Márciustól egy speciális tantárgy keretében indul el az a képzés, amely a generatív mesterséges intelligencia felelős és etikus használatára készíti fel a hallgatókat, és olyan készségekkel ruházza fel őket, amelyek komoly versenyelőnyt biztosítanak számukra a munkaerőpiacon.

Az ELTE GTK 2024 nyarán döntött arról, hogy mesterséges intelligencia témakörét integrálja saját oktatási programjába azért, hogy az alapismeretek mellett a hallgatók az MI-rendszerek gyakorlati alkalmazásban is jártasságot szerezzenek.

Az első lépés az oktatók felkészítése volt, akik ennek köszönhetően nemcsak a képzés során, de később a tantárgyak fejlesztésénél és kutatómunkájukban is eredményesen tudják használni az MI-t. Ehhez a GTK egy kézikönyvet is készített az MI etikus és hatékony alkalmazásának irányelveiről. Ezzel párhuzamosan elkészült az a tananyag is, amellyel az MI-technológiák alapjait és felhasználási módjait tanulhatják meg a hallgatók. Az MI bevezetéséhez jó alapot adott a GTK magas szintű informatikai felkészültsége, ideértve az elektronikus vizsgáztatási rendszert, a videórendszerrel kiegészített oktatástechnikai infrastruktúrát és a tananyagok digitális hozzáférhetőségét.

A középiskolások és egyetemisták már most aktívan, napi szinten használják az olyan generatív MI-alkalmazásokat, mint például a ChatGPT, a tudatos és szakszerű alkalmazás feltételei azonban egyelőre hiányoznak, a diákok eddig nem kapták meg az eszközök helyes használatához elengedhetetlen iránymutatást – mondta el Margitay Tihamér egyetemi tanár, az ELTE GTK dékánja, aki szerint a tantárgy bevezetése nem csak egyetemi tanulmányaik alatt segíti a hallgatókat, hanem a munkaerőpiacon is, hiszen sok munkáltató már most előnyként értékeli az MI-ismereteket, és ez a tendencia várhatóan csak erősödni fog a következő években.

Az ELTE GTK hallgatói a mesterséges intelligenciát szabályozott keretek között szinte bármely tanulmányi feladathoz, például beadandók, kutatási projektek vagy akár szakdolgozatok készítéséhez is használhatják. Az egyetem ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy bár az MI rendkívül sokat tud segíteni például szövegelemzésben, adatok feldolgozásában vagy ötletelésben, használatának megvannak a maga korlátai is, hiszen bizonyos esetekben pontatlan, elfogult vagy akár teljesen megtévesztő eredményeket is generálhat. A tantárgy ezért külön foglalkozik a hatékony promptolás módszertanával, illetve a kapott eredmények kritikus értelmezésével és elemzésével.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Márciusban indul az MI egyetemi oktatása appeared first on Műszaki Magazin.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura appeared first on Műszaki Magazin.

A magyar műszaki értelmiségnek is van dedikált emléknapja, melyet májusban tartanak. Ekkor volt ugyanis a Benkó Dixieland Band 50 éves jubileumi koncertje, mégpedig 2007-ben. Ugyanebben az évben lett 225 éves a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, illetve 100 éves a Műegyetem központi épülete.

De miért lehetett ekkora hatással egy koncert? Nos, a válasz nem a koncertben, hanem a zenekar alapítója, dr. Benkó Sándor Kossuth-díjas klarinétos személyében keresendő, aki civilben villamosmérnök és a BME oktatója volt. Az ő javaslatára vezették be is a magyar műszaki értelmiség napja.

A mérnöki, műszaki pálya régóta népszerű a felsőoktatásba jelentkezők körében. Ha nem vagy még túl az érettségin, ajánlunk számodra egy (mit egy, egyből nyolc) olyan nyári tábort, amelyek segíthetnek kijelölni vagy megerősíteni pályaorientációdat. A 7–17 évesek nyári táborfesztiváljáról van szó, amely 2021-ben is elindítja TECH + JÖVŐ, valamint JÁTÉK + KALAND témacsomagjait az alábbi szekciókkal: informatikatábor, robotika- és programozástábor, drónépítők és -pilóták tábora, Te vagy a jövő, Így működik, illetve logika-, legó- és játéktábor. És vloggerekkel is találhatsz a táborban.

Téged mi érdekel? Ha szeretsz építeni, összerakni, tárgyakat mozgatni, fényt csiholni, egyszóval újat alkotni és tanulni, mindezt gyakorlati példák megvalósítása által, akkor a PT-ben a helyed. Úgy képzeld el, mintha karácsony lenne – nyáron. Idén az alábbi három turnus közül választhatsz, vagy ha tetszik, akár az összesen részt vehetsz: 2021. július 25–31., augusztus 1–7. és augusztus 8–14. Kattints ide, és tanulmányozd szüleiddel a jelentkezési lapot! Tiéd a jövő, és a PEOPLE TEAM-mel most egy lépéssel közelebb kerülhetsz hozzá.

Drónépítő tábor

The post Mi köze egy zenekarnak a műszaki értelmiség napjához? appeared first on Műszaki Magazin.

Számos egyetemista már tanulmányai alatt részt vesz nagyvállalati projektekben vagy belevág saját ötletének megvalósításába. Ma már az sem ritka, hogy a végzősök saját innovációval és egy vállalkozással a “zsebükben” szereznek diplomát.

A felsőoktatás szerepe az utóbbi évtizedekben látványosan megváltozott. Az oktatás és kutatás mellé egy harmadik misszió, a külvilággal való szorosabb kapcsolatok kiépítése is felzárkózott. A harmadik misszió ernyőfogalom, többek között ide sorolható a kutatási eredmények piaci hasznosítása, azaz a technológia és tudástranszfer, a társadalmi és   vállalati együttműködések kiszélesítése, és nem utolsósorban a startup vállalkozások támogatása. A hazai intézmények is követik ezt a trendet, egyetemi inkubátorok és vállalkozásfejlesztési programok ösztönzik a hallgatók innovatív ötleteinek megvalósítását. Ez ma az egyik legígéretesebb perspektíva a hallgatók számára, ezért azok az egyetemek vonzzák igazán a tehetségeket, amelyek kiépítik startup infrastruktúrájukat és ehhez illeszkedő szolgáltatásokat is kínálnak.

Egy több mint 150 egyetemi inkubátor és csaknem 900 vállalat részvételével készült tanulmány szerint a felsőoktatási intézményekben létrehozott és gondozott vállalkozások több munkahelyet és több eladást produkálnak, mint az egyetemeken kívül fejlesztett új üzleti kezdeményezések. A globális trendnek köszönhetően számos egyetem igyekszik fokozni vállalkozói és innovációs képességeit, figyelemre méltó programok léteznek például az MIT-n (delta v), a Stanford-on (Y Combinator), az UC Berkeley-n (SkyDeck), a Harvardon (Innovation Lab) és a Georgia Tech-ben (CREATE-X). A UBI Global, az egyetemi üzleti inkubátorok nemzetközi szervezete is rangsorolja a felsőoktatási vállalkozásfejlesztési központokat. A 2019-2020-as rangsorban a világ 20 vezető egyetemi inkubátorából kilenc európai. A diplomás vállalkozók üzleti ötleteinek inkubálásával az egyetemek nem csupán a gazdasági növekedést ösztönzik, hanem egyre több fiatalnak segítenek kezdeményezéseik megvalósításában és hozzájárulnak mindannyiunkat érintő globális problémák megoldásához.

 Az egyetemeken minden adott, ami az ötletek megvalósításához kell

A technológiai innováció a gazdasági növekedés mozgatórugója. A hazai egyetemek növekvő gazdasági szerepvállalása jól illeszthető az innovációt megelőző technológia inkubációhoz, amely során védett környezetben tudják a hallgatók kipróbálni, fejleszteni, tesztelni a technológiájukat. Az egyetemi inkubáció és az innováció közötti kapcsolat erősítését az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikája erőteljesen támogatta és ez a jövőben is így marad. Magyarországon az Innovációs és Technológiai Minisztérium kilenc Science Park (tudományos innovációs park) létrehozását tervezi, melyek egyike a BME részvételével jön létre.

A Műegyetemen mintegy 30 ezer négyzetméter (6 futballpályányi) korszerű laboratóriumi háttér áll rendelkezésre, összesen 67 olyan labort működtet az intézmény, amely piaci kutatás-fejlesztési megrendeléseket tud fogadni. Az infrastruktúra nem sokat ér emberek nélkül, a BME tudásbázis magját a több mint 21 ezer fős oktatói-hallgatói szakmai közösség és az egyetem szerteágazó (állami, vállalati, nonprofit) kapcsolatrendszere jelenti.

Az innovációs ökoszisztéma kialakításában a szakterület-specifikus kutatás-fejlesztési projektek is jelentős szerepet játszanak, például a Nokia és a Vodafone Magyarország, valamint a BME tavaly októberben kötött együttműködése, amely keretében az egyetemen kísérleti 5G hálózat és 5G laboratórium épül. Az ilyen típusú projekteknek köszönhetően az egyetemistáknak már az alapképzéstől kezdve lehetőségük van együttműködni olyan nagyvállalati partnerekkel, mint a Siemens, a Nokia, az MVM, a Richter Gedeon és a Rolls-Royce. Ez azt jelenti, hogy a valós életből vett gyakorlati problémákat megismerve új termékeket, technológiákat és szolgáltatásokat hozhatnak létre úgy, hogy közben jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező ipari szakemberektől tanulhatnak, fontos készségeket sajátíthatnak el.

“A BME-n működő Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) célja, hogy katalizálja az egyetem és a nagyvállalatok közötti együttműködéseket, összekösse a különböző szereplőket. Korábban az volt jellemző, hogy a startupok pitcheltek a nagyobb cégeknél az ötleteikkel, de ma már mindkét irányban működik a folyamat. Szoros az együttműködés az ipari partnerekkel, akik ennek során megfogalmazzák a kutatás-fejlesztési és képzési igényeiket. A BME FIEK-ben dolgozva a feladatunk csupán az, hogy ezeket az igényeket Magyarország legjobb kutatóival, legmagasabban képzett szakembereivel kapcsoljuk össze”

– fogalmazott Lengyel László a FIEK igazgatója.

 Összehozzák az ambiciózus, tehetséges fiatalokat

Az egyetem egy olyan olvasztótégely, amely kapcsolatot épít a különböző hátterű és készségekkel rendelkező fiatalok között. Az egyetemi inkubátor védett környezetet biztosít, ahol kipróbálhatják ötleteiket, hasonló társakkal együtt képezhetik magukat és építhetnek csapatot. Ezekből a találkozásokból születnek a leginnovatívabb ötletek, ezekkel van dolga a BME Z10-nek a Műegyetem startup inkubátorának. A BME Z10 Magyarország egyik első egyetemi startup inkubátora, ahol képzést, figyelmet, szakmai és üzletfejlesztési segítséget kapnak az egyetemi startup alapítók, piacralépésüket az egyetem értékes kapcsolati tőkéje is katalizálja. Az éppen egy éve indult Z10 inkubátorba több mint 150 vállalkozási ötlettel jelentkeztek a hallgatók, 15 startup került be az inkubációs programba és a csapatok eddig mintegy 175 millió forint befektetéshez jutottak. A Z10-ben jelenleg 10, egyetemistákból álló, tőkebefektetést szerzett csapat dolgozik és új akcelerátor programjába február 28-ig várják a jelentkezőket a mentorok. A Z10 közössége nagyon sokszínű, az Aeriu például olyan drónokra optimalizált szoftvert fejleszt, amely megkönnyíti a leltározást a nagy, ipari raktárakban, a Fastrrr mesterséges intelligencián alapuló megoldással segíti a vitorlázókat, a Pharma Monitoring Technologies Kft. csapata pedig innovatív okos szenzorokat fejleszt a gyógyszer- és az élelmiszeripar számára.

The post Lépéselőnyben az egyetemi innovációs műhelyek appeared first on Műszaki Magazin.