A Wienerberger anyavállalatát Bécsben alapították 1819-ben. A világ legnagyobb téglagyártója, Európa vezető cserép- és csőgyártója, valamint kiemelkedő térburkolat-gyártója az elmúlt években végrehajtott számos akvizíció eredményeképpen kibővült termékportfólióval és megújult szolgáltatásokkal egyre inkább az épületburokhoz szükséges építőanyagok és az infrastrukturális megoldások szakértőjévé vált. Összesen 28, főként európai országban, valamint a Indiában, az USA-ban és Kanadában van jelen, világszerte több mint 20 000 alkalmazottat foglalkoztat és több mint 200 gyártóhellyel rendelkezik.

A magyarországi leányvállalatot 1990-ben azzal a szándékkal hozták létre, hogy technológiai rendszereit és termékeit egész Kelet-Közép-Európában helyi gyártás révén honosítsa meg. Mára a társaság a magyar építőanyag-piac kiemelkedő szereplőjévé vált. A Wienerberger Magyarországon a cégcsoporthoz tartozó Pipelife-fal együtt kilenc helyszínen 10 gyárral rendelkezik, a hazai foglalkoztatottak száma pedig meghaladja a 800 főt.

Az elmúlt években történt átalakulások és változások okán szükségessé vált a márkaépítés és az arculati elemek újragondolása, így 2024-ben átfogó megújulás veszi kezdetét a Wienerbergernél. Az új arculat modern, rugalmasabb megjelenést biztosít, amely jobban tükrözi a vállalatcsoport komplex megoldásait az építőipar és az infrastruktúra területén.

Első körben a digitális felületeiken cserélik és frissítik tartalmaikat, majd az év végéig minden nyomtatott kiadványukat is megújítják. A vásárlók és a viszonteladók jellemzően a jövő év elejétől találkozhatnak az új arculati elemekkel ellátott termékekkel és nyomtatványokkal a kereskedésekben. Mindezzel párhuzamosan az új kampányok már a megváltozott arculati elemekkel jelennek meg a jövőben.

Pipelife: változás a marketing osztályon

Az elmúlt időszakban a Wienerberger marketing osztályán is történt változás. Júliustól egyesítették a Wienerberger Building Solutions és a Wienerberger Piping Solutions marketing erőforrásait, létrehozták a Pipelife márkamenedzser pozíciót, így ma már egy közös csapat dolgozik a Porortherm, Tondach, Semmelrock és Pipelife márkákon.

Superbrands elismerés a Tondach és Semmelrock márkáknak

Idén tizenhetedik alkalommal ült össze a 20 tagú, független szakemberekből álló bizottság, amely a Wienerberger csoporthoz tartozó Tondach márkát 17. alkalommal, míg a Semmelrock márkát első alkalommal találta érdemesnek a Business Superbrands 2024 védjegy viselésére. Az elismerés az üzleti szektor (B2B) márkáinak legkiválóbb márkáit emeli ki, azaz olyan magyarországi cégeket és márkákat, amelyek nem elsősorban a fogyasztókkal, hanem vállalkozásokkal és szervezetekkel állnak kapcsolatban. A díj értékét növeli, hogy a jelölés kizárólag szakmai szempontok alapján történik, arra sem pályázni, sem jelentkezni nem lehet.

„A Semmelrock az idei listán az első és az egyetlen olyan márka a díjazottak között, amely kifejezetten térburkolati megoldásokkal foglalkozik. Ez hatalmas elismerés, különösen, mivel bár a Semmelrock név már régóta jelen van Magyarországon, lényegében csak három éve kezdtük el a tudatos márkaépítést. Örülök, hogy kollégáimmal közösen olyan eredményesen dolgoztunk, hogy ilyen rövid időn belül egy nívós szakmai díjjal is elismerték az erőfeszítéseinket. Ez a siker újabb visszaigazolása annak, hogy elkötelezettségünk az erős márkák, valamint az innovatív és magas minőségű termékek iránt a szakemberek számára is imponáló. Hiszem, hogy a következő hónapokban az új arculat bevezetése még inkább erősíteni fogja a Wienerberger márkáiról kialakult pozitív képet”

– mondta Nagy Zsolt István, a Wienerberger Magyarország marketing vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Arculatot vált a Wienerberger appeared first on Műszaki Magazin.

Az új gyárigazgató pályafutását a szegedi telephelyen gyakornokként kezdte, majd 2007-től technológusként, két évvel később pedig már termelésirányítóként erősítette a Continental csapatát. Ezt követően üzemeltetési és folyamatfejlesztési vezetőként dolgozott. 2022 és 2023 között globális feladatokat látott el, a Continental heveder üzletágának folyamatfejlesztési vezetőjeként. 2023-ban tért vissza Szegedre a tömlő üzem operatív igazgatójaként.

„Közösségünk iránti elkötelezettségem mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a lehető legnagyobb precizitással és maximalizmussal törekszem támogatni a vállalat sikerét. Mindemellett mélyen hiszek az egymás iránti tisztelet fontosságában: úgy kell bánnunk másokkal, ahogy elvárnánk, hogy minket is kezeljenek. Ezen szellemiség mentén kell tovább építenünk korábban is tapasztalt gyümölcsöző kapcsolatunkat minden egyes kollégánkkal, beleértve az érdekképviseleti szervezeteink munkatársait is. Ahhoz, hogy az aktuális kihívások ellenére tovább tudjuk javítani szegedi gyárunk eredményeit, ezek mind elengedhetetlenek”

– Horváth Sándor, Continental Szeged gyárigazgatója.

Elődje, Sven Meier 2020. június 1-től állt a technológiai vállalat szegedi gyárának élén. Magyarországi megbízatásának lejártát követően, 2024. január 1-től a Continental vinnhorsti üzemének gyárigazgatói posztját tölti be.

A ContiTech Rubber Industrial Kft. több mint 50 éves múltra tekint vissza és a gyár 2004 óta működik a magyarországi Continental csoport tagjaként. A szegedi telephely a Continental technológiai vállalat egyik legnagyobb európai textilerősítésű hevedergyára, termékei a világ minden tájára eljutnak. A gyárban magas szintű fejlesztőmunkát folytatnak a speciális olajipari és tengeri tömlők területén is, ahol extrém körülményeknek is megfelelő termékeket készít és kezeli az ügyfelek egyedi kéréseit.

Forrás: Continental Hungaria Kft.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új igazgató a szegedi Continental gyár élén appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalatnál 21 éve különböző vezetői pozíciókban dolgozó szakember új szerepkörében a folyamatban lévő gyárbővítésért, valamint az MMA (Mercedes-Benz Modular Architecture) és MBEAM (Mercedes-Benz Electric Architecture Midsize) platformok jövőbeni modelljeinek gyártásba történő integrálásáért felel.  

Jens Bühler gépészmérnöki tanulmányait követően 2003-ban csatlakozott a vállalathoz a Mercedes-Benz sindelfingeni gyárában gyártási folyamatokért és anyagtechnológiáért felelős szakemberként. A folyamattervezésben betöltött különböző szerepek után 2014-ben vette át a pekingi Beijing Benz Automotive Company (BBAC) üzemben az MRA sorozat (GLC és E-osztály) gyártástervezési feladatainak vezetését, és jelentős szerepet vállalt a BBAC MRA II gyárbővítésének felépítésében. Később a kecskeméti gyárbővítés projekt tervezéséért, majd 2018-tól a Mercedes-Benz Operations stratégiai irányainak, illetve irányítási modelljének a kialakításáért volt felelős.

2021 óta vezeti a Mercedes-Benz globális gyártervezési területét. Ebben a pozícióban jelentős szerepe volt a Mercedes-Benz Cars gyártástervezési funkcióinak átalakításában, és lefektette a Mercedes-Benz AG jövőbeni gyárainak tervezési irányelveit. Széleskörű projektmenedzseri tapasztalatával – és az általa vezetett csapattal – az elmúlt három évben világszerte ő irányította a vállalat építési és gyártósori projektjeit.

„Nagy megtiszteltetés, hogy kineveztek igazgatónak egy olyan gyár élére, melynek bővítéséért korábban feleltem. A folyamatban lévő bővítésnek köszönhetően a kecskeméti a világ egyik legjelentősebb Mercedes-Benz gyárává válik majd. Az elkövetkező évek a jövőbeni »Made in Kecskemét« modellek bevezetésének köszönhetően izgalmas kihívásokat tartogatnak, amiben nagyon számítok a nagyszerű kecskeméti csapatra”

– mondta Jens Bühler.

Bühler 2024 januárjában Christian Wolfftól vette át a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. vezetését – aki nyolc évig irányította az üzemet, majd ezt követően nyugdíjba vonul.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új igazgató a kecskeméti Mercedes-Benz gyár élén appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt bő egy évtizedben a techcégeket a befektetők elsősorban növekedési potenciáljuk alapján értékelték, tekintet nélkül tényleges teljesítményükre. Most azonban megtorpant az iparág, és egyre gyorsulnak a leépítések az informatikában. Eyal Zucker, az Exadel budapesti irodájának vezetője szerint bizonyos szempontból új korszak kezdődik, amelynek során a növekedés hajszolása helyett a tényleges bevétel- és profittermelésre, valamint felhasználói elégedettségre kerül a hangsúly a tech-iparban. Ez a szemléletváltás szükséges és természetes folyamat, és bár sokaknak nehéz lesz, a szektor egésze jól jön ki belőle.

Az utóbbi fél évben számos vállalatnál komoly leépítéseket jelentettek be az informatikai szektorban. Néhány példa az óriáscégek közül: 2022 negyedik negyedévében a Meta munkatársainak 10%-át (11000 embert), a Twitter pedig dolgozói 50%-át (3700 embert) bocsátotta el. Az elbocsátások egy korszak-és szemléletváltás kísérőjelenségei, legalábbis így látja az Exadel budapesti központjának vezetője.

A mostani megtorpanás egy olyan évtized végén következett be, amelynek során a techcégeket a befektetők elsősorban növekedési potenciáljuk alapján értékelték, tekintet nélkül valódi teljesítményükre. Az alacsony kamatkörnyezet és a tőkebeáramlás addig nem látott, sokmilliárd dolláros finanszírozási hullámot hozott. Ennek eredményeként a befektetők rengeteg új cégbe fektettek, várva a legújabb „nagy dobást”.

A korlátlan növekedés korszakának vége: 2022 a másnaposság éve?

„A fent leírt folyamat oda vezetett, hogy számos techcég értékelése az egekbe szökött, és egy olyan túlértékelési buborék alakult ki, ahol a hangsúly a növekedés hajszolásán és nem a tényleges nyereségességen volt. Ezt az időszakot zárta le 2022, amit nevezhetünk a „másnaposság évének” is, és egy elkerülhetetlen szemléletváltást kezdete volt az iparágban”

– fejtette ki szoftveres megoldásokat fejlesztő Exadel budapesti központjának vezetője, Eyal Zucker.

A szakember szerint a techcégeket a következő években az alapján értékelik majd, hogy mennyire tudnak valós eredményeket felmutatni ügyfeleiknek és befektetőiknek. A váltást számos tényező hajtotta, úgy mint a növekvő kamatlábak miatt változó makrogazdasági környezet, és ezzel együtt a befektetők megváltozott kockázati és megtérülési számításai. Eyal Zucker ezt a jelenséget úgy foglalja össze, hogy az értékelés korszakából átléptünk az értékteremtés korszakába.

Az nyer a változáson, aki képes alkalmazkodni

„Különleges időkben élünk. Látszólag pénzhiány van, ugyanakkor bőséges kockázati tőke áll rendelkezésre. Annál nehezebben találnak viszont a befektetők olyan, megbízható üzleti modellel rendelkező cégeket, amelybe invesztálhatnának – tette hozzá az Exadel vezetője. – A cégeknek ezért bizonyítaniuk kell, hogy képesek igazi eredményeket felmutatni. A növekedés helyett most az olyan kulcsmutatókra kell fókuszálni, mint bevételnövekedés, nyereségesség és az ügyfelek elégedettsége.”

A váltás sokaknak fájdalmas lesz. Miközben sok cég leépít, a stabil üzleti modellel bíró, józanul gazdálkodó cégek felé áramlik majd a tőke és a munkaerő. Azok a cégek hozzák magukat helyzetbe a következő évekre, amelyek képesek alkalmazkodni és jól mozogni az átmeneti időszakban, és az értékteremtésre koncentrálnak, véli Eyal Zucker.

A váltás természetes és szükséges

Minden nehézséggel együtt a változás összességében pozitív fejlemény lesz az iparág számára, amelynek során a cégek jobban összpontosítanak majd a részvényeseknek és az ügyfeleknek szállított tényleges értékre. Az Exadel például 2022 folyamán nyitott irodát Budapesten és dinamikus bővülési szakaszban van.

A vállalat ügyvezetője így fogalmaz: „A válságok felszínre hozzák, ki az erős és ki a gyenge. Az erősek túlélnek, a gyengék eltűnnek. Az utóbbi években irracionális mértékben öntötték a pénzt a cégekbe, és ezért torz képünk alakult ki arról, hogy mi számít értéknek. Számos vállalat piaci értéke a töredéke most annak, mint amit megszokhattak. Azok a vállalkozók, akik a 2008-as válság óta csak növekedést tapasztaltak, azt hihették, hogy a részvények, a pénz és piaci érték folyamatosan nőni fog. Ez most a nézőpontváltás ideje.”

Az Exadel-ről bővebben: https://exadel.com/about-us/overview/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új korszak veszi kezdetét az informatikában appeared first on Műszaki Magazin.

2021. május 1-jétől Jeránek Tamás veszi át a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatói posztját. Dale A. Martin tizenegy, kiemelkedően sikeres év után, alapos előkészítést követően, saját döntésére köszön el a vállalattól.

A Siemens új elnök-vezérigazgatója, Jeránek Tamás (50) 2012 óta dolgozik a Siemens Zrt.-nél, a Digital Industries terület vezetőjeként, és 2020 óta a cég igazgatósági tagja. A szakember menedzsmentje alatt megtöbbszöröződött a vállalat egyik zászlóshajójának számító üzletág forgalma, duplázódott a területen dolgozó munkavállalók létszáma, és nagyszabású digitalizációs projekteket vittek végbe több nagy autóipari, gumiipari, gyógyszeripari, vegyipari, fémipari és cementipari megrendelőnél. Jeránek Tamás a siemenses karrierje előtt saját cégét irányította, és multicégnél töltött be vezetői pozíciókat.

 „A Siemens több mint 130 éve van jelen Magyarországon. A cég mindig a fejlődést szolgálta, ez a jövő útját is kijelöli. Ügyfeleink mostani célkitűzése a digitalizáció erősítése, az ipar 4.0 víziójának gyakorlati megvalósítása. Feladatomnak tekintem, hogy ügyfeleink versenyképességének növelését a legjobb megoldásokkal támogassuk, hogy kihasználhassák a valós fizikai és digitális világ összekötésének előnyeit”

– jelentette ki a cég leendő elnök-vezérigazgatója.

Jeránek Tamás diplomáit a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán és a Corvinus Egyetemen szerezte. Társadalmi munkában az Óbudai Egyetem Konzisztóriumának tagja. A szakember családos, két gyermek édesapja, hobbija a sport.

Dale A. Martin, a Siemens Zrt. jelenlegi vezérigazgatója nyugdíjba vonul

Dale A. Martin (64) irányítása alatt a vállalat az ipari digitalizáció, az automatizálás és az innováció kiemelkedő szereplőjévé vált a magyar piacon. Vezetésével a Siemens kulcsrakészen átadta az ország leghatékonyabb, kombinált ciklusú erőművét Gönyűn, Vectron mozdonyokat szállított a GYSEV-nek. Az ipari innováció, oktatás és fenntarthatóság elkötelezett, aktív támogatójaként meghatározó szerepet játszott a repülőgépek elektromos hajtásrendszerének kifejlesztését célzó siemenses kutatás-fejlesztési program sikerében, közép- és felsőfokú duális képzési programok magyarországi elindításában, valamint fenntarthatósági és környezetvédelmi kezdeményezések megvalósításában a Siemens budapesti telephelyén.

A gazdasági együttműködés aktív szereplőjeként 2013-2019 között három cikluson keresztül töltötte be a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöki pozícióját, elnökségének továbbra is tagja. 2020-ig négy éven át volt tagja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének, 2017 óta tagja a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak. Kiemelkedő tevékenységét számos kitűntetéssel ismerték el, legutóbb 2021-ben Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki.

„A Siemens az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül világszerte, így Magyarországon is. Ezért úgy döntöttem, hogy az új fejezet kezdetére átadom a stafétabotot Jeránek Tamásnak, aki a vállalatot a digitalizáció következő, felgyorsuló időszakába viszi át. Minden jót kívánok neki az előtte álló kihívásokhoz, köszönetet mondok partnereinknek és a Siemens csapatának az évek óta tartó szoros és eredményes együttműködésért”

– mondta a leköszönő Dale A. Martin.

The post Vezetőváltás a hazai Siemensnél appeared first on Műszaki Magazin.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából 63 kilométer hosszan építette ki a vonatközlekedés felügyeletét ellátó rendszert a Siemens Mobility. A beruházás hozzájárul a magyar és az európai vasúti hálózat egységesítéséhez, a kölcsönös átjárhatóság feltételeinek megteremtéséhez, a szolgáltatások színvonalának emelkedéséhez.

A 2-es szintű Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS L2) elsődleges rendeltetése a vasúti forgalom biztonságának garantálása a legkülönbözőbb üzemi helyzetekben. A rendszer speciális elemein keresztül kapott menetengedélyek és pályaadatok alapján figyelmeztetési, üzemi és vészfékezési sebességprofilokat számol, amelyek betartását kikényszeríti a mozdonyvezetőtől. Ellátja a vonatra és a pályára engedélyezett sebesség folyamatos felügyeletét is.

A Siemens Mobility vasútautomatizálási részlege által kiépített rendszer előnye, hogy állandó információcserét lehetővé tevő kapcsolatot teremt az állomásokon, valamint a nyílt vonalon működő és a fedélzeti berendezések között. A mozdonyvezető az utasításokat a nyílt pályán elhelyezett jelzők helyett egységesen és közvetlenül a vezetőálláson elhelyezett kijelzőn kapja meg.

A fejlesztés során a szakemberek a sínszálak közé elektronikus jeladókat telepítettek, amelyek komoly szerepet játszanak az ETCS rendszerben a vonatok pozíciójának azonosításában. Az irányítás a Martonvásár, Kelenföld és Ferencváros állomásokon létesített rádiós központokból történik. A pályán közlekedő szerelvények egy vasúti célú kommunikációs hálózaton, a GSM-R-en lépnek kapcsolatba a telepített berendezésekkel, amelyek folyamatosan ellenőrzik a biztonságos közlekedést. Kezelőfelületén keresztül a forgalmi szolgálat is beavatkozhat a vonatforgalomba.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta: „A megvalósult fejlesztés lehetővé teszi, hogy a szerelvények egyes szakaszokon akár 160 km/órás sebességgel haladjanak. Az utasok a jövőben a jelenleginél gyorsabban juthatnak el vonattal a fővárosból például a Balatonra is. A Budapest–Székesfehérvár vasútvonal 2010 óta több projektben újult meg, a pályakorszerűsítések és a biztosítóberendezési beruházások összes nettó költsége meghaladta a 128 milliárd forintot. A fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt hat évben megkétszereződött az utasforgalom a vonalon. Tavaly már 9,4 millióan választották a vasutat a főváros és Székesfehérvár között. Szeptembertől jelentősen bővült a menetrendi kínálat, és olcsóbbá vált a vonatozás Fehérvár, Veszprém, Szombathely, Keszthely, Nagykanizsa és Zalaegerszeg felé is. A most befejezett fejlesztéssel még versenyképesebbé válhat a vasút a Dunántúlon.”

Dr. Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója hozzátette, hogy a jövő közösségi közlekedésének nem elég zöldebbnek, kényelmesebbnek, fenntarthatóbbnak lenni, a biztonság kiemelten fontos. A már elindított és a jövőben zajló beruházások legfőbb célja, hogy a közösségi közlekedés gerincét adó vasút versenyképességét növeljék a közúttal szemben, emelve a biztonsági szintet is. A fejlesztéseknek köszönhetően 2022-re 560 kilométer hosszú vasútvonal lesz alkalmas arra a biztosítóberendezésekkel együtt, hogy 160 km/órás sebességgel közlekedjenek a vonatok. Ehhez modernebb, gyorsabb, környezetbarátabb járművekre is szükség van, éppen ezért folyamatban van 40 emeletes KISS, 50 hibrid motorvonat, 115 mozdony beszerzése és saját 200 km/h-ás sebességre is alkalmas IC+ kocsik gyártása. A MÁV-START 64 Flirt motorvonata már fel van szerelve és további 59 Flirt motorvonatát szereli fel ETCS fedélzeti berendezéssel, hogy azokkal is kihasználják az emelt sebességű pálya előnyeit.

„A Siemens több mint 130 éve elkötelezett a magyarországi közlekedésfejlesztés mellett. A vállalat már a Millenniumi Földalatti vasútvonal megvalósításában is részt vett, és azóta vonatok, villamosok szállításával, biztosítóberendezési és villamosítási munkákkal járult hozzá a hazai kötöttpályás közlekedés fejlődéséhez. Büszkék vagyunk rá, hogy a modern Magyarország megteremtését elősegítő ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszert is mi helyezhettük először üzembe az országban.”

– hangsúlyozta Dr. Ludvig László, a Siemens Mobility Kft. ügyvezető igazgatója, aki kiemelte azt is, hogy a mostani beruházás részeként a Siemens teszt- és oktatóberendezést is telepített a MÁV Technológiai rendszerüzemeltetési igazgatóság (TRI) laboratóriumába. Itt a MÁV vizsgálószemélyzete laborkörülmények között modellezheti és elemezheti az ETCS berendezés működését, a vonatok mozgását, végezhet oktatási tevékenységet is.

Kikina Artúr, a NIF Zrt. vasútfejlesztési igazgatója kiemelte, hogy a beruházás egy több projektből álló országos fejlesztési folyamat első lépése, melynek részeként az elkövetkező években az ETCS2 rendszerek kiépülnek Budapesttől Debrecenig, illetve Békéscsabáig. A projektekkel elérhetjük, hogy a nemzetközi vasúti folyosók magyarországi szakaszainak műszaki színvonala megfeleljen az uniós előírásoknak. Az ETCS-berendezések ebben a folyamatban biztosítják a már korábban megvalósult infrastruktúrális elemekhez azt az utasforgalom számára szinte láthatatlan, mégis várhatóan nagyobb jelentőséggel bíró fejlesztést, amely a magasabb sebességgel történő közlekedés lehetőségét megteremti amellett, hogy fokozza a biztonságot.

Az ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszerrel felszerelt szakaszon jelenleg a végleges használatbavétel előtti forgalomszabályzó próbaüzem zajlik. A próbaüzembe bevont személy- és áruszállító vonatoknak legalább 30 ezer kilométert kell futniuk. A fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában, európai uniós és hazai forrásból valósul meg. A kivitelezést a Siemens Mobility végzi nettó 6,5 milliárd forint értékben.

A projektről szóló filmet a Siemens Mobility Kft. készítette.

The post Sebességet vált a hazai vasút appeared first on Műszaki Magazin.

Az átállásnak köszönhetően a Bridgestone tovább csökkenti az európai CO2 kibocsátását. Ezek az erőfeszítések a cég „Így szolgálunk mi” elnevezésű kötelezettségvállalását szolgálják, amelynek az egyik fő pillére a környezetvédelem.

2018-ban a Bridgestone európai gyárai közül elsőként három spanyol üzemében kezdte el a villamos energia szükségletét megújuló energiaforrásból fedezni. Most márciustól ehhez csatlakozik a lengyel poznani és stargardi, valamint a tatabányai abroncsgyár is. A Bridgestone olyan módon vált zöld villamos energiára, hogy ehhez származási garanciát vásárol. Európában csak származási garancia vásárlásával lehet minden kétséget kizárólag igazolni, hogy a villamos áram zöld energiaforrásból származik. Ennek köszönhetően a három gyár villamos energia szükségletének 100 százalékát már megújuló energiaforrásokból fedezi, az összes európai gyárra levetítve ez az arány így már eléri a 90 százalékot.

A Bridgestone fenntartható társadalom érdekében tett szolgálatának – „Így szolgálunk mi”–   egyik alappillére az egészséges környezet biztosítása a mostani és a jövő generáció számára. A világ legnagyobb abroncs- és gumigyártójaként elkötelezte magát, hogy a tevékenységének minden fázisában minimalizálja a környezetre gyakorolt hatását. Ennek érdekében folyamatosan csökkenti a gumiabroncsok gördülési ellenállását és a CO2-t a logisztikában és a gyártásban.

“Korunk globális környezetvédelmi problémái közepette ez valóban mérföldkövet jelent a tevékenységünkben, és tökéletes bizonyítéka annak, hogy szolgálatunkat a társadalom felé hogyan lehet valós intézkedésekre lefordítani. A megújuló energiaforrások százalékos arányának növelése előrelépést jelent számunkra, de természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy még sok munka áll előttünk”

– mondta Topolcsik Melinda, a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. ügyvezető igazgatója.

Hosszú távú környezetvédelmi vízió

A Bridgestone továbbra is keresi azokat az új megoldásokat, amelyekkel tovább csökkentheti a tevékenységei széndioxid-kibocsátását, akár a folyamatok energiahatékonyságának javításával, akár létesítményein belül saját megújuló energia előállításával.

The post Zöld elektromosságra váltanak a Bridgestone gyárak appeared first on Műszaki Magazin.