előadásokat követően, a közgyűlés további részében a küldöttek elfogadták a Szövetség 2024. évi tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló jelentését. Titkos szavazással megválasztották a Szövetség új társelnökét, Dr. Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány Kuratórium elnöke, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke személyében. Garay Tóth Jánost, aki a MISZ kommunikációs igazgatójaként tevékenykedett 1995 és 2024 között, a Szövetség Média Életműdíjával tüntették ki.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Többet kell invesztálni az innovációba appeared first on Műszaki Magazin.

A 80 millió eurós beruházással megvalósult 26 ezer négyzetméteres üzemben számos, a fenntarthatóságot, az energia- és folyamathatékonyságot támogató technológiát alkalmaznak.  

A JVSZ február 22-én rendezte meg a „Companies for the Future Award” idei Díjátadó Gáláját. A megmérettetésen a Schneider Electric első díjat nyert a „Best Technology Investment” kategóriában a Dunavecsén megvalósult okosgyár projektjével. Az elismerést Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója, és Czirle Zsolt, a projekt igazgatója vette át az eseményen. A JVSZ pályázata és az ott elnyert díjak évről évre egyre nagyobb rangot képviselnek, a Nemzetgazdasági Minisztérium már harmadik éve állt a kezdeményezés mellé.

A Schneider Electric tavaly májusban adta át hivatalosan Dunavecsén a Duna Smart Power Systems (DSPS) okosgyárát. A 26 ezer négyzetméteres, 80 millió eurós beruházásból megvalósult létesítmény a vállalat egyik legnagyobb, egyedi rendelésre történő tervezés (engineering-to-order, ETO) metodikán alapuló gyára Európában. A Schneider Electric legújabb SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezéseinek, az RM AirSeT európai központi üzemeként működik.

A létesítményben a társaság épület- és energiamenedzsment rendszereit használják, ami éves szinten 20-25 százalékos energiamegtakarítást, illetve 600 tonna CO2-kibocsátás elkerülését jelenti egy hasonló méretű, ilyen megoldásokkal nem rendelkező üzemhez képest. Az intelligens gyár rendszerei a Schneider Electric digitális épületirányítási szolgáltatásaihoz és energiagazdálkodási megoldásaihoz kapcsolódnak, ezáltal lehetőség nyílik a termelés digitális nyomon követésére a maximális energia- és folyamathatékonyság érdekében.

Az energiaszükségletet a tetőn elhelyezett napelemek fedezik, kiegészítve a hálózatból származó megújuló forrásokkal, ami garantálja a nettó zéró CO2-kibocsátást. A fűtéshez és hűtéshez geotermikus hőszivattyúkat használnak, az esővizet összegyűjtik és a mosdókhoz, valamint az öntözéshez használják fel. Légzsilipek akadályozzák meg a hőveszteséget a teherautó-dokkoló állomásokon és a gyár bejáratainál.

A festési folyamathoz használt porszóró előkezelőből származó hulladékhőt a terület fűtéséhez hasznosítjuk újra, a felfűtött levegőt pedig az előgyártásokban. Az öltözőkben, mosdókban, tárgyalókban, irodákban jelenlétérzékelő szenzorok vezérlik a légkezelő rendszert és a LED-világítást, így nem használ fel felesleges energiát. A gyárnál Schneider Electric töltőállomásokat telepítettek, amelyek akár 30 elektromos autót és 25 elektromos kerékpárt is képesek egyszerre kiszolgálni.

„Nagy megtiszteltetés számunkra ez az elismerés, ami azt mutatja, hogy a szakma és az üzleti világ is elismeri fenntarthatósági, energiahatékonysági és automatizálási törekvéseinket. Okosgyárunkban a minőségi mérnöki munkán van a hangsúly, szakembereink az ügyfelek egyedi igényeire szabva, a legoptimálisabb működéssel tervezik meg az itt gyártott kapcsolóberendezéseket. Hiszünk abban, hogy a Dunavecsén felépült modern, energiahatékonysági és fenntarthatósági szempontokat maximálisan szem előtt tartó gyárunk jelentős mértékben hozzájárul a magyar gazdaság fejlődéséhez, valamint a zöld fordulathoz”

– hangsúlyozta Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Első díjat nyert a Schneider Electric a Joint Venture Szövetség versenyén appeared first on Műszaki Magazin.

A Kongresszus első napjain a Nemzetközi Űrállomáson zajló korábbi programok bemutatása, és a kereskedelmi űrhajózásban rejlő lehetőségek voltak terítéken. A program a hét további részében az alacsony Föld körüli pályán túli űrkutatási lehetőségekről, azaz a Hold és az űr felfedezéséről szóló előadásokkal folytatódott, majd utolsó nap a kutatókra leselkedő veszélyekről és a lehetséges űrbéli együttműködésekről szóló szekcióval zárult.

A Kongresszuson résztvevő űrhajósok felavatták az elhunyt asztronauták emlékére ültetett emlékfát és emléktáblát a budapesti Városligetben, előadásokat tartottak Budapesten és több vidéki nagyvárosban az űrkutatás és űrtudomány iránt érdeklődő egyetemi hallgatók és középiskolások előtt, valamint találkoztak az űripar és űrkutatás felé nyitott, hazai szereplőkkel is.

A rendezvény hazánk számára nem csak presztízsértékkel bíró esemény volt, de egyúttal jelentős lépés az űrkutatás hazai népszerűsítése, és az abban egyre jelentősebb szerepet vállaló magyar egyetemek, kutatóintézetek és gazdasági vállalkozások számára is. Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos így értékelte az eseményt:

„A Nemzetközi Űrhajós Szövetség budapesti Kongresszusán be tudtuk mutatni a nagy múlttal rendelkező magyar űrkutatás legnívósabb eredményeit. Egy olyan szektorban vetjük meg aktívan és eredményesen a lábunkat, mely rendkívül kompetitív. Ott vagyunk a Mars- és Holdkutatási programokban, a sötétanyag kutatásban, a dozimetriában, és legkésőbb 2025-ben a HUNOR program keretein belül ott leszünk az űrben is. Az űrszektor legnagyobb értéke a fiatal generáció, akik közül a következő – és bízzunk benne az azt követő – magyar űrhajós is ki fog kerülni. Több száz, ha nem több ezer érdeklődő fül- és szempár kísérte az űrhajósok előadásait országszerte. A Kongresszus legnagyobb eredménye, hogy ezek a diákok megismerkedhetett azokkal az emberekkel, akik sikeresen teljesítették az ember előtt álló egyik legkomolyabb kihívást. Reményeink szerint ezen találkozások elősegítették a magyar fiatalok világűrről alkotott képének formálását oly irányba, hogy az később kiemelkedő eredményekkel kecsegtessen. Mert bármennyire is elcsépelt, az űrben rejlik a jövő, az űr jövője pedig a fiatalokban.”

– mondta el a miniszteri biztos.

The post Budapesten vitatták meg az űrjövőt appeared first on Műszaki Magazin.

A nemzetközi szövetség azzal számol, hogy idén jelentősen, 13 százalékkal 435 ezerre nő az újonnan termelésbe kerülő ipari robotok száma a világon, jövőre pedig további, mintegy 6 százalék bővülés várható.

A tavaly munkába állított robotok száma egyes országokban részben attól is függött, hogy a pandémia után mikor indult el a gazdasági kilábalás. A pandémia alakulásától függően Kínában a tavalyi év második negyedétől kezdett nőni az ipari robotok iránti kereslet, Észak-Amerikában ez a második félévtől jelentkezett, Európában pedig valamivel később.

Ázsiában fogytak a leginkább

Tavaly is Ázsia volt az ipari robotok legnagyobb piaca a világon, az új robotok 71 százalékát itt állították munkába, ami növekedés a 2019. évi 67 százalékhoz képest. A térségen belül messze listavezető Kínában 20 százalékkal, 168.400-ra emelkedett az új robotok száma a termelésben. Ekkora növekedést egy év alatt eddig még egyetlen ország sem ért el a világon. Kínában több mint 943 ezer ipari robot dolgozott tavaly, számuk idén meghaladja az 1 milliót.

Ugyanakkor Európában az újonnan munkába helyezett robotok száma tavaly már a második egymást követő évben csökkent, 8 százalékkal 67.700-ra mérséklődött, különösen az autóipar kereslete csökkent, mintegy 20 százalékkal.

Európában Németország jár az élen

Németországban, amely a világ öt nagy ipari robotpiaca Kína, Japán az Egyesült Államok és Dél-Kora után, tavaly mintegy 22.300 új ipari robotot vettek termelésbe. Az európai robotpiac legnagyobb szelete Németországé volt tavaly, 33 százalékkal, amelyet Olaszország követett 13 százalékkal és Franciaország 8 százalékkal.

Az ipari robotok második legnagyobb piaca Japán, az itt eladott gépek száma tavaly 38.653 volt, ami 23 százalék csökkenés 2019-hez viszonyítva és elsősorban az elhúzódó koronavírus-járvánnyal függ össze. Japánban tavaly 374 ezer ipari robot volt.

Az amerikai kontinensen működő ipari robotok 79 százaléka az Egyesült Államokban található. A lista második helyezettje Mexikó 9 százalékkal, a harmadik pedig Kanada, 7 százalékkal.

Kevesebb robotot állítottak termelésbe az USA-ban

Az Egyesült Államokban tavaly 8 százalékkal kevesebb ipari robotot állítottak a termelésbe, mint 2019-ben. Ezzel már a második évben jegyeztek fel csökkenést nyolc év töretlen növekedés után. Tavaly az amerikai autóipar 10.949 ipari robotot állított munkába, 19 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál.

A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) azzal számol, hogy idén 13 százalékkal, 435 ezerrel nő az újonnan termelésbe kerülő ipari robotok száma a világon, jövőre pedig további mintegy 6 százalék bővülés várható.

Forrás: MTI

The post Már hárommillió ipari robot működik világszerte appeared first on Műszaki Magazin.

Idén az ABB autóipari PixelPaint festőrobot technológiája – mely kiküszöböli a festék nem kívánt felületre történő szóródását – nyerte el az Innovation and Entrepreneurship in Robotics & Automation (IERA) szervezetnek az innovatív robotok és automatizálási technológiák kereskedelmi felhasználásában elért kiemelkedő teljesítményének díját, azaz az Award for Outstanding Achievements in Commercializing Innovative Robot and Automation Technology elismerést.

A 2020-ban piacra dobott PixelPaint technológia tintasugaras nyomtatófej segítségével egy menetben, közvetlenül hordja fel a nagy felbontású kéttónusú, illetve az egyedi mintázatokat a gépjármű karosszériájára, így az autógyárak könnyedén meg tudnak felelni az egyedi festés iránt mutatkozó egyre nagyobb vásárlói igényeknek, miközben a festék túlpermetezése miatti pazarlást is kiküszöbölik.

„Öröm számunkra, hogy PixelPaint megoldásunkat innovatív jellege és fenntartható technológiája miatt elismerésre méltónak találták. Mi ezzel is segítünk vásárlóinknak rugalmasan reagálni a mind egyedibb megjelenés iránti fogyasztói igényeknek. A PixelPaint alkalmazásával a festék teljes mennyisége feleannyi idő alatt vihető fel, mint az egyedi festések korábban alkalmazott módszereivel, ráadásul sokkal jobb minőségű a végeredmény”

– mondta Jörg Reger, az ABB Robotics Auto OEM üzletág ügyvezető igazgatója.

„Ügyfeleink számára ez három szempontból is kiemelkedően fontos, hiszen évente dollármilliókat takaríthatnak meg azon, hogy kevesebb festék fogy, miközben egyszerre javul cégük hatékonysága és – a kisebb VOC- és CO₂-kibocsátásnak köszönhetően – környezeti teljesítménye, közben pedig vásárlóik igényeinek is képesek megfelelni.”

A karosszéria kéttónusú, illetve egyedi festéséhez a járműnek eddig kétszer kellett áthaladnia a festősoron. Első menetben az első festékréteg került fel rá, majd másodjára – egyes területek kitakarása után – a második réteg. A karosszéria maszkolása műszakonként jellemzően 10-20 fő operátort igényel, két további embernek pedig az a feladata, hogy eltávolítsa a maszkokat, miután a második szín felhordása megtörtént.

A szórással felvitt festék teljes mennyiségének valójában mindössze 70-80%-a kerül a karosszéria felületére, ami hatalmas pazarlás, hiszen költséget jelent az újrahasznosítása, ráadásul a tényleges szükségletnél jóval több festéket kell beszerezni.

A PixelPaint számára mindez már nem kérdés, minthogy minden eddiginél gyorsabb, nagyobb pontosságú és fentarthatóbb megoldást kínál a járművek egyedi festéséhez. A PixelPaint cella egy nagy DPI felbontású tintasugaras nyomtatófejjel, két IRB 5500-as festőrobottal, adagolásvezérlő csomaggal és a RobotStudio® programozó szoftverrel várja a kéttónusú és a dekoratív festő alkalmazásokat.

A megnövelt hatékonyság, rugalmasság és környezeti teljesítmény ötvözésének képessége sokat nyomott a latban, amikor a zsűri úgy döntött, hogy a PixelPaintnek ítéli oda a díjat.

„Testületünk számára öröm, hogy az ABB PixelPaint technológiája nyerte el a 17. IERA díjat,”

– mondta Rob Ambrose, a zsűri elnöke.

„Az automatizált autófestésnek ebben a környezetkímélő innovatív megoldásában a rugalmasság és az egyedi megjelenés magasabb foka a festék jóval kisebb mértékű veszteségével párosul.”

Az IERA Díj kiemeli és elismeri a sikeres innovátorok értékteremtő ötleteit, és azokat a vállalkozókat jutalmazza, akik ezekből az ötletekből világszínvonalú termékeket hoznak létre. Az IEEE Robotics and Automation Society (IEEE/RAS) és az IFR közösen szponzorálja a díjat, ezzel is érzékeltetve, milyen eltökélt támogatói a tudomány és az ipar szorosabb együttműködésének a robotika területén.

The post Az ABB PixelPaint megoldását a rangos IERA innovációs és vállalkozói díjjal jutalmazták appeared first on Műszaki Magazin.

Egyre nagyobb teret nyernek a robotok az ipar különböző területein. Az elmúlt tíz évben a telepített ipari robotok száma a háromszorosára nőtt világszerte. A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) a gyártóipari robotika alábbi öt trendjét mutatta be:

1. Intelligens robotok

Az ipari robotok egyre növekvő mértékben rendelkeznek mesterséges intelligenciát, digitális képfeldolgozást és egyéb szenzorokat alkalmazó szoftverekkel, az egyre nagyobb kihívást jelentő feladatok leküzdésére. Egy példa erre a futószalagon érkező hulladék kiválogatása, amelynek az elvégzéséhez mindeddig humán munkaerőre volt szükség. A mesterséges intelligencia, illetve digitális képfeldolgozás segítségével azonban a robotok is át tudják venni ezt a feladatot. Az új generációs robotok egyszerűbben telepíthetők és programozhatók, továbbá hálózatba kapcsolhatók.

2. Robotok az Intelligens Gyárakban

Főként az autóiparban találkozhatunk Intelligens Gyár megoldásokkal. Itt sokszor a futószalagokat robotok helyettesítik. Az IFR szerint a jövő egyértelműen az egymással kommunikáló robotok és autonóm járművek kooperációján alapul – ezek az úgynevezett autonóm robotok (AMR). Modern navigációs technológiákkal felvértezve ezek a mobilis robotok rugalmasabbak a klasszikus gyártósoroknál. A sofőr nélküli szállítórendszerek komplett karosszériák mozgatására is képesek, így lehetőség adódik például egy elem leválasztására a gyártósorról, hogy egyedi alkatrészek kerülhessenek felszerelésre. Így modellváltásnál nincs szükség a teljes gyártósor átépítésére, csak a robotok és az AMR-ek átprogramozására.

3. A robotok új piacokat hódítanak meg

A konnektivitásbeli áttörések által egyre sűrűbben kerülnek robotok olyan területeken is alkalmazásra, melyekben az automatizáció csak nemrég kezdett teret hódítani. Ilyenek például az élelmiszeripar, italipar, textilipar, fafeldolgozó- valamint műanyagipar. Az egyre fejlődő digitális átalakulás újabb és újabb üzleti modellekhez vezet, mivel a gyártók számára minden korábbinál könnyeb a diverzifikáció. Az intelligens gyárak lehetővé teszik a termékek közötti gyors váltást egy adott gépen – így a tradicionális gyártósor egyre elavultabbá válik.

4. Robotok és a klímavédelem

Az ipar jövőbeni CO2-neutralitás felé irányuló törekvései folyamatos befektetéseket követelnek a robot technológiák terén. A modern robotok energiahatékonyan működnek, valamint használatuk egyértelműen csökkenti a gyártás energiafelhasználását. A robotok precizitásának köszönhetően kevesebb selejt jön létre, ami pozitív hatással van az alapanyag felhasználásra és a gyártási hatékonyságra is. Ezen felül a robotok hozzájárulnak a megújuló energiát létrehozó eszközök költséghatékony gyártásához is.

Ember/robot

Átlagosan 10000 munkásra 113 ipari robot jut. A ranglistát Szingapúr vezeti 918 robottal. Németország benne van az első tízben.

5. Robotok az ellátási láncban

A pandémia felszínre hozta a globális ellátási lánc gyenge pontjait. A gyártóknak lehetősége adódott, hogy egy teljesen új perspektívából tekintsenek az ellátási módokra. Ha az automatizáció a gyártási elvárásokkal egy szintre tud kerülni, egy teljesen új flexibilitás jön létre a gyártók számára, amely mindeddig talán egyáltalán nem volt jelen a magas bérű régiókban, mint az Európai Unió nagy része, Észak-Amerika, Japán vagy Dél-Korea. A robotokon alapuló automatizáció hozzájárul a produktivitás, rugalmasság és biztonság növeléséhez.

Forrás: MM MaschinenMarkt, Fotó: Bosch

The post Öt trend a robotikában 2021-ben appeared first on Műszaki Magazin.

Az értékelés szempontjai között döntő volt az innovációból elért 2020. évi gazdasági eredmény. Az innovációs nagydíjas társaság kiválasztását titkos szavazással döntötte el.

A díjazottakról és további 52, innovációnak elismert pályázatról szóló kiadvány a következő linken nyitható meg.

A 2020. évi Magyar Innovációs Nagydíjban a Richter Gedeon Nyrt. részesült, a Terrosa®, egy új bioszimiláris magyar gyógyszer létrehozásáért. Az oszteoporózis (csontváz betegség) kezelésére kifejlesztett Terrosa piacra lépése bizonyítja a bioszimiláris koncepció sikerét, hiszen már az első teljes évben 27,237 M EUR árbevételt értek el, megvalósítva ezzel az ideális „invented and made in Hungary” gazdaságfejlesztési koncepciót.

A 2020. évi Ipari Innovációs Díjban (ITM) az Additive Manufacturing Technologies Hungary Kft. részesült automatikus felületkezelő berendezés fejlesztéséért és gyártásáért, 3D nyomtatott alkatrészekhez.

A 2020. évi Informatikai Innovációs Díjban (ITM) a Tungsram Operations Kft. részesült a vállalat hagyományos képességeinek újrahasznosításáért innovatív területeken (wolframszál fejlesztés, fenntartható és biztonságos élelmiszertermelés).

A 2020. évi Ipari Innovációs Díjban (NKFIH) a TEQBALL Kft. részesült a TEQ LITE, a tömeggyártható, összecsukható Teqball asztal létrehozásáért.

A 2020. évi Agrár Innovációs Díjban (AM) a KITE Zrt. részesült Precíziós Gazdálkodási Rendszere (PGR) létrehozásáért, melynek célja, hogy a precíziós megoldásokat a technológiai elemek minél szélesebb körére adaptálják.

A 2020. évi Környezetvédelmi Innovációs Díjban (AM) a MOL Nyrt. részesült Co-Processing eljárásáért, mely biológiai eredetű és fosszilis hulladék alapanyagok együttes átalakítását jelenti gázolajokká.

Az SZTNH 2020. évi Innovációs Díjában a Hagyó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. részesült a számos szabadalommal védett univerzális lepárló berendezéséért, mely aromaprofilra kifejlesztett számítógépes vezérléssel rendelkezik.

Az MKIK 2020. évi Innovációs Díjában a Graboplast Padlógyártó Zrt. részesült különleges tulajdonságú padló fejlesztésekért (önfertőtlenítő felületű közületi padló, tömör és habszerkezetű rétegekből felépülő versenysportpadló).

Dr. Pakucs János, aki a Magyar Innovációs Nagydíj rendszert 29 évvel ezelőtt alapította és jelenleg is szervezi, kijelentette:

“A gazdaság növekedését biztosító  vállalati  innovációs tevékenység az elmúlt évben jelentősen, közel  50%-kal, növekedett,  ez  döntően a hazai innovációs irányítórendszer átalakítása, kormányzati szintre emelése, és az állami K+F  források jelentős növekedésének eredménye.˝

A Magyar Innovációs Szövetség egyidejűleg hirdette meg a 2020. évi Startup Innovációs Díjat, melyben a 2019-ben alapított Femmetex Hungary Kft. részesült a this is Redy intim női alsóneműért. Termékinnovációjuk teljesen új, környezetbarát alternatívát kínál a nőknek. A 2020. évben már több mint 100 M Ft  bevételt értek el.

The post Innovációs Nagydíj – világszínvonalú teljesítményeket ismertek el appeared first on Műszaki Magazin.

Chvaletice-ben található az egyetlen jelentős mangánforrás az Európai Unió területén, amely 2025-re képes lesz kielégíteni az akkumulátorokhoz kapcsolódó nagy tisztaságú európai mangánkereslet akár 50 százalékát is. Emiatt is számít ez a projekt mérföldkőnek az európai autóiparban, miután hosszú távon csökkentheti a nyersanyagellátási zavarok kockázatát. A nagy tisztaságú mangán az akkumulátorok elengedhetetlen alapanyaga, az európai elektromos járművek pedig túlnyomó részben erre fognak támaszkodni. Becslések alapján a nemzetközi igény 2030-ra több mint tízszeresére fog nőni a 2021-es értékeknek.

„A tervek szerint a teljes indulást követően a világ egyik legnagyobb nagy tisztaságú mangántermelőjeként, évente körülbelül 50 000 tonna mangán kitermelésére leszünk képesek, várhatóan 25 éven át.”

– hangsúlyozta az EIT InnoEnergy támogatása kapcsán Marco Romero, az Euro Manganese vezérigazgatója, aki hozzátette, hogy a beruházás során 400 munkahelyet hoznak létre, továbbá a fejlesztésekkel megszűnhet a vízszennyezés is a területen.  A mangánt egy Prágától 90 kilométerre fekvő, bezárt bánya maradványaként kialakult meddőfolyásból (finomszemcsés, homokos hulladékkupacokból) fogják kivonni.

Az EIT InnoEnergy azért is állt a fejlesztés mellé, mert ezáltal Európa önellátóvá válhat az akkumulátorok előállítása szempontjából kritikus anyagnak számító mangánkitermelésben. A projekt ugyanakkor illeszkedik az unió és ennek megfelelően az EIT InnoEnergy hosszútávú ipari stratégiájába, ami azt célozza meg, hogy az elkövetkező években megvalósuló nagyszabású ipari projekteknek köszönhetően a kontinensünk legyen a világ második legnagyobb akkumulátorcella-gyártója, és 2025-ig mintegy 800.000 munkahely jöjjön létre a szektorhoz kapcsolódóan. Szintén a beruházás támogatása mellett szólt, hogy annak révén a korábbi bányászati tevékenységek káros hatásai is orvosolhatóak, valamint az ipari hulladék újrafeldolgozása környezeti előnyökkel jár, és így erősíthető Európa zöld és elektromos jövője.

A Chvaletice-ben megvalósuló mangánprojekt élvezi a helyi közösségek támogatását, amely a potenciális gazdasági és környezeti előnyökön túl a beruházásba bevont bányaterület kármentesítését is szavatolja.

The post Önellátó lehet az autóipar jövőjét jelentő mangánból Európa appeared first on Műszaki Magazin.

Az általános-és középiskolákban a hangsúly jelenleg leginkább az információátadáson van, míg a készségek, képességek fejlesztése szinte sehol sincs terítéken. A munkaerőpiaci tapasztalatok viszont azt támasztják alá, hogy épp, hogy fordítva kellene összeállítani a tanmenetet. Ahhoz, hogy versenyképes tudással rendelkezzenek a gyerekek, az iskoláknak meg kell őket tanítani tanulni, erősíteni kell bennük a kritikai gondolkodásmódot, illetve elő kell segíteniük a társas és érzelmi jellemzőik fejlődését – hangsúlyozza az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség alelnöke, Ács János.

A szakember szerint az intézményesített oktatás keretei között fejlesztett kompetenciák jellemzően nem azonosak azokkal, amelyek a munkahelyi vagy a hétköznapi életben való eredményességhez kellenek. Ez furcsa helyzetet teremt, és már az indulásnál megnehezíti a jövő generációinak sorsát. Napjaink VUCCA (Volatile, uncertain, complex, chaotic, ambiguos) világában ugyanis az oktatásnak olyan élethelyzetekre, foglalkozásokra és technológiákra kellene felkészítenie a diákokat, amelyek jelenleg még nem is léteznek.  Ráadásul a negyvenes, ötvenes korosztállyal szemben a mai fiataloknak teljesen más a figyelmi kapacitásuk, illetve sokkal hatékonyabban tanulnak audiovizuális anyagokból, mint szöveges leírásokból. Ezekre a kihívásokra nem lehet azzal válaszolni, hogy még több információt zúdítunk a nyakukba. Mivel nem tudjuk, hogy mit nem tudunk, a diákok készségeit, képességeit és gondolkodásmódját kell fejleszteni ahhoz, hogy a jelenleg még ismeretlen kihívásokkal szemben eredményesek legyenek a későbbiekben.

„Nélkülözhetetlenné válik a társas készségek, szociális kompetenciák és az érzelmi intelligencia fejlesztése. Eljött az idő, hogy a tanmenetben nagyobb teret nyerjen a szóbeli logikus érvelésnek, a kritikai gondolkodásmódnak, a mások vezetése és irányítása képességének, a nyilvános szereplésnek, az ötleteik bemutatásának, vagy a másokkal való eredményes együttműködéshez szükséges személyes jellemzőknek az elsajátítása.”

– fogalmaz Ács János.

Az EJMSZ alelnöke úgy véli a változtatás nem kerül szinte semmibe. Több olyan megközelítés, gyakorlat létezik, amivel a fiatalok versenyképes tudása jelentősen erősíthető. A fejlesztést elősegítő beavatkozások pedig több szinten megteremthetők, az egyénitől (a diák maga) kezdve a csoportoson (osztály, tanulópár, tanulócsoport) át a szervezeti szintig.

Példaként említi, hogy egyéni és csoportos szinten a diákok hatékonyabban tanulnak, ha van egy tanulópárjuk. A társas elem a tanulásban, tanításban számos, a 21. században elvárt készséget fejleszt járulékosan. Ezek közé tartozik mások megértése, a szempontváltás, a szóbeli és írásbeli érvelés. Az iskolákban emiatt érdemes a tananyagot tanulópárok, tanulócsoportok létrehozásával feldolgozni –hangsúlyozza Ács János, aki hozzáteszi, hogy a kiscsoportos, projekt-alapú feladatmegoldások során a társas együttműködés jellemzői fejleszthetők. Ezekben a helyzetekben azok a fiatalok, akik rendelkeznek a mások vezetéséhez, irányításához szükséges jellemzőkkel, megmutathatják magukat. A csoportos feladatmegoldás során a szóbeli készségek (vita, érvelés) és az egyéb társas, érzelmi készségek (személyközi érzékenység, empátia, mások szempontrendszerének megértése) is hatékonyan fejlődnek.

A szakember azért is tartja hasznosnak a kiscsoportos tanulást, mert ennek keretei közt a gyerekek gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek a csoportdinamika, az együttműködés, a konfliktusmegoldás, illetve a döntéshozatal folyamatáról. Hasonlóképp fontos szerinte a játékos (gamifikált) eszközök használata, mert ezek a feladatok kritikus megközelítésében és az arra adható megoldások kreatív kidolgozásában nyújthatnak támogatást a tanulóknak. Ennek alapján a fizikát is lehetne úgy tanítani, hogy a diákoknak olyan kihívást jelentő feladatot adunk, amikor azt kell kiszámolniuk, hogy a 10 kg súlyú dinnyét, hogyan lehet ellőni 50 méteres távolságra egy gumiszalaggal. Ennek az iránynak voltak már korai hazai előfutárai, mint a tévében a 60-as, 70-es években természettudományokat tanító Öveges professzor.

A játékosság ugyanakkor bármelyik iskolai szinten könnyen és gyorsan alkalmazható. Olykor ezt egy tanár személye jeleníti meg, vagy egy tehetséges kiscsoport az osztályon belül, amely foglalkozik a többi diák fejlesztésével, esetleg lehet az egy iskolai vetélkedő is. Az eszköz, a platform, a személy valójában másodlagos, a megközelítésen van a hangsúly, ami a száraz ismeretátadást élvezetesebbé, örömtelibbé teszi. Szerencsére a tanulást támogató online és offline eszközök, megoldások napjainkban könnyen elérhetőek és gyorsan, eredményesen használhatóak. Példa rá az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség által fejlesztett tudományos kvízalkalmazás, az EJMSZ Super Engineer is, amelyen keresztül az általános-és középiskolás diákok ízelítőt kaphatnak arról, mennyire sokszínű és izgalmas a műszaki – és természettudományok világa.

The post A versenyképes fiatalok képzéséhez új tanítási módszerek kellenek appeared first on Műszaki Magazin.

Az innováció gazdaságélénkítő hatása az alapítás időszakában még sem a hazai közvéleményben, sem az államvezetésben nem volt elismert. Nem kis mértékben Szövetségünk erőfeszítéseinek eredményeképp ma már az „innováció” természetes kifejezéssé, az innovációs tevékenység a gazdasági élet meghatározó tényezőjévé vált. Alapításunk után 14 évvel – egyik fő törekvésünk eredményeképp – 2004-ben innovációs törvényt fogadott el az Országgyűlés, ellenszavazat nélkül, újabb 14 év elteltével megvalósult másik fő célkitűzésünk: létrejött az innovációs folyamatokat koordináló, összehangoló minisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Szövetségünk az innováció területén működő különböző szervezeteket, intézményeket horizontálisan integráló, szakmai és érdekvédelmi szervezetként jött létre, és működik a mai napig, amely Európában egyedülálló. Az alapító intézmények, vállalatok közül hét még jelenleg is működik. A közvetlen és közvetett tagok (csak vállalkozások, ill. intézmények) száma megközelíti a hétszázat. Tevékenységünk, két önálló, de egymással szoros kapcsolatban lévő rendszerben valósul meg:

• szakmai érdekképviselet, érdekérvényesítés,
• innováció tevékenység elismertségét támogató akciók, rendezvények, szolgáltatások.

A Magyar Innovációs Szövetség

• szakmai állásfoglalásai meghatározó módon befolyásolják a döntéseket minden kutatás-fejlesztést, innovációt érintő kérdésben, átlagosan havonta ad ki szakmai véleményt;
• tisztségviselői átlagosan havonta tartanak előadást különböző szakmai rendezvényeken;
• éves közgyűlése az innovációs szféra egyik legnagyobb szakmai eseményének számít;
• alapító társtulajdonosként 22 innovációs szervezet létrehozását segítette;
• képviselőin, megbízottain keresztül mintegy 20 testületben közvetlenül is képviseli tagszervezeteinek érdekeit;
• a hazai sajtóban évente több száz híradás jelenik meg a tevékenységéről, 2006 óta Média Díjat adományoz;
• kéthetente megjelenő Hírlevele az innovációban érdekeltek szélesebb körét informálja.

Évente szervezzük az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt, melynek keretében több mint 4500 fiatalt mozgósítottunk, akik közül kiválasztottunk 405 kiemelkedően tehetséges magyar diákot.

Másik országos jelentőségű kezdeményezésünk a Magyar Innovációs Nagydíj pályázat. Az eddigi felhívásokra beérkezett 1275 pályaműből 1100 volt megvalósult, sikeres innováció, és ezek közül 218 kapott különböző innovációs díjat. A díjak ünnepélyes átadására 2001 óta az Országházban kerül sor.

Az elmúlt 30 évben az innováció élénkítését támogató további kiemelt rendezvényeink voltak még:

• az Innoforum Hazai Szellemi Termék Börze,
• “Lépés a jövőbe” országos design pályázat,
• Com, Innovációs Technológiai Üzleti Terv Verseny,
• EU Fiatal Tudósok Versenyének 15. döntője
• a tudománynépszerűsítő THE és a „meet the scientist˝ programok.

A Magyar Innovációs Szövetség tisztségviselőit, szakértőit társadalmi munkában végzett kiemelkedő szakmai munkájukért állami kitüntetésekre, ill. díjakra terjesztette fel 2005-től kezdve. Tisztségviselőink összesen 18 alkalommal részesültek magas elismerésben.

Szövetségünk a mai napig alapvető célkitűzésének tekinti az innováció gyorsításának támogatását, az ország innovációs képességének növelését. A Szövetség azzal, hogy három évtizeden át következetesen képviselte az alapítók által megfogalmazott célokat, a hazai közéletben az innovációt érintő kérdésekben megkerülhetetlen tényezővé vált.

• Pakucs János, alapító, jelenleg tiszteletbeli elnök,
• Dr. Szabó Gábor, elnök,
• Antos László, ügyvezető igazgató

The post 30 éves a Magyar Innovációs Szövetség appeared first on Műszaki Magazin.

A Toyota korábban mintegy 5700 a hidrogén üzemanyagcellás technológiával kapcsolatos szabadalmat osztott meg ingyenesen a versenytársaival. Amellett, hogy a Toyota kínálatában már ma szerepel hidrogén üzemanyagcellás személyautó (a hamarosan Magyarországra is megérkező Mirai), busz (Sora), targonca, kis és nehéz teherautó, az autógyártó további változatos területeken aktív résztvevője a jövő abszolút zöld technológiája meghonosításának, legyen szó a katasztrófahelyzetekben alkalmazható mobil áramgenerátorról, vagy éppen a hajózás és a vasúti közlekedés területén történő alkalmazásról, esetleg a Japán holdprojekt számára tervezett holdjáróról, netalán az jövő okosvárosai számára fejlesztett zöld energiarendszerről.

A hidrogénalapú társadalom megalapozásában és bővítésében részt vevő kilenc japán magánvállalat, a Toyota, az ENEOS, az Iwatani, a Kawasaki, a Kobe Steel a MITSUI & CO., a Sumitomo Mitsui, a Kansai Electric Power és a Toshiba bejelentette, hogy megalapítják a Japán Hidrogén Szövetséget a hidrogénellátási lánc és globális partnerségek kialakítása érdekében a hidrogén-szektorban. Mivel a hidrogén valószínűleg fontos és központi szerepet játszik majd a globális felmelegedés megfékezésében, Japán várhatóan továbbra is központi szereplő marad ebben a folyamatban. A hidrogénalapú társadalom létrehozása, illetve különféle szereplőkkel kialakított partnerségek révén a Japán Hidrogén Szövetség célja a hidrogénipar fejlesztése és azt ezt szolgáló kezdeményezések támogatása lesz. Más cégekkel, helyi önkormányzatokkal és az ilyen kezdeményezések támogatására nyitott szervezetekkel közösen dolgozva a vállalatok december elejére tervezik megalakítani az új szövetséget.

Az új Japán Hidrogén Szövetség partnerségeket alakít ki, és együttműködik majd meglévő vállalatokkal és szervezetekkel a hidrogén értéklánc létrehozása érdekében, valamint terveket készít a kezdeményezések támogatására, koordinál a külső szereplőkkel és kutatásokat végez. A szervezet tevékenysége az alábbiakra terjed majd ki:

• Ágazatok közti kezdeményezések megvalósítása a hidrogén értéklánc létrehozása érdekében
• A hidrogénalapú társadalom megvalósulást szolgáló fejlemények felgyorsítása
• A finanszírozást biztosító rendszerek létrehozása pénzügyi intézményekkel közösen

Miközben számos ország ösztönzi a hidrogénalapú társadalom megvalósítását célzó kezdeményezéseket, Japánban folyamatosan zajlik annak megvitatása, milyen lehetőségeket és problémákat jelenthet a hidrogén alkalmazása a CO₂-kibocsátás mérséklésére. Különböző vállalatok lépnek partnerségekre a hidrogén iránti kereslet bővítése, az olcsó hidrogén biztosítása és a hidrogénfelhasználás elterjesztése érdekében. A tagvállalatok felismerték egy ágazatok közti szervezet létrehozásának szükségességét, aminek célja a megoldani azokat a kérdéseket, amelyek a hidrogénkereslettel, a felhasználás léptékének növelése révén elérhető költségcsökkentéssel, illetve a technológiai innovációval kapcsolatosak, illetve a finanszírozás biztosítása a vállalkozások számára.

The post Újabb fontos mérföldkő a hidrogénautók elterjedéséhez appeared first on Műszaki Magazin.

Kik indulhatnak?

Egyénileg vagy két fős csapatba szerveződve pályázhat minden 2000. október 1. és 2007. augusztus 31. között született fiatal, aki még nem kezdte meg felsőoktatási tanulmányait. Pályázhatnak határon túli magyar fiatalok is, de az EU-döntőre azok juthatnak ki, akik magyarországi iskolába járnak vagy kettős állampolgárok.

Mit lehet nyerni?

1. díj: (max. három) havi   30 000 Ft-os ösztöndíj egy évig.
2. díj: (max. három) havi   20 000 Ft-os ösztöndíj egy évig.
3. díj: (max. négy) havi 10 000 Ft-os ösztöndíj egy évig a fiatalok szakmai, tudományos továbbfejlődésének támogatására.

Az üzleti hasznosításra alkalmas pályázatok készítőit a Startup Campus program ingyenesen üzleti és startup forrásszerzési képzésben, mentorálásban részesíti. A legfiatalabb díjazott pályázó megkapja a VALOR HUNGARIAE Zrt. egyösszegű, 200 000 Ft-os ösztöndíját is. A határon túli díjazott pályázó a Magyar Innovációs Szövetség egyösszegű, 100 000 Ft-os ösztöndíját is megkapja.

A zsűri a díjak között indokolt esetben átcsoportosításokat hajthat végre. A zsűri döntése végleges, fellebbezésnek helye nincs.) Az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny 1-3. helyezettjei 100 többletpontot kaphatnak a felvételi eljárás folyamán. A legjobb három pályázat lehetőséget kap a 2021 szeptemberében, Salamancaban (Spanyolország), az Európai Unió által, 40 ország részvételével rendezendő európai döntőn való részvételre, ahol további értékes pénz- és különdíjakat (3500-7000 euró) lehet nyerni. A versenyen kiválasztott tehetséges fiatalok számos nemzetközi versenyen, szakmai utazáson vehetnek részt, többek között a tudományos versenyek olimpiáján az USA-ban (INTEL ISEF), a Stockholm International Youth Science Seminar-on, ill. a Nobel-díj átadási ünnepségen, a China Adolescent Science & Technology Innovation Contest (CASTIC) c. versenyen stb.

Mivel lehet részt venni?

Pályázni lehet műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai, valamint matematikai területről bármilyen innovatív alkotással, találmánnyal, kutató vagy fejlesztő, ill. tudományos munka eredményével. Továbbá lehet pályázni a National Instruments myDAQ nevű termékének újszerű, sehol máshol nem alkalmazott, használt vagy publikált mérési vagy adatgyűjtési eljárásának kidolgozásával, ill. konkrét gyakorlati feladatok megoldására irányuló alkalmazással is. A versenyen bármilyen egyéb versenyre vagy pályázatra készített pályamunkával, ill. műszaki alkotással is részt lehet venni.

Hogyan kell nevezni?

A kidolgozandó vagy megoldandó feladat max. 2 oldalas tervét a www.innovacio.hu/nevezes oldalra kell feltölteni 2020. november 25-én, 15 óráig.

A tervnek tartalmaznia kell:

1. a kiválasztott tudományos kutatási
2. a megoldásra irányuló javaslatot,
3. az elérendő célt, vagy fejlesztési témát
4. a konkrét megvalósítás módját.

Továbbá meg kell adni a résztvevő(k) adatait, és a konzulens vagy felkészítő tanár nevét, e-mail címét és telefonszámát.

Mit fogadnak el?

A pályázat tervének elfogadásáról a tudományos vagy műszaki cél, ill. színvonal és a kidolgozhatóság figyelembevételével határoz a bírálóbizottság. A döntésről minden pályázó értesítést kap 2020. december 20-ig.

Hogyan tovább?

Az 1. fordulóban elfogadott és részletesen kidolgozott pályázatok leírását egyrészt 2021. április 1-én, 14 óráig beérkezően kell feltölteni a www.innovacio.hu/beadas oldalra. A pályamunkák leírásait max. 7 A4-es, gépelt oldal terjedelemben (12 pontos betű, normál sorköz) kell elkészíteni. Az ábrákat, grafikonokat külön, mellékletként (+max 10 oldal) kell a dolgozatba illeszteni. Másrészt a pályázóknak 2021. április 14. és 23. között, az illetékes zsűritagok előtt, kötelező jelleggel, max. 5 perces prezentációt kell tartaniuk. A bemutatást elősegítő saját készítésű modelleket, műszaki megoldásokat, kísérleti berendezéseket a prezentációra el kell hozni.

A verseny szervezői a kidolgozás indokolt költségeihez max. bruttó 50 E Ft értékben járulnak hozzá, a myDAQ-os pályázatok esetén a myDAQ terméket haszonkölcsön szerződéssel biztosítjuk térítésmentesen. A pályázatok kidolgozását vállalatok, intézmények is támogathatják anyagilag.

Mit értékelnek?

A Verseny 2. fordulójában kidolgozott pályaműveket a zsűri az alábbi szempontok alapján értékeli:

• a probléma megközelítésének eredetisége és kreativitása;
• a kidolgozás alapossága, ill. tudományos értéke;
• az önálló, saját munka kimutathatósága, nyilvánvalósága;
• az írásos anyag, ill. műszaki alkotás (vagy modell) színvonala;
• az elkészített eszköz működőképessége;
• a projekt befejezettsége és jövőbeli hasznosíthatósága;
• az eredmények ésszerű és világos értelmezése.

Egyéb tudnivaló?

Az ünnepélyes díjátadásra 2021 májusában, kétnapos kiállítás keretében kerül sor. A legjobb pályaművek 2021. szeptember 24-én is bemutatásra kerülnek a Kutatók Éjszakáján, Budapesten, az Ericsson Magyarország székházában.

További információk: 

MAGYAR INNOVÁCIÓS SZÖVETSÉG (cím: 1116 Budapest, Fehérvári út 108-112.) e-mail: innovacio@innovacio.hu | tel.: 06-1-430 3330 | portál: www.innovacio.hu

A zsűri tagjai:

Elnök: Dr. Jakab László, professzor, BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Társelnök: Dr. Birkner Zoltán, elnök, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

The post 30. ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny appeared first on Műszaki Magazin.