A versenyzők 2019-ben is bebizonyították, hogy pontos tervezéssel óriási terhelést bírhat ki az egy kilogramm tésztából készült híd. Spagettiből hidat építeni? Játék ez vagy komoly dolog? Nos, a válasz egyértelmű: egy erős és szép híd megépítése, függetlenül attól, hogy milyen alapanyagból készül, komoly mérnöki feladat.

A tésztából épített hidak versenye több évtizedes hagyománnyal rendelkezik, európai és tengerentúli mérnökképző intézményekben rendeznek ilyen versenyeket. Az első nemzetközi versenyt 2005-ben hirdették meg, majd hat év elteltével a RECCS világbajnoksággá nőtte ki magát, a résztvevő országok köre minden évben bővült. Az eddigi tizenkét alkalommal született eredmények alapján elmondható, hogy a RECCS a világ legszínvonalasabb tésztahíd-építő versenye. A rendezvény lehetőséget biztosít a műszaki egyetemek hallgatói számára, hogy világszintű verseny
keretében bizonyítsák tehetségüket, gyarapítsák szakmai tudásukat, és nem utolsó sorban nemzetközi szakmai kapcsolatokat alakítsanak ki. A hosszú évek alatt a versenyen az idei évig összesen 17 ország vett részt, 150 csapattal. A csapatokban közel 350 hallgató 190 tésztaszerkezetet épített, amelyek együttesen több, mint 36 tonna terhelést bírtak el.

A versenyen a hallgatókból álló csapatok 1 kg tésztából épített 1 m fesztávú hidakkal versenyeznek, a szerkezeteket teherbírás, esztétika és innováció szempontok alapján szakmai zsűri rangsorolja. A feladat próbára teszi a hallgatók mérnöki tudását, mivel a tésztaszerkezet megtervezése és megépítése komoly mérnöki feladatot jelent. A sikeres szerepléshez összehangolt csapatmunkára, kitartásra, alapos kapcsolódó mérnöki ismeretekre és erős motivációra van szükség. A nagyszabású nemzetközileg elismert versenyen a házigazda Óbudai Egyetem hat csapatot indított – öt
csapat a RECCS Világbajnokságot elindító Bánki Karról érkezett, mellettük az egyetemet képviselték a Kandó Károly Villamosmérnöki Kar és a Keleti Károly Gazdasági Kar csapatai. Egy összevont csapattal  képviselte magát a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara, továbbá három csapat érkezett Brazíliából, két csapat Lengyelországból, 2 csapat Erdélyből, valamint érkeztek résztvevők Bulgáriából, Törökországból, Németországból, Litvániából és Lettországból. A RECCS Tésztahíd Építő Világbajnokság két – TARTÓ és HÍD – kategóriában zajlott, emellett a zsűri esztétikai és innovációs szempontból is értékelte az építményeket.

A világbajnokság fővédnöki tisztét Tarlós István, Budapest főpolgármestere vállalta, képviseletében Dr. Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében hangsúlyozta a hídépítés és a hidak fontosságát mindennapjainkban, ugyanis csak a budapesti hidakon naponta félmillió közúti gépjármű jár, a közösségi közlekedéssel áthaladó utasok száma pedig meghaladja 530.000 főt.

„Lenyűgöző, ahogy a verseny során az egyszerű, hétköznapi alapanyagból mérnöki bravúrral nagyszerű alkotások jönnek létre”

– mondta a főpolgármester-helyettes, majd prof. Csíkszentmihályi Mihályt idézve a kreativitás fontosságára hívta fel a figyelmet:

„A szükség a találmányok atyja, míg a bőség biztonsága a találmányok diszfunkcionális mostohája – idézte. A problémákkal megküzdés létkérdés, genetikai parancs és egyben a kreativitás atyja. A mérnöki kreativitást evidenciaként kezeljük, de a kíváncsiságot, melynek csírái már gyermekkorban is velünk voltak, fontos, hogy felismerjük és folytonosan tápláljuk, majd az egyetemi falak között megtanuljuk hozzá a koncentrálás művészetét.”

A verseny elnöke prof. dr. Rajnai Zoltán, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának dékánja, tiszteletbeli elnöke prof. dr. Réger Mihály, az Óbudai Egyetem rektora, tiszteletbeli díjátadója Földesi Gabriella, az egyetem kancellárja volt. A zsűri elnöki posztját dr. Oldal István, a Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozatának alelnöke töltötte be. A zsűri további tagjai az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar oktatóiból, a támogatók képviselőiből, illetve a szakmai közélet elismert személyiségeiből kerültek ki.

A világbajnokságot ünnepi beszédével Dr. Réger Mihály, az Óbudai Egyetem rektora nyitotta meg, melyben hangsúlyozta az idei év különlegességét, hiszen jubileumi évet ünnepel az intézmény, 140 éve áll az egyetem és annak jogelődjei a gazdaság és tudomány szolgálatában. Elsőként a hidak versenyére került sor, 10 szerkezetet értékelt a zsűri, valamint volt egy törés versenyen
kívül. A 2013-as 570,3 kg-os világrekordot továbbra sem döntötték meg, de nagyon szép eredmény született: az IPYMIDEAST elnevezésű török csapat a 482,5 kg-os terhelést ért el, és ezzel első helyet szerzett. Érdekesség, hogy ez a csapat két éve a tartó kategóriában elhódította a világcsúcsot. Második helyen végzett a RECCS Világbajnokságon újonc csapatnak számító dél-amerikai együttes, a Brazilian  Builders 355,3 kg teherbírású hídjával. A harmadik helyet az erdélyi UTCN nevű csapat szerezte meg 289,6 kg teherbírással.

A világbajnokság második részében, a tartó kategóriában szintén 10 szerkezet versenyzett és itt is volt egy versenyen kívüli küzdőtárs. Az élen a kategória csúcstartója, az IPYMIDEAST csapat végzett, 504,2 kg-ot értek el, amely az idei verseny legnagyobb teherbírású szerkezete lett, bár a saját 2017-es rekordjuktól ezúttal 162,1 kilogrammal elmaradt. Második helyet szerzett a litván Marmašeliai 4.2 nevű csapat, az ő tartójuk 413,8 kg terhelést bírt ki, mielőtt megreccsent volna. Az Óbudai Egyetem Bánki Karának egyik csapata, a Dezsőnek meg kell halnia fantázianevű duó 359,4 kg-os terhelést kibíró tartója harmadik helyen végzett.

Az innovációs különdíjat Egyetemünk Dominó csapatának Domiró elnevezésű hídja nyerte el egyedi felépítésével. A legjobb határon túli magyar csapat különdíját a Gyermelyi Zrt. felajánlásával Bokros Gábor marketing igazgatóhelyettes adta át a kolozsvári UTCN csapatnak. A Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozata a legjobb hazai gépészcsapatnak adott különdíjat, ők a Dezsőnek meg kell halnia nevű Bánkis csapat volt. Az Óbudai Egyetem különdíját az Egri Csillagok nevű Bánkis csapat kapta. Az Óbudai Egyetem Hallgatói Önkormányzatának különdíját az Etil-alakulat megnevezésű Bánkis csapat kapta. A világversenyt számos érdeklődő izgulta végig a helyszínen, de az élő YouTube streamnek, valamint a televíziós élő bejelentkezésnek köszönhetően bárki követhette az eseményt. Idén három kontinens legjobbjai mérték össze tudásukat és felkészültségüket a RECCS-en, A RECCS világbajnoksággal kapcsolatos minden információ, a nevezés és az építés részletes szabályai, az eredmények, az eseményekről készült fotók a www.reccs.hu honlapon olvashatóak.

The post Nem dőlt meg a magyar világcsúcs a RECCS Tésztahíd-építő Világbajnokságon appeared first on Műszaki Magazin.

A Gyermelyi Vállalatcsoport hazánk vezető tésztagyártója, egyik meghatározó élelmiszeripari vállalkozása. A Gyermelyi Zrt. 2018-ban 7,2 milliárd forintos beruházással egy új tésztagyárat épített, amellyel a gyár kapacitása évi 70 000 tonnára duplázódott. Az új üzem mellett felépült egy 11 600 raklap befogadására alkalmas automata magasraktár is, amelyet teljes mértékben az ABB technológiájával automatizáltak. A tésztagyártó ezzel a kelet-közép-európai régió meghatározó tésztagyártó központjává vált.

A Gyermelyi Vállalatcsoportnál 1971-ben indult el a tésztagyártás. A Gyermelyi tészta termékek eddig is egy 2006-ban átadott high-tech üzemben készültek. Az elmúlt évek piaci bővülésének köszönhetően azonban a beépített kapacitás kihasználtsága elérte az akkori üzemméret határát. A magyar és az exportpiacokon való növekedés dinamikájának fenntartása érdekében szükségessé vált a kapacitás bővítése, így a meglévő üzem mellé egy azzal megegyező méretű új tésztagyár és raktárbázis épült meg.

A beruházás az új, automata magasraktár építésével indult, ezzel a meglévő raktárkapacitás megduplázódott: az új raktárban a 8200 rakathelyből több mint 3000 rakathely duplaraklap tárolására is alkalmas, az apróáru gépsor 4000 kg/óra, a szálasáru gépsor 3500 kg/óra kapacitású.

Az ABB egy nagy teljesítményű automatizált válogató- és palettázó rendszert tervezett és telepített a teljesen emberi munkaerő nélkül működő raktárba. Az elkészült termékek a gyártóterületről liftek segítségével feljutnak a csarnok mentén végig futó szállítószalag pályákra. A projekt megvalósítása során közel 280 méter pályát telepítettek. Külön vonalon haladnak a zsákos termékek és a kartondobozos termékek. Gyártás során egyidejűleg többféle terméket sorolhatnak a pályákra, amelyeket áthaladnak a gyártócsarnokból a raktár területére. Itt kamerás ellenőrzés segítségével a rendszer felismeri az érkező terméket és a HMI-n kiválasztott robotos palettázó cellába tereli egy automata szortírozó rendszer.

A robotos palettázó rendszer összesen öt robotból áll, melyből kettő kartonos termék palettázására alkalmas robot, kettő zsákos termék palettázására alkalmas és egy robot szolgálja ki raklappal a palettázó robotokat.

A kartonos termékek palettázása cellánként kettő különböző termék egyidejű palettázására képes, a zsákos rendszerek 1-1 típus kezelésére alkalmasak. A robotok egyedi megfogókkal rendelkeznek, ezeken szervóhajtások biztosítják a termékekhez szükséges méretek és távolságok beállítását. A teljes rendszer tervezésekor elsődleges szempont volt a lehető legnagyobb rugalmasság, ugyanis a sokféle termék jelentősen eltérő méretű dobozokba és zsákokba van csomagolva és a rendszernek a legkisebb és legnagyobb termékeket is kezelnie kell.

A gyors és hatékony palettázáshoz szükség van az üres raklapok ellátásának automatizálására is. Ezt egy 21 méter hosszú lineáris pályán mozgó raklapkiszolgáló segítségével oldottuk meg. Ez a robot eljut mind a négy palettázó robot munkaterületéhez és folyamatos raklapellátás biztosít. Minden cellához tartoznak puffer raklaphelyek is, hogy a kisebb hiba esetén se álljon le a folyamat. A rendszer képes EUR és CHEP raklap kezelésére is, ezeket a robot felvételkor színellenőrzővel újból ellenőriz és egy mozgó raklaptárba helyezi a robotkar mellé. Ezt követően a raklapok és a robot együtt mozog a lineáris pályán ahhoz a palettázó cellához, amely jelezte a rendszernek, hogy új üres raklapra lesz szüksége.

A beruházás során a legmodernebb technológiát építették be a gyártó-és a csomagolóvonalak tekintetében egyaránt. Az ABB technológia bevezetésével a Gyermelyi áttért egy teljesen automatizált rendszerre és rugalmas termékkezelésre, amely felhasználóbarát, ember-gép-interfésszel rendelkező (HMI) ipari robotokra épül. Ez a technológia lerövidíti a gyártási folyamatot, és egy eddig nem használt, előremutató megoldást hozott a magyar élelmiszeriparba.

A fejlesztést követően a két tésztagyár kapacitása 70 000 tonna/év, mely meghaladja a teljes magyarországi piac méretét, a Gyermelyi ezzel a kelet-közép-európai régió meghatározó tésztagyártó központjává vált.

 „Ismerjük saját piacunk változatosságát, így flexibilis megoldásokat kerestünk az új palettázó üzem kialakításakor. Döntésünk meghozatalakor természetesen a rendszer műszaki paraméterein túlmenően fontos szerepet játszott az, hogy az ABB-nek jelentős tapasztalata van a raklapozás területén. Mérnökei és konstruktőr partnerei kellő szaktudással rendelkeznek, illetőleg nagyon lényeges szempont volt részünkről a magyarországi szervizháttér”

– mondta el Pósfai Csaba, a Gyermelyi gyárigazgatója.

A Gyermelyi Vállalatcsoport sikerének titka, hogy a megtermelt eredmény nagy részét az alkalmazott technológia és minőségirányítási rendszer állandó fejlesztésére fordítja. A cégcsoport 2010 óta több mint 26 milliárd Ft-ot fordított beruházásokra. A tésztaértékesítés az elmúlt években dinamikusan bővült, az idén várhatóan 36 000 tonna tésztát fog értékesíteni a vállalat, melynek 30 %-a az országhatárokon túl, zömében az Európai Unióban talál gazdára.

További információ: www.abb.com

The post A Gyermelyi közép-európai régió meghatározó tésztagyártójává vált appeared first on Műszaki Magazin.