A 2026. évi országgyűlési választásokhoz kapcsolódó munkaidő-kedvezmények több napot is érinthetnek (szavazatszámlálás, esetleges újraszámlálás), miközben szoros határidők és konkrét igazolási követelmények vonatkoznak a munkáltatókra. Összefoglalónk a legfontosabb jogosultságokat, teendőket és határidőket emeli ki. 

„A 2026-os országgyűlési választásokhoz kapcsolódó munkaidő‑kedvezmények kezelése idén különösen összetett feladat a munkáltatók számára, mivel a szabályozás több napra és több érintetti körre is kiterjed – hívta fel a figyelmet Fuscsics Mónika, a PwC Magyarország szakértője.

Határidők, visszaigénylés és munkáltatói tudnivalók

A 2026. április 12-i országgyűlési választások kapcsán munkáltatói szempontból kiemelt figyelmet érdemel a választási eljárásban résztvevő tagokat megillető munkaidő-kedvezmény.

Az 1/2026. (I. 13.) IM rendelet alapján ez nemcsak a szavazás napjára, hanem a kapcsolódó szavazatszámlálási és esetleges újraszámlálási napokra is kiterjed.

A rendelet alapján mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól:

• a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának tagjai 2026. április 12-én és 13-án,

• a külképviseleteken leadott, valamint az átjelentkezéssel leadott szavazatok megszámlálására illetékes szavazatszámláló bizottság tagjai 2026. április 12-én és 13-án, továbbá a külképviseletekről érkezett, valamint az átjelentkezéssel leadott szavazatok számlálásának napján, legkésőbb 2026. április 18-án,

• az újraszámlálást végző helyi választási bizottság tagja az újraszámlálás napján április 13-án, 14-én vagy 15-én, illetve 19-én. Az egyéni választókerületi választási bizottság tagja április 19-én.

A munkaidő-kedvezményre való jogosultság igazolása a munkáltatók felé a választási bizottsági tagságot tanúsító, a Helyi Választási Iroda által kiállított dokumentummal történik.

Az érintett napokra a munkavállalót távolléti díj illeti meg, amelyet a munkáltató köteles megfizetni. Ugyanakkor a munkáltató visszaigényelheti a kifizetett távolléti díjat és annak közterheit a Nemzeti Választási Iroda által közzétett nyomtatvány benyújtásával. (Ez a kérelem a választási oldalon belül, a jelölteknek és szervezeteknek szóló menüpont alatt érhető el.)

A határidők betartása és az alátámasztó dokumentumok szerepe kiemelten fontos, ugyanis a 2026. április 12-én végzett szavazatszámlálás esetén legkésőbb 2026. április 17-én 16:00 óráig, további szavazatszámlálás esetén a 1/2026. (I. 13.) IM rendelet 5. § 2) b), c) pontjában meghatározott határidőig nyújtható be a megtérítési kérelem a helyi választási irodához.

Egy kiemelt jogszabályi módosítás alapján a választáson való részvétel céljából a választópolgárok is jogosulttá válnak legfeljebb két óra munkaidő-kedvezményre, amennyiben erre a napra beosztott vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama meghaladja a nyolc órát.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Munkaidő-kedvezmények a 2026-os választások idején appeared first on Műszaki Magazin.

A változás alapvetően érinti a hazai vállalatok adóbevallási folyamatait, azonban a megfelelően felkészített vállalatirányítási rendszerekkel (ERP) az átállás zökkenőmentes, a bevallás pedig teljesen automatizálható lesz – hívja fel a figyelmet a Microsoft vállalatirányítási rendszereit bevezető Loginform szakértője.

Digitális fordulat az adóbevallásban

A hazai adózási környezet egyik legjelentősebb aktuális változása az évtizedek óta használt ÁNYK nyugdíjazása. A NAV egy új, online alapú rendszer felé mozdul el, amelynek fókuszában a folyamatok automatizálása és az adózói rendszerekkel való közvetlen kapcsolat megteremtése áll. Ennek keretében a korábban az ÁNYK-ban beadott 65-ös áfabevallást az eÁFA rendszer váltja fel.

Az új eÁFA platformon az adatszolgáltatás történhet manuálisan a NAV webes felületén, vagy automatizált integráción keresztül, közvetlenül a cégek ERP-rendszereiből. A közép- és nagyvállalatok számára ez utóbbi jelenti a valós megoldást, hiszen a nagy mennyiségű számlaadat és a több forrásból érkező pénzügyi tranzakciók kézi rögzítése jelentős hibakockázatot rejt.

„A jelenlegi tervek szerint az ÁNYK kiváltásához szükséges funkciók a Microsoft Dynamics 365 Business Central magyar lokalizációjában jelennek meg, várhatóan 2026 nyarától. A piaci információk alapján addig még lehetnek változások az adatszerkezetben, ezért is időzítették a fejlesztés első verzióját nyárra”

– mondta Mógor Zsolt, a Loginform M365 Business Central üzletágának vezetője.

Az automatizáció a kulcs

A szakember hangsúlyozta, hogy a vállalatok számára a valódi előnyt a folyamatok automatizációja jelenti majd. Az eÁFA lehetővé teszi, hogy a bevallási adatok közvetlenül az ERP-rendszerből jussanak el a NAV-hoz, ami drasztikusan csökkenti az adminisztrációs terheket.

Bár a végleges kivezetés 2026 végén történik meg, a Loginform szakértői szerint a cégeknek már most érdemes felülvizsgálniuk meglévő rendszereiket. Meg kell bizonyosodniuk arról, hogy vállalatirányítási szoftverük képes lesz-e támogatni az új adatszolgáltatási formát, és érdemes időben felkészülniük az automatizációs lehetőségek integrálására, hogy az adóbevallás a jövőben ne egy manuális teher, hanem egy gördülékeny adatfolyam legyen.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így állhatnak át könnyedén az eÁFA-ra a magyar vállalatok appeared first on Műszaki Magazin.

A hazai kis-és közepes vállalatok részére indított, hidrogéntechnológiai ismeret és üzleti környezet fejlesztő programsorozat első állomásán Gödöllőn (2026 március 12.) írt alá együttműködési megállapodást a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség és a Gépipari Tudományos Egyesület.

Az együttműködés fő célja, hogy a két szervezet szakmai tevékenységét összehangolt keretek között támogassa, elősegítse a hidrogéntechnológiák és a kapcsolódó ipari megoldások területén aktív hazai szereplők bevonását, valamint erősítse a hazai és nemzetközi szakmai együttműködéseket.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által is támogatott kkv hidrogén ökoszisztéma fejlesztési eseménysorozat első rendezvényén közel félszáz vállalkozó ismerkedhetett meg a legfontosabb, a technológiához kapcsolódó ismeretekkel, energiatárolás, hidrogén gyártás és alkalmazás témában.

Bárdos Krisztina a Gépipari Tudományos Egyesület ügyvezetője az aláírás kapcsán elmondta,

„A hidrogéntechnológiák fejlődése és a gépipari innováció egymást erősítő folyamatok, mivel a hidrogénalapú energiarendszerek kiépítése jelentős gépipari és mérnöki kompetenciákat igényel a termelés, tárolás, szállítás és ipari alkalmazások területén. Ezt ismerte fel a két szervezet és indított el összehangolt szakmai együttműködést.”

Lepsényi István a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke az eseményen kiemelte, hogy

„az európai energiarendszer történetének egyik legmeghatározóbb átalakulásán megy keresztül. Ebben a történelmi léptékű átmenetben pedig a hidrogén nem csupán egy energiahordozó, hanem a zöld átállás legfontosabb katalizátora, az a hiányzó láncszem, amely összeköti a megújuló energiaforrásokat nehéziparunkkal és közlekedésünkkel.”

Hozzátette,

„a hidrogéngazdaság kiépítése nem lehetséges kizárólag acéllal, csővezetékekkel vagy elektrolayzerekkel, a legkritikusabb erőforrásunk az emberi tudás, ezért fontos az a kkv-k szakmai és üzleti lehetőségeit segítő programsorozat, amelyet a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség az év elején elindított.”

Az eseményen mutatták be a Hidrogéntechnológia című könyvet, amely a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség gondozásában jelenik meg és fontos eleme a H2 Open kkv ökoszisztéma fejlesztési programnak.  A kkv-k technológiai ismereteit segítő fejlesztési sorozat következő helyszíne Kiskunhalason lesz március 24-én.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Együttműködéssel a kkv-k hidrogéntechnológiai üzletfejlesztéséért. appeared first on Műszaki Magazin.

Bár a világgazdaság kilátásaival kapcsolatban továbbra is optimisták, a hazai környezetben növekvő bizonytalanság uralja a vezetői gondolkodást. A PwC Magyarország 15. alkalommal, 2025 őszén elvégzett vezérigazgató-felmérése szerint a magyar CEO-k idejük 60%-át egyévesnél rövidebb távú ügyekre fordítják – jóval többet, mint társaik világszerte –, és így kevesebb fókusz marad a vállalati életképesség, az innováció és az AI-adaptáció hosszabb távú, stratégiai kérdéseire, melyek egyre erőteljesebben kerülnek napirendre.

A 15. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés főbb megállapításai és eredményei:

• 15 éves mélypontra került a vállalatvezetők bizalma a saját cégük bevételeinek növekedésével kapcsolatban: egy éves távlatban mindössze 31%-uk vár növekedést.
• A világgazdaság gyorsulásával kapcsolatban optimistábbak a vezetők, mint a hazai gazdaság növekedési ütemének emelkedésével.
• Gazdasági mutatók tekintetében 2026-ra 397 forintos eurót, 4,6%-os inflációt és 1,5%-os GDP-növekedést jósolnak.
• Az elmúlt években folyamatosan csökkent azok aránya, akik kitettnek érezték magukat a különböző vizsgált veszélyeknek. Ez most megfordult, újra nőtt azok aránya, akik a különböző külső tényezők fenyegetését veszélyként élik meg a vállalatukra nézve. A listát a szabályozói környezet változása, az infláció és a makrogazdasági volatilitás vezetik.
• „Elég gyorsan alakítom-e át a vállalkozásomat ahhoz, hogy lépést tartsak a technológia változásaival, beleértve az AI-t?” – ez a kérdés az, ami a legtöbb vezérigazgatót foglalkoztatja; közben 77%-uk még nem tapasztalja az AI hatását a vállalata eredményességében.
• A vállalati transzformációs törekvéseket nehezíti a gazdasági kilátásokból fakadó óvatosság és kockázatkerülés.
• A vezérigazgatók mindennapjainak az a sajátossága, hogy hosszú távú stratégiai döntésekre átlagosan munkaidejük 10%-át tudják fordítani.
• Felerősödtek a bizalmi kérdések a vállalatokkal kapcsolatban: a hazai vezetők 81%-a észlelte az érintettjei igényét nagyobb átláthatóság iránt a cégével kapcsolatban.

A növekedési várakozások kettőssége: világgazdaságot illető optimizmus, hazai óvatosság

A magyar vezetők jóval optimistábbak globális társaiknál, ha a világgazdaság növekedéséről van szó: 71% bízik annak élénkülésében, szemben a nemzetközi 61%-kal, és mindössze 5% számít lassulásra az előző év üteméhez képest. Ugyanakkor a hazai gazdasággal kapcsolatos kilátások már árnyaltabb képet mutatnak. A korábbi 60%-hoz képest idén csupán 53% vár gyorsulást, ami egyértelműen utal a bizalom romlására.

A vállalatok bevételi várakozásai is pesszimistábbak, mint az előző években: a következő 12 hónapra vonatkozó árbevétel-növekedést Magyarországon mindössze 31% valószínűsíti, ami a felmérés másfél évtizedes történetének legalacsonyabb értéke. A hároméves horizont viszont már optimistább, itt a hazai (48%) és globális eredmények (49%) szerint is a vezetők mintegy fele optimista.

A vállalatvezetők makrogazdasági előrejelzései a forint átlagárfolyamára, az inflációra és a GDP-növekedésre szintén mérsékelt bizalmat tükröznek: az idei jóslatok 397 forintos átlagárfolyamot, 4,6%-os inflációt és 1,5%-os GDP‑bővülést jeleznek.

A hazai szabályozási környezet az új első számú kockázat

A fenyegetettségek megítélésében fordulat következett be: 2023 óta először nőtt érezhetően a vezérigazgatók kockázatérzeti szintje. Idén a hazai szabályozási környezet került a félelmek élére 51%-kal, megelőzve az inflációt és a makrogazdasági volatilitást (mindkettő (43%), és némiképp emelkedett a geopolitikai konfliktusoktól tartók aránya (a tavalyi 36-ról idén 37%-ra), a kiberkockázat pedig továbbra is a legjelentősebb fenyegetések között szerepel 37%-kal (globálisan 31%). Jelentősen csökkent az alapvető fontosságú készségek rendelkezésre állásától tartók aránya (44% → 32%) és a technológiai zavaroktól való félelem (35% → 24%).

A vámok körüli bizonytalanság új jelenségként került fel a listára: a magyar CEO-k 75%-a csekély vagy semmilyen hatást nem vár, ugyanakkor 12% szerint a vámok negatív irányba fogják befolyásolni a nyereséghányadot. A kutatás rámutat, hogy a növekvő fenyegetések világában csökken a stratégiai kockázatvállalási hajlandóság. Magyarországon a vállalatok 18%-a mondta, hogy a geopolitikai helyzet miatt kisebb valószínűséggel hajt végre jelentős beruházást – ez a visszafogottság sok ágazatban szemmel látható.

Bizonytalan az AI megtérülése, az erős alapok nélkülözhetetlenek

A vezérigazgatók számára ma az a legfontosabb kérdés, hogy elég gyorsan alakítják-e át a vállalkozásukat ahhoz, hogy lépést tartsanak a technológia változásaival, beleértve az AI-t. Annak ellenére, hogy az AI-korszaknak még a korai szakaszában vagyunk, a szervezetek már számos területen kísérleteznek a technológiával, de a vállalati szintű integráció még kevéssé elterjedt. Magyarországon az AI-t a megkérdezettek nagy vagy nagyon nagy mértékben a keresletgenerálás (18%), az ügyfélélmény (17%) és a támogató szolgáltatások területén (12%) használja.

A mérhető üzleti eredmények szintén korlátozottak: mindössze 13% számolt be többletbevételről az AI‑bevezetések eredményeként, és a költségcsökkentés terén sem sokkal jobb a helyzet. A felmérésben részt vett hazai vállalatok 77%-a szerint pedig nem tapasztalható sem költségcsökkenés, sem bevételnövekedés a mesterséges intelligencia alkalmazásából.

A kutatás hangsúlyozza az erős AI‑alapok szerepét: akik rendelkeznek stabil technológiai környezettel, felelős AI‑keretrendszerrel és integrált ütemtervvel, háromszor nagyobb valószínűséggel realizálnak pénzügyi előnyöket (bevételnövekedés az elmúlt 12 hónapban 9% vs. 28% az erős alapokkal rendelkezők javára Magyarországon, a költségek csökkenése 12% vs. 33%). Annak ellenére, hogy a stabil AI-alapok tekintetében nincs lényeges eltérés a globális és a hazai minta között, a hasznok vonatkozásában a különbség látványos: sokkal kevesebben realizálnak előnyöket itthon. Míg Magyarországon mindössze 6% azok aránya, akik bevételnövekedésről és költségcsökkenésről is beszámoltak, addig nemzetközi viszonylatban ez 12%.

„A mesterséges intelligenciának már nem csak jövője, hanem múltja is van, ezért egyre több összefüggésre derül fény. Az idei felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az AI-felkészültség megléte itthon kevesebb eredménnyel járt. Kérdés, hogy ugyanazt értjük-e felkészültség alatt, illetve amennyiben erre a kérdésre igen a válasz, úgy milyen más okok húzódnak meg a szerényebb eredmények mögött? Most csak találgathatunk, de a következő években izgalmas megállapítások jöhetnek, amik visszahatnak a mesterséges intelligencia alkalmazására”

– érvelt Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Iparági transzformációk

A vállalatok egyre inkább felismerik, hogy a növekedéshez szükséges a hagyományos iparági határok átlépése. A magyar vezérigazgatók 35%-a, a globális vezetők 42%-a versenyez ma már új szektorokban az elmúlt öt év adatai alapján. Mindeközben a recessziós félelmek miatt a terjeszkedési kedv érezhetően alacsonyabb, mint világszerte.

Azok, akik a következő három évben legalább egy jelentős felvásárlást terveznek, hasonló arányban (Magyarországon 34%, globálisan 44%) várnak ügyleteket a meglévő ágazatukon vagy iparágukon kívülről. Tavaly ez a szám Magyarországon 42%, globálisan 60% volt.

„A versenyképesség megőrzéséhez több út is lehetséges, ezek egyike a más ágazatokba való átlépés. Ennek szándéka egyértelműen látszik világszerte és Magyarországon is, mértékét azonban itthon vélhetően jelentősen befolyásolta a növekedési kilátásokkal kapcsolatos óvatosság. A technológiai szektor vonzereje viszont Magyarországon kevésbé tapasztalható”

– mutatott rá Mezei Szabolcs.

Ahogyan a PwC egy korábbi kutatása is rámutat, a következő évtizedben az iparágak a fogyasztói igények változásának megfelelően fognak átalakulni, mindez pedig a hagyományos ágazati határvonalakon átívelő új területek kialakulásához vezet.

„A gazdaság szerkezetének átalakulásával az értékteremtés egyre inkább olyan szervezetektől fog származni, amelyek felismerik a hagyományos iparágak közti kapcsolódási lehetőségeket. Az üzleti vezetők óriási növekedést érhetnek el, ha a változó ügyféligényekre összpontosítanak és a legfrissebb technológiák mentén alakítják üzleti tevékenységüket”

– mutatott rá Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI-befektetések megtérülése még várat magára appeared first on Műszaki Magazin.

Jelenleg a magyar gazdálkodók mintegy 10 százaléka alkalmaz adatalapú, precíziós megoldásokat, és csupán 5 százalékuk használja ki a digitális eszközökben rejlő lehetőségeket – áll a Syngenta elemzésében. A tapasztalatok szerint a 30-40 éves korosztály sokkal nyitottabb a digitális eszközök alkalmazására és ahogy a gazdaságok irányítása fokozatosan átkerül hozzájuk, a digitalizáció üteme felgyorsul Magyarországon.

Mit jelent ma a digitális mezőgazdaság a gyakorlatban?

A Syngenta szerint a digitális mezőgazdaság legfontosabb iránya ma a precízebb, pontosabb és anyagtakarékosabb inputanyag-kijuttatás, amely egyszerre szolgálja a jövedelmezőséget és a fenntarthatóságot. Ennek alapja a táblán belüli helyspecifikus gazdálkodás, ahol már nem egységes kezelést kap a teljes terület, hanem zónánként eltérő döntések születnek.

A legfontosabb digitális trendek

A vállalat négy, gyorsan fejlődő trendet lát Magyarországon: az első a differenciált vetés, vagyis a táblán belüli eltérő tőszám alkalmazása, amelyet a modern gépesítés, a hibridkísérletek és az adatelemzés fejlődése tesz lehetővé. A második a differenciált tápanyag-utánpótlás, ahol egyre több termelő talajmintákra és zónatérképekre alapozva juttatja ki a műtrágyát.

A harmadik meghatározó terület a precíziós növényvédelem, különösen a korszerű permetezőgépek fúvókánkénti szabályozása, amely csökkenti az átfedést és a sodródást, illetve lassan kinyílik az ajtó a drónos permetezés előtt is, ami lehetővé teszi a táblán belüli permetezés további differenciálhatóságát is.

A negyedik egy látványosan fejlődő irány a drónfelvételek és műholdképek alkalmazása: az állomány stresszének, tápanyaghiányának vagy betegségének korai érzékelése ma már a levegőből és az űrből is lehetséges. A növényállapot folyamatos monitorozásával a gazdálkodók valós idejű információk alapján hozva döntést arról, mikor, hova és milyen beavatkozás szükséges.

Az optimalizálás a kulcs

A digitális mezőgazdaság legfontosabb célja az optimalizálás, vagyis a megfelelő helyre, megfelelő mennyiségű inputanyag kijuttatása. Ez két irányból javíthatja a jövedelmezőséget: egyrészt elkerülhető a felesleges kijuttatás, másrészt a jobb adottságú zónák nagyobb hozamot realizálhatnak.

Döntéstámogatás és valós idejű adatok

A digitális rendszerek egyre nagyobb szerepet játszanak a szezon során meghozott döntésekben is. Automata meteorológiai állomások, betegség-előrejelzési rendszerek és több évtizednyi időjárási adaton alapuló modellek segítik a tervezést. A valós idejű adatgyűjtés – legyen szó hozamtérképről, meteorológiai mérésről vagy jövőbeni szenzorhálózatokról – lehetővé teszi a megalapozott döntéshozatalt. Az adatok elemzése, akár mesterséges intelligencia segítségével, a digitális mezőgazdaság egyik fontos fejlődési iránya.

A Syngenta élen jár a digitális megoldások fejlesztésében

A vállalat egész Európán átívelő, kiterjedt kísérleti hálózattal rendelkezik, amelyben különböző klimatikus adottságok, talajtípusok és időjárási anomáliák mellett vizsgálja fajtáit, hibridjeit. Ez a sokéves adatgyűjtés biztos alapot nyújt az adatalapú gazdálkodási ajánlásokhoz, hibrid- és fajtaválasztáshoz.

A Syngenta több mint hét éve kiemelten foglalkozik a precíziós inputanyag-kijuttatás támogatásával, elsőként a helyspecifikus tápanyag-utánpótlást állítva a középpontba. Digitális fejlesztéseinek gerincét a Cropwise-család adja, amely integrált módon segíti a gazdálkodókat a tervezésben és a szezon közbeni döntéshozatalban. A rendszer része a meteorológiai adatokra és modellezésre épülő Cropwise Protector betegség-előrejelzés, amely figyelmeztet a várható fertőzési kockázatokra, valamint a több évtizednyi időjárási adatokon alapuló Cropwise Seed Selector vetőmagválasztó eszköz, amely a vetésidő és a megfelelő őszi árpa, napraforgó és kukorica hibrid kiválasztásában nyújt támogatást.

Emellett az Interra Scan precíziós talajvizsgálati szolgáltatás részletes tápanyag- és mikroelem analízist kínál, míg a Cropwise Planting lehetővé teszi a táblán belül zónákra szabott differenciált műtrágya-kijuttatási és vetési térképek elkészítését. Ezek az eszközök megalapozott tervezést tesznek lehetővé, segítenek felkészülni a várható stresszhatásokra, optimalizálni a vetésidőt, valamint a biostimulátoros és mikroelemes kezeléseket időzítését.

A generációváltás hozhat valódi áttörést

A szakértők egyetértenek abban, hogy a következő 5-10 év meghatározó lesz. A fiatalabb gazdálkodói generáció már digitális környezetben nőtt fel, nyitottabb az új megoldások iránt, és bátrabban alkalmazza az adatvezérelt döntéstámogatást. Bár ma még sokan hagyományos szemlélet mentén gazdálkodnak, a technológia fejlődése és a klímaváltozásból fakadó kihívások egyre inkább kikényszerítik a precízebb, tudatosabb megközelítést.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A digitális mezőgazdaság robbanásszerű fejlődés előtt áll appeared first on Műszaki Magazin.

Mark Dixon közel ötven éve dolgozik az üzleti életben, ebből valamivel több mint a felét az analóg világban töltötte. Emlékszik arra, amikor kb. 20 éve megjelent az e-mail. Azok a vállalatok, amelyek erősen szkeptikusak voltak, és ragaszkodtak a régi, ismerős megoldásokhoz, többnyire nem élték túl a váltást. A fejlődés nélkülük haladt tovább.

Ma hasonló fordulóponthoz értünk. Az AI már nem csupán támogatja a munkát, hanem jelentősen növeli a produktivitást, teljesen új karrierutakat nyit meg, és alapjaiban kérdőjelezi meg a status quót.

A mesterséges intelligencia szerepe Magyarországon is egyre kézzelfoghatóbbá válik. A GKI 2025. júliusi felmérése szerint a magyar vállalatok mintegy 32%-a már alkalmaz AI-alapú megoldásokat.

A 2025–2030-as Nemzeti Mesterséges Intelligencia Stratégia célja, hogy szélesebb körben erősítse az AI-kompetenciákat a hazai munkaerőpiacon, és biztosítsa, hogy a technológia érdemben hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez. A stratégia külön intézkedéseket is tartalmaz a kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok közötti különbségek csökkentésére, felismerve, hogy a kisebb cégek célzott támogatásra szorulnak az AI gyorsabb bevezetéséhez.

Az AI nem elveszi a munkát, hanem jobbá teszi azt.

Egyre gyakoribb jelenség, hogy a fiatalabb kollégák tanítják az idősebb generációkat a modern munkavégzést újradefiniáló digitális eszközök használatára. Az International Workplace Group (IWG) friss kutatása szerint a Z generáció kulcsszerepet játszik az AI a munkaerő egészére kiterjedő elterjedésében. A fiatal munkavállalók közel kétharmada aktívan támogatja idősebb kollégáit az AI-eszközök megismerésében és alkalmazásában – a gyakorlati betanítástól kezdve egészen azokig a praktikus megoldásokig, amelyek az AI-t a mindennapi munkafolyamatok szerves részévé teszik. Ez a fordított mentorálás nemcsak tudásmegosztást jelent, hanem kézzelfogható előnyökkel jár a produktivitás, az együttműködés és a szervezeti kultúra szempontjából is.

A technológiai fejlődés ellenére a közbeszédet továbbra is nagyrészt az aggodalom uralja. A Világgazdasági Fórum közelmúltbeli felmérése szerint a vállalatvezetők több mint fele arra számít, hogy az AI munkahelyeket fog megszüntetni, és egyre többen tartanak attól is, hogy az alsóbb szintű pozíciók automatizálása miatt a fiatal munkavállalók nem tudják végigjárni a szenior szerepkörökhöz vezető szakmai lépcsőfokokat. A félelmek közepette azonban hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy az AI nem csupán kivált, hanem új szerepköröket, új kompetenciákat és új lehetőségeket is teremt.

A mesterséges intelligenciával támogatott oktatás soha nem látott mértékben gyorsítja fel a tanulási folyamatot – legyen szó tantermi munkáról, egyetemi képzésről vagy éppen a munka melletti fejlődésről. A fiatalok így jóval meredekebb tanulási görbén haladhatnak előre, mint a korábbi generációk.

A munkaerőpiac ezzel párhuzamosan átrendeződik: miközben bizonyos területeken szűkülhet a foglalkoztatás, maguk a munkakörök is átalakulnak. Ebben a változó környezetben a fiataloknak tudatosabban kell megtervezniük, mikor és milyen területen szeretnének belépni a munka világába – akár egy, két, vagy öt év távlatában.

Moore törvénye és az exponenciális növekedés

A jelen folyamatainak megértéséhez érdemes visszatekinteni a múltba. Az Intel a hetvenes évek elején kezdte forgalmazni a világ első, 4004-es mikroprocesszorát. Nem sokkal később a cég társalapítója, Gordon Moore egy figyelemre méltó mintázatra lett figyelmes: a lapkákon található tranzisztorok száma nagyjából kétévente megduplázódott. Moore nem marketingüzenetnek szánta a megfigyelését, mégis alapvető törvényszerűséget fogalmazott meg: a technológiai fejlődés nem lineáris, hanem exponenciális természetű. Ezt nevezzük ma Moore törvényének. Az üzenet egyszerű, mégis radikális: ha várunk két évet, nem csupán egy kisebb frissítés érkezik, hanem egy nagyságrenddel erősebb technológiai ugrás.

Az üzleti működés tempója

Napjainkban hasonló tévedésbe esünk a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Sokszor csupán szerény hatékonyságnövelő eszközként tekintünk rá, miközben itt is exponenciális fejlődés zajlik. Az AI megjelenése a Regus 1989-es indulása óta a legjelentősebb fordulópont az üzleti működésben. Az exponenciális változás nem csupán a munkaköröket formálja át, hanem az üzleti működés teljes tempóját is felgyorsítja. A döntések gyorsabban születnek meg, a tanulási ciklusok lerövidülnek, az alkalmazkodás pedig versenyelőnnyé válik.

Az AI esetében is ez fog történni. Az általános feltételezés szerint az üzleti működés nagyjából változatlan tempóban zajlik majd tovább – csupán kevesebb emberrel. Ez azonban tévedés. Amikor egy munkavállaló a korábbi teljesítményének tíz- vagy akár hússzorosára válik képessé egyetlen nap alatt, azt a szervezetek nem hagyják kihasználatlanul. Nem visszafogják a működést, hanem kiterjesztik. Új piacokat nyitnak, új szolgáltatásokat indítanak, új projekteket vállalnak. Igen, a munkakörök átalakulnak. Egyes kategóriákban csökkenhet a munkahelyek száma, és a belépési pontok is átrendeződhetnek. Éppen ezért a fiataloknak tudatosabban kell megtervezniük, hol és hogyan indítják el a karrierjüket. A technológiai átállások a múltban sem fékezték meg a gazdasági aktivitást – hanem átformálták azt. Az embereknek új készségeket kellett elsajátítaniuk, hogy bizonyítsák értéküket. Akik alkalmazkodtak, gyorsabban haladtak előre, mint bárki más. Az AI felszabadítja az embereket arra, amiben igazán jók: a kreatív gondolkodásra, a problémamegoldásra és az új ötletek kigondolására. 

Az AI-alapú világban az önálló kezdeményezés a siker titka

A jövő tehetséges munkatársainak kiválasztásakor elsősorban azok kerülnek ki elsőként, akik képesek eredményesen hasznosítani a mesterséges intelligenciát, és látják, hogyan lehet az AI segítségével a maximumot kihozni az üzleti lehetőségekből.

Előnyben vannak azok, akik már használják, vagy aktívan tanulják az AI-eszközöket. Ők új készségeket, friss lendületet és innovációt visznek a gyorsan növekvő szervezetbe, növelik a produktivitást, és ösztönzik a vállalati növekedést.

Fiatalok, gondolkodjatok előre!

A fiatalabb generációnak proaktívan kell tervezniük karrierjüket, és feltenni maguknak a kérdéseket: „Hol szerezhetem a legértékesebb munkatapasztalatokat ebben az új világban?”, „Rendelkezem azokkal a készségekkel, amelyeket a jövő vállalatai valóban értékelnek?”

Régebben az ambiciózus munkavállalók gyakran tanultak programozni vagy szereztek esti képzéseken plusz képesítést. Ma a nyitottság az új tudás elsajátítására nélkülözhetetlenebb, mint valaha. Nem elég kizárólag az iskolára vagy az egyetemre támaszkodni a tudás megszerzésében. Keresniük kell a lehetőségeket az AI használatának elsajátítására, és be kell kapcsolódniuk releváns közösségekbe. Meg kell tanulniuk az iparágakat átalakító eszközök alkalmazását, és felelősséget kell vállalniuk saját fejlődésükért.

A jövő alapjainak lefektetése

Minden nagyobb technológiai váltás ugyanazt a mintát követi: sokan ragaszkodnak a megszokotthoz, míg néhányan korábban átállnak, és learatják az előnyöket. Ami ma történik, abban a gyorsaság a különbség: az üzleti működés tempója soha nem látott ütemben gyorsul.

Az Intel első lapkáihoz hasonlóan mára az AI vált az alaptechnológiává, amely kiegészít és átformál minden rá épülő megoldást. Nem távoli lehetőség vagy múló trend: már ma a fejlődés motorja és kritikus versenytényező.

Azok, akik hajlandóak használni, megismerni és kísérletezni a mesterséges intelligenciával, tapasztalni fogják, hogy lehetőségeik bővülnek, nem pedig szűkülnek. A történelem egyértelműen mutatja: az exponenciális változások idején a legnagyobb előnyt azok szerzik, akik az elsők között reagálnak.

Mark Dixon, az International Workplace Group (IWG) alapító-vezérigazgatója

Forrás: International Workplace Group

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hogyan alakíthatja át az MI az üzleti produktivitást? appeared first on Műszaki Magazin.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Billingo.hu üzemeltetője stratégiai partneri együttműködésének az a célja, hogy a hazai kamarai regisztrációval rendelkező vállalkozások adminisztrációs feladatait érdemben egyszerűsítse és támogassa versenyképességüket.

Magyarország egyik legnépszerűbb online számlázó rendszere, a Billingo kedvezményes feltételekkel teszi elérhetővé több szolgáltatását is az MKIK által képviselt területi kamarákban regisztrált gazdálkodó szervezetek számára. Az érintett vállalkozások a billingo.hu oldalon történő regisztrációt követően a megfelelő kuponkód felhasználásával bruttó 6199 forint értékű előfizetési kedvezményben részesülnek.

A kedvezményt az előfizetési díjból vonják le, az akció a 2026. február 23. és március 1. között megkötött éves előfizetéseknél vehető igénybe. A vállalkozók egységesen a KAMARA kuponkód használatával érvényesíthetik a kedvezményt. Az ingyenes csomagot is kínáló Billingónál a tudatos vállalkozók jellemzően igénybe veszik valamelyik fizetős díjcsomagot. Utóbbiakból elérhetőek például az előző évi számlák, ez segíti a könyvelési feladatok elvégzését, illetve más olyan, az adminisztrációt támogató funkciók is igénybe vehetők, amelyek a vállalkozások digitalizációját támogatják.

A Kamara és a Billingo közös célja, hogy a magyar vállalkozások minél hatékonyabban és takarékosabban tudjanak gazdálkodni. A Billingo modern, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszereivel kompatibilis, automatizált számlázási és a vállalkozások pénzügyi adminisztrációjának egyszerűsítését szolgáló megoldásaival nagymértékben hozzájárul ehhez, a kedvezmény pedig további ösztönzést jelent a digitalizációra való áttéréshez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Számlázási kedvezményt kaphatnak a vállalkozások appeared first on Műszaki Magazin.

A 40 országban – köztük Magyarországon – több mint háromezer felsővezető megkérdezésével készült felmérés szerint az üzleti siker első számú feltétele ma az alkalmazkodóképesség, amely technológiai megújuláson, rugalmasabb működésen és célzott beruházásokon alapul.

A Forvis Mazars C-suite Barometer 2026 szerint a gazdasági kilátások továbbra is bizonytalanok, ennek ellenére a vállalatvezetők meglepően derűlátók. A megkérdezettek 92%-a pozitív növekedési várakozásokkal tekint 2026-ra, miközben 69%-uk valamennyi üzleti területen növeli beruházásait. Mindez annak ellenére történik, hogy negyedik éve a gazdasági bizonytalanság jelenti a növekedés legnagyobb fékező erejét, miközben a fokozódó verseny és a globális kereskedelem átalakulása – különösen a vámok kérdése – tovább növeli a nyomást a vállalatokon.

A tanulmány visszafogott, az Egyesült Államokban 2%, Európában 1% körüli növekedést vetít előre 2026-ra, miközben az inflációs kockázatok, a gyenge munkaerőpiaci mutatók és a geopolitikai feszültségek tovább fokozzák a bizonytalanságot. Bár a mesterséges intelligencia a legnagyobb hatással bíró trendek közé tartozik, a vezetők bizalma ezen a téren is megosztott: a szervezeteknek mindössze 48%-a bízik abban, hogy az AI a lehető legjobb megtérülést hozza, és csupán 30% számít arra, hogy ez már a következő évben megvalósul.

Ebben a törékeny környezetben a felsővezetők előtt álló feladat egyre összetettebb: egyszerre kell bátor stratégiai döntéseket hozniuk és fegyelmezetten gazdálkodniuk az erőforrásokkal.

„A globális paradigmaváltás, amelynek küszöbén a vezetők állnak, valódi rugalmasságot követel a stratégiai növekedési tervek minden területén ahhoz, hogy kezelni tudják az elmúlt tizenkét hónap pénzügyi és gazdasági utóhatásait. A bizonytalanság ma már nem átmeneti állapot, hanem az üzleti környezet állandó jellemzője. A kutatás egyértelműen azt mutatja, hogy azok a szervezetek lehetnek sikeresek 2026-ban, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni, tudatos beruházásokkal erősítik technológiai és humán erőforrásaikat, valamint rugalmas stratégiákat alakítanak ki a változó piaci feltételekhez”

– foglalja össze a kutatás eredményeit dr. H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars partnere.

A C-suite vezetők legfontosabb stratégiai célja a vállalati IT- és technológiai megújulás: a szervezetek háromnegyede már rendelkezik formális technológiai transzformációs stratégiával. A mesterséges intelligencia központi szerepet kap, de a vezetők többsége átfogóbb szemléletben gondolkodik: az adatvezérelt működés, az automatizáció és a kiberbiztonság egyaránt kulcselemei a hosszú távú versenyképességnek.

A fokozódó nemzetközi verseny és a kereskedelmi korlátozások hatására a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek üzleti modelljeik és működésük újragondolására. Ez a tényező idén először került a második helyre a stratégiai prioritások rangsorában. Ezzel párhuzamosan a működési agilitás jelentősége is nőtt: két helyet előrelépve már a legnagyobb üzleti hatással bíró tényezők között szerepel, és a transzformációs beruházások egyik kiemelt területe lett.

Bár kevesebb vállalat lép be egyszerre sok új piacra, az expanziós célok földrajzi súlypontja is átalakul. Az Egyesült Államok mellett Kanada, Németország, Franciaország és Kína is a legvonzóbb célországok közé került, miközben a szervezetek kockázatkezelési megfontolások mentén diverzifikálják jelenlétüket.

A mesterséges intelligencia nemcsak új munkaköröket teremt, hanem régieket is átalakít vagy kivált, így nem meglepő, hogy a vezetők 80%-a számolt be arról, hogy az elmúlt két évben átszervezte csapatait az AI bevezetésének támogatása érdekében. A tehetségvonzás és -megtartás újragondolása pedig továbbra is a felsővezetői napirend élén szerepel.

A teljes kutatás a Forvis Mazars weboldaláról ide kattintva tölthető le.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Alkalmazkodóképesség lett az üzleti siker kulcsa appeared first on Műszaki Magazin.

Újabb jelentős elismerést kapott a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) teljesítményéért. A vállalat kiváló eredményeket ért el a legutóbbi World Benchmarking Alliance (WBA) értékelésen, amelynek keretében globálisan mintegy 2000 céget értékelnek. A Schneider Electric a „Social Benchmark” szegmensben az első, míg a „Gender Benchmark” kategóriában a harmadik helyet szerezte meg, ami mutatja, hogy a társaság élen jár a tisztességes munkavégzés, az etika, az egyenlő javadalmazás és juttatások, valamint az erőszak és zaklatás megelőzése terén.

A Schneider Electric egyike volt annak a mindössze kilenc vállalatnak világszerte, amely „A” minősítést kapott a WBA „ACT Core” módszertana alapján, ami újabb elismerése annak, hogy hatékony a karbonátmenet megvalósításában.

A cég a lehetséges 100-ból 87 pontot ért el az EcoVadis értékelésen, ezzel Platina érmet szerzett, és sorban hatodik éve bekerült az értékelésbe világszerte bevont vállalatok között a legjobban teljesítő 1 százalékba.

 „Schneider Sustainability Impact” programunk utolsó évében ezek az elismerések jelzik következetességünket és az eddig elért eredményeinket.  Egyben bizonyítékai annak is, hogy abban az esetben, ha a fenntarthatóságot stratégiánk és működésünk középpontjába állítjuk, mérhető eredményeket hoz. Miközben felkészülünk utunk következő szakaszára, továbbra is arra koncentrálunk, hogy még magasabbra tegyük a lécet, és mindenkit, aki velünk kapcsolatban áll bevonjunk a fenntarthatósághoz vezető átalakulásba”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

A WBA értékelésen elért eredmények mellett más jelentős ESG-rangsorokban és indexekben is a legjobbak között szerepelt a Schneider Electric. A vállalat bekerült a Corporate Knights „Global 100 Most Sustainable Corporations” indexébe, megerősítve pozícióját a környezetvédelmi gyakorlatukról világszerte elismert cégek között.

Emellett a társaság elnyerte az IR Society Awards legjobb fenntarthatósági kommunikációért járó díját. A közelmúltban a vállalatot a Fortune magazin „World’s Most Admired Companies 2026” listáján is elismerték, ami mutatja, hogy milyen hírnévnek örvend a Schneider Electric a cégvezetők és elemzők körében a stratégia megvalósításának, a vezetői képességeknek és a hosszú távú jövőképnek köszönhetően.

Az elmúlt öt évben a Schneider Electric fenntarthatósági stratégiáját a Schneider Sustainability Impact (SSI) program irányította, amely jól mérhető célok elérését tűzte ki a klímavédelem, az erőforrások, a bizalom és az esélyegyenlőség területén, támogatva a vállalat 2021 és 2025 közötti törekvéseit. Ennek eredményeként a céget egyaránt kétszer választotta a világ legfenntarthatóbb vállalatának a Corporate Knights, illetve a Time Magazine és a Statista is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az ESG rangsorok élmezőnyében a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

Rekord évet zárt 2025-ben a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt.: a vállalat egyetlen év alatt több mint 130 új transzformátor- és forgógéprendelést nyert el közel 200 millió euró értékben, és több tucatnyi berendezést szállított le a világ számos országába. A közel 150 éves Ganz Electric nagy teljesítményű transzformátorai és forgógépei Németországtól Dánián és az Egyesült Királyságon át egészen a Fülöp-szigetekig kerültek be kritikus energetikai infrastruktúrákba, miközben a hazai piacon is csúcsteljesítményű berendezéseket szállítottak le és helyeztek üzembe sikeresen.

A villamosenergia‑hálózat biztonságát és folyamatos működését olyan kulcsberendezések garantálják, mint a transzformátorok és a forgógépek, ezek nélkül nincs megbízható villamosenergia-ellátás. A Ganz Villamossági Művekben 1885-ben készült el a világ első transzformátora, amelyet az eltelt 140 évben a Ganz Electric folyamatosan a modern kor igényeihez fejlesztett. A vállalat mára ennek a kritikus infrastruktúra megteremtésének nemzetközileg meghatározó szereplőjévé vált: berendezései és mérnöki tudása generációk óta biztosítják, hogy a villamosenergia megbízható módon álljon rendelkezésre mind a lakosság, mind az ipar számára.

Transzformátor üzletág – hazai és nemzetközi eredmények

A Ganz Electric Transzformátor üzletága 2025-ben minden eddiginél eredményesebb évet zárt: a kiemelkedő növekedéssel zárt a vállalat exporttevékenysége; több tucat transzformátort tesztelt és szállított ki világszerte. A hazai piacon is tovább erősödött a cég stratégiai együttműködése a MAVIR‑ral, amelynek keretében idén több nagy teljesítményű berendezés készült el. Ezek közül kiemelkedik a látványos vasúti szállítással Gödre juttatott 250 MVA‑es egység, ami ismét bizonyította, hogy a Ganz olyan komplex logisztikai és műszaki kihívásokat is képes megoldani, amelyekre a piacon csak kevesen vállalkoznak.

A nemzetközi piacokon a vállalat tovább növelte jelenlétét 2025-ben: az exportmegrendelések aránya 50-ről 70 százalékra nőtt. A kimagasló eredményt a Ganz Electric annak köszönhetően érte el, hogy több mint 100 transzformátorrendelést rögzített exportpiacokról, illetve több németországi rendszerüzemeltetővel is keretszerződést kötött – köztük egy 27 darabos megrendelésre –, ami megerősíti a vállalat pozícióját Európa egyik legversenyképesebb villamosenergia-piacán.

A vállalat mérnöki kompetenciáját igazolja a romániai Vidraru-gáthoz készülő hét darab egyfázisú, 45 MVA‑es transzformátor, amelyek tesztelése egy ritkán alkalmazott és rendkívül összetett technológiai eljárást igényelt. A Statkraft walesi projektjéhez szállított 150 MVA-es egységek pedig egyedülálló uszályos logisztikával jutottak el a célállomásra, demonstrálva a vállalat nemzetközi projektkivitelezési képességeit.

Egyedi megoldások a világ minden tájára

A Ganz Forgógép üzletága 2025-ben közel 30 saját gyártású forgógépet tesztelt sikeresen, és több olyan projektet valósított meg, amely mérnöki szempontból is kiemelkedő. A Fülöp-szigetekre tavaly leszállított generátorok a Ganz Electric történetének első délkelet-ázsiai gyártású egységei, amelyek a Buhid vízerőmű kapacitásbővítését támogatják majd.

Az év egyik legösszetettebb mérnöki feladata egy nagyfeszültségű villamos berendezéseket gyártó, energiapiaci óriásvállalat megrendelésére készült tápgenerátor-egység volt. A rendszer tervezése hónapokig tartó szimulációt és olyan egyedi megoldásokat követelt meg, amelyeket a piacon csak nagyon kevés gyártó képes megvalósítani.

Minden korábbinál nagyobb gyárbővítés indul

A Ganz Electric 2025 nyarán az eddigi legnagyobb gyárfejlesztését jelentette be. A vállalat hosszú távú fejlődését megalapozó Ganz 2030 program nemcsak a gyártási kapacitások bővítését célozza, hanem egy olyan modern, versenyképes működési modell kialakítását is, amely stabil alapot teremt a következő évek növekedéséhez. A Ganz 2025-ben és 2026-ban megrendelései további bővülésére számít, amelyet a gyártókapacitás növelése mellett a munkaerő-állomány folyamatos erősítése is támogat.

„A 2025-ös év egyértelműen megmutatta, hogy a Ganz Electric képes olyan mérnöki és gyártási feladatokat is vállalni, amelyekre más szereplők – akár nagyobb nemzetközi vállalatok – nem tudnak vagy nem mernek ajánlatot tenni. A Ganz 2030 stratégia célja, hogy ezt a különleges tudást tovább erősítsük, és a magyar ipari innovációt a nemzetközi élvonalba emeljük. A mostani eredmények azt bizonyítják, hogy jó úton haladunk”

– hangsúlyozta Gál Gergely, vezérigazgató.

Kiemelkedő sikerek a szerviz üzletágban

A Ganz számára a szervizszolgálatatás stratégiai jelentőségű. A gépek és berendezések rendszeres szervizelése ugyanis nemcsak az üzembiztonság és a hosszú távú megbízhatóság alapfeltétele, hanem a fenntartható működés egyik legfontosabb pillére is. A megfelelő karbantartás jelentősen meghosszabbítja az eszközök élettartamát, csökkenti az anyag- és energiafelhasználást, valamint minimalizálja az új berendezések gyártásából és szállításából fakadó környezeti terhelést.

A szerviz üzletág több mint 100 hazai és nemzetközi megrendelést teljesített 2025-ben, köztük olyan különleges projekteket, mint a pakisztáni Lahore alállomás megszakítóhajtásának javítása vagy az indonéziai PT Lembah hidroenergetikai alállomás felújítása egy aktív vulkán közepén. A Dunamenti Erőmű transzformátorának rekordidő alatt végrehajtott teljes felújítása, valamint az E.ON számára végzett helyszíni kiemeléses munkák ugyancsak tovább erősítik a Ganz pozícióját a komplex, nagy szakértelmet igénylő szervizfeladatok piacán.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar mérnöki teljesítmény a világ élvonalában: rekord évet zárt a Ganz Electric appeared first on Műszaki Magazin.

A KSH adatai szerint 2025 novemberében több mint 4,6 millióan dolgoztak, miközben a munkanélküliségi ráta 4,4%-ra csökkent. A számok mögött komoly strukturális kihívások húzódnak meg, amelyek 2026-ban is alapvetően alakítják majd a munkaerőpiacot és meghatározzák a HR stratégiákat – hangsúlyozza Mihályi Magdolna a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője.

„A magyar munkaerőpiac továbbra is stabil, de a népességfogyás, a külföldön dolgozó munkavállalók és a születésszám tartós csökkenése miatt a cégek egyre nehezebben találnak hazai munkaerőt”

– emeli ki a szakértő. Hozzáteszi: a jelenlegi helyzetben kiemelt jelentősége van a munkaerő-megtartásnak, valamint a lojális munkavállalók átképzésének. Emellett továbbra is szükséges a hiányzó munkaerőt külföldről pótolni. Elsősorban a harmadik országbeli, azon belül is a Fülöp-szigeteki munkavállalók iránt élénk a kereslet a munkáltatók részéről.

Tényleg terjed a „csendes elbocsátás”?

A tavalyi statisztikák és a Jobtain tapasztalatai is azt mutatják: a cégek egy része valóban nem pótolja a távozó munkavállalókat.

„A vállalatok a jelenlegi gazdasági helyzetben és az áprilisi választások közeledtével óvatosan terveznek, inkább átcsoportosítanak, mintsem nyíltan leépítenek. A jelenség azonban bizonytalanságot szülhet egyes iparágakban, gyengítheti a lojalitást, és növelheti az állásváltási kedvet”

– magyarázza Mihályi Magdolna. A munkavállalók részéről egyre hangsúlyosabb elvárás a támogató vállalati kultúra, a közösségi élmény, a mentális egészség figyelembevétele, ami tovább formálja a HR-fókuszokat.

Minimálbér-emelés stagnáló gazdasági környezetben: új bérnyomás a cégeken

A 2026-ban életbe lépő 11%-os minimálbér-emelés különösen a KKV-k számára jelent nagy kihívást. A minimálbér emelkedése magával húzza a bérsávok feletti fizetéseket is, hiszen a felette lévő bérek esetén is emelést kell adni ahhoz, hogy megmaradjon a belső bérrangsor és motivációs struktúra. A bérköltségek így viszont gyorsabban nőhetnek, mint a bevételek, ami csökkentheti a vállalatok jövedelmezőségét. A cégek HR stratégiáit ezért 2026 első felében a hatékonyságnövelés, a bérdifferenciálás, a létszámbővítés visszafogása és a rugalmas foglalkoztatási formák felé fordulás határozhatja meg a Jobtain szakértői szerint. A HR-szakmára ugyanakkor komoly társadalmi és jogi elvárások is nehezednek: a bértranszparencia uniós irányelveinek való megfelelés, az esélyegyenlőségi feltételek megteremtése, a sokszínű, befogadó munkahelyi környezet követelményei, valamint a többgenerációs munkahelyek egyre összetettebb kezelése.

Iparágak, ahol a legnagyobb változás várható 2026-ban

2026-ban több iparágban is jelentős foglalkoztatási átrendeződés indulhat el. A tech és IT szektorban az AI terjedése miatt nőni fog a kereslet kiberbiztonsági, szoftverfejlesztői és adat-szakértői kompetenciák iránt. Az akkumulátor- és autóiparban a nagy beruházások újabb gyártósori operátorokat, technikusokat vonzanak majd. Energetika és környezetvédelem területén a zöld átállás mérnökök, fenntarthatósági szakértők számára nyílnak új lehetőségek. Magyarország továbbra is népszerű desztináció, így a vendéglátásban is tartós munkaerőhiány várható.

A 2026-os HR-stratégiák a rugalmasságra és a technológiai alkalmazkodásra épülnek

A vállalatok idén már nemcsak gazdasági racionalitás alapján döntenek HR-stratégiáikról, hanem a társadalmi elvárások, a szabályozási környezet és az automatizáció térnyerése is meghatározza a lépéseiket.

„A működési költségek növekedése, a stagnáló gazdasági környezet és a tartós kompetenciahiány rugalmasabb foglalkoztatási modelleket tesz szükségessé. A munkaerő-kölcsönzés, a projektalapú foglalkoztatás és a részmunkaidős megoldások iránti igény ebben a piaci környezetben várhatóan emelkedik majd 2026-ban. A munkaerő-kölcsönzés nagy előnye, hogy nem növeli a vállalati bérköltségeket, szolgáltatási díjként könyvelhető, és rugalmasan igazítható a gyártási igényekhez”

– mondja Mihályi Magdolna. Emellett tovább nő az AI és az automatizáció szerepe is a munkaerőpiacon. A mesterséges intelligencia nemcsak bizonyos betanított vagy adminisztratív pozíciókat válthat ki, hanem tehermentesíti a vállalatokat, és segít kezelni a súlyosbodó munkaerőhiányt.

A külső HR-megoldások szerepe tovább erősödik

„Ha egy cég feléli a tartalékait, a HR-stratégia is költségtakarékos üzemmódra vált”

– hangsúlyozza a szakértő. A Jobtain várakozásai szerint 2026 egyszerre lesz dinamikus, kihívásokkal és lehetőségekkel teli a munkaerőpiacon, ahol a rugalmasság és a gyors alkalmazkodás lesz a siker kulcsa.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hatalmas fordulat előtt áll a munkaerőpiac 2026-ban appeared first on Műszaki Magazin.

A VOSZ Barométer és pilléreinek éves értékei

2023 eleje óta készítetti el a VOSZ az Egyensúly Intézettel a negyedévente megjelenő VOSZ Barométer felmérést, így a most bemutatott, 2025 negyedik negyedévéről szóló kutatás adatainak elemzésével lehetőség nyílt az elmúlt három év (2023, 2024, 2025) összehasonlítására is. Emiatt a VOSZ Barométer aktuális számait bemutató háttérbeszélgetésen most rendhagyó módon alapvetően nem negyedéves, hanem éves összehasonlításban mutatta be Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet társalapítója, gazdaságkutatási igazgatója a kutatásban megkérdezett 400 VOSZ-tag vállalkozás üzleti hangulatát, pénzügyi helyzetét, illetve beruházási hajlandóságát.

Csökkentek a fő mutatók

Ha azt vizsgáljuk meg, hogy a Barométer fő mutatójának és a három alindexének értékei miként alakultak az elmúlt három évben, akkor az látszik, hogy minden indikátornál csökkent az éves érték 2025-re 2023-hoz képest. A fő index 56-ról 50 százalékra, a pénzügyi helyzetet tükröző alindex 69-ről 61 százalékra, az üzleti hangulatot mérő mutató 59-ről 57 százalékra, míg a beruházási hajlandóságot mérő alindex 39-ről 32 százalékra csökkent. A 2024-es éves értékekhez képest ugyanakkor nagyjából stagnálást lehet kimutatni a tavalyi számokban, ami Kozák Ákos szerint azt jelzi, hogy „megmerevedett, kikristályosodott a vállalkozások hangulata, egyfajta kockázatminimalizálás történik, vagyis a kkv-k úgy vélik, nem lesz jobb vagy rosszabb a helyzet, beárazták a működési feltételeket”.

Ami a VOSZ Barométer 2025 negyedik negyedéves aktuális számait illeti, a fő mutató értéke 49 százalékra csökkent a harmadik negyedévi 50 százalékról, míg a legjobban teljesítő, a pénzügyi helyzetet tükröző alindex mutatója változatlan maradt (61 százalék). Hasonlóan stagnált az üzleti hangulatot tükröző alindex értéke is (58 százalék). A legalacsonyabb értéket mutató, a beruházási hajlandóságot mérő alindex pedig jelentősen csökkent, 28 százalékra esett vissza a harmadik negyedévi 32 százalékról.

Azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozások mit tekintenek az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban a legfontosabb problémáknak, egyfajta átrendeződés történt az elmúlt három évben: a klasszikus válságtényezők (infláció, energiaárak, árfolyam) súlya látványosan csökkent, és 2025-re inkább a tervezhetőséget rontó strukturális tényezők (például magas adóterhek, kiszámíthatatlanság, gazdaságpolitika) váltak dominánssá. Kozák Ákos kiemelte: a kiszámíthatatlanság, mint problematikus tényező már 2023-ban is érzékelhető volt, de 2025-re 5 százalékponttal nőtt a súlya, míg a gazdaságpolitika esetében 28 százalékról 37 százalékra emelkedett a mutató, vagyis közel 10 százalékponttal nőtt a vállalkozások ez utóbbi tényezővel kapcsolatos kockázati észlelése.

A saját iparágukkal kapcsolatos – a vállalkozások által említett – problémák terén is a kiszámíthatatlanság 2023-hoz képest erősebben jelent meg 2025-ben. Továbbá a fizetési morál, mint probléma súlya is jelentősen erősödött.

„Ez nem meglepő, hiszen amikor csökken a vásárlóerő, és keresleti problémák merülnek fel, akkor egyértelműen megjelenik a veszteséges működés kockázata, amivel párhuzamosan a fizetési morállal kapcsolatos kockázat is felmerül”

– magyarázta Kozák Ákos.

A saját üzletmenettel kapcsolatos kockázatok terén is hangsúlyosan kimutatható a kiszámíthatatlanság kérdése.

„Az látszik az adatokból, hogy rettentően zavarja a vállalkozásokat az, hogy nem tudják, milyen jogszabályok vonatkoznak majd rájuk, miként szabályozzák az iparágukat”

– hangsúlyozta az Egyensúly Intézet társalapítója.

A kiszámíthatatlansággal kapcsolatban Perlusz László, a VOSZ főtitkára például az árréstop-intézkedést említette meg, amelyet szerinte „minél hamarabb ki kellene vezetni”. Kiemelte: az ilyen intézkedések az eredetileg átmeneti időszakra tervezett, de mára „megcsontosodott” különadókkal, válságadókkal együtt a versenygazdaság alapvető viszonyait zilálják szét.

Az üzleti hangulatot mérő alindex elmúlt hároméves alakulása kapcsán Kozák Ákos kiemelte, hogy a negyedéves vállalkozói kilátások tekintetében nem mutatható ki sem tartós romlás, sem markáns javulás, valamint az éves árbevételi várakozások szerkezete is gyakorlatilag változatlan maradt 2023 és 2025 között.

A beruházásokat visszafogják, de nem bocsátanak el

A beruházási hajlandóságot mutató alindex 2023-2025 közötti alakulásával kapcsolatban azt húzta alá Kozák Ákos, hogy a beruházási aktivitás minden szintjén visszaesés tapasztalható. 2023 óta csökkent az új üzleti lehetőségekkel való találkozás, a munkaerő-felvételi és az új beruházásra vonatkozó szándék aránya is, ami a vállalkozók tartós óvatosságát jelzi.

„Fájó pontja a magyar gazdaságnak, hogy 2022 óta a beruházási aktivitás évről évre rosszabb adatokat mutat. Ha nincs bizalom vagy optimizmus a vállalkozókban, akkor ilyen rossz beruházási adatokat látunk”

– emelte ki a szakértő.

A 2023-as 12 százalékról 2025-re 9 százalékra csökkent azon vállalkozások aránya, amelyek a munkaerő elbocsátását tervezték. Annak ellenére esett a mutató, hogy eközben a keresleti környezet romlott.

„Ez azt mutatja, hogy nem elbocsátásokban gondolkodnak a vállalkozók. A beruházásokat visszafogták, vagyis a kockázatokat kezelik, optimalizálnak, viszont munkaerőt nem bocsátottak el”

– magyarázta Kozák Ákos. A vállalkozások pénzügyi helyzetével kapcsolatban pedig rámutatott arra a nem éppen kedvező mutatóra, hogy a tartalékokkal rendelkező cégek aránya jelentősen visszaesett 2023 és 2025 között, 60 százalékról 47 százalékra csökkent ez a ráta.

Perlusz László a munkaerőpiaci helyzettel és a cégek pénzügyi helyzetével kapcsolatban kiemelte:

„Jól lehet látni, hogy a cégek nem igen terveznek felvenni munkaerőt, de nem is építenek le. Megpróbálnak kitartani, és reménykednek a jobb kilátásokban. Ez viszont felemészti a tartalékaikat.”

Az inflációval kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet Kozák Ákos, hogy 2023 és 2025 között – a csökkenő drágulási ütem mellett is – érdemben (10 százalékponttal) nőtt azoknak a vállalkozóknak az aránya, amelyek az inflációt tudatosan beépítik áraikba, ami a nagy inflációs sokk tartós hatását jelzi a vállalati döntéshozatalban. Az árképzés így nem átmeneti reakció, hanem beépült alkalmazkodási mechanizmus lett.

Generációváltás

A mostani felmérés a korábbi kutatásokhoz hasonlóan egy specifikus kérdést részletesebben megvizsgált. Most ez a családi cégeknél egyre égetőbb kérdéssé váló generációváltás témája volt. A kutatás szerint a megkérdezett cégtulajdonosok közel fele számára nagyon nagy kihívást jelent, míg további egynegyedüknek jelentős nehézség ez a kérdés. A vállalkozók kétharmada szerint a megfelelő utód hiánya és a fiatalabb generáció alacsony motivációja jelenti a legnagyobb kihívást. A cégvezetők közel harmada tart attól, hogy az utódlás gyengítheti az üzleti kapcsolatokat vagy annak révén rossz kezekbe kerülhet a vállalkozás.

Forrás: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A kiszámíthatatlanságot tartják a gazdaság egyik fő problémájának a kkv-k appeared first on Műszaki Magazin.

A változás egy olyan piaci környezetbe érkezhet, ahol az európai cross-border e-kereskedelem évek óta gyors ütemben bővül. A 2024/2025-ös időszakban a határokon átnyúló online vásárlások forgalma 358,7 milliárd euróra nőtt, ami 10 százalékos éves növekedést jelent, a rendelések mintegy 70 százaléka pedig online platformokról érkezett. Ez a masszív importforgalom indokolttá teszi a szabályozás tervezését, amely 2026-tól új versenyfeltételeket teremthet az uniós és a magyar kereskedők számára.

Uniós irányváltás az olcsó importtermékek terén: szigorodhatnak a belépési szabályok

Az intézkedés elsődleges célja, hogy mérsékelje a mesterségesen alacsony áron kínált importtermékek volumenét, és ezzel kiegyensúlyozottabb versenyfeltételeket teremtsen az uniós kereskedők számára. A szabályozás várhatóan lassítja a Temu, Shein vagy AliExpress platformokról érkező, nagy mennyiségű, alacsony értékű csomagok beáramlását, miközben átláthatóbbá teszi a valós szállítási és előállítási költségeket, például a logisztikai díjakat, vámokat és áfa-terheket.

Az új környezetben a hazai és regionális e-kereskedők számára stratégiai jelentőségűvé válhat a beszerzési lánc optimalizálása és az árazási politika felülvizsgálata. A változás arra ösztönzi a szereplőket, hogy a beszállítóikkal és készleteikkel úgy gazdálkodjanak, hogy az árak versenyképesek maradjanak, miközben a szállítás gyors és a vásárlói élmény magas színvonalú.

Mit jelent ez a magyar webshopoknak?

A magyar piacon eddig számos webshop támaszkodott a kedvező árú, közvetlen importtermékekre. 2026 nyarától azonban ezek a rendelések drágulhatnak, ami új helyzetet teremthet a fogyasztóknál: a vásárlók nagy része ugyanis árérzékeny, és gyorsan reagál az árváltozásokra.

Ugyanakkor az új szabályozás lehetőséget is teremthet: a helyi vagy regionális raktárkapacitás, illetve a professzionális fulfillment szolgáltatások szerepe tovább erősödhet. A gyors szállítás, a precíz készletkezelés és az átlátható rendeléskövetés olyan versenytényezővé válhat, amelyre a hazai webshopok bátran építhetnek.

A fulfillment szerepe felértékelődhet

A változó vámkörnyezetben a jól működő logisztikai háttér stratégiai előnnyé válhat. A pontos készletgazdálkodás, a gyors rendelésfeldolgozás és a korszerű csomagolási megoldások nemcsak a kiszállítás sebességét javítják, hanem segíthetnek mérsékelni az importdrágulásból eredő hátrányokat is.

„A tervezett uniós vámváltozások minden szereplő számára új helyzetet teremthetnek. A versenyben azok a webshopok maradnak erősek, amik rugalmasak, gyorsak és képesek optimalizálni logisztikai folyamataikat. Célunk, hogy olyan fulfillment-megoldásokat biztosítsunk, amelyekkel partnereink a változó európai környezetben is hatékonyak és versenyképesek maradhatnak”

– nyilatkozta Perényi András, a Webshippy alapítója a várható uniós vámintézkedésekről.

Forrás: Webshippy

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új EU-s vámok érkezhetnek 2026-ban appeared first on Műszaki Magazin.

Az országigazgatói feladatokat Dr. Keszte Róbert látja el. Korábban a Continental Automotive Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és a budapesti gyár vezetője volt, 2021-től pedig mindezek mellett a Continental csoport magyarországi országigazgatójaként tevékenykedett. Gépészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ahol doktori fokozatot is szerzett, majd közgazdászként diplomázott a Budapesti Corvinus Egyetemen. A szakember az új vállalati struktúrában az AUMOVIO Architecture and Networking Solutions üzleti területének globális termelésért felelős vezetője, emellett a magyarországi AUMOVIO vállalatok országigazgatójaként dolgozik.

„Az AUMOVIO magyarországi tevékenysége a stabilitásra és a szakértelemre épül. Célunk, hogy hazai telephelyeink továbbra is hozzájáruljanak a globális mobilitási megoldások fejlesztéséhez, miközben munkatársaink fejlődését és elkötelezettségét is támogatjuk”

– mondta el Dr. Keszte Róbert. Majd hozzátette:

„A jelenlegi makrogazdasági környezetben minden eddiginél fontosabb számunkra a hatékonyság és a versenyképesség folyamatos növelése. Az autóipar ráadásul rendkívül gyorsan változik, így elengedhetetlen, hogy vállalatunk nyitottan és rugalmasan reagáljon az új kihívásokra. Ehhez olyan felkészült és magasan képzett szakemberekre van szükség, akik képesek a piaci igényekhez igazodva folyamatosan megújulni.“

Stabilitás és tapasztalat az új járműipari vállalat hazai vezetésében

A magyarországi AUMOVIO csoport Országos HR-igazgatói posztját Tomkó Szabolcs tölti be. A szakember korábban több mint egy évtizedes tapasztalatot szerzett a Continental cégcsoportnál: ez idő alatt gyártási és K+F környezetben irányította a HR-folyamatokat és csapatokat.  Globális szinten támogatta 21 elektronikai gyár tehetségmenedzsmentjét és képzési folyamatait egy többéves németországi kiküldetés során, ezt követően pedig a budapesti fejlesztőközpont HR vezetőjeként háromszorosára bővítette a fejlesztőmérnöki létszámot. Tomkó Szabolcs az AUMOVIO HR-területének hazai vezetése mellett jelenleg a budapesti gyár HR-tevékenységét is irányítja, ahol egy mintegy 20 fős szakmai csapat munkáját koordinálja.

„HR-igazgatóként elsődleges célom, hogy olyan munkakörnyezetet teremtsünk, ahol kollégáink hosszú távon motiváltak és elkötelezettek tudnak maradni. Ez a jelenlegi autóipari helyzetben komoly kihívás, de mi sem mutatja jobban a sikert, minthogy a vállalatnál eltöltött átlagos idő majd 10 év. Kiemelt feladatom a tehetségeink felismerése és fejlesztése, hiszen az ő tudásuk biztosítja vállalatunk fenntartható fejlődését. Számos másik vezetőtársam példája mellett a sajátom is mutatja, hogy ebben jól szerepelünk: pályámat gyakornokként kezdtem a vállalatnál, és bár eredetileg logisztikai pozícióra jelentkeztem, a sors és akkori mentorom hatására mégis a HR területén teljesedtem ki. Hiszek abban, hogy az erős csapatszellem és a folyamatos tanulás kultúrája teszi majd igazán versenyképessé az AUMOVIO-t”

– tette hozzá Tomkó Szabolcs.

A két hazai gyár és a két fejlesztőközpont vezetése változatlan marad, biztosítva a kontinuitást és a szakmai kiválóságot: a veszprémi gyárat és fejlesztőközpontot Mészáros András irányítja ügyvezetőként, míg a budapesti gyár élén továbbra is Dapsy Zoltán áll. A budapesti fejlesztőközpont vezetője Dr. Lóránd Balázs. A tapasztalt vezetők szakértelme és cégismerete biztosítja a folytonosságot, garantálva, hogy az AUMOVIO továbbra is világszínvonalú gyártási és kutatás-fejlesztési tevékenységet folytasson.

Magyarország továbbra is az autóipari innováció fontos helyszíne

Az AUMOVIO – korábban a Continentalhoz tartozó – hazai telephelyei a vállalat globális stratégiájával összhangban működnek tovább. A budapesti fejlesztőközpont a vezetéstámogató és automatizált vezetési rendszerek hazai központja, amely mesterséges intelligencia- és alkalmazásfejlesztési kompetenciáira épít.  A veszprémi fejlesztőközpont  szenzorok és járműdinamikai rendszerek fejlesztésére specializálódott, saját tesztpályáján és laborjaiban támogatva a K+F folyamatokat. Veszprémben ezenkívül szenzorokat is gyártanak gépjármű-menetbiztonsági rendszerekhez és akkumulátorokhoz. A budapesti gyárban  elektromos vezérlőegységek, kijelzők és infotainment megoldások készülnek a legmodernebb technológiákkal. A vállalat 2023 végétől Európában először Budapesten kezdte el gyártani új generációs elektronikus fékrendszerét, amely magas számítási kapacitással és rendkívül hatékony kiberbiztonsági rendszerrel működik.

A magyarországi AUMOVIO vállalatok menedzsmentjében a hagyomány és a folyamatos megújulás egyszerre érvényesül: a korábbi vezetők tapasztalata és az új vállalati struktúra lehetővé teszi, hogy a hazai telephelyek kiemelkedő szerepet töltsenek be az autóipari innovációk és a jövő mobilitási technológiáinak fejlesztésében. Az AUMOVIO Magyarországon is korszerű, rugalmas és agilis technológiai és mobilitási szereplőként van jelen, közel 3700 munkatársa kiemelkedő teljesítményének köszönhetően.

www.aumovio.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megújult márka: az AUMOVIO Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.