Többek közt ez derült ki az SAP Hungary saját, SurvAI elnevezésű kutatásából, melyet az idén 24. alkalommal megrendezett SAP NOW Hungary 2023 konferencián mutattak be Siófokon. A csaknem 300 vállalati vezetővel készült felmérés szerint a cégek elsősorban a termelésben, marketingben, ügyfélkapcsolatok területén várnak jelentős AI hatást, míg a hagyományosan humán területeken, mint a jog és a HR, ódzkodnak a mesterséges intelligencia használatától.

Az SAP NOW konferencia a magyarországi vállalati informatika egyik legfontosabb eseménye, melyen évről évre több mint 1000 vállalati és kormányzati döntéshozó vesz részt. A több mint 80 szakmai előadás és interaktív bemutatók mellett itt mutatta be az SAP a kifejezetten a magyar piacon lefolytatott SurvAI elnevezésű kutatását is. „Nem is mi lennénk, ha nem akartuk volna adatokkal alátámasztani és elemezni, hogy mit gondolnak az AI témájáról ügyfeleink, és általában a magyar vállalatok” – mondta el a konferencián nyitóbeszédében Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

A felmérés célja az volt, hogy megmutassa, a vállalatok miként viszonyulnak a mesterséges intelligenciához, milyen területeken számítanak AI-indukálta változásra, erre milyen eszközökkel készülnek, valamint függ-e a hozzáállásuk a cégük méretétől, az iparágtól vagy a digitalizáltság fokától. Noha a kutatás nem reprezentatív, a csaknem 300 cégtulajdonossal, felsővezetővel készült kutatásban a magyar gazdaság széles spektruma képviseltette magát, vállalatméret szempontjából arányos eloszlásban.

Mit hívjunk AI-nak?

Az eredmények azt mutatták, hogy már a mesterséges intelligencia definíciója sem egyértelmű. A sofőr nélküli önvezetésről, a ChatGPT nyelvi modellről vagy éppen egy önálló chatbotról például meg tudták ítélni a válaszadók, hogy AI-alapúak, ugyanakkor a nagyon egyszerű algoritmusokkal, folyamatábrákkal működő szolgáltatásokat is hajlamosak voltak AI képességekkel felruházni, amennyiben eléggé bonyolultnak tűntek. Az azonban feltétlenül jó jel, hogy a válaszadók többsége (70%) tisztában van az AI-jal kapcsolatos tudása korlátaival, ahogy azzal is, hogy az AI nem új dolog, eddig is jelen volt az üzleti rendszerekben (60%). A vállalatok vezetői azt is felismerik, hogy van feladatuk az AI megismerésével, használatával kapcsolatban, és nem értékelik túl saját cégeik képességeit atekintetben, hogy milyen fokon állnak az alkalmazkodásban. Kétharmaduk inkább pozitív, de csupán 20 százalékuk gondolja, hogy saját cégük valóban eredményes, és vezető az AI-használatában az adott területen.

Mi táplálja a bizalmat az AI iránt?

A megkérdezett vállalati döntéshozók körében is kimutathatók azok a félelmek, amik a hétköznapokban is jellemzik az AI-diskurzust: az „elveheti a munkánkat” (55%), vagy hogy olyan célokra fordíthatják az AI-t a digitális nagyvállalatok, ami morálisan megkérdőjelezhető (63%), itt is megjelent. Az egyértelműen látszik az SAP kutatásából is, hogy ha egy márka hiteles, akkor bizalommal lesznek iránta a felhasználói. Egy SAP felhasználó például sokkal kevésbé tart attól, hogy kikerül kezéből az irányítás, és 46%-uk alapozna üzleti döntést egy 100%-ban AI által készített elemzésre, míg azok, akik nem használják az SAP-t, kevésbé bíznak a mesterséges intelligenciában (31%).

A SurvAI arra is rámutatott, hogy a kisebb cégek inkább kiszolgáltatottságként élik meg az AI-jal teli jövőt. 50 fő alatti cégeknél lényegesen borúsabbak a válaszok minden szakterületre vonatkozóan. Hasonlóan polarizált a vélemény, ha árbevétel tekintetében választjuk ketté a válaszadók körét.

Hol lesz az AI-hatás?

A felmérés azt mutatja, hogy bár a cégvezetők pozitívan látják a jövőt például a logisztika területén (78%), azonban sokkal magasabb a borúlátók aránya a jog (44%) és a HR (40%) területén. A kettő között persze valószínűsíthető összefüggés, hiszen ha egy raktárban az önjáró robotok terjednek el, kiszorítva ezzel a raktáros munkatársakat, akkor az végülis logisztika területén pozitív, míg HR szempontból egy negatív hatás. Hasonlóan megosztó a jogi jövőkép is; sok jogi problémát vethet fel az AI-használata (szerzői jogok, fogyasztói jogok, GDPR, felelősségbiztosítás, stb.), nem beszélve arról, hogy vajon mikor merjük rábízni magunkat egy mesterséges intelligenciával meghozott bírói döntésre vagy mediációs, vitarendezési javaslatra.

Az is látszik, hogy a cégek elsősorban a termelésben, termékfejlesztésben, a fogyasztók elérésében várják a legnagyobb horderejű változást. Emellett az is egyértelműen kiderült, hogy az SAP-felhasználók sokkal inkább használják a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket és további terveik vannak vele a marketing, a termékfejlesztés, vagy éppen a menedzsment területén. „Ez nem is csoda annak tükrében, hogy az SAP globális konferenciáján tavasszal bejelentettük, 2025-re a vezető üzleti szoftvercég kívánunk lenni a mesterséges intelligencia használatában” – mondta Pintér Szabolcs, aki hozzátette: az SAP vállalatirányítási szoftvereiben, platformajánlataiban már évtizedek óta használnak különböző szintű mesterséges intelligenciát, jelenleg a legfejlettebb üzleti AI képességek hatásait már három területen is érzékelhetik az ügyfelek: egyrészt az automatizációban, hiszen a gép már számos ismétlődő feladatot vesz át az emberektől; másrészt a felhasználói élmény javulásában, a gép és az ember közötti kapcsolat megkönnyítésében; harmadrészt az adatok értelmezése és csoportosítása révén a döntéstámogatásban és előrejelzések készítésében.

A kutatás a forrás és a tudás kérdéskörére is kiterjedt. A válaszadók többsége túlnyomórészben saját forrásaira számít (55%) a jövőbeni AI-fejlesztések finanszírozására, de külső forrásként hitelt (20%) vagy uniós pénzt (30%) is megjelöltek. Azt is megmutatta a felmérés, hogy az SAP felhasználók tudatosabban állnak a mesterséges intelligenciához: körükben 80 százalék körüli azok aránya, akik lehetőséget látnak, és valódi árbevételi hatást is remélnek az AI használatától.

De hol van már most is AI?

A konferencián is megfogalmazódott az igény, hogy a cégvezetők az unásig ismételt chatbot és képgenerátori példálódzásokon túl azt is lássák, hogyan támogathatja őket az üzleti környezetben az AI. A házigazda ezekből is bemutatott a résztvevők számára néhány kézzelfogható példát a konferencián.

Az SAP a HR területén piacvezető SuccessFactors szoftverébe integrált a Microsofttal közösen kifejlesztett megoldásokat.  Így például a beépített AI segít az újonnan nyíló pozíciók munkaleírásainak automatikus elkészítésében, és a konkrét munkaköri leírások és a jelöltek önéletrajzai alapján javasol interjúkérdéseket a felvételiztető HR kollégának. A már felvett munkavállalóknak pedig időről időre tesz képzési javaslatokat a pozícióhoz és az érdeklődési körhöz illeszkedve.

Az automatizálás sok más területen is messze meghaladja már a korábbi gyakorlatot. Ma már naponta nem csak megszámlálhatatlan mennyiségű szállítólevél automatikus feldolgozása történik, a raktárszervezést, készletezést és utánpótlást is AI támogatással optimalizálhatják az SAP-t használó cégek. Beszerzési területen kiemelhető az SAP Business Network új intelligens számlakonverziós képessége, ami automatikusan kinyeri és feldolgozza a releváns információkat a szállítói számlákból, tovább gyorsítva a számlafeldolgozást és a pontosságot. Az SAP S/4HANA új intelligens beszedései pedig segítenek előre jelezni a késedelmes fizetés kockázatát a számlákon, és jobban rangsorolni, hogy mely ügyfeleknek van szükségük nyomon követésre.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A digitalizált vállalatok jobban bíznak a mesterséges intelligenciában appeared first on Műszaki Magazin.

Így számukra az jelentheti a legnagyobb szabadságot, ha a céggel kapcsolatos ügyeket, ha kell, bárhol, bármikor, bármilyen eszközről intézhetik. Ez pedig elképzelhetetlen egy olyan jól működő felhőrendszer nélkül, amin keresztül minden információ és dokumentum pillanatok alatt elérhető és amin az éppen futó projektek és a munkatársak feladatainak státusza is egyszerűen lekövethető. A felhőre való átállást azonban számos hazai KKV a mai napig halogatja, pedig a szakértő szerint a csendesebb nyári időszak ideális alkalom lehet a digitalizációs fejlesztésekre.

„Ellentmondásnak tűnhet, de sokkal nagyobb szabadságot élvez az a vezető, aki digitálisan él és bárhonnan tud dolgozni, hisz így akár külföldről is pár perc alatt megoldhatja a sürgős eseteket anélkül, hogy hosszabb telefonokba vagy e-mailezésekbe bonyolódna. Ez pedig hatalmas érték lehet a vezetők számára, akik így a pihenésüket is nyugodtabban tölthetik, hisz tudják, minden eszközük és információjuk megvan ahhoz, hogy szükség esetén intézkedjenek.”

–  fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

A cégnek akkor is működnie kell, mikor a munkatársak szabadságon vannak

A nyári hónapok a legtöbb vállalatnál egy csendesebb időszak, amikor a vezetők és a cég munkatársai is nyaralni mennek. Ilyenkor nehezebbé válik az együttműködés, hosszabbodnak a várakozási idők és részben, sőt sok esetben teljesen leállnak a projektek. Mivel a vállalatoknak alapvető érdekük, hogy ebben az időszakban is termeljenek, a vezetők gyakran találhatják magukat nehéz helyzetben, mikor a szabadságon lévő kollégák helyett nekik kell megoldaniuk a sürgős feladatokat, vagy kritikus helyzeteket.

„Nagyon sok cég életében a június, július, augusztus a leállás időszaka, mert a vezetők megszokták, hogy ilyenkor nagyon nehéz a munkatársakkal együttműködni, nem lehet közös megbeszéléseket szervezni, körülményes információhoz jutni. Azonban adódhatnak olyan helyzetek, amik ilyenkor sem tűrnek halasztást. Ideális esetben a cégnek kell, hogy legyen egy olyan rendszere, ahonnan mindenki számára elérhetőek a vállalat fontos adatai anélkül, hogy a szabadságon lévő munkatársakat meg kéne zavarni a megérdemelt pihenésükben”

– érvelt a felhőrendszerek mellett Juhász Viktor.

Ha a vezető távol van, a kollégák is lazábbra veszik a munkavégzést

Nyáron a szabadságolások miatt a legtöbb vállalat eleve csökkentett létszámmal működik, a munka lelassulását pedig tetézi, hogy a legtöbb esetben a vezető távollétében az irodában lévő kollégák munkatempója is csökken. Ez számos esetben azt eredményezi, hogy a vállalat vezetője egyszerűen nem mer szabadságra menni ebben az időszakban és inkább bent ül az irodában, hogy ellenőrizze a csapatát. Ez azonban senkinek nem jó megoldás, hisz mindkét oldalról frusztrációt eredményezhet, ami hosszútávon bizalmatlansághoz vezet. Egy jól működő felhő rendszerrel a dolgozók munkavégzése távolról is követhető, anélkül, hogy a kollégák azt éreznék, a főnökük a nyomukban lohol, ez pedig sokkal nagyobb szabadságot ad a vezetőnek is. Nem beszélve arról, hogy hosszútávon a munkatársak is szabadabbnak fogják érezni magukat annak köszönhetően, hogy nincsenek folyamatosan szóban vagy írásban számon kérve az elvégzett feladataikról.

Mit érdemes figyelembe venniük a vezetőknek a felhőre való átállás előtt?

A szakértő szerint a felhőre való átállás előtt sok esetben az egyik legfontosabb lépést hagyják ki a vezetők, ami a „TCO”, azaz a rendszer teljes birtoklási költségének mérlegelése. Ez a lépés abból áll, hogy meg kell tervezni a vállalat életét egy hagyományos és egy felhő rendszerben az eredményeket pedig össze kell vetni egymással. Ennél a tervezésnél általában a legfontosabb kérdések, hogy mennyibe kerül maga a rendszer? Mennyibe kerül a rendszer üzemeltetése? Mennyibe kerülnek az azt üzemeltető munkatársak? Az eredményeket érdemes négy-öt évre vetítve nézni, a végső döntést pedig a számok tükrében kell meghozni. A szakértő azt is elárulta, hogy mindig lesznek olyan cégek, akiknek jobban megéri saját szervereket venni, vagy bérelni és azokat belső rendszergazdákkal üzemeltetni, ám egy átlagos hazai KKV számára a felhőrendszer egy jóval praktikusabb és költséghatékonyabb megoldás lehet.

„A felhőrendszerek sokkal olcsóbbak a saját szervereknél, cserébe többet kell hozzá tanulni és edukálni kell a munkatársakat, ami szintén pénzbe kerül. Ilyen és ehhez hasonló szempontokat is végig kell járni a TCO-nál. Talán az a legfontosabb, hogy a cégvezető keressen egy olyan szolgáltatót, aki ezt érti és akivel végig tud menni ezeken a kérdéseken. Ideális esetben ezt kérni se kell, maga a szolgáltató ajánlja fel.”

– vélekedett Juhász Viktor.

5 nyomós érv cégvezetőknek a digitalizáció mellett

Szabadság! – és nem csak nyáron – Nincs annál felszabadítóbb érzés egy cégvezető számára, mikor tudja, nem adódhat olyan helyzet, ami miatt autóba kell pattannia és azonnal bemennie az irodába, hisz megvannak a hatékony eszközei ahhoz, hogy távolról is megoldjon mindent. Így legyen a horvát tengerparton, vagy a Kopaszi-gáton a telefonjáról, vagy tabletjéről egyszerűen intézkedhet a céges ügyekkel kapcsolatban.

Nincs többé mókuskerék! – A legtöbb vezető úgy gondolja, csak akkor dolgoznak a munkatársak, ha ő is bent van az irodában. Ennek következtében a munkatársak is megszokják, hogy valóban csak a főnök jelenlétében dolgozzanak. Egy jól működő felhős rendszer azonban a távoli ellenőrzés segítségével biztosítani tudja a munkafolyamatok olajozott menetét a vezető távollétében is, így segít kiutat találni a mókuskerékből.

Átlátható munkafolyamatok – A vezető és a munkatársak érdeke is, hogy a vállalat munkafolyamatai tiszták és átláthatóak legyenek. Egy hatékony felhő rendszerben a munkatársak számonkérése nélkül követhetők a napi feladatok, így a csúsztatások és félreértések is könnyen elkerülhetők. A felhőben lévő feladatkezelő rendszerek ráadásul rengeteg riportálással töltött időt is megspórolnak a munkatársaknak.

Minden eszköz egy helyen – A felhőrendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy rengeteg szolgáltatást kínálnak egy helyen, így szinte bármilyen üzleti problémára komplex megoldást jelentenek. Az alkalmazások végtelen lehetőségét a felhő ráadásul rendkívül olcsón biztosítja.

Költséghatékony megoldás – A legtöbb felhőszolgáltatásnak havi fix költsége van, így nagyon egyszerű vele számolni, ez az összeg ráadásul töredéke a saját szerver, vagy a szerverbérlés és üzemeltetés költségének. A felhőrendszer ráadásul rugalmasan skálázható, így a vállalatnak csak azért kell fizetnie, amit valóban használ belőle, így a cég egyik legjobb befektetése lehet.

„Egy cégvezető számára az jelenti az igazi szabadságot, hogy lehet bárhol, elmehet külföldre, nyaralhat a családdal, vagy akár ülhet otthon is, ha szeretne, mert mindenhonnan látja és eléri azokat az adatokat, amik kellenek ahhoz, hogy szükség esetén beavatkozzon a céges rendszerbe. Ez a határtalan szabadság pedig hosszútávon egy rendkívül jó dolog.”

– zárta Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

The post Nagyobb szabadságot élvezhetnek a digitalizált cégek vezetői appeared first on Műszaki Magazin.

A világban megtalálható innovatív mezőgazdasági technológiai megoldásokat felkutató KITE Zrt. 3 éve elindított világszínvonalú PGR rendszere lehetővé teszi, hogy a szántóföldekről és az egyéb szenzorokból beérkező mérési adatokat megtisztítsák, rendszerezzék, feldolgozzák majd partnereiknek a döntéstámogatási folyamataikhoz olyan formában jutassák el, amely segíti őket a fenntartható és nyereséges szántóföldi növénytermesztés elérésére irányuló erőfeszítéseikben.

A Liferay Hungary különböző iparágak meghatározó szereplőit szólaltatja meg a Digital Talks videó-beszélgetés sorozatában, ahol különböző digitalizációs iparági trendeket, kihívásokat, újdonságokat és megoldásokat mutat be. “Az átfogó sorozatunk elkészítésének célja, hogy különböző best-practice-eket osszunk meg és a tudásmegosztással értéket teremtsünk a COVID-19 okozta sebzett piaci környezetben” – magyarázza Balogh Zsolt, a Liferay közép- és kelet-európai régiójának vezetője.

A Digital Talks legújabb adásában a mezőgazdasági terület pandémia alatti és az ezt követő időszak digitalizációs kihívásait ismerhetjük meg. Balogh Viktor Ferenc, a KITE Zrt. marketingigazgatójával beszélget Balogh Zsolt.

A precíziós gazdálkodás támogatója

Az 1973-ban alakult KITE Zrt. feladata, hogy a világban fellelhető új mezőgazdasági technológiákat, új megoldásokat felkutassa és applikálja a magyar körülményekre, továbbá átadja a mezőgazdasági szegmensben tevékenykedő szereplők számára felhasználásra. Emellett innovatív precíziós gazdálkodási (az innovatív technológiák segítségével, helyspecifikus információk alapján végzett és optimalizált technológiát nevezzük precíziós gazdálkodásnak) rendszerhez kapcsolódó megoldásokkal segítse partnereit a jövedelem-hatékony és fenntartható szántóföldi növénytermesztés elérésére irányuló erőfeszítéseikben. A KITE Zrt.-n keresztül minden beszerezhető, ami a biztonságos és jövedelmező mezőgazdasághoz szükséges, többek között a pénzügyi tevékenységhez és beruházáshoz igényelhető támogatás, finanszírozási és biztosítási szaktanácsadás, illetve, a szükségszerű eszközök (például: műtrágya, digitális szolgáltatások, gépek, berendezések és szervizháttér). A szakembergárdában pedig egyedülállóan ötvöződik a mezőgazdasági gépészet, a digitalizáció és az agrotechnológiai tudás. Az elmúlt 2 évben, a pandémia hatásai ellenére sem kellett rövidített munkaidőt bevezetniük és a munkavállalói állományt 1500 főről sikerült 1700 főre növelniük.

Elkerülhetetlen a digitalizáció

A világban új ipari-technológiai, és főként digitális forradalom zajlik, amelynek egyik jelentős terepe az agrárium. Ha visszatekintünk a mezőgazdasági ipari forradalom fontosabb mérföldköveire, akkor láthatjuk, hogy a mezőgazdaság hamar ráállt a digitalizáció útjára.

Bár a mezőgazdaság 1.0 verzió még elsősorban humánerővel működött, a 2.0 verzió, amelyet ún. “green revolution”-nak hívtak, már meghozta a gépesítést, és a különböző tápanyag-kombinációk újabb szintre emelték a termelékenységet. A 3.0 verzió esetében megjelentek a műhold alapú GPS navigációk, amelyekkel a manapság használt korszerű gazdasági gépeket is felszerelik, így emberi beavatkozás nélkül, 1 inch-es megismételt pályán tudnak közlekedni. A mezőgazdaság 4.0 verzió esetében már a térinformatikai információk alapján olyan kijuttatási technológiákat alkalmaznak, amelyek precíziós módon adagolnak oda, ahova tervezték és annyit, amennyi szükséges.

“Ebben az esetben már az RTK (valós idejű kinematikai) technológiát és a GPS (műholdas navigáció) megoldásokat alkalmazzák”

– magyarázza Balogh Viktor Ferenc.

“Jelenleg is működnek ilyen rendszerek, például a KITE Zrt. PGR applikációi, melyek képesek a Precíziós Gazdálkodási Rendszerben az adatokat gyűjteni és azokat előkészíteni”

– teszi hozzá.

“A mezőgazdaság 5.0 verzió pedig a legfejlettebb állomása a mezőgazdasági forradalomnak, hiszen ebben az esetben már robotizált mezőgazdaságról beszélhetünk, amikor is például a telephelyről elindítunk egy gépkapcsolatot, amely önmagától elmegy a célhelyre, elvégzi a feladatát majd visszamegy a kezdőponthoz.”

– magyarázza Balogh Viktor Ferenc. Emellett az új gépek, traktorok, kombájnok már fel vannak készítve arra, hogy rögzítsék, feldolgozzák és továbbítsák a Big Data által gyűjtött adattömeget is. Rengeteg mérési eredmény érkezik ugyanis a szántóföldről és a meteorológiai állomásokról, amelyeket rendszerezni és tisztítani szükséges, hogy majd olyan adatállomány álljon elő, amit a döntés-előkészítő algoritmusba elhelyeznek.

“Miután erre a szegmensre mindig is a gyorsan változó körülmények voltak jellemzők, s mindig a környezeti változásokra, hatásokra kellett reagálni, a mezőgazdaság esetében a jövőbemutatás a tervezhetőséget jelenti ezentúl. A digitalizáció által sokkal tervezhetőbbé és precízebbé tud válni ez az iparág, s segítségével a megfelelő időben, a megfelelő módon és a megfelelő mértékben tudunk majd reagálni. Az innovatív PGR rendszer, amit kiépítettünk, rendelkezésére áll minden felhasználónak. Hiszek abban, hogy olyan új megoldásokkal és lehetőségekkel tudjuk megismertetni a mezőgazdaság szereplőit, melyek számukra nyereséget hozhatnak”

– teszi hozzá Balogh Viktor Ferenc.

The post Digitalizált döntéstámogatás a mezőgazdaságban appeared first on Műszaki Magazin.