Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke nyilatkozta:

Ez izgalmas mérföldkő a magyar tudományos élet számára: lehetőséget teremt arra, hogy a nemzetközi együttműködés erejét kihasználva közösen válaszoljunk korunk összetett globális kihívásaira.

Az MIT világszinten vezető szerepet tölt be a mesterséges intelligencia, számítástechnika, mérnöki tudományok és technológia területén. Az egyetem ad otthont a világ egyik legnagyobb akadémiai-ipari mesterséges intelligencia (MI) központjának, az MIT Computer Science and Artificial Intelligence Laboratory (MIT CSAIL) intézetnek.

Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója hozzátette:

Az együttműködés egyedülálló hidakat építhet a mesterséges intelligencia, a mérnöki tudományok és az élettudományok között, összekötve az Atlanti-óceán két partját. Mivel a finanszírozás hároméves pályázati ciklusra is rendelkezésre áll, számos gyümölcsöző eredményre számítunk.

Justin Leahey, a CIS Global Seed Funds programjának igazgatóhelyettese kiemelte:

Az MIT–Hungary HUN-REN Seed Fund révén a nemzetközi együttműködések legkorábbi szakaszába fektetünk be. Célunk, hogy olyan kapcsolatokat indítsunk el, amelyek hosszú távú, nagyszabású kutatási partnerségekké fejlődhetnek az MIT és Magyarország között – előmozdítva a tudományt és az innovációt mindkét oldalon.

Az MIT–Hungary HUN-REN Seed Fund a CIS MIT Global Seed Funds program részeként, projektenként legfeljebb 25 000 amerikai dollár támogatást biztosít kétoldalú utazásokra, workshopokra és együttműködési találkozókra. A következő pályázati ciklus 2025. szeptember 16-án nyílik meg (határidő: december 16.), a nyertes projekteknek 20 hónap áll rendelkezésre a megvalósításra.

Az MIT folyamatosan az első helyen szerepel a QS World University Rankings rangsorában, második a Times Higher Education listáján, és harmadik az U.S. News & World Report globális rangsorában, tükrözve vezető szerepét a tudomány, innováció és technológia terén.

További információ: MIT Global Seed Funds – CIS

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Globális tudományos együttműködés indul Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.

(2024/2025-ÖS TANÉV)

Büszkeséggel és tenni akarással tölt el, amikor valaki Karikó Katalint vagy Krausz Ferencet emlegeti? Példaként tekintesz a legfrissebb magyar Nobel-díjasokra? Esetleg úgy érzed, hogy a te utad is a tudomány és az innováció irányába indult el? Talán már meg is született benned az a gondolat, amellyel előremozdíthatod a világot? Nos, akkor nem is kérdés, hogy itt a helyed a 34. Országos Tudományos és Innovációs Olimpián (OTIO)!

A versenyre egyénileg vagy kétfős csapatba szerveződve jelentkezhettek, ha 2004. szeptember 1. és 2011. augusztus 31. között születtetek, de még nem kezdtétek meg felsőoktatási tanulmányaitokat.

Pályázzatok műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai, valamint matematikai területről bármilyen innovatív alkotással, találmánnyal, ötletekkel, kutató vagy fejlesztő, ill. tudományos munka eredményével, akár a határon túlról is. Első lépésként nincs szükség másra, csak egy frappáns tervre és az elhivatottságodra, hogy az ötletből később kézzel fogható eredményt érj el.

Természetesen a kidolgozott ötletetek díjazásban is részesülnek, az első 3 helyezett (összesen 10 pályázó) 200.000 – 500.000 Ft, míg a további 10-15 kiemelt dicséretes pályázó 100.000 Ft jutalomra lesz jogosult! Ezen felül a felvételi eljárás során is az első 3 helyezett plusz pontokat is bezsebelhet. Sőt, azok a diákok, akik a verseny során megcsillogtatják tudásukat, számos nemzetközi versenyen és szakmai utazáson vehetnek részt, többek között a tudományos versenyek olimpiáján az USA-ban (Regeneron ISEF) és még a Nobel-díj átadási ünnepségén is! Így amikor Te mész majd átvenni a Nobeldíjat, már otthonosan fogsz ott mozogni.

HOGYAN NEVEZZETEK?

A kidolgozandó vagy megoldandó feladat, ötlet max. 2 oldalas tervét a www.otio.hu/nevezes oldalra kell feltölteni 2024. december 2-án, éjfélig. A tervetek tartalmazza a kiválasztott tudományos kutatási vagy fejlesztési témát, a való életben nagyon is létező problémát, a megoldásra irányuló javaslataitokat, az elérendő célt és annak a konkrét megvalósítási módját. Továbbá adjátok meg az adataitokat, és a konzulens vagy felkészítő tanár nevét, e-mail címét és telefonszámát.

MIT FOGADNAK EL?

A pályázat tervének elfogadásáról a tudományos vagy műszaki cél, ill. színvonal és a kidolgozhatóság figyelembevételével határoz a bírálóbizottság. A döntésről minden esetben 2024. december 15-ig értesítést kapsz.

Hogyan tovább?

Az 1. fordulóban elfogadott és részletesen kidolgozott pályázatok leírását egyrészt 2025. április 7-én, éjfélig kell feltöltenetek a www.otio.hu/beadas oldalra. A pályamunkák leírásait szakirodalommal ellátva max. 7 A4-es, gépelt oldal terjedelemben (12 pontos betű, normál sorköz) kell elkészítsétek. Az ábrákat, grafikonokat külön, mellékletként (+max 10 oldal) kell a dolgozatotokba illeszteni. Végső lépésként egy maximálisan 3 perces videót kell feltöltenetek, melyben bemutatkoztok és összefoglaljátok a projekteteket.
A 2. forduló során, 2025 első negyed évében a felkért mentorokkal többször egyeztethetsz, márciusában pedig lehetőségetek nyílik szabadalomkutatáson, valamint tudománykommunikációs és üzleti tréningeken részt venni. Ha benyújtottad a pályázatodat, a kidolgozás indokolt költségeihez, számlák alapján max. bruttó 50 E Ft értékben utólagosan megtérítjük.

MIT értékelnek?

Az OTIO 2. fordulójában kidolgozott pályaműveket a zsűri az alábbi szempontok alapján értékeli:

• a probléma megközelítésének eredetisége és kreativitása;
• a kidolgozás alapossága, ill. tudományos értéke;
• az önálló, saját munka kimutathatósága, nyilvánvalósága;
• az írásos anyag, ill. műszaki alkotás (vagy modell) színvonala; az elkészített eszköz működőképessége;
• a projekt befejezettsége és jövőbeni hasznosíthatósága;
• az eredmények ésszerű és világos értelmezése.

A verseny végső értékelésére, döntőjére 2025 májusában kerül sor, a bírálók, illetve a bírálóbizottság által kiválasztott legjobb 20-30 pályázó részvételével, egy kétnapos kiállítás keretében, ahol prezentálnotok kell a munkátokat a zsűrinek, valamint a látogatóknak. A bemutatást elősegítő saját készítésű modelleket, műszaki megoldásokat, kísérleti berendezéseket a kiállításra el kell hoznotok. Szállást és étkezést biztosítunk nektek és a felkészítő tanáraitoknak. A kiállítás megkoronázásaként a díjátadó gálaünnepségre a második nap végén sor kerül.

További információ:
Magyar Innovációs Szövetség
(cím: 1116 Budapest, Fehérvári út 108-112.)
e-mail: innovacio@innovacio.hu | tel.: +3630 9550420 | portál: www.innovacio.hu | www.otio.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ifjú feltalálók és tudósjelöltek figyelem! appeared first on Műszaki Magazin.

Napjainkban a tudományos számítások módszereit egyre szélesebb körben alkalmazza mind a tudományos, mind az ipari szektor. A terület rohamos sebességgel fejlődik, azonban azok a szakemberek, akik munkájukban napi szinten alkalmazzák módszereit, a természet-, társadalom- vagy akár a gazdaságtudományok annyira eltérő területein dolgoznak, hogy nem sok lehetőségük van az együttműködésre, közös gondolkodásra. Ezt a problémát ismerte fel több magyar kutató, akik az ország vezető kutatóintézeteinek és egyetemeinek munkatársai, és létrehozták a Tudományos Számítások Intézete Egyesületet, ami reményeik szerint megfelelő fórumot és támogatást nyújt majd az együttműködésre, együtt gondolkodásra és ezáltal nemzetközi eredményességüket is növelni fogja.

„Azon dolgozunk, hogy segítsünk a kutatóknak, diákoknak és tanároknak abban, hogy jobban megértsék a tudományos számítások során használt kulcsfontosságú módszereket, és ösztönözzük az innovációt és a fejlődést az alap és az alkalmazott kutatások területén”

– mondta el az intézet céljairól Telcs András, a TSZI elnöke, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Komputációs Tudományos Osztályának vezetője, az MTA doktora, egyetemi tanár.

„A tudományos számításokat számos tudományterület alkalmazza, legyen szó mesterséges intelligenciáról, kémiáról, fizikáról, matematikáról, közgazdaságtanról, szociológiáról, adatbányászatról, kvantuminformatikáról, robotikáról, tőzsdei folyamatok elemzéséről, vagy akár biológiáról és agykutatásról. A tudományos számítások fokozatosan önálló tudományággá válik, a szakemberek pedig erre a tendenciára szerettek volna reagálni az Intézet megalapításával.”

Az egyesületi formában működő tudományos összefogást a tudományos számítások különböző szakterületeinek kiemelt képviselői alapították, céljuk, hogy teret adjanak a tudományos számítások területén tevékenykedő kutatók módszertani együttműködésének, közös gondolkodásának, kapcsolatépítésének, tréningeket és továbbképzéseket biztosítsanak és egy megbízható tudásbázist építsenek. A szervezet bemutatkozására a 2023. november 7-8. között megrendezésre került sor a SciComp2023 konferencián, Budapesten, amivel terveik szerint elindulhat egy komoly szakmai párbeszéd, mely megalapozhatja a szervezet későbbi munkáját.

Bővebb információk: https://www.scicomp.hu/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új tudományág születik, ami összefogná a fizikust, a biológust és a közgazdászt is appeared first on Műszaki Magazin.

A zsűri kiválasztotta a legjobb projekteket, a hivatalos eredményhirdetésre és a díjak átadására június 13-án a Magyar Tudományos Akadémián kerül sor.

Az akadémikusokból, gazdasági szakemberekből álló 27 fős bírálóbizottság több fordulós értékelési folyamat után kiválasztotta a legígéretesebb műszaki, illetve természettudományos projekteket. Az értékelést, a következő szempontok alapján végezték el:

• a probléma megközelítésének eredetisége és kreativitása;
• a kidolgozás alapossága, ill. tudományos értéke;
• az írásos anyag, ill. alkotás (vagy modell) színvonala; ill. az elkészített eszköz működőképessége;
• a projekt befejezettsége (koncepció, konklúzió), ill. hasznosíthatósága;
• az eredmények ésszerű és világos értelmezése.

Dr. Jakab László, BME professzor vezetésével a zsűri összesen három első, három második, négy harmadik díjat osztott ki, 12 pedig kiemelt dicséretben, illetve 27 pályázat dicséretben részesült.

A fiatalok munkájuk során, többek közt olyan izgalmas kérdésekre kerestek választ, mint

• hogyan alakítható ki a környezetszennyezési károk csökkentésére egy teljesen új szemlélet?
• lehetséges-e daganatos elváltozásokat egyszerűbb módszerekkel szűrni?
• a fotokémiai ligand kapcsoláshoz fejleszthető-e UV megvilágító berendezés?

A díjazott pályamunkák készítői az elismeréseket 2022. június 13-án, az ünnepélyes eredményhirdetésen veszik át. A díjátadási ünnepségen köszönti a fiatalokat többek között Kollár László MTA főtitkár, Birkner Zoltán NKFIH elnök is.

A 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny, az innovációs és technológiai miniszter fővédnöksége mellett, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával, az NKFI Alap finanszírozásával valósul meg.

The post Zseniális ifjú innovátorok appeared first on Műszaki Magazin.

Ezt a területet kutatja dr. Lendvai László, a győri Széchenyi István Egyetem adjunktusa, aki elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János-ösztöndíját.

A Magyar Tudományos Akadémia 1998 óta ítéli oda a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat azoknak a fiatal, 45 év alatti kutatóknak, akik tudományos fokozattal rendelkeznek. A bírálatot végző kuratórium elsősorban a pályázók eddigi eredményeit és a következő időszakra vonatkozó kutatási tervét veszi figyelembe. Az idei döntés alapján dr. Lendvai László, a Széchenyi István Egyetem Anyagtudományi és Technológiai Tanszékének munkatársa is elnyerte a rangos elismerést. Az adjunktus érdeklődésének középpontjában a fenntarthatóság áll, összhangban azzal, hogy a győri egyetem nagy hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődés komplex kutatására és oktatására, beruházásai esetében pedig szintén a fenntarthatóságot  helyezi fókuszba.

„Széles körben vizsgált, de még ma is sok kihívást jelentő terület, hogy miként lehet a műanyag gyártásakor a kőolajszármazékokat részben valamilyen ipari vagy más területen keletkező melléktermékkel kiváltani. Ezáltal csökkenthetjük az ökológiai lábnyomot, továbbá tulajdonságmódosítást – például nagyobb merevséget, szilárdságot – érhetünk el. A járműiparban már számos, igénybevételnek kevésbé kitett alkatrész készül ilyen műanyagból – fejtette ki dr. Lendvai László. – A körforgásos gazdaság szempontjait figyelembe véve azt kutatom, mi történik akkor, ha a műanyagot olyan mezőgazdasági, vagy erdőipari melléktermékekkel – búza-, árpa- és repceszalma, illetve faipari származékok őrléséből keletkező porral – töltjük meg, amiket egyébként elégetnének, ezáltal is szennyezve a környezetet. Azért ezeket az anyagokat választottam, mert helyben nagy mennyiségben termelődnek, ami nagy előnyt jelenthet akkor, ha kutatásom piacképes eredményeket hoz.”

Az adjunktus hozzáfűzte: pályázatában arra vállalkozott, hogy e porok társításával 3D nyomtatásra alkalmas műanyagokat hoz létre, és vizsgálja, mit kell tenni azért, hogy feldolgozásuk során azok kevésbé legyenek érzékenyek az egyes környezeti paraméterekre. Az egyik legfontosabb ilyen külső tényező a nedvesség, mivel ezek a műanyagok a növényi adalékok révén fokozottan hajlamossá válhatnak a levegő páratartalmának felvételére, ami a feldolgozást megelőző szárítás nélkül jelentősen ronthatja mechanikai tulajdonságaikat.

The post Növényekből is lehet műanyag! appeared first on Műszaki Magazin.

kik indulhatnak? – Egyénileg vagy kétfős csapatban pályázhatnak középiskolás fiatalok, határon túli magyar fiatalokat is beleértve.

mit lehet nyerni?– A 3 db I. díjas, a 3 db II. díjas és a 4 db III. díjas pályázat készítői jelentős pénzjutalomban részesülnek. Különdíjat kap a legsikeresebb díjazott határon túli fiatal.

Verseny 1-3. helyezettjei 100 többletpontot kapnak a 2022. évi felsőfokú felvételi eljárása során.

A legjobb fiatalokat (10-12 pályázó) felkészítő középiskolai tanárok differenciált, 600-800 E Ft-os jutalmat érdemelnek ki. A legeredményesebb iskolák 1 M Ft támogatást nyernek el.

A versenyen kiválasztott fiatalok nemzetközi versenyeken, szakmai utazásokon vehetnek részt, többek között az EU Fiatal Tudósok Versenyén, a tudományos versenyek olimpiáján az USA-ban (ISEF), a Nobel-díj átadási ünnepségen stb. Az arra alkalmas pályázókat a Startup Campus ingyenesen üzleti és forrásszerzési képzésben részesíti.

mivel lehet nevezni? – Pályázni lehet műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai, valamint matematikai területről bármilyen innovatív alkotással, találmánnyal, kutató vagy fejlesztő, ill. tudományos munka terveivel.

Hogyan kell jelentkezni? – A kidolgozandó feladat max. 2 oldalas tervét 2021. november 25-én, 15 óráig a http://www.innovacio.hu/nevezes/ oldalra kell feltölteni.

Az 1. fordulóban elfogadott és részletesen kidolgozott pályázatok leírását 2022. április 1-én, 14 óráig beérkezően kell feltölteni a www.innovacio.hu/beadas oldalra. A pályázóknak 2022. április 13. és 22. között kötelező jelleggel, max. 5 perces prezentációt is kell tartaniuk.

A verseny szervezői a kidolgozás indokolt költségeihez max. bruttó 50 E Ft értékben járulnak hozzá.

A verseny részletes pályázati felhívása, és a tanárok, ill. iskolák jutalmazási feltételei a Magyar Innovációs  Szövetség honlapján olvashatók.

mit értékelnek? – A probléma megközelítésének eredetisége és kreativitása; a kidolgozás alapossága, ill. tudományos értéke; az önálló, saját munka kimutathatósága, nyilvánvalósága; az írásos anyag, ill. műszaki alkotás (vagy modell) színvonala, az elkészített eszköz működőképessége; a projekt befejezettsége és jövőbeni hasznosíthatósága; az eredmények ésszerű és világos értelmezése.

egyéb tudnivaló? – Az ünnepélyes díjátadásra 2022 júniusábn, kétnapos kiállítás keretében kerül sor. A legjobb pályaművek 2022. szeptember 30-án is bemutatásra kerülnek a Kutatók Éjszakáján, Budapesten.

A verseny fővédnökeI:   Prof. Dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter

Novák Katalin, családokért felelős tárcanélküli miniszter

A projekt a Nemzeti  Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával, az NKFI Alapból, és a támogatók közreműködésével valósul meg.

kiemelt támogató:  Nemzeti Tehetség Program, Magyar Tudományos Akadémia, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége,

kiemelt szponzor: AUDI HUNGARIA Zrt.

Jelentős támogató: Magyar Suzuki Zrt., B. Braun Medical Kft., Tungsgram Group Zrt., Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt., Ericsson Magyarország Kft., Egis Gyógyszergyár Zrt., 77 Elektronika Műszeripari Kft., Sanatmetal Kft., Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány

támogató: Innomed Medical Zrt., NI a Virtuális műszerezésért Alapítvány, BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft., Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

Szakmai-stratégiai partner: Klebelsberg Központ, Startup Campus

The post 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny appeared first on Műszaki Magazin.

A 30. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen legjobban szereplő fiatalok ösztöndíjban részesülnek, a dobogós helyezettek pedig 100 plusz pontot is kapnak a felsőoktatási felvételin.

 A zsűri javaslata alapján 82 pályázat jutott tovább a második fordulóba, így 113 fiatal versenyezhet az összesen 2,5 millió forint ösztöndíjért. Idén a dobogós helyezés sokat nyom a latban az egyetemi felvételin, 100 többletpontot fog érni, és támogatásban részesülnek a legeredményesebb felkészítő tanárok, középiskolák is.

A 2020/2021-es tanévben meghirdetett versenyre tavaly november végéig lehetett projektötletekkel jelentkezni. A különleges megmérettetésen a 20 év alatti fiatalok saját önálló, innovatív projekt keretében vállalkoznak egy-egy általuk fontosnak tartott kihívás megoldására. Dr. Jakab László professzor, a zsűri elnöke elmondta:

„Elsősorban a probléma megközelítésének eredetiségét és kreativitását értékeltük, a terv tudományos értéke és megvalósíthatósága alapján választottuk ki a legígéretesebb pályázatokat.”

Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke kimagaslóan erősnek látja az idei mezőnyt:

„Örülünk, hogy ilyen jól sikerült a középiskolás diákok és tanárok mozgósítása, hiszen minden eddiginél több pályázat érkezett. A megújuló hazai innovációs közösségben kulcsszerepet játszanak a tehetséges fiatalok, akik a tudományos utánpótlást, a kutató-fejlesztő szakemberek új generációját jelentik.”

Az első fordulóból továbbjutott versenyzők főként informatikai és műszaki problémák megoldását tűzték ki célul. A részleteikben kidolgozott projekteket 2021. április 1-ig kell beadni. A zsűri április végén ítéli majd oda a több mint 2,5 millió forintnyi ösztöndíjakat, ekkor választják ki azt a három pályázatot is, amelyek az európai döntőn képviselhetik Magyarországot.

www.innovacio.hu

The post Száz többletpont jár az innovációs verseny dobogósainak appeared first on Műszaki Magazin.

A polimer kompozitok járműipari alkalmazása napjainkban egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül. Emellett ugyan számos tényező szól, közülük azonban a legfontosabb a gépjárművek üzemanyag fogyasztásának és káros anyag (CO₂) kibocsátásának csökkentése. Ezzel együtt a járművek ökológiai lábnyomának értékelésekor figyelembe kell vennünk az azok gyártásához felhasznált energiát és a termék újrahasznosíthatóságát is. Mivel a polimer kompozitok sűrűsége az acélnak mintegy egyharmada, az alumíniumnak pedig közel fele, ez utóbbi anyagok kompozitokkal való helyettesítése jelentős sajáttömegcsökkentéssel jár. Ennek közvetlen következménye a kisebb üzemanyag fogyasztás és így a csökkentett CO₂ kibocsátás is.

A programunk keretében kifejlesztett eljárás a széles körben alkalmazott kompozit anyagokból és technológiákból adódó hátrányok kiküszöbölését célozta meg, amelynek lényege, hogy olyan komplex, teherviselő kompozit alkatrészeket hozhatunk létre vele, amelyek újrahasznosíthatóak, és amelyeknek előállítási energia-, idő-, és költségigénye alacsonyabb az eddig alkalmazott eljárásokénál.

A kifejlesztett technológia a polimerek in-situ, szerszámban történő polimerizációján alapszik és a kompozit alkatrészek előállításhoz, egy komplex Resin Transfer Molding (RTM) eljárás továbbfejlesztett módozatát alkalmazza.

A költséghatékony kompozit gyártási eljárás kifejlesztéséhez komplex anyagtudományi- és technológiai fejlesztést hajtott végre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia az eCon engineering Kft. és a HD Composite Zrt, mint konzorciumvezető által alkotott konzorcium.  A fejlesztési program eredményeként olyan eljárás jött létre, amely lehetővé teszi összetett geometriájú, kiemelkedő mechanikai tulajdonságú és újrahasznosítható polimer kompozit termékek automatizált gyártását, rövid ciklusidővel. Így az eljárás a járműiparban, és a védelmi iparban is kiválóan hasznosítható.  A konzorcium a program keretében nagy hangsúlyt fektetett a szükséges anyagtudományi fejlesztésekre, a technológiával létrehozható termékek mechanikai, számítási modelljének kidolgozására, valamint annak átfogó tesztekkel támogatott validálására is, amely mind a járműipari, mind pedig a védelmi-ipari alkalmazások tekintetében értékes tudásbázis és kompetenciák felépülését eredményezte.

A projekt a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programon belül a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával valósult meg. A támogatási összeg 1.376.799.243 Ft. A ”Polimer kompozit termékek előállítása rövid ciklusidejű, automatizált gyártástechnológia segítségével, gépjárműipari alkalmazásokra, különös tekintettel a kompozit elemek komplexitására és újrafeldolgozhatóságára” című, NVKP-16-1-2016-0046 kódszámú pályázati projekt 2020. augusztus 31-ével zárult.

The post Új összefogás a kompozit termékek gyártástechnológiájának fejlesztésére appeared first on Műszaki Magazin.

Kik indulhatnak?

Egyénileg vagy két fős csapatba szerveződve pályázhat minden 2000. október 1. és 2007. augusztus 31. között született fiatal, aki még nem kezdte meg felsőoktatási tanulmányait. Pályázhatnak határon túli magyar fiatalok is, de az EU-döntőre azok juthatnak ki, akik magyarországi iskolába járnak vagy kettős állampolgárok.

Mit lehet nyerni?

1. díj: (max. három) havi   30 000 Ft-os ösztöndíj egy évig.
2. díj: (max. három) havi   20 000 Ft-os ösztöndíj egy évig.
3. díj: (max. négy) havi 10 000 Ft-os ösztöndíj egy évig a fiatalok szakmai, tudományos továbbfejlődésének támogatására.

Az üzleti hasznosításra alkalmas pályázatok készítőit a Startup Campus program ingyenesen üzleti és startup forrásszerzési képzésben, mentorálásban részesíti. A legfiatalabb díjazott pályázó megkapja a VALOR HUNGARIAE Zrt. egyösszegű, 200 000 Ft-os ösztöndíját is. A határon túli díjazott pályázó a Magyar Innovációs Szövetség egyösszegű, 100 000 Ft-os ösztöndíját is megkapja.

A zsűri a díjak között indokolt esetben átcsoportosításokat hajthat végre. A zsűri döntése végleges, fellebbezésnek helye nincs.) Az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny 1-3. helyezettjei 100 többletpontot kaphatnak a felvételi eljárás folyamán. A legjobb három pályázat lehetőséget kap a 2021 szeptemberében, Salamancaban (Spanyolország), az Európai Unió által, 40 ország részvételével rendezendő európai döntőn való részvételre, ahol további értékes pénz- és különdíjakat (3500-7000 euró) lehet nyerni. A versenyen kiválasztott tehetséges fiatalok számos nemzetközi versenyen, szakmai utazáson vehetnek részt, többek között a tudományos versenyek olimpiáján az USA-ban (INTEL ISEF), a Stockholm International Youth Science Seminar-on, ill. a Nobel-díj átadási ünnepségen, a China Adolescent Science & Technology Innovation Contest (CASTIC) c. versenyen stb.

Mivel lehet részt venni?

Pályázni lehet műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai, valamint matematikai területről bármilyen innovatív alkotással, találmánnyal, kutató vagy fejlesztő, ill. tudományos munka eredményével. Továbbá lehet pályázni a National Instruments myDAQ nevű termékének újszerű, sehol máshol nem alkalmazott, használt vagy publikált mérési vagy adatgyűjtési eljárásának kidolgozásával, ill. konkrét gyakorlati feladatok megoldására irányuló alkalmazással is. A versenyen bármilyen egyéb versenyre vagy pályázatra készített pályamunkával, ill. műszaki alkotással is részt lehet venni.

Hogyan kell nevezni?

A kidolgozandó vagy megoldandó feladat max. 2 oldalas tervét a www.innovacio.hu/nevezes oldalra kell feltölteni 2020. november 25-én, 15 óráig.

A tervnek tartalmaznia kell:

1. a kiválasztott tudományos kutatási
2. a megoldásra irányuló javaslatot,
3. az elérendő célt, vagy fejlesztési témát
4. a konkrét megvalósítás módját.

Továbbá meg kell adni a résztvevő(k) adatait, és a konzulens vagy felkészítő tanár nevét, e-mail címét és telefonszámát.

Mit fogadnak el?

A pályázat tervének elfogadásáról a tudományos vagy műszaki cél, ill. színvonal és a kidolgozhatóság figyelembevételével határoz a bírálóbizottság. A döntésről minden pályázó értesítést kap 2020. december 20-ig.

Hogyan tovább?

Az 1. fordulóban elfogadott és részletesen kidolgozott pályázatok leírását egyrészt 2021. április 1-én, 14 óráig beérkezően kell feltölteni a www.innovacio.hu/beadas oldalra. A pályamunkák leírásait max. 7 A4-es, gépelt oldal terjedelemben (12 pontos betű, normál sorköz) kell elkészíteni. Az ábrákat, grafikonokat külön, mellékletként (+max 10 oldal) kell a dolgozatba illeszteni. Másrészt a pályázóknak 2021. április 14. és 23. között, az illetékes zsűritagok előtt, kötelező jelleggel, max. 5 perces prezentációt kell tartaniuk. A bemutatást elősegítő saját készítésű modelleket, műszaki megoldásokat, kísérleti berendezéseket a prezentációra el kell hozni.

A verseny szervezői a kidolgozás indokolt költségeihez max. bruttó 50 E Ft értékben járulnak hozzá, a myDAQ-os pályázatok esetén a myDAQ terméket haszonkölcsön szerződéssel biztosítjuk térítésmentesen. A pályázatok kidolgozását vállalatok, intézmények is támogathatják anyagilag.

Mit értékelnek?

A Verseny 2. fordulójában kidolgozott pályaműveket a zsűri az alábbi szempontok alapján értékeli:

• a probléma megközelítésének eredetisége és kreativitása;
• a kidolgozás alapossága, ill. tudományos értéke;
• az önálló, saját munka kimutathatósága, nyilvánvalósága;
• az írásos anyag, ill. műszaki alkotás (vagy modell) színvonala;
• az elkészített eszköz működőképessége;
• a projekt befejezettsége és jövőbeli hasznosíthatósága;
• az eredmények ésszerű és világos értelmezése.

Egyéb tudnivaló?

Az ünnepélyes díjátadásra 2021 májusában, kétnapos kiállítás keretében kerül sor. A legjobb pályaművek 2021. szeptember 24-én is bemutatásra kerülnek a Kutatók Éjszakáján, Budapesten, az Ericsson Magyarország székházában.

További információk: 

MAGYAR INNOVÁCIÓS SZÖVETSÉG (cím: 1116 Budapest, Fehérvári út 108-112.) e-mail: innovacio@innovacio.hu | tel.: 06-1-430 3330 | portál: www.innovacio.hu

A zsűri tagjai:

Elnök: Dr. Jakab László, professzor, BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Társelnök: Dr. Birkner Zoltán, elnök, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

The post 30. ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny appeared first on Műszaki Magazin.

A díjazottakról és további 43, kidolgozott pályázatról szóló kiadvány a következő linken nyitható meg. Az eredményhirdetésről, ill. az elsődíjasokról szóló rövidfilm pedig itt érhető el.

A Magyar Innovációs Szövetség a mai nap meghirdette a 30. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt is.

Az Ericsson Magyarország Kft. által felajánlott I. Díjban Ecsedi Boglárka részesült, “Visszaáramlások detektálása tanulóalgoritmus használatával – mély neurális hálók és mesterséges intelligencia a számítástechnikai képelemzésben” c. pályázatával. A projekt eredménye egy működő algoritmus, mely az eddigieknél 11%-kal pontosabban detektálja a veszélyes tengeri vagy óceáni visszaáramlásokat.

A VALOR HUNGARIAE Zrt. által felajánlott I. Díjban Rózsavölgyi Mátyás részesült ”Távirányítható Marsjáró készítése” c. pályázatával. Az eredeti Marsjárók mintájára készült működőképes modell a dokumentáltságával alkalmassá teszi a projektet az oktatásban történő felhasználásra, ilyen irányú érdeklődés felkeltésére.

A Magyar Innovációs Szövetség legjobb határon túli pályázónak járó ösztöndíját, ill I. Díjat Gál Emese kapott “Bronchus Protect” c. pályázatával. A projekt eredménye egy rendkívül felhasználóbarát, a levegő minőségét monitorizáló alkalmazás, mely segítségével online, interaktív módon elérhetőek a mért paraméterek és prevenciós javaslatok a krónikus betegséggel élők és egyéb, a szennyezett levegőre tudatosan figyelő emberek számára.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által felajánlott II. Díjat és a VALOR HUNGARIAE ZRT legfiatalabb díjazott pályázónak járó Junior Ösztöndíját Nagy Nimród nyerte el „Fénymikroszkóp sötét-látóteres megvilágításához használható fényszűrő fejlesztése” c. pályázatával. A mikroszkópok objektívhéz eddig állandóan cserélgetett rekeszlapok helyett fejlesztette ki a 3D nyomtatással, műanyagból készült univerzális sötétlátóteres szűrőt, amely úgy működik, mint egy fordított fényrekesz.

II. Díjban részesült Hargitai Sára „Középpontban az elfeledett közép” c. pályázatával. A dolgozat legfőbb célja, hogy népszerűsítse a középiskolai szinten elfeledett, de sok érdekességet magában hordozó és tudománytörténeti szempontból is jelentős kontraharmonikus közepet.

Az Egis Gyógyszergyár Zrt. által felajánlott II. Díjban Sebők Hunor részesült “Egy az agyi memóriaközpontba érkező idegpálya adta új lehetőségek a gyógyításban” c. pályázatával. A pályázat segítségével felfedeztek egy új, nem-kolinerg sejttípust, melynek jelentős szerepe lehet a memória működésének szabályozásában és betegségek esetén annak gyógyításában.

III. Díjban részesült Kreinicker Gábor „Járás során fellépő rendellenességet kimutató eszköz” c. pályázatával. A PosTracker egy olyan eszköz, mely a járásproblémák diagnosztikáját jelentősen lerövidítené, ugyanis a felhelyezése csupán pár perc, és a járáshibákat 80% pontossággal képes meghatározni.

III. Díjában részesült Halmos Zita és Viczián Anna az “Ebcsont beforr, avagy csontpótlás meglepő anyagokkal” c. pályázattal. A fiatalok egy csontimplantátumot hoztak létre, melyet egy tojáshéjból készített hidroxiapatit szuszpenzióval vontak be, amely nem szintetikus, így jobb és gyorsabb csontosodást eredményez.

III. Díjban részesült Kántor Kristóf “H.O.R.U.S.” c. pályázatával. A Hallás Orientált Rekogníció Utáni Segítő egy fejen hordható eszköz, amely segítségével a vakok és gyengénlátók valós idejű visszajelzést kapnak arról, hogy milyen objektumok vannak az eszköz látóterében.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés által felajánlott III. Díjat Rendes Botond és Kis-Bogdán Kolos nyerték el „BuildUp” c. pályázatukkal. A BuildUp egy egyedülálló térgeometria oktatórendszer virtuális valóságban, ahol a felhasználó bekerülhet a különböző térgeometriai problémák világába és interakcióba léphet velük.

A díjazottakról és további 43, kidolgozott pályázatról szóló kiadvány a következő linken  nyitható meg. Az eredményhirdetésről, ill. az elsődíjasokról szóló rövidfilm pedig itt érhető el.

Egyúttal a Magyar Innovációs Szövetség meghirdette a 30. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt is. Kreatív fiataloknak 5 M Ft jutalom és támogatás, az eredményes tanároknak és középiskoláknak 10-10 M Ft jutalom, ill. támogatás! Részletek idekattintva.

dr. Pakucs János, szervező-bizottsági elnök

The post Kreatív tizenévesek a 29. tudományos és innovációs versenyen appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt évben a Műegyetem közel 200 hallgatója, doktorandusza és fiatal oktatója nyerte el a nemzeti felsőoktatási kiválóság támogatására alapított ösztöndíjat.

A rendezvény kapcsán Dr. Józsa János, a Műegyetem (BME) rektora kiemelte:

„A kutatói pályakezdést az Új Nemzeti Kiválóság Programhoz (ÚNKP) hasonlóan átfogóan és több életszakaszban támogató ösztöndíjrendszerre nem volt példa korábban, ezért ez a hazai kutatásfinanszírozás kiemelkedően fontos pillére. Célunk, hogy a programmal a tehetségeket már az egyetemi tanulmányok kezdetétől a kutatói és innovációs életpálya felé orientáljuk, és ezzel elvárást is megfogalmazzunk velük szemben, hiszen az ÚNKP ösztöndíjasoknak a jövőben is ennek a kiválósági mércének kell megfelelniük.”

Dr. Szabó István, a programot szakmai operatív irányítóként kezelő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese pedig azt hangsúlyozta, hogy az „Új Nemzeti Kiválósági Program a kutatói életpálya indításához ad lendületet ösztöndíjakkal. A programmal szorosan együttműködik az Országos Tudományos Diákköri Konferencia mentorhálózata, amely a tehetségek első kutatási eredményeinek bemutatását szakmailag támogatja.”  Hozzátette: a program keretében a 2019/2020-as tanévben országosan több mint 2,4 milliárd forint támogatáshoz jutott hozzá 25 felsőoktatási intézmény összesen 2061 hallgatója, kutatója.

A 2020. május 27-én 10 és 16 óra között zajló online konferencián, többek között az önvezető járművek, az adatbányászat, az ember-robot interakciók, az energiakereskedelem, a gyógyszervegyészet, az új médiatechnológiák vagy a különleges építészeti formák kivitelezését érintő kutatások terén elért új műegyetemi eredmények is megismerhetők.

Az ÚNKP ösztöndíjak teljes pályázati rendszere az egyetemi tanulmányok kezdeti időszakától a doktori tanulmányokon át egészen a Bolyai+ Ösztöndíjig serkenti az ösztöndíjasokat a kutatói kiválóságra. Az ösztöndíj-pályázatok újabb meghirdetése 2020. május végén várható.

Az elmúlt évben közel 200 műegyetemi hallgató, doktorandusz és fiatal oktató pályázott sikeresen ösztöndíjra, így országosan minden tizedik nyertes a BME-hez kötődik.

Különleges, hogy mintegy 30 műegyetemi ösztöndíjas a középiskolai teljesítménye alapján, valamint az egyetemi alapképzések hallgatójaként nyerte el az ösztöndíjat.

További 30 hallgató részesült mesterképzéses ösztöndíjban és több, mint 80 doktorandusz, valamint doktorjelölt kutatásainak feltételeit biztosította az őket támogató ösztöndíj a Műegyetemen.

A program fontos eleme a Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő tudományos kutatási eredményeket felmutató, a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában részesülő oktatók támogatása. Ebben az évben a Bolyai+ Ösztöndíjat a Műegyetemről 50-en nyerték el, akik a Műegyetem kutatói közösségének új generációját adják.

A virtuális konferencia részletes programja, a szekcióbeosztás és az absztraktfüzet, valamint a virtuális esemény elérésének technikai információi a virtuális konferencia honlapján érhetők el.

The post Virtuális tudományos konferencia közel 180 műegyetemi előadással appeared first on Műszaki Magazin.