A gyenge internetkapcsolat miatti kellemetlenségeket senkinek nem kell bemutatni, és bár az informatika az elmúlt 5 évben robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, az említett probléma rengeteg embernek okoz bosszúságot napjainkban is, legyen szó akár magáncélú, akár üzleti felhasználóról. Ennek hamarosan vége lehet: 2023-ban már Magyarországon is elérhető és megfizethető megoldás a Starlink szatellit alapú internet-szolgáltatás, ami hamarosan nagy hatással lehet az egész hazai távközlési piacra.

Földrajzi fekvés, kábeles lefedettség, szerencse – hamarosan már nem ezek számítanak az otthoni és céges internet-hálózatokon

Az elavult internethálózat a cégek számára a frusztráción túl komoly veszélyt jelent a vállalkozások működésére is. Az instabil kapcsolatból következő lassú ügyintézés, információvesztés, a kommunikációs nehézségek és a helyzetből adódó munkahelyi stressz ugyanis jelentősen visszaveti a vállalatok hatékonyságát és versenyképességét. Magyarországon eddig gyakorlatilag csak a cégek szerencséjén múlt, hogy rendelkeznek-e megfelelő minőségű internetkapcsolattal, amit a hazai szolgáltatók kábeles lefedettsége határozott meg.  Ez azonban ma már a múlté, hisz hazánkban is elkezdte bontogatni szárnyait a legújabb szatellit alapú internet szolgáltatás, amiről a szakemberek azt jósolják, hogy hamarosan nagyban átrendezheti a távközlési piacot Magyarországon is.

A „kőbe vésett” internetkapcsolat a múlté, megérkezett a megoldás

Hiába épít ki egy szervezet korszerű digitális infrastruktúrát és fektet százezres, vagy milliós eszközökbe, ha a rossz internet-hozzáférés miatt nem képes megfelelő hatékonysággal működni az informatikai rendszer.

„Azt szoktam mondani az ügyfeleimnek, hogy mielőtt új irodába, vagy telephelyre költöznek, először az internethálózat minőségét kell megnézni, mert azon a legtöbb esetben szinte lehetetlen változtatni, vagy ha lehet, akkor is csak nagyon költségesen. Ez most megváltozott. A Starlink az első olyan technológia, ami lehetővé teszi azt, hogy ez a szempont végre ne legyen kőbe vésve. Ráadásul ezt az internet-szolgáltatást a cégek költözésnél is vihetik magukkal, így, ha ezt választják, biztosan egy hosszú távú megoldásba fektetnek.”

– vázolta fel Juhász Viktor, a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

Az Elon Musk által alapított SpaceX világméretű műholdas projektje a Starlink egy szatellit alapú internet szolgáltatás, ami a világ olyan részein nyújt internethozzáférést, ahol a hagyományos infrastruktúrák hiányoznak. Bár a projekt jelenleg még tesztelések alatt áll, de már most többezer felhasználót szolgál ki világszerte, a szolgáltatás elérése pedig folyamatosan bővül, ahogy egyre több szatellit kerül földkörüli pályára. A szakemberek azt jósolják, hogy amennyiben a Starlink elég nagy sávszélességet tud biztosítani, belátható időn belül versenyképes lehet akár a piacvezető internetszolgáltatókkal szemben is.

Eddig milliókba is kerülhetett a cégeknek az internethálózati minőség fejlesztése

A hazai vállalatok tipikus esete, hogy kibérelnek egy irodát vagy telephelyet, ahol 15-20 emberrel kezdik meg a munkát, majd az évek során felskálázódnak és egyszer csak azt veszik észre, hogy az internet, ami eddig megfelelő volt, a háromszor annyi munkatárs számára már kevésnek bizonyul. Ez abban az esetben jelent nagy problémát, ha a vállalat telephelye földrajzilag egy olyan területre esik, ahol az internet-szolgáltató nem rendelkezik megfelelő kábeles lefedettséggel. Ilyenkor a szolgáltatónak több millió forintos beruházásba kerül a hálózat kiterjesztése, hisz az optikai kábeleket ki kell húznia egészen a telephelyig. Ezt a költséget általában beépíti a vállalat előfizetésébe és az esetek nagy részében többéves hűségszerződést is kötnie kell a cégnek az internet szolgáltatóval.

„Volt egy ügyfelünk, ahol már akkora fennakadást okozott a gyenge hálózat, hogy a kollégák elkezdték beosztani egymás közt, ki mikor csatlakozhat fel a vállalat wifijére és mikor tölthet le fájlokat. Ezt a problémát az internet szolgáltató havi több százezer forintért tudta volna megoldani, amit a cég nem engedhetett meg magának. Ekkor jött az ötletünk, hogy tegyünk egy próbát a műholdas internettel és mint IT szolgáltatójuk, bevezettük hozzájuk a Starlink-et, ami a távközlési vállalat által ajánlott ár töredékéért oldotta meg ezt a gondot. Most már három hónapja használják és tényleg nagyon bevált.”

– számolt be egy hazai kkv esetéről Juhász Viktor.

Hazánkban még kevesen tudnak erről a lehetőségről

Az internethálózati minőség klasszikusan nem az IT szolgáltatók felelősségkörébe tartozik, ám a vállalatok dolgozóin kívül, az esetek többségében ők azok, akik kénytelenek szembesülni a problémával, hisz az ügyfelek ilyenkor hozzájuk fordulnak elsőként segítségért. Eddig ennek orvoslására nem sokat tudott tenni a szervezet informatikai szolgáltatója. Bár korábban már sokan próbálták 4G-s mobil internettel megoldani az akadozó hálózatot, ez a szolgáltatás üzleti használatra sajnos nem alkalmas, mert rendkívül instabilnak bizonyult. A Starlink ellenben egy különösen megbízható megoldás és árban sem áll messze a 4G vagy 5G internet szolgáltatástól. A szakértő szerint azonban hazánkban így is nagyon kevesen tudnak az új lehetőségről, noha számos cég működését könnyítené meg az új technológia bevezetése.

„A munkánk során minket az mozgat, hogy problémákat oldjunk meg. IT szolgáltatóként a rossz internethálózat attól függetlenül, hogy nem rajtunk múlik, nekünk is komoly problémát jelent. Egy jó szolgáltató ilyenkor felméri a lehetőségeket és elkezd kutatni. Mindezt pedig addig teszi, amíg nem talál kézenfekvő megoldást. Másképp nem beszélhetünk vállalat és IT szolgáltató közötti hatékony együttműködésről.”

– árulta el Juhász Viktor.

Az új technológia bevezetése évtizedes ugrást hozhat előre a magyar kkv-knál

A Starlink szatellit alapú internet bevezetése bár nem bonyolult, de informatikai szakértelmet igényel, hisz hatékonysága nagyban múlik az eszköz beállításán és finomhangolásán. A földi jelvevő gyakorlatilag egy félgömb alakú műhold, ami 150 fokban lát, amire azért van szükség, hogy követni tudja a fenti műholdak mozgását. Ezt a készüléket tehát olyan helyre kell helyezni, ahol nem árnyékolja be a jeleket semmi, ami tipikusan egy puszta síkterület, vagy tető. Emellett a készülék megfelelő rögzítése is nagyon fontos, ami szintén szakmai ismereteket igényel. A jelvevőt ezután gondosan be kell állítani, hogy rácsatlakozzon a legközelebbi műholdra, ami sokszor több órát vesz igénybe. Azonban a sikeres beállítás után gyakorlatilag problémamentesen üzemel a rendszer, hisz az eszköz képes magától követni a műholdakat, mobiltelefonról programozható, sőt, olyan funkcióval is rendelkezik, hogy fagy esetén leolvasztja magáról a jégréteget.

„Ez a technológia a jelenlegi távközlési technikához képest olyan, mintha évtizedeket lépnénk előre az informatikában. A szolgáltatás már lefedi egész Magyarországot és 100 megabitet megbízhatóan szolgáltat, ami bőven elég 100-200 ember munkájához is. Az előfizetés jelenleg havi 20 ezer forint körül van, az eszköz maga pedig egy egyszeri 200 ezer forintos beruházás. Mi ezt a szolgáltatást egyébként kulcsrakészen adjuk az ügyfeleinknek és örömmel látjuk, hogy egyre több cég érdeklődik iránta és nyitottak rá.”

– fejtette ki Juhász Viktor, a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

4 tipikus probléma, amit megoldhat a hazai KKV számára a szatellit alapú internet szolgáltatás

• Korlátos büdzsé és rossz internethálózat – Talán ez az egyik leggyakoribb probléma, amivel a vállalatok szembesülnek. A hagyományos internethálózat minőségének javítása milliós tétel lehet, amit főleg a jelenlegi pénzügyi válság idején nem feltétlen engedhetnek meg maguknak a cégek. A műholdas internet töredék áron és megbízhatóan oldja meg ezt a problémát.
• Kell egy kedvező árú backup hálózat – Nagyobb vállalatokra jellemző, hogy két internethálózatuk van arra az esetre, ha az egyik meghibásodna, legyen egy „tartalék”, úgynevezett backup hálózat. A szatellit alapú internet erre is megfelelő, hisz rendkívül megbízható.
• Az internet csak esetenként kell – Vannak olyan vállalkozások, ahol bizonyos telephelyeken csak szezononként van szükség internetre. Hagyományos internet előfizetés esetén abban az időszakban is kell havidíjat fizetni, ha a vállalat nem használja a szolgáltatást. A műholdas internet havidíj alapú, így egy olyan időszakban, mikor nincs rá szükség, csak le kell állítani, majd újraindítani, amikor ismét használni szeretnénk, és csak az aktív hónapok után kell a szolgáltatásért fizetni.
• Költözés előtt – Számos cég életében okoz problémát, hogy bár rossz az internethálózata, már nem szeretnének pénzt fektetni a javításába, mert kilátásban van a telephely, vagy iroda költözése. A műholdas internetben az a jó, hogy nem helyhez kötött, így bárhova is költözik a vállalat, viheti magával a szolgáltatását, vagy ha több telephellyel rendelkezik, igény szerint át is helyezheti.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megfizethető űrtechnológiával fejleszthetik informatikájukat a hazai kkv-k appeared first on Műszaki Magazin.

A technológia szervezeti szintű bevezetésétől azonban a hazai kkv-k vezetőinek jelentős része a mai napig tart. A felhő világába való átlépés azonban a közhiedelemmel ellentétben, koránt sem jelent drasztikus átállást. Egy korszerű IT rendszerben a felhő nyújtotta kényelmes megoldások és a saját szerver-infrastruktúra kiegészítik egymást és együtt növelik a szervezet hatékonyságát, és ezáltal jelentős erőforrások takaríthatók meg a gyorsan változó üzleti környezetben.

A felhős rendszerekre való átállás gyorsan ment, a hatékonyság azonban továbbra is alacsony

A hibrid informatika szakmai berkekben már több, mint 5 éve emlegetett fogalom, 2020 óta pedig egyre szélesebb körökben hallani róla, miután a világjárvány rákényszerítette a vállalkozásokat a gyors digitalizációra. A legtöbb vállalat, hogy a lezárások idején is folytathassa működését, kénytelen volt kiszervezni informatikáját valamilyen felhő alapú platformra. A probléma az, hogy a legtöbb szervezet az átállást nem tervszerűen kivitelezte, így számos esetben nagyobb fejfájást okozott a felhőbe kiszervezett IT rendszer, mint amennyi könnyedséget adott. Ennek betudható, hogy sok helyen a mai napig nem használják rendeltetésszerűen a felhő rendszereket.

„Sok vállalkozás olyan fázisban van a felhőrendszerek használatában, mintha valaki csak telefonálásra használná az okostelefonját. Persze, ez is egy nagyon fontos funkció, de emellett egy okostelefonnal tudok közlekedni, vásárolni, emailezni, videotelefonálni, jegyzetelni, internetezni stb. A felhőrendszerek az okostelefonokhoz hasonlóan rendkívül összetett eszközök, amit, ha megtanulunk jól használni nem órákat, hanem egész napokat spórolhatunk meg a munkaidő tekintetében.”

– magyarázta a szakember.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen területeket tudnak fejleszteni a hibrid IT rendszerekkel

A hibrid informatikai rendszerekben jól megférnek egymás mellett a felhőben és szerveren tárolt adatok. Azt azonban mindenképpen érdemes megvizsgálni, hogy mit hova szervezünk egy ilyen rendszer kialakítása során. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a szolgáltatók sokszor a cégektől várják, hogy megmondják, mit és miként szeretnének megvalósítani a szervezet informatikájában. A vállalatok azonban a legtöbb esetben nincsenek tisztában azzal, milyen területeket tudnának fejleszteni a hibrid IT rendszer bevezetésével.

„Ha egy vállalatnak vannak jól működő eszközei és szervere, amibe már jelentős összeget invesztált, érthető, hogy nem akar egy az egyben mindent felhőre cserélni. Ezért ami bevált, azt meg lehet tartani. Mivel azonban a felhő alapú rendszerek használata ma már a legtöbb cég számára megkerülhetetlen, az üzleti célok elérésének érdekében mindenképpen törekedni kell a hibrid infrastruktúra megfelelő kiépítésére.”

– fejtette ki Juhász Viktor, a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

A felhőrendszerek bevezetése a legtöbb helyen nem tudatos döntés

A szakember szerint a legtöbb vállalkozás anélkül kezdte el a felhőre való átállást, hogy tudná, valójában milyen szolgáltatásokért is fizet. A felhőbe az egyik leggyakoribb belépési pont a levelezőrendszereken keresztül vezet. A céges emailezés tipikusan olyan szisztéma, ami a felhőben jobban működik, gyorsabb és egyszerűbben kezelhető, mint egy belső szerveren. Ha egy szervezet eljut addig, hogy hatékonyabbá szeretné tenni a levelezését, akkor nagy százalékban a Google vagy Microsoft 365 rendszert választja. Ám egy email kliens nem attól lesz jó, hogy bekerül a felhőbe, hanem attól, hogy elvégzik rajta a megfelelő beállításokat. Ehhez pedig egy mély szakmai ismeretekkel rendelkező informatikus kell. Ha egy szolgáltató tudja, mit ad el, ezeket a beállításokat kérés nélkül végzi el. Egy másik gyakori belépési pontja a felhőnek, mikor több munkatársak kell együtt dolgoznia bizonyos dokumentumokon, így elkezdik a Google Drive-ot használni.

„A legtöbb esetben a felhőrendszerek iránti igény abból fakad, hogy a felhőt használó munkatársak megtapasztalják az élményét annak, mennyivel egyszerűbb egy ilyen rendszerben közösen dolgozni, és megszeretik.”

– fogalmazta meg Juhász Viktor felhőmegoldásokkal foglalkozó IT szakember.

A felhő önmagában nem elég a szintlépéshez: szakértelem kell a használatához

Tipikus téves elképzelés a vállalkozás-irányítás részéről, mikor azt gondolják, egy számos hasznos funkcióval ellátott felhő alapú rendszer bevezetése önmagában új szintre emeli majd a vállalat működését. A cég adatainak felhőbe való költöztetése csak az első lépés. Ahhoz, hogy az átállás sikeres legyen, törekedni kell arra, hogy a szervezeten belül mindenki ismerje az új rendszert, értelmezni és használni tudja a platformok funkcióit. Ennek tükrében kulcsfontosságú, hogy a vállalat olyan IT szolgáltatóval álljon kapcsolatban, aki nemcsak technikai téren nyújt támogatást, hanem segíti a munkatársak felhőben történő munkavégzését. Tehát megmutatja a rendszer működését, iránymutatást és igény esetén segítséget nyújt. Hiszen, ha a felhasználó nem ismeri ki magát egy új rendszerben, hajlamos feladni a benne történő munkavégzést és hamar visszatér a régi, jól megszokott kerékvágásba.

„A felhőre nagyon egyszerű átállni, hiszen a legtöbb platform érdeke az, hogy az ő szolgáltatását válasszuk. Az átállás után a használatot illetően azonban már nagyon kevés információ áll a vállalatok rendelkezésére. Ezért mindenképpen kell egy jó szolgáltató, aki megfelelő referenciákkal rendelkezik és megmutatja, mi mindenre jelent megoldást a felhő.”

– érvelt Juhász Viktor.

Mit és hol érdemes kezelni egy hibrid informatikai rendszerben?

Egy hibrid rendszerben ketté kell választani a vállalat informatikáját, ami sokszor nehéz döntés. A szakember szerint ilyenkor egy jó tanácsadó és egy kis számolás általában segít eldönteni, hogyan lehet a lehető leghatékonyabb módon, a legkevesebb anyagi ráfordítás mellett kettéválasztani a cég IT rendszerét. Praktikus a levelező rendszert, a naptárt és a video hívásokat a felhőben tartani. A vállalatirányítási rendszert viszont ajánlott saját szerveren futtatni. A fájlszerver ilyen tekintetben határeset, mivel a fájlokat előnyös a felhőben tárolni, de sok cégvezető nyugodtabb, ha a szerveren vannak. De vannak olyan rendszerek is, amiket nem érdemes a felhőbe tenni, tipikusan ilyen a kamerarendszer, vagy a beléptető rendszer. Fordítva pedig, amit nem lehet helyi szervereken tartani, az feladatkezelés, projektkezelés, időgazdálkodás.

„A felhővel kapcsolatban sok cégnél még mindig az az alapvető hozzáállás, hogy ez egy olyan dolog, ami megbonyolítja a működést, pedig éppen ellenkezőleg! Persze érthető az is, ha valakinek rossz tapasztalata van a felhővel kapcsolatban, mert amennyiben egy vállalat nem talál jó szolgáltatót, esetleg magától próbál meg átállni, ott tényleg felmerülhetnek gondok.”

– fejtette ki Juhász Viktor

A leggyakrabban előforduló hibák a felhőre való átállásban

1. hiba: Egyszerre van a cég több helyen. Tipikus hiba, mikor a munkatársak egyszerre élnek a felhőben a saját gépeiken és a szerveren. Tehát egy helyett három helyen vannak. Így a tárhelyek karbantartásához is, azaz egységnyi energia helyett háromszor annyi kell. Ráadásul többletköltséget is jelent.
2. hiba: Szervezetlen jogosultságok. A felhő egyik nagy előnye, hogy rajta keresztül egy gombnyomással megoszthatók a táblázatok, dokumentumok, mappák. A dokumentumtárak szervezését illetően azonban, a cégek a legtöbb esetben nem túl elővigyázatosak. Megfelelő szervezés és a hozzáférések kezelése nélkül sokszor szinte véletlen, ki milyen céges adatokhoz fér hozzá. Ennek tipikus esete, mikor a már nem ott dolgozó munkatársak, partnerek még hozzá vannak adva a közös fájlkezeléshez.
3. hiba: Nincsenek adatok a központi szerveren. Az is jelentős problémát tud okozni, ha a munkatársak minden adatot a saját gépükön tárolnak és nem osztják meg a központi szerveren. Ilyenkor a cégen belüli tudás a munkavállalóhoz kötött, ami nem kerül be a vállalkozás vagyontárgyai közé.
4. hiba: Többet fizet a cég, mint amennyit használ. A felhő egyik legjobb tulajdonsága, hogy rugalmasan skálázható, így nagyon jó ár-érték arányú. Ehhez azonban ki kell tudni választani a cég méreteihez és igényeihez legjobban illeszkedő csomagot. Sok vállalat ott követi el a hibát, mikor nem néz kellő alapossággal utána, milyen előfizetést köt. Sokan ugyanis túl nagy tárhelyet vagy túl sok kihasználatlan szolgáltatást vásárolnak, ami ez esetben ablakon kidobott pénz.
5. hiba: Nincs kialakítva jól működő rendszer. Tipikus hiba a felhőben, hogy nincs megszabva egy munkavégzési protokoll, hanem a munkatársak maguknak alakítják ki a működést. Ilyenkor az az élmény, hogy ahelyett, hogy a dolgok szervezettebben mennének, még nagyobb káosz alakul ki.

„Ha valakinek rossz élménye van a felhővel kapcsolatban, az azt jelenti, hogy még nem talált jó IT szolgáltatót. Úgy gondolom a szakértő a referenciáiról ismerszik meg a legegyszerűbben. Tehát csak meg kell nézni, hány céggel dolgozott együtt, hány hasonló rendszert alakított már ki.”

– érvelt Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

IT szolgáltatói redflag-ek, avagy mi az, amit egy szakértő biztosan  nem mond

• „A kedvedért utánajárok…”
• „Hát jó, akkor megpróbáljuk…”
• „Nem annyira szeretem, de ha ezt kéred, akkor valahogy megcsináljuk…”
• „Szólok egy ismerősömnek, aki ért hozzá…”
• Hozok egy tanácsadót, aki majd megcsinálja…”

The post A hazai kkv-k jelentős része úgy vezette be a hibrid informatikát, hogy nem is tud róla appeared first on Műszaki Magazin.

Így számukra az jelentheti a legnagyobb szabadságot, ha a céggel kapcsolatos ügyeket, ha kell, bárhol, bármikor, bármilyen eszközről intézhetik. Ez pedig elképzelhetetlen egy olyan jól működő felhőrendszer nélkül, amin keresztül minden információ és dokumentum pillanatok alatt elérhető és amin az éppen futó projektek és a munkatársak feladatainak státusza is egyszerűen lekövethető. A felhőre való átállást azonban számos hazai KKV a mai napig halogatja, pedig a szakértő szerint a csendesebb nyári időszak ideális alkalom lehet a digitalizációs fejlesztésekre.

„Ellentmondásnak tűnhet, de sokkal nagyobb szabadságot élvez az a vezető, aki digitálisan él és bárhonnan tud dolgozni, hisz így akár külföldről is pár perc alatt megoldhatja a sürgős eseteket anélkül, hogy hosszabb telefonokba vagy e-mailezésekbe bonyolódna. Ez pedig hatalmas érték lehet a vezetők számára, akik így a pihenésüket is nyugodtabban tölthetik, hisz tudják, minden eszközük és információjuk megvan ahhoz, hogy szükség esetén intézkedjenek.”

–  fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

A cégnek akkor is működnie kell, mikor a munkatársak szabadságon vannak

A nyári hónapok a legtöbb vállalatnál egy csendesebb időszak, amikor a vezetők és a cég munkatársai is nyaralni mennek. Ilyenkor nehezebbé válik az együttműködés, hosszabbodnak a várakozási idők és részben, sőt sok esetben teljesen leállnak a projektek. Mivel a vállalatoknak alapvető érdekük, hogy ebben az időszakban is termeljenek, a vezetők gyakran találhatják magukat nehéz helyzetben, mikor a szabadságon lévő kollégák helyett nekik kell megoldaniuk a sürgős feladatokat, vagy kritikus helyzeteket.

„Nagyon sok cég életében a június, július, augusztus a leállás időszaka, mert a vezetők megszokták, hogy ilyenkor nagyon nehéz a munkatársakkal együttműködni, nem lehet közös megbeszéléseket szervezni, körülményes információhoz jutni. Azonban adódhatnak olyan helyzetek, amik ilyenkor sem tűrnek halasztást. Ideális esetben a cégnek kell, hogy legyen egy olyan rendszere, ahonnan mindenki számára elérhetőek a vállalat fontos adatai anélkül, hogy a szabadságon lévő munkatársakat meg kéne zavarni a megérdemelt pihenésükben”

– érvelt a felhőrendszerek mellett Juhász Viktor.

Ha a vezető távol van, a kollégák is lazábbra veszik a munkavégzést

Nyáron a szabadságolások miatt a legtöbb vállalat eleve csökkentett létszámmal működik, a munka lelassulását pedig tetézi, hogy a legtöbb esetben a vezető távollétében az irodában lévő kollégák munkatempója is csökken. Ez számos esetben azt eredményezi, hogy a vállalat vezetője egyszerűen nem mer szabadságra menni ebben az időszakban és inkább bent ül az irodában, hogy ellenőrizze a csapatát. Ez azonban senkinek nem jó megoldás, hisz mindkét oldalról frusztrációt eredményezhet, ami hosszútávon bizalmatlansághoz vezet. Egy jól működő felhő rendszerrel a dolgozók munkavégzése távolról is követhető, anélkül, hogy a kollégák azt éreznék, a főnökük a nyomukban lohol, ez pedig sokkal nagyobb szabadságot ad a vezetőnek is. Nem beszélve arról, hogy hosszútávon a munkatársak is szabadabbnak fogják érezni magukat annak köszönhetően, hogy nincsenek folyamatosan szóban vagy írásban számon kérve az elvégzett feladataikról.

Mit érdemes figyelembe venniük a vezetőknek a felhőre való átállás előtt?

A szakértő szerint a felhőre való átállás előtt sok esetben az egyik legfontosabb lépést hagyják ki a vezetők, ami a „TCO”, azaz a rendszer teljes birtoklási költségének mérlegelése. Ez a lépés abból áll, hogy meg kell tervezni a vállalat életét egy hagyományos és egy felhő rendszerben az eredményeket pedig össze kell vetni egymással. Ennél a tervezésnél általában a legfontosabb kérdések, hogy mennyibe kerül maga a rendszer? Mennyibe kerül a rendszer üzemeltetése? Mennyibe kerülnek az azt üzemeltető munkatársak? Az eredményeket érdemes négy-öt évre vetítve nézni, a végső döntést pedig a számok tükrében kell meghozni. A szakértő azt is elárulta, hogy mindig lesznek olyan cégek, akiknek jobban megéri saját szervereket venni, vagy bérelni és azokat belső rendszergazdákkal üzemeltetni, ám egy átlagos hazai KKV számára a felhőrendszer egy jóval praktikusabb és költséghatékonyabb megoldás lehet.

„A felhőrendszerek sokkal olcsóbbak a saját szervereknél, cserébe többet kell hozzá tanulni és edukálni kell a munkatársakat, ami szintén pénzbe kerül. Ilyen és ehhez hasonló szempontokat is végig kell járni a TCO-nál. Talán az a legfontosabb, hogy a cégvezető keressen egy olyan szolgáltatót, aki ezt érti és akivel végig tud menni ezeken a kérdéseken. Ideális esetben ezt kérni se kell, maga a szolgáltató ajánlja fel.”

– vélekedett Juhász Viktor.

5 nyomós érv cégvezetőknek a digitalizáció mellett

Szabadság! – és nem csak nyáron – Nincs annál felszabadítóbb érzés egy cégvezető számára, mikor tudja, nem adódhat olyan helyzet, ami miatt autóba kell pattannia és azonnal bemennie az irodába, hisz megvannak a hatékony eszközei ahhoz, hogy távolról is megoldjon mindent. Így legyen a horvát tengerparton, vagy a Kopaszi-gáton a telefonjáról, vagy tabletjéről egyszerűen intézkedhet a céges ügyekkel kapcsolatban.

Nincs többé mókuskerék! – A legtöbb vezető úgy gondolja, csak akkor dolgoznak a munkatársak, ha ő is bent van az irodában. Ennek következtében a munkatársak is megszokják, hogy valóban csak a főnök jelenlétében dolgozzanak. Egy jól működő felhős rendszer azonban a távoli ellenőrzés segítségével biztosítani tudja a munkafolyamatok olajozott menetét a vezető távollétében is, így segít kiutat találni a mókuskerékből.

Átlátható munkafolyamatok – A vezető és a munkatársak érdeke is, hogy a vállalat munkafolyamatai tiszták és átláthatóak legyenek. Egy hatékony felhő rendszerben a munkatársak számonkérése nélkül követhetők a napi feladatok, így a csúsztatások és félreértések is könnyen elkerülhetők. A felhőben lévő feladatkezelő rendszerek ráadásul rengeteg riportálással töltött időt is megspórolnak a munkatársaknak.

Minden eszköz egy helyen – A felhőrendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy rengeteg szolgáltatást kínálnak egy helyen, így szinte bármilyen üzleti problémára komplex megoldást jelentenek. Az alkalmazások végtelen lehetőségét a felhő ráadásul rendkívül olcsón biztosítja.

Költséghatékony megoldás – A legtöbb felhőszolgáltatásnak havi fix költsége van, így nagyon egyszerű vele számolni, ez az összeg ráadásul töredéke a saját szerver, vagy a szerverbérlés és üzemeltetés költségének. A felhőrendszer ráadásul rugalmasan skálázható, így a vállalatnak csak azért kell fizetnie, amit valóban használ belőle, így a cég egyik legjobb befektetése lehet.

„Egy cégvezető számára az jelenti az igazi szabadságot, hogy lehet bárhol, elmehet külföldre, nyaralhat a családdal, vagy akár ülhet otthon is, ha szeretne, mert mindenhonnan látja és eléri azokat az adatokat, amik kellenek ahhoz, hogy szükség esetén beavatkozzon a céges rendszerbe. Ez a határtalan szabadság pedig hosszútávon egy rendkívül jó dolog.”

– zárta Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

The post Nagyobb szabadságot élvezhetnek a digitalizált cégek vezetői appeared first on Műszaki Magazin.

A rohamos digitalizáció és az információk villámgyors áramlásának idején egyre inkább lemorzsolódnak azok a vállalkozások, amelyek nem tudnak alkalmazkodni a változó környezethez. Ez vezetői szinten is kiütközik: egyre többen ütköznek abba a problémába, hogy az eddig jól bevált analóg eszközökkel már nem képesek hatékonyan ellátni a vezetői feladatokat.

„A vezető digitális kompetenciája azért határozza meg a cég hatékonyságát, mert egy vezető mindig azért van, hogy a csapatát mozgassa. Ennek tükrében látnunk kell, hogy a piaci versenyben a szervezeti digitalizáció mellett megkerülhetetlenné válik a vezetők egyéni digitalizációja is.”

– hangsúlyozza Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal és digitális átalakulással foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

Ha a vezető nem mutat példát, a munkatársak se fogják komolyan venni a digitalizációt

Informatikai érettség nélkül ma már lehetetlen átlátni a cég működését és a munkatársak teendőit, így az a vezető, aki nem rendelkezik alapvető digitális kompetenciákkal, nem lesz képes hatékonyan irányítani szervezetét. A vállalkozások működésének egyik legfontosabb eleme ugyanis a vezetők példamutatása. A munkatársak akkor fogják a feléjük támasztott elvárásokat komolyan venni, ha a vezetőjük jó példával jár előttük az informatikai rendszerek használatában. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a munkameneteket a vállalat digitális rendszerén kíséri figyelemmel, ott kéri számon a státuszokat, az elkészült feladatokat és riportokat.

„A példamutatás nagyon fontos ahhoz, hogy egy vállalat digitalizálódni tudjon. Ez pedig azt jelenti, hogy a vezetőknek is digitálisan kell élniük. Ehhez el kell hagyni az analóg eszközöket és el kell kezdeni valamilyen feladatkezelő rendszerben menedzselni a kiadott munkát és a kollégák számára is egyértelművé tenni ezt a rendszert.”

– javasolja Juhász Viktor.

Felesleges a jegyzetfüzethez ragaszkodni, ha bármikor kéznél van az okostelefon

A digitális fejlődés során sokszor a berögzült szokások leküzdése a legnehezebb feladat. A legtöbb vezetőnek hosszú évek alatt kialakult rutinja és olyan jól megszokott analóg eszközei vannak, mint a határidőnaplók, jegyzettömbök és filofaxok. Habár 10-15 éve ezek az analóg eszközök jelentették a hatékony feladatmenedzsmentet, az okostelefonok és tabletek világában egyre furcsább, mikor valaki a teleírt jegyzetfüzetéből igyekszik a teendői közt eligazodni. Éppen ezért fontos, hogy a cégvezetők a digitalizációra ne teherként, hanem egy olyan lehetőségként tekintsenek, ami hosszútávon időt és energiát spórol nekik, nem utolsó sorban pedig segít csökkenteni a stresszt és enyhíti a folyamatos hajszoltság érzését.

Ha jól használnánk a levelező rendszert, alig küldenénk e-maileket

Sok esetben nem a digitális eszközök hiánya, hanem azok nem rendeltetésszerű használata okozza a vezetők és beosztottak közti kommunikáció nehézségeit. Jó példa erre a levelező rendszerek kezelése. Sok vezető gondolja úgy, hogy attól lesz digitalizált a vállalkozása, hogy heti szinten többszáz e-mailt vált a munkatársakkal. Ez azonban hatalmas tévhit. Valójában az e-mailezés nem a feladatok kiadására és a közös ötletelésekre való, pedig a gyakorlatban a legtöbb cégnél erre használják. Mikor egy nyitott kérdést tesznek fel e-mailben és arra 30-40 válasz érkezik, átláthatatlanná válik a rendszer és elvész benne a hasznos tartalom. A szakértő szerint az ilyen jellegű levelezést ma már bármilyen rendszeren belül ki lehet váltani a chat modullal, de a leghatékonyabb, ha valamilyen feladatkezelő rendszeren keresztül történnek a közös ötletelések.

„Fontos, hogy a vállalkozások eljussanak arra a szintre, mikor a vezetők és a munkatársak is magabiztosan kommunikálnak a feladatkezelő rendszerbe. Még jobb, ha a cég olyan rendszerben dolgozik, ami képes folyamatokat kezelni, amik beépülnek a munkamenetbe és rutinná válhatnak a feladatvégzés során. Erre kiváló lehet egy CRM rendszer, amik közt számos ingyenes megoldás található a piacon.”

– árulta el Juhász Viktor, a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

Amit ma megtehetsz, jobb lett volna tegnapra

Bizonyára sokak számára ismerős szituáció, mikor a gondosan beütemezett munkamenetet ASAP feladatok szakítják meg, amiknek határideje nagyon sürgős. A szakértő szerint az egyik legnagyobb hiba, amit egy vezető elkövethet, hogy saját teendőihez és a kiadott feladatokhoz is minden esetben határidőt rendel, még akkor is, mikor nem látja előre, mikorra tudnak elkészülni vele. Ez akkor okoz problémát, mikor a munkatársakhoz váratlanul plusz feladatok esnek be, amikhez újabb szűkös határidőket rendelnek és végül teljesen felborul az ütemezés, ami stresszhez és túlhajszoltsághoz vezet. Ilyenkor a munkavállaló jogosan érzi azt, hogy folyamatos versenyfutásban van az idővel, ez pedig rontja a termelékenységet is. A szakértő tanácsa, hogy a vezetők határidők helyett priorizálják a feladatokat, tehát egy új munka kiadása során vegyék figyelembe a már meglévő teendőket és azok fontossága szerint határozzák meg a sorrendet. Persze mindig lesznek olyan feladatok, amiket határidőhöz kell kötni, de ezzel a módszerrel alapvetően csökkenthető a stressz és elkerülhető a kiégés.

Mindig lesznek olyan feladatok, amik a fiókban maradnak

A szakértő azt is elárulta, hogy bár a vezetőknek minden feladat fontos, mégis el kell fogadni azt a tényt, hogy lesznek olyan feladatok, amik sose lesznek elvégezve. Ez pedig nem a munkatársak lustasága miatt adódik így, egyszerűen csak annak a természetes jelenségnek tudható be, hogy egy cég életében mindig felmerülnek újabb ötletek, amik felülírják a régieket. Ha ezt tisztázza magában egy vezető, máris egy hatalmas lépést tett a fókuszáltság és nyugodtabb élet felé.

Sokan attól félnek, hogy a feladatkezelő tükröt tart eléjük

Bár a mai feladatkezelő rendszerek már rendkívül praktikusak és egyszerűen kezelhetők, mégis sok vezető tart a használatuktól. A szakértő szerint a rendszerektől való félelem sok esetben nem a bonyolultságból adódik, hanem abból, hogy tükröt tart a vezetők elé, amiben tisztán láthatóak a tornyosuló teendők és az el nem végzett feladatok. A feladatokkal való szembesülés azonban fontos a hatékonyság növeléséhez, hisz segíti a munkavégzés átláthatóságát és a prioritások kialakítását is.

„Van olyan felhasználó, aki az eszközt okolja a sok feladata miatt, pedig az csak megjeleníti a valóságát. Nagyon sok esetben ez az oka annak, hogy valaki nem használja ezeket a rendszereket.”

– árulta el Juhász Viktor.

„Pedig az átláthatóság vagy a tervezhetőség javítására ma már fantasztikus digitális eszközök léteznek. Ezek használata azonban nagyfokú fegyelmezettséget igényel. Fontos, ha elkötelezi magát a vezető egy munkamódszer, vagy egy feladatkezelő, vagy bármilyen priorizálási rendszer mellett, akkor azt hosszútávon is tartsa meg.”

– zárta a beszélgetést Juhász Viktor

The post Tízszer hatékonyabban irányít az a vezető, aki megfelelően használja a digitális rendszereket appeared first on Műszaki Magazin.