A Gartner „Supply Chain Top 25” rangsor két fő összetevőből áll: üzleti teljesítmény és közösségi vélemény. Az üzleti teljesítmény nyilvános pénzügyi és ESG (környezeti, társadalmi, irányítási) adatok formájában nyújt betekintést a vállalatok elmúlt három évének teljesítményébe. A közösségi vélemény pedig a cégek jövőbeli potenciáljáról ad képet a versenytársak és a Gartner szakértőinek értékelése alapján, és azt tükrözi, hogy milyen szerepet töltenek be az ellátási láncukon belül. Ez a két összetevő együttesen adja a végső összesített pontszámot. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat sorban a harmadik évben végzett az első helyen a Gartner ranglistáján.

„Megtisztelő számunkra a Gartner és az iparági szereplők elismerése. Továbbra is arra összpontosítunk, hogy értéket teremtsünk ügyfeleink számára, és növeljük a fenntarthatóságot. Az emberekbe és a negyedik ipari forradalom fejlett technológiáiba történő folyamatos befektetésekkel egy rugalmasabb, hatékonyabb, fenntarthatóbb ellátási láncot építünk. Úgy véljük, hogy ez az elismerés egyértelműen igazolja, hogy jó irányba haladunk”

– mondta el Mourad Tamoud, a Schneider Electric ellátási láncért felelős vezetője.

Az év elején a Schneider Electric a Gartner „Power of the Profession Supply Chain Awards” díjátadón a „Customer or Patient Innovation of the Year” kategória döntőse lett az eredeti berendezésgyártók (OEM) számára létrehozott, személyre szabott ellátási lánc elismeréseként.

Program a jövő ellátási láncáért

A Schneider Electric azzal a céllal indította el a hároméves „Impact Supply Chain”  programját – amely idén lépett második évébe, hogy jelentős előnyöket hozzon mind az ügyfelek, mind bolygónk számára. A program négy stratégiai pillérre épül:

• Emberek: Olyan környezet kialakítása a Schneider Electric ellátási láncában dolgozók számára, amely támogatja a folyamatos innovációt és az ügyfelekre gyakorolt pozitív hatást.
• Bolygó: Fenntartható, felelősségteljes és nettó zéró kibocsátású ellátási lánc kialakítása a Schneider Electric fenntarthatósági céljainak támogatása érdekében.
• Ügyfelek: Iparágvezető minőség és megbízhatóság biztosítása egy robusztus és rugalmas ellátási lánc révén.
• Teljesítmény: Működési kiválóság előmozdítása csúcstechnológiák, racionalizált folyamatok, régiós ökoszisztémák és együttműködésen alapuló tervezés révén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Zsinórban harmadszor élen a Gartner ellátási lánc rangsorában a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

A Gartner „Supply Chain Top 25” rangsor két fő összetevőből áll: üzleti teljesítmény és közösségi vélemény. Az üzleti teljesítmény nyilvános pénzügyi és ESG (környezeti, társadalmi, irányítási) adatok formájában nyújt betekintést a vállalatok elmúlt három évének teljesítményébe. A közösségi vélemény pedig a cégek jövőbeli potenciáljáról ad képet a versenytársak és a Gartner szakértőinek értékelése alapján, és azt tükrözi, hogy milyen szerepet töltenek be az ellátási láncukon belül. Ez a két összetevő együttesen adja a végső összesített pontszámot. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat sorban a harmadik évben végzett az első helyen a Gartner ranglistáján.

„Megtisztelő számunkra a Gartner és az iparági szereplők elismerése. Továbbra is arra összpontosítunk, hogy értéket teremtsünk ügyfeleink számára, és növeljük a fenntarthatóságot. Az emberekbe és a negyedik ipari forradalom fejlett technológiáiba történő folyamatos befektetésekkel egy rugalmasabb, hatékonyabb, fenntarthatóbb ellátási láncot építünk. Úgy véljük, hogy ez az elismerés egyértelműen igazolja, hogy jó irányba haladunk” – mondta el Mourad Tamoud, a Schneider Electric ellátási láncért felelős vezetője.

Az év elején a Schneider Electric a Gartner „Power of the Profession Supply Chain Awards” díjátadón a „Customer or Patient Innovation of the Year” kategória döntőse lett az eredeti berendezésgyártók (OEM) számára létrehozott, személyre szabott ellátási lánc elismeréseként.

Program a jövő ellátási láncáért

A Schneider Electric azzal a céllal indította el a hároméves „Impact Supply Chain”  programját – amely idén lépett második évébe, hogy jelentős előnyöket hozzon mind az ügyfelek, mind bolygónk számára. A program négy stratégiai pillérre épül:

• Emberek: Olyan környezet kialakítása a Schneider Electric ellátási láncában dolgozók számára, amely támogatja a folyamatos innovációt és az ügyfelekre gyakorolt pozitív hatást.
• Bolygó: Fenntartható, felelősségteljes és nettó zéró kibocsátású ellátási lánc kialakítása a Schneider Electric fenntarthatósági céljainak támogatása érdekében.
• Ügyfelek: Iparágvezető minőség és megbízhatóság biztosítása egy robusztus és rugalmas ellátási lánc révén.
• Teljesítmény: Működési kiválóság előmozdítása csúcstechnológiák, racionalizált folyamatok, régiós ökoszisztémák és együttműködésen alapuló tervezés révén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Zsinórban harmadszor élen a Gartner ellátási lánc rangsorában a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

Ez az agentic MI, amely gyökeresen megváltoztatja a szervezetek működését, és várhatóan 2025-ben kezdik el alkalmazni a cégek. Az OpenText szakértői szerint a vállalatok akkor tudnak lépést tartani a fejlődéssel, ha alkalmazzák a legmodernebb MI-ügynököket, és folyamatosan dolgoznak MI-képességeik és innovációs kultúrájuk fejlesztésén.

2024 az MI-ügynökök elterjedésének éve volt az OpenText szakértői szerint, 2025-ben pedig már útjára indul az agentic MI (vagy ágentív AI), amely a mesterséges intelligencia következő jelentős fejlődési lépcsője. Egy ilyen rendszer már nemcsak döntéseket hoz magától, mint egy MI-ügynök, hanem cselekedni is tud, és konkrét célok elérésére törekszik.

Rajthoz állt az intelligens csapattag

A Gartner a 2025-ös előrejelzései között az első számú technológiai trendként listázza az agentic MI-t. A technológia túllép a mára hagyományosnak számító generatív chatbotokon, amelyek kérdésekre válaszolnak, és emberi irányítás nélkül képes vállalati feladatokat végrehajtani. Az ilyen rendszerekben ráadásul már egyéb funkciókkal is ötvözik a különböző MI-eszközöket, így képesek például terveket készíteni a kitűzött célok eléréséhez, érzékelni a környezetet, eszközöket használni és biztonsági irányelveket követni.

Ez elsőre ijesztőnek tűnhet, és megvannak a maga kihívásai, ám az agentic MI fontos előnyöket is biztosít mind a vállalatok, mind a munkavállalók számára. A technológia virtuális munkaerőként forradalmasíthatja a munkahelyeket, tehermentesítve az embereket, ami fontosabb feladatokra fordítható kapacitásokat szabadít fel. Az agentic MI ennek köszönhetően képes lesz magas szintű csapattagként működni, és olyan összefüggésekre rávilágítani, amelyek a humán csapattagok számára észrevétlenek.

A Gartner szerint 2028-ra a napi döntések 15 százalékát hozza meg ilyen rendszer önállóan, szemben a jelenlegi 0 százalékkal. Ezért mind a vállalatoknak, mind a munkavállalóknak érdemes elkezdeniük a felkészülést erre a jövőre.

Nem árt már most barátkozni az ügynökökkel

Ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a fejlődéssel, az OpenText szakértői szerint a vállalatoknak célszerű folyamatosan fejleszteniük MI-képességeiket, működésük rugalmasságát és innovációs kultúrájukat. Az a cég fogja tudni jól kihasználni az agentic MI előnyeit, amely már most is használja a legmodernebb MI-ügynököket.

Ilyen megoldásokat az OpenText ügyfelei számos területen alkalmaznak. Jó példa erre az ügyfélélmény javítására szolgáló IT Operations Aviator. Az MI-alapú virtuális asszisztens könnyen érthető nyelven kommunikál, és a vállalat saját információbázisára támaszkodva segíti a felhasználókat abban, hogy önállóan találják meg a megoldást a leggyakoribb problémákra. Az eszköz egyúttal a hibajegyek kezelését is egyszerűbbé teszi az ügyfélszolgálatos munkatársak számára, míg az IT-személyzetet a hibák elhárításában támogatja.

A kibervédelemben szintén akad hasonló, intelligens eszköz: az OpenText™ Cybersecurity Aviator MI-re és gépi tanulásra alapozva folyamatosan fejleszti képességeit, amelyek használatával gyorsan és hatékonyan azonosítja a legújabb típusú fenyegetéseket. A szoftvereken dolgozó szakembereket pedig a OpenText™ DevOps Aviator támogatja fejlett módon. A megoldás generatív MI-t és fejlett nyelvi modelleket (LLM) használ a fejlesztési folyamatok optimalizálására, és a tesztelést is automatizálja.

Javasolt tehát a vállalatoknak feltérképezniük, mely területeken tudják intelligens ügynökökkel támogatni folyamataikat, hiszen így racionalizálhatják működésüket és versenyelőnyre tehetnek szert, továbbá a jövő fejlesztéseit is könnyebben tudják majd a javukra fordítani.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post MI-jóslatok: 2025-től már csapattagként dolgozik velünk a mesterséges intelligencia appeared first on Műszaki Magazin.

A cég tavaly elindított kibocsátáscsökkentő kezdeményezéséhez már több mint ezer beszállító csatlakozott.

Az első helyre rangsorolta a Gartner a Schneider Electricet, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalatot a „Supply Chain Top 25: Europe Top 15” listáján, ezzel sorban a harmadik évben bizonyult a legjobb beszállítói láncot működtető európai cégnek a társaság. A társaság a Gartner május végén bemutatott „Supply Chain Global Top 25” rangsorában a második helyet szerezte meg, két pozíciót javítva 2021-hez képest, vagyis azon túl, hogy Európában már több éve a legjobbnak számít, világszinten is a második legjobb ellátási láncot működteti a cég. A fenntarthatóság a Schneider Electric céljainak és küldetésének középpontjában áll, és a társaság felgyorsította erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a legagilisabb, leginnovatívabb, leginkább bolygó- és ügyfélközpontú ellátási láncot hozza létre.

Tavaly a Schneider Electric elindította a Zero Carbon Projectet, amelynek célja, hogy csökkentse ellátási láncának szénlábnyomát. Több mint 1000 beszállító – amelyek a társaság szén-dioxid-kibocsátásának 70 százalékát teszik ki – vállalta a kezdeményezés részeként, hogy 2025-re felére csökkenti működésének CO2-kibocsátását. A projekt része a Schneider Electric 2021-2025-ös fenntarthatósági erőfeszítéseinek, és konkrét lépés afelé, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2050-re 1,5°C-on vagy az alatt tartsuk, ahogyan azt a Párizsi Egyezmény is célul tűzte ki.

A Schneider Electric klímavédelmi erőfeszítéseinek elismeréseként az év elején a Világgazdasági Fórum Sustainability Lighthouse elismerést adott a cég franciaországi Le Vaudreuil-ben található gyárának. Ez a létesítmény a második Schneider Electric üzem a Kentucky állambeli Lexington után, ami elnyerte ezt az elismerést és a világon is mindössze a hatodik. A vállalat indiai Hyderabadban található gyárát pedig iránymutatóként jelölték meg, így ez már a cég ötödik üzeme, ami ilyen minősítést kapott.

The post Harmadszor is a beszállítói toplista élén a Schneider Electric Európában appeared first on Műszaki Magazin.

A társaság a közelmúltban indította el Zero Carbon Project elnevezésű kezdeményezését, melynek célja, hogy jelentősen csökkentse ellátási lánca karbonlábnyomát.

A Gartner piackutató cég idén már 17. alkalommal állította össze toplistáját, amelyre már hatodszor került fel a Schneider Electric. A rangsor bemutatja azokat a vállalatokat, amelyek példamutató teljesítményt nyújtanak az ellátási láncok kialakítása, fenntartása és működtetése során, illetve kiemeli a legjobb gyakorlatokat. Az idei listán főként azokat az ellátási láncokat díjazták, amelyek alkalmazkodnak a három makrotrendhez: integrált, célorientált szervezetet működtetnek; az ügyféligények mozgatják a megvalósuló átalakításokat és magukévá tették az „elsősorban digitálisan” megközelítést.

A Schneider Electric olyan évben tudta elérni a negyedik helyezést a Gartner rangsorában, ami kivételes nehézségeket tartogatott az ellátási láncok számára. A világjárvány okozta ellátási zavarok mellett a területen dolgozó szakembereknek meg kellett küzdeniük az időjárással összefüggő katasztrófák és egyéb krízisek sorával, és gyakran kellett gyorsan alkalmazkodniuk és újragondolniuk munkamódszereiket a változó körülmények miatt.

„Igazán megtisztelő, hogy az ellátási láncban dolgozó szakemberek ilyen nagyra értékelik a munkánkat világszerte. Az ellátásilánc-stratégiánkat, a STRIVE-ot (Sustainable, Trusted, Resilient, Intelligent, with Velocity & Efficiency) alkalmazva ellenállónak bizonyultunk egy kihívásokkal teli év megpróbáltatásaival szemben is. Keményen dolgozunk azon, hogy működésünket még inkább szén-dioxid-mentessé tegyük, és hogy beszállítóinkat is bevonjuk ebbe a folyamatba annak érdekében, hogy 2050-re a teljes ellátási láncunk szén-dioxid-kibocsátásmentes legyen”

– mondta el Mourad Tamoud, a Schneider Electric ellátási láncért felelős vezetője.

Az év elején a Schneider Electric elnyerte a világ legfenntarthatóbb vállalata elismerést a Corporate Knights-tól, és bejelentette, hogy felgyorsítja fenntarthatósági vállalásai megvalósítását. Ennek érdekében a társaság a közelmúltban elindította „Zero Carbon Project” elnevezésű kezdeményezését, melynek keretében a vállalat szén-dioxid-kibocsátásának 70 százalékát adó 1000 legnagyobb beszállítóját támogatja abban, hogy 2025-re felére csökkentsék CO₂-kibocsátásukat.

A Schneider Electric Kentucky állambeli Lexingtonban található üzemét a Világgazdasági Fórum (WEF) a 4. ipari forradalom példamutató létesítményeként ismerte el. A lexingtoni a vállalat harmadik gyára, amely megkapta ezt a kitüntetést az Ipar 4.0 technológiák széleskörű bevezetésében elért sikerekért.

The post Az ellátási lánc nagymenői között a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

A Gartner globális elemzőcég először rangsorolta független szakértők segítségével az 5G hálózati eszközöket gyártó beszállítók kvalitásait. A stratégia végrehajtásának képessége és a technológiai vízió teljessége alapján három gyártó kapta meg a „vezető” minősítést, köztük a világszerte immár 79 élő 5G hálózatot kiépítő Ericsson. Az 5G a vártnál is gyorsabban a világban, 2020 végén három hónap alatt másfélszeresére bővült az előfizetések száma.

A Magic Quadrant a Gartner globális elemző és tanácsadócég által kifejlesztett módszertan a technológiai szolgáltatásokat nyújtó vállalatok összehasonlítására, a versenyhelyzet, a piaci pozíció és a fejlődési lehetőségek elemzésére.

Elkészítése során a vállalat független szakértők bevonásával 15 súlyozott értékelési kritériumot összesít két dimenzióban, a jövőkép teljessége (completeness of vision) és a megvalósítás hatékonysága (ability to execute) szerint. A Gartner most először az 5G hálózati eszközöket gyártó beszállítókat rangsorolta.

A Magic Quadrant módszertanban a mindkét dimenzióban jól teljesítő piaci szereplők a vezetők: azok a vállalatok, amelyek víziójukat hatékonyan képesek megvalósítani, magas színvonalú termékeket nyújtanak és bíztató jövőképpel is rendelkeznek, felkészültek a felmerülő kihívások megoldására:

Cisco
Ericsson
FiberHome Telecommunication Technologies
Fujitsu
Huawei
Mavenir
NEC
Nokia
Samsung
ZTE

Az Ericsson mind ez idáig már 130 kereskedelmi szerződést kötött mobilszolgáltatókkal az 5G hálózat kiépítéséről, és az első olyan beszállító lett, amely az összes földrészen rendelkezik élő 5G hálózattal. A cég partnerei világszerte 79 hálózaton nyújtanak kereskedelmi 5G szolgáltatást, és a cég eddig – Kínát is beleértve – minden országban megkapták a megbízható beszállítói minősítést. Az érdemi 5G szabványok hatoda az Ericssonhoz kötődik; ez több, mint bármely versenytárs esetében.

Az Ericsson egyik legfrissebb innovációja, amelyet januárban tett elérhetővé partnerei számára, az Ericsson 5G RAN slicing nevű szoftveres eljárás, amely segítségével egy fizikai hálózaton belül több logikai hálózat üzemelhet párhuzamosan. Ez azokon a területeken előnyös, ahol nem folyamatosan van szükség a nagy sávszélességre, de amikor igen, akkor fontos, hogy gyors maradjon a kapcsolat. Ilyen a médiaipar, a cloud gaming, a járművek vagy az épp mentést támogató rendszerek távvezérlése.

Gyorsan terjed az 5G a világban

Februárban megjelent a távközlési ipar egyik legátfogóbb tanulmánya, az Ericsson Mobility Report 2020 utolsó negyedévére vonatkozó gyorsjelentése. A jelentés szerint 2020 végére a mobilelőfizetések száma elérte a 8 milliárdot, amiből 6,5 millió számít szélessávú előfizetésnek. Az 5G előfizetések száma az év utolsó három hónapja során 70 millióval 220 millióra nőtt, ami 47%-os növekedésnek felel meg. Világszerte 130-ra nőtt az élő 5G hálózatok száma. A mobil adatforgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva mintegy 50%-kal 90 exobájtra emelkedett.

The post Független szakértők rangsorolták a vezető 5G beszállítókat appeared first on Műszaki Magazin.

A 2020-ban érzékelhető gazdasági nyomás hatására az üzleti vezetők óriási kihívásokkal találták szembe magukat, melyek megoldásában kulcsfontosságú szerepet töltenek be a CIO-k, azaz az informatikai vezetők. Ennek egyik oka, hogy napjainkban egy szervezet versenyelőnyét közvetlenül az határozza meg, milyen gyorsan tudja adatokat hasznos „insightokká” alakítani, amelyek növelik az üzleti eredményeket.

Az úgynevezett adatévtizedben, amelyben élünk, az adatok mennyisége világszinten várhatóan 2025-re eléri a 175 ZB-ot, az adatoknak jelenleg kevesebb mint 0,5 százalékát elemzik ténylegesen, és rengeteg „sötétben rejtőző adat” van a szervezetek birtokában. Míg a szervezetek egyre több adatot gyűjtenek, a növekedés mértéke meghaladja azon képességüket, hogy valóban kihasználják az insightokban rejlő előnyöket. Egy Forrester-tanulmány szerint az informatikai döntéshozók több mint egyharmada a „növekvő mennyiségű adatok beszerzését, összegyűjtését, kezelését és felügyeletét” tekinti az egyik legnagyobb kihívásnak.¹

A vállalkozások tisztában vannak vele, hogy a minőségi adatokhoz való hozzáférés képes felgyorsítani az ügyfél- és üzleti élmények fejlesztését, illetve, hogy az adataikban rejlő lehetőségek teljes kihasználásával versenyelőnyhöz juthatnak A feltörekvő technológiák minden iparágban felforgatják és új alapokra helyezik az emberek által elvárt interakciókat, és az egyre tudatosabb fogyasztók személyre szabottabb élményekre vágynak.

Ezek a változások rengeteg lehetőséget rejtenek magukban, és a megfelelő fejlesztési területek kiválasztása kritikus fontosságú. A vállalkozások felgyorsíthatják innovációs terveiket, és kiemelkedhetnek versenytársaik közül, ha újragondolják a célkitűzéseiket, és három kulcsfontosságú területre összpontosítanak:

Adatkezelés: sötét, elosztott és diverz adatok

A mai adatkezelési módszerek nem megfelelőek az adatok kora által támasztott igények kielégítésére. Például mivel egyre kevésbé jellemzőek a centralizált adatstratégiák, az informatikai vezetőknek a vertikális (silós) adattárolásban kell gondolkodniuk ahelyett, hogy megpróbálnák ezt a metódust kiiktatni. A folyamat mögött az egyre inkább elosztott adatok állnak, hiszen az IoT-technológiák folyamatosan gyorsítják a peremhálózati számítástechnika térnyerését. Minden másodpercben 127 új IoT-eszköz csatlakozik az internethez, és a Gartner előrejelzése szerint 2025-re a vállalatok által előállított adatok 75 százalékát peremhálózatokon fogják létrehozni és tárolni. Ahogy az adatokat létrehozó peremhálózati helyek száma növekszik, az elosztott adatokat a felhőbe továbbító központosított adatstratégiák egyszerűen nem lesznek képesek lépést tartani a valós idejű igényekkel.

Mindeközben a tárolt adatok nagy részét sosem használják fel, hanem összegyűjtik, és archiválják a hatalmas adatáradatban, így azok nem is segítik elő az üzleti eredmények javítását. Ezeket hívják sötét adatnak, és gyors növekedésük jól példázza az adatok értékének kihasználásában és kezelésében rejlő nehézségeket. Ehhez a nehéz helyzethez társul a valós idejű adatkészletek iránti új igény, amely teljesen fel fogja forgatni az adatkezelést a következő 5–10 évben. A Forrester kutatásában az elemzők előrejelzése szerint 2019 és 2024 között a vállalkozások megháromszorozzák a fájlként vagy objektumként tárolt strukturálatlan adataikat.

Ez a növekvő összetettség hatással van a jogi és biztonsági szabályozásra is. Az egyre inkább internetalapúvá váló világban a peremhálózati számítástechnikai helyek megsokszorozódásával a támadási felületek is bővülnek, amelyek kihasználására számos példát láthattunk, ahogy a világjárvány miatt a vállalkozások áttértek az otthoni munkavégzésre. Ezért egyre fontosabb, hogy a vállalkozások folyamatosan fokozott figyelmet fordítsanak a jogi megfelelőségre.

Az informatikai vezetők néhány kulcsfontosságú döntéssel az adatok korának megfelelően gondolhatják újra és alakíthatják át az adatkezelést és az adatstratégiát. Először demokratizálniuk kell az üzleti adatokat, hogy a munkacsoportok könnyebben megtalálhassák és elérhessék a kiváló minőségű, felhasználásra kész adatkészleteket. Másodszor egyszerűvé kell tenniük a hozzáférést a mérnökök és adattudósok számára azokhoz az eszközökhöz, amelyek szükségesek az üzleti insightok létrehozásához. Végül egységesíteniük kell az adatok, az alkalmazások és az infrastruktúra telepítését és kezelését az informatika rendszer minden területén.

Innováció a peremhálózatokon

A Gartner előrejelzése szerint 2022-re a vállalati adatok több mint 50 százalékát az adatközpontokon vagy a felhőn kívül fogják létrehozni és feldolgozni, ami a 2019-ben mért 10 százalék alatti értékhez képest jelentős növekedés. A jövőben a legtöbb adatot a valós idejű feldolgozás érdekében a peremhálózatokon fogják létrehozni, amely egy korábban még nem látott új innovációs korszakot fog megnyitni. Az intelligens járművek önállóvá válnak, a telemedicina megszünteti az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés akadályait, és a digitális városok emberek milliárdjainak az életét fogják megkönnyíteni.

Ahogy az adatok súlypontja egyre inkább átkerül a peremhálózatokra, a szervezetek több valós idejű, szolgáltatásminőséget javító, pillanatok alatt elvégzendő funkciót várnak el az informatikától. A szervezetek kezdik felismerni, hogy nem mindig praktikus az elosztott adatokat egy adatközpontban vagy nyilvános felhőben található központosított infrastruktúrába küldeni, mivel az adatokat időben kell feldolgozni és elemezni. Ehelyett kulcsfontosságú, hogy az infrastruktúra ’közelebb kerüljön’ a peremhálózati helyekhez, ahol az adatokat létrehozzák és felhasználják. Ez új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogyan lehet egységes infrastruktúrát és adatkezelési megközelítést bevezetni a központ és több felhőszolgáltató, illetve a számos peremhálózati hely között, és a kihívások itt még nem érnek véget.

A valóság az, hogy nem létezik általánosan alkalmazható megoldás, azonban az informatikai vezetők fontos szerepet tölthetnek be ezeknek a kihívásoknak a legyőzésében. Például létrehozhatnak egy üzemeltetési központot és egy hibrid felhőt a peremszolgáltatásoknak, és ezeket az eszközök egyre szélesebb köréhez csatlakoztatva elősegíthetik az egységes adatkezelés megerősítését. Biztosíthatják egy egységes fejlesztési környezet fenntartását, amely modern alkalmazások létrehozására, futtatására és kezelésére szolgál. Befektetéseket eszközölhetnek a peremhálózat-felügyeleti platformok, alkalmazások és eszközök biztonságos infrastruktúrája területén, amely kulcsfontosságú a hatalmas mennyiségű adat létrehozásához és feldolgozásához. Emellett a peremhálózati ökoszisztéma megismerésével az informatikai vezetők könnyebben megérthetik, hogyan szabhatják személyre a megoldásokat a leghatékonyabb módon, a saját üzleti igényeiknek megfelelően.

Az emberek ereje: a szervezeti kultúra megalapozása és egy jó csapat összeállítása

Az üzleti adatok teljes körű kiaknázásához időt kell fordítani az adatinnovációra és a bevételszerzési lehetőségekre. A Gartner szerint azonban az adatkezelési csapatok idejük csupán 22 százalékát szánják ezekre a területekre.² Ezt a szervezeti kultúra megváltoztatásával lehet orvosolni. Alapvetésként kell kezelni, hogy az innováció üzleti szempontból egy kritikus funkció, amelyet priorizálni, támogatni és népszerűsíteni kell.

A szervezet adataival számos csapat és személy dolgozik, akik gyakran a szervezet önálló célkitűzésekkel rendelkező különböző részeit képviselik. Az adatcsapatok rendszertelen megközelítése megnehezíti a fókuszált és koordinált adatkezelési stratégia létrehozását.

A problémára nem jelent megoldást, ha egyszerűen több adattudós foglalkozik vele, mivel a legtöbb szervezet nem rendelkezik a kulcsfontosságú adatokkal kapcsolatos szerepkörökkel és szakértelemmel, amelyekre szükségük lenne, hogy intelligens vállalkozássá váljanak. Az adattudósok magasan képzett és specializált szakemberek, akikből nincs elég, ezért a legtöbb szervezetben ritka és költséges erőforrásoknak számítanak. Fontos tehát, hogy ezeket a szakembereket a kialakítani kívánt szervezeti kultúrával egyvonalban lévő, üzletileg átgondolt és stratégiai alapon meghatározott feladatokkal bízzák meg a CIO-k, hogy valóban hasznos insightok születhessenek.

Amint a vállalkozások megfelelnek ennek a három kihívásnak, kiváló helyzetbe kerülnek ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a feltörekvő technológiák és fogyasztói trendek igényeihez. A megfelelő infrastruktúrával, adatkezelési stratégiával és alkalmazottakkal bármilyen vállalkozás sikeres lehet az adatok korában, azonban egységesen ki kell állniuk az innováció mellett, ha fel kívánják tárni az adataikban rejlő valódi értéket.

The post Kihívások az adatok évtizedében: sötét adatok, peremhálózatok és az emberi oldal appeared first on Műszaki Magazin.

A negyedik helyen végzett az idén a Schneider Electric az ellátási lánc területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalkozások 25-ös toplistájában, amit a Gartner állított össze. A társaság szigetszentmiklósi logisztikai központja fontos szerepet tölt be a régiós ügyfelek kiszolgálásában, mintegy 15 ezer különböző terméket szállítanak innen Közép-Kelet-Európa valamennyi országába.

Az idén 16. alkalommal állította össze a Gartner kutatócég a „Supply Chain TOP 25” rangsorát, amelyben azokat a vállalkozásokat mutatják be, amelyek kiemelkedő teljesítményt nyújtanak az ellátási láncuk fejlesztésében és fenntartásában. A rangsor részben jól mérhető számok – mint például az üzleti teljesítmény –, részben pedig szakértők értékelése alapján áll össze.

Az idei 25-ös toplistán a Schneider Electric az előkelő 4. helyet szerezte meg. A digitális energiamenedzsment és automatizálási megoldásokat kínáló vállalat az elmúlt években folyamatosan lépett előre a Gartner rangsorában, 2016-ban a 18., tavaly pedig már a 11. pozícióban volt, idén pedig ismét nagyot javított. A kutatócég elemzése szerint a Covid19-járvány is rámutatott, hogy az agilis stratégia, ami lehetővé teszi az ellátási lánc szereplői számára, hogy gyorsan és rugalmasan reagáljanak a változó piaci környezetre, ma már megkerülhetetlen a cégek számára. A Gartner 3 fő tényezőt azonosított, amelyek kiemelik a TOP25-ös rangsorban szereplő társaságokat a többi vállalkozás közül. Ezek a célvezérelt működés, a képesség az üzleti modellek átalakítására, illetve a digitális technológiák korai alkalmazása.

A Schneider Electric ellátási láncában meghatározó szerepet játszik a vállalat Szigetszentmiklóson található logisztikai központja. 227 állandó munkatársával a közép-kelet-európai régió valamennyi országát kiszolgálja, a létesítményből a társaság európai üzemeiből származó, mintegy 15 ezer, különböző fajta terméket szállítanak ki. A logisztikai központban naponta 100 tonnányi, éves szinten 25 ezer tonnányi árut kezelnek.

„A Schneider Electric nem csak gyártója, de alkalmazója is a legújabb digitális megoldásoknak, ennek megfelelően a CEE-Log-ban is számos korszerű technológiát alkalmazunk. A múlt évben állítottunk például üzembe két, teljesen automata járművet, amelyek autonóm módon juttatják el az árut a megfelelő helyre. Sőt, a logisztikai feladatok mellett összeszerelési tevékenységet is végzünk, kisfeszültségű megszakítókat szerelünk össze az ügyfeleink számára, nagyon rövid szállítási idővel”

– mondta el Johan Romanteau, a Schneider Electric régiós logisztikai központjának igazgatója.

The post Az elitben a Schneider Electric a Gartner rangsorában appeared first on Műszaki Magazin.

A Gartner különböző felhasználási területekre bontva vizsgálja a félvezetőlapkák piacát: PC-k, adatközpontok, okostelefonok, IoT és egyéb alkalmazások. A Kingston jelenlegi helyét a Gartner által becsült 7,84 milliárd USD értékű költésének köszönheti, mellyel 1,6 százalékos piaci részesedést tudhat magáénak a félvezetők piacán.

A Kingston most került be először az első tízbe azóta, hogy a Gartner 2007-ben megkezdte a piaci részesedés vizsgálatát a félvezető lapkákra költött összeg alapján. Az előrelépés részben annak köszönhető, hogy a Kingston számos okoseszközöket gyártó OEM és ODM kiemelt memóriaszállítója, és folyamatosan kedvező ár-érték arányt és szolgáltatásokat kínál ezekben a szegmensekben. Az összes termékcsaládot – a DRAM-ot, az SSD-t és a beágyazott megoldásokat is – figyelembe véve a Kingston 2018-ban több mint 14 ezer milliárd megabájtnyi memóriát gyártott. Ez az óriási volumen jól érzékelteti a vállalat erejét, pozícióját és fontosságát az iparágban.

A Gartner tanulmányából kiderül, hogy az utóbbi években megnövekedett chip felhasználás a gyarapodó okostelefon és asztali számítógép eladásoknak köszönhető. Az érintett területek vezető gyártói ennek köszönhetően tovább növelték piaci részesedésüket és vásárlóerejüket. A Gartner várakozásai szerint más, bővülő piacok, például a felhőszerverek és az IoT eszközök szegmense további keresletet generálnak a jövőben, elsősorban Kínában. Vásárlóereje, globális partnerkapcsolatai, valamint Kínában és Ázsia csendes-óceáni régiójában található gyártólétesítményei révén a Kingstonnál minden feltétel adott ahhoz, hogy kiaknázza ezeket a növekedési lehetőségeket.

„Bár a Kingston sikerének alapja továbbra is a szerver- és rendszermemória gyártása, az elmúlt tizenöt évben rendkívül jól alkalmazkodtunk termékeinkkel az iparági változásokhoz és a mindenkori piaci igényekhez. Ennek köszönhetően a Kingston a világ egyik legnagyobb SSD-szállítójává vált, és közel egy évtizede látjuk el beágyazott memóriamegoldásokkal a különböző iparági szegmenseket, köztük az orvosi műszerek, a diagnosztikai berendezések és a repülőgépeken használt fedélzeti szórakoztatórendszerek gyártóit. Memóriáink ezenfelül számos hétköznapi eszközben is megtalálhatók, például robotporszívókban, fitneszkarkötőkben, videós biztonsági kaputelefonokban és okosórákban”

– mondta Robert Allen, a Kingston marketingért és műszaki szolgáltatásokért felelős európai igazgatója.

A Gartner táblázata a tíz legnagyobb OEM lapkaköltéssel rendelkező vállalatról:

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

Kép: https://www.kingston.com/

The post Gartner: A Kingston a világ legnagyobb félvezetőlapka-vásárlói között appeared first on Műszaki Magazin.