A rakományok megfelelő rögzítése is fontos, és a KRESZ-hez hasonlóan ennek is megvannak a maga szabályai. Dachser Tudástár sorozatunk új részében megnézzük, milyen általános elvárások vonatkoznak a szállítmányozókra ezen a területen, mit tesz a Dachser ezeken felül azért, hogy megóvja a küldeményeket – és azt is eláruljuk, hogyan lehet a rakományrögzítés révén a környezeti terhelést is csökkenteni.

A teherjárművekre felkerülő rakományokat minden esetben kötelező rögzíteni, mégpedig úgy, hogy az áru ne csússzon, essen le, ne ömöljön ki, ne akadályozza a teherautó működését, és hogy az egyes áruk egymásban se tegyenek kárt. A rakodás során figyelni kell arra, hogy a súlyelosztás egyenletes, a rögzítés módja pedig megfelelő legyen, valamint illeszkedjen a jármű, illetve a küldemények sajátosságaihoz. Emellett a sofőröknek ajánlott lehetőleg kerülni a hirtelen manővereket vezetés közben.

Az egyszerűnek tűnő, józan ésszel is belátható szabályok betartása komoly szakértelmet igényel a berakodást is végző sofőröktől, tévedés azonban azt hinni, hogy az áru szállítás közbeni biztonsága kizárólag rajtuk múlik. Az áru eredeti feladója, csomagolója is felelős azért, hogy a helyes rakodást minél inkább elősegítse.

A megfelelő eszköz

A rakományrögzítés tudományának sarokköve a megfelelő eszköz kiválasztása. A különböző formájú, méretű, tömegű áruk rögzítésére számtalan eszközt bevet a logisztikai gyakorlat: spanifereket, láncokat, hálókat, ékeket – a lista szinte végtelen. A Dachser a szállítás során minden esetben raklapokat használ, amelyek egységesítik a küldeményeket, és hozzájárulnak stabilitásukhoz. A raklapokat nem használó szállítási megoldásokkal szemben így kevesebb eszközre van szükség a rakomány rögzítéséhez.

A vállalat szakemberei a többszörös védelemben hisznek, abban, hogy a megoldások kombinálása óvhatja meg legjobban a küldeményeket az utakon. Az első védvonal a gyűjtőszállítmányozásban maga a Dachser-szabvány csereszekrény: ennek fém falai tökételesen távol tartják az árukat a külvilágtól és fordítva. A szekrények emellett – második védelemként – belül gerendázhatók, azaz több szinten is rakodhatók, ami a jobb helykihasználás mellett azzal az előnnyel is jár, hogy elválasztja egymástól az egyes küldeményeket. A gerendák felfelé és lefelé mozgathatók, így az elválasztás mellett rögzíteni is lehet velük az árut. A harmadik szintet a csereszekrények oldalfalain és padlóján található lyukak jelentik, amelyekbe spanifereket és rudakat lehet illeszteni.

Környezetbarát rögzítéstechnológia

A rakományrögzítésben külön figyelmet igényelnek azok a küldemények, amelyek nem töltenek ki szélességükben egy szabvány raklapot, esetleg ráadásul szabálytalan alakúak is. A Dachser gyakorlatában ilyenkor korábban már felhasznált fóliával töltött vászonzsákokat tömnek a raklapok és áruk közötti résekbe, amelyek rugalmasak, mégsem engedik az árukat elmozdulni. Mivel egyszerűen használhatók és könnyűek, ezért plusz súlyt nem jelentenek a szállítás során, illetve a berakodást sem nehezítik. A céges logóval ellátott zsákokat a Dachser hálózatán belüli telephelyein megtaláljuk, hiszen a csereszekrényekkel és küldeményekkel együtt folyamatosan vándorolnak. Használatuk csökkenti a szállítmányozás hulladékmennyiségét. Egyrészt azért, mert a zsákok folyamatosan újra felhasználhatók, másrészt pedig azáltal, hogy töltelékként hosszú távon hasznosul az egyébként egyszer használatos csomagolási fólia.

A rakományrögzítés szakértelmet, odafigyelést igénylő tevékenység, amelyre minden felelős szállítmányozónak gondot kell fordítania. A Dachser ezen a területen is innovatív megoldásai a biztonságos közlekedés és áruk védelme iránti elkötelezettség szem előtt tartásával születtek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A rakományrögzítés tudománya appeared first on Műszaki Magazin.

Ezek az első felhők feletti elektromos eredetű felvillanások (FEF jelenségek), amelyeket az UHU földmegfigyelési kísérlet keretében azonosítottunk. Egyelőre a felvételek egy részéhez van hozzáférésünk. Ezek részletes átnézése és további FEF jelenségek keresése több időt kíván. Máris elmondhatjuk azonban, hogy az UHU kísérlet nem zárul eredménytelenül, hiszen a gyűrűlidérceken kívül sok villámfény is egyértelműen látható a képkockákon.

A gyűrűlidérc (a zöld légkörfény alatti vörös felfénylés) és a horizont mögötti kiváltó villám fénye 2025. július 4-én. Peggy Whitson parancsnok által rögzített videó képkockájának részlete (színkiemeléssel) a Fülöp-szigetek és Kelet Indonézia felett repülő Nemzetközi űrállomásról. A kép előterében az űrállomás robotkarja látható.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az első gyűrűlidércek a Nemzetközi űrállomásról appeared first on Műszaki Magazin.

Az ELTE GTK egy olyan képzési programot indított el, amely nemcsak engedélyezi, hanem –a hallgatók felkészítése után és alapos szabályozás mellett – kifejezetten ösztönzi is az MI tudatos és felelősségteljes használatát a tanulmányokban, projektfeladatokban és szakdolgozatokban.

MI: Segédeszköz, nem helyettesítő megoldás

A kar az oktatók felkészítése mellett világos irányelveket is meghatározott az MI használatára vonatkozóan: a technológia nem helyettesíti az önálló hallgatói munkát, de hatékony támogató eszközként funkcionálhat. Az új képzés célja, hogy a hallgatók megértsék az MI működését, alkalmazási lehetőségeit és korlátait, miközben kiemelten figyelnek az etikus és jogszerű használatra. A 2025 tavaszi félévben induló „Projektfeladat és szakdolgozat” tantárgy keretében bevezetett MI-képzés több mint hétezer hallgató számára nyitja meg az utat a modern technológiák alkalmazása felé. Az oktatás során a hallgatók megismerkednek a generatív MI és a nagy nyelvi modellek (LLM) világával, valamint a leggyakrabban használt szövegalkotó és fordító MI-alkalmazásokkal, mint például a ChatGPT, Gemini, Claude, Perplexity, Consensus, DeepL, Google Translate és eTranslate.

Gyakorlatorientált képzés: promptolási technikák és kritikus gondolkodás

Az oktatás egyik fő pillére a promptolási technikák elsajátítása. A hallgatók olyan módszereket tanulnak meg, mint a STAR (Situation, Task, Appearance, Refine) és a CISCO (Context, Intent, Style, Commands, Outcome), amelyekkel pontosan szabályozhatják az MI válaszainak szerkezetét, mélységét és stílusát. Külön figyelmet kap az ún. iteratív promptolás, amely segíti a hallgatókat abban, hogy folyamatosan finomítsák és ellenőrizzék az MI által generált tartalmakat. A képzés gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogy az MI milyen módon segítheti a szakirodalom feldolgozását, a szöveg nyelvi optimalizálását vagy akár egy fejezet tömörítését. A hallgatókat arra ösztönzik, hogy próbálják ki az eszközöket, és szerezzék meg azokat a szükséges tapasztalatokat, melyek birtokában tudatos és kritikus felhasználókká válhatnak.

Szabályozott és etikus MI-használat

Az ELTE GTK kiemelt figyelmet fordít az etikai és jogi keretek meghatározására. Az MI által generált szövegek változatlan átvétele tilos, mivel ez nem tekinthető a hallgató saját szellemi termékének és plágiumnak minősül. Az MI használatát a hallgatóknak dokumentálniuk kell, és az egyetem szabályai szerint ezt egy nyilatkozatban kell rögzíteniük. A generatív MI egyik fő kihívása az úgynevezett „hallucináció”, amikor a rendszer meggyőzőnek tűnő, de valótlan vagy pontatlan információkat generál. Ezért a hallgatóknak el kell sajátítaniuk a kritikus forráselemzést és az információk ellenőrzését, hogy az MI-alapú tartalmak megfeleljenek a tudományos elvárásoknak. A cél az, hogy a hallgatók az MI-re úgy tekintsenek, mint a munkát támogató kiegészítő eszközre.

Új gondolkodásmód és munkaerőpiaci előnyök

A digitális írástudás és az MI-használat egyre fontosabbá válik a munkaerőpiacon, éppen ezért a ELTE GTK hosszú távon szeretné elérni, hogy a hallgatók ne passzív befogadóként, hanem aktív és felelősségteljes felhasználóként tekintsenek az MI-re. Az egyetem ennek érdekében az oktatók és mentorok frontális előadásai mellett olyan hallgatói fórumokat szervez, ahol lehetőség lesz többoldalú tapasztalatcserére és kérdések megvitatására.

Az ELTE GTK ezzel a kezdeményezéssel nem csupán az egyetemi oktatásban, hanem a jövő munkaerőpiacának alakításában is úttörő szerepet vállal.

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az MI beköltözött az egyetemre új korszak az ELTE GTK-n appeared first on Műszaki Magazin.

Az ELTE Atomfizikai Tanszék és az Asztro- és részecskefizikai Tématerületi Kiválósági Program kutatói, Kincses Dániel, Nagy Márton és Csanád Máté legújabb kutatásukban megmutatták, hogy a nagyenergiás atommag-ütközésekben keletkező részecskék mozgása is leírható Lévy-sétaként, ezzel megerősítették a jelenség interdiszciplináris jellegét.

Az ábra interaktív verziója ide kattintva elérhető.

“Szimulációkon alapuló vizsgálataink megmutatták, hogy ha a részecskék útját követjük, akkor a lépések hossza és a végső elhelyezkedések eloszlása megfelel a Lévy-séta matematikájának” – összegzi az eredményeket Kincses Dániel, az ELTE posztdoktori kutatója.

A Nature Portfolio Communications Physics folyóiratában megjelent legújabb publikáció megerősíti, amit az ELTE kutatói több nagy kísérletben is megfigyeltek az elmúlt években. Az elméleti modelleken alapuló numerikus szimulációkat alkalmazó vizsgálat eredménye jó egyezést mutat az ELTE csoportjának mérési eredményeivel is, amelyeket a kutatók a CERN SPS gyorsító NA61 kísérleténél, a BNL RHIC gyorsító PHENIX és STAR kísérleteinél, és a CERN LHC gyorsító CMS kísérleténél értek el. Ezek szerint az ütközésekből keletkezett részecskék pozícióinak eloszlása nem írható le normális (Gauss) eloszlással, hanem lassan lecsengő Lévy-stabil eloszlásokat követ. “Ez azt is jelenti, hogy hasonló a folyamatok dinamikája ahhoz, amit sok más tudományterületen megfigyelhetünk, a biológiától a földtudományon át a közgazdaságig” – fűzi hozzá Csanád Máté, az ELTE egyetemi tanára.

A nehézion-fizika tudományterület alterületét, amely ehhez hasonló kérdéseket feszeget, femtoszkópiának nevezik, mivel az atommag-ütközések téridőbeli szerkezetének femtométer és femtoszekundum nagyságrendű feltárásával foglalkozik. Az ELTE kutatói élenjárnak a femtoszkópia tudományterület művelésében, mind kísérleti, mind elméleti oldalról részt vesznek a kapcsolódó kutatásokban, eredményeiket rendszeresen prezentálják nagy nemzetközi konferenciákon.

További információ:

• A publikáció: https://www.nature.com/articles/s42005-025-01973-x
• A kutatók kísérleti csoportjának weboldala: https://star.elte.hu/
• A Frei Zsolt és Katz Sándor által vezetett Tématerületi Kiválósági Program: https://physics.elte.hu/fikp_asztro
• A kutatásokat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta, a TKP, OTKA, TÉT és EKÖP programokon keresztül.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mi a közös a részecskegyorsítókban és az éghajlatváltozásban? appeared first on Műszaki Magazin.

A csapat nagy része, a könnyen megjegyezhető és markáns név, a saját honlap, a lelkesedés és egy kiváló mentor-oktató már rendelkezésre áll. A küldetés célja sem kisebb, mint a névrokon jediké volt, így a Szegedi Tudományegyetem hallgatóiból álló SZTE Skywalkers joggal reménykedhet, hogy sikeres lesz a küldetése. A rakéta projekt hosszútávú célja a hallgatók fejlesztésén és motivációján túl az, hogy megoldjon egy általános, a légkörvizsgálatot érintő problémát is.

– A ballonok 70 kilométeres távolságba nem tudnak felmenni, a műholdak nem tudnak ilyen alacsonyan vizsgálni, tehát van a légkörnek egy olyan rétege, amelyet jelenleg nem tudunk vizsgálni. Ebből következett az ötlet, hogy mi lenne, ha építenénk egy hibrid hajtású rakétát, amivel fel tudunk menni a légkörnek ebbe a rétegébe és vizsgálódni tudunk – árulta el a projekt létrejöttének célját Pappné Dr. Sziládi Katalin, az SZTE Mérnöki Kar Gépészeti Intézet főiskolai docense.

A távlati célhoz vezető úton jó állomások lehetnek azok a hallgatói versenyek, amelyek összefogják és motiválják a terület iránt érdeklődő egyetemistákat. Ezek közül a legjelentősebb megmérettetés, a portugáliai EuRoc, amelyre egész Európából érkeznek egyetemi csapatok. A Szegedi Tudományegyetem hallgatói a több kategória közül a szilárd hajtóanyagos versenyszámban, a 3000 méteres magasságot megcélzó kategóriára készülnek.

– A versenyre, amire szeretnénk kijutni, hasznos tervet is kell vinnünk. Ezt a hasznos tervet egy mérőműszer formájában fogjuk megvalósítani. A csaptunk 3 fő részlegből áll a szoftveres, az elektronikai és a műszaki egységből. Mindegyiknek több kisebb alrészlege van. A részlegvezetők feladata, hogy a különböző részfeladatokat összegyűjtsék és továbbítsák felém, illetve a többi csapatvezető felé. Ezeket utána mi rendszerezzük, ellenőrizzük, dokumentáljuk, és úgy küldjük be a versenyre– mondta el Tatai Ákos az SZTE Skywalkers csapatvezetője.

A feladat összetettsége miatt több területet is le kell fednie a folyamatosan bővülő csapatnak, ezért például a Mérnöki Kar hallgatói mellett informatikusokra, jogászokra, média szakos egyetemistákra is szükség van a projektben. Az alapemberek már egy éve együtt vannak. Az egyik társalapító, Ribbár Attila, az SZTE programtervező informatika szakán végzett és Baján ismerkedett meg a meteorológiai és hőlégballonokkal és a rakéták világával. Ő a beágyazott rendszerek szakértőjeként a szoftverek és az elektronikai rendszerek összehangolásáért felel.

– Nekem nagy szenvedélyem a beágyazott rendszerek. Kiskorom óta foglalkozom ilyen elektronikák készítésével, programozásával. És onnan jött, hogy ezt akár egy rakétába is bele lehetne építeni. Kipróbáltam, hogy mi van akkor, ha ezt egy rakétába rakjuk bele; elvarázsol engem, hogy egy olyan szerkezetbe kerül, ami repül. Két egységen dolgozunk jelenleg, van egy indítóegységünk, aminek van egy adó és egy vevőrésze. Ez arra fog szolgálni, hogy miután felállítottuk a rakétát az indítóállomásra, akkor egy kézi indítóval, gombnyomásra távvezérléssel el fogjuk tudni indítani a rakétát. Az ott meggyújt egy kis patront és az gyújtja be a hajtóanyagot és úgy indul el a rakéta. Illetve, a másik egység a rakétavezérlő elektronika, az magában a rakétában kap helyet. Az a feladata, hogy az ejtőernyők nyitását vezérelje, illetve különböző méréseket végezzen, például a légnyomást, a hőmérsékletet, a gyorsulás és egyéb gázösszetétellel kapcsolatos paramétereket – ismertette Ribbár Attila, az SZTE Skywalkers csapat egyik alapítója.

Trancsik Martin, az SZTE MK negyedéves gépészmérnök hallgatója, a műszaki részleg vezetője, többek között az egyetemen oktatott 3D nyomtatási ismereteit is hasznosíthatja a rakéta elkészítése során.

– Feladatom a különböző 3D nyomtatott elemek megtervezése, és az elektronikások által készített egység a stabilitásának biztosítása. A kompozitért is én felelek, magáért a test elkészítéséért is, ez magába foglalja az orrkúpot is – hangsúlyozta Trancsik Martin.

A hallgatók a felkészülés során kreditet is kapnak a projektben való részvételért. A következő évben – a fő verseny mellett – Lengyelországban lesz egy megmérettetés. A végcél egy komoly kutatási bázis kialakítása, amelybe hazai és nemzetközi szakértők is bekapcsolódhatnak.

– A kutatási szintű cél a 70 kilométeres magasságot elérni és ott dolgozni. Neveljük ki a hallgatókat, akiket érdekel, azok itt maradnak velünk, folytatják a munkát és közben reméljük, hogy sikerül más kutatókat illetve szakembereket bevonni a csapatba. Szükséges lesz anyagi támogatást is behozni mellé, ahogy lépésről lépésre érjük el az eredményeket. A végcél lekésőbb 10 év múlva teljesül, úgy hogy abban már vannak kutatási eredményeink is, de addig is minden versenyen szeretnénk elindulni – összegezte Pappné Dr. Sziládi Katalin, az SZTE Mérnöki Kar Gépészeti Intézet főiskolai docense.

A 2022 ősze óta működő csapatba az egyetem bármely karáról lehet jelentkezni. Szinte bárkinek találnak feladatot, aki részt szeretne venni a misszióban. A csapat minden lezárt oktatási félév után frissül, hiszen a végzett hallgatók elköszönnek, helyükre újonnan belépő csapattagok érkeznek.

Forrás: Szegedi Tudományegyetem

Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Nemzetközi rakétaépítő versenyre készülnek a Szegedi Tudományegyetem hallgatói appeared first on Műszaki Magazin.

A kvantuminformatikai kutatások jellemzője, hogy több szakterület, így a fizika, matematika, mérnöki tudományok és informatika összefogása szükséges a műveléséhez. Ezt felismerve alakították meg a Wigner FK, a BME és az ELTE szakemberei a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratóriumot (KNL) 2020-ban, hogy a hazai kvantuminformatikai fejlesztéseket és kutatásokat megfelelő szakmai háttérrel támogassák.

Magyarországon a kvantumfizikai és kvantuminformatikai kutatások több intézményben is jelen vannak. Párhuzamosan a hazai szakemberek számos nemzetközi projektbe is bekapcsolódtak, egyes fejlesztésekben pedig komoly piaci partnerek is közreműködnek. A KNL-en belül a munka hat munkacsoportban zajlik, és az idáig elért eredményekről számoltak most be a projekt tagjai, így az érdeklődő nagyközönség is képet kaphatott arról, mi is történt az elmúlt években, hol tart ma a kvantuminformatika Magyarországon.

A rendezvényen résztvevő érdeklődőket a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal nevében Lengyel László tudományos és nemzetközi elnökhelyettes, a házigazdák nevében Horváth Gábor dékánhelyettes köszöntötte. A Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium célkitűzéseit Domokos Péter a Wigner FK főigazgató-helyettese, a KNL vezetője ismertette.  A megnyitó után a KNL szakmai közösségének számszerű indikátorokban is kifejezhető, komoly nemzetközi beágyazódást mutató teljesítményét Imre Sándor professzor (BME VIK) összegezte.

Az 1. számú munkacsoport tevékenységét Bacsárdi László, a BME Mobil Kommunikáció és Kvantumtechnológiák Laboratórium vezetője mutatta be. Ennek a csoportnak a munkája egy regionális kvantumkommunikációs hálózat létrehozását szeretné segíteni, ami a tervek szerint csatlakozhat majd az európai kvantuminternethez. Ennek eléréséhez a csoport az optikai szálas kvantumhálózat kialakításán, a szabadlégköri kvantumhálózat létrehozásán, a kvantumos véletlenszámgenerátor megépítésén dolgozik, valamint vizsgálják az összefonódott fotonpárok telekommunikációs hullámhosszon való működését. Az itt zajló munka már eddig is érdekes és hasznos eredményt hozott. Ilyen volt például az első sikeres demonstrációja annak a kvantum kulcsmegosztási technológiának, amelyhez optikai szálakon átküldött fotonokat használtak a kutatók.

A második csoport munkájáról a Wigner FK friss Lendület-ösztöndíjas kutatója, Gali Ádám számolt be. Ez a csoport egyedi kvantumrendszerek izolációjával és manipulációjával, a szuperpozíciós állapot és az egyedi spinrendszerek tanulmányozásával foglalkozik. Az eddig elért és a közeljövőben várható eredmények jelentős mértékben hozzájárulnak a megbízható információtovábbításhoz szükséges kvantumszámítási rendszerek kialakításához. A csoport másik kiemelt témája a kvantummemória kutatása, ami elengedhetetlen terület a jövőbeni kvantumszámítógépek működéséhez.

A harmadik csoport munkáját Fülöp Gergő a BME fizikusa mutatta be. Csapatuk egyrészt a szupravezető kvantumbitek vizsgálatával foglalkozik, másrészt az úgynevezett szilárdtest alapú kvantumbit-tárolók fejlesztésén dolgozik. Párhuzamosan a rezisztív kapcsoló memóriák vizsgálata területén is ígéretes eredményeket értek el.

Vattay Gábor, az ELTE TTK professzora a negyedik csoport vezetője, munkájáról elmondta, hogy fő feladata egy optikai kvantuminformatikai laboratórium felépítése az ELTE-n, melyhez nemrég beszerezték Kelet-Közép-Európa első kvantumhardverét, egy nyolc módusú fotonikus chipet. Itt jelenleg további eszközök beszerzése zajlik, amint ezek megvalósulnak, komoly kísérleti eredményekre számítanak.

Az ötödik csoport eredményeit Kiss Tamás (Wigner FK) összegezte. Itt elsősorban elméleti, szimulációs tevékenység folyik. Ide tartozik a kvantumalgoritmusok fejlesztése, kvantumarchitektúrák minősítése, a szükséges erőforrások tesztelése. Ezenkívül a kvantumos gépi tanulás, valamint a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítás különböző módszereinek ötvözése is fontos feladata az itt dolgozó kutatóknak. Az elért eredményeiknek köszönhetően a csoport több tagja is bekerült az OpenSuperQPlus projektbe, aminek elsődleges célja egy 1000 kvantumbites, nyilvánosan elérhető, európai fejlesztésű kvantumszámítógép megépítése.

A hatodik csoport elsősorban szoftvertechnológiai fejlesztésekkel és szimulációkkal foglalkozik. Munkájukat Kozsik Tamás, az ELTE Informatikai Kar dékánja mutatta be. Elmondta, hogy a csoport eddigi legfontosabb eredménye a Piquasso nevű fotonikus kvantumszámítógép-szimulátor elkészítése volt. Ezen kívül a posztkvantum kriptográfiával kapcsolatos, kvantumrezisztens algoritmusok fejlesztésével, javításával foglalkoznak.

A munka természetesen zajlik tovább. A cél, hogy Magyarország nemzetközi szinten is ott legyen a kvantuminformatikai kutatások élvonalában, és tagja legyen annak a nemzetközi összefogásnak, ami a kvantuminformatika és a kvantumhálózatok kiépítésén, fejlesztésén dolgozik folyamatosan.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hol tart a kvantumforradalom Magyarországon? appeared first on Műszaki Magazin.

Mivel az oktatásban több robotikai képzésre lesz szükség, a Pécsi Tudományegyetem oktatási és kutatási célokra telepített egy kétkarú YuMi-t, az ABB egyik együttműködő robotját (kobot).

„Az ABB nagy örömmel működik együtt a Pécsi Tudományegyetemmel, és több robottal is biztosítja a diákok szakképzését az automatizálás és kutatás területén. Mivel az automatizálás fontos szerepet fog játszani a jövő gyáraiban, a vállalat arra törekszik, hogy világszerte megmutassa a diákoknak, milyen előnyökkel járhat egy robot a mérnöki és gyártási tevékenységtől kezdve az egészségügyi kutatáson át a terméktervezésig. Vállalatunk hosszú távú célja, hogy nagyobb hatékonysággal és a környezeti hatások minimalizálásával párhuzamban megteremtse a jövő foglalkoztatási lehetőségeit. Természetesen várjuk további oktatási intézmények jelentkezését is, akik szeretnének megismerkedni a robotika világával”

– mondta el Harvich Zsolt, az ABB Kft. Robotika üzletágának értékesítési szakembere.

YuMi az egyetem Orvos-Mérnöki és Innovációs Központjának (CBEI -Centre for Biomedical Engineering and Innovation) projektjeit segíti. Dr. Schiffer Ádám, a Műszaki és Informatikai Kar egyetemi docense és az Informatikai és Villamos Intézet igazgatója elmondta, hogy a CBEI az egyetem Általános Orvostudományi Kara, valamint a Műszaki és Informatikai Kar közös fejlesztéseinek és innovatív megoldásainak működtetésére létrejött központ, melynek célja multidiszciplináris kutatócsoportok kialakítása, amelyben orvosok és mérnökök is részt vesznek.

„A kutatóhálózat egyik kutatócsoportja orvosi robotikával foglalkozik, amely azt tűzte ki célul, hogy olyan kutatási projekteket valósít meg, amely mind az orvosok, mind a műszaki tudományban hasznosulnak.”

– tette hozzá Dr. Schiffer Ádám

„A robottal kapcsolatos elvárásaink ahhoz kapcsolódtak, hogy föl tudjuk használni a robotot a tanulmányok során, be lehessen vonni a hallgatókat, legyen hozzá tananyag, illetve az is nagyon fontos volt, hogy egy olyan robot legyen, amely nagyon érdekes és látványos, amely vonzza a hallgatókat, és felkelti a figyelmüket az intézményünkben folyó képzések és a robotika iránt.”

– mutatta be a robottal kapcsolatos igényeket Dr. Tukora Balázs, egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője.

YuMi egy kollaboratív robot, azaz kobot, mely új lehetőségeket nyit az automatizálás terén. Alkalmazási területe lehet például apró alkatrészek összeszerelése, ahol fontos, hogy a robot és ember egy térben közösen dolgozzon. A YuMi név az angol te és én szavak összevonásával keletkezett és ez is a robot és ember közös munkájára utal. YuMi két karral rendelkezik, összesen 14 tengellyel, a gyári karok rendelkezhetnek beépített kamerával, megfogóval és levegőcsatlakozóval. Ha váratlan ütközést érzékel, mozgását képes néhány ezredmásodpercen belül leállítani, az újraindítás pedig csak néhány gombnyomás. A robot rendkívül gyors és pontos, két századmilliméteres visszaállási pontossággal rendelkezik, mindezt akár másfél méter per secundumos maximális sebesség mellett.

Korsós Zoltán, a Műszaki és Informatikai Karának egyik hallgatója egy távmanipulációs projektben használja a YuMit, amelyet a hallgatók nagy érdeklődése kísér. A karon megrendezett bemutatót követően több hallgató is érdeklődött, hogy milyen szakirányon lehet ilyet tanulni.

„A YuMi kollaboratív robotot sikeresen használtuk fel egy hét hónapon át tartó kutatási projektben, melynek a célja az volt, hogy a robotot a vezérlő személy kezeit felhasználva tudja irányítani. A robot kezelhetőségét illetően meglepődve tapasztaltuk, hogy mennyire precízen, stabilan és gyorsan képes lekövetni az emberi kéz mozgását. Saját tapasztalatból mondhatom, hogy egy ilyen csúcstechnológiás környezetben nagy élmény a tanulás. Úgy gondolom, ezzel az egyetem is vonzóbbá tehet egy-egy adott szakot a pályaválasztók számára.”

– számolt be Korsós Zoltán a YuMi-val kapcsolatos tapasztalatairól.

YuMi kompakt kialakítása és azon képessége, hogy biztonságosan tud dolgozni emberekkel, ideálissá teszi oktatási környezetben való használatra. YuMi tervezésénél fogva magában hordozza a biztonságot, így lehetővé téve, hogy külső védelmi eszköz nélkül lásson el feladatot. Könnyű, de mégis merev magnéziumvázát egy becsípődésmentes műanyag burkolat és puha párnázat borítja. A robot rendelkezik az ABB robotstúdió offline programozó szoftverével, így a diákok későbbi munkahelyükön hasznos, gyakorlati tudásra is szert tehetnek.

Az ABB kiterjedt tapasztalata és robotikai megoldásokból álló portfóliója segíti az oktatási intézményeket a robotok tanulási programokba való beépítéséhez szükséges terméktámogatással és képzéssel. Az ABB több mint 40 országban működik együtt iskolákkal, főiskolákkal és egyetemekkel annak érdekében, hogy a diákok elsajátítsák a robotprogramozás és működtetés alapjait. Ezek a partnerségek lehetővé teszik az intézmények számára, hogy részt vegyenek az automatizált megoldások kutatásában és fejlesztésében a tényleges alkalmazásokban való felhasználás érdekében, miközben javítják a diákok foglalkoztatási lehetőségeit.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post YuMi, az ABB együttműködő ipari robotja segíti a Pécsi Tudományegyetem kutatási projektjeit appeared first on Műszaki Magazin.

„A Siemens ipari, infrastrukturális, közlekedési és egészségügyi ügyfelek technológiaszolgáltatója. És pontosan ezekre a területekre összpontosítjuk kutatási és fejlesztési tevékenységünket”

–mondta a Siemens AG technológiai igazgatója. Peter Körte aláhúzta, a Siemens idén ünnepli fennállásának 175. évfordulóját és a kezdetektől fogva olyan technológiák feltalálásával és kialakításával foglalkozunk, amelyek javítják az emberek életét. Technológiáink lehetővé teszik ügyfeleink számára, hogy a minőség és az erőforrás-hatékonyság javítása révén csökkentsék a kibocsátást és a költségeket, miközben értéket teremtenek a gazdaság és a társadalom számára- jelentette ki.

A 2022-es pénzügyi évben a Siemens alkalmazottai több mint 4 650 találmánnyal rukkoltak elő, amely munkanaponként körülbelül 18 találmányt jelent. Ugyanebben az időszakban a cég mintegy 5,6 milliárd eurót – bevételének 8 százalékát – fordította kutatás-fejlesztésre, amely több mint 14 százalékos növekedés a 2021-es pénzügyi évhez képest. A Siemens közel 47 000 kutatót és fejlesztőt foglalkoztat – mondta Judith Wiese, emberi erőforrásokért és fenntarthatóságért felelő igazgatója, a Siemens AG igazgatótanácsának tagja. Ahhoz, hogy elősegíthessük az innovációt, egy új gondolkodásmódra is összepontosítanunk kell: arra, hogy képesek legyünk a kívülről jövő ötletek befogadására és a folyamatos tanulásra, valamint a kísérletezés és az új dolgok folyamatos kipróbálásának lehetőségére. Ez a növekedésközpontú szemlélet teszi lehetővé számunkra, hogy ösztönözzük az innovációt, és ezáltal megsokszorozzuk technológiáink emberekre és környezetre gyakorolt pozitív hatásait – tette hozzá.

Ennek következtében a kiterjedt ökoszisztémában való együttműködés is kulcseleme a Siemens kutatási tevékenységeinek: a vállalat 16 globális kutatási és innovációs ökoszisztémában működik együtt egyetemekkel, kutatóintézetekkel és induló vállalkozásokkal.

A Siemens AG által idén kitüntetett találmányok között szerepel egy olyan újítás, amely fenntarthatóbbá teszi a metrórendszereket azáltal, hogy a járművek oldalfalába épített bionikus szerkezet révén drasztikusan csökkenti a vasúti járművek tömegét. Egy másik Siemens csapat nagyfokú tervezési szabadságot biztosít az additív gyártás területén (3D nyomtatás) dolgozó mérnökök számára, a tervek CAD-rendszerekben történő megjelenítését óriási mértékben, gigabájtokról kilobájtokra csökkentve. A röntgenképalkotás területén a Siemens feltalálói fotonszámláló technológiával működő CT-szkennerek használatával fejlesztették a minőséget, továbbá csökkentették a sugárzás intenzitását. Az ipari metaverzum felé vezető úton jelentős előrelépés történt a lefuttatható digitális iker technológia, a felhasználóiélmény-tervezés és az empatikus adatfeldolgozás területén, amely egy olyan fejlesztés, ami többek között érzelmekre tanítja a chatbotokat.

A Siemensnél az innováció értékét megsokszorozza a találmány kereskedelmi hasznosítása és annak alkalmazása. A vállalat stratégiája olyan technológiák kifejlesztése, amelyek az emberek javát szolgálják azáltal, hogy magas színvonalú találmányokat és szabadalmakat biztosítanak. A vezérelv ennek megfelelően: „a minőség előnyt élvez a mennyiséggel szemben”. A nagyszámú szabadalom birtoklása önmagában nem költséghatékony és nem is elsődleges cél. Ezért a Siemens AG szabadalmi bejelentéseit olyan találmányokra összpontosítja, amelyek mind saját, mind ügyfelei termékeit és szolgáltatásait fenntarthatóan fejlesztik, ezáltal folyamatosan értéket teremtve a gazdaság és a társadalom számára. Ez kifejezetten vonatkozik a fenntarthatósággal kapcsolatos összes területre is, például az erőforrás-hatékonyságra, a dekarbonizációra és az éghajlatvédelemre.

Az ügyfélérték maximalizálása érdekében a vállalat a Siemens Xcelerator platformot használja arra, hogy a piac vezető szereplőit összefogó nyitott ökoszisztémákra, valamint egy olyan nyílt technológiára összpontosítson, amely a vállalat partnerei és hitelesített harmadik felek számára elérhetővé teszi a Siemens digitális és IoT-kompatibilis ajánlatait. Az ilyen partnerségek létfontosságúak, mivel egyetlen vállalat sem képes egyedül megfelelni a digitális átalakulás kihívásainak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Tizenhat feltalálót díjazott a Siemens appeared first on Műszaki Magazin.

Az idei tárlatokon a múzeum gyűjteményének olyan különleges darabjait is meg lehetett nézni, mint egy 1926-os Ford T-modell vagy a „Szellem” becenevű gőzmozdony. A múzeum leendő helyszíne már most a legnépszerűbb családi programok és kiállítási helyszínek közé emelkedett.

A Közlekedési Múzeum leendő otthonában, az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában először tavaly nyáron láthatta a nagyközönség a Volt egyszer egy Északi… a történet folytatódik elnevezésű időszaki kiállítást, amely a helyszín történetét és olyan legendás mozdonyokat mutatott be, mint például a Szellem becenévre hallgató 242-es, amely a gőzmozdonyok sebességrekordját tartja Magyarországon.

A tárlat idén május végén frissített tartalommal, immár különleges autókat, buszokat és más „gumikerekű” járműveket is bemutatva nyílt meg. A kormány támogatásának köszönhetően története legnagyobb gyűjteményfejlesztési programját hajtja végre az intézmény. Az ennek keretében beszerzett járművek közül többet is kiállítottak, mint például egy 1926-ból származó Ford T-modellt vagy egy nemrég restaurált faros Ikarust. Az új járművek megjelenése segítette a múzeum háttérmunkájának bemutatását is: a gyűjteményezés és a restaurálás műhelytitkaiba is betekintést nyerhettek a látogatók. A kiállítás tartalmát tovább színesítette a Meg nem épült Budapest című időszaki tárlat is, amely a főváros elmúlt száz évének közlekedési vízióit mutatta be.

A Dízelcsarnokban népszerű programok is helyet kaptak: júniusban a Múzeumok Éjszakája keretében várták esti programok az érdeklődőket, júliusban veterán autók érkeztek, augusztusban Ikarus-találkozót tartottak, szeptemberben pedig az Egyszülős Központtal közös fesztivált rendeztek. A kiállítás ideje alatt rendszeresen egyedi múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, különleges interaktív tárlatvezetésekkel és hajtányozással is várták a látogatókat.

A nagy sikerre való tekintettel az eredeti, szeptember 30-i időpont helyett október 2-ig tartott nyitva a tárlat az érdeklődők előtt. A záróhétvégén tematikus családi tárlatvezetések mutatták be a múzeum működését és a gyűjtemény különleges darabjait, emellett a látogatók LEGO vasúti terepasztalokat is kipróbálhattak. Az időszaki tárlatot 2022-ben több mint negyvenezer látogató tekintette meg.

A kiállítás létrehozását támogatták: Market Építő Zrt., Homlok Építő Zrt., Vasútvill Kft., BKV Zrt., Budapest Airport, Ring Mérnöki Iroda Kft., Stadler Trains Magyarország Kft., Thales Rail Signalling Solutions Kft.

The post Több, mint negyvenezren látogatták meg a Közlekedési Múzeum különleges járműveit bemutató időszaki kiállítását appeared first on Műszaki Magazin.

A zsűri kiválasztotta a legjobb projekteket, a hivatalos eredményhirdetésre és a díjak átadására június 13-án a Magyar Tudományos Akadémián kerül sor.

Az akadémikusokból, gazdasági szakemberekből álló 27 fős bírálóbizottság több fordulós értékelési folyamat után kiválasztotta a legígéretesebb műszaki, illetve természettudományos projekteket. Az értékelést, a következő szempontok alapján végezték el:

• a probléma megközelítésének eredetisége és kreativitása;
• a kidolgozás alapossága, ill. tudományos értéke;
• az írásos anyag, ill. alkotás (vagy modell) színvonala; ill. az elkészített eszköz működőképessége;
• a projekt befejezettsége (koncepció, konklúzió), ill. hasznosíthatósága;
• az eredmények ésszerű és világos értelmezése.

Dr. Jakab László, BME professzor vezetésével a zsűri összesen három első, három második, négy harmadik díjat osztott ki, 12 pedig kiemelt dicséretben, illetve 27 pályázat dicséretben részesült.

A fiatalok munkájuk során, többek közt olyan izgalmas kérdésekre kerestek választ, mint

• hogyan alakítható ki a környezetszennyezési károk csökkentésére egy teljesen új szemlélet?
• lehetséges-e daganatos elváltozásokat egyszerűbb módszerekkel szűrni?
• a fotokémiai ligand kapcsoláshoz fejleszthető-e UV megvilágító berendezés?

A díjazott pályamunkák készítői az elismeréseket 2022. június 13-án, az ünnepélyes eredményhirdetésen veszik át. A díjátadási ünnepségen köszönti a fiatalokat többek között Kollár László MTA főtitkár, Birkner Zoltán NKFIH elnök is.

A 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny, az innovációs és technológiai miniszter fővédnöksége mellett, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával, az NKFI Alap finanszírozásával valósul meg.

The post Zseniális ifjú innovátorok appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyfalú szén nanocsövek, melyek pusztán egy szénatom falvastagságú, henger alakú, hosszúkás molekulák, 1991-es felfedezésük óta lázban tartják a tudomány világát. Különleges optikai és elektromos tulajdonságaik miatt számos alkalmazás épülhet, vagy már épül is rájuk, a kompozit anyagoktól kezdve, a biomarkereken át, az ultragyors tranzisztorokig.

A Wigner FK Kísérleti Szilárdtestfizika Osztály Kamarás Katalin akadémikus által vezetett „Szén nanoszerkezetek spektroszkópiája” csoportjának kutatói, japán és francia együttműködő partnerekkel közösen, most egy újabb különleges effektust mutattak ki szén nanocsövekben, tovább bővítve potenciális hatásukat a jövő technológiáira. A tanulmány során egyedi szén nanocsövekben keltettek haladó elektronhullámokat (plazmonok), majd ezen kvázirészecskék kölcsönhatását vizsgálták a nanocsöveket hordozó anyag rezgéseivel (fononok). Mivel egy egyedi nanocső átmérője csupán egy átlagos hajszál százezred része, ezért a kutatók vizsgálataikat egy ún. közeltér-mikroszkópiás módszerrel végezték. A fény infravörös tartományában ez az egyetlen módszer, mely alkalmas ilyen kis objektumok vizsgálatára.

Németh Gergely és munkatársai kimutatták, hogy a kialakuló elektromágneses kölcsöhatás olyan erős, hogy új hibrid plazmon-fonon (fény-elektron-rezgés) állapotok jönnek létre, melyek energiája és tulajdonságai nagymértékben különböznek a kiindulási állapotokétól. Számszerűsítve az effektust, megállapították, hogy a kölcsönhatás az ún. ultraerős csatolás kategóriájába esik. Ennek a jelenségnek a megvalósítása az egyik legújabb és nagyon aktív ága a nanofotonikai alapkutatásnak. Kiemelkedő eredmény, hogy az effektust igen kis térfogatban és az infravörös tartományban mutatták ki, amit eddig kevés más anyaggal sikerült megvalósítani.

Az ultraerős csatolás számos felhasználási lehetősége közül a magyar kutatókat leginkább a jelenség molekulaspektroszkópiai alkalmazása érdekli. A nanocsövek üreges jellegük miatt „nanotartályként” működhetnek, kisebb molekulák befogadásával. A csövek belsejében kialakuló erős elektromágneses tér jelentősen megnöveli ezen molekulák kimutatásának érzékenységét, akár egyetlen molekula azonosításának szintjéig. A felfedezés ezen felül új lehetőségeket teremthet kémiai reakciók módosítására, vagy ultragyors plazmonikus áramkörök létrehozására.

The post Ultraerős fény-anyag kölcsönhatást mutattak ki a Wigner FK kutatói appeared first on Műszaki Magazin.

Jurij Gagarin úttörő utazása óta több mint 600-an távolodtak el a Földtől legalább 100 kilométerre – hivatásos űrhajósok és a Nemzetközi Űrállomásra érkező űrturisták. Az Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok kiállításon a budapesti Millenárison olyan hazai tudósok és feltalálók életpályáit is megismerhetjük, akik munkájukkal hozzájárultak az űr alaposabb felfedezéséhez.

A magyarok a hetedik nemzetként jutottak fel a világűrbe, Farkas Bertalan 1980. májusi utazásának köszönhetően. Első asztronautánk nyolc napos utazása során súlytalanságban végzett orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket a Szojuz 36 fedélzetén. A tudományos megfigyelések mellett azonban arra is jutott ideje, hogy mesét olvasson fel a gyerekeknek a magával vitt tv-maci társaságában.

Második magyarként Charles Simonyi, alias Simonyi Károly nézett szét az űrben, kétszer is. Ő „turistaként” utazott, hiszen civilben a Microsoft fejlesztőmérnökeként korábban az Office programcsomag előzményeiért, leginkább az Excel kidolgozásáért felelt. A milliárdos üzletember fél éves kiképzést követően 2007-ben és 2009-ben is eljutott a Nemzetközi Űrállomásra, ahol többféle kutatómunkát végzett.

Út a távoli égitestekig

„Ő vezetett el bennünket a Holdra”

– mondta Szebehely Győzőről egy kollégája, Hans Mark, a Texasi Egyetem rektora. A Műegyetemen diplomát szerző, majd a negyvenes években az USA-ba költöző csillagász-mérnök komoly szerepet játszott az Apollo űrhajórendszer nyolcas alakú pályájának tervezésében. Szebehely a világűrben egymással kölcsönhatásban lévő égitestek pályáinak várható alakulását vizsgáló háromtest-probléma kutatójaként amerikai egyetemeken tanított, majd a hatvanas években az austini egyetem Űrmérnöki Intézetének vezetőjeként kapcsolódott be az Apollo-programba.

Izsák Imre ugyan nem érhette meg a Holdraszállást, de az égitest túlsó oldalán kráter viseli nevét. A matematika-fizika szakot végzett tudós a Smithsonian Obszervatórium munkatársaként 1958-tól kapcsolódott be az amerikai műholdkövető hálózat megfigyeléseibe. Munkájának során a műholdak mozgásának adataiból próbálta meghatározni a Föld pontos alakját, és elsőként ő vezette le az egyenlítő lapultságának értékét, valamint a földi gravitációs tér korábban ismeretlen paramétereit. Felfedezései híressé tették, és a NASA tudományos munkatársa lett, fiatalon, mindössze 36 évesen bekövetkezett haláláig.

Pavlics Ferenc a holdjáró, vagyis az Apollo-programban 1971-ben megvalósult Lunar Roving Vehicle (LRV) elkészítésében játszott fontos szerepet. Összesen három, 3,1 méter

hosszú és 2,3 méter széles, összehajtható LRV jutott fel a Holdra az Apollo–15, 16 és 17 expedíciókkal 1971-72-ben. Pavlicsnak és csapatának köszönhetően az űrhajósok sokkal

nagyobb területeket tudtak bejárni, és háromszor annyi kőzetmintát gyűjtöttek, mint a korábbi expedíciók legénysége, de a járművek azóta is a Holdon parkolnak.

Bejczy Antal, a Marsjáró egyik alkotója 1966-ban került a California Institute of Technology-ra, majd 1969-től a NASA Sugárhajtás Laboratóriumában a távoli űrt kutatta. Szakterülete a robottávvezérlés (teleoperation) volt, amelyhez 6 találmánya és több mint 150 publikációja kapcsolódik, így például ő fejlesztette ki az 1997-ben bemutatott Marsjáró, a Pathfinder távirányítási technikáját.

A jövő csillagászatának Álmodói

Az Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok Tér tudománya csomópontjának csillagászattal és űrrel kapcsolatos anyagainak összeállításában a Svábhegyi Csillagvizsgáló szakemberei is közreműködtek. A tárlat és a normafai interaktív csillagászati élményközpont azonban további együttműködéseket tervez.

„Nagy öröm, hogy a Svábhegyi Csillagvizsgáló is részt vehet a jövőben a kiállításhoz kapcsolódó interaktív programokban. Jó látni, hogy sok fiatal érdeklődik a tudományos felfedezések iránt és hogy milyen nyitottak a természettudományok jövőbeni lehetőségeire és alkalmazásaira.”

– mondta el Rózsahegyi Márton a Svábhegyi Csillagvizsgáló projektmenedzsere.

Dankó Virág, a kiállítást megvalósító Millenáris ügyvezető igazgatója kiemelte:

„Úgy tűnik, mi magyarok jók vagyunk abban, hogy kivételes újításokat hozzunk létre, álmodjunk meg, hiszen ezek nélkül a találmányok nélkül másképp néznének ki a hétköznapjaink. Bízom benne, hogy számos esetben tudunk újat mondani és mutatni a látogatóknak, éppen ezért is öröm, hogy lehetőségünk adódik a Svábhegyi Csillagvizsgálóval való együttműködésre. Az űriparral kapcsolatos további találmányokat, érdekességeket pedig mindenki megtekintheti a kiállításon.”

Az Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok című kiállítás 2022. február 15-től egy évig látogatható a Millenárison.

További információ és jegyvásárlás: almokalmodoi.hu

Sajtókapcsolat: kommunikacio@millenaris.hu

The post Holdjáró és asztronauták: magyarok az űrben az Álmok Álmodói 20 kiállításon appeared first on Műszaki Magazin.

A közös innovációs projektek fókuszában az alternatív üzemanyagok kutatása és validálása, a hidrogén ipari felhasználási lehetőségeinek, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének vizsgálatai állnak.

Együtt az innovációért: a Széchenyi István Egyetem a jövőben közösen dolgozik innovatív fenntarthatósági projekteken a győri Audi Hungaria Zrt.-vel és a Szegedi Tudományegyetemmel. Az erről szóló együttműködési megállapodásokat csütörtökön írta alá dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke és dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke prof. dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel, Alfons Dintnerrel, az Audi Hungaria igazgatóságának elnökével, Robert Buttenhauserrel, az Audi Hungaria motorgyártásért felelős igazgatósági tagjával, valamint prof. dr. Szabó Gáborral, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány elnökével Zalaegerszegen, a ZalaZONE járműipari tesztpályán. A projektek az alternatív üzemanyagok kutatására és validálására, a hidrogén ipari felhasználási lehetőségeinek, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének vizsgálataira összpontosítanak.

Prof. dr. Palkovics László kiemelte: néhány éve még a tisztán elektromos meghajtásban látták a szakemberek a mobilitás jövőjét, de mára árnyaltabb lett ez a kép. Valamit tenni kell a meglévő járművek környezetbarátabbá tétele érdekében is, illetve vizsgálni kell a hidrogén üzemanyagként és energiatárolóként való alkalmazásának lehetőségeit. A miniszter jelezte: a kormány által két éve meghirdetett klíma- és természetvédelmi akcióterv egyik fő eleme a közlekedés zöldítése. Az elmúlt időszakban több mint 15 ezer elektromos meghajtású jármű beszerzését támogatták pályázati formában, illetve alig egy év alatt 28 ezerről 43 ezerre nőtt a zöldrendszámos járművek száma.

Dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte: A Széchenyi István Egyetemen összpontosuló tudás és innovációs potenciál a régió és az ország gazdasági fejlődésének egyik hajtóereje.

„Intézményünk célja, hogy az ipari szereplőkkel folytatatott együttműködésekkel még hangsúlyosabb szerepet vállaljon a gazdasági és a tudományos szféra összekapcsolódásában egy olyan innovációs ökoszisztéma megteremtésével, amely elősegíti a vállalatok versenyképességének növelését. Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával indított kutatási projekteknek köszönhetően új dimenzióba léphet az Audi Hungariával meglévő példaértékű, stratégiai partnerségünk, erősíthetjük kapcsolatainkat a Szegedi Tudományegyetemmel, valamint hozzájárulhatunk az autóipar és hazánk fejlődéséhez“

– fűzte hozzá dr. Knáb Erzsébet.

„Az Audi Hungaria új Next level stratégiájában célul tűzte ki, hogy új szintre emeli tevékenységeit, hogy ezáltal hosszú távon biztosítsa a vállalat sikerességét. Ez a törekvés a tudományos kooperációk területére is érvényes. Vállalatunk már évek óta sikeres együttműködést folytat a Széchenyi István Egyetemmel, amelyet a ma aláírt együttműködési megállapodással még szorosabbra fűzünk. Hiszem, hogy szakembereink tapasztalata és az egyetemen koncentrálódó tudás, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatása olyan innovatív és jövőbe mutató megoldásokat eredményeznek, amelyek hozzájárulnak vállalatunk és az egész ország versenyképességének erősítéséhez“

– fogalmazott Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke.

Prof. dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány elnöke örömét fejezte ki, hogy egy ilyen jövőbe mutató fejlesztés részesei lehetne.

„Egyrészt egy olyan témacsoporton fogunk dolgozni, ami közvetlenül a meghajtással, a motorokkal kapcsolatos, valamint egy másikon, amely az alternatív üzemanyagok előállításól szól. Mindez jó példa arra, hogyan lehet intézményünk kompetenciáit kombinálni, hasznosítani”

– fogalmazott. Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese elmondta: kifejlesztenek egy európai szinten is egyedi, flexibilis kísérleti üzemet, amellyel validáltan, ipari körülményeket szimulálva tudják tesztelni és minősíteni a különböző katalizátorokat, reaktorokat, cellákat a szintetikus üzemanyagok előállítása során.

Robert Buttenhauser, az Audi Hungaria motorgyártásért felelős igazgatósági tagja ismertette: különböző kutatási projektek keretében vizsgálják az alternatív, közöttük a szintetikus üzemanyagok fejlesztését és validálását. Ennek keretében vizsgáljuk és pilotálják a hidrogén ipari felhasználásának lehetőségeit is. Emellett kiemelt hangsúlyt fektetnek a szén-dioxid-semlegesítés átfogó folyamatának kutatására és megvalósítására. Dr. Palkovics László Amand, a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának professzora kifejtette: a projekt része egy kísérleti, fenntartható üvegházi környezet kialakítása is, a légkörből megkötött szén-dioxid hasznosításának kutatására. Ennek hátterében az áll, hogy a magas szén-dioxid-szint akár 30 százalékos termésnövekedést is eredményezhet.

A közös innovációs projektek a tervek szerint 2025-ben zárulnak le.

A Széchenyi István Egyetem az ünnepélyes aláírásokhoz kapcsolódóan demonstrálta, hogy egyre erőteljesebben van jelen a ZalaZONE-on. Az intézmény Járműipari Kutatóközpontja (JKK) a Digitális Fejlesztési Központtal (DDC) és a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) közösen elvégzett kutatás-fejlesztés egy szeletét villantotta fel: a jelenlévők láthatták, ahogy egy önvezető autó beavatkozás nélkül, autonóm módon kikerült több, járművekből álló akadályt, illetve amikor ezt egy drónnal kiegészülve, annak szenzoros adatait felhasználva tette ugyanezt. A JKK ZalaZONE-részlege a későbbi ipari kutatás-fejlesztési feladatokra készülve egy radar-keresztmetszetmérést is bemutatott. Emellett a vendégek egy különleges, Talaris Kft. és az egyetem közös fejlesztése alatt álló láb interfész alkalmazást is láthattak, ahol Lévay György egyetemi kutató, Magyarország mesterséges intelligencia nagykövete kizárólag a lábai használatával vezetett egy nagy méretű Hexacoptert. Végül a program egy egyedi fejlesztésű, látványosan nagy dinamikára képes FPV (first-person-view) drón bemutatójával zárult, ahol a pilóta a gépről továbbított élőkép segítségével irányította a repülést.

The post Együttműködik a Széchenyi István Egyetem, az Audi és a Szegedi Tudományegyetem appeared first on Műszaki Magazin.

Eredményeikkel hozzájárultak, hogy több kvantumbites logikai műveletek és kvantuminformatikai rendszerek valósulhassanak meg, kétdimenziós anyagokban előállított ponthibákkal.

A kvantumtechnológia azon eljárások és eszközök gyűjtőneve, amelyekben a kvantummechanika alapvető jelenségeit az informatika, a kommunikáció és a méréstechnika szolgálatába állítjuk, és a klasszikus megoldásokhoz képest pontosabb vagy gyorsabb eredményeket érünk el vele. E rendszerek alapvető építőkövei a kvantumbitnek vagy qubitnek nevezett kétállapotú rendszerek. Többféle kvantumrendszer vetődött már fel kvantumbitek megvalósítása céljából, és ezek között a félvezetőbe ágyazott ponthibák igen ígéretesek a szobahőmérsékleten való működés szempontjából.

A kristályokban a ponthibák gyakran előforduló molekulaszerű képződmények. Ezek a kristálynövekedés során vagy utólag, például ionbesugárzás révén jöhetnek létre. Persze nem minden ponthiba vagy nem minden gazdakristály alkalmas kvantumbitek fizikai megvalósítására, mert az ilyen működésnek szigorú követelményei vannak. Ahhoz, hogy hatékony kvantumbiteket alkossunk, létfontosságú, hogy olyan rendszereket találjunk, amelyeknek a kvantumállapotait jól tudjuk iniciálizálni, manipulálni és kiolvasni. Ehhez nemcsak a ponthibák atomi szintű kísérleti megismerésére és szerkezetének előállítására van szükség, hanem elektronszerkezetük és magnetooptikai tulajdonságaik részletes megismerésére is. A szilárdtestbe ágyazott ponthibák atomi szintű szimulációjának közelmúltbeli fejlődése lehetővé teszi, hogy számításokkal pontosan leírhassuk ezeket a tulajdonságokat, sőt, egy adott célra új kvantumbit-típusok alkalmazhatóságát jósoljuk meg.

Gali Ádám kutatócsoportjának legfrissebb tanulmányában szisztematikusan vizsgálták a semleges töltésű szénhiba kvantumbitként való használhatóságát az atomi vastagságú volfrám-diszulfidban előforduló szénszubsztitúciós hibák atomi pontosságú előállítása terén elért legfrissebb eredményekre alapozva. Sűrűségfunkcionálelmélet-alapú számítással azt találták, hogy az anyagra jellemző óriási spin-pálya kölcsönhatás a gerjesztett állapotokat egymással keveri, és ennek köszönhetően foszforeszkál telekommunikációs hullámhosszon kibocsátva a koherens fényt e kétdimenziós anyagban. Eredményeik alapján ez a foszforeszkáló hiba kvantumbitként hasznosítható, amelyhez megadták a megfelelő kvantum-optikai eljárást, és ezzel megalapozták a skálázható kvantumbitek kvantumprotokollját is, mégpedig telekommunikációs hullámhosszú spin-foton interfésszel együtt. A hagyományos háromdimenziós anyagokkal összehasonlítva a kétdimenziós anyagok a ponthibák könnyű manipulációját teszik lehetővé, és más architektúrákba is integrálhatóak. Gali Ádám kutatócsoportjának munkája hozzájárul ahhoz, hogy több kvantumbites logikai műveleteket és kvantuminformatikai rendszereket valósítsanak meg kétdimenziós anyagokban előállított ponthibákkal.

The post Új kvantumbitet jósoltak meg a Wigner FK kutatói appeared first on Műszaki Magazin.