A technikusi képzés jól szolgálja a középiskola és a felsőoktatás közti könnyebb átjárhatóságot. Emellett hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok olyan kompetenciákat és készségeket szerezzenek, amelyek segítségével az egyetemen, illetve szakmájukban egyaránt sikeresek lehessenek. Az okleveles technikusként végzők számára az adott egyetem meghatározott képzésén való továbbtanulás esetén akár 30 kreditpont elismertetésére is lehetőség nyílik.

A Széchenyi István Egyetem számos iskolával együttműködik a technikusképzés területén, nemcsak Győrben, hanem az egész Dunántúlon. A Vas vármegyei intézményekkel kötött legújabb megállapodásnak köszönhetően két szombathelyi iskolában is új okleveles technikusképzések indulnak. A Vas Vármegyei SZC Savaria Technikum és Kollégium kínálata az okleveles gépjármű-mechatronikai, míg a Vas Vármegyei SZC Gépipari és Informatikai Technikumé az okleveles ipari informatikai technikusképzéssel bővül a partnerség révén.

Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi-egyetem általános és oktatási elnökhelyettese az aláíráson kiemelte az oktatási kormányzat támogatását, valamint köszönetet mondott a Vas Vármegyei Szakképzési Centrumnak és a részt vevő iskoláknak az együttműködésért. Mint elmondta, ennek kereteit a felek ezt követően olyan tartalommal töltik meg, amelynek nyertesei a diákok lesznek.

„A Széchenyi-egyetem a vasi fiataloknak is gyakorlatorientált, a munkaerőpiacon keresett tudást, értékes diplomát kínál. Az intézményt választó diákoknak a képzés mellett lehetőségük van bekapcsolódni a kutatásokba, a tudományos munkába, a világ élvonalába tartozó hallgatói csapatok munkájába. Tanulmányaikban anyagi segítséget nyújtanak a különböző egyetemi ösztöndíjak, köztük az elsőéveseknek szóló, évi egymillió forintos Gólya ösztöndíj”

– fogalmazott.

Az eseményen Sümegi Tamás, a Savaria Technikum igazgatója hangsúlyozta, a diákok számára nagy lehetőség, hogy az okleveles technikusképzést elvégzők kreditpontokat vihetnek magukkal a Széchenyi-egyetemre. Mint mondta, intézményükben 55 éves hagyományokkal rendelkezik az autószerelők oktatása, a 2024-ben elinduló okleveles technikusképzés pedig új szintet jelent. Kovács Péter, a Gépipari és Informatikai Technikum igazgatója szintén az együttműködés jelentőségét méltatta. Kifejtette, az iskolába bekerülők tanulmányi átlaga egyre magasabb, vagyis a diákok jó eséllyel indulnak majd a felsőoktatásban.

Az együttműködési megállapodást a Széchenyi-egyetem általános és oktatási elnökhelyettese, dr. Kovács Zsolt, a Vas Vármegyei Szakképzési Centrum kancellárja és főigazgatója, Szentgyörgyvári Róbert és Rettegi Attila, valamint a középiskolák igazgatói, Sümegi Tamás és Kovács Péter látták el kézjegyükkel.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Technikusképzések indulnak Szombathelyen appeared first on Műszaki Magazin.

A globális energiaválság hatásai drasztikus lépésekre kényszerítik a hazai acélipar szereplőit. Az iparág köztudottan az egyik legenergiaigényesebb terület, éppen ezért az elmúlt időszakban tapasztalható rendkívüli árnövekedés az energiaárakban már eddig is rendkívül nehéz körülményeket teremtett. Mindezt nehezíti, hogy a hazai szereplőknek számos esetben olyan vállalatokkal kell versenyezniük a nemzetközi piacokon, amelyek valamilyen állami segítségben részesülnek az energiaárak kapcsán saját hazájukban. A legnagyobb hazai szereplő, a DUNAFERR, már bejelentette azokat a kényszerintézkedéseket, amelyekre a kontroll nélküli energiaár-robbanás hatásai miatt van szükség.

A pandémia utáni globális gazdasági kilábalás egyik nyertes üzletága az acélipar volt. A piacok, az árak és a kereslet is rendkívül kedvezően alakult és mindez komoly üzleti lehetőségeket nyitott a hazai acélipari szereplőknek is. A kilábalást és az iparági pozitív folyamatokat azonban árnyalta az elmúlt egy évben tapasztalható energiaár-robbanás. A hazai szakmai szereplők már hónapok óta aggódva figyelik azt a folyamatot, amely mára kényszerpályára terelte a magyar acélipar legnagyobb szereplőjét, a DUNAFERR Zrt-t, megakasztva a vállalatnál az elmúlt időszakban megindult termelésemelkedést is.

Soha nem látott energiaár-robbanás: a helyzet súlyos

Az elmúlt másfél év alatt, 2021 decemberére, a földgáz ára a tízszeresére drágult, mindez azt jelentette, hogy az acélgyártók legnagyobb költségelemévé hirtelen a földgázkiadások váltak. Ezzel párhuzamosan az elektromos energia ára is történelmi csúcsra, mintegy négyszeresére emelkedett Magyarországon. Az áremelkedéssel járó kihívásokat még tovább tetézi, hogy Európa-szerte különböző logisztikai problémákra visszavezethetően szénhiány alakult ki, így az egyetlen megfizethető árú nyersanyaghoz sem juthatnak hozzá a szereplők probléma nélkül.

Összességében elmondható, hogy a hazai energiaszektor körülményei – elsősorban az ipari fogyasztók számára biztosított európai viszonylatban is magasnak számító hazai energiaárak – jelentős versenyhátrányt okoznak a magyar acélgyártóknak, amelyeknek nemzetközi versenyben kell helytállniuk. A kialakult helyzet komolyságát jelzi, hogy az elmúlt hónapokban felpörgő termelés után a DUNAFERR kénytelen most visszafogni a termelést, és leállítani a gyár mindkét hengerművét, valamint további energiamegtakarítás céljából teljesen kiüríteni és lezárni a Vasmű összes adminisztratív épületét a karácsony estétől kezdődő két hétre. Ezen felül a vállalat számos egyéb energiatakarékossági intézkedésre is rákényszerült a túlélés érdekében. A cég az elmúlt időszakban már javuló üzleti eredményeit a vállalat vezetése a szociális kiadások, bérek emelésére igyekszik fordítani, de a dinamikusan változó és extrém módon emelkedő energiaárak napról napra teremtenek olyan új helyzeteket, amelyeket a vállalatnak azonnal kezelnie kell, hogy a növekvő árbevételt ne eméssze fel teljes mértékben az energiaár-krízis.

Számos országban állami beavatkozás segíti a nagy ipari szerepelőket

Az energiaválsággal küzdő országok acélgyártói mindenhol kénytelenek csökkenteni a termelést, de azt is érdemes kiemelni, hogy számos országban az energiaintenzív ágazatok támogatást kapnak a kormányoktól a termelés- és a versenyképesség megtartásának érdekében. Azonban ez idáig Magyarországon nem került sor olyan központi intézkedésekre, amelyek célzottan lennének képesek kiutat biztosítani az energiaválsággal egyedül küzdő acélipari szereplőknek. Fontos kiemelni, hogy az acélipar a magyar gazdaság és ipar egyik alapvető területe, amely közvetlenül legalább 6 ezer, közvetve pedig további 40-50 ezer ember számára biztosít munkát és megélhetést országszerte.

Állami beavatkozást sürgetnek a Magyar Vas és Acélipari Egyesülés tagvállalatai

A Magyar Vas és Acélipari Egyesülés (MVAE) tagvállalatai, a hazai acélipar legjelentősebb szereplői, szeretnék felhívni a szakpolitikai döntéshozók figyelmét a kialakult helyzet súlyosságára. Álláspontjuk szerint érdemes lenne követni azon országok példáját, ahol az állam akár közvetlen, akár közvetett eszközök segítségével beavatkozott, hogy megmentse az összeomlástól az ipari szereplőket. Gyors beavatkozás nélkül félő, hogy rövid időn belül olyan visszafordíthatatlan folyamatok alakulnak ki, amelyek végérvényesen ellehetetleníthetik az acélipari vállalatok működését Magyarországon, veszélybe sodorva ezzel több tízezer ember megélhetését és számos régió gazdasági stabilitását.

Az MVAE és a hazai acélipar szereplői tisztában vannak azzal, hogy a jövő útja az iparág „zöldítése”, a karbonsemleges termelési folyamatok megteremtése. Azonban minderre csak akkor van esély, ha az iparág rövid távon is működőképes marad, és a legnagyobb szereplők elkerülik az összeomlást.

The post Az energiaárak rendkívüli drágulása alapjaiban rengetheti meg a hazai acélipart appeared first on Műszaki Magazin.

Vas Alexa Zsófia már évekkel ezelőtt nagy ismertségre tett szert: még a középiskolát sem fejezte be, amikor saját fejlesztésű robotkezéről hírt adott a sajtó, a Qubit 2018-ban az év emberének választotta. Alig telt el egy év, Alexa – immár a Szécehnyi István Egyetem hallgatójaként – startup vállalkozást alapított, hogy végtaghiányos kisgyerekeknek tudjon megfizethető áron protéziseket biztosítani. A Low-Cost Robotics által fejlesztett innovatív megoldás díjat nyert az ELTE innovációs pályázatán, valamint a K&H inkubációs program támogatását is kiérdemelte.

Alexa a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) diáknagykövete is, aki saját példájával igyekszik lelkesíteni és a műszaki hivatások irányába terelni a pályaválasztás előtt álló fiatal lányokat. Küldetésének tartja, hogy bebizonyítsa: a nőknek is van helye ezekben a szakmákban. Ez az ügy most minden eddiginél szélesebb közönséget ért el, ugyanis a napokban a YouTube videómegosztón megjelent Alexa TEDx LibertyBridgeWomen konferenciáján rögzített előadása.

„A gimis matektanárnőm azt állította, a nőknek nincs térlátása. Köszönöm szépen, nekem semmi baj a térlátásommal!” – húzta alá az egyetemista lány. (Forrás: TEDx LibertyBridgeWomen)

A fiatal lány főleg a nemi sztereotípiák meghaladását sürgette.

„Egy amerikai tanulmányban megállapították, hogy az ötéves, iskolakezdés előtt álló lányok még ugyanannyira gondolják magukat okosnak, mint a fiúk. A hatéves lányok esetében ez már sajnos nem igaz” – vetette fel Alexa. „Az általános iskolában ugyanis azt sugallják a lányoknak, hogy nem lehetnek jók matekból, nem érthetnek a fizikához, a mérnöki vagy a programozói szakma pedig fiúknak való. A hiba a támogatás és elfogadás teljes hiányában van”

– hallható a videóban.

Alexa elmondta, ő szerencsés volt, nem volt nehéz dolga a pályaválasztásnál.

„Apukám és nagyapám mindig vittek magukkal szerelni, így már egészen fiatalon féktárcsát cseréltem, háztartási gépeket javítottam és az autóból sem lehetett kiszedni. Engem a szüleim támogattak mindenben”

– utalt a biztatás fontosságára, majd hozzátette: jelenleg gépészmérnökként tanul a Széchenyi István Egyetemen, és az Audi Hungaria Zrt. szerszámgyáránál dolgozik mint gyakornok.

Az egyetemista lány előadása második részében a termékfejlesztés során jelenleg figyelembe nem vett női szempontok alkalmazását szorgalmazta. Felidézte Caroline Criado Perez A láthatatlan nő című könyvét, melyben a szerző rávilágít, hogy az univerzálisnak hitt termékek valójában férfiaknak készülnek.

„Rájöttem, nem az állandó egérhasználattól fáj a kezem, hanem a telefonom is hozzátesz, pedig iPhone-om van. Márpedig az iPhone-felhasználók nagy része nő. Ennek azt kellene jelentenie, hogy a tervezés során a mi igényeinket is figyelembe veszik, nem?”

– tette fel a kérdést.

„Nagyon sok autóba be sem ülhetek, mert nem tudom úgy beállítani az ülést, hogy kilássak az autóból, és elérjem a pedálokat” – folytatta. „Az autótervezők rendszerint elfelejtik figyelembe venni azt a tényt, hogy nekünk nőknek más a csontsűrűségünk, és alacsonyabbak vagyunk a férfiaknál, emiatt jóval közelebb ülünk a kormányhoz. Ráadásul a törésteszteknél női bábukat sem alkalmaznak, emiatt nagyon kevés adatunk van a női sofőrökről”

– állapította meg.

Alexa úgy véli, társadalmi szinten pozitív hatása lehet, ha a nők K+F folyamatokban való részvételét segítjük, ugyanis sokkal jobb, pontosabb és biztonságosabb termékeket tudunk így előállítani. Ennek jegyében azt üzente a szülőknek és a pedagógusoknak: engedjék a lányokat a fiúsnak tartott dolgokhoz, hagy tanulhassák azt, amit szeretnének – ha ez megvalósul, minden bizonnyal emelkedni fog a nők aránya a mérnöki-természettudományos képzéseken.

TEDx LibertyBridgeWomen

A TEDx LibertyBridgeWomen a TEDx beszélgetéssorozat egyik magyarországi spinoffja, amely a társadalmi felelősségvállalást, a nők esélyegyenlőségének megteremtését és egy befogadóbb közösség létrehozását tűzte ki célul. A szervezők küldetésüknek tekintik, hogy platformot biztosítsanak azoknak a szigetszerű kezdeményezéseknek, amelyen keresztül nők találkozhatnak és fejthetik ki inspiratív gondolataikat. 2020-ban többek között Mérő Vera emberjogi aktivista, Molnár Áron színész és Tomán Szabina üzletasszony is előadott a konferencián.

A Széchenyi István Egyetem ösztönzi a lányokat a mérnöki pályák felé

A Széchenyi István Egyetem törekszik rá, hogy minél több fiatal lány válassza a műszaki képzéseket. Ennek jegyében az intézmény a kezdetek óta csatlakozott a Nők A Tudományban Egyesület (NATE) Lányok Napja kezdeményezéséhez, amelyet Győrben is évről évre megrendeznek. Az esemény célja, hogy bemutassák a középiskolás, pályaválasztás előtt álló lányoknak az egyetemi környezetet, szakmai előadások és laborlátogatások kíséretében. A nagyfokú érdeklődést jól mutatja, hogy nem pusztán a városból, hanem az egyetem első számú vonzáskörzetét jelentő nyugat-dunántúli régióból is érkeznek diákok az eseményre.

The post Több lány kellene a műszaki pályákra appeared first on Műszaki Magazin.