Előzetes statisztikák szerint 2021-ben 19 800 halálos kimenetelű baleset történt az Unió országainak közútjain, ami 5 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest, ugyanakkor 13 százalékkal elmarad a járvány előtti időszak 2019-es adataitól. Az Európai Bizottság célja, hogy a 2020-as helyzethez képest 2030-ra felére csökkentse a súlyos sérülésekkel járó balesetek számát. A járművek alapfelszereltségének kötelező bővítése így nemcsak az autóban ülők, hanem az egyéb úthasználók védelmét is szolgálja. A flottakezelésben piacvezető LeasePlan összegyűjtötte az újonnan gyártott személyautókban és kishaszongépjárművekben nemsokára megjelenő új biztonsági elemeket.

Az Európai Unió hamarosan újabb biztonsági felszerelések meglétét várja el az autógyártóktól. Az Európai Parlament és a Tanács 2019/2144 számú rendeletében szerepel azoknak a berendezéseknek a listája, amelyek nélkül nem lehet az EU-országokban a rendelet életbe lépését követően új járműveket forgalomba helyezni. Az új elvárásokat két lépcsőben vezetik be: 2022. július 6. után az új típusokra vonatkozik az elvárás (tehát a korábban már a piacra bevezetett modellek tovább árusíthatók), 2024. július 7-től viszont már minden új autónak rendelkeznie kell az előírt felszerelésekkel. Nézzük, mire is számíthatunk ezen a téren a személyautók és könnyű haszongépjárművek esetében.

Fejlett vészfékező: A balesetek 90 százaléka emberi mulasztásra vezethető vissza, ezért felmerült az igény, hogy az autók maguktól is képesek legyenek fékezni. A fejlődő technológia lehetővé teszi, hogy az új autótípusokban található vészfékasszisztensek már ne csak konkrét vészhelyzetben, hanem megelőző módon is beavatkozzanak előbb enyhe, majd erős lassítással, ha a szélvédő mögötti frontkamera ütközésveszélyt érzékel. Első körben a rendszereknek az álló objektumokat és járműveket, valamint a mozgó járműveket kell tudniuk felismerni. Két évvel később a gyalogosok és a kerékpárosok felismerése is elvárás lesz. Gázadással és fékezéssel a sofőr felülbírálhatja majd az automatikus vészfékezést.

Vészfékezést jelző lámpa: Az úgynevezett adaptív féklámpa 50 km/óra feletti sebességnél sűrű felvillantással jelzi az intenzív, 6 m/s² feletti lassulást, csökkenti a jármű sebességét, majd a megálló autón aktiválja a vészvillogót, és folyamatos piros fényre vált, amíg a vezető nyomja a fékpedált.

Fáradtságfigyelő: A balesetek jelentős része fáradtságra vezethető vissza, ezért júliustól a gyártóknak a sofőrt figyelő kamerarendszerrel kell felszerelniük az új autókat, amely a szemmozgásból, illetve a pislogásokból következtet a fáradtságra, és figyelmezteti a vezetőt.

Feketedoboz: A berendezés hasonló a repülőgépekben már régóta használt fedélzeti adatrögzítőhöz. Célja, hogy az esetleges balesetek körülményeit minél pontosabb fel tudják deríteni. Az ütés- és tűzálló készülék a baleset szempontjából kritikus információkat tárolja, köztük például a jármű helyzetét, haladási sebességét, a biztonsági eszközök működési adatait az ütközéskor, valamint azt megelőzően vagy a fékpedál és a kormány állását és a biztonsági övek állapotát. Az utastérben zajló beszélgetéseket azonban nem rögzíti. A feketedoboz kikapcsolhatatlan, de egyszerre csak kevés adatot tárol, amit folyamatosan felülír az aktuális menetadatokkal.  Ezek kizárólag közlekedésbiztonsági elemzések céljából adhatók át a hatóságoknak.

Intelligens sebességszabályozó: Az aktív sebességtartó automatika az adott útszakaszra érvényes sebességkorlátozás betartását teszi egyszerűbbé. A jelzőtábla-figyelő frontkamera észleli a tempólimitre figyelmezhető közlekedési táblákat, az autó pedig automatikusan a megadott határra csökkenti a sebességet. A rendszer továbbfejlesztett megoldása a térképadatokat is felhasználja, így már a sebességkorlátozás kezdetére lelassítja az autót a megadott értékre. Az intelligens sebességtartás a motor indításakor aktiválódik, de kézzel kikapcsolható. Biztonsági okból a vezető bármikor gyorsíthat-lassíthat az automatikusan visszavett sebességhez képest.

Aktív sávtartó: Júliustól lesz kötelező az új autókban a sávtartó berendezés. Az eszköz nemcsak észlelni és jelezni tudja a terelővonal irányjelzés nélküli, véletlen átlépését, de a kormány vagy a fékek használatával képes vissza is téríteni az autót a sávba. A sávelhagyásra figyelmeztető rendszernek 65 és 130 km/órás, míg az aktív sávtartó berendezésnek 70 és 130 km/órás sebesség között kell működnie, és legalább 30 centiméterrel a felfestett jelen való áthaladáskor hallható vagy érezhető jelzést adni, illetve visszakormányozni a járművet a felfestések közé. A rendszer felülbírálható, így ha az autó magától menne rossz irányba, a sofőr bármikor könnyedén átveheti az irányítást.

Tolatássegítő rendszer: A rendelet idén nyártól hátsó kamera és/vagy tolatóradar használatát írja elő, ami jelzi a vezető számára a jármű mögötti embereket és tárgyakat. Az észlelés működhet kameraalapú környezetérzékeléssel, ultrahangos vagy radarszenzorokkal, illetve ezek kombinációjával.

Beépített alkoholszonda: Felmerült az indításgátló alkoholszonda kötelezővé tétele is, hogy csökkentsék az ittasan okozott balesetek számát. A rendszer addig nem indítaná el a járművet, míg a vezető nem produkál negatív alkoholtesztet. Az új autóknak egyelőre még nem kell ezzel az eszközzel rendelkezniük, azonban a gyártóknak elő kell készíteniük az új típusokat egy ilyen berendezés fogadására.

Keréknyomás-ellenőrző rendszer: A 2014 novembere óta forgalomba helyezett új személyautóknál az Unió kötelezően előírja az abroncsnyomás-felügyeleti rendszer (TPMS) meglétét. A TPMS jelezi a nagymértékű levegővesztést – ez 10 perc alatt 20 százalékos vagy azt meghaladó nyomásesést jelent –, illetve a 60 percen keresztül, folyamatosan csökkenő guminyomásról is tájékoztatja a vezetőt. A rendszernek 40 km/órás sebességtől az autó végsebességéig működőképesnek kell lennie. Kishaszongépjárművekben idén júliustól kötelező a bevezetése.

Egyéb biztonsági felszereltség: A rendeletben meghatározott további biztonsági előírások között szerepelnek a töréstesztek alapján továbbfejlesztett biztonsági övek, a nagyobb frontális védelmi zóna a veszélyeztetett úthasználók (pl. gyalogosok, kerékpárosok, motorosok) sérüléseinek mérséklésére, valamint a megerősített oldalirányú ütközésvédelem.

The post Ezekre a biztonsági felszerelésekre lesz szükség az új autókban appeared first on Műszaki Magazin.

Mindnyájan felelősek vagyunk azért, hogy aktívan megelőzzük az éghajlat további romlását.  A bolygónk védelme érdekében a kormányoknak, a vállalatoknak és az egyéneknek csökkenteniük kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, és mérsékelniük kell a környezetre gyakorolt negatív hatásokat.

A közlekedésben, a villamosenergia-ellátásban és az ipari folyamatokban alkalmazott fosszilis tüzelőanyagoknak szél- és napenergiával, vagy más megújuló energiával való kiváltásával csökkenthető az üvegházhatású gázok, köztük a szén-dioxid kibocsátása. Néhány országban a megújuló energiaforrásokból már több villamos energiát termelnek, mint fosszilis üzemanyagokkal.

Az otthonok tulajdonosai napelemek, inverterek és akkumulátorok telepítésével segíthetik a klímaváltozás elleni küzdelmet, és spórolhatnak a villanyszámlán is. A napelemes rendszerrel előállított minden egyes kilowattóra (kWh) villamos energia 0,475 kg CO₂-csökkentést jelent, és a napenergiával termelt minden 39 kilowattóra (kWh) villamos energia jótékony hatása megegyezik egy fa ültetésének hatásával.

Miért érdemes akkumulátort telepíteni a napelemes rendszerünkben?

A háztartásokban alkalmazott leggyakoribb megújuló energiaforrásnak a napenergia tekinthető.   Éjszaka a napelemek nem termelnek energiát, így ez az az időszak, amikor az akkumulátorok szerepe fontossá válik, mivel így tudják biztosítani az energiaellátás folyamatosságát, melynek három fő szempontja van:

1. Az akkumulátorokkal felszerelt fotovoltaikus rendszer legnagyobb előnye, hogy akár 24 órán át fedezi a háztartások energiaigényét megújuló energiával, és gyakorlatilag nullára tudja csökkenteni az áramszámla végösszegét.
2. Másodsorban, ilyen fotovoltaikus rendszer telepítése az otthonok tulajdonosai számára védelmet nyújthat az áramszolgáltató cégek által bevezetett áramdíj-emelésekkel szemben, így lehetővé válik, hogy gondtalanul használhassák az elektromos áramot.
3. Végezetül, az is az akkumulátorokkal felszerelt fotovoltaikus rendszer mellett szól, hogy az ilyen rendszer a hálózati áramellátás kiesésekor vészhelyzeti áramforrást biztosít az elektromos készülékek számára, s ezáltal megelőzi az áramkimaradás okozta esetleges veszteségeket vagy károkat.

Az alábbiakban egy példán keresztül mutatjuk be, hogy energiatermelés szempontjából miként hozhatja ki a legtöbbet otthoni napelemes rendszeréből!

A példa kedvéért vegyünk egy átlagos európai család igényeinek megfelelő napelemes rendszert.  Egy kW-nyi fotovoltaikus panel – a közép európai napfényviszonyok függvényében – évente átlag 1050 kWh áramot képes termelni. Egy 72 négyzetméteres tetőfelületre 8 kW-os napelemes rendszer telepíthető; egy ilyen rendszerrel évente több mint 8400 kWh energiát lehet megtermelni, és kielégíteni egy háztartás átlag havi 700 kWh áramfogyasztását.

Ugyanakkor a nappali időszakban termelt fölös napenergia tárolása, illetve az energia éjszaka során történő hasznosítása érdekében a család akkumulátorokat is telepít. Ha a háztartás éjszaki áramfogyasztása a teljes áramfogyasztás 60 százalékával egyenlő, akkor egy 15 kWh teljesítményű akkumulátor telepítésére lesz szükség.

A fentiek figyelembevételével a 8 kW-os rendszernek paneleket, 15 kWh-s akkumulátorokat, illetve egyéb tartozékokat, például kommunikációs (adatátviteli) eszközt és villanyórát kell tartalmaznia. Javasolt a biztonság és az egész rendszer energiatermelésének javítása érdekében minden panelhez beépíteni egy optimalizálót is.

Egy ilyen napelemes és akkumulátoros rendszerrel a családok az áramköltségük akár 85%-át tudják megtakarítani, illetve 3,99 tonna/év mennyiséggel tudják csökkenteni az évi szén-dioxid-kibocsátást, ami egyenértékű 215 db fa elültetésével.

Hogyan tehetők okosabbá és biztonságosabbá az akkumulátorokkal felszerelt napelemes rendszerek?

Vizsgáljuk meg közelebbről, hogy miként lehet úgy kialakítani a napelemes és akkumulátoros rendszert, hogy az jövedelmezőbb és biztonságosabb legyen, illetve nagyobb felhasználói élményt nyújtson.

1. Optimalizáló beépítése: A fotovoltaikus panelek teljesítménye több tényezőtől is függ. Ezek közül lényeges a panelek árnyékoltsága, a tájolási (azimut) szög és a tető dőlésszöge. Az összes napelem optimalizálóval való felszerelésével akár 30%-kal is növelhető a napi energiatermelés mértéke.  Az energiatermelés fokozása mellett az optimalizáló elősegíti a fotovoltaikus panel feszültségének gyors, 0V-ra történő lekapcsolását is, s ezáltal biztosítja a PV panel biztonságos üzemeltetését. 

2. A rendszerhez az alábbi jellemzőkkel rendelkező, okos füzérakkumulátort érdemes választani:
   1. Energiaoptimalizálóval szerelt akkumulátor biztosítja, hogy minden akkucsomag teljesen tölthető és kisüthető legyen. Az akkumulátor működőképességét (angolul State of Health) a következők befolyásolják: a hőmérséklet-különbségek, az üzemi degradáció, a gyártásból adódó teljesítményeltérés stb. Akár egy akkumulátorcella nem megfelelő teljesítménye leronthatja a teljes rendszer működőképességét, csökkentheti annak rendelkezésre állását. A beépített energiaoptimalizáló segítségével a nem megfelelő teljesítményű akkumulátorcella nincs kihatással az akkumulátorrendszerre, és biztosítja, hogy minden egyes akkumulátor teljes mértékben tölthető és kisüthető legyen.
      A Huawei az energiaoptimalizálókkal kiegészített okos architektúrát alkalmazza, és a LUNA 2000 akkumulátorával a felhasználható energia mennyiségét a rendszer teljes életciklusa során akár 10%-kal is képes megnövelni.
   2. b) Akkumulátorcellák teljes körű felügyelete: a biztonságos energiatárolónak teljes körű felügyeleti rendszerrel kell rendelkeznie. A felügyeleti rendszerben az egyes cellákhoz tartozó külön érzékelők pontosan ellenőrzik a hőmérsékletet, és a mesterséges intelligenciával támogatott, korszerű, belső rövidzárlat-észlelő algoritmussal pontosan elemzik az egyes cellák feszültséggörbéit. A celláknál bekövetkező esetleges feszültségesés egy algoritmust aktivál, amely a meghibásodott akkumulátormodul azonnali leválasztásával megelőzi a rövidzárlat kialakulását. Az egyes akkumulátorcsomagok fel vannak szerelve önoltó „Smart Fire Protection” készülékkel is, amely rendkívül magas hőmérséklet kialakulása esetén kapcsol be, és képes garantálni a teljes rendszer biztonságát.
3. A fotovoltaikus rendszerelemek teljes skáláját kínáló gyártó kiválasztása:

Célszerű olyan gyártót választani, amely képes a fotovoltaikus rendszer összes főberendezését szállítani, különösen az invertereket, akkumulátorokat és az optimalizálókat.  Az ilyen céggel egyedül képes lebonyolítani és biztosítani a tervezést, a szállítást, a szerelést, a felügyeleti rendszer telepítését, valamint az egységes és hatékony szolgáltatást, illetve jobb felhasználói élményt biztosító értékesítés utáni szolgáltatásokat is nyújt.

Az otthoni napelemes rendszerekben alkalmazható akkumulátorok stabilabb és fenntarthatóbb megoldást kínálnak azáltal, hogy éjjel-nappal stabilabb és fenntarthatóbb áramellátást biztosítanak.  A villanyszámla csökkentésén túl ezek azt is lehetővé teszik, hogy a napenergia legyen a nulla szén-dioxid-kibocsátású társadalom fő energiaforrása. A fenti tanácsaink alapján ki tudja választani a napelemes rendszeréhez leginkább megfelelő akkumulátort, hozzájárulva ezzel, hogy a jövőben még zöldebb lehessen a bolygónk.

A témához kapcsolódva ajánljuk cikkünket: Új napelemes háztartási energiatároló rendszer a Huawei-től

The post Megéri-e akkumulátorral felszerelni az otthoni napelemes rendszereket appeared first on Műszaki Magazin.