Az Óbudai Egyetem szakmai, kutatói közreműködésével, a konzorciumi partnerekkel együttműködve, jelentős fejlesztőmunka eredményeképpen sikeresen működik a WREN műhold.

A program koordinátora, szakmai vezetője Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata, az Alba Regia Kar docense. Prof Dr. Kovács Levente rektor kezdeményezésére, és Dr. habil. Eigner György koordinációjával a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar két oktatója, Dr. Gyányi Sándor és Dr. habil Wührl Tibor tervei alapján készült mikrorezgés analízis kártya kapott helyet a fedélzeten. Ehhez a technikai segítséget Csibrák Tamás nyújtotta. (A fedélzeti mikrorezgés analízis adatok a nagyfelbontású képek feldolgozását és képjavító utómunkálatainál nyújtanak segítséget.)

Pályára állítását és néhány hónapig tartó műszaki teszteléseket követően Magyarország területéről rendszeresen továbbít távérzékelt adatokat. A műhold fedélzetén multispektrális, SWIR kamera és pozíciómérő eszközök mellet az Óbudai Egyetem által fejlesztett mikrovibrációt monitorozó egységet is elhelyeztek. A projekt célja, hogy a folyamatosan frissülő adatok ismeretében, a globális klímaváltozás hatásaként egyre gyakrabban előforduló csapadékhiányos időszakokban előrejelzést adjon az aszállyal veszélyeztetett területekről. Az aszály-monitoringnak köszönhetően mérsékelhetővé tehetők az aszálykárok. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság által kiépített 116 mérőállomás adatait is felhasználva, azt kiegészítve nagy-felbontású, multispektrális műholdas felvételekkel olyan rendszer és technológia alakítható ki, amely nagyobb kiszámíthatóságot biztosít a mezőgazdaság, így a gazdálkodók számára. A mesterséges intelligencia lehetőségeit is felhasználva, a műholdas felvételek feldolgozása időben biztosít a talajnedvességre és növényzetállapotra vonatkozó adatokat, információkat, amely figyelmeztet a szükséges beavatkozásra, valamit felhasználhatók a precíziós gazdálkodás döntéstámogatásában is.

A jelenleg elérhető műholdak adataival indult kutatás tapasztalatainak, a tesztterület talajmintáin végzett nagyszámú mérésnek, a fejlesztőkkel történt egyeztetéseknek és nem utolsó sorban a konzorciumi tagok hatékony együttműködésének köszönhetően másfél évvel ezelőtt készült el.

A talajnedvesség becslésére alkalmas indexek és modellek fejlesztése több éves kutatási munkára épül, melyhez tartoznak több időpontban végzett, nagyszámú in situ mérések. Kamerák tesztelése laboratóriumi körülmények között is történt, melynek során ismert nedvességű talajminták reflektanciát vizsgáltak. A pályára állítás után elsőként legfontosabb volt a műhold és a földi vevőállomás közötti kapcsolat létrehozása. A műhold fedélzetén elhelyezett egységeknek számos feladatot kell ellátniuk, így például biztosítani a működéshez szükséges energiát, a kamerákat vezérelve, rendszeres időközönként képeket készíteni Magyarországról, azokat tárolni, illetve továbbítani a földi állomásra.

A fedélzeti multispektrális kamerarendszer már sikeresen működik, és képeket készít az ország szántóterületeiről. Az így nyert adatok alapján a kutatók képesek pontos képet alkotni a talajnedvességről és a vegetáció állapotáról, ami kulcsfontosságú információ a precíziós gazdálkodás számára.

A WREN-1 képes oldalra is „kinézni”, így egy áthaladás során nagyobb területet tud lefedni, mint a hasonló kategóriájú műholdak. Ez lehetővé teszi, hogy gyakrabban gyűjtsenek adatokat a célterületekről. Ezek az információk segítik a gazdálkodókat, a tápanyag-utánpótlás vagy éppen a permetezés optimalizálásában.

Jelenleg a műhold adatainak automatikus előfeldolgozásához szükséges algoritmusok tesztelése folyik, ami alapvető feltétel az adatok gyakorlati felhasználásához.

Tekintettel a 2025 éveleji rossz időjárási viszonyokra a műhold a világ más tájairól is készített felvételeket, így az előfeldolgozási algoritmusok tesztelése már akkor kezdődött. (Magyarországon rossz volt az időjárás, emiatt felhőmentes területekről készültek a felvételek.)

A műhold alacsony, körülbelül 500 kilométeres pályán kering, legalább három évre tervezett üzemidővel számolnak, de megfelelő körülmények között akár öt évig is működhet. A földmegfigyelési adatok elérhetőségét a projekt során két irányban is fejlesztik: lesz nyilvános webes felület, valamint programozható interfész (API) külső rendszerek számára. A fejlesztői tervek szerint lehetőség nyílik a műhold fedélzeti számítógépének Földről történő programozására is.

A WREN-1 nemcsak technológiai siker, hanem hosszú távú lehetőségeket is nyit: több műholdból álló rendszerrel vagy akár az Európai Űrügynökség pályázatain való részvétellel új távlatok nyílnak a magyar űripar előtt.

A projekt az Európai Unió támogatásával, 756,55 millió forintos, vissza nem térítendő forrásból valósult meg, és nagy lépést jelent a digitális mezőgazdaság és a fenntartható vízgazdálkodás felé.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar siker az űrben appeared first on Műszaki Magazin.

A C3S Kft. legújabb kisműholdja, a COMBIT Számítástechnikai Zrt. által vezetett konzorcium tagjaival az Óbudai Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem együttműködésében valósult meg. A 6U (20 cm × 10 cm × 34.05 cm) méretű nanoműhold augusztus 16-án este indult útnak a SpaceX Falcon-9 rakétájával. Pályára állítását követően Magyarország területéről továbbít távérzékelt adatokat.

Az európai uniós támogatásból finanszírozott projekt a precíziós mezőgazdaság magyarországi gyors terjedésével, a digitális agrometeorológiai adatszolgáltatásra megnőtt igény alapján jött létre.
A küldetés célja az, hogy a folyamatosan frissülő adatok ismeretében, az egyre gyakrabban előforduló csapadékhiányos időszakokban, előrejelzést adjon az aszállyal veszélyeztetett területekről, ezzel az aszálymonitoringnak köszönhetően mérsékelhetővé tegye hazánkban az aszálykárokat.

A WREN-1 (Water Resources in Efficient Networks) a talaj felső rétegének nedvességtartalmát és a növényzet fejlődését vizsgálja. A fedélzeti multispektrális képalkotó rendszer, a földfelszínt 16 x 16 méteres részletességgel, közel 10 000 négyzetkilométeres területre vonatkozóan fogja megbecsülni egy áthaladás alatt. A növényzet fejlődésének megfigyeléséhez, a látható, közeli infravörös és rövid hullámú infravörös hullámhosszban gyűjt majd adatokat. A műhold nagy előnye, hogy nem csak azt a területet képes lefotózni, ami felett áthalad, hanem oldalra is ki tud tekinteni, amivel sűrűbben készíthet képeket egy adott területről.

A műholdfelvételek feldolgozását követően, a rendszer nagy felbontású biofizikai és biokémiai adatokat küld majd, melyeket egy gépi tanulási algoritmusokat használó rendszer fog feldolgozni.

A tervek szerint az eszköz alacsony Föld körüli pályán mozog majd a Föld felszínétől 515-520 km-re és napi 15 alkalommal kerüli majd meg a Földet.

A küldetés garanciáját a C3S Kft többszörös repülési múltja, az eddigi űrbe bocsátott műholdjainak 100%-os hibátlan működése, nagy megbízhatóságú és hosszú élettartamú 6U platformja és adatkezelési szolgáltatása biztosítja. A műholdat a teljes küldetése alatt, a C3S fogja üzemeltetni.

A pályára állítás után első és legfontosabb feladat a műhold és a földi állomás közötti kapcsolat létrehozása, majd a fedélzeti alrendszerek beindítása lesz. A műhold fedélzetén elhelyezett egységek biztosítják majd a működéshez szükséges energia előállítását, a kamerák vezérlését, a megfelelő kapcsolat létrejöttét. A helyzetstabilizáló alrendszer működésével állnak majd irányba a kamerák. A kamerák kalibrációját követően pedig készülnek az első felvételek, amiket majd a WREN tárol és továbbít a földi állomásra, ahonnan a kutatásban résztvevő projektcsapat kapja meg további értékelésre.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újabb magyar műhold appeared first on Műszaki Magazin.