A hazai megújuló- és energiapiac 2025-ben sem volt eseménytelen, és a trendek alapján 2026-ban sem várható nyugalom: a hazai PPA szegmens élvonalbeli szereplője, a Green Cloud, a tavalyihoz hasonlóan idén is meghatározott 3 olyan tényezőt, amelyek döntően befolyásolják a vállalatok energiaellátását és annak piacát. A trendek mellett a cég összesítette a TOP3 félreértést is a zöld átállással kapcsolatban.

1. Energiatároló-boom: lehetőség, de nem kockázatmentes megoldás

A Green Cloud szakértői úgy látják, hogy az akkumulátorok megjelenésével egy új fejezet kezdődik a magyar villamosenergia-rendszerben, ugyanakkor a jelenlegi piaci (és szabályozói) várakozásokat gyakran a túlzott optimizmus jellemzi.

„Az energiatárolók kapcsán sokszor csak elméleti maximumokról és tökéletes piaci működésről olvasunk, és szinte 100%-ban hurráoptimizmus előzi meg a tárolók megjelenését. A valóság azonban ennél összetettebb, és az energiatárolók hazai villamosenergia-rendszerbe történő illesztése akár meglepetéseket is okozhat”

– szögezi le Pokol László, a Green Cloud vezérigazgatója.

„Egy piaci szereplőnek a megtermelt zöldáramot el kell adnia egy változó környezetben, lehetőleg egy előre menetrendezett módon. Közben viszont az akkumulátort is tölteni kell, hogy amikor majd nem tud a rendszer áramot termelni, akkor is legyen a tárolóból. De mi történik, ha ez a kettő cél nem összehangolható, azaz amikor el kellene adni az áramot, akkor az akkumulátort kell tölteni, amikor töltésre lenne szükség, akkor pedig kereskedés zajlik?”

– demonstrálja a korántsem egyértelmű helyzetet a cég vezetője.

Egy hibrid erőmű esetében (amelyek elterjedésének lökést adhatnak az új szélerőművi kapacitások) a termelés, a kereskedés és az akkumulátor töltése nem mindig hangolható össze optimálisan. A bevételi oldalt számos további tényező – például a kapacitáslekötési díjak, az adózás vagy az üzemeltetés módja – is befolyásolja. Az energiatárolók megtérülése ezért erősen függ a piaci környezettől és a választott üzemeltetési modelltől. Mindezek mellett, ha a termelő még PPA szerződéssel is rendelkezik, akkor az végképp komoly tervezést és szakértelmet kíván meg.

2. Naperőművek egyensúlykeresése: tárolás nélkül nincs megtérülés

Az elmúlt évek piaci kannibalizációja miatt az energiatárolás mára a naperőművi beruházások egyik kulcselemévé vált: ezek hiányában nem lesz megtérülő a beruházás. Magyarország továbbra is az egyik legnagyobb árkilengésekkel rendelkező piac Európában, ugyanakkor a Green Cloud szakértői szerint az ezekhez kapcsolódó bevételi potenciál gyakran elméleti, tökéletes piaci előrelátást feltételező számításokon alapul. A szakértők úgy látják, hogy a tavalyi ingadozás után a nagyobb volatilitás idén stabilan a mindennapi működés része lesz. A háttérben rendszerszintű tényezők állnak: rugalmatlan gáz- és nukleáris erőműveket kombinálnak megújuló energiával.

Az ábrák az európai villamosenergia-piacok elméleti árkülönbségeit és az ezekre épülő energiatárolási bevételi potenciált mutatják. A számítások tökéletes piaci előrelátást, hibamentes kereskedést és ideális eszközhasználatot feltételeznek. A tényleges piaci eredmények azonban a kereskedési stratégiától, az energiatároló műszaki paramétereitől, az üzemeltetés módjától, valamint a piaci és szabályozási környezettől jelentősen eltérhetnek.

A 15 perces elszámolás bevezetése elméletileg ideális esetben akár 10-15%-kal is javíthatja az energiatárolók bevételi lehetőségeit. A tényleges megtérülés ugyanakkor nagymértékben függ az alkalmazott kereskedési stratégiától és attól, hogy az adott eszközt mely piaci szereplő üzemelteti. Mindez azt is jelenti, hogy állami- és pályázati támogatás nélkül, piaci alapon épülő megújuló naperőművek önmagukban nem lesznek versenyképesek és nem kapnak a bankoktól finanszírozást sem. Az energiatárolók ugyanis fontos elemei annak a jövőt jelentő hibrid energiatermelő- és ellátó rendszernek, amely képes rugalmasan reagálni a kereslet- és kínálat változására, hozzájárulva ezzel az ellátásbiztonság fenntartásához és a volatilitás csökkentéséhez is.

3. Zöld átállást mindenkinek

A Green Cloud tapasztalatai szerint a zöld átállással kapcsolatban továbbra is jelentős félreértések vannak a piacon:

• A TOP1:  a fenntartható zöld energiaellátás csak a „nagyok” kiváltsága, mert drága.
• A TOP2: a zöldenergiának nincs metszete az ellátásbiztonsággal.
• A TOP3:  az energiatárolók „simán” integrálhatók a rendszerbe”.

– összegzi a tapasztalatokat Pokol László vezérigazgató.

A valóságban a zöld átállás ma már versenyképes áron és jól tervezhető módon megvalósítható, ráadásul hazai fizikai megújuló energia és teljes  ellátásbiztonság garantálása mellett.

“Az energiatárolók esetében sem maga az eszköz a döntő, hanem az, hogy milyen üzleti modell és üzemeltetési szemlélet áll mögötte”

– emeli ki Pokol László. Önmagában a (pályázati) pénz és az infrastruktúra örvendetes, de kevés: jó tervezés, adat alapú működés, gyors reakció és rugalmasság, valamint partnerség mind-mind elengedhetetlen ahhoz, hogy az energiatárolók jelentette előnyök többletértéket jelentsenek a hazai piacnak és hálózatnak, valamint a fogyasztóknak is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Zöldenergia piaci trendek – 2026 appeared first on Műszaki Magazin.

A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a robotikai megoldások egyre mélyebben integrálódnak a gyártási és logisztikai folyamatokba, miközben szerepük jelentősen túllép a hagyományos, előre programozott feladatvégrehajtáson.

A mesterséges intelligencia térnyerése alapvetően alakítja át a robotok működését. Az önálló tanulási és döntéshozatali képességekkel rendelkező rendszerek lehetővé teszik, hogy a robotok változó környezetben is stabilan és hatékonyan működjenek. Ez különösen fontos olyan iparágakban, ahol a termékek életciklusa rövidül, a gyártási sorok pedig egyre gyakrabban igényelnek átalakítást vagy újrakonfigurálást.

Ezzel párhuzamosan a robotikai megoldások alkalmazási területei is bővülnek. A technológia már nem kizárólag a klasszikus ipari termelésben jelenik meg, hanem egyre nagyobb szerepet kap a logisztikában, a raktárautomatizálásban és más, adatvezérelt működést igénylő környezetekben. A robotok és az IT-rendszerek közötti szorosabb integráció lehetővé teszi a valós idejű adatfeldolgozást, ami gyorsabb reakciókat és megbízhatóbb folyamatirányítást eredményez.

A humanoid robotok megjelentek az ipari és logisztikai alkalmazások horizontján. Bár ezek a rendszerek 2026-ban még nem válnak széles körben elterjedt megoldássá, fejlesztésük stratégiai jelentőségű. A humanoid kialakítás előnye, hogy az ilyen robotok emberi környezetre optimalizált módon képesek dolgozni, így nem igényelnek teljes infrastruktúra-átalakítást. A kísérleti projektek elsősorban raktározási, anyagmozgatási és egyszerű összeszerelési feladatokra fókuszálnak, de hosszabb távon ezek a rendszerek olyan területeken is szerepet kaphatnak, ahol a hagyományos ipari robotok alkalmazása eddig gazdaságtalan vagy technológiailag nehézkes volt.

A robotika fejlődését gazdasági és munkaerőpiaci tényezők is erőteljesen befolyásolják. A szakképzett munkaerő hiánya és a növekvő termelékenységi elvárások arra ösztönzik a vállalatokat, hogy olyan automatizált megoldásokat vezessenek be, amelyek nem kiváltják, hanem kiegészítik az emberi munkát. Ez a szemlélet hozzájárul a fenntarthatóbb ipari működéshez, miközben új feladatköröket és kompetenciákat teremt.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotikai trendek 2026-ban appeared first on Műszaki Magazin.

Az emelkedő energiaköltségek idején a magas energiahatékonyság fontos a versenyképesség megőrzéséhez. Ennek eléréséhez először is csökkenteni kell a gyártás energiafogyasztását. Az IFR szerint 2023-ban a vállalatok ezért elsősorban olyan robotvezérléseket vezetnek be, amelyek képesek például a mozgási energiát elektromossággá alakítani és visszatáplálni az elektromos hálózatba. A robotok intelligens energiatakarékos üzemmódja szintén fontos szerepet játszik a gyártásban.

Egyszerűbb működés

Az úgynevezett “Reshoring” keretében az ellátási láncok lerövidülnek, valamint a kritikus fontosságú gyártást, például az akkumulátorok vagy mikrochipek gyártását ismét közelebb hozzák a megrendelőhöz. A robotok különösen ezeknél a termékeknél játszanak döntő szerepet. A gyártók robotautomatizálást használnak a nagy teljesítményű akkumulátorok költséghatékony és nagy mennyiségben történő gyártásához. Mivel a robotok a chipgyártásban a rendkívüli pontossági követelményeknek is meg tudnak felelni, az IFR szerint döntő szerepet játszanak az ilyen projektekben. Erre a tendenciára példa az Intel új chipgyárai Ohióban vagy a nemrég bejelentett Saar-vidéki chipgyár.

A szakmunkáshiány ellensúlyozására a robotoknak mindig könnyen kezelhetőnek és programozhatónak kell lenniük. Az eredeti berendezésgyártók ezért szorosan együttműködnek az Low-Code vagy akár No-Code technológiai partnerekkel. Ennek eredménye az úgynevezett “Low-Cost robotika”, ahol a robotokat például előre konfigurált szoftverrel, érzékelőkkel vagy vezérlőkkel szállítják.

Második élet a robotok számára

A mesterséges intelligencia témája aligha hiányozhat az ipar jelenlegi trendjeiből. A mesterséges intelligencia idén is téma a robotikában. A fő cél 2023-ban az ingadozásokkal és a kiszámíthatatlansággal való megbirkózás. A folyamatoptimalizálás, a prediktív karbantartás vagy a képfeldolgozó rendszereken alapuló megfogás szintén releváns témák maradnak.

Az IFR szerint a robotok egyre inkább második “életet” kapnak a gyártóktól. Ez már most is bevett gyakorlat az olyan gyártóknál, mint az ABB, a Fanuc, a Kuka vagy a Yaskawa. Ezek a vállalatok speciális javítóközpontokat működtetnek ügyfeleik közelében, hogy a használt berendezéseket erőforrás-hatékony módon felújítsák vagy korszerűsítsék. Ez a “javításra felkészített” stratégia a robotgyártók és ügyfeleik számára komoly költségeket és erőforrásokat takarít meg.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotikai trendek 2023-ban appeared first on Műszaki Magazin.

Figyelembe véve, hogy a robotok eladása rekordszintre emelkedett, Marc Segura, az ABB Robotics vezetője számos előrejelzést fogalmaz meg a robotikára alapozott automatizálás 2023-ban várható legfontosabb trendjeiről.

„Számos vállalkozás számára egyre jobban érezhető globális munkaerőhiány hatása, miközben valamennyien igyekeznek lépést tartani a vásárlói igényekkel”

– mondta el.

„Ez, valamint a globális bizonytalanság, a megszakadt ellátási láncok és a 2022-ben történt világméretű események következtében emelkedő energiaköltségek hatására egyre több vállalat tekint a robotalapú automatizálásra olyan megoldásként, amellyel növelheti a rugalmasságát, erősítheti ellenálló képességét és fenntarthatóbbá teheti a működését.”

1. Trend – A robotok iránti kereslet a globális munkaerőhiány miatt növekedni fog, a robotok új feladatokat vesznek át, mivel egyre több vállalat igyekszik újra visszatelepíteni tevékenységét.

A munkaerőhiány hatása már most is széles körben érezhető minden iparágban, ami 2023-ban is folytatódni fog, mivel a népesség egyre inkább elöregszik, és fokozódik az elfordulás az alacsony fizetést és kevés személyes sikert és kiteljesedést kínáló munkaköröktől. Az előrejelzések szerint 2030-ra több mint 85 millió álláshely marad betöltetlen, ami hátráltatja a gazdasági növekedést, és a vállalatoknak új utakat kell találniuk a hiányzó munkaerő pótlására.

A robotok iránti kereslet különösen erőteljes lesz azokban az országokban, ahol a vállalatok arra törekszenek, hogy a globális eseményeket ellensúlyozandó javítsák az ellátási lánc rugalmasságát, aminek érdekében vissza- vagy közeli régióba telepítik a tevékenységüket. Az ABB Robotics által 2022-ben, 1610 amerikai és európai vállalat körében végzett felmérés szerint az európai vállalatok 74 százaléka, míg az amerikaiak 70 százaléka mondta azt: tervezi, hogy vissza- vagy közeli régióba telepíti tevékenységét; az európai válaszadók 75 százaléka és az amerikaiak 62 százaléka jelezte, hogy a következő három évben robotikára alapozott automatizálásba fektet be.

„Miközben a figyelem az automatizálásnak a munkahelyekre gyakorolt hatására irányul, a robotok egyre nagyobb mértékben fogják elvégezni azokat az unalmas, piszkos és veszélyes feladatokat, amelyek már kevésbé vonzóak, így segítve a globális munkaerő- és készséghiány problémájának megoldását”

– mondta Segura.

„A robotok bővülő képességei, köztük a nagyobb hasznos teherbírással kombinált együttműködési lehetőségek – amelyre jó példát mutatnak az ABB GoFa™ és SWIFTI™ kollaboratív robotjai, amik biztonságosan alkalmazhatók a humán munkavállalók mellett – új utakat kínálnak a vállalatok számára mind a készséghiányok kezelésére, mind a meglévő munkaerő jobb kihasználására.”

„A robotok olyan új ágazatokban is átveszik majd a feladatokat, mint a vendéglátás és az egészségügy, különösen a laboratóriumokban és az orvosi rendelőkben. Az ABB robotjai már dolgoznak a Haidilao étteremláncban, ahol automatizálták az ételkészítési folyamatot, míg az amerikai University of Texas Orvostudományi karán (UTMB) az ABB robotjai forradalmasították az antitest-kutatást a tesztelési folyamat automatizálásával, így a napi 15-ről 1000-re nőtt az elvégzett tesztek száma. A robotok 2023-ban még több feladatot fognak átvenni hasonló környezetben, mivel a munkaerőhiány továbbra is hatással lesz a vállalkozásokra”

– tette hozzá.

2. Trend – A mesterséges intelligencia és az autonóm technológia megkönnyíti a robotokhoz való hozzáférést, használatukat és integrálásukat, ami lehetővé teszi, hogy egyre több feladatot végezzenek egyre újabb iparágakban.

Miközben az autonóm technológiák egyre inkább megkönnyítik a robotok programozását, üzemeltetését és karbantartását, egyre több vállalat hajtja végre első beruházását a robotokba, vagy keres olyan módszereket, amelyek segítségével új alkalmazásokban használhatja a robotokat. Az ABB autonóm mobil robotjait (AMR) működtető legújabb autonóm navigációs technológia máris növeli a termelékenységet, miközben rugalmasabbá és gyorsabbá teszi a műveleteket. Az ilyen megoldásokkal a gyártók a hagyományos gyártósoroktól az integrált, skálázható, moduláris gyártócellák felé mozdulhatnak el, miközben optimalizálják az alkatrészek szállítását a létesítményeken belül.

A mesterséges intelligencia fejlődése lehetővé teszi az autonóm megfogást és pozicionálást, ami bővíti a robotok által elvégezhető feladatok körét. A mesterséges intelligencia nagyobb mértékű alkalmazása a robotikában olyan feladatoknál segít, mint például a csavarozás. Ilyen rendszer már működik a sanghaji ABB Robotics Mega Factory-ben, ahol a mesterséges intelligenciával működő robotok új robotmodelleket építenek. Ugyanakkor a robotok programozásához használt szoftverek és vezérlők folyamatos egyszerűsítése tovább csökkenti a bevezetésük akadályainak számát, mivel alkalmazásuk esetén nincs szükség speciális szakértelemre.

„A mesterséges intelligenciának a robotika területén történő fejlődésével a komplexitással és a képességekkel szembeni aggályok – amelyek korábban megakadályozták a vállalatokat abban, hogy a robotokra alapozott automatizálásba fektessenek be –, kezdenek enyhülni”

– mondta Marc Segura.

„A képességek további fejlődésével a robotok egyre nagyobb számban és a hagyományos gyártási és forgalmazási környezeten kívüli alkalmazásokban, például az elektronika, az egészségügy, az e-kereskedelem, a gyógyszeripar és a vendéglátás területén is megjelennek majd.”

A közeljövőben a nyílt platformokat használó, összekapcsolt digitális hálózatok létrehozása is várható, amely lehetővé teszi a különböző gyártók robotjainak, vezérlőinek és szoftverének gyors és egyszerű, egymáshoz történő integrációját. Az ABB OmniCore vezérlőit azzal a céllal alkották, hogy a robotok nyitottabbá és összekapcsoltabbá váljanak, ami a robotokat elérhetőbbé teszi, és lehetővé teszi a kisebb vállalatok és a startup cégek számára is az automatizálás bevezetését.

3. Trend – Az ipar és az oktatási intézmények közötti, növekvő számú, szakirányú együttműködés segíteni fog abban, hogy a jelenlegi és jövőbeli munkavállalók olyan készségekkel rendelkezzenek, amelyekkel az automatizálás új korszakában is boldogulnak.

Mivel egyre több vállalat vezet be robotokat, egyre nagyobb szükség van arra, hogy a munkavállalók olyan új készségeket sajátítsanak el, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy boldoguljanak az automatizált környezetben. Ennek eléréséhez összehangolt, többgenerációs megközelítésre lesz szükség, az iskoláktól, a főiskoláktól és az egyetemektől kezdve a kkv-kon át a képzést támogató szövetségekig.

„A jövő gyáraiban olyan dolgozókra lesz szükség, akik tudják, hogyan kell alkalmazni az automatizált technológiákat a feladatok elvégzésére”

– mondta Segura.

„Ahogy a robotok egyre elterjedtebbé válnak a gyárakban, raktárakban és más környezetekben, a robotgyártók, a gyártók és az oktatók közötti partnerségek száma növekedni fog, így biztosítva, hogy az emberek az automatizált jövőnek megfelelő készségekkel rendelkezzenek. Már több mint 200 példa van arra, hogy az ABB világszerte együttműködik oktatási létesítményekkel, ahol robotjainkat, a RobotStudio® szimulációs és programozó szoftverünket, valamint az AR és VR eszközeinket használják, hogy a diákok minden korosztályának megtanítsák a robotalapú automatizálás programozásához és használatához szükséges készségeket.”

A lehetőség éve

Ez a három felsorolt tendencia fog érvényesülni 2023-ban, mivel egyre több vállalat fordul az automatizálás felé, hogy segítségével növelje termelékenységét, hatékonyságát és rugalmasságát.

„A piaci zavarok és a bizonytalanság arra kényszeríti a vállalatokat, hogy másképp gondolkodjanak a működésükről. A skálázható, rugalmas és a feladatok egyre szélesebb körének megoldására alkalmas robotok ideális módot nyújtanak a bizonytalansággal való megbirkózásra, és ezáltal a vállalkozások rugalmasabbá válnak”

– mondta Segura.

„Ugyanakkor, a legjobb eredmények elérése érdekében, a sikeres robotalapú automatizálás a robotokban és az emberekben rejlő lehetőségek ötvözésén alapul. Mivel az új technológiák tovább könnyítik a robotok használatát és alkalmazását, 2023-at a lehetőségek évének tekintjük, amelyben a vállalatok és munkaerejük a termelékenység, a hatékonyság és a rugalmasság új szintjeit érhetik el.”  

Forrás: ABB, Fotó illusztráció

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Főbb robotikai trendek 2023-ban appeared first on Műszaki Magazin.

„A konténereket célzó biztonsági incidenseket mindig nagy érdeklődés övezi, ezért örömmel tapasztaljuk, hogy a konténerizált környezeteket használó vállalatok többsége a legfontosabb prioritások közé sorolja a biztonságot. Ugyanakkor aránytalanul sok szervezet áldozná fel a biztonságot a hatékonyság érdekében, amit aggasztónak találok.”

 – Fei Huang, a NeuVector stratégiai igazgatója

A vállalatok közel kétharmada használ konténereket, és a technológia népszerűsége folyamatosan nő. Ezzel együtt azonban a kiberbűnözők is egyre több figyelmet szentelnek a konténerizált alkalmazások sebezhetőségeinek kihasználásának. A SUSE szerint ezért a szervezeteknek nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a konténerek biztonságára, ebben pedig nyílt forráskódú megoldásokkal nyújt hatékony segítséget az átfogó védelem kialakításához.

A Forrester felmérése alapján 2020-ban az észak-amerikai vállalatok 63 százalékánál már alkalmaztak konténereket, vagy folyamatban volt a bevezetésük, míg az európai országokban ugyanez az arány 59 százalék volt, amit azóta csak tovább nőtt.

A vállalatok ugyanis egyre szélesebb körben vesznek igénybe konténertechnológiát, és konténerbe csomagolva futtatják a programokat, így ugyanis egyszerűbb számukra az alkalmazások fejlesztése és hordozása. A konténerek a legacy alkalmazások modernizálásához is hatékony támogatást nyújtanak, ami kulcsfontosságú az agilis működéshez, hogy a szervezetek lépést tudjanak tartani a piaci versennyel és a technológia fejlődésével.

Népszerű, de biztonságos is?

Nem csupán a vállalatok érdeklődése nő a konténerek iránt, de a kiberbűnözőké is. A Forrester szerint évek óta az alkalmazások számítanak a leggyengébb láncszemnek a vállalatoknál. A kiberbűnözők a legtöbb esetben ezeken keresztül tudnak behatolni a cégek rendszereibe azáltal, hogy kihasználják a sebezhetőségeket az alkalmazásokban vagy a konténer image-ekben. Ezért a SUSE szakértői szerint a biztonsági csapatoknak érdemes felkészülniük arra, hogy a cégeknél konténertechnológiát fognak használni sok projektben, új megoldások bevezetésénél és a meglévők modernizálásánál is.

A Forrester is azt tapasztalja, hogy a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a konténerek biztonságára: az elemző 24,8 százalékos összetett éves növekedési rátát vár a konténerbiztonsági megoldások piacán a 2020-tól 2025-ig terjedő időszakban. Szerencsére már jól használható megoldások érhetők el a konténerek biztonságának fenntartásához, és a SUSE-nak köszönhetően ezek most még könnyebben hozzáférhetők.

Nyílt forráskódú védelem

A SUSE ugyanis tavaly felvásárolta a NeuVector nevű vállalatot, amelynek megoldása teljes körű, végponttól végpontig terjedő biztonságot kínál konténeres környezetben. Ez egy zárt forráskódú szoftver volt, ám az open source szoftverek mellett elkötelezett SUSE a többi termékéhez hasonlóan nemrég a NeuVector forráskódját is nyílttá tette. Így a közösség hozzáfér, és a vállalatok nagyobb biztonsággal használhatják a konténereket. Akinek pedig szüksége van rá, az professzionális, vállalati szintű támogatást is kap a SUSE-tól a konténerek védelméhez.

A NeuVector képes kezelni a sebezhetőségeket a konténeres környezetekben, illetve a nulladik napi sérülékenységekkel és a belső fenyegetésekkel szemben is védelmet nyújt. Együttműködik a Kubernetesszel és a főbb konténerfelügyeleti platformokkal, köztük a Red Hat OpenShift, a VMWare Tanzu, a Google GKE, az Amazon EKS és a Microsoft Azure AKS megoldásokkal. Természetesen jól integrálható a piacvezető SUSE Rancher konténermenedzsment-eszközökkel is, így azok a szervezetek, amelyek a SUSE Rancherrel kezelik konténereiket, mindössze néhány kattintással átfogó védelmet alakíthatnak ki a NeuVectorral a teljes Kubernetes környezetben.

The post Védőpáncélt minden konténerre! appeared first on Műszaki Magazin.

Cégünk tevékenysége felöleli többek közt az ipari automatizálás és a hajtástechnológia területét, az erőműtől a fogyasztókig tartó energiaelosztást és ennek irányítástechnikáját, az elektromos autózást és töltést, valamint az épületautomatizálást. Jószerével minden ipari beruházásnál megtalálhatóak a megoldásaink – kezdi Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója.

Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója

MM: Jelenleg mit tekint a Siemens legfontosabb feladatainak, partnerhálózatuk szerepe hogyan jelenik meg ebben?

J.T.: A legfontosabb feladataink közé tartozik, hogy a hazai vállalatok kihasználhassák az ipar 4.0 előnyeit, valamint segítsük az áramhálózatok digitalizációját, az okos épületek, az okos infrastruktúrák megvalósítását. Tevékenységünk sokrétű, számos partnerrel dolgozunk együtt, ennek is köszönhetően jószerével minden új ipari beruházás megvalósításánál megtalálhatóak a megoldásaink. Sok esetben indirekt kapcsolatban vagyunk a végfelhasználókkal. Például hazai gépgyártók Siemens eszközöket építenek be a saját fejlesztésű megoldásaikba, melyet regionálisan is értékesítenek.

Business-to-business vállalatként olyan megoldásokat kínálunk, melyek a hagyományos hardware eszközök mellett teljeskörű gyártásdigitalizációt kínálnak a cégek számára. Ide értem az olyan folyamatokat, mint a tervezés, a szimuláció, az adatgyűjtés, vagy a vezérléstechnika, a hajtástechnika. Az elmúlt években jelentősen fejlesztettük szoftverképességeinket, ennek köszönhetően mára a világ egyik legnagyobb szoftvervállalata lett a Siemens, így tudjuk a valódi és a digitális világ összeköttetését kínálni ügyfeleink számára.

MM: Az ellátási láncok hogyan változtak meg az utóbbi hónapokban? A Siemens globális vállalatként saját belső alkatrész szükségleteit tudja optimalizálni?

J.T.: A gyártás magas szinten optimalizálva van, ezek a kompetenciák egy-egy helyen vannak összegyűjtve, nem országonként gyártjuk a termékeinket, hanem van olyan gyártóbázis, ami Európában van, és van olyan, ami Ázsiában, Amerikában.

A globális ellátási nehézségeket mi is tapasztaljuk, és mindezidáig gyártóként sikeresen küzdünk a feladattal, ugyanakkor az alapanyaghiány okozta szállítási idők megnyúlása minket egyaránt érint. Bízom benne, hogy a chipek és más alapanyagok iránti kereslet és kínálat mihamarabb egyensúlyba kerül, szerintem ez jövő év közepére várható.

Az autógyártást különösen sújtó chiphiány önmagán túlmutató probléma: ha eleve kevesebb autó készül, kevesebb munkaerőre is van szükség, ami visszaüt, mert költségmegtakarítás a beruházásokat is visszafogja.

„Az ipari szereplők azzal találták szembe magukat, hogy előrejelzéseikkel ellentétben sokkal gyorsabban helyreálltak a piacok, de mivel a kapacitásaikat visszafogták 2020 márciusa és augusztusa között, a szeptembertől hirtelen felfutó megrendeléseiket már nem tudták időben teljesíteni, és ez a hiány a mai napig tart.”

– Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója

MM: Több új európai chipgyár létesítéséről lehet tudni, ezek enyhíthetik a mostani helyzetet?

J.T.: Ezen beruházások mellett nyilván az ázsiai gyártók is próbálnak, próbáltak kapacitást bővíteni, de e hatások ilyen gyorsan nem tudnak még érvényesülni. A chipgyártók még jó ideig a lemaradások teljesítésén dolgoznak. Ez ugyanakkor egy jó alkalom arra, hogy például az autógyártók átgondolják, lehet-e fentarthatóbban, azaz kevesebb chipből autót gyártani. Ezt eddig rábízták a beszállítóikra, minden egységet egy külön chip irányít, de lehet, hogy ez egyetlen központi chippel is kiváltható, vagy legalábbis lecsökkenthető a chipek száma.

MM: Közelebb kerülhetnek az ázsiai gyártósorok Európához?

J.T.: Igen, látni erre utaló jeleket, mivel felértékelődött a logisztikai közelség. Az ellátási láncok rövidülnek, de fél-egy év nem elég komplett gyártási rendszerek áthelyezésére. Ha a telek megvan, akkor egy gyár felépülése és üzemeltetése a magasfokú automatizáltság miatt, ma jóval kevesebb különbséget jelent költségben Ázsia és Európa között, mint korábban. Mára az ellátási láncban betöltött garancia vállalása értékelődött fel, hogy minél biztosabb legyen a gyártás és a szállítás a partnerek felé. A beszerzéseknél egyaránt fókuszba került a teljesítési kiszámíthatóság: a korábbi egy nagy partner helyett magasabb biztonságot ad több kisebbel szerződésben állni, még akkor is, ha esetleg többe kerül az alkatrész ára.

MM: Milyen hatással volt a Covid az ipari digitalizációra?

J.T.: A vállalatoknál hangsúlyossá vált az igény, hogy akár távolról menedzselhessék eszközeiket, gépsoraikat. A pandémia felgyorsította a digitalizáció iránti igényt, ez is a „new normal” része.

MM: Hogyan látja a hazai ipar digitalizációját, az ipar 4.0 szerepét a hazai gazdaságban?

J.T.: Nagyvállalati körben egyre több kiemelkedő jó példa van, ám az beszédes, hogy a hazai kkv-k termelékenysége az EU-átlag felét sem éri el. A jelenlegi technológiákkal a magyar munkaórák 49 százaléka automatizálható. Az ipar 4.0 elterjedésének egyik akadálya a forráshiány, melyre ugyanakkor komoly állami támogatások érhetőek el pályázatok formájában, valamint rövid és középtávon akadálynak látszódik a megfelelő munkaerő hiánya. Ugyanis nem csupán mérnökökre, hanem jól képzett kékgalléros munkatársakra is legalább akkora szükség van egy magasan automatizált üzemben.

MM: Melyek a jelenlegi legfontosabb fejlesztéseik?

J.T.: A Smart Infrastructure területén ilyen például az áramellátás digitalizációját elősegítő fejlesztések, a tervezést, a karbantartást segítő digitális ikrek koncepció megvalósítása, az

az új árampiaci szereplők (pl. aggregátorok) integrációját segítő megoldások, valamint az e-töltési infrastruktúrát létrehozó és kiszolgáló innovációk. Digital Industries területén az edge computingot, az IoT eszközök következő generációját, a szolgáltatás alapon elérhető szoftvereket, illetve a kommunikáció automatizálását emelem ki.

MM: Az 5G hálózatok ebben segítséget jelenthetnek?

J.T.: Egy zöldmezős projektnél érdemes lehet 5G-re építeni, de egy meglévő gyártósoron, ahol a gépek fixen vannak telepítve, nem látom ennek az előnyét. Sok helyen ki van már építve a jó minőségű kommunikációs útvonal, akár optikai kábelen keresztül, ekkor indokolt lehet megvizsgálni, hogy érdemes-e áttérni más technológiára.

MM: Az érzékelők is egyre jelentősebb szerepet kapnak az automatizálásban- ez jó irány?

J.T.: Igen. A szenzortechnológia alacsony bekerülési költség mellett megvalósítható fejlesztés. Érdemes figyelni arra, hogy ne big datát keletkeztessünk, hanem smart datát elemezzünk, tehát azt, amiről azt gondoljuk, hogy fontos adat.

MM: Globális cégként, lát különbséget az országok vagy régiók között az ipari fejlődés irányában vagy ez jelenleg egységes?

J.T.: Ha a nagy globalizációt nézzük, az egyes földrészek között van különbség, Ázsia dinamikusan bővül, ott még mindig jelentős ipari fejlődés látható, Európában pedig a meglévő gyártósorok fejlesztésén van a hangsúly, de vannak iparágak, ahol az automatizáció egyre nagyobb szerepet kap és ez hozza magával a fejlődést. Itt, a közép-kelet európai régióban, ahol az autóipar meghatározó, hasonló beruházások és fejlesztések vannak. A globalizációnak eredményeként mindenhol nagyon gyorsan elérhetővé váltak a megoldások. A különbség az adaptáció üteméből fakad.

MM: Milyen pénzügyi évet zárt a Siemens Zrt.?

J.T.: Szeptember végén zártuk a pénzügyi évünket, melynél a Covid miatti kezdeti visszaesést komoly felülteljesítés követett, így összességében 15%-al több megrendelést regisztráltunk megelőző évhez képest. Ennek köszönhetően az árbevételünk 30,5 milliárd forintot ért el. Azt várom, hogy az elkezdett növekedési pályát folytatjuk.

MM: A jövőt nézve milyen kihívások lesznek az iparban? A Siemens milyen szerepet fog ebben betölteni?

J.T.: Ha a globális trendeket nézzük, akkor minden abba az irányba mutat, hogy még nagyobb fogyasztással kell számolni, azaz nagyobb ipari termelésre lesz szükség, mely automatizáltság nélkül nem megoldható. A fenntarthatóság belső és külső követelménnyé válik, és a fogyasztói elvárásban olyan jellemzők is megjelennek, mint az egyes termékek CO2 lábnyomának megjelentetése, vagy a szociális szempontoknak való megfelelés, a végig követhető ellátási láncok. Mindezek kiszolgálása, megvalósítása az ipar 4.0 következő feladata.

Szöveg: Mészáros Zsolt, főszerkesztő MM Műszaki Magazin

The post A high-tech Siemens appeared first on Műszaki Magazin.