Mindez teljes átalakulást hoz társadalmunkban, gazdaságunkban, értékrendünkben – kérdés, hogy mennyire tudjuk kihasználni a technológiákban rejtőző potenciált, és mindezt az előnyünkre fordítani?

Definíció szerint feltörekvő alatt olyan új és folyamatos fejlesztés alatt álló technológiákat értünk, amelyek jelentős hatással lehetnek a társadalomra, a különböző iparágakra, a gazdaságra – tehát a mindennapi életünkre. Olyan technológiák ezek, melyek képesek innovatív megoldásokat nyújtani meglévő problémákra, és/vagy teljesen új lehetőségeket teremteni. Ide sorolható a mesterséges intelligencia és a blockchain, de ide tartozik a kvantum számítástechnika, a 3D nyomtatás, és a virtuális valóság is. Az emberiség jelenleg a negyedik ipari forradalomban él, ami ugyanúgy hatással lesz rá, ahogy az előző ipari forradalmak is jelentősen megváltoztatták az emberiség életstílusát, értékrendjét.

Az elmúlt időszakban nagyon sokat hallunk új fejlesztésekről, lehetőségekről,digitális megoldásokról, melyek rohamtempóban fejlődnek. Fontos azonban ezek közül megkülönböztetni, melyek azok, amelyek valóban jelentős hatással bírnak a versenyképességre és üzleti modellekre, és komoly szervezeti és társadalmi transzformációs hatással bírnak. – mondta mondta Dr. Barta Gergő a Deloitte Magyarország kibervédelmi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

A jelenleg főszerepben lévő generatív mesterséges intelligencia, amellyel sokan szöveg- vagy képalkotó felületeken találkoznak valójában csak a jéghegy csúcsa. A társadalmi és gazdasági szempontból igazán érdekes fejlesztéseket a digitalizáció és valamilyen más terület, pl. a biológia találkozásánál látni. Fontos különbség a korábbi ipari forradalmakhoz képest, hogy az előzőekre az emberiségnek, társadalmaknak, törvényhozóknak volt idejük felkészülni. Ez a mostani technológiai forradalom viszont az olyan gyors, hogy ezekre most nincs idő. Ezért mondja sok szakértő, hogy az új technológiák alkalmazását egy időre akár fel is kellene függeszteni – a kutatás fejlesztés szabadon hagyása mellett természetesen.

Izgalmas terület a mesterséges intelligenciával párosított képalkotó diagnosztika, amely jelentősen javítja a betegségek megelőzését már napjainkban is – ennek azonban kiberbiztonsági, személyes adatokhoz fűződő kockázatai is vannak: sarkalatos kérdés, hogyan védjük, kezeljük a betegek rendkívül érzékeny adatait. Az adatbiztonság, kibervédelem már mindannyiunk által tapasztalt kérdéseket, problémákat vet fel. A legutóbbi válságok nyomán kialakult ellátási lánchoz kapcsolódó kockázatok is ide kapcsolódnak:

Biztosak vagyunk-e benne, hogy az IT szolgáltató biztonságban megőrzi az adatainkat? Kényszerű szolgáltató csere esetére rendelkezünk kilépési stratégiával? Ebben az esetben tudjuk-e azt, hogy az adataink hogyan vihetőek át egy másik szolgáltatóhoz? Mi történik, tudunk-e időben reagálni, ha a szolgáltatót éri kibertámadás? – érzékeltette a kérdéskör sokrétűségét Agárdy Balázs, aDeloitte kibervédelmi tanácsadási üzletágának menedzsere.

A Deloitte Risk? Respond! podcastjében elismert szakértők különböző technológiai, fenntarthatósági és gazdasági témaköröket járnak körül, és elemzik azok hatását az üzleti vállalkozásokra, a kockázatkezelés tükrében. Az első epizódban a szakértők a fenti kérdéseket vizsgálták, és helyezték perspektívába. Szóba került továbbá a vállalatok által alkalmazható blokklánc technológia, a digitális transzformáció kiberbiztonsági kérdése, a törvényalkotás és szabályozási mechanizmusok kérdésköre és a fejlődés gyorsaságának növekedése is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Felforgatja, átalakítja társadalmunkat a technológia – de tartanunk kell-e tőle? appeared first on Műszaki Magazin.

Egyúttal elindultak azok az innovációs projektek, amelyek az e-közigazgatás és e-közszolgáltatás fejlesztését, a rendvédelmi feladatok ellátását, a mesterséges intelligencia közigazgatási célú alkalmazását célozzák, az állampolgárok igényeinek még magasabb szintű kiszolgálása érdekében. A klaszter keretében a szakterületen élenjáró állami informatikai szolgáltatók, felsőoktatási és tudományos intézmények hangolják össze kutatási-fejlesztési tevékenységüket, hogy innovációikkal tovább támogassák a digitális társadalmat.

A klaszter az Infokommunikációs és Információtechnológiai Nemzeti Laboratórium keretein belül működik.
Az Infokommunikációs és Információtechnológiai Nemzeti Laboratórium egyik célja, hogy hozzájáruljon a nemzeti adatvagyon célirányos és tudatos használatának elősegítéséhez, valamint az ehhez szükséges szakmai környezet kialakításához. A kormányzati, közigazgatási szervek elkötelezettek afelől, hogy a kiberbiztonsági, rendészeti, rendvédelmi és e-közigazgatási kutatásokkal, fejlesztésekkel hangolják össze az erőforrásokat. A Laboratórium másik, kiemelt fókusza a fentebb sorolt kutatásokkal kapcsolatos kompetenciák fejlesztése. A célok megvalósulását olyan kutatásokkal segítik, amelyek a szolgáltatási képességet és hatékonyságot növelik.

A Nemzeti Labor keretein belül megvalósuló Biztonságos Digitális Társadalom Innovációs Klaszter stratégiai célja, hogy hatékonyan és innovatívan segítse elő a mesterséges intelligencia alkalmazását az e-közigazgatásban. Ezzel eredményesen támogathatja a nemzeti adatvagyon hasznosítását és az e-közigazgatási kutatási-fejlesztési tevékenységek összehangolását. Az együttműködések során a szakterületen élenjáró állami informatikai szolgáltatók, felsőoktatási és tudományos intézmények kapnak szerepet, amelyek már középtávon jól hasznosítható eredményeket tűztek ki célul.

A klaszter alapító tagjai az IdomSoft Informatikai Zrt., a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

A klaszter a kutatás-fejlesztési és innovációs eredményeinek felhasználását elsődlegesen a közfeladatok ellátásához tervezi. A későbbiekben egyes eredményeit a Magyar Állam szélesebb körű érdekeinek megfelelően és annak javára, a nemzetközi térben vagy piaci környezetben is hasznosíthatja.  A klaszter alakuló ülését megelőző felsővezetői rendezvényen a jelenlévők egyöntetűen hangsúlyozták: olyan szakmai összefogás valósul meg, amely összekapcsolhatja a XXI. század új technológiáit és kihívásait. Az állami feladatok innovatív fejlődésének ez alapvető lépése. A klaszter tagsága folyamatosan bővül újabb szervezetekkel, hamarosan a teljes szakmai szervezeti kör bekapcsolódik a fejlesztésekbe. Rövidesen újabb innovatív megoldásokkal találkozhatnak az állampolgárok az ügyintézéseik során.

A fotón balról jobbra: Dr. Sabjanics István r. dandártábornok (BM Tudománystratégiai és Koordinációs Főosztály), Gulyás Tibor helyettes államtitkár (ITM Innovációért Felelős Helyettes Államtitkárság), Dr. Szabó Hedvig nb. altábornagy, főigazgató (Nemzetbiztonsági Szakszolgálat), Érdi-Krausz Gábor projektkoordinátor (ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet), Hajzer Károly helyettes államtitkár (BM Informatikai Helyettes Államtitkárság), Vetési Iván ügyfélkapcsolati és szolgáltatási vezérigazgató-helyettes (Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.), Prof. Dr. Levendovszky János rektorhelyettes (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), Dr. Karlócai Balázs vezérigazgató (IdomSoft Zrt.), Dr. Risztics Péter Károly PhD (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közigazgatási Informatikai Központ elnöke, BM Tudományos Tanácsadó Testület elnöke, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagja)

The post Megalakult a Biztonságos Digitális Társadalom Innovációs Klaszter (BDTIK) appeared first on Műszaki Magazin.