A megoldás egyik kulcsa az elektromos járművek akkumulátoraiban tárolt energia és az épületek villamosenergia-igényének összekapcsolása lehet. Erre már jó ideje létezik megfelelő technológia, mégis kevéssé elterjedt a módszer. A megoldásban rejlő lehetőségekbe Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország marketingvezetője nyújt betekintést.

Ismert tény, hogy a tulajdonosok nincsenek tisztában elektromos járművük kulcsfontosságú szerepével, de még ha hallottak is erről a koncepcióról, gyakran nem áll rendelkezésre a megvalósításához szükséges infrastruktúra. Ez azért hiányosság, mert az energia az optimális kétirányú áramoltatás révén oda és akkor juthatna el, ahol és amikor a legnagyobb szükség van rá. Ez egy jól kiaknázható lehetőség, hiszen a világ útjain hetente több ezer elektromos jármű váltja fel a belső égésű motorral hajtott modelleket. A BNEF kutatóintézet előrejelzése szerint a tisztán elektromos és hibridjárművek világszintű értékesítése 2025-re eléri a 20,6 millió darabot (összehasonlításképp: 2021-ben összesen 6,6 millió elektromos járművet adtak el a világon). Ezzel összhangban jól megfigyelhető, hogy az elektromos járművek európai eladási adatai is exponenciálisan növekszik.

Hogyan enyhíthető az áramkimaradásoktól való félelem?

A jelenlegi energiagazdálkodásunk alapvetően az egyirányú áramlásra épül, azaz a villamos energia a nagy – többnyire gáz-, szén- vagy nukleáris – erőművekből az elosztóhálózatba áramlik. A kereskedelmi mennyiségben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások, mint például a szél- és napenergia elterjedése bár megváltoztatja a jelenlegi állapotot, ez azonban közel sem elegendő ahhoz, hogy a közeljövőben kiváltsák a hagyományos energiaforrásokat. Az élet megannyi területén szükséges a villamos energia, ezért az európai kormányok áramkimaradásoktól való félelme egyre jobban fokozódik. Ha a villamosenergiát termelő vállalatok nem tudnának elegendő gázt beszerezni, akkor annak gazdasági és politikai következményei rendkívül nehezen kezelhetők. A kormányok pedig nem szívesen mérlegelnék azt, hogy ki viselje az áramkimaradások miatti terheket: az ipari, kereskedelmi vagy épp a lakossági energiafelhasználók. Ezzel együtt számos ország vezetése már most vizsgálja annak lehetőségét, hogy a későbbiekben szabályozza a villamos energia fogyasztását, ami többek között az áramellátás tervezett korlátozásával, azaz esetenként áramkimaradással járna. E feszültség enyhítésére jelentenének biztos megoldást a rendelkezésre álló energia hatékonyabb felhasználását ösztönző megoldások. Az elektromos járművek és más rendszerek, például a szünetmentes tápegységek akkumulátoraiban rejlő energiatárolási kapacitás felhasználásával ráadásul nemcsak az energiahiány, hanem a szén-dioxid-kibocsátás is csökkenthető.

Az ágazati összekapcsolás lényege

Az elektromos járműveket és az épületeket összekötő energetikai rendszerek – azaz az ágazati összekapcsolás – koncepciójának egyaránt része az épületekben helyben termelt – például az épületbe beépített napelemekből vagy hőszivattyúkból származó – megújuló energia felhasználása és értékesítése is. Ez az energia helyben vagy az adott épülethez kapcsolt elektromosjármű-töltőkön keresztül könnyen felhasználhatóvá válik, illetve a hálózatba is betáplálható. Így a kereslet és a kínálat kiegyenlítése érdekében eladható a villamosenergia-hálózat fenntartójának. Egy, az energiaáramlást optimalizáló szoftver segítségével a három felhasználási mód pedig könnyen kombinálható is. Az ágazati összekapcsolás fogalma jól ismert a villamosenergia iparágban, de az energiafogyasztók nagy része erről mit sem tud, mivel ebben az esetben aktív villamosenergia-gazdálkodásról van szó. Ez pedig a másik oka lehet annak, hogy az ágazati összekapcsoláson alapuló megközelítések lassan terjednek, hiszen a hétköznapi villamosenergia-fogyasztók ennek csak a passzív, fogyasztói szerepét ismerik.

Energiatárolás

A decentralizált energiamodell – amely a szén-dioxid-mentesítés szempontjából alapvető fontosságúvá válik – kétirányú energiaáramlások sokaságát foglalja magában. A vállalkozások, háztartások és magánszemélyek a jövőben egyszerre vesznek majd részt energiafogyasztóként és energiatermelőként az energiagazdálkodásban, és így válnak prosumerekké. Ez a rendszer rendkívül rugalmas, ezáltal az energia lehető leghatékonyabb felhasználását biztosítja. Az energiaáramlások szinkronizálásával a villamos energia akkor és ott áll rendelkezésre, ahol és amikor arra a legnagyobb szükség van. A decentralizáció zökkenőmentes működéséhez azonban további energiatárolási kapacitás szükséges. Ilyen kapacitást jelenthetnek akár az épületekben elhelyezett akkumulátorok, vagy éppen az épületekhez töltőkön keresztül csatlakozó elektromos járművek akkumulátorai. A hálózatnak ugyanis extra tárolókapacitásra lesz szüksége a szél- és naperőművekből származó, valamint a prosumerek egyre nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló – és egyre nagyobb változékonyságú – villamos energia kezeléséhez.

Digitalizáció

Az összetett energiaáramlások kezelésére megfelelő megoldást a digitalizáció jelenti. A digitális technológia ugyanis lehetővé teszi, hogy még a legkisebb energiafogyasztók is részt vegyenek az energiapiacokon, már amennyiben a vonatkozó jogszabályok és előírások azt lehetővé teszik. Digitalizálódik a villamos energia termelése, tárolása, felhasználása, kezelése és az, ahogyan fizetünk majd érte. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztónak nagyobb szerep jut majd, de egyben több kockázatot is szükséges vállalnia. Az energetikai átállás sikere nagyban múlik azon, hogy a kormányok hogyan teszik vonzóvá a rugalmassági technológiákba történő befektetések megtérülését, és milyen mértékben támogatják a fogyasztókat a lehetséges kockázatok kezelésében. A kormányzati politika azzal is segíthet Európának enyhíteni a közvetlen energiaellátási válságot, hogy olyan energiaellátási és fogyasztási modellek bevezetését kezdeményezi, amelyek alkalmasak a hosszabb távú szén-dioxid-mentesítésre is.

Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország marketingvezetője

Elektromos járművek

Az elektromos járművek esetén jelenleg a legnagyobb szerep az akkumulátorokra hárulna. A viszonylag hosszabb ideig adott helyen parkoló járművek esetében például érdemes megfontolni, hogy a rendelkezésre álló energia a közeli épületek rendelkezésére bocsátható azonnali felhasználásra. A járművek pedig később, szükség esetén feltölthetők, és az üzembentartók, mint prosumerek díjat számíthatnának fel ezért a szolgáltatásért. Ez egyrészt az épületek keresleti csúcsainak kiegyenlítése révén egyenletesebbé tehetné a hálózati energia iránti keresletet. Másrészt pedig segíthet az épülettulajdonosoknak elektromosjármű-töltők, megújuló energiaforrások és energiatárolók telepítése melletti erős üzleti érvek kidolgozásában. Mindezt azért, hogy prosumerként energiát adhassanak el az elektromos autók üzembentartóinak és a hálózatnak – esetleg mindkettőnek –, illetve energiát vásárolhassanak tőlük. A rendszer, amelyben megvalósul a kétirányú energiaáramlás egyértelmű megoldás, hiszen az összes rendelkezésre álló energia felhasználható, és a megújuló energiaforrások aránya is maximális. Tekintettel Európa jelenlegi nehézségeire és a szén-dioxid-mentesítésre irányuló törekvéseire, a digitalizáció és a decentralizáció reális, bár komplex megoldást jelenthet, amelyre érdemes törekedni. A kormányoknak mindenképpen célszerű lenne megfontolniuk ezt a lehetőséget.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ez lehet az egyik megoldás az energiaválság kezelésére! appeared first on Műszaki Magazin.

Míg a járványügyi előrejelzésekre alapozva lehetett látni a válság végét, most senki nem tudja megjósolni, hogy pontosan meddig tart az árak emelkedése. Lépéskényszerben vannak a vállalatok, de a munkavállalók elvárásai is megváltoztak. A juttatási csomagok helyett egyértelműen a nettó alapbér lett a tárgyalások döntő eleme, egyes pozíciókban néhány hónap alatt már több mint 20 százalékkal nőtt a jelöltek bérigénye. Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője foglalta össze, mit tapasztalnak jelenleg a magyar munkaerőpiacon.

Iparáganként eltérő következmények: a turizmusban pusztíthat az energiaválság, de vannak győztesek is

Az elmúlt pár hónapban mindenki számára világossá vált, hogy az energiaválság következtében elsősorban azok a területek kerültek különösen nehéz helyzetbe, ahol a szektor egyrészt nagyon kitett az árváltozásnak, másrészt a működésük nagymértékben függ az emberek anyagi helyzetétől. Ilyen például a turizmus és vendéglátás.

„Naponta olvasni a híreket, hogy mely szállodák, éttermek zárnak be. Véleményem szerint januártól várható egy nagyobb mélyrepülés: addig még elmennek az emberek a befizetett wellness hétvégékre és jön a karácsony, a szilveszter is. A hotelek, vendéglátóhelyek próbálnak addig kitartani. Utána szinte biztos, hogy egyszerre lesz egy nagyobb elbocsátási hullám, és rengetegen kezdenek majd munkát keresni”

– véli Mihályi Magdolna, a Jobtain ügyvezetője.

Egyértelmű továbbá, hogy az olyan energiaigényes iparágak, mint például az autógyártás vagy a műanyagfeldolgozás is nagyon megszenvedheti az energiaválságot. Mindeközben érezhető a piacon egy olyan hangulat is, hogy nem lehet a végletekig tartani ezt a helyzetet és jövő tavasszal akár pozitív trendforduló is jöhet.

„A jelenlegi helyzetben is vannak olyan iparágak, amelyeknek rendkívül magas a létszámigényük. Ezek többnyire az energiamegtakarításhoz kapcsolódó termékeket gyártó vállalatok. Természetesen ezeken a területeken most tapasztalható egy nagy felívelés, ami hosszútávon is állandósulhat. Emellett munkaerőhiány tapasztalható a kereskedelmi szektorban és a feldolgozóiparban is”

– mondja a szakértő.

Veszélybe kerülhet a munkáltatók hírneve

Egy munkáltatónak folyamatosan figyelnie kell arra, hogy erősítse jó hírnevét. Különösen fontos, hogy hogyan viselkedik egy cég válsághelyzetben, hogyan kezeli például a létszámleépítést. Megtett-e mindent azért, hogy elkerülje ezt a helyzetet? Mennyire kezeli professzionálisan az elbocsátásokat, és veszi figyelembe a következmények emberi oldalát? „Munkaerő-kölcsönző cégként mi általában egészen pontos képet kapunk ezekről a helyzetekről. Azon dolgozunk ilyenkor, hogy a munkavállalók minél hamarabb, lehetőleg már a munkaviszony megszűnését követő napon munkába állhassanak máshol” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna. Hozzáteszi: a tapasztalatok most azt mutatják, hogy a munkáltatók nagyobb része első lépésben igyekszik az elbocsátások helyett inkább átszervezéssel megtartani a munkaállományt.

Az első nagyobb COVID hullámok után kiderült ugyanis, hogy az azonnali leépítéseket követően nagyon nehezen találtak újra megfelelő munkaerőt a cégek. Fontos lenne most is inkább hosszútávon gondolkodni, de a piac eddig azt mutatja, hogy ezt a jelenlegi helyzetben nem minden vállalat tudja megtenni.

Az energiaválság megsokszorozta a nettó alapbér jelentőségét

A jelenlegi gazdasági körülmények között a HR szolgáltatók egy egészen új helyzetbe kerültek. A cégek próbálják gazdaságilag fenntartható szinten tartani, a leendő munkavállalók pedig minél feljebb tolni a nettó bérigényeket. Különösen igaz ez a szellemi munkaerőre. Az egy évvel ezelőtti bérekhez képest átlagosan körülbelül 20 százalékkal magasabb nettó bért kérnek a jelöltek a Jobtain tapasztalatai alapján. A bérigények emelkedése miatt előfordul az is, hogy egy cég a jelentkezők körülbelül 60 százalékával nem tud leülni tárgyalni, mert egyszerűen nem összeegyeztethetőek az elképzelések.

„HR tanácsadóként próbáljuk közelebb hozni egymáshoz a feleket, különösen akkor, ha azt látjuk, hogy nagyon illene egymáshoz a cég, a pozíció és a leendő munkatárs. Nekünk például van egy egyedi, bár sokak szemében inkább kockázatosnak tűnő bevált gyakorlatunk. Bizonyos állások, pozíciók esetében lehetőséget adunk a jelöltnek, hogy egy hétig kipróbálhassa magát a cégnél. Ez mindkét fél számára előnyös: a munkáltató megnézheti élesben, hogy valóban megfelel-e az elvárásainak a jelentkező, a jelöltek pedig szintén könnyebben dönthetnek, hogy elvállalják-e a munkát vagy sem. Nyilván vannak ennek kockázatai, de profin kell kezelni a helyzetet. Így csak előnye származik belőle mindkét oldalnak és a bértárgyalások esetén is rugalmasabbak a felek”

– emeli ki Mihályi Magdolna. 

A munkaerő-kölcsönző cégek versenye is tovább élesedik

A HR szolgáltatók iparágában az egyik legnagyobb kihívás, hogy mindig más és más környezethez és igényekhez kell alkalmazkodni. Ezek a cégek is versenyeznek egymással, mindenki szeretne kitűnni a mezőnyből, főleg ebben a gyorsan változó piaci helyzetben.

„Naprakésznek kell lenni, a felmerülő kérdésekre azonnal reagálni, különben a működésünk kerülhet veszélybe. Mindig előre tekintünk, és a partnereink el is várják tőlünk, hogy hiteles információkkal segítsük őket. A kiszolgáló szerepből mára a HR szolgáltató cégek inkább egy szakértő-tanácsadó partnerré alakulnak. A cégek el is várják, hogy tanácsokkal lássuk el őket például olyan kérdésekben, hogy mivel tehetik vonzóbbá magukat a munkaerőpiac számára.” 

– számol be tapasztalatairól a szakértő.

Előtérben az emberi oldal

A felelősség kérdése is kiemelten kezelendő, különösen igaz ez a munkaerő-kölcsönző cégekre. A minősített státusznak köszönhetően ezek a vállalkozások nagyobb mozgásteret élvezhetnek, egyszerűbb számukra az adminisztráció, gyorsabban tudnak végig vinni ügyeket, mint azok a cégek, akik nem rendelkeznek ezzel a státusszal. Ugyanakkor jóval nagyobb ellenőrzés mellett végzik a munkájukat is, így az előírások és jogszabályok tűpontos betartása a munkájuk alapja kell, hogy legyen. Ehhez jön hozzá a cég egyéni felelőssége, ami a behozott külföldi munkavállalók esetében még jelentősebb mértékű.

„Nálunk például kiemelt kérdés, hogy a külföldi munkavállalókat segítsük a beilleszkedésben, tehát nem csak munkát és szállást intézünk nekik. Megmutatjuk, hol érdemes vásárolni, merre van a piac, milyen kikapcsolódási lehetőségek vannak a közvetlen közelükben, sokszor a hétvégéinket sem sajnálva erre az apró figyelmességre. Ezek a gesztusok a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben még fontosabbá váltak. Biztosítani kell a külföldről érkezőket arról, hogy jó helyen vannak, maradjanak Magyarországon. Gondoskodunk arról, hogy legyen munkájuk és a megélhetésük ne kerüljön veszélybe”

– összegez Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője.

The post Élesedik a verseny a munkaerőpiacon appeared first on Műszaki Magazin.

A Covid alatt megtört ellátási láncok még helyre sem álltak, amikor a háború újabb súlyos csapást mért az alapanyagok és mindenekelőtt az energetika piacára. Az Európai Unió valamennyi tagjának elsődleges prioritása most az ellátásbiztonság, de a vállalatoknak is minden erejükkel a hatékonyságnövelésre és a fogyasztáscsökkentésre kell koncentrálniuk. A helyzetet Wilder Ádám, a magyarországi BDO Pénzügyi Tanácsadás üzletágának igazgatója elemezte, rámutatva a cégek tennivalóira is.

Nem olyan régen az EU és benne Magyarország elsődleges energetikai problémája az volt, hogyan álljon át alternatív, minél zöldebb energiaforrások használatára a megadott időkereten belül – kezdte Wilder Ádám. Mára a helyzet jelentősen megváltozott. Az egyes országok kormányainak elsődleges felelőssége az ellátásbiztonság garantálása, miközben a korábban kitűzött környezeti célokat sem akarja senki feladni. Magyarországnak ebben a helyzetben három úton kell egyszerre elindulnia. Mindent megtenni a jelenlegi – kiemelten a téli időszak – fogyasztási igények kielégítésére, gyorsított ütemben folytatni az alternatív fosszilis, elsősorban gázbeszerzési lehetőségek kiépítését, közben pedig nagy ütemben csökkenteni kell az importenergia-függést, ami Magyarországon lényegében egy átfogó energiahatékonysági beruházási program végrehajtását és további megújuló alapú, hő- és villamosenergia-termelő kapacitások kiépítését jelentheti. Fontos megjegyezni, hogy egyes kimutatások szerint az ország leghamarabb 2025-re tudná teljesen kiváltani az orosz gázt, és ezzel még számos állam van így a kontinensen. Ugyanakkor az infrastruktúrát érintő energetikai beruházások jellemzően csak hosszútávon értelmezhetőek, és a finanszírozási költségek emelkedésével az elszálló tőkeköltségek sokszor azt eredményezik, hogy a piaci szereplők pusztán gazdasági alapon nem tudják megvalósítani a szükséges beruházásokat.

Ami a vállalatok helyzetét illeti, a problémák hasonlóan jelentősek, mint a makrogazdaságban – mondta az igazgató. A finanszírozás lényegében minden szektorban nagyon megdrágult, miközben az energiaigényes ágazatokban a már említett alapanyag- és energiaellátási, valamint árnövekedési gondok is komoly, sok esetben megoldhatatlan kihívásokat jelentenek. A megnövekedett energiaköltségeket megfelelő likviditással lehet persze külső finanszírozás nélkül ideig-óráig fedezni, ez azonban végül óhatatlanul áremelkedéssel jár, ami tovább ront egy amúgy is erős, talán soha nem látott, EU szinten is megjelenő kétszámjegyű inflációs környezetet. Európa felett lebeg a stagfláció „réme” is, amikor a magas infláció a gazdasági növekedés stagnálásával vagy csökkenésével jár együtt. Emellett a hazai, nagy importkitettségű vállalatok a forint árfolyamváltozásának következményeit is ki kell, hogy gazdálkodják, ami további versenyhátrányt jelent az euróövezet országaiban működő cégekkel szemben.

Önmagában a zöld átállás is jókora kihívásokkal járt volna – ezért is halogatta számos cég –, de jelenleg nem túlzás „hatékonyságnövelési kényszerhelyzetről” beszélni.

Gyakorlatilag ma egyetlen felelős cég sem teheti meg, hogy nem vizsgálja felül a technológiáját, az energiafogyasztását, az ellátási láncait, a működési folyamatait és a vonatkozó kereskedelmi szerződéseit. Természetesen ezt már sokan elkezdték, és minél tovább halogatja ezt egy vállalkozás, annál komolyabb gondokkal kell számolnia, mert az energiaárak alakulását ma senki sem tudja előrejelezni, hiszen nem pusztán kereslet-kínálati viszonyok, hanem a világpolitikai események is meghatározzák a piacot.

Természetesen ilyen helyzetekben mindig a rendezett tőkehelyzetű, magas likviditású cégek „járnak jól”, de inkább azt mondanám – mutatott rá a BDO szakértője –, hogy ő nekik fáj legkevésbé, mert a környezet a közeljövőben általában véve nem fog kedvezni a gazdaságnak. Belátható időn belül tömeges bedőlések és nagy piaci turbulencia várható, elsősorban az energiaintenzívebb szektorokban. Ezzel együtt minden bizonnyal most is, mint az eddigi nehéz helyzetekben, azok a cégek lesznek kedvezőbb helyzetben, akik képesek lesznek időben reagálni, és a lehetőségekhez mérten valamilyen módon alkalmazkodni a megváltozott környezethez, újradefiniálni a működésüket, még ha a profitrátájuk csökken, vagy akár el is tűnik egy időre ebben a volatilis helyzetben – zárta szavait a BDO Magyarország szakértője.

The post Keveset tehetnek a cégek az energiakáosz ellen – de azon a kevésen sok múlik appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyre növekvő és stabilan velünk maradó magas energia árak miatt viszont sürgősen gondolkozni kell a kiadások csökkentésén ezen a területen is. A magyar fejlesztői csapat, a HeatVentors szakemberei szerint a hűtésre fordított energián mindenképp érdemes spórolni hőakkumulátorok alkalmazásával. Nem szabad elfelejteni ugyanis azt, hogy például egy irodaház átlagosan évi 600,000 kWh villamos energiát használ fel az épület hűtésére, ami jelenleg nagyjából 43 millió forintos – de folyamatosan növekvő – költséget jelent. Hőakkumulátorokkal ebből akár 25 százalék megspórolható, ami már legalább 11 millió forint/év megtakarítást takar. Ha pedig kevesebbet kell költeni rezsire, több marad meg a bevételből köszönhetően egy olyan passzív technológiának, amire letelepítés után, lehet 30 évig rá se kell nézni.

A hőakkumulátor hasonlóan működik, mint az elektromos akkumulátor. Energiát tárol, csak éppen nem villamos, hanem termikus energiát, azaz hőt. Amire sokszor nem gondol senki, hogy a hideg is hő, és elraktározható. A HeatVentors által gyártott HeatTank hőakkumulátor pedig képes 20 – 50 százalék közt csökkenteni egy nagy klímarendszer hűtési energiaigényét. Ezt hasonló elven éri el, mint a napelemes rendszerek a villamos energiával. Akkor termeli meg a szükséges energiát, amikor olcsó, és akkor lehet felhasználni, amikor drága lenne. Éjszaka és hajnalban a legolcsóbb előállítani a szükséges hőmérsékletet, ami kellő hatásfokkal tárolható a hőakkumulátorokban. Ez aztán visszatáplálható a klímarendszerbe, csökkentve a hozzátermelendő hűtés mennyiségét, illetve az előállítás költségét. Miután egyáltalán nem mindegy, hogy a déli 35 C fokból állítja elő a rendszer a kellemes hőmérsékletet, vagy az éjszakai 22 C fokból.

Másik előnye a hőakkumulátoroknak a hűtési rendszer kímélése. A nappali melegben ezek a berendezések általában csúcsra vannak járatva, ami nagyon nem egészséges a rendszer elemeire nézve. A hőakkumulátorral stabilizálható a klímarendszer terheltsége, csökkentve ezzel annak a karbantartási igényét, valamint jelentősen meghosszabbítva a teljes rendszer élettartamát.

A HeatTank újszerűsége a fázisváltó anyagokban rejlik. Ezek olyan – környezetre és emberre nézve ártalmatlan – anyagok, amelyeknek a megfagyasztása, illetve felolvasztása révén nagy koncentrációban tárolható a hőenergia. Hőtárolási kapacitást tekintve a hőakkumulátorok széles spektrumot kínálnak: 25 kWh-os tárolótól kezdve a konténeres méretig. Ez utóbbi már egészen elképesztő, 1,2 MWh -os kapacitást jelent, amit akár egy dubai síközpont üzemeltetője is megirigyelne.

The post Hőakkumulátorokkal az energiaválság ellen appeared first on Műszaki Magazin.

Horváth Péter János a konferencián tartott előadásában azt kérdést elemezte, hogy a napjainkban kialakult energiaválság ellenére folytatható-e az a dekarbonizációs folyamat, amelynek Magyarország is részese. Mint mondta, a válság előtti időszak alapvetően a fenntarthatóságról szólt, az európai energiapolitika egyre ambiciózusabb klímavédelmi célokat tűzött ki, és az egész energiarendszert a dekarbonizációnak rendelte alá.

Magyarország az uniós célokhoz igazodva fogalmazta meg saját dekarbonizációs programját, mely szerint 2030-ig a megújulók terén 21%-os részarányt kell elérnünk a bruttó végső energiafelhasználásban, az energiahatékonyság tekintetében pedig a végső energiafelhasználás nem haladhatja meg a 785 PJ-t. Azt is vállaltuk, hogy 2030-ig az áramtermelés 90%-a széndioxidkibocsátás-mentes lesz, a napelemeknél pedig a ciklus végére 6500 MW beépített teljesítmény elérése a cél – mondta a MEKH elnöke.

Horváth Péter János közölte, hogy a 2020-as megújuló energia célokat teljesítettük, közel 14%-ot értünk el a kitűzött 13%-kal szemben; és folyamatosan növekszik a megújuló energiaforrások részesedése a villamosenergia- és közlekedési szektorban is. A 2021-ben bruttó termelt villamos energia 63,5%-a karbonsemleges forrásból, 44,3%-a nukleáris, 19,3%-a megújuló energiahordozókból származott. A 2030-ra kitűzött 6500 MW-os napelemes kapacitás pedig már 2024-ben teljesülhet.

Mint mondta, az orosz – ukrán háborús konfliktus kapcsán kirobban energiaválság, áthelyezte a hangsúlyokat: a fenntarthatóság helyett az árak kérdése és az ellátásbiztonság került a fókuszba. Kiemelte: a magyar gazdaság erősen földgázfüggő, az energiahordozókra vonatkozó szankciók és az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás programja már rövid távon is veszélyeztetheti Magyarország ellátásbiztonságát.

A magas árak és az ellátás bizonytalanságai miatt kialakult energiaválság leküzdésére azonban egy jó lehetőség a dekarbonizációs folyamat folytatása, felgyorsítása. Az ellátásbiztonság szempontjából a dekarbonizációs folyamat a megújulók hálózati integrációja és a rendszeregyensúly fenntartása miatt rövid távon kihívást jelent ugyan, de hosszú távon növeli az ellátásbiztonságot és az energiafüggetlenséget. A zöldenergia beruházások, a hálózatok megerősítése és fejlesztése, az energiahatékonysági intézkedések rövidtávon drágább energiát eredményeznek, ugyanakkor hosszabb távon segítenek egy olaj- vagy földgázválság során kialakuló ársokk elkerülésében – mondta Horváth Péter János.

A dekarbonizációs törekvéseket tehát most, az energiaválság idején sem szabad feladnunk, sőt a szükségszerű folytatás mellett a folyamat gyorsulhat is. Az energiaválság erősíti az ellátásbiztonság iránt igényünket, a dekarbonizáció pedig jó lehetőség az energiafüggetlenség növelésére – jelentette ki a MEKH elnöke.

A teljes előadás visszanézhető lesz az MKT YouTube-csatornáján.

The post A dekarbonizáció megoldás lehet az energiaválságra appeared first on Műszaki Magazin.