1. Világítás korszerűsítése és intelligens vezérlése

A gyártócsarnok energiafelhasználásának egyik legkönnyebben optimalizálható eleme a világítás. Sok üzemben még mindig túlvilágított zónák, elavult fényforrások vagy rosszul elhelyezett lámpatestek működnek. Az első lépés minden esetben az igények pontos felmérése. Érdemes felismernünk, hogy más megvilágítás szükséges egy finomszerelési területen, mint egy raktári folyosón vagy egy átjáróban.

A LED-alapú világítás ma már alapmegoldás, az igazán jelentős energiamegtakarítást azonban a megfelelő vezérlés adja. Jelenlétérzékelők, zónás kapcsolás vagy a beáramló természetes fényhez igazított szabályozás segítségével a világítás csak ott és akkor működik teljes teljesítménnyel, ahol valóban szükség van rá. A korszerű LED-rendszerek további előnye a hosszabb élettartam és az alacsonyabb karbantartási igény, ami szintén csökkenti az üzemeltetési költségeket.

2. Sűrített levegő: az egyik legdrágább ipari energia

A sűrített levegő az egyik legköltségesebb ipari energiaforma, ezért különösen fontos a hatékony működtetése. A veszteségek gyakran rejtettek, például a szivárgó csatlakozások, túl magas üzemi nyomás vagy rosszul beállított szabályzók folyamatos többletfogyasztást okoznak.

A rendszer optimalizálásához elsősorban pontos mérésre van szükség. Ha nyomásmérő pontokat alakítunk ki a kritikus helyeken, és rendszeresen ellenőrizzük a szivárgásokat, már rövid időn belül jelentős energiamegtakarítást érhetünk el.

3. Logisztikai útvonalak és energiahatékonyság

Az energiahatékonyság sokszor a belső logisztikai folyamatok optimalizálásával kezdődik. Ha a targoncák és kézikocsik útvonalai túl hosszúak, gyakoriak a kerülők és a várakozások, az felesleges energiafelhasználást eredményez. Minden plusz forduló növeli a járművek üzemidejét, miközben a csarnok belső klímája is instabilabbá válik a gyakori ajtónyitások miatt.

A zónás kialakítás segíthet nekünk abban, hogy a különböző hőigényű területeket logikusan válasszuk el egymástól. Ha a nagy forgalmú rakodási pontokat és a hőérzékeny tárolási területeket külön kezeljük, csökkenthetjük az indokolatlan légcserét és stabilabb hőmérsékletet tarthatunk fenn az üzemben.

4. Az ipari kapuk szerepe az energiahatékonyságban

A csarnok energiafelhasználásának jelentős része a nyílásokon keresztül távozik, emiatt a belső és külső levegő folyamatosan cserélődik, ami hirtelen jelentős hőveszteséget okoz.

A fűtési és hűtési költségek optimalizálásának érdekében elengedhetetlen egy modern gyorskapu telepítése, amely minimalizálja a nyitott állapotban töltött időt, így jelentősen csökkenti az üzem értékes hőveszteségét.

A nagy sebességgel működő ipari kapuk lerövidítik a nyitási ciklusokat, így csökkentik a légcserét és stabilabb belső hőmérsékletet biztosítanak. Ez különösen fontos olyan területeken, ahol intenzív árumozgatás zajlik, és a kapukat gyakran használják.

5. Szellőztetés és légtechnikai rendszerek optimalizálása

A gyártócsarnokokban a szellőztetés és a légtechnikai rendszerek jelentős energiafelhasználással járhatnak, különösen akkor, ha folyamatosan maximális teljesítményen működnek. Sok esetben a szellőztető rendszer akkor is ugyanazzal a teljesítménnyel működik, amikor a termelés vagy a levegőcsere igénye ezt nem indokolja.

A korszerű légtechnikai rendszerek lehetővé teszik a szabályozott működést, például érzékelők vagy időprogramok segítségével. Ha a szellőztetés csak akkor és olyan mértékben működik, amikor valóban szükség van rá, csökken az energiafelhasználás, miközben a levegő minősége továbbra is megfelelő marad a csarnokban. A rendszeres karbantartás, például a szűrők tisztítása és a ventilátorok ellenőrzése szintén hozzájárulhat a hatékonyabb működéshez és az alacsonyabb üzemeltetési költségekhez.

Az energiahatékonyság javítása a gyártócsarnokokban tehát általában nem egyetlen nagy beruházással, hanem több kisebb fejlesztéssel érhető el. A világítás korszerűsítése, a sűrített levegős rendszerek optimalizálása, a logisztikai útvonalak átgondolása, az ipari kapuk hatékony működtetése és a szellőztetés szabályozása együtt jelentős megtakarítást eredményezhet. Ha ezeket a területeket rendszeresen ellenőrizzük és szükség esetén optimalizáljuk, a gyártócsarnok energiafelhasználása csökken, és a működés kiszámíthatóbbá válik.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Energiahatékonyság modern gyártócsarnokokban – 5 terület, ahol azonnali költségcsökkentés érhető el appeared first on Műszaki Magazin.

A tanulmány szerint a tavalyi 2,2 százalékról 2030-ra 4 százalék fölé kellene emelni az energiahatékonyság növelésének ütemét, így a jelenlegi energiafogyasztás és a károsanyag kibocsátás is az egyharmadával eshetne vissza, sőt még 12 millió új munkahely is létrejöhetne. A Nemzetközi Energia Ügynökség 8. Éves Globális Energiahatékonysági Konferenciáját 2023-ban a Schneider Electric-kel közösen szervezte meg Versailles-ban.  

Az évtized végére a jelenlegi duplájára kellene javítani az energiafelhasználásunk hatékonyságát az energiaellátás biztonsága és a globális átlaghőmérséklet emelkedés Párizsi Klímaegyezményben megfogalmazott 1,5 °C-os szint alatt tartásának érdekében – többek között ez derül ki az IEA új elemzéséből. Június 6-8. között rendezte meg a Nemzetközi Energiaügynökség Franciaországban éves globális energiahatékonysági konferenciáját, melynek társrendezője a Schneider Electric volt, és amelyre a világ több mint 80 országából mintegy 700-an látogattak el, köztük 30-nál is több miniszter, illetve 50-nél is több nagyvállalat vezérigazgatója. Az esemény házigazdája Agnès Pannier-Runacher, Franciaország energiaátmenetért felelős minisztere és Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója voltak.

A rendezvényre időzítve adta ki az IEA az Energiahatékonyság: A cselekvés évtizede (Energy Efficiency: The Decade for Action) című jelentését, melyben kiemelték, hogy amennyiben sikerülne az energiahatékonyság növelésének ütemét a tavalyi 2,2 százalékról 2030-ra 4 százalék fölé emelni, azzal számottevő mértékben csökkenthetnénk az üvegházhatású gázok kibocsátását, többmillió új munkahely jönne létre és alacsonyabbak lehetnének az energiaszámlák. A tanulmány szerint a múlt évben elért 2,2 százalékos eredmény az elmúlt öt év átlagának kétszerese, azonban további jelentős javulásra van szükség abban, hogy milyen hatékonyan használjuk fel a megtermelt energiát. Az elemzés szerint, ha 2030-ra sikerülne elérni a 4 százalékos szintet, akkor a globális energiaigény éves szinten 190 exajoullal csökkenhetne, míg a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó CO2 kibocsátás 11 gigatonnával eshetne vissza. Ez a jelenlegi energiafogyasztás és károsanyagkibocsátás közel egyharmada. Az energiahatékonyság kétszeresére növelése az évtized végére 12 millió új munkahelyet teremthetne a tanulmány szerint.

Az elmúlt évben mintegy 600 milliárd dollárt költöttek világszerte energiahatékonysági beruházásokra, idén pedig ez az összeg várhatóan eléri a 624 milliárd dollárt. Az IEA elemzése szerint a 4 százalékos szint elérése érdekében a már létező kormányzati programokat még gyorsabban kell végrehajtani, illetve fel kell pörgetni a rendelkezésre álló, a hatékony energiafelhasználást támogató technológiák bevezetését. Az elemzés készítői arra is rámutattak, hogy lényegesen több anyagi forrást kellene fordítani erre a célra, a 4 százalékos szint eléréséhez az évtized végén már évente mintegy 1800 milliárd dollárt.

„Ma úgy látjuk, erős támogatottsága van az energiahatékonyság növelésének. A világ energiafogyasztásának több mint 70 százalékát képviselő országok a globális energiaválság kezdete óta új vagy továbbfejlesztett hatékonyságjavító kezdeményezéseket vezettek be. Most még nagyobb sebességbe kell kapcsolnunk, és az évtized végére meg kell dupláznunk az energiahatékonyság terén elért eredményeket. Úgy vélem, hogy ez a nagyszabású globális konferencia, amelynek örömmel vagyok társszervezője Pannier-Runacher francia miniszterrel, megadhatja a lendületet a törekvések és a cselekvés felgyorsításához”

– mondta el Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.

„Az energiatakarékosság és az energiahatékonyság a legegyszerűbb és leginkább kézenfekvő válasz mind az energia-, mind az éghajlati válságra. A tiszta energiára való áttérés legfontosabb lépései közé tartoznak, és ezért megtiszteltetés számomra, hogy társszervezője lehetek ennek a fontos globális konferenciának. Örülök, hogy szorosan együttműködhetek a Nemzetközi Energiaügynökséggel annak érdekében, hogy világszerte nagyobb hangsúlyt fektessünk az energiahatékonyságra”

– tette hozzá Agnès Pannier-Runacher, Franciaország energiaátmenetért felelős minisztere.

„Az energiafogyasztás optimalizálásának prioritást kell élveznie az éghajlatváltozás és az energiaválság kezelésében. A jó hír, hogy minden szükséges eszközünk megvan ehhez. Amivel viszont nem rendelkezünk, az az idő: egyszerűen nem vesztegethetünk el több időt a villamos áram használatára történő átállásban és a digitális energiahatékonysági technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázásába”

– hangsúlyozta Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric elnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az évtized végére 1800 milliárd dollárt kellene költeni energiahatékonysági beruházásokra appeared first on Műszaki Magazin.