A VOSZ korábban is kiállt a kisvállalkozói adózás egyszerűsítéséért, a legkisebb vállalkozások működését és növekedését támogató, kiszámítható szabályozási környezet kialakításáért. Az új KATA-ról szóló tervezet irányát és tartalmát összességében támogatjuk. Az alábbiakban néhány javaslattal élünk annak érdekében, hogy az új KATA valóban a vállalkozók széles körének kínáljon vonzó és fenntartható adózási lehetőséget és a gazdaság fehéredését és az adminisztrációs terhek csökkentését is megfelelően szolgálja.

A tervezet egyik legfontosabb változása, hogy ismét lehetővé tenné a vállalkozások és más szervezetek részére történő számlázást. Kedvező változásként értékeljük, hogy a KATA-t a főállású vállalkozók mellett mellékállásúak, nyugdíjasok és tanulmányaik mellett vállalkozók is választhatnák.

A tervezet szerint a főállású kisadózók havi tételes adója 100 ezer, a nem főállásúaké 50 ezer forint lenne. Ez igen jelentős teher növekmény, mégis az az álláspontunk, hogy szükséges lépés, mert a KATA ezzel – és a tervezet szerinti értékkövetéssel – válhat fenntartható és az adórendszer többi elemével összhangba kerülő adózási formává. Az éves bevételi értékhatár 22 millió forintra emelését szintén időszerűnek tartjuk. A magasabb tételes adóhoz a főállású vállalkozók esetében magasabb társadalombiztosítási ellátási alap is társulna, amit a nyugdíj- és egyéb ellátási jogosultságok szempontjából fontos előre lépésnek tartunk.

A VOSZ megítélése szerint a tervezett változtatások gazdasági hatása összességében pozitív, még akkor is, ha az egyes vállalkozói csoportokat eltérően érinti. Előzetes modellszámításaink alapján egy évi 18 millió forint árbevételű, több vállalkozásnak szolgáltató informatikai vagy tanácsadó egyéni vállalkozó éves közterhe a jelenlegi átalányadózáshoz képest akár egymillió forinttal is csökkenhet. Egy évi 8 millió forint bevételű, lakossági ügyfeleknek dolgozó mellékállású vállalkozó megtakarítása meghaladhatja az évi félmillió forintot. Ugyanakkor a 80%-os költséghányadra jogosult szakmákban – például a fodrászoknál és a taxisoknál – a különbség jóval kisebb lehet, míg egyes nyugdíjas vállalkozók számára továbbra is az átalányadózás maradhat kedvezőbb.

Mindez arra utal, hogy az új KATA különösen az alacsony költséghányadú, tudásalapú szolgáltatások, valamint a mellékállású vállalkozások körében növelheti a vállalkozási kedvet, a vállalkozóvá válást, a kisebb szolgáltató vállalkozások piacra lépését, valamint a nagyobb vállalatok és a hazai mikrovállalkozások közötti beszállítói kapcsolatok kialakulását. A VOSZ szerint az új KATA egyik fontos szerepe lehet az induló vállalkozások támogatása. Az egyszerű és kiszámítható adózási környezet csökkentheti a vállalkozásalapítás kockázatait és hozzájárulhat a vállalkozói aktivitás további növekedéséhez. A szabályozás sikerének egyik legfontosabb mércéje az lehet, hogy képes-e a jelenleg informális vagy szürkegazdaságban működő tevékenységeket a legális gazdaság irányába terelni. A VOSZ szerint a megfelelően kialakított KATA hozzájárulhat az adózási fegyelem javulásához és a gazdaság további fehéredéséhez.

A kedvező változások mellett ugyanakkor több olyan rendelkezést is látunk, amely a vállalkozások egy részénél indokolatlan korlátozást vagy aránytalan terhet jelenthet. A VOSZ ezért az alábbi öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.

Mindenképpen indokoltnak látjuk a megrendelői koncentrációra vonatkozó 50%-os korlát felülvizsgálatát

A tervezet szerint megszűnne a KATA-jogosultság, ha a vállalkozó éves bevételének legalább fele egyetlen megrendelőtől, illetve annak kapcsolt vállalkozásaitól származik. A szabály nyilvánvaló céljával, a bújtatott foglalkoztatás megakadályozásával egyetértünk, azonban a korlát a valódi vállalkozói tevékenységet is akadályozhatja. Véleményünk szerint a szabályozásnak a tényleges gazdasági függőséget és a munkaviszony-jelleget lenne szükséges vizsgálnia, nem pedig önmagában a bevételek megoszlását. A vállalkozói önállóság megítélésénél ezért nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani annak, hogy a vállalkozó saját üzleti kockázatot visel-e, önállóan szervezi-e a munkáját, saját eszközökkel dolgozik-e, illetve szabadon vállalhat-e más megbízásokat.

Számos olyan foglalkozást, hivatást azonosítottunk, amelyeknél a feladat természetéből adódóan hosszabb, több hónapos projekteken dolgoznak. Így egy nagyobb projekt átmenetileg az éves árbevétel jelentős részét biztosítja. Ez önmagában tehát számos esetben nem jelent munkaviszonyt, gondoljunk csak például a filmes és televíziós szakemberekre, produkciós munkatársakra, fotósokra és videósokra, építészekre, mérnökökre és műszaki tervezőkre, grafikusokra és illusztrátorokra, reklám- és marketing szakemberekre, a gazdaság számtalan területén dolgozó szakértőkre és tanácsadókra, kutatókra és projektalapon dolgozó szakemberekre, művészekre és más kreatív szakemberekre (a sor még hosszan folytatható). A VOSZ szerint az 50%-os szabály egy nem kívánt gazdasági ösztönzőt is létrehozhat. A vállalkozók egy része nem üzleti vagy szakmai megfontolásból, hanem kizárólag adózási okokból kényszerülhet megbízásait több szereplő között megosztani, illetve visszautasítani olyan projekteket, amelyek egyébként indokoltak és gazdaságilag hatékonyak lennének. A szabályozásnak nem szabad a piaci folyamatokat mesterségesen torzítania vagy a vállalkozások növekedését korlátoznia.

A VOSZ ezért az 50%-os küszöb emelését, illetve olyan kiegészítő feltételek kialakítását javasolja, amelyek a tényleges gazdasági önállóságot vizsgálják (utasítási jog, saját eszközök használata, munkaidő meghatározása stb.), és nem pusztán a megrendelők közötti bevételmegoszlást.

A volt munkáltatóra vonatkozó 24 hónapos tilalom enyhítése

A tervezet a korábbi munkáltató részére történő számlázást a munkaviszony megszűnését követő két évben kizárná. A VOSZ egyetért azzal, hogy az adózási szabályok nem ösztönözhetik a munkaviszonyok mesterséges vállalkozói jogviszonnyá alakítását. Ugyanakkor a két évre szóló általános tilalom túlzottan merev. A gazdaságban gyakori, hogy egy munkavállaló önálló vállalkozást indít, majd korábbi munkáltatójának is nyújt szolgáltatásokat, immár tényleges vállalkozói kockázatot vállalva. Javasoljuk, hogy a jogszabály az ilyen eseteket ne automatikusan zárja ki, hanem objektív, ellenőrizhető feltételek alapján különböztesse meg a valós vállalkozói tevékenységet a színlelt foglalkoztatástól (ld. fent).

A nyugdíjas vállalkozók adóterhének mérséklése

Az új KATA egyik előnye, hogy ismét lehetővé tenné a nyugdíjasok belépését a rendszerbe. Ugyanakkor a havi 50 ezer forintos tételes adó sok esetben meghaladhatja a nyugdíjas vállalkozók jelenlegi átalányadózás mellett fizetendő közterheit. Egy évi 8 millió forint bevételű, lakossági ügyfeleknek szolgáltató nyugdíjas tanácsadó esetében például a jelenlegi szabályok szerinti éves személyi jövedelemadó hozzávetőleg 370 ezer forint, míg az új KATA 600 ezer forint lenne. A VOSZ ezért indokoltnak tartja a nyugdíjas kisadózók számára alacsonyabb tételes adó vagy más, arányos kedvezmény lehetőségének vizsgálatát. A nyugdíjasok tudásának, tapasztalatának és gazdasági aktivitásának megőrzése nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági érdek is.

A bevételi értékhatárok összehangolása és a növekedés ösztönzése

Kedvezőnek tartjuk a KATA éves bevételi értékhatárának 22 millió forintra emelését, valamint azt, hogy ez 2027-ben egybeesne az általános forgalmi adó alanyi mentességének értékhatárával. Ugyanakkor a határok átlépése jelentős többlet terhet és adminisztrációt okozhat, ami visszafoghatja a vállalkozások növekedési szándékát. A VOSZ ezért a két rendszer hosszabb távú összehangolását, az értékhatárok rendszeres, előre kiszámítható felülvizsgálatát (tervezhető valorizációt), valamint a határátlépéshez kapcsolódó adminisztráció egyszerűsítését javasolja. Olyan szabályozásra van szükség, amely nem az árbevétel visszafogására, vagy kiskapuk keresésére, hanem a vállalkozások fejlődésére ösztönöz.

Mindezek mellett, a digitalizáció ösztönzése és az adminisztráció további csökkentése érdekében a VOSZ támogatná az új KATA-hoz kapcsolódó adminisztráció további egyszerűsítését, ideértve a NAV által előkészített bevallási és adatszolgáltatási megoldások szélesebb alkalmazását. A legkisebb vállalkozások esetében az adminisztratív terhek csökkentése önmagában is versenyképességi tényező lehet.

A teljes adóterhelés és a versenysemlegesség vizsgálata

Az új KATA megítélésekor nem elegendő a havi tételes adó összegét vizsgálni. A KATA-t az átalányadózással és más választható adózási formákkal együtt, a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulékok, a szociális hozzájárulási adó, valamint az ellátási jogosultságok figyelembevételével kell értékelni. Különösen fontos ez azért, mert 2027-ben az átalányadózás általános költséghányada 50%-ra emelkedik. Ennek megfelelően hasznos lehet egy vállalkozói tevékenységek és bevételi kategóriák szerint elkészített részletes hatásvizsgálat, amely bemutatja az egyes adózási formák közötti tényleges különbségeket, azok költségvetési hatásait, valamint a vállalkozói működésre gyakorolt várható következményeket. A vizsgálat egyúttal megfelelő alapot teremthet annak értékeléséhez, hogy az egyes adózási formák egymáshoz viszonyított szabályozása kiegyensúlyozott feltételeket biztosít-e az azonos piacon működő vállalkozások számára. Véleményünk szerint a jogalkotó célja, hogy a szabályozás ne teremtsen indokolatlan versenyelőnyt vagy versenyhátrányt az azonos piacon működő vállalkozások között.

Az október 14-ig meghirdetett társadalmi egyeztetés lehetőséget ad az észrevételek benyújtására, de a szabályozás gazdasági jelentősége ennél alaposabb szakmai párbeszédet indokol. A VOSZ közvetlen egyeztetést kezdeményez a Pénzügyminisztériummal, és javasolja a véleményezési határidő meghosszabbítását. Fontosnak tartjuk, hogy a törvény véglegesítése előtt az érintett vállalkozói kör bevonásával, konkrét vállalkozási modelleken is ellenőrizzék a tervezett szabályok hatásait.

Forrás: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az új KATA-tervezet lehetőség a kisvállalkozások megerősítésére appeared first on Műszaki Magazin.

Az új szabályok kezelési díjat írnak elő minden olyan árucikkre, amelyet nem uniós webáruházakból vásárolnak, és közvetlenül az uniós fogyasztóknak küldenek. Ez hozzájárul az egyedi csomagok áradatának kezelésével járó, egyre növekvő költségek fedezéséhez. A kezelési díjat ugyanaz a szervezet fizetni meg, amely az adott csomaghoz kapcsolódó egyéb vámdíjak megfizetéséért is felelős, így elkerülhető, hogy a költségeket a fogyasztókra hárítsák. A kezelési díj pontos összegét az Európai Bizottság határozza meg, és azt kétévente felülvizsgálják, hogy arányban maradjon a tényleges költségekkel. A tagállamok legkésőbb 2026. november 1-jétől kezdik el beszedni a díjat.

A platform felelőssége

Azokat az eladókat és platformokat, melyek nem uniós országokból származó áruk közvetlen távértékesítését teszik lehetővé uniós fogyasztók számára, importőrként kezelik majd. Ez arra kötelezi őket, hogy bocsássák a vámhatóságok rendelkezésére az összes szükséges adatot, megfizessék vagy garantálják a díjakat, és gondoskodjanak arról, hogy az Európába szállított áruk megfeleljenek az uniós jogszabályoknak. Az elszámoltathatóság biztosítása érdekében ezeknek a vállalatoknak az EU-ban letelepedettnek kell lenniük, vagy olyan uniós székhelyű szervezetnek kell képviselnie őket, amely engedélyezett gazdálkodói (AEO) vagy megbízható kereskedői státusszal rendelkezik. Ezzel megelőzhető, hogy a szabályok kijátszására fedőcégeket használjanak.

A vámhatóságok számára könnyebben ellenőrizhető tömeges szállítmányok ösztönzése érdekében a nem uniós országokban működő eladókat és platformokat arra ösztönzik, hogy raktárakat működtessenek az EU-ban. Az EU-n belüli ügyfeleiknek szánt szállítmányokra alacsonyabb kezelési díj vonatkozik, feltéve, hogy áruikat összevont csomagolásban és olyan nagy mennyiségben importálják, amely hatékonyabbá teszi a vámellenőrzéseket.

Azok a vállalatok, amelyek ismételten figyelmen kívül hagyják az uniós szabályokat, az előző 12 hónapban az EU-ba behozott áruk összértékének legalább 1 százalékát (és legfeljebb 6 százalékát) kitevő bírsággal sújthatják. Emellett a vámhatóságok felfüggeszthetik, visszavonhatják vagy érvényteleníthetik megbízható kereskedői vagy engedélyezett gazdálkodói státuszukat, és magas kockázatú gazdasági szereplőként jelölhetik meg őket.

Az eljárások és a digitális rendszerek egyszerűsítése

Azok az import-export vállalatok, amelyek betartják a szabályokat, és átlátható módon együttműködnek a vámhatóságokkal, részesülhetnek az egyszerűsített „megbízhatósági és ellenőrzési” rendszer előnyeiből. Ehhez kezdetben átvilágításon kell átesniük, és hozzáférést kell biztosítaniuk a vámhatóságok számára elektronikus rendszereikhez. Cserébe szállítmányaikat ritkábban ellenőrzik, és rugalmasabban fizethetik meg a vámokat és egyéb díjakat. A jelenlegi AEO-státusz is megmarad, így a kisebb gazdasági szereplők számára is elérhető marad ez a vámügyi státusz.

Uniós adatközpont

A reform létrehoz egy új, páneurópai vámügyi informatikai rendszert, az uniós adatközpontot, amelyet az új uniós vámhatóság kezel majd. A rendszer 2031-től választható, 2034-től pedig kötelezővé válik. Az adatközpont felváltja az európai vámhatóságok által jelenleg használt legalább 111 különálló informatikai rendszert. A vállalatok számára könnyebbé és gyorsabbá teszi az áruk bejelentését és a vámhatóságokkal való kommunikációt. A vámhatóságok pedig átfogóbb adatok alapján végezhetnek kockázatelemzést, és könnyebbé válik a határokon átnyúló együttműködés is.

Új uniós vámhatóság

A reform létrehozza az uniós vámhatóságot is a franciaországi Lille-ben. A hatóság várhatóan már a kezdetektől teljes körűen működőképes lesz. Fő feladata a vámügyi együttműködés koordinálása, a közös kockázatkezelés biztosítása és az uniós adatközpont működtetése lesz.

A következő lépések

A Tanács már hivatalos jóváhagyta a reformot, így a Parlament zöld jelzése az eljárás utolsó lépése. A reformot szerdán 16.00-kor (közép-európai nyári idő szerint) hivatalosan kihirdetik, majd a lehető leghamarabb közzéteszik az EU Hivatalos Lapjában. A rendelet egy nappal később lép hatályba, a tagállamoknak pedig 12 hónap elteltével teljes körűen alkalmazniuk kell az új szabályokat.

A jelentéstevő szerint

Dirk Gotink (EPP, Hollandia), a témában felelős jelentéstevő elmondta: „Ez 1968 óta az európai vámügyi szabályozás legátfogóbb reformja, amely támogatja a kereskedelmet és az uniós szabályok betartatását. Jelentéstevőként saját szememmel láttam, milyen cunamit jelentenek az uniós szabályokat megsértő, adót nem fizető, Kínából érkező csomagok, amelyek elárasztják a vámhatóságokat.Véget vetünk a Kínából érkező olcsó, előírásoknak nem megfelelő és veszélyes importáruk rendkívül káros üzleti modelljének, és helyette olyan kereskedelmet támogatunk, amely a mi szabványainkon és a tisztességesebb versenyen alapul. Végre megadjuk Európa 80 000 vámtisztviselőjének azokat az eszközöket, amelyekre szükségük van a fogyasztók és a vállalkozások védelméhez a következő évtizedekben.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az Európai Parlament elfogadta az új e-kereskedelmi és vámügyi szabályokat appeared first on Műszaki Magazin.

A Starlink Mobile a 4iG Csoport magyarországi és nyugat-balkáni távközlési szolgáltatásait erősíti, míg a Sovereign Solutions-megállapodás az állami szintű, szuverén és védett műholdas kommunikációs képességek fejlesztését támogatja.

A két vállalat ezzel Európában egyedülálló együttműködési modellt hoz létre, amely a kereskedelmi célú, műhold-mobil összeköttetést a Sovereign Solutions műholdas kommunikációs technológiájával ötvözi.

A megállapodás szervesen illeszkedik a 4iG Csoport távközlési, űr- és védelmi technológiai profiljához, és egyben innovációvezérelt áttörést jelent a vállalatcsoport számára.

„A mai bejelentés jelentősége az, hogy a hálózati kapcsolódás lehetősége mindenki számára, mindenhol elérhető legyen. A 4iG Csoport és a SpaceX egy úttörő modellt dolgozott ki, amely a Starlink műhold–mobil technológiájára épülő kereskedelmi szolgáltatást a Sovereign Solutions első európai bevezetésével kapcsolja össze. Büszkék vagyunk arra, hogy élen járunk Európában ennek a jövőképnek a megvalósításában, és a SpaceX-szel közösen új globális mércét állítunk fel abban, hogy a technológia mit tesz lehetővé.”

– mondta Jászai Gellért, a 4iG Csoport elnök-vezérigazgatója.

„A 4iG Csoport a Starlink Mobile szolgáltatás, valamint a következő generációs V2 konstellációs technológiánk előremutató bevezetésével üzembiztos, közvetlen műhold–mobil összeköttetést biztosít majd a Magyarországon és a Nyugat-Balkánon élők számára. A V2 közvetlenül a mobiltelefonokon teszi elérhetővé a nagy sebességű szélessávú adatkapcsolatot, és lehetővé teszi az általunk világszerte használt 2 GHz-es frekvenciasáv harmonizált alkalmazását. Nagy öröm számunkra, hogy együttműködést alakíthatunk ki a 4iG Csoporttal, amely Magyarországot a Sovereign Solutions európai bevezetésének élvonalába helyezi.”

– mondta Gwynne Shotwell, a SpaceX elnöke és operatív igazgatója.

STARLINK MOBILE: A ONE MOBILHÁLÓZATAINAK KIEGÉSZÍTÉSE

Starlink Mobile:

A Starlink a világ legnagyobb, alacsony Föld körüli pályán működő, műholdak és mobiltelefonok közötti közvetlen kapcsolatot biztosító konstellációja, amelyhez az LTE-kompatibilis mobilkészülékek külön műholdas végberendezés nélkül kapcsolódhatnak. A műholdas kapcsolat a földi mobilhálózatokat kiegészítve olyan térségekben is elérhetővé teheti a mobilkommunikációt, ahol a hagyományos hálózati lefedettség korlátozott vagy nem áll rendelkezésre.

A 4iG Csoport Magyarországon és Albániában indítja el a kereskedelmi szolgáltatást. E két ország csatlakozik a Starlink Mobile hat kontinensre kiterjedő nemzetközi piacaihoz, ahol a szolgáltatás jelenleg emberek milliói számára érhető el. A technológia különösen a hegyvidéki térségekben és a part menti vizeken javíthatja a mobilkommunikáció elérhetőségét. A bevezetés ütemezése az egyes piacok szabályozási, műszaki és kereskedelmi feltételeinek alakulásától függ.

A Starlink Mobile üzembiztos összeköttetése rendkívüli helyzetekben és átmeneti hálózati kiesések idején is támogatja a 4iG Csoport ügyfeleinek folyamatos hálózati kapcsolatát, valamint lehetővé teszi a közszolgáltatások és a kritikus infrastruktúrák működéséhez szükséges kommunikációt.

Starlink Mobile V2:

Az együttműködés a jövőben kiterjed a Starlink Mobile következő generációs V2 technológiájára is, amely a SpaceX globális, 2 GHz-es elsőbbségi frekvenciahasználati jogosultságai alapján működik. A technológiára épülő szolgáltatás Magyarországon, Albániában, Montenegróban és Észak-Macedóniában indul el. A 4iG Csoport úttörő szerepet vállal a földi és műholdas mobilkommunikáció fejlesztésében az Európai Unióban, hogy a távoli és korlátozott hálózati ellátottságú területeken is emberek milliói számára tegye elérhetővé az üzembiztos összeköttetést.

A több országot átfogó szolgáltatásindítással a 4iG Csoport várhatóan a Starlink Mobile európai bevezetésének élvonalába kerül.

SOVEREIGN SOLUTIONS: VÉDETT MŰHOLDAS KOMMUNIKÁCIÓ

A Sovereign Solutions keretében a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (SDT) és a SpaceX kiterjesztett műholdas kommunikációs képességeket és végponttól végpontig védett adatkommunikációt egyesítő, integrált szolgáltatást fejleszt. A tervek szerint 2027-ben induló szolgáltatás szélessávú összeköttetést, valamint védett és szuverén hálózati infrastruktúrát biztosít.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 4iG – SpaceX Starlink megállapodás appeared first on Műszaki Magazin.

Stratégiai befektetés Magyarországon

A Promise Group közép-európai növekedési stratégiájának részeként a csoport magyarországi leányvállalata, az APN Promise Hungary Kft. felvásárolta a Kontron Partner Kft. tulajdonjogát. Az egyeztetések még 2025-ben kezdődtek, a tranzakció pedig 2026 első felében zárult le.

Az akvizíciót követően 2026. július 1-től a felvásárolt vállalat Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A cél nem pusztán a piaci részesedés növelése, hanem egy olyan, hosszú távon fenntartható szervezet kialakítása, amely egyszerre kínál Microsoft-licencelési, felhőalapú, mesterséges intelligencia- és kiberbiztonsági megoldásokat.

A magyarországi akvizíció szervesen illeszkedik a Promise Group 2025–2030 közötti nemzetközi növekedési stratégiájába, amelynek középpontjában a regionális terjeszkedés, valamint a Microsoft-ökoszisztémára épülő szolgáltatások fejlesztése áll.

Folytonosság a partnerek számára

Az integráció során kiemelt szempont a működés folytonosságának biztosítása. A Promise Enterprise Hungary Kft. néven tovább működő vállalat esetében valamennyi szerződés, szolgáltatás, CSP-megoldás, kapcsolattartó és támogatási folyamat változatlan marad, miközben az ügyfelek a nemzetközi vállalatcsoport szakmai tudásához és erőforrásaihoz is hozzáférhetnek.

A licenceléstől a digitális transzformációig

Az informatikai piac az elmúlt években alapvetően megváltozott. A Microsoft Copilot, az Azure AI és más generatív AI-megoldások alapjaiban alakítják át a vállalatok működését. A hangsúly ma már nem pusztán a szoftverlicenceken, hanem az üzleti tanácsadáson, a felhőmigráción, az adatplatformokon, a kiberbiztonságon és a mesterséges intelligencia bevezetésén van. Ebben a környezetben a Promise Group stratégiai technológiai partnerként támogatja ügyfeleit a digitális transzformáció teljes folyamatában.

Nemzetközi háttér, helyi szakértelem

A Promise Group ma már 16 országban van jelen, az elmúlt évben hét új piacra lépett be, és mintegy 300 szakemberrel támogatja partnereit. A kétszeres Microsoft Partner of the Year díjas vállalat több mint 600 partnerrel dolgozik együtt, platformján több mint 5000 Azure-előfizetést kezel, miközben a Microsoft CSP-disztribúció mellett marketing-, oktatási, finanszírozási és technológiai támogatást is nyújt. Hosszú távú célja, hogy a régió vállalatai számára stratégiai technológiai partnerként segítse a mesterséges intelligenciára, a felhőszolgáltatásokra és a kiberbiztonságra épülő digitális transzformációt, amelyben a magyar piac kiemelt szerepet tölt be.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Stratégiai akvizícióval erősít Magyarországon a Promise Group az AI-korszakban appeared first on Műszaki Magazin.

A német TRUMPF stratégiai megállapodást kötött az olasz Cutlite-tal, és átveszi a Cutlite Penta S.p.A. üzletágát annak anyavállalatától, az El.En. S.p.A.-tól. A tranzakció lezárását 2026 második felére tervezik, a szükséges hatósági jóváhagyások után.

A pratoi Cutlite több mint három évtizedes tapasztalattal rendelkezik a lézervágásban. Mintegy 190 munkatársat foglalkoztat, és különösen az egyedi, nagy formátumú, 30–60 kW teljesítményű fiberlézeres vágórendszerek területén erős.

A plazmavágás területére tör a lézer

A felvásárlás egyik legérdekesebb technológiai vetülete, hogy ezekkel a nagy teljesítményű rendszerekkel a lézervágás már olyan vastag anyagok megmunkálását is célba veszi, ahol hagyományosan a plazmavágás számított bevett megoldásnak.

A lézerteljesítmény növelése ugyanakkor önmagában nem minden. A gazdaságos termeléshez a teljes rendszer – a vágófej, a gépdinamika, a folyamatgáz-ellátás, az automatizálás és az anyagmozgatás – összehangolása szükséges. A Cutlite ezen a területen jelentős tapasztalatot szerzett, különösen az ügyfélspecifikus gépek fejlesztésében.

A Cutlite márka megmarad

A TRUMPF nem olvasztja be teljesen az olasz gyártót. A Cutlite önálló márkaként működik tovább, saját gyártási, értékesítési és szerviztevékenységgel, miközben termékei kiegészítik a TRUMPF kínálatát.

A tranzakció a nagyméretű csövek lézervágásában is erősíti a TRUMPF pozícióját. Ez többek között a nehézgépgyártásban, az energetikában és az acélszerkezet-gyártásban nyithat új alkalmazási lehetőségeket.

A felvásárlás jól mutatja a piac irányát: a 30–60 kW-os fiberlézerek már nem pusztán technológiai teljesítményrekordot jelentenek, hanem egyre inkább ipari termelőeszközzé válnak. A TRUMPF pedig a Cutlite megszerzésével egyértelműen pozíciót foglal ebben a versenyben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post TRUMPF–Cutlite: stratégiai felvásárlás appeared first on Műszaki Magazin.

A „Global Lighthouse Network” a Világgazdasági Fórum kezdeményezése, amely azokat a gyárakat és értékláncokat ismeri el, amelyek kiemelkedő eredményeket érnek el a termelékenység, az ellátási lánc rugalmassága, az ügyfélközpontúság, a fenntarthatóság és a tehetséggondozás területén. A legutóbb odaítélt minősítések azt is jól szemléltetik, hogy a mesterséges intelligencia (MI) miként alakítja át a gyártást és az ellátási láncokat, intelligensebbé, rugalmasabbá és fenntarthatóbbá téve azok működését. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalatának El Pasó-i és pekingi telephelyei a digitális innováció, a kiváló működés és a mérhető üzleti hatások ötvözésével mutatnak jó példát erre az átalakulásra.

„A Világgazdasági Fórum elismerése megerősíti elkötelezettségünket amellett, hogy az emberek, a digitális technológiák és a fenntarthatóság együttes erejére építve alakítsuk át ellátási láncunkat. El Paso és Peking példázza, hogyan tudjuk felhasználni a fejlett technológiákat, köztük a mesterséges intelligenciát is, hogy nagyobb ügyfélértéket nyújtsunk, miközben felgyorsítjuk saját működésünk és az egész vállalati ökoszisztémánk dekarbonizációját”

– mondta el Mourad Tamoud, a Schneider Electric „Supply Chain” területért felelős vezetője.

El Paso, Egyesült Államok – Ügyfélközpontú, „Engineer-to-Order” innováció

A Schneider Electric egyedi megrendelésre termelő (Engineer-to-Order, ETO) üzemei közül elsőként az El Pasó-i létesítmény nyerte el a Példakép elismerést, mégpedig az „Ügyfélközpontúság” kategóriában. 2021 óta ez az első olyan telephely az Egyesült Államokban, amely kiérdemelte ezt a minősítést. Az üzem ügyfélközpontú működését fejlett digitális eszközök és mesterséges intelligencián alapuló megoldások teszik lehetővé, amelyek fokozzák a rugalmasságot, a testreszabhatóságot és a reagálóképességet.

A létesítményben az ügyfelek igényei alapján kialakított kisfeszültségű és középfeszültségű elektromos berendezéseket gyártanak, amelyek lehetővé teszik, hogy az ipari és üzleti felhasználók, valamint a lakosság biztonságosan jusson áramhoz a hálózatból. A komplex ETO-folyamatok teljes körű digitalizálásával az El Pasó-i üzem jelentősen javította a működés átláthatóságát és a végrehajtás pontosságát, miközben sikeresen kezelte a megnövekedett egyedi igényeket. Az adatközpontok iránti kereslet gyors bővülése mellett is sikerült az „engineer-to-order” értéklánc egészében bevezetett IoT- és fejlett mesterséges intelligencia-megoldások segítségével 61 százalékról 97 százalékra növelni a határidőre történő szállítások arányát, akár 35 százalékkal csökkenteni az átfutási időket, és megszüntetni 43 millió dollár értékű hátralékos megrendelést. A gyárban fejlett elemzési eszközöket és összekapcsolt rendszereket használnak a tervezési, gyártási és ellátási lánc műveleteinek összehangolására, biztosítva ezzel a testreszabott megoldások gyorsabb és megbízhatóbb szállítását az ügyfelek számára.

Peking, Kína – Teljes körű fenntarthatóság nagy léptékben

A pekingi üzem a fenntarthatóság területén elért eredményeiért kapta meg az elismerést, mivel jól példázza azt, hogy a fejlett technológiák és az innováció hogyan ösztönözhetik a dekarbonizációt az értéklánc egészében. Az ETO és az összeszerelési tevékenység integrálásával a telephely az EcoStruxure rendszerekkel kompatibilis SF₆-mentes megoldások gyártására összpontosít.

A 30 százalékos üzleti növekedés, egyre több folyamat üzemen belülre helyezése és a szigorúbb fenntarthatósági követelmények teljesítése közben a telephelyen átfogó, végponttól végpontig terjedő dekarbonizációs stratégiát valósítottak meg, ami egyszerre támogatta a bővítést és a környezeti hatások csökkentését. Több mint 50 fejlett eljárási mód – köztük az SF₆-mentes termékek tervezése, a beszállítói dekarbonizációs programok, a mesterséges intelligenciával támogatott energiaoptimalizálás – alkalmazásával mérhető eredményeket értek el az összes kibocsátási kategóriában.

Ezek a kezdeményezések lehetővé tették a Scope 1 kibocsátás 65 százalékos csökkentését, a Scope 2 kibocsátás teljes megszüntetését, valamint a Scope 3 kibocsátás 43 százalékos mérséklését, miközben az energiahatékonyság 36 százalékkal javult. A logisztika „zöld” átalakítása és az ökoszisztémán belüli együttműködés révén az üzem a dekarbonizációt saját működésén túlra is kiterjeszti, hogy a teljes értékláncban kezelje a kibocsátást.

Intelligencia és fenntarthatóság: az ellátási láncok jövője

Az új Példakép minősítések bizonyítják, hogy lehetséges egyszerre ösztönözni az üzleti növekedést, megfelelni a változó ügyféligényeknek és jelentősen csökkenteni a környezeti hatást – ezzel pedig megmutatják, hogy az intelligens és fenntartható ellátási láncoknak igenis van jövőjük.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újabb nemzetközi elismerést szereztek a Schneider Electric gyárai appeared first on Műszaki Magazin.

A részletes keresésre szánt időt már csak azokra a cégekre áldozzák, amiket a mesterséges intelligencia ajánl nekik, ezzel pedig teljesen átrendeződik a piac. Ha egy vállalat digitális jelenléte nem tisztázott a nyelvi modellek számára, a potenciális ügyfelekből álló tölcsér anélkül szűkül be, hogy arról a cégvezetés tudomást szerezne, míg végül a márka teljesen eltűnhet a radarról.

Az elmúlt 25 év legnagyobb átalakulása zajlik éppen az internetes keresésben: a kulcsszavas böngészést felváltotta a közvetlen kérdezés. A Google legújabb fejlesztései – köztük a háttérben futó, villámgyors Gemini modell és az önállóan kutató keresőügynökök – pedig végleg megváltoztatják a megszokott működést. A felhasználók ma már nem akarnak maguk dönteni egy találati lista alapján, hanem azonnali, összefoglalt és pontos válaszokat várnak.

Ez a fordulat a B2B szegmenst érinti a legérzékenyebben, hiszen a komplexebb és hosszabb döntési folyamatok miatt itt gyorsan kialakulhat a „sötét vásárlási tölcsér” jelensége. A vásárlók és beszerzők a döntéseik előtt már az AI-tól kérnek tanácsot. A nyelvi modellek pedig egyetlen válaszban kiemelnek számukra 3-4 konkrét céget. A láthatatlan vállalatok így teljesen kimaradnak ezekből az ajánlásokból, a leendő ügyfelek pedig anélkül mennek át a konkurenciához, hogy a cég fel tudná mérni ezt a kárt.

Konszolidáció és a VIP-klub effektus

A St. Gallen-i Egyetem 2026 áprilisi kutatása – amelyet Julius Schulte és csapata végzett – rámutatott, hogy az AI-ajánló rendszerek működése kifejezetten igazságtalan képet mutat. A vizsgálatok szerint bár az AI által használt háttérforrások és weboldalak naponta akár 65 százalékban is cserélődhetnek, a konkrét cég- és márkaajánlások ennél lényegesen állandóbbak, és 45-59 százalékos stabilitást mutatnak.

Ez a működés a gyakorlatban egyfajta VIP-klub effektust hoz létre. Bizonyos piacvezető vagy jól feldolgozott szereplők folyamatosan ott vannak az AI ajánlásaiban, miközben a többi vállalat szinte teljesen láthatatlanná válik a mesterséges intelligencia számára.

„A vállalati szektor jelentős része továbbra is a klasszikus Google-helyezéseket figyeli, miközben a célcsoportjuk már nagy valószínűséggel AI-alapú döntéstámogató rendszereket használ. Az AI-modellek nem szavakat, hanem entitásokat – valós fogalmakat, szereplőket és összefüggéseket – értelmeznek. Ha egy cég adatai strukturálatlanok vagy hiányosak, a rendszerek vagy teljesen mellőzik a márkát, vagy félrevezető információkat adnak meg róla”

– mutat rá Hrenkó András, a hrenko.ai alapítója.

AEO (Answer Engine Optimization): a láthatóság 4 alapköve

A generatív modellekre és keresőügynökökre való optimalizálás alapvetően eltér a hagyományos SEO-tól. Ahhoz, hogy egy márka bekerüljön az AI által generált ajánlásokba, az alábbi négy pillérre kell építkeznie:

Entitásépítés és strukturált adatok: az AI-ügynökök pontos megértését a Schema.org jelölések (pl. termék, esemény, FAQ) biztosítják, így a robotok közvetlenül kiolvashatják a lényeges adatokat.

Hiteles forrásstruktúra és márkaemlítések: a nyelvi modellek kiemelten támaszkodnak a mértékadó sajtóorgánumokra, szakmai jegyzékekre és iparági elemzésekre. Nem kizárólag a közvetlen hivatkozások (linkek) számítanak, hanem a tiszta márkaemlítések kontextusa és azok szakmai hitelessége.

Válaszközpontú, adatgazdag tartalom: a semmitmondó marketingnyelvet a tréningbotok átugorják. A lényegre törő, kérdés-válasz struktúrába rendezett tények és a rendszeresen frissített szakmai anyagok élveznek elsőbbséget.

Technikai bejárhatóság (AI-botok): a szerveroldali védelmek vagy tárhely-beállítások nem blokkolhatják az AI-szolgáltatók (pl. OpenAI, Anthropic, Perplexity) keresőrobotjait, különben az oldal láthatatlan marad.

Adatalapú kontroll: mérhetővé vált a láthatatlan AI-jelenlét

Mivel a nyelvi modellek válaszai lekérdezésről lekérdezésre változhatnak, a láthatóság pontos mérése a teljes piacon komoly kihívást jelent. Ennek a technológiai korlátnak az áthidalására született meg az AEO Monitor, a hrenko.ai által fejlesztett elemzőplatform.

A szoftver a legmeghatározóbb modellekben – köztük a ChatGPT, Google Gemini, Claude, Perplexity és DeepSeek felületein – teszi fel a piac szempontjából releváns kulcskérdéseket, majd négy egzakt mutató alapján elemzi az eredményeket:

• Említési arány: megmutatja, milyen gyakran és mennyire kiemelten javasolja a márkát az AI.
• Ajánlási arány: kiemeli, hogy a válaszok hány százalékában szerepel a cég határozott, kiemelt javaslatként.
• Átlagos pozíció: méri a szöveges említések és a hivatkozott linkek helyezését.
• Domináns hangulat: automatikus elemzéssel vizsgálja, hogy pozitiv, semleges vagy kritikus a kontextus.

A platform ezenfelül méri az adott kontextusban a versenytársak közötti láthatóság eloszlását, feltárja az AI-t tápláló külső forrásokat, és megmutatja, hogy az AI-robotok milyen sűrűn látogatják a weboldalt.

„Nem a rendszerek kijátszása a cél. Először pontos képet alkotunk a vállalatok AI-láthatóságáról, majd a valós szakmai teljesítményüket és hitelességüket úgy strukturáljuk, hogy azt az AI-algoritmusok könnyen értelmezhessék és ajánlhassák. Az AEO Monitor adatai segítségével a cégvezetők végre megérzések helyett pontos mérések alapján tarthatják kézben és fejleszthetik márkájuk jelenlétét”

– összegezte Hrenkó András.

Forrás: Hrenko

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Cégek AI rangsorolása – ne maradjon le! appeared first on Műszaki Magazin.

Az Atradius legfrissebb, 2026-os Fizetési Szokások Barométer jelentésének adataiból kirajzolódik, hogy a magyarországi vállalati szférában (B2B) ismét megjelent a körbetartozás jelensége. „A tartósan magas kamatkörnyezet, a kulcsfontosságú állami támogatások (mint a Széchenyi Hitel program) kamatainak megduplázódása, valamint a makrogazdasági lassulás együtt olyan gazdasági környezetet eredményeztek, amely különösen érzékenyen érinti a leginkább kitett ágazatokat – köztük az építőipart, a logisztikát és a kiskereskedelmet” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius magyarországi országigazgatója.

Dominóeffektus: ha a vevő késik, mindenki megérzi

A felmérés rávilágít, hogy a magyar piacon ijesztő méreteket öltött a fizetési fegyelem lazulása: a hazai vállalatok 78%-ának vannak lejárt számlakövetelései. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy tízből közel nyolc partner jó eséllyel késve egyenlíti ki a tartozását.

A mögöttes okokat vizsgáló adatok alapján a partnerek nem feltétlenül hanyagságból nem fizetnek, inkább egy klasszikus, kényszerű láncreakcióról van szó: a vevők jelentős része (51%) azért csúszik, mert saját magának is cash flow-problémái és likviditási gondjai vannak. A cégek lényegében a finanszírozást próbálják meg áthárítani a beszállítóikra, elindítva ezzel a veszélyes körbetartozási spirált.

A 30 napon túli késedelmek csapdája

Bár a számlák egy részét rövid időn belül rendezik, a mélyebb statisztikák nyugtalanító képet mutatnak. A lejárt követelések jelentős hányada csúszik át a kritikus időszakokba: a számlák 10%-a 31–60 napot, míg 8%-a 61–90 napot késik a határidőhöz képest.  A legdrámaibb és legfájdalmasabb adat azonban az, hogy a számlák 8%-a több mint 90 napot, azaz negyedévet meghaladóan kint ragad. Ez a szintű csúszás már nem „pici probléma”, hanem közvetlen veszély. Az elmúlt évek tükrében ez egy egyértelműen romló trendet jelez. Ebben a környezetben a cégek finanszírozása rendkívül megdrágult; a banki hitelek a magas kamatok miatt szinte megfizethetetlenek, ami tovább fojtogatja a vállalkozások működőtőkéjét, csökkentve likviditási mozgásterüket és növelve finanszírozási igényüket.

A behajthatatlan követelések valósága

„A barométer egyik legnyugtalanítóbb megállapítása a jelentett behajthatatlan követelések aránya. A magyarországi vállalatok jelentős részénél a teljes követelésállomány 2–5%-a (a válaszadók 11%-ánál ), sőt esetenként az 5%-ot is meghaladó része (a válaszadók 1%-ánál)  teljesen behajthatatlanná válik”

– emeli ki Vanek Balázs.

„Hogy ezt kontextusba helyezzük: egy 1 milliárd forintos forgalmú cég esetében ez azt jelenti, hogy 20–50 millió forintnyi elvégzett munkát vagy árut egyszerűen le kell írni veszteségként ami a profitrátát nagyban befolyásolhatja számos szektor esetében.”

A legsérülékenyebb szektorok

A 2026-os adatok szerint a magyar vállalkozások 43%-a a fizetésképtelenségi helyzet további romlására számít a következő 12 hónapban, és a cégek négyötöde a makrogazdasági környezetet és a gazdasági lassulást nevezi meg mint első számú kockázati tényezőt. A napi szintű és likviditási gondok leginkább a következő, rendkívül törékeny szektorokat sújtják:

• Építőipar és logisztika/fuvarozás: az állami és magánberuházások visszaesése miatt azonnali tőkehiánnyal küzdenek.
• IT és elektronikai kiskereskedelem: a lakossági és vállalati keresletcsökkenés közvetlen kárvallottjai.
• Sertéstenyésztők és agrárpiac: az inputanyagok drágulása és a kiszámíthatatlan felvásárlási árak miatt kivéreztetett helyzetben vannak.
• Kis benzinkúthálózatok: a működési költségek növekedése és a szűk árrések miatt a túlélésért küzdenek.

A rendszerszintű kockázatokat mérsékelni kell

Magyarországon már 3 éve folyamatosan több mint 1000 céget számolnak fel havonta, ami a jelenlegi magas, 6%-os kamatkörnyezetben súlyos rendszerszintű kockázatot jelent. A helyzet eszkalálódásának elkerülése érdekében az Atradius szakértője három fő területen javasol lépéseket:

1. Profi kintlévőség-kezelés: A vállalatok nem hagyatkozhatnak a szerencsére. A vállalatok számára ma már alapvető stratégiai feladat a vevők folyamatos minősítése, a hitelbiztosítási megoldások alkalmazása és a professzionális követeléskezelés.
2. Rövid távú állami támogatások a kkv-knak: Célzott likviditási injekciókra és kedvezményes áthidaló hitelekre van szükség, hogy a kis- és középvállalkozások talpon tudjanak maradni ebben a kritikus átmeneti időszakban.
3. Középtávú stratégia a dominóhatás ellen: Különösen kritikus a beszállítói láncok védelme, mivel a nagy vevők és integrátorok esetleges bedőlése – a körbetartozások révén – pillanatok alatt kkv-k tucatjait ránthatja magával a mélybe.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Visszatért a körbetartozás szelleme appeared first on Műszaki Magazin.

A kis, agilis, hardvereket, ipari vagy logisztikai megoldásokat fejlesztő startupok az innováció bástyái, akik legtöbbször nem a tehetség hiányával küzdenek, hanem például az ipari szoftverek díjainak kigazdálkodásával. Egy ilyen licensz ugyanis akár évi több millió forintos kiadást is jelenthet, amiből egy fiatal csapat több hónapig is működhetne.

Emiatt sok korai fázisban járó vállalkozás elakad a laborból a valódi ipari alkalmazásokba vezető úton. Ezt az akadályt teszi áthidalhatóvá a Siemens azzal, hogy elérhetővé teszi professzionális szoftvercsomagjait startupok számára.

Szélesebbre tárulnak a kapuk az európai startupok előtt

A Siemens for Startups program az elmúlt másfél évben több mint 7 ezer hardvertechnológiai kezdő vállalkozást támogatott szoftveres hozzáférési lehetőséggel.

Ennek köszönhetően például a francia Latitude űripari startup Siemens-eszközökkel fejleszti és szimulálja hordozórakétája, valamint additív gyártással készülő rakétahajtóműve működését, virtuális környezetben. A zürichi egyetemről indult Ethon mesterséges intelligencia platformja pedig valós időben elemzi a gyártási folyamatok viselkedését, feltárva az eltéréseket, és megmagyarázva azok okait. A platform segítségével nemcsak a költségek optimalizálhatóak, de a Siemens svájci, német és amerikai üzemeiben már ezzel az eszközzel felére tudták csökkenteni gyártás során keletkező hulladék mennyiségét.

Ezt a programot bővíti a Siemens, amit a múlt heti, párizsi VivaTech startup- és technológiai szakkiállításon jelentett be.

Új, szuperkedvezményes szoftvercsomagok

Három új, előre összeállított, a gyakori termékfejlesztési igényekhez igazodó szoftvercsomagra tudnak majd kedvezményesen pályázni az európai startupok. Működésük első két évében akár 95 százalékos kedvezménnyel kaphatják meg csomagban szereplő licenszeket, míg a további portfóliótermékeket akár 75 százalékkal alacsonyabb áron érhetik el.

A csomagok két alapeszközre épülnek. Az egyik az NX X felhőalapú 3D tervezőszoftver, amivel a csapatok bárhonnan, egyidőben dolgozhatnak ugyanazon a terméken, fizikai szerver fenntartása nélkül. A másik a Teamcenter X Essentials felhőalapú verziókezelő- és nyilvántartó rendszer, ahol megtalálható az egy-egy projekthez tartozó összes tervfájl és dokumentum, – így mindig mindenki a legfrissebb verzióval tud dolgozni.

Ezeken felül szimulációs, valamint az elektronikai tervezést könnyítő szoftvereszközök lesznek elérhetőek, amelyekhez – csomagoktól függően – különböző mennyiségű használati-, illetve felhőkredit is jár.

Szoftver, piac és partnerség

A három alappillérre – Connect, Collaborate és Empower – épülő program nem csak az ipari szintű technológiákat biztosítja a startupok számára. A szoftverhozzáférés mellett piacra lépési csatornát kínál a Siemens Xcelerator nyílt üzleti digitális platformon keresztül, és bizonyos esetekben a Siemens korai vásárlóként és fejlesztési partnerként is megjelenik.

A programban résztvevő startupok, 3D tervezés és szimuláció alkalmazásával, eddig akár 36 százalékkal növelni tudták jövedelmezőségüket, mivel javult a termelékenységük, csökkentették a hibák számát és az ebből adódó költségeket, valamint több ügyfelet tudtak megtartani. Továbbá az egyszerűbb fájlmegosztásnak, valamint az összekapcsolt CAD- és szimulációs megoldásoknak köszönhetően akár 80 százalékkal le tudták rövidíteni a mérnöki elemzésekre és szimulációkra fordított időt, miközben a virtuális teszteléssel 23 százalékkal kevesebb fizikai prototípus készítésére volt szükség.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megnyitja kapuit az ipar a startupoknak appeared first on Műszaki Magazin.

2025-ben éves szinten a GKI Gazdaságkutató Zrt. adatai szerint is mintegy 350-550 ezer közötti munkaerőigény jelenhetett meg a magyar munkaügyi és állásközvetítő rendszerekben, melyeknek csak mintegy 60%-át sikerült több-kevesebb nehézség árán betölteni. 150-250 ezer állás tehát részben vagy teljesen üres maradt, melyek közül legalább 65 ezer munkakör számíthat tartósan betöltetlennek ‒ mutatott rá a hazai helyzetre Horváth Tamás, a Menton Jobs Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó cég szakértője hozzátette, hogy ezekkel az igényekkel a hazai, mintegy 4,6 milliós foglalkoztatást kell szembe állítani, ami arányait tekintve európai összehasonlításban is kiemelkedően magas. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a magyar lakosságban évek óta nincsenek gyorsan, hónapok alatt mobilizálható munkaerőtartalékok. Aki akar dolgozni és alkalmas rá, az jellemzően már elhelyezkedett. Vannak régiók, ahol a munkalehetőségek száma és a lakosság mobilitása is alacsony, illetve vannak, akiket képzéssel, hosszú idő alatt talán vissza vagy be lehet vezetni a munkaerőpiacra, de ez hosszú távú érdemi programokat, jelentős állami szerepvállalást kívánna, és itt sem százezrekről van szó.

A hazai iparnak ehhez képest azonnal, többezres nagyságrendben lenne szüksége egyebek mellett képzett hegesztőkre, kamionsofőrökre, CNC-megmunkálókra, gyári operátorokra, logisztikai dolgozókra, technikusokra és karbantartókra, de a lista nem teljes, hatalmas az igény például az agráriumban is.

Horváth Tamás rámutatott, hogy bár minden narratíva és összehasonlítás kérdése, Magyarország egy jóléti európai állam, a kontinensre jellemző problémákkal. Ilyen az öregedő korfa, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők emelkedő aránya, illetve a globális összevetésben magas életszínvonal. Tudomásul kell vennünk, hogy bizonyos, egyébként jól fizetett szakmák egyre kevésbé vonzóak a hazai munkaerő, különösen a fiatalok számára.

Ezeket az állásokat leginkább külföldi munkaerővel lehet reálisan betölteni, ahogy az egyébként minden, itthon „bezzegországként” emlegetett európai államban is történik. 2025-ben már több mint 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozott Magyarországon, főleg a logisztika, az építőipar és a gyártás területén. Nagyon fontos azonban tudatosítani, hogy itt nem a korábban emlegetett migránsokról, pláne nem betelepülőkről van szó. A két csoportban legfeljebb annyi a közös, hogy külföldiek, de még a származási országaik között sincs átfedés. Ezek a munkavállalók, bárhonnan érkezzenek is, elképesztően szigorú feltételekkel, folyamatos helyszíni, hatósági kontroll mellett, legfeljebb néhány évre, a magyarokkal azonos pénzt keresni lépnek be az országba, hogy elvégezzék mindazon feladatokat, amelyekre a munkaadók nem találtak magyar munkaerőt. Nem is kell gazdasági vagy munkaerőpiaci rálátással rendelkezni ahhoz, hogy belássuk: nélkülük teljes iparágak állnának le, vagy veszítenék el növekedési potenciáljukat.

Soktényezős ellentmondás, hogy szakemberek régóta a magas hozzáadott értékű szolgáltatásokban, a jellemzően felsőfokon képzett munkaerőben vizionálják az ország adottságaihoz illeszkedő jövőképet. Ehhez képest a hazai iparszerkezetnek, az elmúlt több mint 30 évben létrejött és betelepült iparágak zömének alap- és középfokú végzettségű, szorgos kezek százezreire lenne a legnagyobb szüksége. Ugyanitt hozzátehetjük azt is, hogy a külföldi cégek közben az említett magas hozzáadott értékű, vezetői feladatköröket is gyakran külföldi, leginkább az adott vállalat anyaországából érkezett emberekkel töltik fel ‒ zárta szavait egy újabb anomáliával Horváth Tamás.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Százezrek hiányoznak a munkaerőpiacról appeared first on Műszaki Magazin.

A dél-pesti régió fejlődése nem csupán ingatlanpiaci trend, hanem a magyar logisztikai ökoszisztéma egyik legfontosabb jövőbeli növekedési motorja lehet. Magyarország logisztikai és termelési szerepe az elmúlt másfél évtizedben jelentősen megerősödött, különösen Budapest déli térségében, ahol a repülőtér és az M0 közelsége stratégiai előnyt biztosít a jövő logisztikai fejlesztései számára. A nyugatról keletre áramló működőtőke, a geopolitikai törésvonalak mentén újraszerveződő beszállítói láncok, valamint a régió erősödő fogyasztása egyaránt hozzájárulnak a térség felértékelődéséhez. Magyarország modern ipari-logisztikai állománya jelenleg mintegy 6,5 millió négyzetméter, és jelenleg országosan mintegy 15%-os kihasználatlanság érzékelhető. A szakértők szerint az erősödő gazdasági növekedés és az ipari termelés bővülése középtávon felszívhatja a túlkínálatot.

Balról jobbra – Hadnagy Ernő, Borbély Gábor, Jávor Balázs, Bántó Rúben

A hosszú távú pozícióépítéshez ma már nem elegendő a jó lokáció, kulcsszerepet kap a finanszírozhatóság, az ESG-szempontoknak való megfelelés és a piaci alkalmazkodóképesség is. A dél-pesti régió fejlődése pedig nem csupán ingatlanpiaci trend, hanem a magyar logisztikai piac stratégiai csomópontjává válik.

A Weerts Logistics Parks Hungary aktív szereplőként vett részt a logisztikai szektor egyik legjelentősebb hazai szakmai eseményén, a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek 20. Jubileumi Konferenciáján, amelyet Siófokon rendeztek meg, közel 450 szakmai résztvevő jelenlétében.

A jubileumi konferenciát Szabó Zoltán, az NLV Klub elnöke nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta:

„A Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek 20. Jubileumi Konferenciája egy fontos mérföldkő is a hazai logisztikai közösség életében. Különösen nagy érték számunkra, hogy idén közel 450 résztvevő tiszteli meg jelenlétével a rendezvényt, ami jól mutatja a szakma összetartását és az NLVK folyamatos fejlődését. Az elmúlt időszakban a logisztika szerepe alapvetően megváltozott: ma már stratégiai területként meghatározza a vállalatok működését és versenyképességét. Az NLVK célja továbbra is az, hogy szakmai platformot teremtsen a logisztikai szektort érintő aktuális kihívások, innovatív megoldások és bevált gyakorlatok megosztására, valamint a vezetői párbeszéd erősítésére.”

A konferencia kiemelt programjaként zajlott „A dél-pesti logisztikai tengely születése – piac, tőke és fejlesztői stratégia” című panelbeszélgetés. A dél-pesti térség – a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér és az M0 közelségének köszönhetően – egyre hangsúlyosabb szerepet kap a fejlesztők, a bérlők és a finanszírozók stratégiai döntéseiben. A panelbeszélgetés során piaci, finanszírozói és fejlesztői nézőpontból vizsgálták meg, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy submarket tartós növekedési pólussá váljon, és mikor beszélhetünk egy új logisztikai tengely kialakulásáról Budapesten.

A panelbeszélgetést Bántó Ruben, a Weerts Logistics Parks Hungary sales vezetője moderálta, aki a beszélgetés során arra is rámutatott, hogy a dél-pesti logisztikai tengely kialakulása már ma is érzékelhető a piaci aktivitásban, ugyanakkor a térség hosszú távú sikeréhez összehangolt fejlesztői, finanszírozói és infrastruktúra-fejlesztési döntések szükségesek.

Európa ipari katalizátora a közép-európai térség

„Közép-Európa ma Európa egyik legfontosabb növekedési térsége, ahol az elmúlt évtizedekben jelentős ipari és logisztikai átrendeződés ment végbe. A Baltikumtól az Adriáig húzódó „Új Európa” ma látványos ipari és logisztikai átrendeződésen megy keresztül. Az elmúlt két évtizedben a működőtőke-befektetések révén ipari kapacitások jelentős hulláma érkezett Nyugat-Európából a régióba, tehát zajlik egy úgynevezett „plant drain”, miközben a pandémia és a 2022 utáni geopolitikai változások alapjaiban formálták át a beszállítói láncokat. A költséghatékonyság mellett ma már a geopolitikai stabilitás is stratégiai szemponttá vált. Ezzel párhuzamosan a régió belső fogyasztása is dinamikusan bővül, ami tovább erősíti Közép-Európa szerepét Európa egyik legfontosabb növekedési motorjaként. Magyarország növekedési kilátásai kedvezőek: az elmúlt 4 éves stagnálást követően az ipari termelés és a fogyasztás élénkülése új lendületet ad a gazdaságnak. Mindezzel párhuzamosan az ország logisztikai és termelési szerepe is jelentősen megerősödött az elmúlt másfél évtizedben, tovább növelve stratégiai súlyát a régióban.”

– hangsúlyozta Borbély Gábor, a CBRE Piacelemzési Főigazgatója.

Kiegyensúlyozottabb trendek

„Miközben a magyar gazdaságot a korlátozott növekedés, a német autóipar válsága és a visszafogott befektetői aktivitás jellemezte az elmúlt években, a hazai ipari ingatlanpiac kiemelkedő növekedést mutatott. A korábbi évek szűkös termékkínálata, a nearshoring trendek, valamint a koreai és kínai autó- és akkumulátorgyártók beruházásai jelentősen erősítették a szektort, ami átmeneti túlkínálathoz vezetett. A jelenlegi kapacitásfelesleget középtávon várhatóan felszívja a piac, és a minőségi projektek továbbra is versenyképes finanszírozást kapnak. Nem számítunk arra, hogy az a hihetetlen boom visszatér, ami előtte volt; sokkal kiegyensúlyozottabb piaci szakaszra számítunk”

– mondta Jávor Balázs – UniCredit Bank Hungary ügyvezető igazgatója.

Felhasználói szemléletre épülő fejlesztési stratégia

„A Weerts Logistics Parks Hungary egy belga–magyar együttműködés eredményeként jött létre: a belga Weerts cégcsoport és a Daniella közös fejlesztési stratégiával kezdte meg működését Magyarországon, kiemelt fókuszt helyezve a Budapest Airport térségére. Amikor Kelet-Európa felé mozdultak, akkor mindenféleképpen partnerségben gondolkodtak. A Daniellával kerestünk magunknak egy területet, mert kinőttük a csarnokunkat és megállapodtunk abban, hogy joint venture-ben fogunk ebben a régióban fejleszteni. Így jött létre a Weerts Logistic Park Hungary. Dél-Pest stratégiai jelentőségét a repülőtér növekvő cargo-forgalma, valamint a Nyugat-Európa és a délkelet-európai piacok közötti tranzitútvonalak erősítik. A fejlesztési filozófiánk különlegessége, hogy tulajdonosként és felhasználóként egyaránt jelen vagyunk a logisztikai piacon, így a beruházások során nemcsak az ingatlanfejlesztési, hanem az üzemeltetési, munkaerőpiaci és fenntarthatósági szempontokat is kiemelten kezeljük annak érdekében, hogy hosszú távon élhető és hatékony logisztikai parkokat hozzunk létre. Azt vizsgáljuk meg, hogy tudunk-e oda vinni munkaerőt, hogyan tudjuk megtartani a munkaerőt, hogyan fogjuk üzemeltetni a csarnokot, hogy olcsó legyen a fenntartása és hogyan lehet ebből egy élhető parkot létrehozni. Ez a mi megközelítésünk.”

– mondta Hadnagy Ernő, a Weerts Logistics Parks Hungary tulajdonosa és vezérigazgatója.

Dél Pest a magyar logisztikai ökoszisztéma egyik legfontosabb jövőbeli növekedési motorja

„Magyarország modern ipari-logisztikai állománya jelenleg mintegy 6,5 millió négyzetméter, szemben Csehország 14 millió, Lengyelország 37 millió vagy Románia 9 millió négyzetméteres piacával – vagyis a hazai szektorban továbbra is jelentős növekedési potenciál rejlik. A teljes magyar állományból 4,2 millió négyzetméter Budapesthez kötődik, ebből pedig már közel 1 millió négyzetméter a repülőtér környékén koncentrálódik, jól mutatva a dél-pesti térség stratégiai felértékelődését. A budapesti cargo-forgalom 2019 óta ötszörösére nőtt, miközben az ipari fejlesztések súlypontja fokozatosan délkeleti irányba tolódott, követve a legnagyobb működőtőke-beruházásokat Debrecentől Kecskeméten át Szegedig. Bár jelenleg országosan mintegy 15%-os kihasználatlanság érzékelhető – szemben Románia 6%-os és Csehország 3%-os szintjével –, a szakértők szerint az erősödő gazdasági növekedés és az ipari termelés bővülése középtávon felszívhatja a túlkínálatot.  A dél-pesti térség valójában Magyarország egyetlen légikikötőjének a térsége, amelynek stratégiai jelentőségét az elmúlt évek robbanásszerű cargo-forgalom növekedése is alátámasztja. A régiónak jelenleg nincs valódi versenytársa Közép-Európában, ugyanakkor a Varsó mellett épülő Port Polska hosszabb távon kihívást jelenthet. A következő évtized ezért kiemelt lehetőséget jelent Budapest számára, hogy tovább erősítse vezető szerepét a régiós logisztikai piacon.”

– mondta Borbély Gábor, a CBRE Piacelemzési Főigazgatója.

ESG és racionalitás

„Bár az elmúlt évek intenzív ESG-fókusza mára mérséklődött, a fenntarthatósági szempontok továbbra is meghatározó szerepet játszanak a logisztikai fejlesztések és a finanszírozási döntések során. A bérlői elvárások, a nemzetközi szabályozás és a banki finanszírozási követelmények egyaránt az energiahatékony, minősített épületek irányába terelik a piacot. A ESG ma már nem elsősorban kommunikáció vagy „divat” kérdése, hanem üzleti racionalitás: az alacsonyabb üzemeltetési és energiafelhasználási költségek, valamint a nemzetközi ESG-minősítések egyre fontosabb versenyelőnyt jelentenek a fejlesztők számára”

– mondta Jávor Balázs – UniCredit Bank Hungary ügyvezető igazgatója.

Több, mint telekvásárlás

Egy logisztikai fejlesztés jóval túlmutat egy egyszerű telekvásárláson. A sikeres beruházás alapja a megfelelő lokáció kiválasztása, amelynél kulcsszerepet játszik az önkormányzati támogatás, az infrastruktúra, a közműkapacitás és a közlekedési kapcsolatok megléte. Egy projekt előkészítése és megvalósítása akár több évet is igénybe vehet, mire az engedélyezési folyamatok, a szükséges hálózati fejlesztések és az építkezés lezárulnak, és a bérlők ténylegesen megkezdhetik működésüket. A WLP nagyon komoly standardok szerint épít, ami kapcsolódik a korábban bemutatott felhasználói szemléletre épülő fejlesztési stratégiánkhoz is. Ez magában foglalja azt is, hogy minden beruházásunk BREEAM Very Good, vagy BREEAM Excellent minősítéssel rendelkezik (a nemzetközileg elismert, fenntartható épületeknek járó zöld tanúsítvány legmagasabb fokozata), hiszen tudjuk, hogy ez felhasználói oldalon versenyképességi kérdés. –  hangsúlyozta Hadnagy Ernő, a Weerts Logistics Parks Hungary tulajdonosa és vezérigazgatója.

A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a logisztikai piac következő éveinek nyertesei azok a szereplők lehetnek, akik időben felismerik a dél-pesti régió stratégiai jelentőségét és képesek összehangolni fejlesztési, finanszírozási és bérlői szempontjaikat. A Weerts Logistics Parks Hungary továbbra is elkötelezett amellett, hogy innovatív és fenntartható fejlesztéseivel aktívan formálja Magyarország logisztikai jövőjét.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új növekedési pólus formálódik Budapest déli kapujában appeared first on Műszaki Magazin.

Nógrádi József, a Trenkwalder Recruitment Kft. stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója és az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet értékesítésért felelős igazgatója beszélt a mérnöki és az informatikai szakma munkaerőpiaci helyzetéről.

– Mekkora kereslet mutatkozik ma Magyarországon a mérnökök iránt?

– A mérnöki és az informatikai szakok nem tudnak lépést tartani a piac igényeivel. A trend inkább az, hogy csökken a mérnökhallgatók száma, és emellett egyre többen vannak, akik nem a hazai piacon, hanem külföldön szeretnének elhelyezkedni, ezért már a képzésüket sem itthon kezdik meg. Az Engame Akadémia kutatásából tudjuk, hogy több mint 18 ezer magyar hallgató tanul külföldön, számuk folyamatosan növekszik. A leggyakoribb céloroszágok: Ausztria, Hollandia, Németország, Anglia és Dánia.

Ebből fakadóan a bérek tekintetében is komoly versenyfutás zajlik a különböző szintű és tapasztalattal bíró mérnökökért. Látni kell, hogy az egész országon belül jóval mobilisabbak a mérnökök, mint korábban, a stabil nyelvismerettel bírókat pedig a nyugati cégek is előszeretettel vadásszák le: sokan el is költöznek Európába vagy Amerikába, illetve most már egyre többen mennek Ázsiába is. Az alternatív foglalkoztatás előnyeit sem szabad lebecsülnünk: sokan vállalnak projektfeladatokat és lesznek freelancerek vagy digitális nomádok.

Amikor a hazai mérnök lehetőségeiről beszélünk, érdemes megemlíteni, hogy gyakorlatilag az egész világgal versenyzünk értük. A bér nem minden, de ha az nincs rendben, akkor sok esetben már nem is folytatódik a beszélgetés egy állás kapcsán.

Szintén fontos megemlíteni, hogy sokkal több hallgató diplomázhatna mérnökként, ha a közoktatás minősége miatt nem esne ki menet közben. Rengeteg olyan technikus van az országban, aki, ha lehetőséget kapna, szívesen tanulna mérnöknek (ők azok a sok esetben már tapasztalt munkavállalók, akik mögött már 10–20 éves gyakorlat van, értik és tudják miről szól az adott szakma), de sok esetben erre sem ideje, sem pénze nincs. Ők egyébként a mérnökhiány miatt gyakran eleve mérnöki feladatokat végeznek el.

Az országban a legnagyobb hiány villamosmérnökökből és gépészmérnökökből van, de a minőségbiztosítási mérnökök vagy a tesztmérnökök iránt is nagy a kereslet.

– Milyen fizetések érhetők el a mérnöki, informatikus végzettségekkel?

– A belépő bérek közt általában nincsen akkora arányú különbség, mint a senior bérek esetében. Mindegy, hogy valaki minőségbiztosítási-, gépész-, esetleg villamosmérnök, ha nincs tapasztalata akkor a cégek szemében még képzetlennek számít és csak az erre szánt általános összeget kapja meg. Régió, szektor és cégméret alapján azonban egyaránt felfedezhetők különbségek.

Azokban a régiókban, ahol kevés a technológiai nagyvállalat, nincs akkora verseny, a belépőszint bruttó 500–600 ezer forint körül alakul. Egy képzett szakember ugyanitt bruttó 900 ezer – 1,2 millió forint között kereshet. Egy olyan régióban, ahol magas a technológiai cégek száma, komoly versenyhelyzet van, és a régió is elég fejlett, sok új beruházás érkezik (ilyen például Budapest és Észak-Nyugat Magyarország), a belépő mérnöki bérek bruttó 750 ezer forintról indulnak, a seniorok esetében pedig elérhetik a bruttó 1,5–1,7 millió forintot is.

Az IT szektorban túl vagyunk azon a korszakon, amikor kétszámjegyű béremeléseket hajtottak végre évről évre, és versenyfutás zajlott a fiatal informatikusokért. Ma a belépő informatikus bérek nagyon hasonlóak – ha egyáltalán vannak szabad pozíciók – a többi mérnöki területéihez. Ennek oka egyrészt az, hogy rengeteg gyakornoki és kezdő feladatot vett át az MI, másrészt visszaestek a megrendelések, emiatt kevesebb pozíciót tartanak fenn a cégek. Inkább a seniorok megtartása a cél sok helyen, és nem az új munkaerőre építenek.

A tapasztalt informatikusokért viszont továbbra is verseny zajlik, és nem ritkák a bruttó 1,5–2,2 millió forint közötti bérek. Itt is számít, hogy az ország mely részéről beszélünk, illetve a bankszektor, energetika, esetleg gyógyszeripar vagy globális SSC a munkáltató. A gyártás területén a legrosszabb most a helyzet: a bezuhanó kereslet miatt sok helyen inkább a leépítések a jellemzők.

– Ehhez képest milyen igényei vannak a friss diplomásoknak?

– Az igények terén nagyok az eltérések a jelentkező fiatalok és a munkáltatók között. Legtöbbször még nincsenek tisztában azzal, hogy milyen tényezők határozzák meg a fizetésüket – például, hogy egy adott cégnél az adott pozícióban dolgozóknál nem lehet jelentősen többet keresni (bértranszparencia). Sokan pedig azt hiszik, azért ajánlanak nekik annyi bért, mert ez egy alku kérdése. Az idei évtől a HR-esek keze sokkal jobban kötött, mint korábban, amikor még komoly alkukra volt lehetőségük jelölttől függően a cégeknek. Ma már kötöttek a bérek, különben a bérfeszültségen kívül az összes többi mérnöknek is béremelést kellene végrehajtani, erre pedig a feszített büdzsé mellett, recesszív környezetben a legtöbb cégnél esély sincs.

A kezdő villamos- és gépészmérnök hallgatók bérelvárása az elmúlt évektől eltérően már kezd közelíteni a valósághoz, ami annyit tesz, hogy a reális értékekhez képest 15–20 százalékkal magasabb elvárásokat támasztanak, ami a korábbi évek 30–40 százalékkal magasabb bérelvárásával szemben határozott elmozdulást mutat a realitás irányába. Az IT szektoron belül szintén látszik fejlődés, a hallgatók itt is hasonló értékeket fogalmaznak meg.

Fontos azt is megállapítani, hogy egyre nehezebb olyan fiatalokat találni, akik műszakos munkarendben hajlandók dolgozni. Felértékelődött az adott cég ESG értéke, azaz mennyire zöld, és mennyire figyel a dolgozók egészségére. Az alapbér mellett van-e lehetőség a home office-ra, sőt, az IT területen alapelvárás és a heti egyszeri bejárás a vágyott munkabeosztás. Emellett az is fontos, hogy milyen az adott cég employer brand-je.

Az is számít milyen fejlesztéseket hajtanak végre, van-e lehetőség a karrierútra, további tanulmányokra, nemzetközi lehetőségekre.

– Mit várnak a munkáltatók a frissen belépő szakemberektől?

– Egy versenyképes cég elvárja, hogy a juniornak már legyen valami gyakorlata akár gyakornoki, akár iskolaszövetkezeti keretek között szerezte azt. Ráadásul ez releváns gyakorlati feladat legyen. Kiváló lehet, ha valakinek volt már valamilyen önálló projektje, ahol kiderült a valós tudás, a problémamegoldó képesség.

A nyelvtudás talán fontosabb, mint valaha, stabil, tárgyalóképes nyelvtudással lehet érdemi pozícióba kerülni, hiszen a cégek többsége nemzetközi hátterű, vagy nemzetközi piacon szeretne dolgozni. A specializáció elérte a mérnök területeket is, önmagában az alapképzettség nem elég, fontos előny lehet, ha valaki a tesztelésben, fejlesztésben vagy az automatizálásban jártas.

A mesterséges intelligencia bevezetésével és alkalmazásával foglalkozó szakemberekre egyre inkább növekszik az igény: mindegy, milyen területről van szó, ha tudja alkalmazni az MI-t és van tapasztalata annak bevezetésével az adott területen, akkor szükség van rá.

Szerző: Pörge Béla

Forrás: Trivero

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az egész világgal versenyeznek a hazai cégek a mérnökökért appeared first on Műszaki Magazin.

A 2026. évi országgyűlési választásokhoz kapcsolódó munkaidő-kedvezmények több napot is érinthetnek (szavazatszámlálás, esetleges újraszámlálás), miközben szoros határidők és konkrét igazolási követelmények vonatkoznak a munkáltatókra. Összefoglalónk a legfontosabb jogosultságokat, teendőket és határidőket emeli ki. 

„A 2026-os országgyűlési választásokhoz kapcsolódó munkaidő‑kedvezmények kezelése idén különösen összetett feladat a munkáltatók számára, mivel a szabályozás több napra és több érintetti körre is kiterjed – hívta fel a figyelmet Fuscsics Mónika, a PwC Magyarország szakértője.

Határidők, visszaigénylés és munkáltatói tudnivalók

A 2026. április 12-i országgyűlési választások kapcsán munkáltatói szempontból kiemelt figyelmet érdemel a választási eljárásban résztvevő tagokat megillető munkaidő-kedvezmény.

Az 1/2026. (I. 13.) IM rendelet alapján ez nemcsak a szavazás napjára, hanem a kapcsolódó szavazatszámlálási és esetleges újraszámlálási napokra is kiterjed.

A rendelet alapján mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól:

• a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának tagjai 2026. április 12-én és 13-án,

• a külképviseleteken leadott, valamint az átjelentkezéssel leadott szavazatok megszámlálására illetékes szavazatszámláló bizottság tagjai 2026. április 12-én és 13-án, továbbá a külképviseletekről érkezett, valamint az átjelentkezéssel leadott szavazatok számlálásának napján, legkésőbb 2026. április 18-án,

• az újraszámlálást végző helyi választási bizottság tagja az újraszámlálás napján április 13-án, 14-én vagy 15-én, illetve 19-én. Az egyéni választókerületi választási bizottság tagja április 19-én.

A munkaidő-kedvezményre való jogosultság igazolása a munkáltatók felé a választási bizottsági tagságot tanúsító, a Helyi Választási Iroda által kiállított dokumentummal történik.

Az érintett napokra a munkavállalót távolléti díj illeti meg, amelyet a munkáltató köteles megfizetni. Ugyanakkor a munkáltató visszaigényelheti a kifizetett távolléti díjat és annak közterheit a Nemzeti Választási Iroda által közzétett nyomtatvány benyújtásával. (Ez a kérelem a választási oldalon belül, a jelölteknek és szervezeteknek szóló menüpont alatt érhető el.)

A határidők betartása és az alátámasztó dokumentumok szerepe kiemelten fontos, ugyanis a 2026. április 12-én végzett szavazatszámlálás esetén legkésőbb 2026. április 17-én 16:00 óráig, további szavazatszámlálás esetén a 1/2026. (I. 13.) IM rendelet 5. § 2) b), c) pontjában meghatározott határidőig nyújtható be a megtérítési kérelem a helyi választási irodához.

Egy kiemelt jogszabályi módosítás alapján a választáson való részvétel céljából a választópolgárok is jogosulttá válnak legfeljebb két óra munkaidő-kedvezményre, amennyiben erre a napra beosztott vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama meghaladja a nyolc órát.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Munkaidő-kedvezmények a 2026-os választások idején appeared first on Műszaki Magazin.

A változás alapvetően érinti a hazai vállalatok adóbevallási folyamatait, azonban a megfelelően felkészített vállalatirányítási rendszerekkel (ERP) az átállás zökkenőmentes, a bevallás pedig teljesen automatizálható lesz – hívja fel a figyelmet a Microsoft vállalatirányítási rendszereit bevezető Loginform szakértője.

Digitális fordulat az adóbevallásban

A hazai adózási környezet egyik legjelentősebb aktuális változása az évtizedek óta használt ÁNYK nyugdíjazása. A NAV egy új, online alapú rendszer felé mozdul el, amelynek fókuszában a folyamatok automatizálása és az adózói rendszerekkel való közvetlen kapcsolat megteremtése áll. Ennek keretében a korábban az ÁNYK-ban beadott 65-ös áfabevallást az eÁFA rendszer váltja fel.

Az új eÁFA platformon az adatszolgáltatás történhet manuálisan a NAV webes felületén, vagy automatizált integráción keresztül, közvetlenül a cégek ERP-rendszereiből. A közép- és nagyvállalatok számára ez utóbbi jelenti a valós megoldást, hiszen a nagy mennyiségű számlaadat és a több forrásból érkező pénzügyi tranzakciók kézi rögzítése jelentős hibakockázatot rejt.

„A jelenlegi tervek szerint az ÁNYK kiváltásához szükséges funkciók a Microsoft Dynamics 365 Business Central magyar lokalizációjában jelennek meg, várhatóan 2026 nyarától. A piaci információk alapján addig még lehetnek változások az adatszerkezetben, ezért is időzítették a fejlesztés első verzióját nyárra”

– mondta Mógor Zsolt, a Loginform M365 Business Central üzletágának vezetője.

Az automatizáció a kulcs

A szakember hangsúlyozta, hogy a vállalatok számára a valódi előnyt a folyamatok automatizációja jelenti majd. Az eÁFA lehetővé teszi, hogy a bevallási adatok közvetlenül az ERP-rendszerből jussanak el a NAV-hoz, ami drasztikusan csökkenti az adminisztrációs terheket.

Bár a végleges kivezetés 2026 végén történik meg, a Loginform szakértői szerint a cégeknek már most érdemes felülvizsgálniuk meglévő rendszereiket. Meg kell bizonyosodniuk arról, hogy vállalatirányítási szoftverük képes lesz-e támogatni az új adatszolgáltatási formát, és érdemes időben felkészülniük az automatizációs lehetőségek integrálására, hogy az adóbevallás a jövőben ne egy manuális teher, hanem egy gördülékeny adatfolyam legyen.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így állhatnak át könnyedén az eÁFA-ra a magyar vállalatok appeared first on Műszaki Magazin.