Egy gyárakat célzó támadás leállíthatja a termelést, kiszivárogtathat üzleti titkokat, sőt, akár egy teljes üzemet is szabotálhat. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közreműködésével a Balasys IT Zrt. korábban kifejlesztett egy mesterséges intelligenciával (MI) támogatott védelmi eszközt, mostani pályázati projektjükben pedig a rendszer továbbfejlesztésén dolgoznak. Az idén elindult kutatás célja egy nagy teljesítményű, MI segítségével működő biztonsági megoldás életre hívása, amely képes megállítani az ipari hálózatok elleni támadásokat – anélkül, hogy megzavarná a gyártást.

A kritikus infrastruktúrák és ipari rendszerek ellen elkövetett kibertámadások száma világszerte drasztikusan növekszik. Az ipari szektor az elmúlt három évben a kibertámadások első számú célpontjává vált, az összes incidens 25,7%-a érintette a gyártási ágazatot. Egy sikeres támadás átlagosan 4,73 millió dolláros kárt okozott az ipari vállalatoknak, miközben a kibertámadások száma és súlyossága folyamatosan növekszik.

Speciális védelmet igényelnek a gyártóipari hálózatok

Miközben a klasszikus IT-rendszerek – például irodai hálózatok, banki infrastruktúrák és egyetemi szerverek – védelmére számos kiforrott megoldás létezik, az ipari operatív technológiai (OT) rendszerek kiberbiztonsága egyelőre komoly kihívásokkal küzd. A gyártócsarnokokban nem hagyományos számítógépek, hanem speciális célberendezések és adatgyűjtő modulok kommunikálnak egymással, gyakran zárt rendszerekben, amelyek különleges biztonsági intézkedéseket igényelnek.

A Szegedi Tudományegyetem és a Balasys IT Zrt. együttműködése az ipari hálózatok biztonságának erősítésére irányul. Korábbi közös fejlesztésük eredményeként egy olyan hordozható eszközt hoztak létre, amely a klasszikus tűzfalmegoldások mellett gépi tanuláson alapuló technológiákkal kiegészülve az ismert fenyegetések mellett a teljesen új, korábban ismeretlen támadások felismerésére is alkalmas. A mesterséges intelligenciával támogatott célszámítógép valós időben figyeli az ipari hálózatok adatforgalmát, és azonnal jelzi, ha szokatlan vagy gyanús tevékenységet észlel.

Nagyobb teljesítmény, pontosabb észlelés

Az idén elindult új projekt célja a rendszer továbbfejlesztése egy nagyobb számítási kapacitású MI-megoldással. A korábbinál erősebb hardveres háttér – köztük fejlett grafikus processzorok (GPU-k) integrálása – lehetővé teszi, hogy a rendszer komplexebb mintázatelemzést végezzen, pontosabb előrejelzéseket adjon és hatékonyabban szűrje ki a kibertámadásokat.

„A modern ipari rendszerek kiberbiztonsága kritikus kérdés. Jelenleg egy olyan innovatív kibervédelmi megoldás fejlesztésén dolgozunk, amely minimális emberi beavatkozás mellett is képes felismerni és megállítani az ipari hálózatok ellen irányuló támadásokat. Az új rendszer az erősebb hardveres háttérnek köszönhetően az eddiginél jóval összetettebb MI-algoritmusokat képes alkalmazni, ezáltal még hatékonyabban védheti a gyártási folyamatokat. A Balasys IT Zrt.-vel való együttműködés lehetőséget ad arra, hogy az SZTE tudományos eredményei a gyakorlatban is hasznosuljanak, és valódi ipari környezetben bizonyítsák hatékonyságukat”

– mondta Ferenc Rudolf, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Szoftverfejlesztés Tanszék vezetője.

Nemzetközileg is egyedülálló fejlesztés

A fejlesztés alatt álló új rendszer nem közvetlenül csatlakozik az ipari hálózathoz, hanem a teljes adatforgalmat egy helyszínen telepített, nagy teljesítményű számítógépre másolja, ahol az MI segítségével folyamatosan elemzi a hálózati aktivitást, miközben nem zavarja meg a gyártási folyamatokat. A cél egy olyan megoldás létrehozása, amely minimális téves riasztás mellett, maximális pontossággal képes kiszűrni a valódi fenyegetéseket.

A valós idejű monitorozáson alapuló ipari kiberbiztonsági megoldások jelenleg nemzetközi szinten is ritkák, Magyarországon pedig egyedülállónak számít ez a fejlesztés. A Balasys IT Zrt. és az SZTE célja, hogy a projekt eredményei hozzájáruljanak a gyártóvállalatok kiberbiztonságának növeléséhez, és egy hosszú távon is fenntartható, széles körben alkalmazható védelmi megoldást hozzanak létre.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mesterséges intelligenciával erősíti az ipari kiberbiztonságot az SZTE appeared first on Műszaki Magazin.

Az intézmény tevékenységével egyszerre kíván hozzájárulni az ország és a vállalatok versenyképességének erősítéséhez, valamint a környezet védelméhez.

A globális felmelegedéssel és a fosszilis energiahordozók ellátásbiztonságával kapcsolatos aggodalmak erősödésével egyre nagyobb figyelem irányul a megújuló energiaforrások kiaknázására és tárolására. Az időszakosan megtermelt többletenergia kémiai tárolása (különböző nagy energiasűrűségű vegyületekben, például hidrogén-előállítással és/vagy szén-dioxid-hasznosítással) az ipari folyamatokba könnyen integrálható megoldást kínál, így az ezt célzó technológiák kiemelt fontosságúak lehetnek a jövő gazdaságában.

A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium annak érdekében alakult meg pénteken Pécsett, a Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Energiatudományi Kutatóközpont, a Miskolci Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Pannon Egyetem és a Természettudományi Kutatóközpont részvételével, hogy Magyarország a zöldgazdaság térnyerésének nyertese legyen. Az így létrehozott tudásbázis és kompetenciaegyüttes lehetővé teszi, hogy a hazai gazdasági szereplők versenyképesek legyenek a különféle dekarbonizációs technológiák terén. További cél új színtér létrehozása a zöld- és digitális átállást támogató kutatásoknak, amely az eredmények társadalmi, gazdasági, környezeti hasznosítását teszi lehetővé. Ennek érdekében a következő három és fél évben kiépítik a szén-dioxid-hasznosítás, valamint a hidrogén-előállítás, -szállítás, -tárolás, illetve -felhasználás tudományos, technológiai, jogi, gazdasági és iparjogvédelmi bázisát. Mindezt a kormányzat összesen 6,3 milliárd forint európai uniós forrással támogatja.

A nyitórendezvényen a Széchenyi István Egyetemet dr. Hanula Barna, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja és Németh Péter doktoranduszhallgató, a kar munkatársa képviselte. Az intézmény kutatócsoportja a nemzeti laboratórium keretében a hidrogén-felhasználás alternatíváinak életciklus-elemzését végzi el a járműipari megoldásokhoz kapcsolódóan. A végső cél annak megállapítása, hogy mely felhasználási mód vezet optimális eredményhez.

„A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratóriumban való részvétellel egyetemünk arra törekszik, hogy a nálunk összpontosuló tudás és innovációs potenciál a fenntarthatóságot elősegítve legyen a régió és az ország gazdasági fejlődésének hajtóereje”

– fogalmazott dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Emlékeztetett rá, hogy a Széchenyi-egyetem kormányzati támogatással már jelenleg is dolgozik innovatív fenntarthatósági projekteken, közösen a győri Audi Hungaria Zrt.-vel és a Szegedi Tudományegyetemmel.

„Ezek az alternatív üzemanyagok kutatására és validálására, a hidrogén ipari felhasználási lehetőségeinek, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének vizsgálatára összpontosítanak. Egy kísérleti, fenntartható üvegházi környezetet is kialakítunk mosonmagyaróvári karunkhoz kapcsolódóan, a légkörből megkötött szén-dioxid hasznosításának kutatására”

– mondta dr. Knáb Erzsébet.

Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke kiemelte: intézményük stratégiai célja, hogy az ipari szereplőkkel folytatott együttműködésekkel még hangsúlyosabb szerepet vállaljon az ipari és a tudományos szféra összekapcsolásában.

„Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy az új nemzeti laboratórium keretében kitűnő hazai egyetemekkel és kutatóintézetekkel partnerségben dolgozhatunk olyan zöldtechnológiák kifejlesztésén, amelyek nemcsak az ország és a vállalatok versenyképességének erősítéséhez járulnak hozzá, hanem a fenntarthatósághoz és környezetünk védelméhez is”

– hangsúlyozta dr. Filep Bálint.

The post Megalakult a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium appeared first on Műszaki Magazin.

Napjainkban a megfigyelő-felfedező csillagászati és asztrofizikai kutatásokban kisebbfajta forradalom zajlik: egyre gyakrabban fedeznek fel új, korábban ismeretlen jelenségeket és folyamatokat. Ezek általában rövid időskálán lejátszódó, átmenetileg megfigyelhető, azaz „tranziens” jelenségek. Egy részük nagy sajtóvisszhangot vált ki, például a gravitációs hullámok vagy nemrégiben a gyors rádiókitörések felfedezése. Az ilyen jelenségek fizikájának alaposabb feltárása a nemzetközi asztrofizikus közösség egyik legfontosabb tevékenysége. Ebbe kapcsolódik be az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) csillagász-asztrofizikus kutatóiból álló csapata.

Az MTA CSFK és az SZTE által alkotott konzorcium a világűr hatalmas energiájú és igen gyors folyamatainak – szupernóva-robbanások, összeolvadó neutroncsillagok, gammakitörések és fekete lyukak okozta csillagpusztulások – vizsgálatához nyert pályázati támogatást, melyhez külön erre a célra dedikált, új, automata üzemű robottávcső-rendszert fejlesztenek ki és helyeznek üzembe az MTA CSFK Piszkéstetői Obszervatóriumába, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriumába.

A két távcsövet folyadékhűtésű elektronikus (CCD-) kamerával, valamint speciális csillagászati színszűrőkkel szerelik fel, majd interneten keresztül összekapcsolva képessé teszik őket az automatikus mérésvezérlésre és adatgyűjtésre. Ezzel nemcsak hazánkban, hanem regionális szinten is egyedülálló csillagászati mérőrendszer válik elérhetővé a kutatók számára. A mérőrendszer teljes egészében a tervek szerint 2018 végére készül el.

Forrás: www.mta.hu

The post Két új robottávcső épül Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.