Az elmúlt hónapokban a hosszan tartó száraz időjárás egyre nagyobb mértékben sújtja a kontinens nagy részét – Magyarországot is beleértve. Az Európai Aszálymegfigyelő Központ adatai szerint 2026 júliusában az aszályhelyzet továbbra is kritikus maradt, sőt Közép- és Nyugat-Európa egyes részein tovább fokozódott, a riasztási állapot pedig Franciaországtól és Dél-Németországtól egészen Magyarországig és Romániáig terjedő területeken volt érvényben.

Az éghajlatváltozás már most is jól érzékelhető hatásokkal jár az egész kontinensen. Németországban a nagyobb folyók alacsony vízállása hátráltatja a hajózást és az ipart, Angliában pedig a 2025-ös aszály több millió embert érintő vízhasználati korlátozásokhoz vezetett a víztározók történelmileg alacsony szintje mellett. Magyarország is hasonló kihívásokkal szembesül: az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint az országban az elmúlt öt évben 462 mm csapadékhiány halmozódott fel, míg az Alföldön a talajvízszint 1–2 méterrel a 30 éves átlag alá süllyedt.

A kialakult helyzetben a városok, a községek és az infrastruktúra-üzemeltetők egyre sürgetőbb kérdéssel szembesülnek: Hogyan szavatolhatók megbízható vízforrások a hosszabb aszályos időszakok, az emelkedő hőmérséklet és a növekvő igények mellett?

Dr. Stephan Wasielewski környezetmérnök, a Drees & Sommer vízügyi infrastruktúra részlegének vezetője számára, aki több mint egy évtizedes kutatói és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, egyértelmű a kihívás:

„Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a víz rossz helyen és rossz időben áll rendelkezésre. A hosszú száraz időszakokat olyan heves esőzések követik, amelyeket a talaj és a vízelvezető rendszerek alig képesek befogadni. Ezeknek a szélsőségeknek a kezelése korunk egyik legfontosabb infrastrukturális kihívása lesz.”

A Drees & Sommer szerint a hangsúlyt most arra kell helyezni, hogy a vizet hosszabb ideig körforgásban tartsuk, csökkentsük a veszteségeket, és jobban kihasználjuk a meglévő erőforrásokat.

Az esővizet tartsuk meg helyben

Számos városban az esővizet még mindig a lehető leggyorsabban elvezetik. A gyakoribb aszályos időszakok miatt ez a szemlélet egyre több problémába ütközik. A szikkasztófelületek, a zöldtetők, a retenciós tározók és a ciszternák elősegítik a víz helyben tartását és a talajvízkészletek visszapótlását.

Jó gyakorlati példa erre a berlini Lichtenberg kerület, ahol a Drees & Sommer támogatásával azonosította azokat az iskolákat, amelyek leválaszthatók a csatornahálózatról. Mintegy 135 000 négyzetméternyi burkolt felületen – ami több mint 19 futballpályának felel meg – zöld- és szikkasztófelületeket, valamint szikkasztóárkokat és -rendszereket alakítanak ki az esővíz helyben tartására és a csatornahálózatba való elfolyásának csökkentésére.

Csökkentsük az infrastruktúra-hálózatok vízveszteségét

A vízhiányért nemcsak az aszály a felelős. Az elöregedő infrastruktúra miatt jelentős mennyiségű értékes ivóvíz veszhet kárba.

Digitális szivárgásérzékeléssel, folyamatos felügyelettel és a meglévő hálózatok korszerűsítésével jelentősen csökkenthetők a veszteségek és javítható az erőforrás-hatékonyság. Innovatív technológiákkal – például a mesterséges intelligencián alapuló előrejelző eszközökkel – a közműszolgáltatók már a nagyobb szivárgások előtt felismerhetik a csövek esetleges meghibásodásait.

Hasznosítsuk újra a vizet, ahol csak lehetséges

Nem minden felhasználási területen van szükség ivóvízminőségre. Az esővíz, a szürkevíz és a technológiai víz gyakran újrahasznosítható öntözésre, műszaki rendszerekhez vagy ipari alkalmazásokhoz.

„Túl kell lépnünk a kitermelés, a fogyasztás és az ártalmatlanítás lineáris modelljén. A jövő kihívásainak azok a régiók képesek megfelelni, amelyek körforgásban tartják a vizet és többször felhasználják. Ez az ipari döntéshozatalban is egyre fontosabb szerepet fog játszani”

– mondja Wasielewski.

A dél-németországi Alzchem Csoport számára a Drees & Sommer azt vizsgálja, hogyan lehet a vállalat központi szennyvíztisztítójából származó technológiai vizet kezelni és a gyártási folyamatban többszörösen újrahasznosítani, ezzel összességében elősegítve a frissvíz-fogyasztás csökkentését.

Tegyük átláthatóbbá a vízgazdálkodást

Az egyre szűkösebb vízkészletek következtében az önkormányzatok, az ipar, a mezőgazdaság és az energiaszolgáltatók közötti verseny fokozódik. Digitális eszközökkel a döntéshozók pontosabban átláthatják a rendelkezésre álló víz mennyiségét, annak felhasználását és a lehetséges hiányterületeket.

Írország például országos vízkivételi nyilvántartást vezet a vízhasználat és az engedélyezés átláthatóságának javítása érdekében.

Bővítsük a városi zöld infrastruktúrát

A burkolt felületek – például az aszfalt és a beton – megakadályozzák a víz talajba szivárgását. A zöldfelületek, a fák és az éghajlatváltozáshoz igazodó tájrendezés hozzájárulnak a vízmegtartáshoz, javítják a helyi mikroklímát és mérséklik a városi hőséget.

Jó példa erre a Berlintől nem messze fekvő Potsdamban található Telegrafenberg campus. A Drees & Sommer 2025-ben a GFZ Helmholtz Földtudományi Központ megbízásából kidolgozott egy tájrendezési koncepciót a 27 hektáros területre. Sürgős beavatkozás szükséges: a campus fáinak mintegy 78 százalékát már károsította a hőség és az aszály. A koncepció éghajlatváltozáshoz igazodó növénytelepítést tartalmaz, ami lényegesen kevesebb vizet igényel, mint a meglévő – részben több mint 100 éves – faállomány, és ezáltal hosszú távon hozzájárul a terület vízegyensúlyának stabilizálásához.

A háztartások is hozzájárulhatnak – a kulcs azonban az infrastruktúra

A háztartások többek között esővízgyűjtő hordókkal, ciszternákkal és víztakarékos szerelvényekkel járulhatnak hozzá a víz megtakarításához. A legnagyobb hatás azonban az infrastrukturális, a csapadékvíz-gazdálkodási és a víz-újrahasznosítási beruházásoktól várható.

„Most döntő fontosságú, milyen gyorsan készülnek fel a városok és a községek az éghajlatváltozásra, valamint a vízkészletekre nehezedő egyre nagyobb nyomásra”

– mondja Wasielewski.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Vízhiány és aszály – Hogyan erősíthetik meg a városok az ellenálló képességüket? appeared first on Műszaki Magazin.

Járműveink, városaink és közlekedési rendszereink fenntarthatósága olyan integrált megközelítést kíván, amelyben az ipar, a természet- és társadalomtudományok, valamint a művészetek képviselői egymással összefogva keresik a válaszokat a jövő kihívásaira. Ez a gondolat hívta életre a Kognitív Mobilitás 2024 konferenciát, amelyet október 7–8-án tartották a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon, a magyarországi Bosch csoport szakmai védnöksége mellett.

Az idei Kognitív Mobilitás konferencia fókuszában egyebek mellett olyan futurisztikus mérnöki megoldások álltak, mint az okosvárosok, a mesterséges intelligenciával támogatott forgalomszervezés, a járművek egymással való kommunikációja, vagy a jövő energiaforrásainak kérdése.

Nemzetközi tudásmegosztás Budapesten harmadszor

„A jövő közlekedése már rég nem mérnöki kérdés csupán, hiszen olyan globális kihívásokkal kell szembenéznie a világnak, mint a klímaválság, az energiaforrások szűkössége vagy a városok folyamatos növekedése. A felmerülő új problémákra a megoldásokat csak globális szakmaközi együttműködéssel, innovatív szemlélettel lehetséges megtalálni. Ezért bír jelentőséggel, hogy a nemzetközi kognitív mobilitási szakma képviselői immár harmadik alkalommal találkoztak Magyarországon és osztották meg egymással és az érdeklődőkkel tudásukat”

– nyilatkozta Prof. Dr. Zöldy Máté, a BME-Bosch Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ vezetője, a Kognitív Mobilitás 2024 konferencia szervezője.

„A Boschnál hiszünk az együttműködés erejében. Egy olyan innovációs ökoszisztémát építünk következetesen, ahol az ipar és a felsőoktatás, az üzlet és a tudomány képviselői együtt és felelősen keresik a legjobb megoldásokat nemcsak a ma, hanem a holnap kihívásaira is. Büszke vagyok rá, hogy harmadik éve vagyunk szakmai védnökei és adunk otthont a Kognitív Mobilitás nemzetközi konferenciának a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon”

– hangsúlyozta Kemler András, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Versengő energiaforrások: a Bosch szerint a technológiai sokszínűségé a jövő

Elektromos, hibrid, üzemanyagcellás, belsőégésű, szintetikus üzemanyaggal, hidrogénnel, akkumulátorral működő gépjárművek – nem csoda, ha kapkodjuk a fejünket. Sokféle, egymással versengő energiaforrás és technológiai megoldás van jelen már ma is járműiparban. De vajon egymást kizáró fejlesztésekről van-e szó, meg lehet-e és egyáltalán meg kell-e mondani, hogy melyik hajtásmód jelenti a jövőt? A holnap hajtástípusait tette mérlegre a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián Horváth Csongor, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központ vezető szakértője.

„A Boschnál nem gondoljuk, hogy létezne egyetlen mérnöki megoldás, ami önmagában mindenre választ ad, hanem a technológiai diverzitás mellett tesszük le a voksunkat. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az eltérő mobilitási célokra, a különböző járművek számára más-más hajtási módok, eltérő technológiák és különböző energiaforrások garantálhatják a hatékonyságot hosszú távon”

– emelte ki a konferencián Horváth Csongor.

Költségcsökkenés jöhet az elektromos autózásban: Dr. Szászi István kapta a Kognitív Mobilitás 2024 konferencia tudományos díját

A Kognitív Mobilitás 2024 konferencia nemzetközi tudományos testületének javaslatára a legjobb szakmai publikációért járó rangos díjat, az ún. „Best Paper Award”-ot és az ezzel járó oklevelet idén Dr. Szászi István kapta, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, aki a technológiai innováció, a műszaki és mérnöki kutatómunka terén is kiemelkedő eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben.

A mobilitás folyamatos fejlődésben van, napjaink egyik megatrendje az elektrifikáció, amely előtt még számos megoldandó feladat áll, ezek egyike az alkalmazott anyagok költségszintjének csökkentése. Dr. Szászi István díjnyertes munkája a villanymotorok ma még költséges és nyersanyaghiányos megoldásaira kínál alternatívát.

A járművek titkos nyelve: új koncepció a Boschtól

A különböző kamerák, radarok és szenzorok a modern járműveknek ma már a sajátjai, ezekkel érzékelik a környezetüket és támogatják a vezetést, illetve ezekre alapozva végeznek el különböző szintű önvezető feladatokat. De mi történik, ha olyanok a körülmények, hogy ezek a szenzorok nem képesek kellő adatot előállítani a biztonságos vezetéshez? A Kognitív Mobilitás 2024 konferencián a Bosch mérnökei olyan, rádiókommunikáció alapú új koncepciót mutattak be a nemzetközi közönség számára, amellyel az utakon közlekedő járművek egymással is szót értenek és megosztják egymással az adataikat. Ennek köszönhetően járművünk kedvezőtlen körülmények között is stabilan végre tudja hajtani a vezetési műveleteket.

Biztonságos hidrogénmobilitási megoldásokon dolgoznak a kutatók

Sokszor hallani, hogy a hidrogén lehet a jövő legzöldebb energiaforrása nemcsak az ipar, hanem a közlekedés számára is. A vízbontásra épülő hidrogéngazdaság egyik kulcsa a hidrogén tárolásával és szállításával kapcsolatos mérnöki kihívások megoldása, különös tekintettel a biztonságra. Prof. Dr. Dhinesh Balasubramanian, az indiai MEPCO egyetem vezető kutatója, akit a világon a téma egyik legnagyobb szaktekintélyeként jegyeznek, a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián azokat az intelligens, adatvezérelt módszereket és szimulációs eljárásokat elemezte, amelyek a hidrogénmobilitás biztonságának növeléséhez vezetnek, elősegítve, hogy a hidrogén elfogadott és a gyakorlatban is elterjedt alternatíva legyen a közlekedésben.

A legkörnyezetkímélőbb az a jármű, amelyik fölöslegesen nem közlekedik: az intelligens városok jelenthetik az igazi megoldást

Elegendő-e, ha egyre tisztább működésű járműveket fejlesztünk, vagy tehetünk-e ennél többet a környezet és a klíma megóvásáért? Erre a kérdésre kereste a választ a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián plenáris előadásában Prof. Dr. Hanula Barna, a Széchenyi István Egyetem docense. A szakember véleménye szerint a legfontosabb, hogy városainkat úgy tervezzük és működtessük, hogy a lehető legrövidebb útvonalakon, minél kevesebb járművel, minél több utas és áru juthasson el a céljához. Úgy érdemes szervezni a forgalmat, hogy a legkevesebb felesleges járműmozgásra, például parkolóhely-keresésre legyen szükség, és ha már mozog a jármű, akkor lehetőleg ne kelljen újra és újra megállni, elindulni, lassítani, gyorsítani. Ez pazarolja az energiát, növeli a légszennyezést, a dugókat és a balesetveszélyt. Fejlett kognitív mobilitási rendszerekkel a városokat alacsonyabb energiafogyasztás, kisebb környezetterhelés és nagyobb biztonság mellett lehet a jövőben működtetni

– fogalmazott Prof. Dr. Hanula Barna.

Az okosvárosok irányába mutató innovatív technológiák köre folyamatosan bővül, ide tartoznak a már rendelkezésre álló Bosch Smart City megoldások is.

Mobilitás művészi szinten

A Kognitív Mobilitás 2024 konferencián bemutatkoztak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Interaction Design szakos hallgatói is, akik a jármű és az ember közötti interakciót állították a középpontba. Megközelítésükben a jövő autói érzékelőkkel ellátott guruló számítógépek lesznek, amelyek a bennük rejlő lehetőségeket teljes mértékben az egyénre szabottság felé fogják elmozdítani. A MOME Mobility Design Lab részt vesz autók, drónok, motorok és mikromobilitási eszközök tervezésében, és a jövő fenntartható közlekedési rendszereinek feltérképezésével is foglalkozik, munkájukat innovatív partnerként a Bosch is támogatja a Bosch-BME Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központon keresztül.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Okosvárosok és technológiai sokszínűség appeared first on Műszaki Magazin.

Az ELTE Biológiai Fizika Tanszék munkatársai 2009 óta foglalkoznak csoportos robotikával, rajban repülő drónokkal, ők alkották meg 2014-ben a világ első, legalább tíz egyedből álló önállóan repülő kvadrokopter flottáját. A kutatócsoport munkája most új mérföldkőhöz érkezett, ezúttal száz drón sűrű önvezető forgalmát publikálták a Swarm Intelligence folyóiratban.

De miben is különbözik egymástól a rajban repülés és az önvezető drónforgalom? Rajrepülés esetén az egyedek célja a tökéletesen szinkronizált, összehangolt közös mozgás. Egy forgalmi szituációban azonban a drónoknak egyéni útvonalaik és céljaik lehetnek, és ezek konfliktust okozhatnak. Ez különösen igaz akkor, ha a közlekedés nem kijelölt utakon zajlik, hanem szabad térben, például egy téren tetszőleges irányban áthaladó gyalogosok esetében, vagy drónok mozgása során fenn a szabad égen.

Az ELTE kutatói úgy oldották meg a problémát, hogy egy speciális, előre gondolkodó és minden pillanatban frissülő útvonaltervezőt ötvöztek a hagyományos bioinspirált rajrepülési modellek kölcsönhatásaival. Így az önvezető robotok egyrészt optimálisan kerülik el a legtöbb közlekedési konfliktust, másrészt a mégis fennmaradókat a szomszédaikkal közvetlenül egyeztetve biztonságosan tudják kezelni.

A teljesen önszerveződő, tehát központi irányítás nélküli modell hatékonyságát a kutatók először szimulációban tesztelték. Ennek során akár 5000 drón folyamatos nagy sebességű véletlen forgalmát is be tudták mutatni két dimenzióban, egyforma vagy különböző sebességű és/vagy prioritású egyedekkel, sőt réteges háromdimenziós eseteket is leképeztek – ezek a jövőbeli okosvárosok, illetve decentralizált repülésirányítási elképzelések sűrű drónforgalmi helyzetének hatékony megoldását illusztrálják.

Ezután a modellt az ELTE Biológiai Fizika Tanszéken alapított – a nagyközönség számára a hazai drónshow-kkal is hírnevet szerző – CollMot Kft. száztagú drónrajára programozták, és az önszerveződő drónforgalmat élőben is bemutatták.

A megoldásra építve az automatizált drónrajos munkavégzés új fázisa kezdődhet a csoportos permetezéstől kezdve a drónos áruszállításon át a védelmi ipari alkalmazásokig. Mindezeket a célokat a CollMot Kft. képviseli az ELTE-vel együttműködve, a tudományos eredmények ipari innovációba történő folyamatos átültetésével, amiért 2021-ben a céget is alapító kutatók az ELTE Innovatív Kutatója díját is elnyerték.

További információ

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Biztonságos drónforgalom a jövő okosvárosaiban appeared first on Műszaki Magazin.

A rendkívüli összefogással megvalósuló projekt első szállítmánya légi úton, egy Boeing Globemaster III C-17 stratégiai nehéz szállító repülőgép fedélzetén indult el Magyarországról a pápai MH 47. Bázisrepülőtérről.

Épp a Humanitárius Világnapon, augusztus 19-én került sor a Continest konténerekből álló lakóegység légiszállítására Hawaii második legnagyobb szigetére, Mauira, ahol az elmúlt időszakban rendkívüli tűzvész egész városokat pusztított el. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a pápai felszállást megelőző sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a Magyar Honvédség segítségével, a rendelkezésére álló repülési kvótából biztosított helyet annak az első 20 összecsukható lakókonténer leszállítására, amelyet a 12 tagállam – köztük Magyarország – részvételével működtetett többnemzeti Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) Nehéz Légiszállító Ezred (HAW) egyik C-17-es repülőgépe és tízfős hajózószemélyzete hajtott végre. A gép hétfőn érkezett meg Maui szigetére.

„A Continest vezetősége nevében a Maui szigetén kitört tűzvész másnapján vettük fel a kapcsolatot az amerikai Bethel keresztény segélyszervezettel, amellyel az elmúlt hónapokban ukrajnai projektek előkészítésén dolgoztunk. Az ő segítségükkel léptünk kapcsolatba a Maui székhelyű Family Life Center-rel, amely a fedél nélkül maradt Maui lakosok számára keresett gyorsan felállítható, biztonságos szállásokat. A Continest amerikai partnervállalatával, a Continest USA-val együttműködve két nap alatt készítettük el a tábor terveit és közreműködtünk további adományok és szolgáltatások koordinálásában is.” 

– mondta el Tegzes Dániel, a székesfehérvári Continest Technologies Zrt. stratégiai igazgatója.

A Hawaii-szigetek vezetőivel és nemzetközi nonprofit szervezetekkel együttműködve a teljes projekt keretében október végéig közel 250 család számára készül el egy saját fürdőszobával és konyhával ellátott átmeneti kisváros. A Kahului közelében adományként kapott 10 hektáros földterületen akár 1000 ember lakhatása is megoldott lesz a moduláris lakóegységekben, ahol elsősorban a kisgyermekes, illetve a beteg hozzátartozóikat ápoló családokat fog fogadni a Continest konténereket megrendelő és a projektet koordináló hawaii Family Life Center segélyszervezet.

A 2019-ben alapított, magyarországi összecsukható konténereket gyártó és fejlesztő Continest Technologies gyorstelepítésű, moduláris konténereivel az elmúlt időszakban több humanitárius projektben is részt vett. Ugandában a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával és a WHO-val együttműködve mobil egészségügyi ellátóközpontot épített, Ukrajnában az Ökomenikus Szeretetszolgálat megbízásából konténeróvodát, az amerikai The Governor George Pataki Center megbízásából menekült gyermekek részére korszerű ideiglenes szálláshelyeket biztosított.

Az első szállítmány magyar idő szerint hétfőn reggel érkezett meg Maui szigetére, ahol a Continest USA és a Family Life Center munkatársai várták a SAC C-17 katonai teherszállító repülőgép legénységét, és közösen azonnal megkezdték az első lakókonténerek építését. A Continest vezérigazgatója, Kis-Márton Vidor is hamarosan megérkezik a helyszínre, hogy személyesen segítse az egységek építését.

„Gratulálok az amerikai kollégáimnak és külön köszönöm a támogatóknak és önkénteseknek, hogy ebben a rendkívüli helyzetben készek voltak a gyors és hatékony segítségnyújtásra. Cégünknek több kötődése is van a Hawaii-szigetekhez, a Continest USA stratégiai igazgatója, Al Smith korábban Hawaii állam köztisztviselőjeként dolgozott, így jelentős tapasztalattal és helyismerettel rendelkezik. Különösen fontosnak tartom azt a lehetőséget, hogy a cégünk világszínvonalú, innovatív és környezetbarát megoldásai segítségével hozzájárulhatunk a rászorulók ideiglenes lakhatási lehetőségeihez.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Összecsukható konténer egységekből épül konténerváros Maui szigetén appeared first on Műszaki Magazin.

A BMW Group Magyarország ennek jegyében most a vecsési telephelyén alakított új parkolót a Parkl Digital Technologies parkolás és töltésszolgáltatóval.

A fenntarthatóságra, mint vállalati stratégiájának alappillérére tekintő BMW Group legkésőbb 2030-ra minden második értékesített modelljét tisztán elektromos meghajtással tervezi átadni ügyfeleinek. A tisztán elektromos és plug-in hibrid hajtáslánc-technológiával szerelt modellek hazánkban is egyre népszerűbbek – tavaly 44%-kal több plug-in hibrid és 62%-kal több teljesen elektromos értékesített modellt regisztrált a BMW Group, mint az azt megelőző évben –, így Magyarországon is egyre nagyobb igény mutatkozik az elektromos töltőhálózat kiépítésére.

„A BMW Group mindig is élen járt az elektromos és plug-in hibrid modellek fejlesztésében. Míg a 2013-ban bemutatott BMW i3 még igazi úttörő modell volt, idén év végére a kínálatunk több mint 90%-ban tudunk már tisztán elektromos modellt kínálni, mely fejlődést a töltőhálózat-infrastruktúra gyors bővülése kell, hogy kísérjen. Saját flottánkban is egyre több a konnektorról tölthető modell, így a Parkl-lel megvalósított beruházás ügyfeleink, partnereink és kollégáink kényelmét, autóink hatékony és felhasználóbarát töltését és így a még fenntarthatóbb közlekedést támogatják majd. A My BMW és My MINI applikációkban is egyre több szolgáltatás érhető el az elektromos és PHEV autóink töltéséhez kapcsolódóan, így a beruházás tovább gazdagítja az ilyen irányú ügyfélélményt is”

– mondta el Gombos Zoltán, a BMW Group Magyarország ügyvezetője az átadás kapcsán.

A BMW Group idén tavasszal az ország irodaházaiban, bevásárlóközpontjaiban és parkolóházaiban már több mint 450 elektromos töltőpontot üzemeltető Parkl hivatalos e-mobilitási szolgáltatóval fejlesztette tovább hazai képviseletének parkolóját, mely a munkatársak mellett az ügyfeleket, vendégeket és a sajtó képviselőit is kiszolgálja.

A Parkl e-mobilitási szolgáltatóként elektromos autó töltési projektek teljeskörű kivitelezését menedzseli, a telepítéstől az üzemeltetésig. A világ piacvezető töltőgyártóival együttműködésben, a Parkl a saját IT rendszerével digitalizálja a töltőket, felruházva ezzel őket az ügyfeleik számára leghatékonyabb szolgáltatásokkal (töltés fizettetése, mobil applikációs és RFID kártyás indítás, energiamenedzsment). A Parkl most 23 darab töltési ponttal szerelte fel BMW Group Magyarország vecsési telephelyét, köztük egy hatalmas, 180 kW összteljesítményű Starcharge ultratöltővel.

„A beruházás izgalmas és kihívásokkal teli volt több szempontból is, azonban a Parkl, a kivitelezők és a BMW közös, innovatív ötleteivel és megoldásaival egy igazán fenntartható és könnyen kezelhető hálózatot tudtunk létrehozni. Egy hálózatot, amely maximálisan támogatja a cég céljait és károsanyagkibocsátás csökkentésére vonatkozó törekvéseit az elektromobilitás térnyerése és a flottapark zöldülése idején”

– egészítette ki Reindl Dániel, elektromobilitási és flottaértékesítési vezető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő városi parkolóinak előfutárát alakította ki a BMW Group Magyarország appeared first on Műszaki Magazin.

A kezdeményezés célja a deep tech vállalkozások és termékek létrehozásának támogatása (Innovation Factory), valamint digitális technológiai oktatási programok létrehozásának ösztönzése (Entrepreneurial Academy). Az EIT Digital 2022 közös néven futó két programra május 12-ig lehet jelentkezni.

Az EIT Digital 2022 elnevezésű program az EIT Digital 2020-2022 időszakra vonatkozó Stratégiai Innovációs Agendájában meghatározott öt kulcsterületre fókuszál:

1. digitális technológia,
2. digitális ipar,
3. digitális városok,
4. digitális jóllét és
5. digitális pénzügyek.

Ezek azok a kulcsterületek, melyek hozzájárulhatnak egy erős digitális Európa kiépítéséhez az EIT Digital szerint. A programokra 2021. április 6. és május 12. között lehet jelentkezni, a kiválasztási folyamat 2021. júniusában ér véget. A kiválasztott és támogatott projektek megvalósítása jövő év január 1-jén indulhat.

Az EIT Digital Innovation Factory egész Európából várja csapatok jelentkezését az üzleti élet, az oktatás és a kutatás területén tevékenykedő szervezetektől. A kiválasztott pályázók az EIT Digital egész Európát átszövő üzleti, szakmai ökoszisztémájának részévé válnak, deep tech vállalkozásuk vagy termékük piaci bevezetéséhez, továbbfejlesztéséhez pedig anyagi forrást kapnak.

Az EIT Digital Entrepreneurial Academy kiírásban résztvevő nyertes pályázók üzleti fejlesztésre koncentráló programok és tanfolyamok megvalósításához kapnak támogatást. Az EIT Digital háromfajta képzési programban várja a pályázatokat: mesterképzés (Master School), professzionális képzés (Professional School) és nyári iskolák (Summer School).

Willem Jonker, az EIT Digital vezérigazgatója szerint

„Az EIT Digital ökoszisztémája különlegesen jó helyzetben van az Európai Digitális Évtized programban megfogalmazott célok támogatásához. Mindenkit arra bíztatunk, hogy csatlakozzon hozzánk, hogy együtt globális hatással bíró európai digitális megoldásokat fejlesszünk. Hozzunk létre olyan, vállalkozásorientált képzési programokat, amelyek erősítik Európa digitális képességeit és támogatják a tehetségeket. Röviden: építsük együtt az erős digitális Európát!”.

Az EIT Digital jelenleg több mint 350 partnerrel rendelkezik az üzleti élet, az ipar, a kutatás és felsőoktatás, valamint a befektetési- és a közszféra területén. A szervezet ezidáig több mint 370 startupot és scaleupot támogatott, amelyek összesen 1 milliárd eurót meghaladó befektetést szereztek. A szervezet eddig közel 3 ezer diáknak nyújtott vállalkozói képzést.

Európa legnagyobb digitális innovációs és oktatási ökoszisztémájáról további információkat az eitdigital.eu/eitdigital2022 weboldalon szerezhet.

The post EIT Digital 2022: több kategóriában is új pályázatok indulnak appeared first on Műszaki Magazin.

Élő bemutatók adnak majd képet arról, hogy a vállalat hogyan használja az okosabroncs-technológiát, a fejlett adatelemzéseket és az új üzleti modelleket, amelyekkel az abroncsokat egy fenntarthatóbb mobilitási rendszer középpontjába állíthatja.

A Bridgestone Corporation (Bridgestone) globális vállalat, amely arra törekszik, hogy fenntartható mobilitást és fejlett megoldásokat nyújtson az ügyfeleinek világszerte. A digitális kiállítás részeként a vállalat leleplezi a Bridgestone World elnevezésű interaktív várost, amelyből kiderül, hogy a vállalat innovációi hogyan járulnak hozzá a mobilitás fenntarthatóbb jövőjéhez. Az élő online bemutatók és az igény szerinti videók szintén elősegítik a partnerekkel való együttműködést a technológia teljes spektrumában.

„Az aktív, intelligens és digitálisan integrált technológiák létfontosságúak annak a célunknak az eléréséhez, hogy új értéket állítsunk elő a társadalom és az ügyfelek számára fenntartható mobilitással és fejlett megoldásokkal”

– magyarázta Paolo Ferrari, a Bridgestone Americas elnök-vezérigazgatója, valamint a Bridgestone Corporation ügyvezető alelnöke és ügyvezetője.

„Miközben haladunk előre ezen az úton, szívesen együttműködünk más innovátorokkal és vezetőkkel, hogy jobb jövőt álmodhassunk meg a mobilitás számára.”

A Bridgestone World, amelyet kifejezetten az idei virtuális CES formátumához terveztek, lehetővé teszi, hogy a felhasználók betekintsenek egy jövőbeni nagyváros belvárosi, külvárosi, ipari és közlekedési viszonyaiba, és felfedezzék, hogy a vállalat hálózatba kapcsolt termékei és adatvezérelt szolgáltatásai hogyan kezelik a problémás területeket, hogyan javítják a fogyasztók mobilitási élményét és hogyan hoznak létre nagyobb ügyfél- és társadalmi értéket. Az eszközben ábrázolt belvárosi környezet által a felhasználók megismerik a Bridgestone olyan high-tech vállalattá fejlődését, amely okosabroncsokkal és fejlett mobilitási technológiákkal javítja az abroncs- és gumikínálatát. A Bridgestone World célja, hogy bemutassa a vállalat hogyan gondolja újra magát annak érdekében, hogy segítsen az embereknek és a vállalkozásoknak járműveik biztonságosabb, okosabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb kezelésében.

A Bridgestone közvetlenül is kapcsolatba lép majd a CES látogatóival élő és igény szerinti prezentációkkal, amelyek feltárják, hogy a vállalat hogyan használja az okosabroncs-technológiát, a fejlett adatelemzéseket és az új üzleti modelleket, amelyekkel az abroncsokat egy fenntartható mobilitási rendszer középpontjába állítja, most és a jövőben is. Ezek az alábbiakat tartalmazzák:

• Igény szerinti videó, „A Bridgestone elképzelése a mobilitásról”, Paolo Ferrarival, a Bridgestone Americas elnök-vezérigazgatójával és a Bridgestone Corporation ügyvezető alelnökével és ügyvezetőjével.
• Igény szerinti videó, városnézés a Bridgestone Worldben Maria Dunn társaságában, aki a Bridgestone Americas stratégiai tervezési és vállalati stratégiai igazgatója.
• Élő beszélgetés: „Lehetőségek a válságban – Hogyan fejlődik a telematika, hogy optimalizálja a mobilitást”, Raj Bajaj úrral, a Webfleet Solutions International és a Bridgestone Mobility Solutions alelnökével, 2021. január 13-án, 14:15 órakor (keleti parti standard idő) szerint.

Innováció, versenyzés és adatok

A Bridgestone részt vesz majd egy élő panelbeszélgetésen is, amelynek fő témája az Indy Autonomous Challenge (IAC) lesz 2021. január 12-én 19:45 órakor (keleti parti standard idő), amelyen részt vesz Mark Miles, a Penske Entertainment Corp. elnök-vezérigazgatója is. A Bridgestone az Indy Autonomous Challenge hivatalos abroncsbeszállítója, és az Innováció, versenyzés és adatok témáját középpontba állító panelbeszélgetés a versenyzés jövőjét, valamint az IAC és az önvezető technológiák, illetve a motorsportok konvergenciáját vizsgálja majd.

Tudjon meg többet a Bridgestone vállalatról és tekintse meg a CES virtuális bemutatót: FutureofMobility.Bridgestone

The post A Bridgestone bemutatja a jövő virtuális városát appeared first on Műszaki Magazin.

A Beiderbeck Designs munkatársainak határozott célja „lényegesebb kijjebb tolni a lehetőségek határait”. És ahogy a látványterveket nézzük, nem féltek nagyot álmodni.

A Galileo 2:

• főfedélzete mögött és alatt kikötő húzódik, majdnem 230 méter hosszú „partfallal”,
• kültéri mozija a görög amfiteátrumokat idézi meg,
• saját kórháza van,
• 38 vendéget képes elszállásolni,
• működtetéséhez 75 fős személyzet szükséges,
• fedélzeti játékszereinek a listája a jet skitől a tengeralattjárón át a kisebb vitorlásokig terjed,
• csúcssebessége 22 csomó,
• hatótávolsága 19 ezer tengeri mérföld (az bő 35 ezer kilométer), gépeit metanol alapú üzemanyag hajtja.

Természetesen nem hiányozhatnak olyan „alapvető” felszerelési tárgyak sem, mint a helikopterleszálló, a kikötői daru, illetve a liftek. Mindezzel együtt az 500 milliárd euró csak a standard felszerelést tartalmazza, és még nincsenek benne a játékszerek.

(Fotók és forrás: boatinternational.com)

The post Egy hajó, ami akkora, mint egy város appeared first on Műszaki Magazin.