Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által életre hívott kezdeményezés célja felhívni a figyelmet arra, milyen fontos a világ fejlődéséhez hozzájáruló műszaki alkotók és művészek eredményeinek védelme. A jeles alkalomhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is csatlakozott egy online konferencia keretében.

Az idei világnap mottója: Piacra visszük az ötleteit. Minden üzleti vállalkozás alapja egy jó ötlet. Sok millió kis- és középvállalkozás (kkv) működik a világon és mindegyikük egy remek alapötlettel indult, amely végül megtalálta útját a piacra. Számos ötletből olyan termék és szolgáltatás lesz, amit mindenképpen meg akarunk vásárolni. Sok ötlet azonban elhal. A piacra vezető út kockázatos, de a veszélyek csökkenthetők, ha a szellemi tulajdon kellő figyelmet kap. A szellemi tulajdon tudatos használatával az üzlet világának váratlan helyzetei könnyebben kezelhetők.

2021-ben, amikor a gazdaság helyreállítása sürgető, a szellemi tulajdon világnapján fontos rávilágítani a kkv-k nélkülözhetetlen gazdasági szerepére és arra, hogy e vállalkozásoknak miként célszerű használniuk a szellemi tulajdonjogokat ahhoz, hogy erősebbé, versenyképesebbé és ellenállóbbá váljanak. Sajnos azonban sokan nem tudják, hogy szellemi tulajdon van a birtokukban, és hogy annak értéke van. Így sokan elszalasztják annak a lehetőséget, hogy eredményesebbek legyenek és növekedjenek. Tanulmányok igazolják, hogy ha a cégek a szellemi tulajdon területén tudatosak és a szellemi tulajdonjogokat ügyesen használják, akkor jobban teljesítenek.

Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke ünnepi köszöntőjében a szellemitulajdon-védelem fontosságát hangsúlyozta. „A vírusválság rávilágított, hogy aki tud bánni a szellemi tulajdon jogaival, erősebb és válságállóbb azoknál, akik nem foglalkoznak ezzel. Ehhez elengedhetetlen a vállalkozások tudatosságának növelése, hiszen a szellemi tulajdonból, az ötletből csak akkor válik érték, ha arra vigyázunk is. A világjárvány ellenére a nemzeti úton benyújtott bejelentések száma 2020-ban szinte mindegyik oltalmi forma esetében növekedett az előző évihez képest. Az eredmények is azt mutatják, hogy a hazai gazdaság innovatív szereplőiben egyre jobban tudatosul, hogy a versenyképesség kulcsa a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység mellett a fejlesztési eredmények szellemi tulajdonjogának védelme” – emelte ki.

„A szellemi tulajdonjoggal rendelkező vállalkozásoknál a többi céghez képest átlagosan 20 százalékkal magasabb az egy alkalmazottra jutó bevétel, míg a szűkebben vett szabadalommal bíró vállalkozásoknál a bérelőny még nagyobb, 53 százalék. Ezért érdemes a vállalkozásoknak innoválniuk, és saját szellemi terméküket oltalom alá vonniuk, szabadalmaztatniuk. A feladatunk, hogy erre felhívjuk a vállalkozások figyelmét és ösztönözzük, támogassuk őket a szabadalmakhoz vezető úton”

– ezt már György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára mondta beszédében.

Kereszty Marcell, az AIPPI Magyar Csoportjának elnöke a szellemi alkotások számszerűsíthetőségével kapcsolatban tartott előadást. Elmondta, a kkv-k a szellemi alkotásaikra építve a náluk sokkal tőkeerősebb piaci szereplőkkel is egyenrangú félként tudnak tárgyalni és előnyös megállapodásokat kötni. Ehhez a szellemi tulajdon védelmén túl szükséges a főbb szabályok ismerete a szellemi alkotások számszerű értékmeghatározása esetében.

Molnár István, a Danubia IP Kft. ügyvezető igazgatója, a LES HUNGARY elnöke előadásában a kkv-k akvizíciós lehetőségeiről beszélt:

„Az innovációs célú akvizíciókban a szellemi tulajdont tágabb kontextusban szükséges értékelni. Eltekintve attól, hogy az innovációt és az üzleti modellt is szolgálnia kell, gyakran adatvédelmi és információs technológiai szempontokkal együtt értelmezendő, értékelendő. Az együttes értékelés jelentős akvizíciós kockázatcsökkentő hatású, különösen az orvosi-élettudományi ágazatokban.”

„A nem materiális vagyonelemek szerepe és jelentősége egyre szélesebb körben ismert ténnyé válik a KKV-k körében is”

– erről Gonda Imre, a Magyar Védjegy Egyesület alelnöke, a Richter Gedeon Nyrt. főosztályvezetője beszélt.

Előadásában kitért arra, hogy érdemes vizsgálni, a vállalkozások mennyiben veszik igénybe az immateriális vagyon védelmét segítő szellemitulajdon-védelmi eszközöket. Gonda úgy vélekedett, sok kkv nem él ezzel a lehetőséggel, mert többségük nehézkes procedúrának gondolja a szellemitulajdon-védelmet.

Lukácsi Péter ügyvéd, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület védjegyjogi alelnöke a startupok szoftverjogi kérdéseiről beszélt. Kiemelte, a szoftveriparban sok olyan sikertörténettel találkozhatunk, amely startupokhoz köthető. Lukácsi szerint ezen a területen nagyon fontos megismerni a felmerülő jogi kérdéseket (például a szellemi tulajdon oltalmazását), hogy mindez ne buktató, hanem a siker előmozdítója lehessen. Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum igazgatója az általuk tavaly létrehozott streaming szolgáltatást, a Filmiót mutatta be, amelyen a közelmúlt és a régmúlt klasszikus magyar filmjei érhetők el. A Filmio.hu elindulása válasz napjaink közönségének azon igényére, hogy nagy mennyiségben férjen hozzá magyar filmekhez a lehető legjobb minőségben. Mivel a pandémia alatt jelentősen megerősödtek a streaming szolgáltatások, ez a bemutatási forma egyre népszerűbbé teheti a magyar filmeket a nézők körében.

Horváth M. András ügyvéd, a Magyar Versenyjogi Egyesület tagja a startupok működését a szellemi tulajdon és a versenyjog oldaláról vizsgáló előadásában pedig így fogalmazott: „Az innováció a verseny egyik olyan paramétere, amelynek korlátozását, akadályozását vagy torzítását a versenyjog tiltja. Legyen szó versengő szellemi alkotások piacra lépésének késleltetéséről vagy versengő szellemi alkotásokkal piacra lépni kívánó kis- és középvállalkozások felvásárlásáról. A startupok esetén már a szellemi alkotásnak nem minősülő ötletek gazdáinak tevékenységét korlátozó kikötések is versenyjogba ütközhetnek.”

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának ünnepi műsora a szervezet Youtube-csatornáján  visszanézhető.

The post Piacra visszük az ötleteit appeared first on Műszaki Magazin.

Az energiahatékonyság azóta az EU célkitűzéseiben is fontos szerepet kapott, az uniós direktívák az energiafogyasztás csökkentésére vonatkozóan egyre ambiciózusabb célokat tűznek ki. A világnap alkalmából többnyire a végfogyasztók figyelmét hívják fel az energiával való takarékosság kézenfekvő módszereire, de a vállalatok számára az energiahatékonyság talán még fontosabb szempont. Ennek belátásához elég, ha figyelembe vesszük, hogy a termelési költségek átlagosan 10 százalékát az energia teszi ki, de energia-intenzív ágazatokban ez az arány a 40 százalékot is elérheti. A világnap alkalmából a Siemens szakemberei összegyűjtötték, miként csökkenthetik energiafelhasználásukat a hazai vállalkozások.

Adatgyűjtés és elemzés

Az energiafogyasztás mérése – ami a 100 kW-nál nagyobb teljesítményű berendezések esetében amúgy is kötelező, illetve 2022-től már 50 kW felett is – nemcsak a jegyzőkönyvek vezetése érdekében fontos. Az adatok, amelyek megfelelő alkalmazások segítségével akár mobiltelefonon is nyomon követhetők, a modern IoT-rendszerek inputjai. Megfelelő szoftverrel elemezve a fogyasztás optimalizálásának új lehetőségeire derül fény. Az energiamonitoring figyelmeztethet arra is, ha egy gépre nincs szükség az aktuális termelési terv eléréséhez, és így kikapcsolható.

Hatékony és biztonságos működés

Új, energiahatékonyabb gépek, berendezések vásárlásakor érdemes azokat választani, amelyek fel vannak szerelve az elemzéshez szükséges adatokat összegyűjtő és továbbító, a gépek közötti kapcsolatokat lehetővé tevő egységekkel. Nem túl nagy beruházással ugyanakkor a régebbi berendezések is „okossá tehetők”: felszerelhetők a szükséges szenzorokkal és beköthetők a hálózatokba. Elvégre minél jobban mérhető valami, annál könnyebben tervezhető: ez az Ipar 4.0 egyik alapfelismerése. A digitalizáció természetesen csak a kiberbiztonság megfelelő szintje mellett hozza a várt előnyöket, ezt azonban a modern megoldások „alapból” garantálják.

Védelem

Az energiahálózat alapos megtervezése kulcsfontosságú az elektromos hálózati hibák, balesetek megelőzése szempontjából is. Az európai tűzesetek mintegy harmadát valamilyen elektromos meghibásodás okozza, holott ezek többsége megfelelő és megbízható védelmi készülék alkalmazásával (pl.: megszakítók, áram-védőkapcsolók, ívhiba érzékelők, villámáram-, túlfeszültség védelmi készülékek) megelőzhető. Emellett a modern védelmi kapcsolókészülékekkel elkerülhető az esetenként a berendezések végét is jelentő túlfeszültség; továbbá a hálózatok, kábelek és berendezések szigetelés hibáiból eredő balesetek száma is minimálisra csökkenthető.

Épületek

A globális áramfogyasztás 40 százalékáért az épületeink felelősek, az energiahatékonyság így itt is kulcsfontosságú tényező. A környezettudatos építés hosszú távú feladat, hiszen a teljes életciklust tekintve az épületeknek nem a beruházási, hanem az üzemeltetési költségei a meghatározóak. Ma már számos automatizálási technológia áll rendelkezésünkre, amely hozzájárulhat – többek között – a fűtés és a légkondicionálás energiahatékony megoldásához. Ezek az alrendszerek ugyanis a legnagyobb fogyasztók: a légkondicionálás sok épület esetében az éves villamosenergia-fogyasztás felét teszi ki. Fontos, hogy az építőiparban tevékenykedő beruházók, tervezők és kivitelezők, valamint az üzemeltetők ezt is szem előtt tartva alkossanak, működtessenek fenntartható és energiahatékony épületeket.

„Microgrid”

Az energiahatékonyság jelentősen javítható, ha az épületben „microgridet”, azaz saját energiaellátó és szabályozó rendszert hoznak létre, amely nemcsak a villamosenergia-ellátásról, de a fűtésről is gondoskodik. Ilyen rendszer működik a Siemens bécsi telephelyén is, amelynek részei: a fotovoltaikus áramtermelés, az e-töltési infrastruktúra, az energiatároló egység és a microgrid-vezérlő. Utóbbi, a rendszer „agya” 2,5 MW-nyi teljesítményt felügyel, ami nagyjából 700 háztartás villamosenergia-igénye. A vezérlés nem csupán a fogyasztási adatokat, de – többek között – az időjárás-előrejelzést és az elektromos járművek tulajdonosainak „töltési szokásait” is figyelembe veszi. Ilyen megoldással egyúttal nagyobb irodaházak, komplexumok, lakóparkok is növelhetik energiabiztonságukat.

Energiatároló berendezések

Az energiatároló berendezések nemcsak a „microgrideknek” fontos alkatrészei. Ezeket az egységeket nagyobb terhelés esetén bármilyen rendszerbe be lehet kapcsolni, aminek eredményeként egyrészt alacsonyabbak lesznek a villamosenergia-termelés „csúcsai”, másrész optimálisabbá válik a fogyasztás – a fenntartás költségeire mindkettő jótékony hatást gyakorol. Az energiatároló berendezések előtt nagy jövő áll, várhatóan fontos szerepet játszanak majd a villamosenergia-piacok kiegyensúlyozásában.

The post Tippek a vállalati energiahatékonyság javítására appeared first on Műszaki Magazin.