A dél-pesti régió fejlődése nem csupán ingatlanpiaci trend, hanem a magyar logisztikai ökoszisztéma egyik legfontosabb jövőbeli növekedési motorja lehet. Magyarország logisztikai és termelési szerepe az elmúlt másfél évtizedben jelentősen megerősödött, különösen Budapest déli térségében, ahol a repülőtér és az M0 közelsége stratégiai előnyt biztosít a jövő logisztikai fejlesztései számára. A nyugatról keletre áramló működőtőke, a geopolitikai törésvonalak mentén újraszerveződő beszállítói láncok, valamint a régió erősödő fogyasztása egyaránt hozzájárulnak a térség felértékelődéséhez. Magyarország modern ipari-logisztikai állománya jelenleg mintegy 6,5 millió négyzetméter, és jelenleg országosan mintegy 15%-os kihasználatlanság érzékelhető. A szakértők szerint az erősödő gazdasági növekedés és az ipari termelés bővülése középtávon felszívhatja a túlkínálatot.

Balról jobbra – Hadnagy Ernő, Borbély Gábor, Jávor Balázs, Bántó Rúben

A hosszú távú pozícióépítéshez ma már nem elegendő a jó lokáció, kulcsszerepet kap a finanszírozhatóság, az ESG-szempontoknak való megfelelés és a piaci alkalmazkodóképesség is. A dél-pesti régió fejlődése pedig nem csupán ingatlanpiaci trend, hanem a magyar logisztikai piac stratégiai csomópontjává válik.

A Weerts Logistics Parks Hungary aktív szereplőként vett részt a logisztikai szektor egyik legjelentősebb hazai szakmai eseményén, a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek 20. Jubileumi Konferenciáján, amelyet Siófokon rendeztek meg, közel 450 szakmai résztvevő jelenlétében.

A jubileumi konferenciát Szabó Zoltán, az NLV Klub elnöke nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta:

„A Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek 20. Jubileumi Konferenciája egy fontos mérföldkő is a hazai logisztikai közösség életében. Különösen nagy érték számunkra, hogy idén közel 450 résztvevő tiszteli meg jelenlétével a rendezvényt, ami jól mutatja a szakma összetartását és az NLVK folyamatos fejlődését. Az elmúlt időszakban a logisztika szerepe alapvetően megváltozott: ma már stratégiai területként meghatározza a vállalatok működését és versenyképességét. Az NLVK célja továbbra is az, hogy szakmai platformot teremtsen a logisztikai szektort érintő aktuális kihívások, innovatív megoldások és bevált gyakorlatok megosztására, valamint a vezetői párbeszéd erősítésére.”

A konferencia kiemelt programjaként zajlott „A dél-pesti logisztikai tengely születése – piac, tőke és fejlesztői stratégia” című panelbeszélgetés. A dél-pesti térség – a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér és az M0 közelségének köszönhetően – egyre hangsúlyosabb szerepet kap a fejlesztők, a bérlők és a finanszírozók stratégiai döntéseiben. A panelbeszélgetés során piaci, finanszírozói és fejlesztői nézőpontból vizsgálták meg, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy submarket tartós növekedési pólussá váljon, és mikor beszélhetünk egy új logisztikai tengely kialakulásáról Budapesten.

A panelbeszélgetést Bántó Ruben, a Weerts Logistics Parks Hungary sales vezetője moderálta, aki a beszélgetés során arra is rámutatott, hogy a dél-pesti logisztikai tengely kialakulása már ma is érzékelhető a piaci aktivitásban, ugyanakkor a térség hosszú távú sikeréhez összehangolt fejlesztői, finanszírozói és infrastruktúra-fejlesztési döntések szükségesek.

Európa ipari katalizátora a közép-európai térség

„Közép-Európa ma Európa egyik legfontosabb növekedési térsége, ahol az elmúlt évtizedekben jelentős ipari és logisztikai átrendeződés ment végbe. A Baltikumtól az Adriáig húzódó „Új Európa” ma látványos ipari és logisztikai átrendeződésen megy keresztül. Az elmúlt két évtizedben a működőtőke-befektetések révén ipari kapacitások jelentős hulláma érkezett Nyugat-Európából a régióba, tehát zajlik egy úgynevezett „plant drain”, miközben a pandémia és a 2022 utáni geopolitikai változások alapjaiban formálták át a beszállítói láncokat. A költséghatékonyság mellett ma már a geopolitikai stabilitás is stratégiai szemponttá vált. Ezzel párhuzamosan a régió belső fogyasztása is dinamikusan bővül, ami tovább erősíti Közép-Európa szerepét Európa egyik legfontosabb növekedési motorjaként. Magyarország növekedési kilátásai kedvezőek: az elmúlt 4 éves stagnálást követően az ipari termelés és a fogyasztás élénkülése új lendületet ad a gazdaságnak. Mindezzel párhuzamosan az ország logisztikai és termelési szerepe is jelentősen megerősödött az elmúlt másfél évtizedben, tovább növelve stratégiai súlyát a régióban.”

– hangsúlyozta Borbély Gábor, a CBRE Piacelemzési Főigazgatója.

Kiegyensúlyozottabb trendek

„Miközben a magyar gazdaságot a korlátozott növekedés, a német autóipar válsága és a visszafogott befektetői aktivitás jellemezte az elmúlt években, a hazai ipari ingatlanpiac kiemelkedő növekedést mutatott. A korábbi évek szűkös termékkínálata, a nearshoring trendek, valamint a koreai és kínai autó- és akkumulátorgyártók beruházásai jelentősen erősítették a szektort, ami átmeneti túlkínálathoz vezetett. A jelenlegi kapacitásfelesleget középtávon várhatóan felszívja a piac, és a minőségi projektek továbbra is versenyképes finanszírozást kapnak. Nem számítunk arra, hogy az a hihetetlen boom visszatér, ami előtte volt; sokkal kiegyensúlyozottabb piaci szakaszra számítunk”

– mondta Jávor Balázs – UniCredit Bank Hungary ügyvezető igazgatója.

Felhasználói szemléletre épülő fejlesztési stratégia

„A Weerts Logistics Parks Hungary egy belga–magyar együttműködés eredményeként jött létre: a belga Weerts cégcsoport és a Daniella közös fejlesztési stratégiával kezdte meg működését Magyarországon, kiemelt fókuszt helyezve a Budapest Airport térségére. Amikor Kelet-Európa felé mozdultak, akkor mindenféleképpen partnerségben gondolkodtak. A Daniellával kerestünk magunknak egy területet, mert kinőttük a csarnokunkat és megállapodtunk abban, hogy joint venture-ben fogunk ebben a régióban fejleszteni. Így jött létre a Weerts Logistic Park Hungary. Dél-Pest stratégiai jelentőségét a repülőtér növekvő cargo-forgalma, valamint a Nyugat-Európa és a délkelet-európai piacok közötti tranzitútvonalak erősítik. A fejlesztési filozófiánk különlegessége, hogy tulajdonosként és felhasználóként egyaránt jelen vagyunk a logisztikai piacon, így a beruházások során nemcsak az ingatlanfejlesztési, hanem az üzemeltetési, munkaerőpiaci és fenntarthatósági szempontokat is kiemelten kezeljük annak érdekében, hogy hosszú távon élhető és hatékony logisztikai parkokat hozzunk létre. Azt vizsgáljuk meg, hogy tudunk-e oda vinni munkaerőt, hogyan tudjuk megtartani a munkaerőt, hogyan fogjuk üzemeltetni a csarnokot, hogy olcsó legyen a fenntartása és hogyan lehet ebből egy élhető parkot létrehozni. Ez a mi megközelítésünk.”

– mondta Hadnagy Ernő, a Weerts Logistics Parks Hungary tulajdonosa és vezérigazgatója.

Dél Pest a magyar logisztikai ökoszisztéma egyik legfontosabb jövőbeli növekedési motorja

„Magyarország modern ipari-logisztikai állománya jelenleg mintegy 6,5 millió négyzetméter, szemben Csehország 14 millió, Lengyelország 37 millió vagy Románia 9 millió négyzetméteres piacával – vagyis a hazai szektorban továbbra is jelentős növekedési potenciál rejlik. A teljes magyar állományból 4,2 millió négyzetméter Budapesthez kötődik, ebből pedig már közel 1 millió négyzetméter a repülőtér környékén koncentrálódik, jól mutatva a dél-pesti térség stratégiai felértékelődését. A budapesti cargo-forgalom 2019 óta ötszörösére nőtt, miközben az ipari fejlesztések súlypontja fokozatosan délkeleti irányba tolódott, követve a legnagyobb működőtőke-beruházásokat Debrecentől Kecskeméten át Szegedig. Bár jelenleg országosan mintegy 15%-os kihasználatlanság érzékelhető – szemben Románia 6%-os és Csehország 3%-os szintjével –, a szakértők szerint az erősödő gazdasági növekedés és az ipari termelés bővülése középtávon felszívhatja a túlkínálatot.  A dél-pesti térség valójában Magyarország egyetlen légikikötőjének a térsége, amelynek stratégiai jelentőségét az elmúlt évek robbanásszerű cargo-forgalom növekedése is alátámasztja. A régiónak jelenleg nincs valódi versenytársa Közép-Európában, ugyanakkor a Varsó mellett épülő Port Polska hosszabb távon kihívást jelenthet. A következő évtized ezért kiemelt lehetőséget jelent Budapest számára, hogy tovább erősítse vezető szerepét a régiós logisztikai piacon.”

– mondta Borbély Gábor, a CBRE Piacelemzési Főigazgatója.

ESG és racionalitás

„Bár az elmúlt évek intenzív ESG-fókusza mára mérséklődött, a fenntarthatósági szempontok továbbra is meghatározó szerepet játszanak a logisztikai fejlesztések és a finanszírozási döntések során. A bérlői elvárások, a nemzetközi szabályozás és a banki finanszírozási követelmények egyaránt az energiahatékony, minősített épületek irányába terelik a piacot. A ESG ma már nem elsősorban kommunikáció vagy „divat” kérdése, hanem üzleti racionalitás: az alacsonyabb üzemeltetési és energiafelhasználási költségek, valamint a nemzetközi ESG-minősítések egyre fontosabb versenyelőnyt jelentenek a fejlesztők számára”

– mondta Jávor Balázs – UniCredit Bank Hungary ügyvezető igazgatója.

Több, mint telekvásárlás

Egy logisztikai fejlesztés jóval túlmutat egy egyszerű telekvásárláson. A sikeres beruházás alapja a megfelelő lokáció kiválasztása, amelynél kulcsszerepet játszik az önkormányzati támogatás, az infrastruktúra, a közműkapacitás és a közlekedési kapcsolatok megléte. Egy projekt előkészítése és megvalósítása akár több évet is igénybe vehet, mire az engedélyezési folyamatok, a szükséges hálózati fejlesztések és az építkezés lezárulnak, és a bérlők ténylegesen megkezdhetik működésüket. A WLP nagyon komoly standardok szerint épít, ami kapcsolódik a korábban bemutatott felhasználói szemléletre épülő fejlesztési stratégiánkhoz is. Ez magában foglalja azt is, hogy minden beruházásunk BREEAM Very Good, vagy BREEAM Excellent minősítéssel rendelkezik (a nemzetközileg elismert, fenntartható épületeknek járó zöld tanúsítvány legmagasabb fokozata), hiszen tudjuk, hogy ez felhasználói oldalon versenyképességi kérdés. –  hangsúlyozta Hadnagy Ernő, a Weerts Logistics Parks Hungary tulajdonosa és vezérigazgatója.

A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a logisztikai piac következő éveinek nyertesei azok a szereplők lehetnek, akik időben felismerik a dél-pesti régió stratégiai jelentőségét és képesek összehangolni fejlesztési, finanszírozási és bérlői szempontjaikat. A Weerts Logistics Parks Hungary továbbra is elkötelezett amellett, hogy innovatív és fenntartható fejlesztéseivel aktívan formálja Magyarország logisztikai jövőjét.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új növekedési pólus formálódik Budapest déli kapujában appeared first on Műszaki Magazin.

Nógrádi József, a Trenkwalder Recruitment Kft. stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója és az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet értékesítésért felelős igazgatója beszélt a mérnöki és az informatikai szakma munkaerőpiaci helyzetéről.

– Mekkora kereslet mutatkozik ma Magyarországon a mérnökök iránt?

– A mérnöki és az informatikai szakok nem tudnak lépést tartani a piac igényeivel. A trend inkább az, hogy csökken a mérnökhallgatók száma, és emellett egyre többen vannak, akik nem a hazai piacon, hanem külföldön szeretnének elhelyezkedni, ezért már a képzésüket sem itthon kezdik meg. Az Engame Akadémia kutatásából tudjuk, hogy több mint 18 ezer magyar hallgató tanul külföldön, számuk folyamatosan növekszik. A leggyakoribb céloroszágok: Ausztria, Hollandia, Németország, Anglia és Dánia.

Ebből fakadóan a bérek tekintetében is komoly versenyfutás zajlik a különböző szintű és tapasztalattal bíró mérnökökért. Látni kell, hogy az egész országon belül jóval mobilisabbak a mérnökök, mint korábban, a stabil nyelvismerettel bírókat pedig a nyugati cégek is előszeretettel vadásszák le: sokan el is költöznek Európába vagy Amerikába, illetve most már egyre többen mennek Ázsiába is. Az alternatív foglalkoztatás előnyeit sem szabad lebecsülnünk: sokan vállalnak projektfeladatokat és lesznek freelancerek vagy digitális nomádok.

Amikor a hazai mérnök lehetőségeiről beszélünk, érdemes megemlíteni, hogy gyakorlatilag az egész világgal versenyzünk értük. A bér nem minden, de ha az nincs rendben, akkor sok esetben már nem is folytatódik a beszélgetés egy állás kapcsán.

Szintén fontos megemlíteni, hogy sokkal több hallgató diplomázhatna mérnökként, ha a közoktatás minősége miatt nem esne ki menet közben. Rengeteg olyan technikus van az országban, aki, ha lehetőséget kapna, szívesen tanulna mérnöknek (ők azok a sok esetben már tapasztalt munkavállalók, akik mögött már 10–20 éves gyakorlat van, értik és tudják miről szól az adott szakma), de sok esetben erre sem ideje, sem pénze nincs. Ők egyébként a mérnökhiány miatt gyakran eleve mérnöki feladatokat végeznek el.

Az országban a legnagyobb hiány villamosmérnökökből és gépészmérnökökből van, de a minőségbiztosítási mérnökök vagy a tesztmérnökök iránt is nagy a kereslet.

– Milyen fizetések érhetők el a mérnöki, informatikus végzettségekkel?

– A belépő bérek közt általában nincsen akkora arányú különbség, mint a senior bérek esetében. Mindegy, hogy valaki minőségbiztosítási-, gépész-, esetleg villamosmérnök, ha nincs tapasztalata akkor a cégek szemében még képzetlennek számít és csak az erre szánt általános összeget kapja meg. Régió, szektor és cégméret alapján azonban egyaránt felfedezhetők különbségek.

Azokban a régiókban, ahol kevés a technológiai nagyvállalat, nincs akkora verseny, a belépőszint bruttó 500–600 ezer forint körül alakul. Egy képzett szakember ugyanitt bruttó 900 ezer – 1,2 millió forint között kereshet. Egy olyan régióban, ahol magas a technológiai cégek száma, komoly versenyhelyzet van, és a régió is elég fejlett, sok új beruházás érkezik (ilyen például Budapest és Észak-Nyugat Magyarország), a belépő mérnöki bérek bruttó 750 ezer forintról indulnak, a seniorok esetében pedig elérhetik a bruttó 1,5–1,7 millió forintot is.

Az IT szektorban túl vagyunk azon a korszakon, amikor kétszámjegyű béremeléseket hajtottak végre évről évre, és versenyfutás zajlott a fiatal informatikusokért. Ma a belépő informatikus bérek nagyon hasonlóak – ha egyáltalán vannak szabad pozíciók – a többi mérnöki területéihez. Ennek oka egyrészt az, hogy rengeteg gyakornoki és kezdő feladatot vett át az MI, másrészt visszaestek a megrendelések, emiatt kevesebb pozíciót tartanak fenn a cégek. Inkább a seniorok megtartása a cél sok helyen, és nem az új munkaerőre építenek.

A tapasztalt informatikusokért viszont továbbra is verseny zajlik, és nem ritkák a bruttó 1,5–2,2 millió forint közötti bérek. Itt is számít, hogy az ország mely részéről beszélünk, illetve a bankszektor, energetika, esetleg gyógyszeripar vagy globális SSC a munkáltató. A gyártás területén a legrosszabb most a helyzet: a bezuhanó kereslet miatt sok helyen inkább a leépítések a jellemzők.

– Ehhez képest milyen igényei vannak a friss diplomásoknak?

– Az igények terén nagyok az eltérések a jelentkező fiatalok és a munkáltatók között. Legtöbbször még nincsenek tisztában azzal, hogy milyen tényezők határozzák meg a fizetésüket – például, hogy egy adott cégnél az adott pozícióban dolgozóknál nem lehet jelentősen többet keresni (bértranszparencia). Sokan pedig azt hiszik, azért ajánlanak nekik annyi bért, mert ez egy alku kérdése. Az idei évtől a HR-esek keze sokkal jobban kötött, mint korábban, amikor még komoly alkukra volt lehetőségük jelölttől függően a cégeknek. Ma már kötöttek a bérek, különben a bérfeszültségen kívül az összes többi mérnöknek is béremelést kellene végrehajtani, erre pedig a feszített büdzsé mellett, recesszív környezetben a legtöbb cégnél esély sincs.

A kezdő villamos- és gépészmérnök hallgatók bérelvárása az elmúlt évektől eltérően már kezd közelíteni a valósághoz, ami annyit tesz, hogy a reális értékekhez képest 15–20 százalékkal magasabb elvárásokat támasztanak, ami a korábbi évek 30–40 százalékkal magasabb bérelvárásával szemben határozott elmozdulást mutat a realitás irányába. Az IT szektoron belül szintén látszik fejlődés, a hallgatók itt is hasonló értékeket fogalmaznak meg.

Fontos azt is megállapítani, hogy egyre nehezebb olyan fiatalokat találni, akik műszakos munkarendben hajlandók dolgozni. Felértékelődött az adott cég ESG értéke, azaz mennyire zöld, és mennyire figyel a dolgozók egészségére. Az alapbér mellett van-e lehetőség a home office-ra, sőt, az IT területen alapelvárás és a heti egyszeri bejárás a vágyott munkabeosztás. Emellett az is fontos, hogy milyen az adott cég employer brand-je.

Az is számít milyen fejlesztéseket hajtanak végre, van-e lehetőség a karrierútra, további tanulmányokra, nemzetközi lehetőségekre.

– Mit várnak a munkáltatók a frissen belépő szakemberektől?

– Egy versenyképes cég elvárja, hogy a juniornak már legyen valami gyakorlata akár gyakornoki, akár iskolaszövetkezeti keretek között szerezte azt. Ráadásul ez releváns gyakorlati feladat legyen. Kiváló lehet, ha valakinek volt már valamilyen önálló projektje, ahol kiderült a valós tudás, a problémamegoldó képesség.

A nyelvtudás talán fontosabb, mint valaha, stabil, tárgyalóképes nyelvtudással lehet érdemi pozícióba kerülni, hiszen a cégek többsége nemzetközi hátterű, vagy nemzetközi piacon szeretne dolgozni. A specializáció elérte a mérnök területeket is, önmagában az alapképzettség nem elég, fontos előny lehet, ha valaki a tesztelésben, fejlesztésben vagy az automatizálásban jártas.

A mesterséges intelligencia bevezetésével és alkalmazásával foglalkozó szakemberekre egyre inkább növekszik az igény: mindegy, milyen területről van szó, ha tudja alkalmazni az MI-t és van tapasztalata annak bevezetésével az adott területen, akkor szükség van rá.

Szerző: Pörge Béla

Forrás: Trivero

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az egész világgal versenyeznek a hazai cégek a mérnökökért appeared first on Műszaki Magazin.

A 2026. évi országgyűlési választásokhoz kapcsolódó munkaidő-kedvezmények több napot is érinthetnek (szavazatszámlálás, esetleges újraszámlálás), miközben szoros határidők és konkrét igazolási követelmények vonatkoznak a munkáltatókra. Összefoglalónk a legfontosabb jogosultságokat, teendőket és határidőket emeli ki. 

„A 2026-os országgyűlési választásokhoz kapcsolódó munkaidő‑kedvezmények kezelése idén különösen összetett feladat a munkáltatók számára, mivel a szabályozás több napra és több érintetti körre is kiterjed – hívta fel a figyelmet Fuscsics Mónika, a PwC Magyarország szakértője.

Határidők, visszaigénylés és munkáltatói tudnivalók

A 2026. április 12-i országgyűlési választások kapcsán munkáltatói szempontból kiemelt figyelmet érdemel a választási eljárásban résztvevő tagokat megillető munkaidő-kedvezmény.

Az 1/2026. (I. 13.) IM rendelet alapján ez nemcsak a szavazás napjára, hanem a kapcsolódó szavazatszámlálási és esetleges újraszámlálási napokra is kiterjed.

A rendelet alapján mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól:

• a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának tagjai 2026. április 12-én és 13-án,

• a külképviseleteken leadott, valamint az átjelentkezéssel leadott szavazatok megszámlálására illetékes szavazatszámláló bizottság tagjai 2026. április 12-én és 13-án, továbbá a külképviseletekről érkezett, valamint az átjelentkezéssel leadott szavazatok számlálásának napján, legkésőbb 2026. április 18-án,

• az újraszámlálást végző helyi választási bizottság tagja az újraszámlálás napján április 13-án, 14-én vagy 15-én, illetve 19-én. Az egyéni választókerületi választási bizottság tagja április 19-én.

A munkaidő-kedvezményre való jogosultság igazolása a munkáltatók felé a választási bizottsági tagságot tanúsító, a Helyi Választási Iroda által kiállított dokumentummal történik.

Az érintett napokra a munkavállalót távolléti díj illeti meg, amelyet a munkáltató köteles megfizetni. Ugyanakkor a munkáltató visszaigényelheti a kifizetett távolléti díjat és annak közterheit a Nemzeti Választási Iroda által közzétett nyomtatvány benyújtásával. (Ez a kérelem a választási oldalon belül, a jelölteknek és szervezeteknek szóló menüpont alatt érhető el.)

A határidők betartása és az alátámasztó dokumentumok szerepe kiemelten fontos, ugyanis a 2026. április 12-én végzett szavazatszámlálás esetén legkésőbb 2026. április 17-én 16:00 óráig, további szavazatszámlálás esetén a 1/2026. (I. 13.) IM rendelet 5. § 2) b), c) pontjában meghatározott határidőig nyújtható be a megtérítési kérelem a helyi választási irodához.

Egy kiemelt jogszabályi módosítás alapján a választáson való részvétel céljából a választópolgárok is jogosulttá válnak legfeljebb két óra munkaidő-kedvezményre, amennyiben erre a napra beosztott vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama meghaladja a nyolc órát.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Munkaidő-kedvezmények a 2026-os választások idején appeared first on Műszaki Magazin.

A változás alapvetően érinti a hazai vállalatok adóbevallási folyamatait, azonban a megfelelően felkészített vállalatirányítási rendszerekkel (ERP) az átállás zökkenőmentes, a bevallás pedig teljesen automatizálható lesz – hívja fel a figyelmet a Microsoft vállalatirányítási rendszereit bevezető Loginform szakértője.

Digitális fordulat az adóbevallásban

A hazai adózási környezet egyik legjelentősebb aktuális változása az évtizedek óta használt ÁNYK nyugdíjazása. A NAV egy új, online alapú rendszer felé mozdul el, amelynek fókuszában a folyamatok automatizálása és az adózói rendszerekkel való közvetlen kapcsolat megteremtése áll. Ennek keretében a korábban az ÁNYK-ban beadott 65-ös áfabevallást az eÁFA rendszer váltja fel.

Az új eÁFA platformon az adatszolgáltatás történhet manuálisan a NAV webes felületén, vagy automatizált integráción keresztül, közvetlenül a cégek ERP-rendszereiből. A közép- és nagyvállalatok számára ez utóbbi jelenti a valós megoldást, hiszen a nagy mennyiségű számlaadat és a több forrásból érkező pénzügyi tranzakciók kézi rögzítése jelentős hibakockázatot rejt.

„A jelenlegi tervek szerint az ÁNYK kiváltásához szükséges funkciók a Microsoft Dynamics 365 Business Central magyar lokalizációjában jelennek meg, várhatóan 2026 nyarától. A piaci információk alapján addig még lehetnek változások az adatszerkezetben, ezért is időzítették a fejlesztés első verzióját nyárra”

– mondta Mógor Zsolt, a Loginform M365 Business Central üzletágának vezetője.

Az automatizáció a kulcs

A szakember hangsúlyozta, hogy a vállalatok számára a valódi előnyt a folyamatok automatizációja jelenti majd. Az eÁFA lehetővé teszi, hogy a bevallási adatok közvetlenül az ERP-rendszerből jussanak el a NAV-hoz, ami drasztikusan csökkenti az adminisztrációs terheket.

Bár a végleges kivezetés 2026 végén történik meg, a Loginform szakértői szerint a cégeknek már most érdemes felülvizsgálniuk meglévő rendszereiket. Meg kell bizonyosodniuk arról, hogy vállalatirányítási szoftverük képes lesz-e támogatni az új adatszolgáltatási formát, és érdemes időben felkészülniük az automatizációs lehetőségek integrálására, hogy az adóbevallás a jövőben ne egy manuális teher, hanem egy gördülékeny adatfolyam legyen.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így állhatnak át könnyedén az eÁFA-ra a magyar vállalatok appeared first on Műszaki Magazin.

A hazai kis-és közepes vállalatok részére indított, hidrogéntechnológiai ismeret és üzleti környezet fejlesztő programsorozat első állomásán Gödöllőn (2026 március 12.) írt alá együttműködési megállapodást a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség és a Gépipari Tudományos Egyesület.

Az együttműködés fő célja, hogy a két szervezet szakmai tevékenységét összehangolt keretek között támogassa, elősegítse a hidrogéntechnológiák és a kapcsolódó ipari megoldások területén aktív hazai szereplők bevonását, valamint erősítse a hazai és nemzetközi szakmai együttműködéseket.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által is támogatott kkv hidrogén ökoszisztéma fejlesztési eseménysorozat első rendezvényén közel félszáz vállalkozó ismerkedhetett meg a legfontosabb, a technológiához kapcsolódó ismeretekkel, energiatárolás, hidrogén gyártás és alkalmazás témában.

Bárdos Krisztina a Gépipari Tudományos Egyesület ügyvezetője az aláírás kapcsán elmondta,

„A hidrogéntechnológiák fejlődése és a gépipari innováció egymást erősítő folyamatok, mivel a hidrogénalapú energiarendszerek kiépítése jelentős gépipari és mérnöki kompetenciákat igényel a termelés, tárolás, szállítás és ipari alkalmazások területén. Ezt ismerte fel a két szervezet és indított el összehangolt szakmai együttműködést.”

Lepsényi István a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke az eseményen kiemelte, hogy

„az európai energiarendszer történetének egyik legmeghatározóbb átalakulásán megy keresztül. Ebben a történelmi léptékű átmenetben pedig a hidrogén nem csupán egy energiahordozó, hanem a zöld átállás legfontosabb katalizátora, az a hiányzó láncszem, amely összeköti a megújuló energiaforrásokat nehéziparunkkal és közlekedésünkkel.”

Hozzátette,

„a hidrogéngazdaság kiépítése nem lehetséges kizárólag acéllal, csővezetékekkel vagy elektrolayzerekkel, a legkritikusabb erőforrásunk az emberi tudás, ezért fontos az a kkv-k szakmai és üzleti lehetőségeit segítő programsorozat, amelyet a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség az év elején elindított.”

Az eseményen mutatták be a Hidrogéntechnológia című könyvet, amely a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség gondozásában jelenik meg és fontos eleme a H2 Open kkv ökoszisztéma fejlesztési programnak.  A kkv-k technológiai ismereteit segítő fejlesztési sorozat következő helyszíne Kiskunhalason lesz március 24-én.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Együttműködéssel a kkv-k hidrogéntechnológiai üzletfejlesztéséért. appeared first on Műszaki Magazin.

Bár a világgazdaság kilátásaival kapcsolatban továbbra is optimisták, a hazai környezetben növekvő bizonytalanság uralja a vezetői gondolkodást. A PwC Magyarország 15. alkalommal, 2025 őszén elvégzett vezérigazgató-felmérése szerint a magyar CEO-k idejük 60%-át egyévesnél rövidebb távú ügyekre fordítják – jóval többet, mint társaik világszerte –, és így kevesebb fókusz marad a vállalati életképesség, az innováció és az AI-adaptáció hosszabb távú, stratégiai kérdéseire, melyek egyre erőteljesebben kerülnek napirendre.

A 15. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés főbb megállapításai és eredményei:

• 15 éves mélypontra került a vállalatvezetők bizalma a saját cégük bevételeinek növekedésével kapcsolatban: egy éves távlatban mindössze 31%-uk vár növekedést.
• A világgazdaság gyorsulásával kapcsolatban optimistábbak a vezetők, mint a hazai gazdaság növekedési ütemének emelkedésével.
• Gazdasági mutatók tekintetében 2026-ra 397 forintos eurót, 4,6%-os inflációt és 1,5%-os GDP-növekedést jósolnak.
• Az elmúlt években folyamatosan csökkent azok aránya, akik kitettnek érezték magukat a különböző vizsgált veszélyeknek. Ez most megfordult, újra nőtt azok aránya, akik a különböző külső tényezők fenyegetését veszélyként élik meg a vállalatukra nézve. A listát a szabályozói környezet változása, az infláció és a makrogazdasági volatilitás vezetik.
• „Elég gyorsan alakítom-e át a vállalkozásomat ahhoz, hogy lépést tartsak a technológia változásaival, beleértve az AI-t?” – ez a kérdés az, ami a legtöbb vezérigazgatót foglalkoztatja; közben 77%-uk még nem tapasztalja az AI hatását a vállalata eredményességében.
• A vállalati transzformációs törekvéseket nehezíti a gazdasági kilátásokból fakadó óvatosság és kockázatkerülés.
• A vezérigazgatók mindennapjainak az a sajátossága, hogy hosszú távú stratégiai döntésekre átlagosan munkaidejük 10%-át tudják fordítani.
• Felerősödtek a bizalmi kérdések a vállalatokkal kapcsolatban: a hazai vezetők 81%-a észlelte az érintettjei igényét nagyobb átláthatóság iránt a cégével kapcsolatban.

A növekedési várakozások kettőssége: világgazdaságot illető optimizmus, hazai óvatosság

A magyar vezetők jóval optimistábbak globális társaiknál, ha a világgazdaság növekedéséről van szó: 71% bízik annak élénkülésében, szemben a nemzetközi 61%-kal, és mindössze 5% számít lassulásra az előző év üteméhez képest. Ugyanakkor a hazai gazdasággal kapcsolatos kilátások már árnyaltabb képet mutatnak. A korábbi 60%-hoz képest idén csupán 53% vár gyorsulást, ami egyértelműen utal a bizalom romlására.

A vállalatok bevételi várakozásai is pesszimistábbak, mint az előző években: a következő 12 hónapra vonatkozó árbevétel-növekedést Magyarországon mindössze 31% valószínűsíti, ami a felmérés másfél évtizedes történetének legalacsonyabb értéke. A hároméves horizont viszont már optimistább, itt a hazai (48%) és globális eredmények (49%) szerint is a vezetők mintegy fele optimista.

A vállalatvezetők makrogazdasági előrejelzései a forint átlagárfolyamára, az inflációra és a GDP-növekedésre szintén mérsékelt bizalmat tükröznek: az idei jóslatok 397 forintos átlagárfolyamot, 4,6%-os inflációt és 1,5%-os GDP‑bővülést jeleznek.

A hazai szabályozási környezet az új első számú kockázat

A fenyegetettségek megítélésében fordulat következett be: 2023 óta először nőtt érezhetően a vezérigazgatók kockázatérzeti szintje. Idén a hazai szabályozási környezet került a félelmek élére 51%-kal, megelőzve az inflációt és a makrogazdasági volatilitást (mindkettő (43%), és némiképp emelkedett a geopolitikai konfliktusoktól tartók aránya (a tavalyi 36-ról idén 37%-ra), a kiberkockázat pedig továbbra is a legjelentősebb fenyegetések között szerepel 37%-kal (globálisan 31%). Jelentősen csökkent az alapvető fontosságú készségek rendelkezésre állásától tartók aránya (44% → 32%) és a technológiai zavaroktól való félelem (35% → 24%).

A vámok körüli bizonytalanság új jelenségként került fel a listára: a magyar CEO-k 75%-a csekély vagy semmilyen hatást nem vár, ugyanakkor 12% szerint a vámok negatív irányba fogják befolyásolni a nyereséghányadot. A kutatás rámutat, hogy a növekvő fenyegetések világában csökken a stratégiai kockázatvállalási hajlandóság. Magyarországon a vállalatok 18%-a mondta, hogy a geopolitikai helyzet miatt kisebb valószínűséggel hajt végre jelentős beruházást – ez a visszafogottság sok ágazatban szemmel látható.

Bizonytalan az AI megtérülése, az erős alapok nélkülözhetetlenek

A vezérigazgatók számára ma az a legfontosabb kérdés, hogy elég gyorsan alakítják-e át a vállalkozásukat ahhoz, hogy lépést tartsanak a technológia változásaival, beleértve az AI-t. Annak ellenére, hogy az AI-korszaknak még a korai szakaszában vagyunk, a szervezetek már számos területen kísérleteznek a technológiával, de a vállalati szintű integráció még kevéssé elterjedt. Magyarországon az AI-t a megkérdezettek nagy vagy nagyon nagy mértékben a keresletgenerálás (18%), az ügyfélélmény (17%) és a támogató szolgáltatások területén (12%) használja.

A mérhető üzleti eredmények szintén korlátozottak: mindössze 13% számolt be többletbevételről az AI‑bevezetések eredményeként, és a költségcsökkentés terén sem sokkal jobb a helyzet. A felmérésben részt vett hazai vállalatok 77%-a szerint pedig nem tapasztalható sem költségcsökkenés, sem bevételnövekedés a mesterséges intelligencia alkalmazásából.

A kutatás hangsúlyozza az erős AI‑alapok szerepét: akik rendelkeznek stabil technológiai környezettel, felelős AI‑keretrendszerrel és integrált ütemtervvel, háromszor nagyobb valószínűséggel realizálnak pénzügyi előnyöket (bevételnövekedés az elmúlt 12 hónapban 9% vs. 28% az erős alapokkal rendelkezők javára Magyarországon, a költségek csökkenése 12% vs. 33%). Annak ellenére, hogy a stabil AI-alapok tekintetében nincs lényeges eltérés a globális és a hazai minta között, a hasznok vonatkozásában a különbség látványos: sokkal kevesebben realizálnak előnyöket itthon. Míg Magyarországon mindössze 6% azok aránya, akik bevételnövekedésről és költségcsökkenésről is beszámoltak, addig nemzetközi viszonylatban ez 12%.

„A mesterséges intelligenciának már nem csak jövője, hanem múltja is van, ezért egyre több összefüggésre derül fény. Az idei felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az AI-felkészültség megléte itthon kevesebb eredménnyel járt. Kérdés, hogy ugyanazt értjük-e felkészültség alatt, illetve amennyiben erre a kérdésre igen a válasz, úgy milyen más okok húzódnak meg a szerényebb eredmények mögött? Most csak találgathatunk, de a következő években izgalmas megállapítások jöhetnek, amik visszahatnak a mesterséges intelligencia alkalmazására”

– érvelt Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Iparági transzformációk

A vállalatok egyre inkább felismerik, hogy a növekedéshez szükséges a hagyományos iparági határok átlépése. A magyar vezérigazgatók 35%-a, a globális vezetők 42%-a versenyez ma már új szektorokban az elmúlt öt év adatai alapján. Mindeközben a recessziós félelmek miatt a terjeszkedési kedv érezhetően alacsonyabb, mint világszerte.

Azok, akik a következő három évben legalább egy jelentős felvásárlást terveznek, hasonló arányban (Magyarországon 34%, globálisan 44%) várnak ügyleteket a meglévő ágazatukon vagy iparágukon kívülről. Tavaly ez a szám Magyarországon 42%, globálisan 60% volt.

„A versenyképesség megőrzéséhez több út is lehetséges, ezek egyike a más ágazatokba való átlépés. Ennek szándéka egyértelműen látszik világszerte és Magyarországon is, mértékét azonban itthon vélhetően jelentősen befolyásolta a növekedési kilátásokkal kapcsolatos óvatosság. A technológiai szektor vonzereje viszont Magyarországon kevésbé tapasztalható”

– mutatott rá Mezei Szabolcs.

Ahogyan a PwC egy korábbi kutatása is rámutat, a következő évtizedben az iparágak a fogyasztói igények változásának megfelelően fognak átalakulni, mindez pedig a hagyományos ágazati határvonalakon átívelő új területek kialakulásához vezet.

„A gazdaság szerkezetének átalakulásával az értékteremtés egyre inkább olyan szervezetektől fog származni, amelyek felismerik a hagyományos iparágak közti kapcsolódási lehetőségeket. Az üzleti vezetők óriási növekedést érhetnek el, ha a változó ügyféligényekre összpontosítanak és a legfrissebb technológiák mentén alakítják üzleti tevékenységüket”

– mutatott rá Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI-befektetések megtérülése még várat magára appeared first on Műszaki Magazin.

Jelenleg a magyar gazdálkodók mintegy 10 százaléka alkalmaz adatalapú, precíziós megoldásokat, és csupán 5 százalékuk használja ki a digitális eszközökben rejlő lehetőségeket – áll a Syngenta elemzésében. A tapasztalatok szerint a 30-40 éves korosztály sokkal nyitottabb a digitális eszközök alkalmazására és ahogy a gazdaságok irányítása fokozatosan átkerül hozzájuk, a digitalizáció üteme felgyorsul Magyarországon.

Mit jelent ma a digitális mezőgazdaság a gyakorlatban?

A Syngenta szerint a digitális mezőgazdaság legfontosabb iránya ma a precízebb, pontosabb és anyagtakarékosabb inputanyag-kijuttatás, amely egyszerre szolgálja a jövedelmezőséget és a fenntarthatóságot. Ennek alapja a táblán belüli helyspecifikus gazdálkodás, ahol már nem egységes kezelést kap a teljes terület, hanem zónánként eltérő döntések születnek.

A legfontosabb digitális trendek

A vállalat négy, gyorsan fejlődő trendet lát Magyarországon: az első a differenciált vetés, vagyis a táblán belüli eltérő tőszám alkalmazása, amelyet a modern gépesítés, a hibridkísérletek és az adatelemzés fejlődése tesz lehetővé. A második a differenciált tápanyag-utánpótlás, ahol egyre több termelő talajmintákra és zónatérképekre alapozva juttatja ki a műtrágyát.

A harmadik meghatározó terület a precíziós növényvédelem, különösen a korszerű permetezőgépek fúvókánkénti szabályozása, amely csökkenti az átfedést és a sodródást, illetve lassan kinyílik az ajtó a drónos permetezés előtt is, ami lehetővé teszi a táblán belüli permetezés további differenciálhatóságát is.

A negyedik egy látványosan fejlődő irány a drónfelvételek és műholdképek alkalmazása: az állomány stresszének, tápanyaghiányának vagy betegségének korai érzékelése ma már a levegőből és az űrből is lehetséges. A növényállapot folyamatos monitorozásával a gazdálkodók valós idejű információk alapján hozva döntést arról, mikor, hova és milyen beavatkozás szükséges.

Az optimalizálás a kulcs

A digitális mezőgazdaság legfontosabb célja az optimalizálás, vagyis a megfelelő helyre, megfelelő mennyiségű inputanyag kijuttatása. Ez két irányból javíthatja a jövedelmezőséget: egyrészt elkerülhető a felesleges kijuttatás, másrészt a jobb adottságú zónák nagyobb hozamot realizálhatnak.

Döntéstámogatás és valós idejű adatok

A digitális rendszerek egyre nagyobb szerepet játszanak a szezon során meghozott döntésekben is. Automata meteorológiai állomások, betegség-előrejelzési rendszerek és több évtizednyi időjárási adaton alapuló modellek segítik a tervezést. A valós idejű adatgyűjtés – legyen szó hozamtérképről, meteorológiai mérésről vagy jövőbeni szenzorhálózatokról – lehetővé teszi a megalapozott döntéshozatalt. Az adatok elemzése, akár mesterséges intelligencia segítségével, a digitális mezőgazdaság egyik fontos fejlődési iránya.

A Syngenta élen jár a digitális megoldások fejlesztésében

A vállalat egész Európán átívelő, kiterjedt kísérleti hálózattal rendelkezik, amelyben különböző klimatikus adottságok, talajtípusok és időjárási anomáliák mellett vizsgálja fajtáit, hibridjeit. Ez a sokéves adatgyűjtés biztos alapot nyújt az adatalapú gazdálkodási ajánlásokhoz, hibrid- és fajtaválasztáshoz.

A Syngenta több mint hét éve kiemelten foglalkozik a precíziós inputanyag-kijuttatás támogatásával, elsőként a helyspecifikus tápanyag-utánpótlást állítva a középpontba. Digitális fejlesztéseinek gerincét a Cropwise-család adja, amely integrált módon segíti a gazdálkodókat a tervezésben és a szezon közbeni döntéshozatalban. A rendszer része a meteorológiai adatokra és modellezésre épülő Cropwise Protector betegség-előrejelzés, amely figyelmeztet a várható fertőzési kockázatokra, valamint a több évtizednyi időjárási adatokon alapuló Cropwise Seed Selector vetőmagválasztó eszköz, amely a vetésidő és a megfelelő őszi árpa, napraforgó és kukorica hibrid kiválasztásában nyújt támogatást.

Emellett az Interra Scan precíziós talajvizsgálati szolgáltatás részletes tápanyag- és mikroelem analízist kínál, míg a Cropwise Planting lehetővé teszi a táblán belül zónákra szabott differenciált műtrágya-kijuttatási és vetési térképek elkészítését. Ezek az eszközök megalapozott tervezést tesznek lehetővé, segítenek felkészülni a várható stresszhatásokra, optimalizálni a vetésidőt, valamint a biostimulátoros és mikroelemes kezeléseket időzítését.

A generációváltás hozhat valódi áttörést

A szakértők egyetértenek abban, hogy a következő 5-10 év meghatározó lesz. A fiatalabb gazdálkodói generáció már digitális környezetben nőtt fel, nyitottabb az új megoldások iránt, és bátrabban alkalmazza az adatvezérelt döntéstámogatást. Bár ma még sokan hagyományos szemlélet mentén gazdálkodnak, a technológia fejlődése és a klímaváltozásból fakadó kihívások egyre inkább kikényszerítik a precízebb, tudatosabb megközelítést.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A digitális mezőgazdaság robbanásszerű fejlődés előtt áll appeared first on Műszaki Magazin.

Mark Dixon közel ötven éve dolgozik az üzleti életben, ebből valamivel több mint a felét az analóg világban töltötte. Emlékszik arra, amikor kb. 20 éve megjelent az e-mail. Azok a vállalatok, amelyek erősen szkeptikusak voltak, és ragaszkodtak a régi, ismerős megoldásokhoz, többnyire nem élték túl a váltást. A fejlődés nélkülük haladt tovább.

Ma hasonló fordulóponthoz értünk. Az AI már nem csupán támogatja a munkát, hanem jelentősen növeli a produktivitást, teljesen új karrierutakat nyit meg, és alapjaiban kérdőjelezi meg a status quót.

A mesterséges intelligencia szerepe Magyarországon is egyre kézzelfoghatóbbá válik. A GKI 2025. júliusi felmérése szerint a magyar vállalatok mintegy 32%-a már alkalmaz AI-alapú megoldásokat.

A 2025–2030-as Nemzeti Mesterséges Intelligencia Stratégia célja, hogy szélesebb körben erősítse az AI-kompetenciákat a hazai munkaerőpiacon, és biztosítsa, hogy a technológia érdemben hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez. A stratégia külön intézkedéseket is tartalmaz a kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok közötti különbségek csökkentésére, felismerve, hogy a kisebb cégek célzott támogatásra szorulnak az AI gyorsabb bevezetéséhez.

Az AI nem elveszi a munkát, hanem jobbá teszi azt.

Egyre gyakoribb jelenség, hogy a fiatalabb kollégák tanítják az idősebb generációkat a modern munkavégzést újradefiniáló digitális eszközök használatára. Az International Workplace Group (IWG) friss kutatása szerint a Z generáció kulcsszerepet játszik az AI a munkaerő egészére kiterjedő elterjedésében. A fiatal munkavállalók közel kétharmada aktívan támogatja idősebb kollégáit az AI-eszközök megismerésében és alkalmazásában – a gyakorlati betanítástól kezdve egészen azokig a praktikus megoldásokig, amelyek az AI-t a mindennapi munkafolyamatok szerves részévé teszik. Ez a fordított mentorálás nemcsak tudásmegosztást jelent, hanem kézzelfogható előnyökkel jár a produktivitás, az együttműködés és a szervezeti kultúra szempontjából is.

A technológiai fejlődés ellenére a közbeszédet továbbra is nagyrészt az aggodalom uralja. A Világgazdasági Fórum közelmúltbeli felmérése szerint a vállalatvezetők több mint fele arra számít, hogy az AI munkahelyeket fog megszüntetni, és egyre többen tartanak attól is, hogy az alsóbb szintű pozíciók automatizálása miatt a fiatal munkavállalók nem tudják végigjárni a szenior szerepkörökhöz vezető szakmai lépcsőfokokat. A félelmek közepette azonban hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy az AI nem csupán kivált, hanem új szerepköröket, új kompetenciákat és új lehetőségeket is teremt.

A mesterséges intelligenciával támogatott oktatás soha nem látott mértékben gyorsítja fel a tanulási folyamatot – legyen szó tantermi munkáról, egyetemi képzésről vagy éppen a munka melletti fejlődésről. A fiatalok így jóval meredekebb tanulási görbén haladhatnak előre, mint a korábbi generációk.

A munkaerőpiac ezzel párhuzamosan átrendeződik: miközben bizonyos területeken szűkülhet a foglalkoztatás, maguk a munkakörök is átalakulnak. Ebben a változó környezetben a fiataloknak tudatosabban kell megtervezniük, mikor és milyen területen szeretnének belépni a munka világába – akár egy, két, vagy öt év távlatában.

Moore törvénye és az exponenciális növekedés

A jelen folyamatainak megértéséhez érdemes visszatekinteni a múltba. Az Intel a hetvenes évek elején kezdte forgalmazni a világ első, 4004-es mikroprocesszorát. Nem sokkal később a cég társalapítója, Gordon Moore egy figyelemre méltó mintázatra lett figyelmes: a lapkákon található tranzisztorok száma nagyjából kétévente megduplázódott. Moore nem marketingüzenetnek szánta a megfigyelését, mégis alapvető törvényszerűséget fogalmazott meg: a technológiai fejlődés nem lineáris, hanem exponenciális természetű. Ezt nevezzük ma Moore törvényének. Az üzenet egyszerű, mégis radikális: ha várunk két évet, nem csupán egy kisebb frissítés érkezik, hanem egy nagyságrenddel erősebb technológiai ugrás.

Az üzleti működés tempója

Napjainkban hasonló tévedésbe esünk a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Sokszor csupán szerény hatékonyságnövelő eszközként tekintünk rá, miközben itt is exponenciális fejlődés zajlik. Az AI megjelenése a Regus 1989-es indulása óta a legjelentősebb fordulópont az üzleti működésben. Az exponenciális változás nem csupán a munkaköröket formálja át, hanem az üzleti működés teljes tempóját is felgyorsítja. A döntések gyorsabban születnek meg, a tanulási ciklusok lerövidülnek, az alkalmazkodás pedig versenyelőnnyé válik.

Az AI esetében is ez fog történni. Az általános feltételezés szerint az üzleti működés nagyjából változatlan tempóban zajlik majd tovább – csupán kevesebb emberrel. Ez azonban tévedés. Amikor egy munkavállaló a korábbi teljesítményének tíz- vagy akár hússzorosára válik képessé egyetlen nap alatt, azt a szervezetek nem hagyják kihasználatlanul. Nem visszafogják a működést, hanem kiterjesztik. Új piacokat nyitnak, új szolgáltatásokat indítanak, új projekteket vállalnak. Igen, a munkakörök átalakulnak. Egyes kategóriákban csökkenhet a munkahelyek száma, és a belépési pontok is átrendeződhetnek. Éppen ezért a fiataloknak tudatosabban kell megtervezniük, hol és hogyan indítják el a karrierjüket. A technológiai átállások a múltban sem fékezték meg a gazdasági aktivitást – hanem átformálták azt. Az embereknek új készségeket kellett elsajátítaniuk, hogy bizonyítsák értéküket. Akik alkalmazkodtak, gyorsabban haladtak előre, mint bárki más. Az AI felszabadítja az embereket arra, amiben igazán jók: a kreatív gondolkodásra, a problémamegoldásra és az új ötletek kigondolására. 

Az AI-alapú világban az önálló kezdeményezés a siker titka

A jövő tehetséges munkatársainak kiválasztásakor elsősorban azok kerülnek ki elsőként, akik képesek eredményesen hasznosítani a mesterséges intelligenciát, és látják, hogyan lehet az AI segítségével a maximumot kihozni az üzleti lehetőségekből.

Előnyben vannak azok, akik már használják, vagy aktívan tanulják az AI-eszközöket. Ők új készségeket, friss lendületet és innovációt visznek a gyorsan növekvő szervezetbe, növelik a produktivitást, és ösztönzik a vállalati növekedést.

Fiatalok, gondolkodjatok előre!

A fiatalabb generációnak proaktívan kell tervezniük karrierjüket, és feltenni maguknak a kérdéseket: „Hol szerezhetem a legértékesebb munkatapasztalatokat ebben az új világban?”, „Rendelkezem azokkal a készségekkel, amelyeket a jövő vállalatai valóban értékelnek?”

Régebben az ambiciózus munkavállalók gyakran tanultak programozni vagy szereztek esti képzéseken plusz képesítést. Ma a nyitottság az új tudás elsajátítására nélkülözhetetlenebb, mint valaha. Nem elég kizárólag az iskolára vagy az egyetemre támaszkodni a tudás megszerzésében. Keresniük kell a lehetőségeket az AI használatának elsajátítására, és be kell kapcsolódniuk releváns közösségekbe. Meg kell tanulniuk az iparágakat átalakító eszközök alkalmazását, és felelősséget kell vállalniuk saját fejlődésükért.

A jövő alapjainak lefektetése

Minden nagyobb technológiai váltás ugyanazt a mintát követi: sokan ragaszkodnak a megszokotthoz, míg néhányan korábban átállnak, és learatják az előnyöket. Ami ma történik, abban a gyorsaság a különbség: az üzleti működés tempója soha nem látott ütemben gyorsul.

Az Intel első lapkáihoz hasonlóan mára az AI vált az alaptechnológiává, amely kiegészít és átformál minden rá épülő megoldást. Nem távoli lehetőség vagy múló trend: már ma a fejlődés motorja és kritikus versenytényező.

Azok, akik hajlandóak használni, megismerni és kísérletezni a mesterséges intelligenciával, tapasztalni fogják, hogy lehetőségeik bővülnek, nem pedig szűkülnek. A történelem egyértelműen mutatja: az exponenciális változások idején a legnagyobb előnyt azok szerzik, akik az elsők között reagálnak.

Mark Dixon, az International Workplace Group (IWG) alapító-vezérigazgatója

Forrás: International Workplace Group

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hogyan alakíthatja át az MI az üzleti produktivitást? appeared first on Műszaki Magazin.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Billingo.hu üzemeltetője stratégiai partneri együttműködésének az a célja, hogy a hazai kamarai regisztrációval rendelkező vállalkozások adminisztrációs feladatait érdemben egyszerűsítse és támogassa versenyképességüket.

Magyarország egyik legnépszerűbb online számlázó rendszere, a Billingo kedvezményes feltételekkel teszi elérhetővé több szolgáltatását is az MKIK által képviselt területi kamarákban regisztrált gazdálkodó szervezetek számára. Az érintett vállalkozások a billingo.hu oldalon történő regisztrációt követően a megfelelő kuponkód felhasználásával bruttó 6199 forint értékű előfizetési kedvezményben részesülnek.

A kedvezményt az előfizetési díjból vonják le, az akció a 2026. február 23. és március 1. között megkötött éves előfizetéseknél vehető igénybe. A vállalkozók egységesen a KAMARA kuponkód használatával érvényesíthetik a kedvezményt. Az ingyenes csomagot is kínáló Billingónál a tudatos vállalkozók jellemzően igénybe veszik valamelyik fizetős díjcsomagot. Utóbbiakból elérhetőek például az előző évi számlák, ez segíti a könyvelési feladatok elvégzését, illetve más olyan, az adminisztrációt támogató funkciók is igénybe vehetők, amelyek a vállalkozások digitalizációját támogatják.

A Kamara és a Billingo közös célja, hogy a magyar vállalkozások minél hatékonyabban és takarékosabban tudjanak gazdálkodni. A Billingo modern, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszereivel kompatibilis, automatizált számlázási és a vállalkozások pénzügyi adminisztrációjának egyszerűsítését szolgáló megoldásaival nagymértékben hozzájárul ehhez, a kedvezmény pedig további ösztönzést jelent a digitalizációra való áttéréshez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Számlázási kedvezményt kaphatnak a vállalkozások appeared first on Műszaki Magazin.

A 40 országban – köztük Magyarországon – több mint háromezer felsővezető megkérdezésével készült felmérés szerint az üzleti siker első számú feltétele ma az alkalmazkodóképesség, amely technológiai megújuláson, rugalmasabb működésen és célzott beruházásokon alapul.

A Forvis Mazars C-suite Barometer 2026 szerint a gazdasági kilátások továbbra is bizonytalanok, ennek ellenére a vállalatvezetők meglepően derűlátók. A megkérdezettek 92%-a pozitív növekedési várakozásokkal tekint 2026-ra, miközben 69%-uk valamennyi üzleti területen növeli beruházásait. Mindez annak ellenére történik, hogy negyedik éve a gazdasági bizonytalanság jelenti a növekedés legnagyobb fékező erejét, miközben a fokozódó verseny és a globális kereskedelem átalakulása – különösen a vámok kérdése – tovább növeli a nyomást a vállalatokon.

A tanulmány visszafogott, az Egyesült Államokban 2%, Európában 1% körüli növekedést vetít előre 2026-ra, miközben az inflációs kockázatok, a gyenge munkaerőpiaci mutatók és a geopolitikai feszültségek tovább fokozzák a bizonytalanságot. Bár a mesterséges intelligencia a legnagyobb hatással bíró trendek közé tartozik, a vezetők bizalma ezen a téren is megosztott: a szervezeteknek mindössze 48%-a bízik abban, hogy az AI a lehető legjobb megtérülést hozza, és csupán 30% számít arra, hogy ez már a következő évben megvalósul.

Ebben a törékeny környezetben a felsővezetők előtt álló feladat egyre összetettebb: egyszerre kell bátor stratégiai döntéseket hozniuk és fegyelmezetten gazdálkodniuk az erőforrásokkal.

„A globális paradigmaváltás, amelynek küszöbén a vezetők állnak, valódi rugalmasságot követel a stratégiai növekedési tervek minden területén ahhoz, hogy kezelni tudják az elmúlt tizenkét hónap pénzügyi és gazdasági utóhatásait. A bizonytalanság ma már nem átmeneti állapot, hanem az üzleti környezet állandó jellemzője. A kutatás egyértelműen azt mutatja, hogy azok a szervezetek lehetnek sikeresek 2026-ban, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni, tudatos beruházásokkal erősítik technológiai és humán erőforrásaikat, valamint rugalmas stratégiákat alakítanak ki a változó piaci feltételekhez”

– foglalja össze a kutatás eredményeit dr. H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars partnere.

A C-suite vezetők legfontosabb stratégiai célja a vállalati IT- és technológiai megújulás: a szervezetek háromnegyede már rendelkezik formális technológiai transzformációs stratégiával. A mesterséges intelligencia központi szerepet kap, de a vezetők többsége átfogóbb szemléletben gondolkodik: az adatvezérelt működés, az automatizáció és a kiberbiztonság egyaránt kulcselemei a hosszú távú versenyképességnek.

A fokozódó nemzetközi verseny és a kereskedelmi korlátozások hatására a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek üzleti modelljeik és működésük újragondolására. Ez a tényező idén először került a második helyre a stratégiai prioritások rangsorában. Ezzel párhuzamosan a működési agilitás jelentősége is nőtt: két helyet előrelépve már a legnagyobb üzleti hatással bíró tényezők között szerepel, és a transzformációs beruházások egyik kiemelt területe lett.

Bár kevesebb vállalat lép be egyszerre sok új piacra, az expanziós célok földrajzi súlypontja is átalakul. Az Egyesült Államok mellett Kanada, Németország, Franciaország és Kína is a legvonzóbb célországok közé került, miközben a szervezetek kockázatkezelési megfontolások mentén diverzifikálják jelenlétüket.

A mesterséges intelligencia nemcsak új munkaköröket teremt, hanem régieket is átalakít vagy kivált, így nem meglepő, hogy a vezetők 80%-a számolt be arról, hogy az elmúlt két évben átszervezte csapatait az AI bevezetésének támogatása érdekében. A tehetségvonzás és -megtartás újragondolása pedig továbbra is a felsővezetői napirend élén szerepel.

A teljes kutatás a Forvis Mazars weboldaláról ide kattintva tölthető le.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Alkalmazkodóképesség lett az üzleti siker kulcsa appeared first on Műszaki Magazin.

Újabb jelentős elismerést kapott a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) teljesítményéért. A vállalat kiváló eredményeket ért el a legutóbbi World Benchmarking Alliance (WBA) értékelésen, amelynek keretében globálisan mintegy 2000 céget értékelnek. A Schneider Electric a „Social Benchmark” szegmensben az első, míg a „Gender Benchmark” kategóriában a harmadik helyet szerezte meg, ami mutatja, hogy a társaság élen jár a tisztességes munkavégzés, az etika, az egyenlő javadalmazás és juttatások, valamint az erőszak és zaklatás megelőzése terén.

A Schneider Electric egyike volt annak a mindössze kilenc vállalatnak világszerte, amely „A” minősítést kapott a WBA „ACT Core” módszertana alapján, ami újabb elismerése annak, hogy hatékony a karbonátmenet megvalósításában.

A cég a lehetséges 100-ból 87 pontot ért el az EcoVadis értékelésen, ezzel Platina érmet szerzett, és sorban hatodik éve bekerült az értékelésbe világszerte bevont vállalatok között a legjobban teljesítő 1 százalékba.

 „Schneider Sustainability Impact” programunk utolsó évében ezek az elismerések jelzik következetességünket és az eddig elért eredményeinket.  Egyben bizonyítékai annak is, hogy abban az esetben, ha a fenntarthatóságot stratégiánk és működésünk középpontjába állítjuk, mérhető eredményeket hoz. Miközben felkészülünk utunk következő szakaszára, továbbra is arra koncentrálunk, hogy még magasabbra tegyük a lécet, és mindenkit, aki velünk kapcsolatban áll bevonjunk a fenntarthatósághoz vezető átalakulásba”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

A WBA értékelésen elért eredmények mellett más jelentős ESG-rangsorokban és indexekben is a legjobbak között szerepelt a Schneider Electric. A vállalat bekerült a Corporate Knights „Global 100 Most Sustainable Corporations” indexébe, megerősítve pozícióját a környezetvédelmi gyakorlatukról világszerte elismert cégek között.

Emellett a társaság elnyerte az IR Society Awards legjobb fenntarthatósági kommunikációért járó díját. A közelmúltban a vállalatot a Fortune magazin „World’s Most Admired Companies 2026” listáján is elismerték, ami mutatja, hogy milyen hírnévnek örvend a Schneider Electric a cégvezetők és elemzők körében a stratégia megvalósításának, a vezetői képességeknek és a hosszú távú jövőképnek köszönhetően.

Az elmúlt öt évben a Schneider Electric fenntarthatósági stratégiáját a Schneider Sustainability Impact (SSI) program irányította, amely jól mérhető célok elérését tűzte ki a klímavédelem, az erőforrások, a bizalom és az esélyegyenlőség területén, támogatva a vállalat 2021 és 2025 közötti törekvéseit. Ennek eredményeként a céget egyaránt kétszer választotta a világ legfenntarthatóbb vállalatának a Corporate Knights, illetve a Time Magazine és a Statista is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az ESG rangsorok élmezőnyében a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

Rekord évet zárt 2025-ben a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt.: a vállalat egyetlen év alatt több mint 130 új transzformátor- és forgógéprendelést nyert el közel 200 millió euró értékben, és több tucatnyi berendezést szállított le a világ számos országába. A közel 150 éves Ganz Electric nagy teljesítményű transzformátorai és forgógépei Németországtól Dánián és az Egyesült Királyságon át egészen a Fülöp-szigetekig kerültek be kritikus energetikai infrastruktúrákba, miközben a hazai piacon is csúcsteljesítményű berendezéseket szállítottak le és helyeztek üzembe sikeresen.

A villamosenergia‑hálózat biztonságát és folyamatos működését olyan kulcsberendezések garantálják, mint a transzformátorok és a forgógépek, ezek nélkül nincs megbízható villamosenergia-ellátás. A Ganz Villamossági Művekben 1885-ben készült el a világ első transzformátora, amelyet az eltelt 140 évben a Ganz Electric folyamatosan a modern kor igényeihez fejlesztett. A vállalat mára ennek a kritikus infrastruktúra megteremtésének nemzetközileg meghatározó szereplőjévé vált: berendezései és mérnöki tudása generációk óta biztosítják, hogy a villamosenergia megbízható módon álljon rendelkezésre mind a lakosság, mind az ipar számára.

Transzformátor üzletág – hazai és nemzetközi eredmények

A Ganz Electric Transzformátor üzletága 2025-ben minden eddiginél eredményesebb évet zárt: a kiemelkedő növekedéssel zárt a vállalat exporttevékenysége; több tucat transzformátort tesztelt és szállított ki világszerte. A hazai piacon is tovább erősödött a cég stratégiai együttműködése a MAVIR‑ral, amelynek keretében idén több nagy teljesítményű berendezés készült el. Ezek közül kiemelkedik a látványos vasúti szállítással Gödre juttatott 250 MVA‑es egység, ami ismét bizonyította, hogy a Ganz olyan komplex logisztikai és műszaki kihívásokat is képes megoldani, amelyekre a piacon csak kevesen vállalkoznak.

A nemzetközi piacokon a vállalat tovább növelte jelenlétét 2025-ben: az exportmegrendelések aránya 50-ről 70 százalékra nőtt. A kimagasló eredményt a Ganz Electric annak köszönhetően érte el, hogy több mint 100 transzformátorrendelést rögzített exportpiacokról, illetve több németországi rendszerüzemeltetővel is keretszerződést kötött – köztük egy 27 darabos megrendelésre –, ami megerősíti a vállalat pozícióját Európa egyik legversenyképesebb villamosenergia-piacán.

A vállalat mérnöki kompetenciáját igazolja a romániai Vidraru-gáthoz készülő hét darab egyfázisú, 45 MVA‑es transzformátor, amelyek tesztelése egy ritkán alkalmazott és rendkívül összetett technológiai eljárást igényelt. A Statkraft walesi projektjéhez szállított 150 MVA-es egységek pedig egyedülálló uszályos logisztikával jutottak el a célállomásra, demonstrálva a vállalat nemzetközi projektkivitelezési képességeit.

Egyedi megoldások a világ minden tájára

A Ganz Forgógép üzletága 2025-ben közel 30 saját gyártású forgógépet tesztelt sikeresen, és több olyan projektet valósított meg, amely mérnöki szempontból is kiemelkedő. A Fülöp-szigetekre tavaly leszállított generátorok a Ganz Electric történetének első délkelet-ázsiai gyártású egységei, amelyek a Buhid vízerőmű kapacitásbővítését támogatják majd.

Az év egyik legösszetettebb mérnöki feladata egy nagyfeszültségű villamos berendezéseket gyártó, energiapiaci óriásvállalat megrendelésére készült tápgenerátor-egység volt. A rendszer tervezése hónapokig tartó szimulációt és olyan egyedi megoldásokat követelt meg, amelyeket a piacon csak nagyon kevés gyártó képes megvalósítani.

Minden korábbinál nagyobb gyárbővítés indul

A Ganz Electric 2025 nyarán az eddigi legnagyobb gyárfejlesztését jelentette be. A vállalat hosszú távú fejlődését megalapozó Ganz 2030 program nemcsak a gyártási kapacitások bővítését célozza, hanem egy olyan modern, versenyképes működési modell kialakítását is, amely stabil alapot teremt a következő évek növekedéséhez. A Ganz 2025-ben és 2026-ban megrendelései további bővülésére számít, amelyet a gyártókapacitás növelése mellett a munkaerő-állomány folyamatos erősítése is támogat.

„A 2025-ös év egyértelműen megmutatta, hogy a Ganz Electric képes olyan mérnöki és gyártási feladatokat is vállalni, amelyekre más szereplők – akár nagyobb nemzetközi vállalatok – nem tudnak vagy nem mernek ajánlatot tenni. A Ganz 2030 stratégia célja, hogy ezt a különleges tudást tovább erősítsük, és a magyar ipari innovációt a nemzetközi élvonalba emeljük. A mostani eredmények azt bizonyítják, hogy jó úton haladunk”

– hangsúlyozta Gál Gergely, vezérigazgató.

Kiemelkedő sikerek a szerviz üzletágban

A Ganz számára a szervizszolgálatatás stratégiai jelentőségű. A gépek és berendezések rendszeres szervizelése ugyanis nemcsak az üzembiztonság és a hosszú távú megbízhatóság alapfeltétele, hanem a fenntartható működés egyik legfontosabb pillére is. A megfelelő karbantartás jelentősen meghosszabbítja az eszközök élettartamát, csökkenti az anyag- és energiafelhasználást, valamint minimalizálja az új berendezések gyártásából és szállításából fakadó környezeti terhelést.

A szerviz üzletág több mint 100 hazai és nemzetközi megrendelést teljesített 2025-ben, köztük olyan különleges projekteket, mint a pakisztáni Lahore alállomás megszakítóhajtásának javítása vagy az indonéziai PT Lembah hidroenergetikai alállomás felújítása egy aktív vulkán közepén. A Dunamenti Erőmű transzformátorának rekordidő alatt végrehajtott teljes felújítása, valamint az E.ON számára végzett helyszíni kiemeléses munkák ugyancsak tovább erősítik a Ganz pozícióját a komplex, nagy szakértelmet igénylő szervizfeladatok piacán.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar mérnöki teljesítmény a világ élvonalában: rekord évet zárt a Ganz Electric appeared first on Műszaki Magazin.

A KSH adatai szerint 2025 novemberében több mint 4,6 millióan dolgoztak, miközben a munkanélküliségi ráta 4,4%-ra csökkent. A számok mögött komoly strukturális kihívások húzódnak meg, amelyek 2026-ban is alapvetően alakítják majd a munkaerőpiacot és meghatározzák a HR stratégiákat – hangsúlyozza Mihályi Magdolna a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője.

„A magyar munkaerőpiac továbbra is stabil, de a népességfogyás, a külföldön dolgozó munkavállalók és a születésszám tartós csökkenése miatt a cégek egyre nehezebben találnak hazai munkaerőt”

– emeli ki a szakértő. Hozzáteszi: a jelenlegi helyzetben kiemelt jelentősége van a munkaerő-megtartásnak, valamint a lojális munkavállalók átképzésének. Emellett továbbra is szükséges a hiányzó munkaerőt külföldről pótolni. Elsősorban a harmadik országbeli, azon belül is a Fülöp-szigeteki munkavállalók iránt élénk a kereslet a munkáltatók részéről.

Tényleg terjed a „csendes elbocsátás”?

A tavalyi statisztikák és a Jobtain tapasztalatai is azt mutatják: a cégek egy része valóban nem pótolja a távozó munkavállalókat.

„A vállalatok a jelenlegi gazdasági helyzetben és az áprilisi választások közeledtével óvatosan terveznek, inkább átcsoportosítanak, mintsem nyíltan leépítenek. A jelenség azonban bizonytalanságot szülhet egyes iparágakban, gyengítheti a lojalitást, és növelheti az állásváltási kedvet”

– magyarázza Mihályi Magdolna. A munkavállalók részéről egyre hangsúlyosabb elvárás a támogató vállalati kultúra, a közösségi élmény, a mentális egészség figyelembevétele, ami tovább formálja a HR-fókuszokat.

Minimálbér-emelés stagnáló gazdasági környezetben: új bérnyomás a cégeken

A 2026-ban életbe lépő 11%-os minimálbér-emelés különösen a KKV-k számára jelent nagy kihívást. A minimálbér emelkedése magával húzza a bérsávok feletti fizetéseket is, hiszen a felette lévő bérek esetén is emelést kell adni ahhoz, hogy megmaradjon a belső bérrangsor és motivációs struktúra. A bérköltségek így viszont gyorsabban nőhetnek, mint a bevételek, ami csökkentheti a vállalatok jövedelmezőségét. A cégek HR stratégiáit ezért 2026 első felében a hatékonyságnövelés, a bérdifferenciálás, a létszámbővítés visszafogása és a rugalmas foglalkoztatási formák felé fordulás határozhatja meg a Jobtain szakértői szerint. A HR-szakmára ugyanakkor komoly társadalmi és jogi elvárások is nehezednek: a bértranszparencia uniós irányelveinek való megfelelés, az esélyegyenlőségi feltételek megteremtése, a sokszínű, befogadó munkahelyi környezet követelményei, valamint a többgenerációs munkahelyek egyre összetettebb kezelése.

Iparágak, ahol a legnagyobb változás várható 2026-ban

2026-ban több iparágban is jelentős foglalkoztatási átrendeződés indulhat el. A tech és IT szektorban az AI terjedése miatt nőni fog a kereslet kiberbiztonsági, szoftverfejlesztői és adat-szakértői kompetenciák iránt. Az akkumulátor- és autóiparban a nagy beruházások újabb gyártósori operátorokat, technikusokat vonzanak majd. Energetika és környezetvédelem területén a zöld átállás mérnökök, fenntarthatósági szakértők számára nyílnak új lehetőségek. Magyarország továbbra is népszerű desztináció, így a vendéglátásban is tartós munkaerőhiány várható.

A 2026-os HR-stratégiák a rugalmasságra és a technológiai alkalmazkodásra épülnek

A vállalatok idén már nemcsak gazdasági racionalitás alapján döntenek HR-stratégiáikról, hanem a társadalmi elvárások, a szabályozási környezet és az automatizáció térnyerése is meghatározza a lépéseiket.

„A működési költségek növekedése, a stagnáló gazdasági környezet és a tartós kompetenciahiány rugalmasabb foglalkoztatási modelleket tesz szükségessé. A munkaerő-kölcsönzés, a projektalapú foglalkoztatás és a részmunkaidős megoldások iránti igény ebben a piaci környezetben várhatóan emelkedik majd 2026-ban. A munkaerő-kölcsönzés nagy előnye, hogy nem növeli a vállalati bérköltségeket, szolgáltatási díjként könyvelhető, és rugalmasan igazítható a gyártási igényekhez”

– mondja Mihályi Magdolna. Emellett tovább nő az AI és az automatizáció szerepe is a munkaerőpiacon. A mesterséges intelligencia nemcsak bizonyos betanított vagy adminisztratív pozíciókat válthat ki, hanem tehermentesíti a vállalatokat, és segít kezelni a súlyosbodó munkaerőhiányt.

A külső HR-megoldások szerepe tovább erősödik

„Ha egy cég feléli a tartalékait, a HR-stratégia is költségtakarékos üzemmódra vált”

– hangsúlyozza a szakértő. A Jobtain várakozásai szerint 2026 egyszerre lesz dinamikus, kihívásokkal és lehetőségekkel teli a munkaerőpiacon, ahol a rugalmasság és a gyors alkalmazkodás lesz a siker kulcsa.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hatalmas fordulat előtt áll a munkaerőpiac 2026-ban appeared first on Műszaki Magazin.

A VOSZ Barométer és pilléreinek éves értékei

2023 eleje óta készítetti el a VOSZ az Egyensúly Intézettel a negyedévente megjelenő VOSZ Barométer felmérést, így a most bemutatott, 2025 negyedik negyedévéről szóló kutatás adatainak elemzésével lehetőség nyílt az elmúlt három év (2023, 2024, 2025) összehasonlítására is. Emiatt a VOSZ Barométer aktuális számait bemutató háttérbeszélgetésen most rendhagyó módon alapvetően nem negyedéves, hanem éves összehasonlításban mutatta be Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet társalapítója, gazdaságkutatási igazgatója a kutatásban megkérdezett 400 VOSZ-tag vállalkozás üzleti hangulatát, pénzügyi helyzetét, illetve beruházási hajlandóságát.

Csökkentek a fő mutatók

Ha azt vizsgáljuk meg, hogy a Barométer fő mutatójának és a három alindexének értékei miként alakultak az elmúlt három évben, akkor az látszik, hogy minden indikátornál csökkent az éves érték 2025-re 2023-hoz képest. A fő index 56-ról 50 százalékra, a pénzügyi helyzetet tükröző alindex 69-ről 61 százalékra, az üzleti hangulatot mérő mutató 59-ről 57 százalékra, míg a beruházási hajlandóságot mérő alindex 39-ről 32 százalékra csökkent. A 2024-es éves értékekhez képest ugyanakkor nagyjából stagnálást lehet kimutatni a tavalyi számokban, ami Kozák Ákos szerint azt jelzi, hogy „megmerevedett, kikristályosodott a vállalkozások hangulata, egyfajta kockázatminimalizálás történik, vagyis a kkv-k úgy vélik, nem lesz jobb vagy rosszabb a helyzet, beárazták a működési feltételeket”.

Ami a VOSZ Barométer 2025 negyedik negyedéves aktuális számait illeti, a fő mutató értéke 49 százalékra csökkent a harmadik negyedévi 50 százalékról, míg a legjobban teljesítő, a pénzügyi helyzetet tükröző alindex mutatója változatlan maradt (61 százalék). Hasonlóan stagnált az üzleti hangulatot tükröző alindex értéke is (58 százalék). A legalacsonyabb értéket mutató, a beruházási hajlandóságot mérő alindex pedig jelentősen csökkent, 28 százalékra esett vissza a harmadik negyedévi 32 százalékról.

Azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozások mit tekintenek az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban a legfontosabb problémáknak, egyfajta átrendeződés történt az elmúlt három évben: a klasszikus válságtényezők (infláció, energiaárak, árfolyam) súlya látványosan csökkent, és 2025-re inkább a tervezhetőséget rontó strukturális tényezők (például magas adóterhek, kiszámíthatatlanság, gazdaságpolitika) váltak dominánssá. Kozák Ákos kiemelte: a kiszámíthatatlanság, mint problematikus tényező már 2023-ban is érzékelhető volt, de 2025-re 5 százalékponttal nőtt a súlya, míg a gazdaságpolitika esetében 28 százalékról 37 százalékra emelkedett a mutató, vagyis közel 10 százalékponttal nőtt a vállalkozások ez utóbbi tényezővel kapcsolatos kockázati észlelése.

A saját iparágukkal kapcsolatos – a vállalkozások által említett – problémák terén is a kiszámíthatatlanság 2023-hoz képest erősebben jelent meg 2025-ben. Továbbá a fizetési morál, mint probléma súlya is jelentősen erősödött.

„Ez nem meglepő, hiszen amikor csökken a vásárlóerő, és keresleti problémák merülnek fel, akkor egyértelműen megjelenik a veszteséges működés kockázata, amivel párhuzamosan a fizetési morállal kapcsolatos kockázat is felmerül”

– magyarázta Kozák Ákos.

A saját üzletmenettel kapcsolatos kockázatok terén is hangsúlyosan kimutatható a kiszámíthatatlanság kérdése.

„Az látszik az adatokból, hogy rettentően zavarja a vállalkozásokat az, hogy nem tudják, milyen jogszabályok vonatkoznak majd rájuk, miként szabályozzák az iparágukat”

– hangsúlyozta az Egyensúly Intézet társalapítója.

A kiszámíthatatlansággal kapcsolatban Perlusz László, a VOSZ főtitkára például az árréstop-intézkedést említette meg, amelyet szerinte „minél hamarabb ki kellene vezetni”. Kiemelte: az ilyen intézkedések az eredetileg átmeneti időszakra tervezett, de mára „megcsontosodott” különadókkal, válságadókkal együtt a versenygazdaság alapvető viszonyait zilálják szét.

Az üzleti hangulatot mérő alindex elmúlt hároméves alakulása kapcsán Kozák Ákos kiemelte, hogy a negyedéves vállalkozói kilátások tekintetében nem mutatható ki sem tartós romlás, sem markáns javulás, valamint az éves árbevételi várakozások szerkezete is gyakorlatilag változatlan maradt 2023 és 2025 között.

A beruházásokat visszafogják, de nem bocsátanak el

A beruházási hajlandóságot mutató alindex 2023-2025 közötti alakulásával kapcsolatban azt húzta alá Kozák Ákos, hogy a beruházási aktivitás minden szintjén visszaesés tapasztalható. 2023 óta csökkent az új üzleti lehetőségekkel való találkozás, a munkaerő-felvételi és az új beruházásra vonatkozó szándék aránya is, ami a vállalkozók tartós óvatosságát jelzi.

„Fájó pontja a magyar gazdaságnak, hogy 2022 óta a beruházási aktivitás évről évre rosszabb adatokat mutat. Ha nincs bizalom vagy optimizmus a vállalkozókban, akkor ilyen rossz beruházási adatokat látunk”

– emelte ki a szakértő.

A 2023-as 12 százalékról 2025-re 9 százalékra csökkent azon vállalkozások aránya, amelyek a munkaerő elbocsátását tervezték. Annak ellenére esett a mutató, hogy eközben a keresleti környezet romlott.

„Ez azt mutatja, hogy nem elbocsátásokban gondolkodnak a vállalkozók. A beruházásokat visszafogták, vagyis a kockázatokat kezelik, optimalizálnak, viszont munkaerőt nem bocsátottak el”

– magyarázta Kozák Ákos. A vállalkozások pénzügyi helyzetével kapcsolatban pedig rámutatott arra a nem éppen kedvező mutatóra, hogy a tartalékokkal rendelkező cégek aránya jelentősen visszaesett 2023 és 2025 között, 60 százalékról 47 százalékra csökkent ez a ráta.

Perlusz László a munkaerőpiaci helyzettel és a cégek pénzügyi helyzetével kapcsolatban kiemelte:

„Jól lehet látni, hogy a cégek nem igen terveznek felvenni munkaerőt, de nem is építenek le. Megpróbálnak kitartani, és reménykednek a jobb kilátásokban. Ez viszont felemészti a tartalékaikat.”

Az inflációval kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet Kozák Ákos, hogy 2023 és 2025 között – a csökkenő drágulási ütem mellett is – érdemben (10 százalékponttal) nőtt azoknak a vállalkozóknak az aránya, amelyek az inflációt tudatosan beépítik áraikba, ami a nagy inflációs sokk tartós hatását jelzi a vállalati döntéshozatalban. Az árképzés így nem átmeneti reakció, hanem beépült alkalmazkodási mechanizmus lett.

Generációváltás

A mostani felmérés a korábbi kutatásokhoz hasonlóan egy specifikus kérdést részletesebben megvizsgált. Most ez a családi cégeknél egyre égetőbb kérdéssé váló generációváltás témája volt. A kutatás szerint a megkérdezett cégtulajdonosok közel fele számára nagyon nagy kihívást jelent, míg további egynegyedüknek jelentős nehézség ez a kérdés. A vállalkozók kétharmada szerint a megfelelő utód hiánya és a fiatalabb generáció alacsony motivációja jelenti a legnagyobb kihívást. A cégvezetők közel harmada tart attól, hogy az utódlás gyengítheti az üzleti kapcsolatokat vagy annak révén rossz kezekbe kerülhet a vállalkozás.

Forrás: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A kiszámíthatatlanságot tartják a gazdaság egyik fő problémájának a kkv-k appeared first on Műszaki Magazin.