Június elején az Európai Parlamentben uniós vezetők és ipari, valamint akadémiai szereplők aláírták a megállapodást az AI.grids nevű kezdeményezés elindításáról, amelynek célja az első páneurópai, villamosenergia-hálózatokra fejlesztett mesterségesintelligencia-alapmodell létrehozása. A BME alapító partnerként vesz részt a projektben.

Az AI.grids küldetése, hogy az európai energiaszektor digitalizációs és MI-stratégiáit működő megoldásokká alakítsa olyan területeken, mint a hálózatüzemeltetési döntéstámogatás, az állapotbecslés és rendszerirányítás, a feszültségszabályozás és szűkületkezelés, valamint a hálózatfejlesztés és befogadóképesség-elemzések. Azért tekinthető valóban stratégiai jelentőségű kezdeményezésnek, mert nem elszigetelt kutatási projektként határozza meg magát, hanem az európai energiaszektor digitalizációs és mesterségesintelligencia-irányának gyakorlati megvalósítójaként.

Az ambíció világos: felépíteni az első páneurópai, villamosenergia-hálózatokra szabott MI-alapmodellt, amely nagyméretű, sokféle hálózati adaton tanul meg általános reprezentációkat, majd ezekre több különböző üzemeltetési és tervezési feladat finomhangolható. Ez azért fontos, mert az európai villamosenergia-rendszer gyorsan változik: nő a megújulók részaránya, sűrűsödnek a határokon átnyúló együttműködések, szűkülnek az üzemviteli tartalékok, és közben a rendszerirányítóknak egyre nagyobb, heterogénebb adatmennyiséggel kell dolgozniuk. A jelenlegi, feladatspecifikus és széttagolt MI-eszköztár ezekre a kihívásokra csak részben ad választ.

A BME és a VIK szerepe

A BME mindebben alapító tagként, kutatóintézeti szerepkörben, „key player” státuszban vesz részt, képviselője Vokony István, a Villamos Energetika Tanszék (VET) vezetője (jobbra). A tanszék nemzetközi aktivitását jelzi, hogy májusban képviseltette magát az IEEE Transmission & Distribution Conference and Exposition rendezvényen, és a német TSO-k – TenneT, Amprion, 50Hertz – szakembereit is fogadta egy szakmai együttműködés keretében. Évtizedes uniós kutatási tapasztalata van, munkatársai több nemzetközi szakmai szervezetekben töltenek be vezető pozíciót. Ez azért lényeges, mert itt éppen az ilyen, erős műszaki hátteret és nemzetközi kapcsolatrendszert felmutatni tudó műhelyek tudnak valódi értéket adni. Ha az AI.grids valóban az európai hálózatüzemeltetés jövőbeli közös MI-eszköztára egyik alapkövének bizonyul, akkor a BME és a VET részvétele révén a magyar kutatói tudás is ott lesz ennek az új európai energiatechnológiai korszaknak a formálói között.

A kezdeményezés most átlépett a workshopok, munkacsoporti viták és jogi tervezetek világából a tényleges végrehajtás szakaszába. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energia- és lakásügyi biztosa is aláírta a dokumentumot, amely szerint az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága intézményi megfigyelőként közreműködik a projektben. A stratégiai irány így nemzeti és iparági részérdekeken túl, közös szabályok mentén formálódhat.

Az AI.grids célja nem egy zárt, beszállítófüggő termék létrehozása, hanem olyan európai infrastruktúra és tudásvagyon kialakítása, amelyre későbbi fejlesztések, iparági pilotok és új közös projektek is épülhetnek. A megállapodás lehetővé teszi a szűkített adathozzáférést, a korlátozott workspace-eket, a federált tanítást és a compute-to-data megoldásokat, de az eredményekre, ahol lehetséges, nyílt, szabványos licenceket ír elő.

Ez egyszerre szolgálja a nyitottságot és az európai adatszuverenitást.

Ennek megfelelően a jogi keret a GDPR-ra, az adatok korlátozott kezelésére és a későbbi szabályozási megfelelésre épül. Bár az AI.grids maga nem jogszabály, a működési logikája jól illeszkedik az EU AI Act azon alapelvéhez, hogy a magas kockázatú vagy kritikus környezetben alkalmazott MI-rendszerek esetében a biztonság, a dokumentáltság, az átláthatóság és az emberi felügyelet nem opcionális, hanem beépített követelmény. Éppen ezért a jelentősége túlmutat a technológián: azt mutatja meg, hogyan lehet az európai energiaszektorban egyszerre versenyképes, nyitott és szabályozás-kompatibilis MI-fejlesztést szervezni.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kulcsszereplő lesz a BME az európai villamosenergia-rendszer megújításában appeared first on Műszaki Magazin.

A Green Cloud álláspontja szerint a kérdéskört ma már nem lehet kizárólag az energia árszintjének mentén értelmezni: a rendszerérték valódi alapja a kiszámíthatóság, a hálózati rugalmasság valamint a termelők, fogyasztók és rendszerszintű szereplők (TSO/DSO) összehangolt reakcióképessége.  A következőkben a cég valós piaci működésen és operatív tapasztalatokon alapuló szempontrendszert emel be a diskurzusba és ajánl megfontolásra a szakma számára.

Hiába nem akarjuk, a piac az úr

A hazai energiapiac az elmúlt években szembesült igazán azzal, hogy a megújuló termelés gyors térnyerése milyen új típusú piaci és rendszerüzemeltetési kihívásokat hoz magával. A negatív áramár, amely korábban inkább ritka piaci jelenségnek számított, mára egyre gyakoribbá vált Európa számos piacán, így Magyarországon is jól érzékelhetően megjelent. A folyamat mögött részben a napenergia-kapacitások rendkívül gyors bővülése áll, amely alapvetően alakította át a villamosenergia-rendszer működését és az árképzési logikát is.

A mostani szakmai vita is részben ennek a piaci átalakulásnak a következménye. A rendszer egyre nehezebben kezeli a termelési csúcsokból és a növekvő volatilitásból fakadó helyzeteket. Mindez nem kizárólag magyar sajátosság. Az elmúlt évek európai példái – köztük a tavalyi spanyolországi rendszerzavar – is azt mutatják, hogy még fejlett és modern piacokon is komoly kockázatot jelenthet, ha a rendszer rugalmassága, a hálózati alkalmazkodóképesség és a piaci ösztönzők nem fejlődnek együtt a megújuló kapacitások növekedésével.

Legyen piac, de milyen?

A hazai villamosenergia-piac működésének egyik legnagyobb kihívása ma az, hogy a különböző fogyasztói szegmensek eltérő piaci logika szerint működnek (védett lakossági oldal, piacra engedett vállalati oldal).

Amellett, hogy az energiaköltség stratégiai tényező lett, a helyzetet tovább élezi, hogy az európai energiapiac mára rendkívül gyors reakcióidejű, erősen pénzügyiesített és nemzetközi szereplők által dominált környezetté vált, ahol a kereskedelmi és algoritmikus piaci mozgások közvetlen hatással vannak a regionális árképzésre és a volatilitásra is. Ebben a környezetben a kiszámíthatóság, az átlátható költségstruktúra és a rendszer rugalmassága egyszerre szakmai kérdés és versenyképességi alapfeltétel.

A Green Cloud piaci alapon – állami támogatások nélkül – működő szereplőként több olyan strukturális szempontot is lát, amelyeket érdemes lenne beépíteni a jelenlegi energiapiaci gondolkodásba és a hosszú távú piaci koncepciókba/víziókba:

1. A bizonytalanság drága mulatság

A vállalati versenyképességet meghatározó végső áramárat az alábbi tényezők határozzák meg:

• piaci energiaár,
• rendszerhasználati díjak,
• különféle pénzeszközök,
• kiegyenlítési költségek és kockázati prémiumok.

Amíg a transzparencia és a piaci szereplők hatékony működése nem erősödik (és a rendszer rugalmassága nem javul), addig a volatilitás ára beépül a vállalati döntésekbe (beruházások, beszerzés, tervezésbe). Következmény: átláthatatlan költségszerkezet esetén minden szereplő magasabb biztonsági tartalékokkal és árakkal kalkulál.

“Álláspontunk szerint tartós és érdemi költségcsökkentésről csak akkor lehet beszélni, ha a rendszerben képződő költségek és kockázatok világosan azonosíthatóak, számszerűsíthetőek és transzparensen visszakövethetőek. Enélkül az árcsökkentési viták könnyen elszakadhatnak a piaci realitásoktól” – hívja fel a figyelmet Pokol László, a Green Cloud vezérigazgatója.

2. Értéket kell teremteni és eladni

Magyarország energiaéhsége a jövőben várhatóan inkább növekedni fog (a közelmúltbeli, kb. évi 48 TWh-ról).

A keresletbővülés fő mozgatórugói:

• nagyszabású ipari beruházások (különösen az akkumulátorgyárak és autóipari üzemek hálózati integrációja),
• adatközpontok terjedése,
• lakossági és kereskedelmi szektorban a hőszivattyús fűtési rendszerek térnyerése,
• elektromobilitás előretörése.

A MAVIR és a szakmapolitikai előrejelzések szerint a strukturális átalakulás az évtized végéig akár 20-30%-os volumenbővülést is eredményezhet a teljes országos villamosenergia-felhasználásban.

Új kihívások előtt állunk:

• Koncentrált napenergia-termelés: jellemzően a déli órákban jelentkezik, ami egyre több esetben túlkínálatot okoz.
• A „kannibalizáció” jelensége: a termelési csúcsán az energia piaci értéke drasztikusan csökken, miközben a reggeli és esti időszakokban – amikor a fogyasztás magas – drágábbá válik az ellátás biztosítása és a rugalmasság megtartása.

“Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy nemcsak  a beépített megawatt mennyiség számít, hanem az is, hogy a rendszer mennyi hasznos villamos energiát képes befogadni anélkül, hogy növelné a kiegyenlítési kockázatot” – mondja Pokol László.

3. Versenyképesség: fontos az ár, de még fontosabb az összehangolt TTMÉ: termelés, tárolás, menetrendezés, értékesítés.

“A következő korszak egyik feladata az, hogy a megújuló erőművek passzív termelőkből aktív, piaci- és rendszerállapotokra reagáló szereplőkké váljanak”- mondja Pokol László.

Az „okos IPP” szemlélet jellemzői:

• Egyszerre tervezési, üzemeltetési és kereskedelmi paradigma;
• Hibrid architektúra: a beruházás már a kezdetektől fogva így épül fel;
• Adat alapú üzemeltetés: védi és optimalizálja a teljesítményt;
• Időzített értékesítés: úgy szervezi az eladást, hogy ne csak energiát, hanem időzített értéket hozzon létre.

A Green Cloud szerint ebben a működési modellben és logikában a megújuló erőmű és akkumulátoros energiatárolás (BESS), fejlett irányítással (SCADA/EMS) rendszerintegrációs eszköz.

A modell előnyei:

• A kiépített csatlakozási pontok kihasználtsága akár kétszeresére is növelhető (szél-, nap és akkumulátor-fejlesztés egységes alkalmazása révén);
• Rendszerszinten mérsékelhető a kannibalizáció;
• Javítani lehet a termelési profitot = gazdaságosabban működtethető az erőmű;
• A hálózati igényekhez jobban igazodó működés érhető el.

Merre érdemes elmozdulni szakpolitikailag és piaci oldalról?

“A tartós ipari költségcsökkentéshez a szakpolitikai és piaci lépéseknek ugyanabba az irányba kell mutatni, azaz átlátható költségkép, kisebb volatilitás, jobb beruházási kiszámíthatóság. A végfelhasználói ár érdemi mérséklésének előfeltétele, hogy a legnagyobb tételek és kockázatok ott legyenek megnevezve és számszerűsítve, ahol ténylegesen képződnek, és a díj- illetve elszámolási logikák tényköltség-alapon, transzparensen legyenek visszacsatolhatók. Ezzel párhuzamosan piaci ösztönzőkre van szükség, amelyek a megújuló termelést nemcsak „mennyiségi”, hanem rendszerérték szempontból is fejlesztik. A hibrid működés (termelés és tárolás integrációja), a napon belüli optimalizáció, a menetrendezési és rugalmassági képességek érdemben mérséklik a kannibalizációt, javítják a profilminőséget, és csökkentik a rendszerköltség-nyomást. A kiszámítható, bankolható projektek és a hosszú távon tervezhető vállalati beszerzés ugyanannak a rendszernek a két oldala: ha bármelyik oldal bizonytalanná válik, a kockázat ára előbb-utóbb megjelenik a végárban. A hálózatfejlesztés korlátai miatt kulcskérdés, hogy az új kapacitások miként integrálhatók gyorsan és költséghatékonyan. Ebben a közös hálózati csatlakozás, azaz a kollokáció kínálja a legéletképesebb megoldást: célszerű a szélerőműveket meglévő naperőművek mellé, a már meglévő csatlakozási ponton telepíteni. Ez a megközelítés csökkenti a hálózati terhelés időbeli ingadozását, javítja a csatlakozási pont kihasználtságát, és mérsékli az új hálózatfejlesztési igényeket, tehát gyorsabb és olcsóbb megoldást jelent” – foglalja össze Pokol László.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Nagykereskedelmi villamosenergia-árak appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyes európai országok jelenleg nagyon eltérő helyzetből indulnak a mesterséges intelligencia ugrásszerűen növekvő energiaigényének menedzselésében. Azok az államok, ahol már most jelentős a megújuló forrásból származó villamosenergia termelés aránya és rugalmas erőforrásokra támaszkodnak, a kibocsátásuk minimális növelésével tudják kezelni az MI térhódítását. Ugyanakkor a fosszilis energiaforrásoktól függő országok esetében a digitalizáció iránti igény még szigorú hatékonysági szabványok mellett is emeli a kibocsátást.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata legújabb, „AI & Energy in Europe” című tanulmánya négy lehetséges forgatókönyvet vázol, amelyek a különböző szabályozási gyakorlatok alapján vizsgálják az adatközponti kapacitás bővülését és a várható energiaigényt. Az elemzésből kiderül, hogy attól függően, milyen stratégiát választ Európa, drámai mértékű különbségek lehetnek az energiaigényben. Míg az MI fejlesztés szigorú szabályozása és korlátozása mellett a mesterséges intelligencia energiaigénye 2030-ra 45 TWh lehet, addig összehangolt, fenntartható fejlesztés mellett ez az érték már elérheti a 90 TWh-t. Nem kontrollált fejlődés esetén viszont akár 145 TWh-ra is nőhet az MI energiaigénye a kontinensen, vagy a válság és fellendülés között ingadozó, volatilis pályát követhet.

A tanulmány megállapítja, hogy a fenntartható MI-fejlődés eléréséhez három területen szükséges az európai országok koordinált fellépése. Ezek közül az egyik az infrastruktúra várható keresletet felülmúló fejlesztése, a rugalmas kapacitások biztosítása, valamint a modern, ellenállóképes villamosenergia-rendszerek gyorsított bevezetése révén. A másik fontos terület a változó körülményekhez alkalmazkodó szabályozás megvalósítása. A harmadik kiemelt jelentőségű lépés pedig a villamosenergia-hálózat dekarbonizációjának felgyorsítása.

„Európának egyedülálló lehetősége van arra, hogy vezető szerepet töltsön be az MI fenntartható fejlesztésében. Jelenleg a világ számítástechnikai infrastruktúrájának kevesebb mint 5 százaléka található itt, ami jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió részesedése a globális GDP-ből. A kutatás alapján egyértelmű, hogy az MI teljes potenciálját úgy aknázhatjuk ki, hogy közben teljesítjük a klímavédelmi céljainkat is.

Ehhez együtt kell működnünk az engedélyezési folyamatok felgyorsítása, a hálózathoz való gyorsabb és egyszerűbb csatlakozás elősegítése, valamint a dekarbonizált villamosenergia-termelésbe történő további befektetés érdekében. A villamos energia Európa digitális jövőjének gerince, így ha megfelelően kezeljük, esélyünk van arra, hogy együtt sikeresen véghezvigyük a digitális és az energetikai átállást” – mondta el Laurent Bataille, a Schneider Electric „European Operations” területért felelős ügyvezető alelnöke.

„Az, hogy hogyan alakul a mesterséges intelligencia energiafelhasználása, nem determinált – attól függ, hogy most milyen döntéseket hozunk három alapvető területen: a technológia, a szabályozás és az infrastruktúra terén. Ez a kutatás rámutat arra, hogy mennyire fontos az MI technológia fejlesztését összekapcsolni az elektromos infrastruktúra bővítésével és a valós körülményekre reagáló, adaptív szabályozással. A fenntartható MI Európában megvalósítható, de csak átgondolt tervezéssel. –Az egész kontinensre kiterjedő, tudatos lépések hiányában az ennek eléréséhez rendelkezésre álló időkeret szűkül” – mutatott rá Rémi Paccou, a Schneider Electric „Sustainability Research” igazgatója és a tanulmány vezető szerzője.

A Schneider Electric külön köszönetét fejezi ki Thomas Le Goffnak, a Télécom Paris adjunktusának és a CERRE ösztöndíjasának, aki az MI szabályozás, a digitális jog és a fenntarthatósági politika szakértője, valamint társszerzője a tanulmánynak. Társszerzőként Fons Wijnhoven, a Twentei Egyetem docense is közreműködött, aki az egyes forgatókönyvek kidolgozásával és az elemzésekhez elengedhetetlen rendszerdinamikai modellezési szakértelmével járult hozzá a tanulmányhoz. Köszönet illeti Somya Joshi-t, a Stockholmi Environment Institute kutatási igazgatóját is, aki a kormányzás és az ágazatokon átívelő megközelítések kapcsán segítette szakértő tanácsokkal a tanulmány elkészítését.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így hat az MI az európai villamosenergia-igényre appeared first on Műszaki Magazin.

Az innovatív agrárenergetikai koncepció ugyanazon a helyen kapcsolja össze a villamosenergia-termelést és a növénytermesztést, öntözéssel és intelligens megoldásokkal támogatva a fenntartható, precíziós gazdálkodást.

A napelemparkok világszerte egyre fontosabb szerepet töltenek be a tisztább energia előállításában, ugyanakkor gyakran hangzik el az a kritika velük kapcsolatban, hogy értékes mezőgazdasági területeket vonnak ki a művelésből. Erre a problémára kínál választ egy innovatív magyar agrárenergetikai koncepció, az OASIS, amelyet a Renergy Zrt. befektetőként és ötletgazdaként, míg a Virtualitica Kft. műszaki fejlesztőként a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karával együttműködésben valósít meg. Lényege, hogy a fotovoltaikus rendszerek telepítése ne kiszorítsa, hanem kiegészítse vagy lehetővé tegye a mezőgazdasági termelést.

Elsőre adódhat a kérdés: a haszonnövények fölé kerülő napkövető panelek árnyéka nem csökkenti-e a fotoszintézist és így a terméshozamot? Lőrincz Balázs, a Virtualitica Kft. társalapítója kifejtette: nemzetközi kísérletek és tapasztalatok alapján megfelelő sortávolság, panelméret és vezérlés kialakítása mellett több esetben nem csökken, hanem akár javulhat is a növények mikroklímája. Hozzátette: a projekthez több saját fejlesztés is kapcsolódik. Ilyen az egyedi kialakítású kombinált napelemtartó – az erre felfogatott öntözőfejek révén a rendszer képes vízzel ellátni az alatta található növényeket. Az OASIS további előnye, hogy az így megnövekedett párolgás hűtheti a fotovoltaikus cellákat, amely kedvezően hathat az energiatermelés hatásfokára. További innováció az egyetem saját fejlesztésű UNiSense meteorológiai állomása, amely a környezeti paraméterek gyűjtésével segíti a napkövető panelek és az öntözőrendszer vezérlését.

Dr. Ásványi Balázs, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese kiemelte: tangazdaságuk területén már felépült az a hálózatba kötött prototípuspark, amely valós körülmények között teszi lehetővé a koncepció működésének vizsgálatát, a fejlesztés finomhangolását és egy skálázható, piacképes termék létrehozását. Kiemelte: a projektben a Széchenyi István Egyetem kutatói a legmegfelelőbb növénykultúrák kiválasztását, az öntözési koncepció tökéletesítését, a munkabiztonsági szabályozás létrehozását, valamint a növények életciklusának adat- és szenzorvezérelt nyomonkövetését támogatják.

„Ez a megközelítés értékes adatokat szolgáltathat a precíziós mezőgazdasági rendszerek fejlesztéséhez is”

– jegyezte meg.

A tervek szerint az öntözéssel összekötött növénytermesztés 2026 tavaszán kezdődik; az első évben kukorica és burgonya kerül a napelemek alá.

Krupánszky Péter, a Renergy Zrt. tulajdonosa kifejtette, hogy az elsivatagosodás és a termőterületek romlása a világ egyre több régiójában – köztük Magyarország egyes területein is – súlyosbodó probléma. Hosszú távú víziójuk ezért túlmutat egy öntözésre képes naperőművi rendszeren: a cél olyan önfenntartó ökoszisztéma kialakítása, amely megelőzheti vagy segíthet visszafordítani a területek degradációját, munkát teremthet, és mérhetően javíthatja a helyi életminőséget.

A koncepció iránt jelentős érdeklődés mutatkozik afrikai és ázsiai piacokon is, ahol az élelmiszer-ellátási lánc kihívásai mellett az energiaellátás szintén kritikus kérdés. Az OASIS – a mezőgazdasági igények kiszolgálása mellett – villamosenergia-többletet termelhet, ami a parkhoz kapcsolódó feldolgozóüzemek, szociális épületek és lakóközösségek energiaellátását támogathatja.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Növénytermesztés és energiatermelés egyben: innovatív projekt a Széchenyi István Egyetem közreműködésével appeared first on Műszaki Magazin.

Az áramszolgáltatók (DSO-k) számára egyre nagyobb kihívást jelent a napelemek, szélerőművek és az úgynevezett „prosumerek” megjelenése, akik nemcsak fogyasztják, hanem termelik is a villamos energiát. Mindez sokkal összetettebbé teszi a hálózat működését, miközben nincs idő és lehetőség hosszadalmas fejlesztésekre.

Ebben segít a digitalizáció: az új szoftverek valós időben mutatják meg részleteiben, hogyan működik a hálózat, így az üzemeltetők gyorsabban és hatékonyabban tudják irányítani az energiaelosztást.

Karintiai napsütés: lehetőség és kihívás

Karintiában egyre több a napelem, ami kihívást is jelent az áramszolgáltató számára. A tartomány villamos hálózatát üzemeltető Kärnten Netz (KNG) közel 19 ezer kilométernyi vezetéket és több mint 7500 trafóállomást kezel, és most arra készül, hogy okosabb, rugalmasabb módon működtesse a hálózatot.

Az 570 ezer lakosú tartományban 2030-ra várhatóan megduplázódik a napelemes kapacitás, ami 1,1 gigawattnyi növekedést jelent. Összehasonlításképp: Magyarország teljes napelemes kapacitása 2025 őszén érte el a 9 gigawattot.

Ez a gyors bővülés azonban gondokat is okozhat. Különösen a vidéki, hegyek közötti völgyekben, ahol a hosszú elosztóvezetékkel felszerelt hálózat amúgy is hajlamos lehet a feszültséghatár túllépésére. Emiatt az osztrák szabályozás egyre inkább a rugalmas, piacvezérelt megoldásokat támogatja, és elvárja a hálózatüzemeltetőktől, hogy új működési és digitális képességek alkalmazását vizsgálják.

Okos szoftver a túlterhelés ellen

A Kärnten Netz ezért a Siemens megoldását, a Gridscale X Flexibility Manager nevű szoftvert választotta. Ennek célja, hogy a meglévő hálózatból a lehető legtöbbet hozza ki, anélkül, hogy új vezetékeket vagy trafókat kellene építeni.

A szoftver folyamatosan figyeli a hálózat állapotát, és előre jelzi, hol alakulhat ki túlterhelés vagy szűk keresztmetszet. Ha probléma közeleg, a rendszer gyorsan mozgósítja azokat a rugalmas energiaforrásokat, amelyek már most is a hálózatra vannak kötve- így például napelemeket, elektromos autókat, hőszivattyúkat, akkumulátoros energiatárolókat.

Ezek sokkal gyorsabban bevonhatók a hálózat stabilizálásába, mint egy új erőmű vagy infrastruktúra megépítése. Ennek köszönhetően a hálózat akár 20%-kal hatékonyabban használható, beruházás nélkül.

Kevesebb kockázat, alacsonyabb költségek

A digitális átláthatóság nemcsak a napi működést könnyíti meg, hanem a hosszú távú tervezést is. A szoftver pontosan megmutatja, hol van valóban szükség fejlesztésre, és hol elég az okosabb vezérlés. Így a hálózatüzemeltetők akár 40%-kal csökkenthetik a beruházási költségeiket.

Gridscale X: lépés az önálló hálózatirányítás felé

A Flexibility Manager a Siemens Gridscale X moduláris megoldáscsomag része, amely a Siemens Xcelerator digitális platformra épül. Ez lehetővé teszi az áramszolgáltatók számára, hogy gyorsabban és rugalmasabban vezessék be az új digitális technológiákat.

A portfólió több különálló modult tartalmaz. Így a Gridscale X LV Insights valós időben, térképen mutatja meg a kisfeszültségű hálózat állapotát, akár okostelefonon is. A Gridscale X LV Management pedig aktívan vezérli a hálózatot, automatizált „másodpilótaként” segítve az üzemeltetők munkáját.

A Flexibility Managert a Siemens több európai áramszolgáltatóval – például a holland Allianderrel, az olasz Aretivel és a norvég Elviával – közösen fejlesztette ki, valós hálózati tapasztalatokra építve.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szoftverrel bővíti hálózati kapacitását az osztrák áramcég appeared first on Műszaki Magazin.

A Róma áramellátását biztosító hálózat csúcsigénye a következő tíz évben várhatóan 2200 MW-ról 3300 MW-ra fog nőni. Ezzel a kihívással nincs egyedül az olasz főváros: a növekvő energiaigények és a megváltozó fogyasztói szokások miatt világszerte és Magyarországon is egyre szükségesebb a villamos hálózatok kapacitásának bővítése.

A római elosztóhálózat-üzemeltető (Distribution System Operator / DSO) Areti vállalat is ezért a digitalizáció felgyorsítását tervezi, hogy a költség- és időigényes, hardveres infrastruktúra-beruházásokat kiváltva, szoftveres módon tegye intelligensebbé, így ellenállóbbá és jövőbiztossá hálózatát. Ezért, illetve, hogy áramkimaradások és feszültségingadozások nélkül bővíthesse kapacitásait, az Areti olyan rugalmassági szolgáltatások kereteit dolgozta ki, amelyet most Siemens-technológiával párosítva kezdenek tesztelni a RomeFlex mintaprogram keretében.

Idén februártól a római DSO által kezelt közép- és kisfeszültségű hálózatokhoz csatlakozó felhasználók (például egyetemi campusok) részt vehetnek egy intelligens megoldásokat alkalmazó, helyi rugalmassági villamosenergia-gazdálkodási piacon. A prosumerként (termelő-fogyasztóként) működő felhasználók így „demand-response alapon” kereskedhetnek a rendelkezésükre álló vagy megújuló forrásból termelt energiával.

A korábbinál magasabb szintű hálózatirányítást igénylő folyamat során Siemens-szoftverekkel tesztelik a város elektromos infrastruktúráinak szűk keresztmetszeteit, valamint feszültségingadozás-kezelő képességét. Ezekre az információkra építve, illetve a Siemens digitális iker technológiáját alkalmazva, szimulációk segítségével lesz kezelhetőbb az egyre komplexebb hálózati struktúra, valamint előrejelezhetőek az esetleges problémák és meghibásodások.

A mintaprogram során gyűjtött adatok, valamint az algoritmus-alapú működtetési tapasztalatok alapján a hálózatüzemeltető költséghatékonyabb döntéseket tud majd hozni a jövőbeni fejlesztéseihez. A városvezetésért felelős és az energiapiaci szabályozó hatóságok pedig részletesebb információkat kapnak a további beruházások tervezéséhez, valamint akár egy országos rugalmassági szabályozás kialakításához.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Helyi rugalmassági piacot tesztelnek Róma villamosenergia-hálózatán appeared first on Műszaki Magazin.

Helyben előállított villamosenergia segíti a Magyar Suzuki energiaellátását: hétfőn hivatalosan is átadták az esztergomi autógyár napelemparkját. A teljes beruházás csaknem két évig tartott és 2 millió euróba került. A vállalat így éves szinten csaknem 270 millió forintot spórol meg és több mint 1700 tonnával csökkenti a közvetett CO₂ kibocsátását. A saját napelempark fontos része annak a fenntarthatósági törekvésnek, hogy a Suzuki Csoport összes terméke és üzeme karbonsemlegesen működjön 2050-ig.

A Magyar Suzuki 2021-ben döntötte el, hogy villamosenergia felhasználásának egy részét megújuló energiaforrásból szeretné előállítani. A gyár adottságait, a műszaki követelményeket és a pénzügyi szempontokat figyelembe véve választották ki azt az erőmű méretet és kapacitást, amely a Magyar Suzuki számára a legoptimálisabb. A teljes tervezési-engedélyeztetési és jóváhagyatási folyamat 2022 májusa és 2024 február közepe között zajlott le. 2024. február vége óta pedig a Magyar Suzuki saját villamosenergiát is termel.

A telepített erőmű beépített maximális teljesítménye 3223 kWp, amelyből 2397,5 kWp a kihasználható teljesítmény. Éves szinten a megtermelhető 3,2 millió kWh éves energiamennyiségből 3,1 millió kWh a felhasználható energia mennyisége. Az esztergomi gyár évente 45 millió kWh energiát használ fel, így a naperőmű éves szinten az energiaszükséglet 6-7 százalékát fedezi, amely nagyjából 272 millió forint megtakarítást jelent évente. Mindemellett több mint 1700 tonnával csökken a vállalat közvetett CO₂ kibocsátása. A Magyar Suzuki további napelemes bővítést tervez, amely idővel az energiaszükséglet mintegy 30-50 százalékát fedezné. A Suzuki Csoport globális elvárása, hogy 2050-ig minden terméke és üzeme elérje a karbonsemleges működést.

A napelempark mellett 2022 óta saját hőszivattyúk is segítik a termelés egyes részeinek hűtését és fűtését. A festőüzemben három, a lökhárítóüzemben és az üzemeltetési részlegen pedig egy-egy ilyen berendezést használnak. A technológiai hőveszteség, a hulladékhő felhasználásával a termelési területeknél szükséges hűtéséhez és fűtéséhez járulnak hozzá, emellett a teljes gyár szociális melegvizét is ezzel állítják elő.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Saját villamosenergiát termel a Magyar Suzuki appeared first on Műszaki Magazin.

Az amerikai szaklap európai kiadása a fenntartható megoldásokat szállító cégek (Top Sustainability Solutions Provider in Europe) top10-es listájára választotta a SolServices-t. A fenntarthatósági toplistás elismerést a magyar cég elsősorban annak az újgenerációs környezetbarát napelempark beruházási megközelítéssel érte el, amelyről szakemberekkel és szakmai szervezetekkel összefogva részletes szakmai útmutatót is összeállított.

A lap bevezetőjében arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország mára már élen jár a napelemes villamosenergia-infrastruktúra kiépítésében, de pár évvel ezelőtt még igen komoly kihívásokkal szembesült ez a terület hazánkban. A SolServices Kft. az elmúlt hat évben úttörőként elsőként tudott a nagyméretű újgenerációs, napelemparkok fejlesztésével, engedélyeztetésével majd pedig kivitelezésével és üzemeltetésével is piacvezetővé válni.

Az Applied Technology Review megjegyzi: 2017-ben mindössze 107 MW névleges összteljesítményű olyan erőművet kapcsoltak be, ami nem háztartási fogyasztás fedezésére készült, ez a szám mára 3200 MW-ra bővült, nem elhanyagolható mértékben a lapban bemutatott SolServices által.

A cég szolnoki erőműve, a Lumen Park nem csak Magyarországon, de egész Közép-Kelet Európában is az első környezetbarát napelempark. Az erőmű évente 39ezer tonna széndioxid kibocsátástól óvja meg a környezetet – az újság rámutat, hogy ez egy 274 hektáros tölgyerdő éves széndioxid megkötő hatásának felel meg. Üzleti szempontból is jelentős tény, hogy a projekt finanszírozását egyúttal az ország eddigi legnagyobb vállalati zöldhitele tette lehetővé: az UniCredit Bank 28milliárdos kölcsönnel segítette a Lumen Park megépítését. A napelempark megvalósítása a legmodernebb eljárásokat követte fenntarthatóság szempontjából, fókuszba helyezve a növény- és állatbarát módszereket, és a több évtizedes mezőgazdasági termelés által kimerült talaj revitalizálását. A SolServices, szakemberekkel és szakmai szervezetekkel összefogva egy részletes szakmai útmutatót is összeállított, amely alapján más napelempark fejlesztők is képesek lesznek a helyi adottságaikat figyelembe véve környezetbarát parkok létesítésére. A lap külön is ír a SolServices biomonitoring kutatásáról, amely segítségével éveken átnyúlóan nyomon követhető a flóra és fauna változása, gazdagodása, bővülése a napelemparkok területén – ezeket az erőfeszítéseket méltányolva kerülhetett fel a cég a szaklap európai top10-es fenntarthatósági listájára.

Az Applied Technology Review címlapsztorija előretekintéssel zárul, amikor megállapítja, Magyarországnak ambiciózus célkitűzése van a megújuló energiák elterjesztése érdekében, hiszen 2030-ra igen jelentős mértékben szeretné emelni az összteljesítményt napenergiából. A lap rámutat, hogy a jelenleg is zajló, innovatív fejlesztések miatt a SolServices számottevő mértékben fogja kivenni a részét ebből a programból.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Rangos európai fenntarthatósági toplistára került egy magyar megújuló villamosenergia-előállító cég appeared first on Műszaki Magazin.

A villamos energiáról szóló törvény szerint a rendszerhasználók a villamosenergia-rendszer használatért országosan egységes rendszerhasználati díjakat fizetnek, melyek mértékét a vonatkozó keretrendelet, egy nyilvános módszertan és az érintettek adatszolgáltatása alapján a MEKH évente, határozatban állapítja meg. A MEKH határozata szerint 2024. január 1-jétől jelentősen csökkennek a nem lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjak. A rendszerhasználati díj részét képező átviteli díj átlagosan 30 százalékkal kerül kevesebbe, míg az átlagosan fizetendő elosztási díjak csökkenése – feszültségszinttől függően – 7-68 százalék közötti mértéket tesz ki, ami az átviteli díj csökkenésével együtt számolva akár 32-52 százalékos díjmérséklést jelent.

A MAVIR-nak, valamint az elosztói engedélyeseknek megküldésre kerülő határozat rendelkezik a 2024. január 1-je után létesítendő és arra jogosult villamosenergia-tárolókat megillető átmeneti átvitelidíj-kedvezményről is, melynek mértéke 100%.

A határozat alapján a lakossági fogyasztók által fizetett rendszerhasználati díjak összességében nem változnak.

További információ:

www.mekh.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Jelentősen csökkennek a nem lakossági fogyasztók villamos energia rendszerhasználati díjai appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt években már számos meghatározó lépést tettek ennek érdekében, melyek pozitív eredményeiről a nemrég közétett fenntarthatósági jelentésük is beszámol.

Az Epson világszerte vezető szerepet tölt be a technológia és az innováció terén, és ez a haladó szemlélet a vállalat működése terén is megmutatkozik. Ennek eredményeként 2023 végére teljesítették azt az európai államokra vonatkozó célkitűzésüket, miszerint 100%-ban megújuló erőforrásból származó villamosenergia használatára állnak át. Ez része annak a 2022/2023-as európai fenntarthatósági jelentésükben bemutatott Environmental Vision nevű programnak, amelyben ígéretet tettek arra, hogy 2050-re teljesen karbonsemlegessé és fosszilis erőforrásoktól mentessé válik a működésük.

A jelentés bemutatja a vállalat eddigi erőfeszítéseit, amelyek négy területre oszthatók. Ezek a karbonmentesítés, az iparág határainak kitolása, a társadalmi felelősségvállalás teljesítése és az irányítás megerősítése.

A legfontosabb eredmények a következők:

• ÜHG-kibocsátás csökkentése: A 2017-es és 2022-es pénzügyi év között az Epson 51%-kal csökkentette a földgázfogyasztását és -kibocsátását az európai irodákban.
• Szén-dioxid-mentesítés az irodákban: A németországi központ egy új düsseldorfi épületbe költözött, ahol az energiafogyasztás 75%-kal alacsonyabb négyzetméterenként, mint a korábbi irodában.
• Sokszínűség, egyenlőség és befogadás: Az Epson tovább erősítette és tovább javítja a DE&I (Diversity, Equity, Inclusion) iránti elkötelezettségét az erre vonatkozó stratégiájának kialakításával.

Yoshiro Nagafusa, az Epson Europe B.V. elnöke szerint az Epson elkötelezett a „kevesebb több” elve mellett:

„A hatékonyság, a kompaktság és a precizitás számunkra több mint egy technológiai koncepció. Ez egy olyan filozófia, amely minimalizálja a környezetre gyakorolt hatást és gazdagítja a környezetet a hulladék megszüntetésével, valamint a dolgok kisebbé, hatékonyabbá és pontosabbá tételével. A japán kultúrában meghatározó az a szemlélet, hogy a bolygónk értékes erőforrásait meg kell őriznünk. Ennek értelmében tiszteletben tartjuk alapítónk fogadalmát a környezetünk védelmére és az emberek életminőségének javítására vonatkozóan.”

Az Epson folyamatosan újabb megoldásokat fejleszt termékeik újrahasznosítására, újrafelhasználására, felújítására és élettartamuk meghosszabbítására. Az olyan megoldásaik például, mint az energiatakarékos tintasugaras nyomtatási technológia vagy a vízfogyasztást drasztikusan csökkentő digitális textilnyomtatás még tovább mérsékli ügyfelei környezetre gyakorolt hatását.

Az iparág határainak kitolása

Az Epson továbbra is elkötelezett a technológiai innováció, a digitalizálás és az automatizálás felgyorsítása mellett. A körkörös gyártási infrastruktúra fejlesztése érdekében több mint 34,7 millió eurót fektettek Japánban egy új gyár építésébe, ahol a fémhulladékot fémpor nyersanyagként hasznosítják újra. Ez a kezdeményezés is közelebb viszi a vállalatot azon a célkitűzéséhez, hogy 2050-re a föld alatti erőforrásoktól mentessé váljon. További iparágon túlmutató fejlesztéseik közé tartozik az Epson Dry Fiber technológiája, amelyet arra használnak, hogy a hulladéklerakóból származó textilhulladékot hasznos anyaggá alakítsák át, ami a divatipar számára egy fenntarthatóbb jövő ígéretét hordozza magában.

A társadalmi felelősségvállalás teljesítése

Az üzleti tevékenységeken túl az Epson mélyen elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás mellett. Érdekelt feleikkel, partnereikkel és helyi közösségeikkel együttműködve olyan tevékenységekkel járulnak hozzá a társadalmi jóléthez, amelyek környezeti és gazdasági értéket teremtenek. Az Epson Europe alkalmazottainak több mint 86%-a vett részt a sokszínűségről, az egyenlőségről és a befogadásról szóló képzésen. Emellett a vállalat együttműködik a munkahelyi sokszínűség globális szószólóival, például a Mission GENDER EQUITY szervezettel, hogy nyomatékosítsa elkötelezettségét az egyenlő környezet megteremtése iránt.

Az irányítás megerősítése

Az Epson tevékenységét a Bureau Veritas által kidolgozott SDG Management System Standardhoz igazítja, hogy ezzel is alátámassza a Fenntartható fejlődési célok (SDG-k) iránti elkötelezettségét. Ez fontos mérföldkőnek számít az iparág történetében, hiszen az Epson az első technológiai vállalat, amelyet ez a tanúsított szervezet elismert a fenntartható fejlődési célok üzleti tevékenységébe való integrálásáért.

Ráadásul a vállalat még ezen túl is bizonyította az átlátható és fenntartható üzleti gyakorlatok iránti elkötelezettségét azzal, hogy proaktívan elfogadta az EU új fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvének (CSRD) szabványtervezeteit, jóval annak kötelező bevezetése előtt. A CSRD értelmében 2024-től minden nagyvállalat köteles nyilvánosságra hozni a működésük kapcsán felmerülő fenntarthatósági kockázatokat és lehetőségeket, beleértve az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukat is.

További információért kérjük, látogasson el a weboldalra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az Epson 100%-ban megújuló villamosenergia használatára áll át egész Európában appeared first on Műszaki Magazin.

Kulcsfontosságú év lesz az idei a globális és hazai energiaszektorban. Egyrészt tovább fokozódik a nyomás a kontinens energiabiztonságának növelésére, másrészt pedig továbbra is fókuszban marad a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Az Eaton globális energiagazdálkodási vállalat honi leányvállalatának piaci prognózisából megtudhatjuk, hogy idén milyen kihívásokkal néz szembe a villamos energetikai szegmens, és a nemzetközi trendek milyen hatást gyakorolnak a magyar piacra.

Sokáig emlékezetes marad még a viharos tavalyi év az energiaszolgáltatási ágazatban dolgozók számára. Nemrég még vadul ingadozó energiaárak uralták a napi híreket, új lendülettel támogatva a megújuló energiaforrások integrációjának szükségességét. Egyik napról a másikra változtak meg a beruházások megtérülési mutatói, amely folyamat minden korábbinál nagyobb igényt generált a tiszta energiaforrások alkalmazása iránt. Ezzel együtt Magyarországon azzal is szembesülnünk kellett, hogy az ilyen energiaforrások integrálása a meglévő infrastruktúrába mekkora kihívásokat jelent az elosztóhálózat számára.

Az energetikai átállás már jó ideje kiemelt helyen szerepel a napirenden, és az energiatermelés új mintái felé mutató lendület 2023-ban tovább fokozódik. Az átviteli- és elosztórendszerek üzemeltetőinek a hálózat korszerűsítése érdekében a szén-dioxid-mentesítést, a decentralizációt és a digitalizációt kell fő célként kitűzniük, miközben a kiberbiztonságról és a fenntarthatóságról sem szabad megfeledkezniük. Kihívások tehát bőven akadnak. Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton magyarországi marketingvezetője összefoglalta azt az öt trendet, amelyek nagyban meghatározzák az előttünk álló esztendőt.

1. Decentralizált energiatermelés

A hagyományosan „mérőóra mögötti” szereplők – azaz az energiafogyasztó háztartások, vállalkozások és iparágak – egyre inkább a „mérőóra elé” lépnek, hogy saját energiaigényüket részben vagy teljes egészében előállítsák, például napelemes rendszerek üzembe helyezésével, valamint energiatároló rendszerek segítségével kezeljék saját energiafelhasználásukat. Az úgynevezett prosumerek, azaz az egyszerre termelő és fogyasztó végfelhasználók az energiapiacokon való egyre nagyobb szerepvállalásukkal az energiaágazat valószínűsíthető jövőjét jelentik, mivel geopolitikai és éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokból csökkenteni kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való nagyfokú függőséget. A nemzetgazdaságok számára a saját termelésű energia minden korábbinál fontosabb szemponttá válik, hiszen csökkenti az importtól való függőséget, és növeli az energiabiztonságot is.

„A vonzerők nyilvánvalóak, de a decentralizáció kihívások elé állítja az áramszolgáltatói szektort. Ennek középpontjában az áll, hogy miként lehet egyensúlyt teremteni a prosumerek és a kereskedelmi megújuló energiaforrásokra épülő erőművek jellemzően időben változó mértékű termelése között, miközben a folyamatos és megfelelő minőségű áramszolgáltatást fenntartják. Az nem kétséges, hogy a decentralizáció 2023-ban már meghatározó kérdés lesz”

– nyilatkozta Szontág Balázs.

2. Keresletoldali rugalmasság

Idén várhatóan egyre hangosabbá válik az a felhívás a hálózatüzemeltetők felé, hogy segítsék elő a keresletoldali rugalmasság nagyobb fokú alkalmazását. Ahogy a prosumerek egyre jobban megismerkednek az energiatermelésük és fogyasztásuk jellemzőivel, úgy látják majd, hogyan tudnának pénzt keresni azzal, ha a hálózaton keresztül kereskednének vele, és energiatárolási kapacitásukat (beleértve az elektromos járművek akkumulátorait) is eladásra kínálnák. Ehhez azonban szükségessé válik a kereskedelmi kondíciók és szabályok meghatározása. Az áramszolgáltatók nehezen tudnak alkalmazkodni a kétirányú energiaáramlás kezeléséhez olyan hálózatokon, amelyeket eredetileg a néhány termelőtől a sok fogyasztóhoz történő, egyirányú áramlásra fejlesztettek ki.

Ahogyan azt a SmartEn által közzétett új DNV-tanulmány is mutatja, az EU-ban az épületek, az elektromos járművek és az ipar által nyújtott rugalmasság teljes mértékű kiaknázása 2030-ban éves szinten 29,1 milliárd euróval csökkentené az elosztóhálózati beruházásokra fordított kiadásokat. Emellett évente akár 71 milliárd eurót is megtakaríthatnának a fogyasztók, elkerülhetnék a 15,5 terawattóra megújuló energiaforrás-korlátozást és a 2,7 milliárd euró értékű csúcstermelést, valamint a 37,5 millió tonna éves üvegházhatású gázkibocsátást.

3. Digitalizáció

A sok változó ellátási és fogyasztási pontot magában foglaló összetett energiamodell csak digitálisan kezelhető. A közműszolgáltatók a hálózatok digitalizálásának előmozdítását és a meglévő infrastruktúra korszerűsítését egyidejűleg szükséges kezelni. Az S&P Global Market Intelligence 451 Research nevű leányvállalata nemzetközi kutatások alapján arra a következtetésre jutott, hogy a közüzemi ágazat kritikus átmeneti ponton van. A szektor számára ugyanis kihívást jelent a tény, hogy a növekvő igények és az elöregedő örökölt infrastruktúra ellenére is fenn kell tartania a meglévő hálózatot és szolgáltatási szintet. A szektor eközben azzal is szembesül, hogy elengedhetetlen a szolgáltatási modell megváltoztatása, emellett adatalapú döntéseket kell hoznia a működés optimalizálása érdekében. A közműszolgáltatók a digitalizációt vagy a siker kulcsának tekinthetik, vagy pedig az általuk sürgetőbbnek tartott kihívások versenytársának. Egy biztos, 2023-ban minden eddiginél fontosabbá válik a választási kényszer.

4. Kiberbiztonság

A decentralizáció és a digitalizáció hatalmas mennyiségű adat feldolgozásával jár, és ez számos kiberbiztonsági aggályt vet fel, hiszen a rengeteg adat egy rendszerbe történő beépítése növeli annak sebezhetőségét. A hálózat energetikai átállásra való felkészítése és annak biztosítása, hogy az infrastruktúrát és épületeket ne érjék kibertámadások, kollektív felelősséggel jár.

„2023-ban várhatóan az energetikai és a kiberbiztonsági ágazat szorosan együttműködik majd a hálózat védelme érdekében, hogy a nettó zéró célkitűzéseket ne hiúsíthassák meg kibertámadások. A kormányzatnak is szorosan együtt kell működnie az energiaágazattal e célból, hogy biztosítsák a stratégia szilárdságát. Ennek tartalmaznia kell a magánbefektetések és az innovatív új technológiák befogadását, amelyek megnyitják az utat a jobb kockázatkezelési folyamatok és struktúrák előtt”

– emelte ki a szakember.

5. SF₆-mentesség

Az EU tagállamok és más európai országok – köztük az Egyesült Királyság –, a 2020-as évek közepétől fokozatosan tiltja be a globális felmelegedést okozó üvegházhatású SF₆-gáz használatát a középfeszültségű kapcsolóberendezésekben. A közműveknek, valamint az ilyen típusú kapcsolóberendezéseket használó számos más ágazatnak alternatívákat kell választania a jövőbeli projektekhez. Ha ez megtörténik, az SF₆-gáz kapcsolóberendezésekben való felhasználását teljes mértékben betiltják az EU-ban. Ezért minden bizonnyal emelkednek majd az SF₆-kapcsolóberendezések újratöltési árai, valamint a berendezés életciklus végi leszerelése és újrahasznosítása is lényegesen költségesebbé válik. Mivel a decentralizált, nagy mértékben megújuló hálózat gyakoribb kapcsolást igényel, az új kapcsolóberendezések és a cserék európai piaca növekszik.

„Szerencsére az SF₆-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezések technológiája kiforrott és széles körben elérhető a 24 kV-os feszültségtartományig bezárólag. Ez megkönnyíti az SF₆-mentességre való áttérést 2023-ban és az azt követő években. A fenntarthatóbb jövő mindannyiunk javát szolgálja”

– összegezett Szontág Balázs.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ezek a nemzetközi trendek dominálnak idén a hazai villamosenergia-szektorban! appeared first on Műszaki Magazin.

Egy magyar pályázati konzorcium fogja fejleszteni a jövő villamosenergia-rendszerét, illetve az azt működtető aggregátori szoftveres és hardveres hátteret. Az energiaközösségeken és aggregátorokon alapuló villamosenergia-rendszer legfőbb erőssége az, hogy általuk hatékonnyá válnak a megújuló energiaforrások és megtörténik a kisfogyasztók rendszerbe integrálása. A mostani fejlesztési projekt megvalósulása azt eredményezi, hogy a villamosenergia-rendszer újra tudja fogadni például a háztartási méretű napelemeket (HMKE – háztartási méretű kiserőmű), valamint egyre nagyobb arányban lehet elektromos autókat is zöldenergia-forrásból tölteni. Összességében a projekt fejlesztési eredménye nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország elérje a 2030-ra kitűzött célt, miszerint az áramtermelés 90%-a szén-dioxid-mentes legyen.

Fogyasztóból kereskedő

A hazai villamosenergia-rendszer jelenleg is fejlesztés alatt van azért, hogy minél több napelemes kapacitás csatlakoztatása váljon lehetővé mind a vállalatok (50 kW vagy nagyobb), mind a lakosság részéről (HMKE). A sokszor sok helyen említett decentralizált villamosenergia-rendszer létrehozása kiemelt cél az európai országokban, köztük hazánkban is. Ez azt jelenti, hogy a kevés nagy/központi erőművön alapuló, ezáltal centralizált módon történő működés helyett az ország számos pontján kvázi önálló hálózatok jönnek létre – elsősorban megújuló energiaforrásokat használva –, amelyek egymással hatékonyan együttműködve szolgálják az ellátásbiztonságot. Ezeket a kisebb helyi hálózatokat az ott helyben működő áramfogyasztók és -termelők alkotják (azaz ők az energiaközösségek), őket pedig az aggregátorok kötik össze: az aggregátorok elősegítik azt, hogy kiegyenlített legyen a helyi hálózat (akkor is legyen energia, amikor nem termel a napelem), illetve a megtermelt többletenergia kereskedelmét is ellátják.

High-tech háttér az energetikában

Az aggregátorok jövőbeni sokrétű feladatkörének ellátása csak magasszintű informatikai háttérrel és totális digitalizációval valósítható meg, ezt célozza a mostani projekt konzorcium is. A pályázat célja egy központosított aggregátor szoftvert és hardvert is magában foglaló megoldás kidolgozása, lefejlesztése és implementálása, majd több termelő és fogyasztó egység aggregálása. Kulcsfontosságú a rendszer működésében az ún. menetrend, amely az időjárás-függő napelemek várható termelését ütemezi.

A fejlesztési koncepció szerint a

• napelemes termelés előrejelzés, időjárás-előrejelzés,
• várható elektromos autó töltő kihasználtság és
• múltbeli energiafogyasztási adatok

alapján kidolgozott menetrendet a flexibilis fogyasztók és az energiatároló vezérlésével tudja tartani a rendszer. A létrehozandó aggregátor naperőművet, vezérelhető elektromos autó töltő parkot, vezérelhető hőtárolós vízmelegítőket és egy akkumulátoros energiatárolót fog össze.

Mindez az adott energiaközösségnek azért jó, mert az aggregálás eredményeképpen közvetlenül megújuló energiát használhatnak az elektromos autó töltők, a naperőművi menetrendadás pontossága nő, így csökken a kiegyenlítő energia igény (csökkenő áramköltségek), illetve a közös energia eladás és beszerzés révén versenyképesebb árakat érhet el az aggregátor, ez pedig bevételt jelent.

1. ábra: működési modell

Az aggregátoroké a jövő?

Az aggregátorok számos olyan funkcióval rendelkeznek, illetve olyan új képességekkel ruházzák fel a villamosenergia-rendszert, amely alapján a ma még kihívást jelentő problémákra nyújtanak megoldást:

• flexibilitás: az aggregátorok képesek a hálózatot stabilizálni és segítenek a megújuló energiatermelés integrálásában, mindezt akár kis méretű háztartási és ipari méretű fogyasztók és termelők segítségével,
• költségcsökkentés és hatékonyság növelés: az aggregátorok révén egyrészt csökkenthető a hálózat terhelése, így a villamosenergia-átvitel okozta költségek is, másrészt jobban kihasználhatóvá válik a villamosenergia-hálózat, ami által megspórolható számos eszköz beruházás is,
• környezetvédelem és ESG-megfelelés: az aggregátorok segítségével növelhető a megújuló részaránya és kihasználtsága, így csökkenthető mind a fogyasztók, mind az egész magyar villamosenergia-rendszer ökológiai lábnyoma, emellett a vállalatok számára könnyebbé válik a zöldenergia hozzáférése, ami révén növelhetik az ESG-megfelelésüket is,

A pályázati konzorciumot a REG Zrt. vezeti, partnerei pedig az elektromobilitási piacon működő, saját töltőhálózatot üzemeltető Optimum Way Kft., valamint az energetikai okosmegoldások fejlesztésével foglalkozó EKT Solutions Kft.

A REG Zrt. vezérigazgatója, Pusztai Tamás a pályázattal kapcsolatban elmondta, hogy

„ezzel a pályázattal a jövőt modellezzük, azt, hogy például vidéken miként tud működni egy energiaközösség, amelyet családi házas napelemek, a szomszédságukban működő helyi vállalkozás nagy kapacitású napelemes rendszere, valamint a helyiségbe telepített autótöltők alkotnak. A fejlesztésünk keretében azt vizsgáljuk, hogy miként megvalósítható az, hogy állandó legyen az áram-ellátás, sőt az általuk termelt többlet energiát el tudják adni – mindezt fenntartható módon, azaz teljes mértékben tiszta energiák felhasználásával.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő villamosenergia-rendszerét fejlesztik itthon appeared first on Műszaki Magazin.

Megújuló energia fronton az elmúlt napok hírei a hagyományos, visszatáplálásos napelemes rendszerek telepítése körüli felhajtásról szólnak, így az energiatakarékosság növelését célzó REPowerEU tervről kevesebb szó esik. Pedig fontos lenne erről is minél többet beszéljünk, hiszen a projekt fókuszában a klímaváltozás mérséklését célzó szén-dioxid-mentesítés, és a jelenleginél nagyobb energiabiztonság elérése érdekében az EU energiaellátásának diverzifikálása áll. A terv azonban csakis a villamosenergia-piac reformjával párosulva, a prosumerek, azaz a termelő-fogyasztók piaci részvételével valósulhat meg.

Az épülettulajdonsok új energiafelhasználását jellemző prosumer kifejezés az energiatermelő és -fogyasztó háztartásokat és vállalkozásokat foglalja magában. A már milliós nagyságrendű csoport tagjai jelentős mértékben változtathatják meg az energiatermelés és -gazdálkodás módját. Ők együtt képesek ugyanis biztosítani azt a rugalmasságot, amely segíthet stabilizálni a megújuló energiák rendszerét Európában. Ez azért fontos, mert a szél- és napenergia-termelés gyorsított bevezetését, – amelyet a REPowerEU terv javasol – csak a keresleti oldal rugalmasságával lehet ellensúlyozni.

Mit értünk a keresletoldali rugalmasság alatt?

A keresletoldali rugalmasság a vállalkozások és a háztartások energiafelhasználásukkal kapcsolatos döntéseiben nyilvánul meg. Ilyen választás lehet például az energiaigényes folyamatok, vagy az elektromos járművek töltésének az időzítése. A napelemek vagy szélturbinák segítségével energiát termelő prosumerek eldönthetik, hogy a megtermelt energiát azonnal felhasználják-e, vagy inkább eltárolják, hogy majd szükség esetén felhasználhassák. A hálózatra nehezedő nyomás mindkét esetben csökken, és a keresleti csúcsok is kiegyenlítődnek.

„A keresletoldali rugalmasság biztosításának elengedhetetlen feltétele a tárolókapacitás, amely lehet a megújuló energiát hasznosító berendezések részét képező akkumulátoros energiatároló rendszer, vagy akár a hálózathoz a töltőn keresztül csatlakozó elektromos jármű akkumulátora” – mondta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország marketing menedzsere.

“A prosumerek által nyújtható kiegészítő szolgáltatások egyike a tárolókapacitás értékesítése a hálózat felé, amelynek egyre inkább növekedik a piaca. A szolgáltató kapacitást akar majd vásárolni, hogy segítsen kezelni a szél- és naperőművek által termelt növekvő és szakaszosan rendelkezésre álló, változó mennyiségű energiát.”

A fogyasztói választás fontossága

A választás okkal visszatérő téma, hiszen a keresletoldali rugalmasságot lehetővé tevő eszközök és vezérlők – többek között az elektromos járművek is – általában drágábbak, mint nem rugalmas társaik. A lehetséges előnyök teljes mértékű kihasználását pedig még sokáig szükséges tanulmányozni. A leendő prosumerek csak akkor fognak időt és pénzt befektetni, ha látják ennek a pozitív hozadékait.

Németországban a közelmúltban szavazták meg a vezérelhető felhasználói berendezésekről szóló törvénytervezetet, amit a tiltakozások hatására gyorsan vissza is vontak. A rendelet célja a fogyasztói szokások szabályozása lett volna. A rendkívül népszerűtlen javaslatok között szerepelt, hogy a rugalmasságot lehetővé tevő rendszerek tulajdonosait magasabb hálózati díjakkal büntetnék. Ezt abban az esetben vetették volna ki rájuk, ha nem hajlandók átadni a hálózatüzemeltetőknek az elektromos járművek töltőállomásai vagy a hőszivattyúk fölötti kontrollt bizonyos, előre meghatározott időszakokban, hogy a keresletcsökkentés révén lehetővé tegyék a hálózat irányítását. A német lakosság visszautasította a javaslatot, a járműgyártók pedig a fogyasztók mellé álltak, mert attól tartottak, hogy egy ilyen lépés súlyosan visszavetné az elektromos járművek iránti keresletet. A fenti példából is egyértelműen látható, hogy a fogyasztók választási lehetőségei és a rendszer hatékonysága az energetikai átállás létfontosságú tényezői.

Jobb piaci tervezés

A jelenlegi villamosenergia-piacok kialakítása a nagy energiatermelőktől a passzív energiafelhasználók felé irányuló egyirányú energiaáramlásra épül. A decentralizált modell azonban ennek éppen az ellenkezőjét jelenti: a kétirányú energiaáramláson keresztül sok prosumer kereskedik az energiával és a kiegészítő szolgáltatásokkal. Az energiapiac reformja viszonylag könnyen lehetővé tenné a keresletoldali rugalmasságban való tömeges részvételt azáltal, hogy a villamosenergia-piacot a termelő-fogyasztók számára is vonzóvá tenné. Ha a leendő prosumerek látják és megértik, hogyan hasznosíthatják a rugalmassági eszközeiket a teljes energiaköltségük csökkentése érdekében, a részvétel drasztikus növekedésére lehet számítani.

Az árjelzések – például a felhasználási idő szerinti tarifák – is ennek a részét képezhetik, de ennél sokkal többről van szó. A prosumereknek méretükből adódóan szükségük van némi védelemre az energiaár-ingadozásokkal szemben, hogy az épületek korszerűsítéséhez és a kapcsolt elektromos infrastruktúrához – például az elektromos járművek töltőihez – szükséges beruházások megtérülését magabiztosan előre jelezhessék. A vállalkozások számára létfontosságú a beruházások megtérülése, hiszen ők rendelkeznek a legnagyobb potenciállal a keresletoldali rugalmasság biztosításában. Az adatközpontok pedig azon vállalkozások közé tartoznak, amelyek hatalmas mennyiségű energiatárolási kapacitást tudnak rendelkezésre bocsátani, feltéve, hogy ez vonzó számukra. A vállalkozások részvétele a keresletoldali rugalmasságban pedig hatalmas, rendkívül gyors változást idézhet elő.

Hogyan ösztönözhetők a magánszemélyek és -beruházások?

A politikai döntéshozóknak, a termelőknek és az energiaipar szakértőinek össze kell fogniuk, hogy kidolgozzanak egy gyorsan végrehajtható piaci reformtervet. A magánberuházások ösztönzése rövid és hosszú távon egyaránt kulcsfontosságú. Egy újfajta rendelkezés biztosítaná a befektetők bizalma szempontjából oly fontos választási lehetőséget és biztonságot. Az új szabályoknak bankképessé kell tenniük a nagyszabású keresletoldali rugalmassági projekteket. Emellett az elektromosjármű-tulajdonosok és más magánszemélyek részvételét is ösztönözni szükséges.

„Fontos kihangsúlyozni, hogy a REPowerEU energiahatékonysági, villamosítási és megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzéseinek megvalósítása mindannyiunkat érint. Éppen ezért a menetrendnek az energiarendszer rugalmasságára is ki kell terjednie”

– összegezte Szontág Balázs.

The post Így valósulhat meg végre a villamosenergia-piac európai reformja appeared first on Műszaki Magazin.

A másnapi árak a hónap első két hetében még a 150-250 €/MWh sávban mozogtak, majd az orosz gázszállítások csökkentését követően az ár 367 €/MWh-ra is felment – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) júniusi villamosenergia-piaci jelentésében.   

Az öt legnagyobb piac (német, francia, angol, olasz, spanyol) aggregált villamosenergia-fogyasztása júniusban 1,8%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Legnagyobb mértékben (-4,2%) a német fogyasztás csökkent.

Az öt legnagyobb piac termelése 0,7%-kal csökkent, amely leginkább a francia termelés visszaesésének tudható be. A francia havi órás átlagos termelés több mint 19%-kal esett vissza, ezen belül a nukleáris termelés 27%-kal lett alacsonyabb, a földgázalapú pedig több mint a másfélszeresére nőtt az előző év ugyanazon hónapjához képest. A német egységek leállásával kiegészülve az öt országban együttesen 23 százalékkal csökkent a nukleáris termelés. A kieső nukleáris termelést a fosszilis termelés helyettesítette: a szén és gázerőművi termelés egyaránt 19 százalékkal emelkedett.

A hazai bruttó fogyasztás júniusban összességében 3,5%-kal csökkent az előző év ugyanezen hónapjához képest. A fogyasztás ugyanakkor ugrásszerűen megnőtt a hónap utolsó napjaiban, ami a hónap végi extrém meleg időjárásnak tudható be.

A rendelkezésre álló hazai termelőkapacitások nagysága májushoz képest júniusban további 6%-kal csökkent. A szűkösebb kapacitások ellenére ugyanakkor a hazai átlagos órás termelés 1,5%-kal volt magasabb, mint májusban. Érezhetően nőtt a megújulók átlagos órás termelése, ami 17%-kal volt nagyobb, mint az előző hónapban. A naperőművi termelés júniusban 19-én érte el a maximumát, 1765 MW-os értékkel.

A részletes jelentés a MEKH honlapján olvasható.

The post Júniusban az európai irányba történő orosz gázszállítások csökkentése növelte a villamos energia árát appeared first on Műszaki Magazin.