Ősztől szemléletformáló együttműködésbe kezd a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), valamint a győri Széchenyi István Egyetem (SZE). A megállapodás célja, hogy a hallgatók is felelősen gondolkodjanak a szellemi tulajdonról, felismerjék, hogy a saját karrierlehetőségeiket és a nemzetgazdaságot is erősítik, ha megfelelő oltalmakat szereznek alkotásaikra, újításaikra.

A Miskolci Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a kecskeméti Neumann János Egyetem után a győri Széchenyi István Egyetem a következő felsőoktatási intézmény, amellyel együttműködési megállapodást kötött a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. A cél ezúttal is az, hogy az egyetemisták tudatosabban kezeljék a létrehozott szellemi tulajdonukat és megtanulják, hogyan tudják azokat hasznosítani. A SZE vezetősége is tudatában van annak, hogy a hallgatók olyan tudást szereznek, amely később a nemzetközi piacon is fontos lesz, ráadásul az egyetemi szintű oltalomszerzés az intézménynek is újabb forrásokat jelent.

A megállapodás részeként az SZTNH közreműködik a szellemitulajdon-védelmi ismeretek oktatásában, a szakmai módszertani fejlesztésekben; az egyetem hallgatói, oktatói, kutatói és egyéb munkatársai szellemi tulajdoni tudatosságának növelésében. Emellett a felek a hazai innovációs potenciál erősítése, a kutatás-fejlesztés és a technológiamenedzsment színvonalának fejlesztése érdekében közös kiadvány- és konferenciaprojektek, inkubációs és akcelerációs programok megvalósításában is részt vesznek.

„Külföldi egyetemeknél jól bevált modell, hogy az intézményi szinten megszerzett és jól hasznosított oltalmak további bevételeket jelentenek az egyetemnek. Örömmel vesszük, ha olyan intézménnyel köthetünk együttműködést, mint a győri egyetem, ahol a vezetőség felismerte az ebben rejlő lehetőségeket. A hazai és a nemzetközi piacon való versenyképes jelenlét elengedhetetlen alappillére a szellemitulajdon-védelem, enélkül minden alkotás és terv ki van téve a másolás vagy a lopás veszélyének. A szellemi tulajdon kezelésében bátor és innovatív megközelítésre van szükség, ami egyszerre ösztönzi, védi és hasznosítja az egyetemen létrejövő új tudást”

– hangsúlyozta a megállapodás kapcsán Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke.

„Nagy jelentőségűnek tartom az SZTNH-val való szorosabb együttműködést, mivel rektori programom egyik fontos elemét képezi az oktatóink-kutatóink által kifejlesztett egyedi módszerek, eljárások, valamint találmányok szellemi tulajdonjogának védelme. Ez növelni tudja azok hasznosíthatóságát, értékesítését és nem utolsó sorban egyetemünk nemzetközi szintű láthatóságát”

– mondta Baranyi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora.

„A Széchenyi István Egyetem számára a stabilitást, pénzügyi erősödést, nagyobb tervezhetőséget eredményező modellváltás egyik fontos területe a kutatási eredmények, szellemi alkotások üzleti hasznosítása és spinoff vállalkozások létrehozása. E folyamat részeként tavaly megújult intézményünk szellemitulajdon-kezelési szabályzata, valamint a Menedzsment Campus Kompetenciaközpont kialakította a szellemi alkotások befogadásának és üzleti hasznosításának folyamatait és eljárásrendjeit. Ezek eredményeként mintegy másfél tucat szellemi alkotás hasznosítása kezdődött meg az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma projekt keretében. Az SZTNH-val való szorosabb együttműködés alapját e tevékenységek jelentik, amelyek hozzájárulnak a gazdaság versenyképességének erősödéséhez is”

– hangoztatta  Dőry Tibor, az egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának elnöke.

Az SZTNH tervei között szerepel, hogy további felsőoktatási intézményekkel is hasonló megállapodásokat köt, hogy valóban minél több hallgatóban és oktatóban váljon tudatossá a szellemitulajdon-védelem fontossága.

www.sztnh.hu

The post Bevételi forrás a Széchenyi-egyetemnek, versenyképes tudás a hallgatóknak appeared first on Műszaki Magazin.

AZ OMRON új i4L SCARA kompakt robotja kiváló teljesítményt nyújt a legalacsonyabb tulajdonlási összköltség (Total Cost of Ownership = TCO) mellett. Az i4L kiváló minőséget, méretezhetőséget, megelőző karbantartási opciót és integrálási rugalmasságot biztosít, jelentősen megelőzve ezzel versenytársait. Kompakt kialakításának és kis méretének köszönhetően egyszerűen, bármilyen egyéb alkatrész vagy konzol nélkül felszerelhető egy asztalra vagy egy falra. Kompakt kialakításának és rugalmas programozhatóságának köszönhetően az i4L számos robotalkalmazáshoz, többek között digitális termékek összeszereléshez is ideális.

Az i4L az alapzatán található egyedi Ethernet csatlakozónak köszönhetően egyszerű integrációt kínál, a maximális üzemidőről pedig az interaktív karbantartási riasztások és a színes belső világítás gondoskodik. Az állapotjelző fény segítségével gyorsabban és hatékonyabban diagnosztizálhatók a problémák, így a termékből az életciklusa minden szakaszában a maximumot lehet kihozni. Nagy sebességű, ismétlődő jellegű alkalmazásokhoz ideális, ráadásul három mozgástartományban – 350, 450 és 550 mm – is elérhető.

„Az OMRON nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy ügyfeleink fejlett és rugalmas gyártási környezetet valósíthassanak meg robotikai technológiáink segítségével”

– mondta Motohiro Yamanishi, az OMRON Industrial Automation Company, robotikai üzletfejlesztési projekt vezérigazgatója, majd hozzátette:

„Az új i4L SCARA robot kulcsfontosságú szerepet tölt majd be e kezdeményezés egy lépéssel való előremozdításában, versenyképes teljesítményt és megbízhatóságot kínálva az ügyfeleknek, megfizethető áron. Az i4L SCARA biztonságosan automatizálja az anyagmozgatási műveleteket. Ez a terület az ipari robotoknak köszönhetően világszerte rohamos fejlődésnek indult a különböző iparágakban, és a módszert nem csupán a munkaerőhiány okozta kihívások leküzdésére, hanem a koronavírus globális terjedésével kapcsolatos kockázatok kezelésére is alkalmazzák.” 

„A gyors ütemű gyártási környezetek gyorsaságot és rugalmasságot követelnek meg. Az OMRON i4L SCARA típusú robotjai segíthetnek a vállalatoknak megoldani ezt a problémát, mivel napi 24 órában képesek fáradhatatlanul, pontosan és biztonságosan dolgozni ugyanabban a környezetben, mint az emberek”

– mondta Tom Mathias, az OMRON Robotics and Safety Technologies elnök-vezérigazgatója.

Az i4L SCARA néhány főbb jellemzője:

• Egyszerű integráció: Az i4L kompakt kialakításával és kis méretével egyszerű integrációt kínál. A vízszintes (asztali) vagy függőleges (fali) felszerelés további adapterek vagy konzolok nélkül megoldható. A csatlakozókábelek átvezethetők a rögzítési felületen, vagy akár azzal párhuzamosan is elvezethetők.
• Maximális üzemidő: Az i4L a gyorsabb problémadiagnosztikának köszönhetően segít maximalizálni a rendelkezésre állást. Egyedi és jól látható, színes LED-es belső világítása lehetővé teszi a megelőző karbantartást, valamint a robot aktuális állapota is egyszerűen leolvasható.
• Teljesítmény: Az i4L kiváló mozgékonyságot és ismételhetőséget biztosít a könnyebb igénybevételre tervezett SCARA robot számára, így biztosítva a szükséges teljesítményt. Több robot telepítésekor az egyszerű integrációnak és szinkronizálhatóságnak köszönhetően egyszerűsödik a beállítási folyamat és rövidebb a beprogramozáshoz szükséges idő.
• Termelékenység: Az OMRON a hagyományos SCARA robotot fejlesztette tovább a munkahelyi termelékenység növelése érdekében. Az i4L sebessége elősegíti az anyagkezelés felgyorsítását, és hozzájárul az anyagköltségek csökkentéséhez, miközben felszabadítja az emberi erőforrásokat a termelékenység maximalizálásához szükséges egyéb feladatok számára.

Kiegészítő funkciók:

• 5 kg-os teherbíró képesség
• 350 mm-es, 450 mm-es és 550 mm-es mozgástartomány
• Tömeg 350 mm-es/450 mm-es változat esetén = 15 kg
• Tömeg 550 mm-es (180 mm-es szár) változat esetén = 16,38 kg
• Tömeg 550 mm-es (350 mm-es szár) változat esetén = 16,52 kg

További tudnivalókat a http://industrial.omron.eu oldalon talál.

The post Az OMRON bemutatja az újgenerációs i4L SCARA robotsorozatot appeared first on Műszaki Magazin.

Az általános-és középiskolákban a hangsúly jelenleg leginkább az információátadáson van, míg a készségek, képességek fejlesztése szinte sehol sincs terítéken. A munkaerőpiaci tapasztalatok viszont azt támasztják alá, hogy épp, hogy fordítva kellene összeállítani a tanmenetet. Ahhoz, hogy versenyképes tudással rendelkezzenek a gyerekek, az iskoláknak meg kell őket tanítani tanulni, erősíteni kell bennük a kritikai gondolkodásmódot, illetve elő kell segíteniük a társas és érzelmi jellemzőik fejlődését – hangsúlyozza az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség alelnöke, Ács János.

A szakember szerint az intézményesített oktatás keretei között fejlesztett kompetenciák jellemzően nem azonosak azokkal, amelyek a munkahelyi vagy a hétköznapi életben való eredményességhez kellenek. Ez furcsa helyzetet teremt, és már az indulásnál megnehezíti a jövő generációinak sorsát. Napjaink VUCCA (Volatile, uncertain, complex, chaotic, ambiguos) világában ugyanis az oktatásnak olyan élethelyzetekre, foglalkozásokra és technológiákra kellene felkészítenie a diákokat, amelyek jelenleg még nem is léteznek.  Ráadásul a negyvenes, ötvenes korosztállyal szemben a mai fiataloknak teljesen más a figyelmi kapacitásuk, illetve sokkal hatékonyabban tanulnak audiovizuális anyagokból, mint szöveges leírásokból. Ezekre a kihívásokra nem lehet azzal válaszolni, hogy még több információt zúdítunk a nyakukba. Mivel nem tudjuk, hogy mit nem tudunk, a diákok készségeit, képességeit és gondolkodásmódját kell fejleszteni ahhoz, hogy a jelenleg még ismeretlen kihívásokkal szemben eredményesek legyenek a későbbiekben.

„Nélkülözhetetlenné válik a társas készségek, szociális kompetenciák és az érzelmi intelligencia fejlesztése. Eljött az idő, hogy a tanmenetben nagyobb teret nyerjen a szóbeli logikus érvelésnek, a kritikai gondolkodásmódnak, a mások vezetése és irányítása képességének, a nyilvános szereplésnek, az ötleteik bemutatásának, vagy a másokkal való eredményes együttműködéshez szükséges személyes jellemzőknek az elsajátítása.”

– fogalmaz Ács János.

Az EJMSZ alelnöke úgy véli a változtatás nem kerül szinte semmibe. Több olyan megközelítés, gyakorlat létezik, amivel a fiatalok versenyképes tudása jelentősen erősíthető. A fejlesztést elősegítő beavatkozások pedig több szinten megteremthetők, az egyénitől (a diák maga) kezdve a csoportoson (osztály, tanulópár, tanulócsoport) át a szervezeti szintig.

Példaként említi, hogy egyéni és csoportos szinten a diákok hatékonyabban tanulnak, ha van egy tanulópárjuk. A társas elem a tanulásban, tanításban számos, a 21. században elvárt készséget fejleszt járulékosan. Ezek közé tartozik mások megértése, a szempontváltás, a szóbeli és írásbeli érvelés. Az iskolákban emiatt érdemes a tananyagot tanulópárok, tanulócsoportok létrehozásával feldolgozni –hangsúlyozza Ács János, aki hozzáteszi, hogy a kiscsoportos, projekt-alapú feladatmegoldások során a társas együttműködés jellemzői fejleszthetők. Ezekben a helyzetekben azok a fiatalok, akik rendelkeznek a mások vezetéséhez, irányításához szükséges jellemzőkkel, megmutathatják magukat. A csoportos feladatmegoldás során a szóbeli készségek (vita, érvelés) és az egyéb társas, érzelmi készségek (személyközi érzékenység, empátia, mások szempontrendszerének megértése) is hatékonyan fejlődnek.

A szakember azért is tartja hasznosnak a kiscsoportos tanulást, mert ennek keretei közt a gyerekek gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek a csoportdinamika, az együttműködés, a konfliktusmegoldás, illetve a döntéshozatal folyamatáról. Hasonlóképp fontos szerinte a játékos (gamifikált) eszközök használata, mert ezek a feladatok kritikus megközelítésében és az arra adható megoldások kreatív kidolgozásában nyújthatnak támogatást a tanulóknak. Ennek alapján a fizikát is lehetne úgy tanítani, hogy a diákoknak olyan kihívást jelentő feladatot adunk, amikor azt kell kiszámolniuk, hogy a 10 kg súlyú dinnyét, hogyan lehet ellőni 50 méteres távolságra egy gumiszalaggal. Ennek az iránynak voltak már korai hazai előfutárai, mint a tévében a 60-as, 70-es években természettudományokat tanító Öveges professzor.

A játékosság ugyanakkor bármelyik iskolai szinten könnyen és gyorsan alkalmazható. Olykor ezt egy tanár személye jeleníti meg, vagy egy tehetséges kiscsoport az osztályon belül, amely foglalkozik a többi diák fejlesztésével, esetleg lehet az egy iskolai vetélkedő is. Az eszköz, a platform, a személy valójában másodlagos, a megközelítésen van a hangsúly, ami a száraz ismeretátadást élvezetesebbé, örömtelibbé teszi. Szerencsére a tanulást támogató online és offline eszközök, megoldások napjainkban könnyen elérhetőek és gyorsan, eredményesen használhatóak. Példa rá az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség által fejlesztett tudományos kvízalkalmazás, az EJMSZ Super Engineer is, amelyen keresztül az általános-és középiskolás diákok ízelítőt kaphatnak arról, mennyire sokszínű és izgalmas a műszaki – és természettudományok világa.

The post A versenyképes fiatalok képzéséhez új tanítási módszerek kellenek appeared first on Műszaki Magazin.