Érdemes emellett megvizsgálni viszont azt is, hogy mi történik, ha az óraműben elpattan egy rugó, vagyis nem várt kár történik – hiszen ahol emberek és gépek dolgoznak, ez óhatatlanul előfordul. Nem meglepő módon a szabványosított eljárások ilyenkor is óriási szerepet kapnak, de az alábbiakban elmondjuk azt is, hogyan lehet elébe menni a problémáknak, és a logisztikában miért lehet létfontosságú, hogy a küldeményeket külön szállítmánybiztosítás védje.

Felkészülni a nem várt eseményekre – a szállítmánybiztosítás

Mindenkit érhet baleset, tartja az angol közmondás, és tovább is gondolhatjuk egy kis magyar kiegészítéssel: csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. A logisztikában is adódnak problémák, rendkívül kis arányban – a Dachsernél pl. kevesebb mint az esetek 1 ezrelékében – de olykor előfordul, hogy megsérül a szállított áru. A sérülés sok mindenből adódhat, például a raktárban véletlenül egyik árut a másikhoz koccintják, valaki elnéz egy feliratot, és rossz irányba fordítja az erre érzékeny terméket, stb. A károk elkerülésére a szolgáltató természetesen mindent megtesz, de jó tudni, hogy bizonyos lépéseket a küldemény feladója is megtehet, hogy minimalizálja a saját anyagi veszteségének esélyét – például szállítmánybiztosítást köthet.

Hogy ez miért lényeges? Fontos tudni, hogy a logisztikában a kártérítés nem azt jelenti, hogy a szolgáltató megtéríti a sérült vagy elveszett áru teljes értékét – az európai közúti fuvarozásról szóló, ún. CMR-egyezmény nem erre ad lehetőséget. Az 1956-ban létrehozott paktum – amelyhez Magyarország a hetvenes években csatlakozott – az európai fuvarozás egységesítését célozta, és ennek részeként minden, az egyezményt aláíró országra érvényes, kötelező szabályokat határozott meg többek között a szállítmányozó felelősségi körére és az általa fizetendő kártérítésekre vonatkozóan is. Utóbbi esetében nem csak az áru értékét, hanem a súlyát is alapul veszi, és jelenleg kb. 10 euró/kilogramm[1] vagy az áru értéke szerinti kártérítést ír elő – a kettő közül a kisebb értékkel kalkulál. Könnyű belátni, hogy ebből születnek anomáliák: ha egy 8000 euró értékű áru például csak 100 kilogramm (ilyen lehet bármilyen könnyű elektronikai termék a mobiltelefontól a fülhallgatóig pl.), akkor ezért a szállítmányozó csak kb. 1000 euró kártérítés fizetésére kötelezett, ami jóval kevesebb, mint a küldemény értéke.

A küldemény feladójának (fuvardíjfizetőnek) a fentiek miatt érdemes átgondolnia, hogy az adott áru tömege és értéke hogyan aránylik egymáshoz. A CMR-egyezményből adódó fedezetkülönbözet problémájára létezik megoldás, mégpedig a szállítmánybiztosítás: ezeknél az áru tömege helyett a számla szerinti értékét veszik figyelembe, és ha sérülés történik a szállítás során, beleértve a ki- és berakodásokat, az átrakodást, valamint a szállítással kapcsolatos tárolásokat is, akkor ezt fogja a biztosító megtéríteni.

A Dachser minden ügyfele esetében törekszik arra, hogy felhívja a figyelmet az elővigyázatosságra – ha valaki könnyű, de nagy értékű küldemény feladását tervezi, a fuvarrendelésnél mindig felajánlják számára a kedvező árú biztosítás lehetőségét. A káresemények ritkák, de az ördög nem alszik – jobb biztonságban tudni az értékeket.

Ha megtörtént a baj

Ha az árut a szállítás, raktározás során kár érte, a gyors, hatékony, és mindenki számára kielégítő kárrendezési eljárás első és legfontosabb lépése, hogy a történteket nyíltan, szabályozottan kezeljék: gyorsan felmérjék, mi történhetett, az kinek a felelőssége, és ki milyen kártérítésre jogosult. A Dachsernél szabványosított eljárások és szigorú jelentési kötelezettség biztosítja ezeket. A nemzetközi gyűjtőszállítmányozásban azonnal jelezni kell, ha egy küldeménnyel nem várt esemény történik útja során vagy valamelyik raktárban, legyen az éppen a föld bármely szegletében.

A jelzést vagy reklamációt követően intenzív kommunikációt kezd a vállalat az ügyféllel, amelynek célja, hogy egyrészt felmérje a tényleges kárt, másrészt tisztázza a felelősségi kérdéseket, hiszen nem csak a szállítónak, de a küldemény tulajdonosának is van ún. kárminimalizálási kötelezettsége. A csomagolás lényeges az áruszállítás szempontjából, amelynek hibái számos probléma forrásai lehetnek. Gondot okozhat például, ha nem megfelelő anyagokkal, nem megfelelő jelölésekkel vagy nem megfelelő csomagolásban adták fel a küldeményt, vagy ha különleges formájú árunál nem fordítottak figyelmet arra, hogy raklapon szállítható legyen. Az ebből adódó károkért a feladó viseli a felelősséget.

Nagyobb összegű kár esetén kárszakértő bevonására is szükség lehet, amelynek költségeit a Dachser átvállalja. Ha a kárért a logisztikai cég felel, akkor az ügyfél kártérítést kap. Amennyiben nem rendelkezett biztosítással, akkor a CMR-egyezménynek megfelelő összeget a szolgáltatótól. A kártérítés összege és az áru értéke közötti különbség azonban biztosítás hiányában anyagi veszteséget okozhat az ügyfél számára. Ha pedig rendelkezett szállítmánybiztosítással, akkor az áru számla szerinti értékét kapja meg a biztosítótól. Mivel jellemzően az utóbbi esetben térül meg teljesen az anyagi kár, a Dachser szakértői mindenképpen biztosítás kötését javasolják. A vállalat ügyfeleitől ez külön utánajárást nem igényel, hiszen a küldemény feladásakor a Dachsernél is megtehetik.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kár és kártalanítás: szállítmánybiztosítás a logisztikában appeared first on Műszaki Magazin.

Az órákra történő készülést és a közösségépítést egyaránt segítő terület kialakítása a Schneider Electric támogatásával valósult meg. A társaság szakértői az elmúlt félévben több témában is tartottak már előadásokat az intézményben, az együttműködés pedig tovább bővült a most átadott fejlesztéssel.

A praktikus és egyben hangulatos Impact Zone-ban a diákok otthonosan érezhetik magukat, tanulhatnak, feltöltődhetnek, kapcsolatokat építhetnek. Ehhez a helyiségben rendelkezésükre áll USB töltő, a fenntarthatóságot és egészséges életvitelt szolgáló vízadagoló automata, nagyméretű asztalok a kollaborációs munkához, valamint a lazítást szolgáló lounge.

A Schneider Electric és a BGE Külkereskedelmi Kara közötti együttműködés nem újkeletű, hiszen a vállalat szakemberei az elmúlt félévben több előadást is tartottak az intézményben. Az év eleji egyetemi nyílt napon a Schneider Electric egyedüli vállalatként vett részt a megnyitón, és tartott előadást „Az iskolapadtól a szakmai sikerig” címmel megközelítőleg 800 diák és a BGE vezetősége előtt. A társaság ellátási láncokért felelős részlege, a GSC munkatársai 2023 márciusában és októberében is tartottak egy-egy intenzív kurzust, melynek keretében körülbelül 30 hallgató vett részt az előadásokon. A képzés során a beszerzés és ellátási lánc folyamatai, illetve az ezt a szegmenst érintő kihívások kerültek előtérbe. Az elmélet mellett a diákok azt is megtapasztalhatták, hogy a gyakorlatban hogyan valósul ez meg a Schneider Electricnél, ellátogattak ugyanis a társaság kunszentmiklósi üzemébe.

Egy másik, kétnapos kurzuson pedig a Schneider Electric fenntarthatósági üzletága, a Sustainability Business munkatársai osztották meg tapasztalataikat a hallgatókkal. A diákok betekintést nyerhettek az üzletág nagyobb csapatainak munkájába, majd ezen tudást felhasználva, egy esettanulmányon keresztül oldhattak meg izgalmas feladatokat, többek között kockázatkezeléssel és emisszió számítással kapcsolatban.

“Tisztában vagyunk azzal, hogy a fiatalok bevonása nélkül nem valósulhat meg a fejlődő és fenntartható jövő, éppen ezért arra törekszünk, hogy minél több hazai oktatási intézménnyel alakítsunk ki együttműködést. A BGE fontos partnerünk ebben a törekvésünkben, és nagy örömmel tölt el, hogy a most átadott hallgatói zónával sikerül új szintre emelnünk az együttműködést. A munkáltatói stratégiánk fontos eleme, hogy igyekszünk minél korábban megmutatni az érdeklődő fiataloknak, hogy mivel foglalkozunk, milyen lehetőségek vannak nálunk. Tavaly közel 50 gyakornok kezdett el dolgozni vállalatunknál, általánosságban pedig elmondható, hogy 70-80 hallgatót foglalkoztatunk folyamatosan. A diákok közel fele a tanulmányai sikeres befejezését követően el is helyezkedik a cégnél. Budapesten két olyan központunk is működik, amelyekben releváns a BGE Külkereskedelmi Karán megszerezhető tudás, és bízom benne, hogy egyre több, itt tanuló fiatal csatlakozik majd hozzánk, és vesz részt velünk együtt a jövő formálásában”

– mondta el Oltvai Márton, a Schneider Electric ellátási láncokért felelős budapesti központjának (GSC HUB) igazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Schneider Electric Impact Zone – Újabb közösségi térrel bővült a BGE Külkereskedelmi Kara appeared first on Műszaki Magazin.

A válaszok alapján sokan elgondolkodtak már szünetmentes tápegység beszerzésén a veszteségek elkerülésére, amelynek kiválasztásánál az energiahatékonyság a legfontosabb szempont.

Szinte mindenki tapasztalt már hosszabb-rövidebb idejű váratlan áramkimaradást itthon, igaz szerencsére a többségnek csak ritkán kell szembesülnie ilyen helyzettel. A Schneider Electric online felmérése során 10 válaszadóból 8 arról számolt be, hogy csak ritkán van náluk áramszünet, ugyanakkor közel 15 százalékuk már kevésbé szerencsés, hiszen gyakran szembesülnek azzal, hogy elmegy az áram.

Az ilyen problémák oka leggyakrabban az időjárás miatti hálózati rendszerhiba, a felmérésben résztvevők 69 százaléka jelölte meg ezt, de szintén sokan (62 százalék) számolt be műszaki/technikai probléma miatti hálózati rendszerhibáról. Az otthoni hálózat túlterheltsége a válaszadók valamivel több mit ötödénél okozott eddig gondot. (A felmérésben résztvevők több lehetséges választ is megjelölhettek.) A legtöbb esetben sikerül gyorsan elhárítani a problémát, a válaszadók mintegy kétharmada többnyire egy óránál rövidebb idejű áramkimaradást tapasztalt. Meglepően magas, 58 százalék volt viszont azok aránya, akik szembesültek már több órás áramszünettel, sőt, a felmérésben résztvevők 3,1 százaléka még ennél is hosszabb, akár napokig elhúzódó áramkimaradásról is beszámolt.

Ha nincs otthon áram, az nem csak bosszúságot okoz, de meglehetősen sokan vannak, akik anyagi károkat is elszenvedtek már ilyen helyzet miatt. A válaszadók többsége, 56 százaléka szerencsésnek mondhatja magát, mert még nem érte semmilyen kár a váratlan áramszünet miatt. Viszont valamivel több mint egyharmaduknak egyszer már keletkezett anyagi kára ilyen helyzetben, közel 10 százalékuknak pedig többször is. Azok közül, akiknek anyagi kára is keletkezett áramszünet miatt 54 százalék esetében 10 és 50 ezer forint közötti volt a veszteség. A válaszadók kicsit több mint ötöde 50 és 100 ezer forint közötti kárral szembesült, és majdnem 10 százalék jelezte, hogy 100 ezer forintnál is nagyobb volt a kára. Az anyagi veszteségek közül a leggyakoribb a leolvadt hűtőszekrény, fagyasztóláda és emiatt tönkrement élelmiszer – az anyagi kárt elszenvedők fele jelölte meg ezt. 14 százalékuk jelezte, hogy az áramszünet miatt a munkájával kapcsolatos fontos feladatát nem tudta elvégezni, ebből származott forintosítható kára, 9 százaléknál pedig az online ügyintézés nem jött össze időben az áramkimaradás miatt.

A felmérésből az látszik, hogy bár sokan elgondolkodtak már azon, hogyan védekezhetnének a hasonló károk ellen, tényleges lépést viszonylag kevesen tettek eddig. A válaszadók közel negyede jelezte, hogy gondolt már arra, hogy beszerezzen szünetmentes tápegységet és keresi is a legjobb opciókat. Kicsit több mint felüknek – 54 százalék – szintén eszébe jutott már ez a megoldás, de még nem tettek konkrét lépéseket. A válaszadók 22 százaléka pedig még nem gondolt erre. Egy ilyen eszköz kiválasztásánál a legtöbb fogyasztó számára az energiahatékonyság a legfontosabb, vagyis a lehető legjobb teljesítmény mellett a legkisebb fogyasztás. Ezt a válaszadók 54 százaléka helyezte első helyre a szünetmentes tápegység vásárlása során felmerülő szempontok között. A felmérés alapján a hazai fogyasztóknak az is fontos, hogy kitől származik az adott berendezés, a megkérdezettek fele emelte ki ugyanis a döntési szempontok között azt, hogy szünetmentes tápegységekre szakosodott gyártótól legyen az eszköz. A felmérésben résztvevők számára egyaránt fontos még a teljesítmény és a garancia időtartama, 47-47 százalékuk emelte ki ezt a két tényezőt.

„Mi is meglepődtünk azon, hogy milyen magas azok aránya, akik konkrét anyagi károkkal is szembesültek a váratlan áramkimaradások miatt. Bár Magyarországon nemzetközi összevetésben is stabil, megbízható a villamos hálózat, érdemes felkészülni az áramszünetekre. A felmérésünkben résztvevők is jelezték, hogy az időjárás az áramkimaradás leggyakoribb oka, és mivel egyre szélsőségesebbé válik időjárásunk a klímaváltozás miatt, fel kell készülnünk a gyakori, nagy viharokra és azok következményeire. A szünetmentes tápegységek a váratlan áramszünetek idején is biztosítják elektromos berendezéseink folyamatos működését, vagyis egy ilyen eszköz beszerzésével sokat tehetünk az anyagi károk elkerüléséért”

– mutatott rá Gendúr István, a Schneider Electric Secure Power üzletágának vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A magyarok harmadát érte már anyagi kár áramkimaradás miatt appeared first on Műszaki Magazin.

A kvantummechanika – az elektronok, atomok, és más kis méretű részecskék viselkedését leíró fizikai elmélet – eredményeinek informatikai hasznosítása néhány évtizede merült fel. Ezen az új tudományterületen, a kvantuminformatikában a magyar kutatók kezdetektől jelentős eredményeket értek el. Mára a kvantumalapú kommunikációs és számítási technológiák fejlettsége elérte azt a szintet, hogy megjelenhetnek az első gyakorlati alkalmazások, különösen a titkosítás és a nehéz számítási feladatok megoldásának a területén.

A titkosított kommunikáció mindennapi életünk részévé vált: ha mobiltelefonozunk vagy az Internetet használjuk, eszközeink rejtjelezéssel biztosítják, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá az adatokhoz. A jelenleg elterjedt titkosítási technológiák biztonsága matematikai sejtésekre épül. Ez a vélt biztonság az új (pl. kvantum-) számítási technológiák esetleges elterjedésével kérdésessé válhat. A kvantumtitkosítás biztonságát viszont a fizikai törvények garantálják: a lehallgatáshoz a kvantummechanika törvényeit kellene megsérteni.

Magyarország is csatlakozott az Európai Unió által 2019-ben indított EuroQCI kezdeményezéshez, melynek célja, hogy az európai országok létrehozzák az első, kvantumos titkosításra épülő távközlési csatornákat. Az ehhez kapcsolódó pályázaton nyertes QCIHungary konzorcium célja a nemzeti kvantumkommunikációs infrastruktúra kiépítése. A konzorcium tagjai: a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Informatikai Kara, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kara, valamint a Magyar Telekom és a Vodafone mint partnerek.

Az ELTE Informatikai Karán az ID Quantique svájci cég által gyártott ún. optikai kvantum-kulcsszétosztást megvalósító, kereskedelmi forgalomban kapható eszközt tesztelhették és próbálhatták ki a kar kutatói. A kvantum-kulcsszétosztás az ilyen típusú titkosított kommunikáció fő lépése. Az összeköttetés az egyetem Lágymányosi és Trefort-kerti kampusza között, hagyományos távközlési hálózaton valósult meg, kb. 5 km hosszú üvegszálon. A rendszer működését július 26-án demonstrálták az ELTE kutatói, Csák János kulturális és innovációs miniszter jelenlétében. A bemutató során egyirányú, kvantumosan titkosított videókapcsolatot hoztak létre. Az elnyert európai projekt keretében hasonló, erősen titkosított adatkapcsolatok fognak létrejönni Budapest és több magyar nagyváros között, valamint két, érzékeny adatokat kezelő budapesti adatközpont éles üzemben fog kvantumtitkosítással kommunikálni. Ennek megvalósítását az elvégzett tesztelés során szerzett tapasztalatok nagyban segítik majd.

A kvantumtitkosítás mellett a kvantuminformatika több területén folyik jelentős kutatás-fejlesztés Magyarországon. Ezeket a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium fogja össze, melynek keretében a Wigner FK, az ELTE és a BME munkatársai kvantumszámítógépek szimulációjával és az ilyen eszközök különféle alkalmazásaival, pl.  nehéz, szuperszámítógéppel is kezelhetetlen tervezési, optimalizálási feladatok megoldásával, vagy a mesterséges intelligencia kvantumalgoritmusokban való felhasználásával is foglalkoznak.

The post Kvantum-kulcsszétosztáson alapuló kommunikáció megvalósítása az ELTE Informatikai Karán appeared first on Műszaki Magazin.

Az eszköz mind az alap-, mind pedig az alkalmazott kutatásban versenyképessé teheti a magyar kutatócsoportokat a nagy horderejű, interdiszciplináris innovációk területén.

Bár a kvantumos jelenségeken alapuló számítások konkrét alkalmazásokban megmutatkozó előnyei még korlátozottak és nem beszélhetünk ezen a területen igazi versenyről, abban konszenzus van, hogy a kvantumszámítógépek a jövőben jelentős, alapvető hatást gyakorolnak az informatikai trendekre és hamarosan eljöhet az idő, amikor részben át is írják annak szabályait.

A magyarországi kvantuminformatikai kutatásokat a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium intézményeken és diszciplínákon átívelő tevékenysége fogja össze jelenleg a legszélesebb körben. Az ELTE Informatikai Karán és Természettudományi Karán a következő területeken végeznek kutatásokat: kvantumszámítógépek programozását megkönnyítő programozási nyelvek és szoftverfejlesztési eszközök (fordítóprogramok, elemző, profilozó és refaktoráló eszközök), klasszikus és kvantumos programelemek egyesítése, kódoptimalizálási módszerek, kvantumalgoritmusok, kvantumszámítógép-szimulátorok, posztkvantum kriptográfia, valamint optikai és kvantumoptikai alapjelenségek kísérleti úton való tanulmányozása. (Az ELTE TTK-n folyó kvantuminformatikai kutatásokról Rakyta Péter PhD-hallgató előadását itt nézheti meg.)

A Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratóriumot bemutató videó

Az ELTE a Laboratóriumban folyó kutatómunka infrastrukturális háttereként 2021 végén szerzett be egy Közép-Európában egyedülálló, a világ élvonalát képviselő fotonikus processzort. A fotonikus processzorok kulcsfontosságúak mind a kvantumos, mind a fényt használó információfeldolgozási feladatokban. Mivel a lineáris optikai kvantuminformáció-feldolgozáshoz nagyméretű és alacsony veszteségű programozható fotonikus processzorokra van szükség, a Laboratórium támogatásával az ELTE választása egy egyetemi startup, a University of Twente campusán működő QuiX Quantum univerzális kvantumfotonikus processzorára esett.

Vattay Gábor, a Természettudományi Karon működő tudományos műhely vezetője elmondta, ez egy kis veszteségű, 8 üzemmódú, hangolható lineáris interferométer. A nyalábokra osztott lézersugár interferenciáját mérő műszer a hullámvezetők elrendezése miatt tetszőleges lineáris optikai transzformációt, azaz számítási műveletet tesz lehetővé. A műveleteket a processzorhoz csatlakoztatott hagyományos számítógépen futó program vezérli.

Az eszköz programozása egy unitér mátrix segítségével történik. A jelenleg 8*8-as mátrix alatt a processzor meghatározott megbízhatósággal hajtja végre a programot. A program megbízhatósága mérhető, és az előforduló hibák mintázatai akár gépi tanulási algoritmusok segítségével detektálhatóak. E tudás birtokában az ELTE-n különféle hibajavítási technikákat dolgoznak ki, és a kutató akár egy egyszerű önellenőrzéssel átalakíthatja a mátrixát úgy, hogy a mérési eredmény az elvárthoz a lehető legközelebb legyen.

Az új típusú számítógép-architektúrák nem jelentenek gyakorlati megoldást minden számítási problémára, de rendkívül jól használhatók olyan problémák esetén, amelyekhez nagyszámú lehetséges kombináció kiszámítása szükséges. Nagy hatékonyság várható például a gépi tanulás, a kombinatorikus optimalizálás, az adatbázis-keresés, a portfólió-optimalizálás területén. A kiberbiztonság szempontjából fontos alkalmazási lehetőség a véletlenszám-generálás, valamint a nagy számok faktorizációja.

A kvantumos és fotonikus eszközök jelenleg drágák, rossz a hibatűrésük, (bizonyos fajtáik) nagyok, és speciális környezetet igényelnek, ezért a fejlesztési folyamat sikerének zálogai a felhasználóbarát architektúrák és a felhőben való használhatóság, az infrastruktúra megosztása, a hozzáférés biztosítása és a szimuláció.

Az Informatikai Karon  Kozsik Tamás és kutatócsoportja által fejlesztett, szabadon hozzáférhető Piquasso szimulátor hatékonyságát tekintve a világ legjobbjai közé tartozik. Az alkalmazás bizonyos számításokban akár négyszer gyorsabb, mint a jelenleg piacvezető TheWalrus (Xanadu) szimulátor, sőt a kutatók FPGA-alapú számításgyorsítójával ez az előny 13-szorosra is növelhető. A kvantumszimulátorok a kvantumalgoritmusok futtatására alkalmasak kvantumszámítógép nélkül, így megkönnyítik az algoritmusok tesztelését és a hibakeresést. Jelenleg a szimulátorok kapacitása még jelentősen meghaladja a fizikailag megvalósított kvantumszámítógépekét, de ez a trend hamarosan megfordul.

A kvantumprocesszor kicsomagolása a Természettudományi Kar videóján

A következő évek nagy kihívása, hogy K+F+I eredményeik mennyire teszik a magyar kutatócsoportokat versenyképessé az európai zászlóshajó programban, kellően sikeresek leszünk-e a nagy horderejű interdiszciplináris tudományos és technológiai kihívásokat célzó kutatási tevékenységek koncentrációjában, az eredmények technológiai, üzleti becsatornázásában. Az ELTE-n üzemelő kvantumhardver a közeli jövő egyik nagy ígérete ebben az irányban.

A Laboratórium kutatási eredményei bekerülnek az ELTE oktatási programjaiba. Idén augusztusban pedig várja az érdeklődő hallgatókat és fiatal kutatókat a Posztkvantum Kriptográfia Nyári Egyetem az Informatikai Karon, ahol akadémiai és ipari területről érkező vezető nemzetközi kutatók tartanak majd előadásokat.

The post Megérkezett az ELTE-re a Közép-Európában egyedülálló kvantumprocesszor appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric új, átfogó megközelítést vázol a jövő infrastruktúráinak kialakítására, amelynek köszönhetően nem csak ellenállóbbak lesznek a közszolgáltatások mögött álló rendszerek, de kezelhetővé válnak a gyors városiasodással járó problémák is.

Az előrejelzések szerint 2050-re világszerte több mint hatmilliárd ember él majd városokban, emiatt egyre nagyobb igény lesz arra, hogy az infrastruktúra a váratlan helyzetekben is működőképes, megbízható legyen és minél kisebb károsanyag-kibocsátással járjon. A gyorsan fejlődő városoknak egyszerre kell kezelniük a tömegesen elterjedő elektromos járművek jelentette kihívást, a közösségi közlekedés elektromos alapokra helyezését, illetve alkalmazkodniuk kell ahhoz, hogy az okosépületek ellátását egyre inkább megújuló forrásból származó energiával oldják meg, valamint elterjednek a mikrohálózati technológiák.

A népesség bővülése együtt jár az energia iránti kereslet növekedésével, ráadásul ez az igény erősen ingadozó lesz, a saját energiatermelési képességgel rendelkező “prosumerek” megjelenéséhez fog vezetni, akik egyszerre lesznek energiafogyasztók és termelők. Mindez további terhet ró az elöregedő villamos infrastruktúrára, amelynek hatékonyabbá és rugalmasabbá kell válnia ahhoz, hogy az energetikai szektor átalakulását kiszolgálhassa. Az éghajlatváltozás miatti egyre szélsőségesebb időjárás is komoly kihívást jelent, becslések szerint évente mintegy 300 milliárd dollárba kerül világszerte a vállalkozásoknak a villamos hálózatokban, közművekben, közlekedési infrastruktúrában keletkezett károk kezelése.

A Schneider Electric, az energiagazdálkodás és az automatizálás digitális átalakításának vezető vállalata a felmerülő kihívásokra válaszul kidolgozta a jövő infrastruktúrájának alapját, ami egy integrált megoldáscsomag, és amelynek segítségével intelligens és környezetbarát rendszert lehet kialakítani. A „Jövő infrastruktúrája” átfogóan közelít az energiaellátáshoz, miközben megoldást kínál az urbanizáció és az éghajlatváltozás okozta kihívásokra is. Az integrált megoldások magukban foglalják az adatvezérelt, aktuális helyzetet felmérő szoftvereket, a hatékonyabb működést és az üzletmenet folytonosságát biztosító szolgáltatásokat, az elektromos mobilitást, a zöld technológiákat támogató fejlesztéseket, valamint az energiaátmenetet felgyorsító programokat.

“A váratlan helyzetekben is ellenállónak bizonyuló infrastruktúra a termelékenység és a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb elősegítője. Az éghajlatváltozás és az urbanizáció gyors növekedése azonban még fontosabbá tette, hogy a kormányok, az önkormányzatok és a közcélú infrastruktúra tulajdonosai, az energiahálózatok üzemeltetői és a közlekedési szolgáltatók a gazdasági növekedés támogatása érdekében jól átgondolt beruházásokat hajtsanak végre intelligensebb és zöldebb megoldásokat választva. Az éghajlatváltozás, az egyre gyakoribb természeti katasztrófák és a gyors urbanizáció idején az infrastrukturális rendszerekre óriási nyomás nehezedik, hogy rugalmas és megbízható szolgáltatásokat nyújtsanak. Mivel a városi környezet nagymértékben támaszkodik az infrastruktúra azon képességére is, hogy kezelni tudja a tömegközlekedés elektromos alapokra helyezését, az infrastruktúra zöld forradalmára van szükség az energiaáramlás és a közlekedés fenntartása, valamint az üzleti élet és a társadalom éghajlatváltozással szembeni védelme érdekében” – mutatott rá Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Power Systems and Services” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.

The post Időjárás okozta károk kezelése vállalkozásoknak appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt két évben felgyorsult digitális átalakulás miatt fokozódó kockázat miatt ma már szinte minden vezetőnek van legalább egy olyan cég az ismeretségi körében, ahol már történt támadás és ellopták a cég adatait vagy kitörölték azokat.

„A cégek nem szívesen beszélnek ezekről a problémákról. Sőt az is jellemző, hogy ha megtörtént a baj, akkor elgondolkoznak, de a „tűzoltáson” kívül mégsem tesznek hosszú távon semmit. Pedig, ha mindössze öt fontos szempontot figyelembe vesznek és ezekre időt és pénzt is áldoznak, sokkal biztonságosabbá tehető az informatikai rendszerük”

– osztotta meg tapasztalatait Juhász Viktor, a felhőmegoldásokat szállító iSolutions Kft. ügyvezetője.

Az informatikai rendszerre úgy kell tekinteni, akár egy autóra

Az informatika területére is jellemző az a régi szokás, hogy csak akkor tesznek valamit a cégek vezetői, ha már megtörtént a baj.

„A legjobban az autószereléshez lehet hasonlítani a jelenlegi helyzetet. Sokakban még máig az a hit él, hogy elég akkor vinni a szerelőhöz az autót, ha elromlik. Pedig, ha folyamatosan karban van tartva, a megfelelő időközönként szervizbe visszük, akkor összességében sokkal kevesebb hibával számolhatunk. Hosszútávon pénzben sem kerül olyan sokba, mint egy nagyobb hiba. Ugyanez igaz az informatikai rendszerek biztonsági megoldásaira is”

– véli Juhász Viktor.

A szakember szerint öt fontos területre érdemes a vállalkozásoknak fókuszálni:

„megbízható rendszergazda, folyamatos biztonsági mentés, felhő alapú IT rendszer, a rendszerek naprakészen tartása folyamatos frissítésekkel és hatékony vírusírtó programok használata. Ezek mindegyikére kiemelt figyelmet kell fordítani, nem elég egyet-egyet rendbe tenni, mert mindegyik összefügg egymással és érdemes rendszerben kezelni őket, hogy átfogó legyen a védelem”

– hangsúlyozza a szakember.

A jó rendszergazda mindennek az alapja, de csak kevesen áldoznak rá

Nagyon fontos, hogy legyen egy jó rendszergazdája a cégnek, aki az előbb említett szempontokat tökéletesen szem előtt tartja és önállóan végzi a munkáját. Tehát nem kell mindig figyelmeztetni és nem csak problémák esetén segít a „tűzoltásban”.

„Tévhit, hogy ezek a szakemberek nagyon sokba kerülnek, cserébe rájuk bízhatja a cég az egész informatikai rendszer működtetését”

– vázolta fel Juhász Viktor. Amire pedig a rendszergazdával közösen első körben figyelni kell, az a folyamatos mentés. Minden adatot naponta menteni kell, ami az informatikai rendszerben megtalálható, azaz a számítógépen vagy a szervereken van: e-mailek, naptárbejegyzések, dokumentumok, vállalatirányítási rendszerek adatbázisai stb. Tényleg szó szerint mindent, ami számítógéppel elérhető.

Ezeket a mentéseket, amiket automaták készítenek, kézzel, azaz a rendszergazda által ellenőrizni kell, hogy hibátlanul lefutottak-e. Ezután következnek a frissítések: mindent naprakészen szükséges tartani az informatikai rendszerben, folyamatosan fel kell tenni az összes frissítést. Sokan élnek abban a tévhitben, hogy a számítógép frissíti önmagát, de valójában ez az összes frissítés töredéke, mindössze húsz százalék. A többségük arra vár, hogy valaki elindítsa. Egy jó rendszergazda egyébként erre is ügyel saját magától és nem csak akkor jelentkezik, ha már hiba van a folyamatban.

Magyarországon a cégek hetven százaléka még mindig ingyenes vírusirtót használ

Juhász Viktor hangsúlyozza: kritikus pontja az informatikai védelemnek a hatékony vírusírtás. Ezt elméletben mindenki tudja, a gyakorlatban azonban sok kkv nem veszi elég komolyan a veszélyt.

„Egy megbízható, fizetős víruskereső naprakészen tartja magát és tényleg rengeteg támadástól megvéd, a zsarolóvírusoktól is. Fut a háttérben, teszi a dolgát és valóban figyeli a számítógépet. Ez az egyik legegyszerűbb védekezési mód és igazság szerint nagyon olcsó is, körülbelül 400 forint tipikusan gépenként havonta. A zsarolóvírusok ellen speciális funkciókkal is rendelkező változat sem vágja földhöz a vállalkozókat: 900 forintba kerül havonta.”

Egy olyan kkv, amelyik valóban komolyan veszi a kritikus szempontokat, tehát van egy jó üzemeltetője, aki odafigyel és naprakészen tartja a gépeket, folyamatosan történik rendes mentés és hatékony a víruskeresés, akkor a támadások több mint kilencven százaléka megelőzhető. Ha mégis megtörténik a támadás, akkor pedig nem történik kár.

„A jó rendszergazda valóban egy “gazda”, aki figyel és előre gondolkodik. A nyájon, vagyis a cégen tartja a szemét, hogy az jól érezze magát és tudjon fejlődni. Hogy hogyan lehet észrevenni a rossz gazdát? Az árulkodó jelei a következők: fut a problémák után, tüzet olt, a vezető jobban látja a problémát, mint ő, és láthatóan szervezetetlenül és kevésbé koncentráltan végzi a feladatait.”

– zárta Juhász Viktor.

The post Ez az öt egyszerű lépés óvhatná meg a magyar kkv-kat a milliós károktól appeared first on Műszaki Magazin.

Kifejtette, habár a vevői igények továbbra is magasak a modelljeik iránt, értékesítési terveiket mégis kénytelenek folyamatosan felülvizsgálni, és a legyártható darabszámokhoz igazítani. Kiemelte, a hazai piacon még nem növekedett számottevően a várakozási idő, köszönhetően annak, hogy észlelve a várható nehézségeket az év első felében nagyobb készletekkel dolgoztak. Egyes ritkább felszereltségek esetében fordulhat elő kisebb csúszás, ugyanakkor az elkövetkező hónapokban – a magas vevői igények és az alacsony készletszintek miatt – a várakozási idő növekedésére kell számítani.

KÖZÖLTE, A NEMZETKÖZI CHIPHIÁNY OKOZTA KIESÉS MIATT AZ EREDETILEG TERVEZETT 143 000 JÁRMŰNÉL KEVESEBBET FOGNAK KÉSZÍTENI ESZTERGOMBAN AZ IDÉN, A CSÖKKENÉS MÉRTÉKE AZ ALKATRÉSZHIÁNY UTOLSÓ NEGYEDÉVES ALAKULÁSÁTÓL FÜGG.

A Magyar Suzuki a cég korábbi tájékoztatása szerint 2020-ban 112 475 gépkocsit gyártott. A tavaly eladott 111 044 esztergomi gyártású Suzuki 87 százalékát exportpiacokon értékesítették. 2019-ben még 185 ezer itt készült autót adtak el.

A kommunikációs vezető jelezte, hogy a nemzetközi helyzet következtében növekedtek a gyártási költségek és ezek hatásait kénytelenek részben beépíteni az áraikba. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Suzukinál a foglalkoztatottak létszáma e helyzetben is állandó, a munkabérek kifizetése folyamatos, a dolgozók havi béres elszámolásban vannak.

Bonnár-Csonka Zsuzsanna rámutatott, amint más piaci szereplők, úgy a Magyar Suzuki sem látja pontosan, hogy meddig tarthat még az autóipar működése szempontjából meghatározó csiphiány. A cég elektronikai alkatrész beszállítóival közösen folyamatosan figyeli és elemzi a piaci helyzetet, és azon dolgozik, hogy a gyártás ellátása folyamatos legyen.

Az Audi Hungaria működésére szintén jelentős hatást gyakorol, hogy a félvezetők iránti megnövekedett igények az alkatrészszállítások kiesését vagy jelentős késését okozták. A cég tájékoztatása szerint ennek következtében az elmúlt időszakban több műszakot le kellett mondani a motor- és a járműgyártás területén egyaránt.

Jelenleg az Audi Hungaria motor- és járműgyártásában a gyártási program szerint zajlik a termelés – közölték. Ugyanakkor az alkatrészellátási fennakadások következtében átmenetileg az alkatrészellátáshoz kell igazítani a termelést, ennek következtében a jövőben is előfordulhatnak műszaklemondások – jelezték.

“A konszern mindent megtesz annak érdekében, hogy az alkatrészellátási hiányt a lehető leggyorsabban megoldja, és hatását a lehető legminimálisabbra mérsékelje”

– hangsúlyozták. Hozzátették, a vállalat rugalmas termelésszervezésének köszönhetően tudja kezelni a félvezetőhiány miatti termelésingadozást, így ennek nincs hatása az Audi Hungaria határozatlan munkaszerződéssel rendelkező törzsállományának foglalkoztatására.

A 2021-es év gyártási volumenére nagyban kihat a félvezető-ellátás bizonytalansága – mutattak rá, pontos prognózisra azonban az állandóan változó körülmények miatt nem vállalkoztak. A cég korábbi tájékoztatása szerint tavaly 155 ezer 157 járművet készítettek Győrben, ez 9660 darabbal volt kevesebb, mint az előző évben.

Az Audi Hungaria közölte, folyamatosan elemzik a történéseket, és szoros egyeztetésben állnak beszállítóikkal, a logisztikai partnerekkel és a konszern további gyártótelephelyeivel. A cég azzal számol, hogy a félvezető-ellátás helyzete a következő hónapokban is turbulens marad. A vállalat tájékoztatása szerint a csiphiány okán az autók megrendelésétől számított átfutási idő bizonyos modelleknél megnövekedhet. Ezzel kapcsolatban a márka magyarországi importőre, a Porsche Hungaria adott tájékoztatást.

BUJÁKI ZSOLT KOMMUNIKÁCIÓS VEZETŐ ELMONDTA: A CSIPHIÁNY SZÉTZILÁLTA AZ ÉRTÉKESÍTÉSNÉL KORÁBBAN VÁLLALT PRECÍZ HATÁRIDŐKET, A MEGRENDELÉSTŐL AZ AUTÓK ÁTVÉTELÉIG A KORÁBBAN, NORMÁL ÜZLETMENETBEN JELLEMZŐ 8-12 HÉT AKÁR NÉGY HÉTTEL IS NÖVEKEDHETETT FELSZERELTSÉGTŐL FÜGGŐEN, DE JELENLEG, EXTRÉM ESETBEN ENNÉL SOKKAL NAGYOBB CSÚSZÁS, MODELLTŐL ÉS FELSZERELTSÉGTŐL FÜGGŐEN AKÁR 6-12 HÓNAP IS ELŐFORDULHAT.

A harmadik magyarországi autógyártó, a kecskeméti Mercedes-gyár idén háromszor is kénytelen volt leállítani a termelést a beszállítói nehézségek okozta alkatrészhiány miatt. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. korábbi tájékoztatása szerint januárban, áprilisban és augusztusban is termelési szünetre kényszerültek. Akkori közlésük szerint a gyár a helyzethez a termelés rugalmas módosításával alkalmazkodott, a termelési szünet idejét karbantartási tevékenységekre és az új modell sorozatgyártásának előkészületeire használták fel.

A kecskeméti gyárban 2020-ban több mint 160 ezer autót gyártottak, 2019-ben még 190 ezret. A Daimler német autógyártó autói iránti kereslet továbbra is erős volt az idén, a cég második negyedéves gyorsjelentésében jelentős nyereségről számolt be, ám arra figyelmeztetett, hogy a félvezetők hiánya a második félévben már visszaveti az értékesítést és jövőre is éreztetni fogja hatását.

Arról, hogy a járvány okozta összeomlás után a legtöbb szereplő erőteljes felpattanásra számított az autóiparban idén, a drámai méreteket öltő globális chiphiány viszont darabokra zúzta ezeket az optimista várakozásokat, az alábbi elemzésünkben írtunk részletesen:

Forrás: Portfolio

The post Megszólaltak a magyar autógyárak: hatalmas károkat okoz és hónapokig sújthat a chiphiány appeared first on Műszaki Magazin.