Az adatgyűjtés új korszaka

A gépekbe épített IoT-szenzorok valós időben továbbítják a hőmérsékletet, a rezgést, a nyomást vagy épp a termelési sebességet. Ezeket az adatokat eltárolják és elemzik is, hogy előre jelezzék például egy gép meghibásodását vagy optimalizálják az energiafelhasználást. Az edge computing technológia lehetővé teszi, hogy ezek a számítások közvetlenül a helyszínen történjenek, így a reakcióidő minimálisra csökken, az adatforgalom pedig kezelhető marad. Az így nyert információk segítségével csökkenthetők a leállások, növelhető a termelés hatékonysága, és megbízhatóbbá válik az egész üzem működése.

Ember és algoritmus együtt

A modern gyártásban az adatgyűjtés csak az első lépés. Az igazi érték ott születik, amikor a döntéshozatal is adatalapúvá válik. Egy jól beállított rendszer nemcsak figyelmeztet a leállásokra, hanem javaslatokat is tesz azok megelőzésére. Ehhez azonban szükség van olyan szakemberekre, akik értik a rendszerek működését, és képesek együttműködni a szoftverfejlesztőkkel. A Java képzés például jó alapot ad azoknak, akik szeretnének bekapcsolódni az ipari rendszerek fejlesztésébe vagy testreszabásába. A full stack fejlesztő képzés pedig átfogó szemléletet kínál azok számára, akik a frontend és backend rendszerek mellett az adatok kezelését és vizualizációját is meg akarják tanulni.

Új tudásra van szükség

A gyártóiparban dolgozó mérnökök közül egyre többen vesznek részt informatikai továbbképzéseken. A gépek és szoftverek világa ma már összefonódik, és ezt a trendet a műszaki szakemberek sem hagyhatják figyelmen kívül. Az adatelemzés, a szoftverfejlesztés és az automatizálás ismerete ma már nem extra tudás, hanem alapkövetelmény.

A versenyelőny az adatok mögött rejlik

A vállalatok számára a legnagyobb versenyelőnyt ma már a géppark modernizálásán túl, a rendelkezésre álló adatok felhasználásának képessége jelenti. Az a szakember, aki érti és értelmezni is tudja ezeket az adatokat, meghatározó szerepet játszik a jövő gyárainak működtetésében. Az adatalapú döntéshozatal tehát nem csupán technológiai lehetőség, hanem stratégiai szükségszerűség, amely hosszú távon is meghatározza az ipar szereplőinek sikerét.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az adatalapú döntéshozatal forradalma a gyártásban appeared first on Műszaki Magazin.

Sokan vannak, akik nem látnak bele abba, hogy milyen különbségek vannak a programozók és a fejlesztők felelősségi- és munkakörei között. Ennek az egyik magyarázata, hogy alapvetően mindketten IT-szakembereknek tekinthetők, azonban egy szoftver fejlesztésének szempontjából más-más szinten végzik el munkájukat. A különbség rendkívül markáns, ugyanis egy programozó és egy fejlesztő szerepe már a szoftver elkészítésekor időrendileg is eltér.

Alapvetés, ahogy mondjuk egy focicsapatnál, úgy az IT-cégekben is, hogy mindenkinek megvan a maga szerepe. Ha úgy nézzük, Cristiano Ronaldo egy focista, de vajon akkor is világklasszisként tekintenének rá, ha kapus lenne? Nagy valószínűséggel nem. Ezért is fontos megkülönböztetni a programozókat és a fejlesztőket, hiszen ők is más képességeiket alkalmazzák az egyes termékek fejlesztése során.

Mit csinál egy programozó?

Először vizsgáljuk meg, hogy mivel is foglalkozik egy programozó a szoftverek fejlesztésének folyamata során. Nem különösebben nehéz feladat magából az elnevezésből kikövetkeztetni, hogy ők bizony programoznak. Ez azt jelenti, hogy a kért fejlesztéseket önállóan el tudja végezni, illetve a legtöbb esetben azt is képes átlátni, hogy az adott feladat hogyan illeszkedik a teljes szoftver egészének a fejlesztésébe.

A kódolás mellett persze egy egész csomó más feladatot is el kell látniuk. Ilyen például a hibák feltérképezése és elemzése, azoknak a kijavítása, vagyis összességében a programkód működőképes fenntartása. Ezzel összhangban az elkészült kódot is nekik kell tesztelniük. Gyakran foglalkoznak könyvtárakkal, keretrendszerekkel, hogy a lehető leghatékonyabb és legkevesebb hibával rendelkező kódot készítsék el. Az ehhez szükséges feladatok programozó iskolákban is elsajátíthatók – ilyen képzéseket nyújt többek között a Progmatic Academy is.

Ezeket a feladatokat egy fejlesztő is el tudná látni, viszont a fejlesztő felelősségi köre ennél jóval kiterjedtebb.

Mit csinál egy fejlesztő?

Az első és legfontosabb különbség, hogy a fejlesztő és a programozó között alá-fölérendeltségi viszony van. De ezt nem úgy kell érteni, hogy a fejlesztő a programozó főnöke lenne.

A fejlesztő egy szoftver fejlesztésében hamarabb részt vesz, ugyanis ő jelen van már akkor, amikor a felhasználói igényeket térképezi fel a csapat. Ha ezen túl vannak, a fejlesztő megtervezheti, hogyan és milyen ütemben fogják elkészíteni az igényelt fejlesztéseket, illetve milyen instrukciók mentén kell a programozóknak dolgozniuk.

Az már a cégek méretétől, kialakításától függ, hogy ezt követően, a konkrét programozásból mennyire veszik ki a részüket. Ha kisebb cégről van szó, ott nagy valószínűséggel többet programoznak, mint azok a fejlesztők, akik nagyobb vállalatoknál kamatoztatják képességeiket. A nagyobb cégek fejlesztői jellemzően valamilyen projektmenedzseri felelősségi körrel viszik a projekteket, ők specifikálják azokat a funkciókat, amiket a programozóknak el kell készíteniük.

A közös mindkét fenti esetben, hogy a fejlesztőnek kell a teljes fejlesztési folyamat menetét, valamint a szoftver működését, felépítését is megtervezni. Mindemellett az ügyféllel való kapcsolattartás és a szoftver megfelelő dokumentációjának a biztosítása is az ő feladatuk. Tehát az ő munkájuk nagyon magas fokú odafigyelést igényel, amellett, hogy már maga a programozás is megköveteli az extra igényes munkát.

Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a fejlesztő feladata, hogy meghatározza, az egyes programozók miként oldják meg a felhasználók problémáit.

A projektmenedzseri felelősségi kör miatt olyan soft skillek birtokában vannak, amelyek lehetővé teszik számukra a fejlesztések összefogását és a projektek előremozdítását.

Összegezve

Jól látható, hogy a programozók és a fejlesztők hogyan működnek együtt egy fejlesztés során. A fejlesztőnek el kell érnie, hogy a programozó a fejlesztő ötleteit a szoftvernyelvek segítségével megfogalmazza, hogy utána a gépek végre tudják hajtani a megtervezett megoldásokat.

És akkor mi a különbség a kódoló, illetve a programozó között?

A kódoló egy rendkívül tág fogalom. Tulajdonképpen bárki kódolónak számít, aki képes rá, hogy adott utasításokat figyelembe véve működőképes kódot alkosson. Ezzel szemben a programozó előkészíti és megtervezi a kódot, majd csak ezután vág bele az összetett kód elkészítésébe. Vagyis a programozó képes a tudását alkalmazhatóan felhasználni egy szoftver fejlesztése során, illetve a teljes szoftver működésének logikáját megalkotni.

The post Programozó vs fejlesztő – De vajon mi a különbség? appeared first on Műszaki Magazin.