A vállalat fejlesztőcsapata először tesztelte az új technológiát közúti forgalomban. A brake by-wire fékrendszer lényege, hogy a megoldás teljesen megszünteti a fékpedál és a fékberendezés közötti mechanikus kapcsolatot. A rendszer redundáns jelkábeleken keresztül tisztán elektromos jelként továbbítja a vezető által kiadott fékezési utasításokat a brake-by-wire fékberendezés felé. Az újszerű megközelítéshez a Bosch két, egymástól független hidraulikus fékaktuátor – egy elektronikus vezérlésű (by-wire) fékaktuátor és egy elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESP®) – révén kínál robusztus és hatékony megoldást. Napjaink fékrendszerei egyelőre még a fékpedállal kiépített mechanikus kapcsolaton keresztül biztosítják – meghibásodás esetén is – a biztonságos megállást. Az új Bosch brake-by-wire megoldásban azonban már nincs mechanikus kapcsolat a fékpedállal.

A fék- és kormányberendezések terén a Bosch, mint a vezető vállalatok egyike, innovatív by-wire megoldásokon dolgozik. Ezek közé tartozik ez az elektronikus vezérlésű (brake-by-wire) hidraulikus fékrendszer is, amelynek piaci bevezetésére a tervek szerint 2025 őszétől kerülhet sor. A hidraulikus megoldás mellett a Bosch egy tisztán elektromechanikus rendszert is fejleszt. A cégcsoport várakozásai szerint 2030-ra világszerte több mint 5,5 millió járműben lesz elérhető a brake-by-wire fékrendszer.

A Bosch brake-by-wire rendszerének előnyei

Innovatív tervezői szabadság: mivel nincs mechanikus kapcsolat, már nem szükséges a jármű tűzfalára szerelni a fékberendezés komponenseit, ehelyett azok az ütközésbiztonság, a zaj- és a rezgésszint, illetve a gyártástechnológia szempontjából a legoptimálisabb elrendezésben kaphatnak helyet. A fékaktuátorok beépítési helyének rugalmas megválasztásával a jobb- és balkormányos járművekhez sem szükségesek különböző alkatrészek. A by-wire technológia lényegesen rövidebb fékpedálutakat eredményez, ez pedig új pedálkoncepciók kialakítását is lehetővé teszi, melynek köszönhetően több hely marad a beltéri kialakítások számára. A Bosch hidraulikus brake-by-wire megoldása jól bevált fékrendszer-technológián alapul, és egy by-wire fékaktuátor, valamint az elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESP®) kombinációjából áll. Kompakt konstrukciójával egyszerre takarít meg beépítési helyet, illetve csökkenti a fékberendezés tömegét. Mivel mind a by-wire fékaktuátor, mind pedig az ESP® a redundáns elektromos rendszer különböző csatornáihoz rendelve működik, meghibásodás esetén egymástól függetlenül is képesek mind a négy kerék féknyergein kialakítani a szükséges féknyomást. A Bosch megoldása a magasabb szinten automatizált járművekhez is alkalmas és teljes mértékben megfelel a fékrendszer biztonsági követelményeinek.

Sikeres hosszú távú teszt értékes adatokkal a további fejlesztéshez

Az elektronikus vezérlésű (brake-by-wire) rendszert a Bosch Heilbronn környéki Abstattban (Németországban) működő központjában fejlesztik. A csapat hosszú távú tesztútvonala Délnyugat-Németországból Hamburgon, Koppenhágán és Stockholmon át – illetve egy rövid kitérővel az Északi-sarkkör érintésével – vezetett a Bosch észak-svédországi, téli tesztközpontjáig. Átfogó biztonsági koncepciója alapján a Bosch több országban kérelmezte és meg is kapta a tesztjárműjére vonatkozó közúti használati engedélyt.

„Az egész csapat hihetetlen motivációval dolgozott ezen teszten, és nagyon büszkék vagyunk az eredményre. Hidraulikus brake-by-wire rendszerünk tökéletesen működött az út során. Első hosszú távú tesztünkkel meggyőzően igazoltuk, hogy egy igazi brake-by-wire rendszert is sikeresen és biztonságosan emelhetünk át a tesztpályáról az utakra”

– hangsúlyozta Hagen Kuckert, a Bosch abstatti by-wire fékaktuátor-projektvezetője.

„Az út alatt több ezer fékezésre került sor. Így a legkülönbözőbb menethelyzetekben gyűjthettünk fontos adatokat a fékrendszer viselkedéséről, amelyeket azután korábbi szimulációinkkal vethettünk össze. Mindezt jövőbeli fejlesztőmunkánk során használhatjuk fel, hogy még tovább optimalizálhassuk hidraulikus by-wire fékrendszerünket.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Expedíció az északi sarkkörig a Bosch elektronikus vezérlésű fékrendszerével appeared first on Műszaki Magazin.

Az MK 120 ESC elnevezésű terméket az európai piacra gyártja a Continental budapesti üzeme. A cég hagyományos elektronikus fékrendszerének legújabb generációja rendkívül hatékony, robusztus kiberbiztonsági rendszerrel, valamint OTA (Over -the-air) funkcióval rendelkezik, melynek köszönhetően a termék könnyen beüzemelhető a járművekbe. A folyamatos fejlesztések eredményeként a budapesti gyár mára a Continental egyik leginnovatívabb és legmodernebb telephelye világszerte. Tevékenységük stratégiai jelentőségét jól mutatja, hogy a vállalat a budapesti gyárat bízta meg Európában először az új fékrendszer gyártásával. A munkaerőt az üzem tapasztalt munkatársai alkotják majd, akik más területekről érkeznek az új gyártósor mellé.

Előrelépés a budapesti gyár számára

A budapesti üzem jelenleg elektromos vezérlőegységeket, hajtás- és mechatronikai, valamint kényelmi és biztonsági funkciókat nyújtó rendszereket, kijelzőket gyárt világszerte vezető autómárkák, valamint a Continental Automotive üzleti területe számára. A fékrendszerek előállítása sem teljesen újdonság a gyár életében, hiszen az elmúlt két évtizedben azok elektronikus vezérlőegységének korábbi generációit is itt készítették. Mostantól ezeknek a hidraulikus alkatrészeknek a gyártása is itt zajlik majd.

A Magyarországon gyártott MK 120 ESC első darabjait az európai piac kiemelkedő autógyártói vehetik majd át.

Az optimalizált ESC rendszer új generációja: az MK 120

A kompakt és könnyű alkatrészek egyre fontosabbak a belső égésű motoros járművek energiamegtakarításában, a károsanyag-kibocsátás csökkentésében és az elektromos autók hatótávolságának növelésében. Éppen ezért az MK 120 ESC teljes optimalizáláson esett át az előző generációkhoz képest, így változott például a szelepblokk, a mágnesszelep, a szivattyú és a motor kialakítása. A fékrendszer új verziója így a teljesítmény megtartása mellett körülbelül 5%-kal könnyebb és 7%-kal kisebb lett.

A vezetéstámogató és automatizált vezetési rendszerek fejlődésével a járműbiztonság hatóköre a funkcionális biztonságról a kiberbiztonságra is kiterjedt. Az iparág magas követelményeinek megfelelően az MK 120 ESC beágyazott hardveres biztonsági modult, valamint biztonsági kulcsok bevezetésére használható kriptográfiai funkciókat tartalmaz. A teljes körű védelem megvalósítása érdekében az MK 120 ESC további testreszabott információbiztonsági feladatokat is képes megvalósítani, többek között a biztonságos rendszerindítás, az adatbiztonság és a kommunikációs biztonság védelme terén.

Az új MK 120 ESC fékrendszer magas számítási kapacitása megfelel az autóipar funkcionális biztonságra vonatkozó legmagasabb szintű nemzetközi szabványának. Rugalmas adatátviteli sebességgel támogatja az AUTOSAR-alapú szoftvert és a többcsatornás vezérlőterületi hálózatot. A termék megfelel a különféle OTA (Over -the-air) technológiai követelményeknek, és hatékonyan támogatja a szoftverfrissítés és iteráció több alkalmazási forgatókönyvét.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az európai piacra gyárt új generációs fékrendszert a Continental Budapesten appeared first on Műszaki Magazin.

Az összesen 2 milliárd forint költségvetésű, hároméves projekt megvalósításában a Continental veszprémi és budapesti fejlesztési központjai vesznek részt, amely három egymásra épülő ipari kutatási és kísérleti fejlesztési folyamatot céloz megvalósítani.

A program a vezetőt támogató fejlett járműtechnológiai megoldások alapvető és biztonságkritikus elemét, az önállóan is beavatkozásra képes fékrendszer fejlesztését tűzi ki célul. A munkaterv részét képezi a szimulációs- és gyártási tesztelésre alkalmas tesztkörnyezet kialakítása és annak fejlesztése. A munkaterv céljai között szerepel, hogy a szenzor-fúziós, modell-referenciás és korszerű jelfeldolgozási eljárásokkal sikerüljön megbecsülni azokat a nem mérhető paramétereket, amelyek hasznos kiegészítő információkat adnak az alacsony szintű fékvezérlő szabályozási körnek és a magasabb szintű döntéshozatali rendszereknek, mint a vészfék asszisztens, adaptív sebességtartó funkció, gyalogosvédelmi és ütközéselkerülési rendszerek. A kutatás-fejlesztés folyamata kiterjed arra a szimulációs környezetre is, amelyben a fékvezérlőbe integrálásra kerülő innovatív megoldások tesztelése és validálása is megvalósul.

„A tavalyi évben megerősítettük a teljes értékláncunkat átfogó fejlesztési-gyártási-tesztelési képességünket és bővítettük az új generációs menetbiztonsági termékeink gyártását Magyarországon. Most a feladatunk kompetenciánk és tudásunk kiterjesztése, melyhez a Pannon Egyetem együttműködésére is számíthatunk. Az elmúlt két évtized eredményes munkája az egyetemmel most új szintre lép, támogatva vállalatunk célkitűzéseit és a fiatal tehetségek fejlődését hazánkban“

– emelte ki Pápai Tamás, a veszprémi Continental ügyvezető igazgatója.

Fejlett technológia a biztonságos közlekedés szolgálatában

A közlekedés biztonságának egyik fő eleme a jármű menetbiztonságának a kérdése, ami a gépjármű úton való viselkedését jelenti, melyet több tényező is befolyásol. Többek között a tapadás és a gépjárműre ható fizikai erők, mint az egyenes és oldal irányú gyorsulási erők, valamint a perdület. Ennek megfelelően a mai korszerű gépjárművek egyik kötelező és – a menetbiztonság elősegítését támogató– lényeges eleme az önmagától is beavatkozni képes fékrendszer.

„A Continental budapesti Mesterséges Intelligencia fejlesztő központja mindehhez azzal a megoldással járul hozzá, amely a fejlesztésnél a cég szenzoraiból származó adatokra építve egy olyan környezeti modellt hoz létre, amelynek segítségével képessé válik a gépjármű a környezeti-, közlekedési- és útviszonyokat felmérni és ez alapján a lehető legoptimálisabban felkészülni az adott szituációban szükséges fékezésre.”

– mondta el Lóránd Balázs, a budapesti Mesterséges Intelligencia fejlesztési központ vezetője.

A projekt célja, hogy növelni tudja egy új generációs brake-by-wire és hagyományos elvet követő elektronikus fékrendszer megbízhatóságát, pontosságát és hatékonyságát, mégpedig az innovatív keréksebesség- és szoftverszenzorok, illetve a mesterséges intelligencia alapú jelfeldolgozási és öndiagnosztikai algoritmusok által.

Több, mint húsz éves együttműködés a tehetségekért Veszprémben

„Az együttműködés tématerülete több mint egy évtizede a Pannon Egyetem nemzetközi szintű kutatás-fejlesztési tevékenységének fókuszában áll, így erős tudományos alapokra építve tudjuk kiemelt stratégiai partnerünkkel, a Continental technológiai vállalattal közösen a pályázat ambíciózus, XXI. századi célkitűzéseit megvalósítani. Bízom benne, hogy közös munkánk kézzelfogható eredményei a gazdasági és társadalmi hasznosság mellett oktatóink innovációs szemléletének erősítéséhez, képzéseink tematikájának korszerűsítéséhez, sőt a műszaki pálya iránti érdeklődés felkeltéséhez is hozzájárulnak“

– hangsúlyozta Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora.

A veszprémi Continental és a Pannon Egyetem közötti együttműködés 2000-re nyúlik vissza, amikor a két fél megkötötte az első keretszerződését egymással, hogy összehangolják a tudományos kutatás, fejlesztés és szakemberképzés megvalósulását. 2010-től a szakmai együttműködés folyamatosan fejlődött, a Mérnöki Kar mechatronikai mérnök mesterképzésén elindult a Continental járműrendszertechnikai szakirány.

2013-tól a Műszaki Informatikai és a Gazdaságtudományi Karral is szorosabb lett a kapcsolat, a gyár azóta fogad egyetemi hallgatókat szakmai gyakorlat letöltésére, rendszeressé váltak a szakmai előadások. 2016 szeptemberében a vállalat két féléves tantárgyat is indított, Autóipari szoftver- és hardverfejlesztés a gyakorlatban I-II néven, melyre azóta állandósult a hallgatói túljelentkezés az egyetem Műszaki Informatikai Karán. A gyakorlatorientált oktatás célja, hogy a fiatalok megismerkedjenek a járműipari fejlesztés alapjaival, majd erre épülve a járművekben lévő szenzorokkal, az alapvető szoftver-rendszerekkel, a biztonságkritikus rendszerekkel és további, gépjárművekben lévő szoftver-rendszerekkel. Mindemellett képet kapnak a Continental veszprémi telephelyén zajló fejlesztésekről és eljárásokról, és az autóiparba való betekintés után, akár jövőbeli munkatársakká válhatnak.

Egyetemi szakesteken és állásbörzéken évek óta jelen van a vállalat, melynek célja a hallgatókkal való szorosabb kapcsolattartás kiépítése, a tehetségek korai beazonosítása és számukra karrierlehetőségek biztosítása.

A Continental fejlesztési tevékenysége Magyarországon

Az elmúlt években a Continental hazánkban is jelentősen növelte a magasabb hozzáadott értékű, fejlesztési és kutatási tevékenységét, összhangban a vállalat globális stratégiájával. A veszprémi fejlesztő központ már 2001 óta a legutóbbi generációs járműdinamikai és menetbiztonsági megoldásokat biztosítja nemzetközi ügyfeleinek, melyeket laborunkban és valós környezetben, a saját tesztpályájukon tesztelnek. A budapesti mesterséges intelligencia fejlesztő központ 2018- ban kezdte működését a Continental nemzetközi fejlesztési HUB-jaként, ahol jelenleg már több, mint száz munkatárs dolgozik, köztük deep learning és szenzor fúziós szakértők, szoftverfejlesztők az önvezetéshez és a fejlett vezetéstámogató funkciókhoz szükséges környezet érzékelési megoldásokon. A tavalyi évben hatalmas előrelépést jelentett az NVIDIA és az IBM technológiájára épülő hatalmas számítási kapacitás felépítése, amely segítségével a neurális hálókon végzett számítási műveletekhez szükséges idő hetekről órákra csökkent le.

The post Önálló beavatkozásra képes fékrendszert fejleszt a Continental és a Pannon Egyetem appeared first on Műszaki Magazin.

Májusban a világ legnagyobb vasúti fékrendszereket gyártó és fejlesztő vállalata, a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest Design Challenge 2020 címmel hirdetett pályázatot mérnökhallgatók és gyakorló mérnökök részére.

A pályázóknak egy vasúti fékkonzol tömegét kellett csökkenteniük úgy, hogy az továbbra is megfeleljen a szilárdsági és gyárthatósági követelményeknek. Országszerte tizenöt egyetem hallgatói vállalták a kihívást, és tették próbára mérnöki tudásukat.

A pályázat szakmai zsűrije csaknem ötven érvényes pályamunka közül választotta ki azt az öt legkönnyebb dizájnt, amely a specifikációban megadott követelményeket teljesíti. A Knorr-Bremse Budapest szimulációs mérnökeit, Jónás Szabolcsot és Dóczi Balázst kérdeztük arról, hogyan értékelték a versenyt és a beérkezett pályamunkákat.

Dóczi Balázs, Knorr-Bremse Budapest

Dóczi Balázs: A beérkezett pályamunkák túlnyomó részben jó minőségűek voltak, teljesítették az általunk támasztott tartalmi és formai követelményeket. Amit érdemes megjegyezni, hogy a legjobb és a legkevésbé eredményes pályamunkák között jelentős volt a minőségbeli különbség. Kaptunk olyan munkákat, amikre még ráfért volna néhány design-iteráció, és a dokumentáció is hiányos volt. Ezzel szemben számos olyan pályázó küldött kiváló minőségű munkát. Ezekben az esetekben nem csak az optimált geometria volt kiemelkedő színvonalú, de a csatolt dokumentáció is kivételesen igényes volt. Ezek a pályázók részletesen bemutatták a dokumentációjukban, hogy az általuk tervezett geometria miként teljesíti a követelményeket (maximális mechanikai feszültség limit, önthetőség).

 „Páran túl is teljesítették az elvárásainkat, kaptunk olyan pályamunkát is, amelyben a pályázó megtervezte az általa megalkotott alkatrész öntéséhez szükséges teljes szerszámozást.” – Dóczi Balázs, Knorr-Bremse Budapest

Mi számított jó pályázati anyagnak?

D.B.: Mint általában minden tervezési feladat esetén, a mi pályázatunkban is több, egymásnak ellentmondó követelményt kellett teljesíteniük a résztvevőknek. A feladat egy vasúti fékegység konzoljának optimálása volt. Az optimálás célja a konzol tömegének minimalizálása volt úgy, hogy az általunk támasztott mechanikai szilárdsági- és gyárthatósági követelmények is teljesüljenek. A pályázóknak igazolniuk kellett, hogy az általuk tervezett konzol teljesíti a maximális mechanikai feszültség limitet. Ez történhetett analitikus számítással, vagy végeselem módszer használatával is. Erről a számításról dokumentációt is kellett csatolniuk a pályázatukban. A pályaművek értékelése során a tömegcsökkentés arányát, a mechanikai feszültség limit betartását, és a gyárthatósági követelmény (önthetőség) teljesítését együttesen értékeltük. Ezen felül a csatolt dokumentáció minőségét is figyelembe vettük. A beérkezett pályázatok alapján a jó pályázati anyag egyszerre tartalmazott egy, a követelményeket teljesítő, és jelentős mértékben csökkentett tömegű konzol geometriát, és egy precíz, részletes dokumentációt. Számos újszerű megoldást kaptunk a kérdéses alkatrész kialakítására.

Hogyan nézett ki az együttműködés a pályázók és az Önök munkatársai között?

D.B.: Regisztrálni a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest honlapján lehetett néhány alapadat és egy email cím megadásával. Ezt követően a regisztrálók emailen kapták meg a részletes műszaki specifikációt, és a kiindulási térfogatokat tartalmazó CAD modellt. Igyekeztünk egy részletes, jól érthető specifikációt létrehozni, de természetesen felmerültek kérdések a pályázók részéről, amelyeket a kérdés témájában szakértő kollégák (design, öntészet, szimuláció) válaszoltak meg.

Hogyan született az ötlet, hogy létrehozzák a versenyt?

DB.: A vállalaton belül folyamatosan zajlanak innovációs tevékenységek, amelyek során keresztfunkcionális csapatok dolgoznak a mérnöki problémák újszerű megoldásain. Ezeket a folyamatokat évről-évre egy nagyobb innovációs eseménnyel zárjuk, ahol csapatok bemutathatják az elért eredményeiket. Az egyik ilyen innovációs projekt termékeként fogalmazódott meg az open innovation lehetőségeinek feltárása. A környezetbarát közlekedés megvalósításához elengedhetetlen a leghatékonyabb szerkezeti kialakítás megtalálása. Ezzel a problémakörrel gyakran találkoznak a kollégáink a napi munka során, így adta magát az ötlet, hogy az első open innovation pályázatunkat ebben a témakörben hirdessük meg. Így született meg a Design Challenge koncepciója.

Kik vettek részt a pályázaton?

D.B.: A pályázatot egyéni pályázóknak hirdettük meg. Az elsődleges célközönség az egyetemi hallgatók és a frissen diplomázott fiatalok voltak, de nem zártuk ki a tapasztaltabb, gyakorló mérnök kollégákat sem a jelentkezésből. Elmondhatjuk, hogy ebből a szempontból is rendkívül sikeres volt a pályázat, összesen majdnem 300 jelentkezést kaptunk. A Knorr-Bremse Rail Systems Budapest több hazai egyetemmel is kapcsoltban áll, a social media felületek mellett ezeken az egyetemeken hirdettük meg a pályázatot, és innen érkezett a legtöbb résztvevő is (BME, Szent István Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem, Óbudai Egyetem, Neumann János Egyetem). Örömmel tapasztaltuk, hogy a pályázat híre a hallgatókon keresztül több olyan egyetemre is eljutott, ahol közvetlenül nem hirdettük meg a pályázatot (ELTE, Szegedi Tudományegyetem, Dunaújvárosi Egyetem, Pannon Egyetem, Edutus Egyetem, Esterházy Károly Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, KU Leuven, Federal University of Vicosa).

Design Challenge 2020 Eredmények

A zsűri a legjobb öt pályázót pénzdíjazásban részesítette, további öt kiemelkedő megoldást pedig díjazásra alkalmasnak tartott és ajándékcsomaggal jutalmazott.

1. Radnóti Márk (Széchenyi István Egyetem)

Kiválón alkalmazta a topológiai optimálás módszerét, külön figyelve az önthetőségi követelményre. A jelentős tömegcsökkentés mellett az általa tervezett alkatrész teljesíti a maximális szerkezeti feszültségre vonatkozó kritériumot is.

2. Krecz Dávid (Széchenyi István Egyetem)

Jól felismerte, hogy a konzol nyaki régiójának csavaróigénybevétele a legjelentősebb terhelés, amihez a tömeg szempontjából egy üreges kialakítás a legkedvezőbb. A komplikált öntés elkerülésére egy zseb-szerű kialakítást helyezett el, aminek geometriája figyelembe veszi a nyomatéknövekedés irányát.

3. Mészáros Gergely (BME)

Szintén kiváló példája a topológiai optimálás alkalmazásának. Az első helyezetthez képest nehezebb, azonban robusztusabb konstrukciót alkotott – ez valószínűleg a pályázó által alkalmazott szigorúbb optimálási kritériumoknak köszönhető. Szintén érdekes az aszimmetrikus interfész kialakítás.

4. Mohammad Alzghoul (Miskolci Egyetem)

A pályázók közül szinte egyedüliként világított rá, hogy egy tömör, bordázat nélküli nyakkialakítás is megfelelő lehet szilárdsági szempontból, mely kialakítás egyszerűbb önthetőséggel párosul.

5. Dunai Attila (Neumann János Egyetem)

Szintén felismerte, hogy az üreges nyakkialakítás a legkedvezőbb tömeg szempontjából. Kivételes alapossággal vette figyelembe az önthetőségi szempontokat, és erről precíz, részletes dokumentációt készített.

Sikeresnek tartják a pályázati anyagokat, a résztvevők számát, felkészültségét?

D.B.: Véleményem szerint elégedettek lehetünk a résztvevők számával, illetve a pályázati anyagok általános minőségével is. A legjobb pályázati anyagok kiemelkedő színvonalúak voltak, az ezekben bemutatott újratervezett geometriák érdemesek arra, hogy ezekkel tovább dolgozzunk.

Jónás Szabolcs hozzátette: A jelentkezők száma közel 300. Ez egy nagyon nagy elérést mutat. A beküldött pályaművek a teljes regisztráció 20%-át tették ki, ami duplája annak, amire én számítottam. A felkészültség változó volt. Akik már inkább a végzés közelében voltak, sokkal jobban meg tudták oldani a feladatot, de azt hiszem, hogy ez nem szimpla véletlen.

Jónás Szabolcs, Knorr-Bremse Budapest

Miben voltak jobbak a nyertesek pályázati anyagai?

J.Sz.: Az új ötletek, a formabontó geometria, az extra munka és persze, hogy nagyon jól megfeleltek a formai, tartalmi elvárásainknak a műszaki tartalmon felül is.

Velük továbbra is tartják a kapcsolatot?

J.Sz.: Október 15-én a járványhelyzethez igazodva egy szűk körű, de ünnepélyes díjátadót tartottunk az első 5 helyezett részvételével. A díjazott pályaművek esetén felmerült az ötlet, amit a verseny kiírásakor még nem tudtunk eldönteni, hogy interjú lehetőséget ajánljunk fel a nyertes pályázóknak. Mivel egyetemi hallgatók nyerték a versenyt, így főként gyakornoki programunkban tudnának részt venni, de később bármi lehetséges.

Mikor terveznek hasonló pályázatot legközelebb, milyen témában?

J.Sz.: Egyelőre a jelen versenyre koncentrálunk, ebből igyekszünk leszűrni a lehető legtöbb konzekvenciát. Egyrészt a meghirdetés módjára vonatkozóan, másrészt a feladat komplexitása is kérdéses. Ugyan nagyon jó megoldások érkeztek, de még sok munka lesz velük, hogy el tudjunk jutni egy olyan szintre, amit akár le is tudunk gyártani, és üzemelhet biztonságosan egy vonaton.

Szerző: Mészáros Zsolt

www.knorr-bremse.hu

The post A Design Challenge 2020 pályázat nyertesei appeared first on Műszaki Magazin.