Összesen 17 motort vizsgáltak egy környezettudatos tervezésre szakosodott dániai akkreditált laboratóriumban: két egyfázisú motort és 15 háromfázisú motort, amelyekből a svájci, svéd és finn piacfelügyeleti hatóságok vettek mintát. Közéjük tartozott két nagyobb, 75 kW-os ipari motor is. A motorokat egy olyan kockázatalapú piackutatási megközelítés alkalmazásával választották ki, ahol nem volt cél az adott piac tekintetében reprezentatív mintavétel elérése. Négyet online csatornákon keresztül vásároltak meg, a többit pedig fizikai üzletekben szerezték be.

Vizsgálták az energiahatékonyságot – az energiafogyasztás és a motor által leadott mechanikai energia közötti különbséget. A két 75 kW-os motornak IE4-es hatékonysági osztályt kellett elérnie, ami a 2023. július 1. óta érvényben lévő, legmagasabb előírt motorhatékonysági szint.

Valamennyi motoron ellenőrzéseket végeztek annak megállapítására, hogy azok megfelelnek-e az EU környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeinek a motorokhoz mellékelt termékinformációk alapján.

Kedvező eredmények

Mind a 17 motor megfelelt az energiahatékonysági vizsgálatokon. Hat motornál a mért értékek megegyeztek a gyártó által megadott értékkel, vagy annál jobbak voltak. 11 esetében a mért értékek alacsonyabbak voltak a gyártó által megadott értékeknél, de még mindig a piacfelügyelet által a vizsgálathoz figyelembe vett tűréshatáron belül estek.

Csupán két motor teljesítette a termékinformációkra vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeket A többi 15 motor egyike sem teljesítette az előírásokat, mert azoknál nem adtak tájékoztatást a különböző munkapontokon a kimenő teljesítmény százalékában kifejezett teljesítményveszteségről (fordulatszám vs. nyomaték). A gyártóknak 2022. július 1. óta meg kell adniuk ezt az adatot.

A gyártás éve nyolc motornál hiányzott az adattábláról. Emellett egyes esetekben hiányoztak a pólusok számára, a magassági határértékekre, a környezeti levegővel kapcsolatos határértékekre, valamint a névleges hatásfokra vonatkozó információk.

Kockázatértékelés és megtett intézkedések

Tizenöt gyártót köteleztek arra, hogy a rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében egészítsék ki a hiányzó termékinformációkat. Ezek olyan tudnivalók, amelyek befolyásolhatják a vevőnek a termék megvásárlására irányuló döntését. A piacfelügyeleti hatóságok 12 terméket regisztráltak a piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszerben (ICSMS) – egy kommunikációs platformon, amely az uniós hatóságok számára lehetővé teszi a nem élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos információcserét.

A piacfelügyeleti hatóságok azt javasolták, hogy a gyártók kapjanak képzést arról, hogyan miként teljesítsék a magán terméken és az interneten feltüntetendő termékinformációkra vonatkozó követelményeket a környezettudatos tervezésre vonatkozó rendelet alapján.

„Az ehhez hasonló piacfelügyeleti kampányok létfontosságúak ahhoz, hogy fokozzák a tudatosságot a villanymotorok beszerzésekor megismerendő információk iránt. Ezek elengedhetetlenek a fogyasztóknak, illetve az egységes piacon a tisztességes verseny támogatása érdekében”

– közölte Vanessa Capurso, DG GROW szakpolitikai tisztviselője.

JACOP 2024

A tesztelést egy, az EU és az EFTA országaiban forgalmazott termékek ellenőrzését megcélzó kampány, név szerint a Közös intézkedések a termékek megfelelőségéről (JACOP 2024) elnevezésű program keretében végezték. A biztonságos egységes piac garantálása érdekében az ilyen kezdeményezések segítik a piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködés erősítését. Közösen tesztelik a termékeket, meghatározzák kockázataikat, és összehangolják a munkamódszereket. A villanymotorok az e kampányban ellenőrzött 16 termékkategória egyikét adták.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Villanymotorok EU-s vizsgálata hiányosságokat tárt fel appeared first on Műszaki Magazin.

2025. december 31.-én lejárt a 70 kW-nál nagyobb teljesítményű fűtési és légkondicionáló rendszerek kötelező energetikai felülvizsgálatának határideje, azonban a Nemzeti Klímavédelmi Hatósághoz (NKVH) eddig elenyésző számú felülvizsgálati jegyzőkönyv érkezett be. Ez az alacsony arány komoly helyzetet teremt a szakértői becslések szerint több mint 1000 érintett üzemeltető és mintegy kb 25 millió négyzetmétert magába foglaló 2000 kereskedelmi célú épület számára, amelyeket a szabályozás érinthet.

A vizsgálatot a 2015. évi LVII. törvény és a 666/2020. (XII. 28.) kormányrendelet írja elő, amely alapján az ilyen rendszerek energetikai hatékonyságát nyolcévente kötelező felülvizsgálni. Az NKVH ellenőrzi a teljesítést, és a mulasztás esetén első körben figyelmeztetést küld, tartós nemteljesítés esetén azonban akár 150 000 – 600 000 Ft közötti bírságot is kiszabhat az üzemeltetőre, vagy annak hiányában az épület tulajdonosára. (a továbbiakban együtt: rendszerüzemeltető)

„A kötelező energetikai felülvizsgálat elmulasztása közvetlen anyagi és jogi kockázatot jelent minden érintett szervezet számára. Nemcsak hatósági szankciók, hanem a későbbi szakértői kapacitáskiesések és hosszabb várakozási idők is nehezíthetik a megfelelést”

– mondta Szarvas Gábor, a fenntartható ingatlanpiaci tanácsadással foglalkozó Greenbors Consulting vezetője.

„Ugyanakkor az időben elvégzett felülvizsgálat nem csupán a bírság elkerülését szolgálja, hanem pénzügyi előnyökkel is járhat, hiszen a részletes riport energiatakarékos korszerűsítési lehetőségeket is feltár.”

A felülvizsgálat célja, hogy a fűtési és légkondicionáló rendszerek – beleértve a hőtermelőket, elosztó hálózatot és hőleadókat – energiahatékonyságát és méretezését értékelje, és konkrét, megtakarítást eredményező javaslatokat fogalmazzon meg.

A szakértő kiemelte, hogy bár a folyamat nincs teljeskörűen kodifikálva, tapasztalatai alapján a hatóság várhatóan már 2026-ban elkezdi a felszólítások kiküldését és a mulasztások szankcionálását. Így az érintettek számára még van lehetőség a kötelezettség teljesítésére, amire szerinte a tanácsadó cégek is felkészültek.

Fotók illusztrációk

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Energetikai felülvizsgálatok elmaradása appeared first on Műszaki Magazin.

A nettó nulla kibocsátású energiára való átálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványok több mint 70%-át veszélyezteti az éghajlatváltozás – áll a PwC kilenc fontos nyersanyagot vizsgáló, éghajlati kockázatokról szóló jelentésében.

A hőterhelés és az aszály kockázata világszerte növekszik, ezért a cégvezetőknek fel kell gyorsítaniuk cselekvési terveiket azon kritikus fontosságú áruk előállításának védelme érdekében, melyek a globális népesség és gazdaság számára kulcsfontosságúak – állapítja meg a PwC kilenc árucikket vizsgáló kutatása (Climate risks to nine key commodities).

Minden forgatókönyv jelentős nyersanyagveszélyt prognosztizál

A réz-, kobalt- és lítiumtermelés több mint 70%-a – ezek a tiszta energiára való átállás szempontjából döntő fontosságú ásványi anyagok – jelentős vagy magasabb aszálykockázatnak lesz kitéve 2050-ig a magas kibocsátási forgatókönyv megvalósulása esetén. (Ez az arány ma még kevesebb, mint 10%.) Ugyanez érvényes az élelmiszernövényekre is: a világ rizstermelésének 90%-át (a mai 75%-hoz képest), a kukoricatermelés több mint 30%-át, a búzatermelés több mint 50%-át fenyegeti jelentős aszálykockázat 2050-ig.

Az elemzés szerint még ha a globális szén-dioxid-kibocsátás gyorsan csökkenne is (vagyis az alacsony kibocsátási forgatókönyv valósulna meg), a világ rizstermelésének 87%-a, a kobalt- és lítiumtermelés több mint 70%-a, valamint a bauxit- és vastermelés mintegy 60%-a kerül veszélybe 2050-ig.

Fontos, hogy ezeket a kockázatokat kezelni lehet, és a PwC 27. Globális Vezérigazgatói Felmérésében megkérdezett vezetők 47%-a már most is arra összpontosít, hogy megvédje munkavállalóit és fizikai eszközeit az éghajlati kockázatoktól.

Emma Cox, a PwC UK globális klímaügyi vezetője elmondta:

„Bár a vezérigazgatók tesznek lépéseket a kibocsátások csökkentése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében, többre van szükség. A vállalkozásoknak meg kell érteniük függőségeiket és hatásaikat, illetve együtt kell működniük a kormányzati szereplőkkel és a helyi közösségekkel, hogy átalakítsák fogyasztási és termelési szokásaikat. Ez nem csak az egyes vállalkozások további sikere, hanem a globális népesség általános egészsége és jóléte szempontjából is kulcsfontosságú.”

Az alapvető árucikkek fokozott aszály- és hőkockázatnak vannak kitéve

A kritikus ásványok – a kobalt, a réz és a lítium – az elektronika és a tisztaenergia-technológiák szerves részét képezik, és bár ma még kevésbé veszélyeztetik ezeket a klímaváltozás negatív hatásai, de 2050-re ez az arány akár 70%-ra is emelkedhet. Ugyanakkor a kulcsfontosságú haszonnövények (búza, rizs, kukorica) már most is növekvő kockázatokkal néznek szembe a hőterhelés és az aszályok miatt. Ez a három termény együttesen az emberek által elfogyasztott kalóriamennyiség 42%-át teszi ki.

A legelterjedtebb és legsúlyosabb kockázat a rizst érinti, amelynek mintegy 90%-a jelentős vagy nagyobb hőstressz-kockázattal fog szembenézni 2050-re a magas kibocsátási forgatókönyv szerint. Jelenleg a rizs több mint 75%-át jelentős vagy nagyobb hőkockázat mellett termesztik, ami azt mutatja, hogy nem csak a kockázat szintje számít, hanem az is, hogy a termelők mennyire készek alkalmazkodni. Az alapvető haszonnövényeknél az aszály kockázata is jelentősen növekszik. Jelenleg a kukorica és a búza mintegy 1%-a van kitéve jelentős aszálykockázatnak, de ez az arány 2050-re a magas kibocsátási forgatókönyv szerint a kukorica esetében több mint 30%-ra, a búza esetében pedig több mint 50%-ra emelkedik.

A PwC kutatása szerint a gyártásban, a közlekedésben és az infrastruktúra területén széles körben használt létfontosságú fémek, különösen a világ bauxit- és vastermelésének több mint 60%-át érinti jelentős vagy nagyobb hőstressz-kockázat 2050-re (ez az arány jelenleg 30-50%). A magas kibocsátási forgatókönyv szerint 2050-re a világ cinktermelésének 40%-a lesz kitéve jelentős vagy nagyobb aszálykockázatnak (a mostani nullához képest).

A problémát az is nehezíti, hogy mind a kilenc kritikus árucikk termelése kisszámú országban koncentrálódik, amelyek közül sokan egyre növekvő éghajlati kockázatokkal szembesülnek. Az említett erőforrások esetében a globális kínálat legalább 40%-a – de akár 85%-a – mindössze három országból származik.

A fenntarthatóság elengedhetetlen

Bár a vállalatok és vezetőik egyre inkább felismerik az éghajlati zavarok hatását és lépéseket is tesznek ellene, ahhoz, hogy a globális gazdaság alkalmazkodni tudjon az éghajlati kockázatokhoz, holisztikus megközelítésre van szükség.

„Nem elég csak a vállalati ökoszisztémára koncentrálni, hanem az ellátási lánc egészében kell csökkenteni a káros hatásokat és kockázatokat, és minél inkább fokozni az ellenálló képességet, kihasználva a lehetőségeket olyan termékek, szolgáltatások vagy üzleti modellek kialakítására, amelyek segítik a vállalatokat és a közösségeket az alkalmazkodásban”

– hangsúlyozta dr. Szalay Rita, a PwC jogi és adótanácsadási területének vezető ESG szakértője.

„E célt szolgálják a nemrégiben bevezetett szabályozási lépések is, melyek a nagyvállalatoktól elvárják ellátási láncaik feltérképezését, kockázati felmérését, rendszeres átvilágítását és a feltárt kockázatok megfelelő kezelését (mint pl. a magyar ESG-törvény és az EU nemrég elfogadott CS3D irányelve)”

– hangsúlyozta a szakember.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Veszélyben a kulcsfontosságú nyersanyagok appeared first on Műszaki Magazin.

Tavaly március óta függünk a különböző informatikai eszközöktől, igyekszünk átalakítani a munkamódszereinket és küzdünk az egyén és a társadalom számára egyaránt fontos emberi kapcsolatok hiányával. A tanulmányból kiderül, hogy a vállalatok milyen azonnali intézkedésekkel segíthetik elő a dolgozók hatékonyabb munkavégzését, illetve mérsékelhetik az alkalmazottak kiégését.

 A Dell legelső idegtudományi kutatási kísérletét 2020 év elején kezdte, amely során a résztvevők agyhullámait vizsgálták érzékelő headsetekkel. Az aktivitás és a konkrét helyzetekre adott reakciók megfigyelésével fel tudták mérni a szakemberek, hogy milyen hatással van a technológia a munkavégzéshez szükséges képességekre és úgy általában véve a dolgozók jólétére. A kutatás azt erősítette meg, ami egyébként is feltételezhető volt előzetesen: a magas szinten és megbízhatóan működő, illetve a lassan vagy egyáltalán nem reagáló technológia komoly hatással volt az alkalmazottak érzelmeire és hatékonyságára – az összefüggés mértéke azonban meghökkentő volt.

Nagyobb a jelentősége, mint ahogy elsőre feltételeznénk

A technológia meghibásodása gyorsan stresszhelyzeteket teremthet, különösen akkor, ha nem tudunk személyes, azonnali segítséget kérni az informatikusoktól. A kutatás rávilágított, hogy a nehezen kezelhető vagy problémás technológiával több mint kétszer olyan stresszes elvégezni egy adott feladatot, mint egy jól használhatóval. A feszültség mértéke ilyenkor még annál is magasabb, mintha valakit arra kérnének, hogy akarata ellenére nyilvánosan énekeljen el egy dalt, amelyet nem ismer. Fontos része volt továbbá a kutatásnak, hogy ezt a munkanap után hogyan tudják kipiheni a munkavállalók, hogyan tud oldódni a stressz. Az eredmények azt mutatták, hogy a rossz technológiai környezet miatt háromszor annyi időbe telt regenerálódniuk.

A stressz azután enyhült jelentősen, miután a résztvevők jobban működő informatikai hátteret kaptak, mi több, 37 százalékkal jobban is teljesítettek. Ráadásul megfelelő eszközökkel időt is spóroltak, hiszen jó technológiával egy alkalmazott óránként 23 percet képes megtakarítani. Ez egy 40 órás munkahéten 15 órát jelent. A nehezen használható technológia átlagosan több mint 30 százalékkal rontja a munkavállaló teljesítményét, függetlenül attól, hogy az adott felhasználó mennyire ért a számítógépekhez. A kutatás során generációnként eltérő eredmények születtek: a régebbi eszközök az Y-generáció fiatalabb tagjaira, illetve a Z-generációra voltak a legnagyobb hatással.

A végfelhasználói élmény egységesítése a hatékony munkavégzésért

Fontos, hogy szem előtt tartsuk: minden munkakörben mást jelent az ideális informatikai háttér, és ez nem csak feladatkörönként, de személyenként is változhat. A használt technológia kiválasztásánál olyan konkrét szempontokat is figyelembe kell venni, amelyek folyamatosan hatással vannak az alkalmazottak munkájára. Ezek közé tartoznak többek között a jelszómódosítások, a rendszer zárolása és a hálózati kapcsolatok. Ilyenkor a végfelhasználói élmény egységesítése nyújthat megoldást, illetve segítség lehet a különböző – vállalati és magántulajdonú – eszközökön végzett riportkészítés és adminisztráció központosítása.

Ennek érdekében a Dell olyan megoldásokat biztosít, amelyek kiválóan működnek vegyes környezetben, és bárhonnan lehetővé teszik a biztonságos és hatékony munkavégzést. Alkalmazottközpontú informatikai megközelítésük alapja a Workforce Persona Consulting Services szolgáltatás, amelynek keretében az alkalmazottakat a szerepkörükhöz és munkavégzési szokásaikhoz leginkább megfelelő, stresszmentesen használható eszközökkel, perifériákkal és alkalmazásokkal látják el. A Dell Technologies Unified Workspace segítségével az informatikai vezetők üzembe helyezhetik, biztonságossá tehetik, kezelhetik és támogathatják az eszközöket, függetlenül attól, hogy az alkalmazott honnan dolgozik. Az eszközök és az új hardverek otthoni üzembe helyezésével zökkenőmentes technológiai élményt lehet nyújtani a dolgozóknak.

Az apróságok is számítanak

A technológiahasználat pozitív és negatív élményei hosszan tartó hatást gyakorolnak az alkalmazottak közérzetére. A Dell a Brain on Tech kutatásában megvizsgálta a jelszavas bejelentkezést is, hogy felmérjék a gyakori „nem tudok bejelentkezni a munkámhoz” élmény pontos hatásait. A kutatásban résztvevők esetében a számítógépen történő jelszavas bejelentkezés sikertelensége a határidős munkáknál 5 másodpercen belül 31 százalékkal növelte a stresszt. Ez kihatott a később elvégzett feladatokra is, amelyeket így a felhasználók nem tudtak nyugodtan elvégezni.

Megoldás lehet erre a jelszavak használatának leegyszerűsítése. A dolgozók bejelentkezésének zavartalansága és zökkenőmentessége érdekében a Dell kifejlesztette az Express bejelentkezési funkciót, amely a felhasználó távollétében zárolja az eszközt, majd a felhasználó visszatérésével automatikusan feloldja – mindezt biometrikus technológia alkalmazásával. Ha ehhez hozzávesszük a Dell Technologies Unified Workspace nyújtotta környezetfüggő hozzáférési és egyszerű jelszó-visszaállítási lehetőségeket, a végfelhasználók informatikai élménye máris sokkal felhasználóbarátabbá válik.

Intelligencia: „Köszönöm, nem is tudtam, hogy erre van szükségem.”

Napjaink multitaskingra épülő világában a számítógépeken rengeteg olyan alkalmazás és szoftver található, amelyek lehetővé teszik, hogy az alkalmazottak egyszerre három dologgal is foglalkozzanak: e-mailekre válaszoljanak, dolgozzanak egy projekten és közben egyeztessenek a munkatársaikkal, ügyfeleikkel. A munkafolyamatok során fellépő nehézségek jelentősen ronthatják a dolgozók teljesítményét és hozzáállását. Például azoknál az alkalmazottaknál, akik átélték egy táblázat adatainak elvesztését, a stressz szint 17 százalékkal emelkedett mindössze 8 másodperc alatt.

Az alkalmazások és eszközök teljesítményének kiegyensúlyozására a Dell kifejlesztette a beépített, mesterséges intelligencián alapuló optimalizációs szoftvert, a Dell Optimizert, amely megismeri az alkalmazottak munkamódszereit és reagál rájuk. A Dell Optimizert arra tervezték, hogy a háttérben automatikusan javítsa az alkalmazások teljesítményét, az akkumulátor üzemidejét és a hangbeállításokat az optimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Emellett a Dell SupportAssist megoldása is segíti a nyugodt munkavégzést, amely egy mesterséges intelligencián alapuló automatizált és prediktív támogatási technológia. A SupportAssist folyamatosan figyeli és javítja az eszközflottát és a helyreállítási folyamatok mielőbbi megkezdése érdekében proaktív módon figyelmezteti a felhasználót és a Dellt is az észlelt problémákról.

The post Pozitív technológiai élmények a nagyobb hatékonyságért appeared first on Műszaki Magazin.

A világ legnagyobb motorgyárában öt különböző Otto-, illetve három különböző dízelmotor-variánst, valamint egy elektromos meghajtás-családot gyártanak 63kW (86 LE) és 470kW (639 LE) teljesítményintervallumban. A Győrben készülő legkisebb méretű erőforrás egyszerre hatékony, ugyanakkor igazán sportos és lendületes dinamikát biztosít az autónak. A háromhengeres, turbóval szerelt benzinmotort három éve gyártja a vállalat, ezidáig több mint 360 000 darab készült az Audi Hungariánál a Volkswagen Konszern különböző modelljei számára.

,,Szimatrobot” vizsgálja az üzemanyag szivárgását

A háromhengeres meghajtás a győri telephelyen számos ellenőrzésen esik át, mielőtt kiszállítják. Többek között az üzemanyag szivárgását is megvizsgálják az úgynevezett „szimatrobottal”, amely a felépített üzemanyagkör tömítettségét elemzi: amennyiben benzint észlel, azonnal jelzi a rendellenességet. A robot továbbá biztosítja a mérési eredmények visszakövethetőségét az elmentett adatokkal. A munkatársaknak a „szimatrobot” alkalmazásával természetesen nem kell üzemanyaggal érintkezniük.

Az R3 1.0 TSI típusú motorokat az Audi Hungaria mellett a konszern több telephelye is gyártja az Audi, Volkswagen, Seat és Skoda modellek számára. Az ezzel a meghajtással felszerelt autók elsősorban Németországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban népszerűek. A motor 95, 110 vagy akár 128 lóerős teljesítményre képes, ennek köszönhetően számos, főként a városi autózásban használt modellbe építik be világszerte, a Volkswagen Konszern gyártótelephelyein.

Amennyiben a robot benzint észlel, azonnal jelzi a rendellenességet

A háromhengeres benzines meghajtás négyféle Audi modellbe (Audi Q2, A1 Sportback, A3 Limousine és A3 Sportback), öt Seat modellbe (Seat Arona, Leon, Leon ST, Ibiza, valamint Ateca), hét különböző Skoda típusú autóba (Skoda Rapid, Fabia, Karoq, Scala, Kamiq, Octavia és Octavia Combi), továbbá természetesen a Volkswagen járműveibe, méghozzá nyolc különböző modellbe (Volkswagen Golf, Golf Variant, Polo, up!, T-Roc, T-Roc Cabrio, T-Cross és Virtus) épül.

Az Audi Hungariánál 1994-ben kezdődött meg a motorgyártás. Az első győri motor egy négyhengeres, ötszelepes erőforrás volt. Az évek során folyamatosan bővült a motorgyártás portfóliója, a belsőégésű motorok mellett 2018-tól elektromos meghajtások is készülnek Győrben. A vállalat a Volkswagen Konszern 37 járműgyártó telephelye számára gyárt erőforrásokat.

The post Robot szimatolja az Audi háromhengeres motorjait appeared first on Műszaki Magazin.

Az autók gyártása egy átfogó, mindenre kiterjedő vizsgálatsorozattal zárul annak érdekében, hogy a vevők kifogástalan minőségben kapják meg autóikat. A vizsgálat egyik eleme egy tömítettségvizsgálat, melynek során valamennyi autó áthalad egy 40 méter hosszú esőztető alagúton.

A nagyteljesítményű fúvókákból percenként 25 liter víz zúdul az autóra

A kabin előtt egy rádiófrekvenciás azonosító (RFID) szenzor segítségével azonosítják az érkező gépkocsi típusát. A rendszer a típusnak megfelelő áztatási és szárítási programot indítja el. A kabin belsejében nagyteljesítményű fúvókákból percenként 25 liter víz zúdul az autó minden egyes négyzetméterére, ami vízkitettség szempontjából egy monszunesőnyi mennyiséget is felülmúl. A vizsgálat összesen hat percig tart, amelynek része többek között a tető, a kerékjárati ívek és a padlózat felőli áztatás is.

A vizsgálat során a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszik. A kabin vízrendszere zárt, ennek köszönhetően a felhasznált víz egy biológiai, bakteriális tisztító rendszerből kerül ismételt betáplálásra. A víz keménységét különféle paramétereknek (pl. PH érték, vezetőképességi index) megfelelően szabályozzák.

A tömítettségvizsgálatot követően az autókat még ebben a különleges kabinban megszárítják, majd a munkatársak egy speciális mérőműszer segítségével ellenőrzik, hogy valóban nem jutott-e víz a belső térbe. Ezt követően folytatódik az autók tesztelése, ellenőrzése a prémium minőség biztosításáért.

A vizsgálat összesen hat percig tart

Az Audi Hungaria járműgyártásában jelenleg az Audi TT Coupé és TT Roadster, valamint az Audi Q3 és Q3 Sportback modellek készülnek.

The post Audi Hungaria: monszuneső zúdul minden egyes győri Audira appeared first on Műszaki Magazin.

A forgóberendezéseket a megfelelő működés biztosítása érdekében rendszeresen ellenőrizni kell. Sylvain Humbert, az SKF termékfejlesztési igazgatója nyilatkozatában elmondta:

„Ha nem végezzük el a vizuális vizsgálatokat, akkor nem vesszük észre, ha az alkatrészek károsodnak, és ez váratlan gépleálláshoz vezethet. A szemrevételezéssel történő ellenőrzések során felfedezhetjük a problémákat, valamint megtervezhetjük és végrehajthatjuk a megelőző intézkedéseket.”

Azonban a berendezéseket a vizsgálatok elvégzéséhez gyakran le kell állítani, megszakítva ezzel a létfontosságú műveleteket és költséges leállást okozva.

Az SKF TKRS stroboszkópjai lehetővé teszik a berendezések vizuális vizsgálatát forgómozgás közben. A kézi készülékek villanófényeket bocsátanak ki, amelyek időzítése megegyezik a berendezés üzemi fordulatszámával. Ez olyan optikai hatást eredményez, mintha a mozgó alkatrészek egyhelyben állnának. Ezáltal lehetővé válik a vizuális vizsgálatok elvégzése.

Néhány stroboszkóp esetében bonyolult feladat lehet a villanófény időzítésének és a vizsgált berendezés fordulatszámának összehangolása. Ezzel szemben a TKRS stroboszkópok gyorsan és egyszerűen beállítható és könnyen használható eszközök. A TKRS stroboszkópok felhasználói a forgóberendezés fordulatszámához igazíthatják a stroboszkóp villanófény-frekvenciáját.

A haladó szintű TKRS stroboszkópok lézert használnak a berendezések fordulatszámának felismerésére, valamint beépített külső indítójel-bemenettel rendelkeznek, amely képes a jelek fogadására a fordulatszám-jelet leadó berendezésekről. Ezek a funkciók lehetővé teszik a villanófény-frekvencia automatikus szinkronizálását.

Az energiahatékony fénykibocsátó diódáknak (LED-eknek) köszönhetően a TKRS stroboszkópok a piacon található legnagyobb fényerővel rendelkező kézi eszközök közé tartoznak, amelyek kifejezetten éles képet biztosítanak a felhasználó számára a forgóberendezés vizuális vizsgálatához. Fontos szempont, hogy ezt a fényerőt a felvillanások időtartamának meghosszabbítása nélkül érik el, amely miatt a kimerevített kép homályos lehetne.

A kompakt és ergonomikus kialakításnak köszönhetően a stroboszkópok kényelmesen hordozhatók zsebben vagy szerszámos ládában. Továbbá az eszközök nagy felhasználói felülettel rendelkeznek, amely egyszerűen használható, ugyanakkor a szolgáltatások és a beállítások széles köréhez biztosít hozzáférést.

A TKRS sorozat négy stroboszkópot tartalmaz, amelyek különböző szintű felhasználhatóságot biztosítanak. A sorozatba az alábbi készülékek tartoznak:

• TKRS 11, kompakt és megfizethető LED-es stroboszkóp;
• TKRS 21, kompakt kialakítású, mégis nagy teljesítményű LED-es stroboszkóp;
• TRKS 31, kompakt, haladó szintű LED-es/lézeres stroboszkóp; és
• TKRS 41, nagy teljesítményű LED-es stroboszkóp.

„A TKRS termékcsaládot azzal a céllal fejlesztettük ki, hogy hatékony és könnyen használható stroboszkópot kínáljunk a vevőink számára, függetlenül az anyagi lehetőségeiktől.”

– mondta Jens Kammann, az SKF marketing igazgatója.

A TKRS sorozat ideálisan használható a különböző általános karbantartási feladatokhoz, többek között a tengelykapcsolók, a ventilátorlapátok, a fogaskerekek, a szíjak és láncok stb. vizsgálatához. A stroboszkópok emellett felhasználhatók a gyártás korszerű minőségellenőrzéséhez és a vizuális rezgésdiagnosztikához is.

További információ: www.skf.com

The post Az SKF stroboszkópok segítségével egyszerűen elvégezhető a berendezések vizuális vizsgálata appeared first on Műszaki Magazin.