Szükségszerű-e, hogy ez így legyen? Okozhat-e konfliktust vagy erősíti a generációk együttműködését az innovációs nyomás? Problémaként vagy lehetőségként kezeljük-e a korosztályok különbözőségét? Hasonlóan sürgető és megoldásra váró kérdésekre keresik a választ a Bosch Podcast legfrissebb adásának szakértő vendégei, Steigervald Krisztián és Somogyi András.

Az innováció ma már nemcsak a technológiai fejlődés szinonimája, hanem egy olyan jelenség, amely korosztálytól függetlenül mindannyiunk életét drasztikusan átalakítja. Ennek generációs okait és következményeit veszik sorra a Bosch Podcast extra epizódjának vendégei, Steigervald Krisztián generációkutató és Somogyi András, a Bosch csoport humánerőforrásért felelős alelnöke Magyarországon és az Adria régióban. A műsorban a Bosch Z generációs mérnökei és szakértői is megszólalnak. Az adás házigazdája Varga Zita Hella, a magyarországi Bosch csoport vállalati kommunikációért felelős PR menedzsere.

Rapid világban élünk, innovációs nyomás alatt a generációk

Nem is olyan rég – alig pár évtizede – egy diploma még olyan tudást adott, ami az egyetem befejezését követő 20-30 évre egyértelműen meghatározta a karrierutat. A világ azóta extrém módon felgyorsult, és a megtanultakat szinte már másnap el kell kezdeni frissíteni, megújítani vagy akár az alapoktól újraépíteni.

„Mindenhol erősödő igény, szinte kényszer, hogy egyre gyorsuló ütemű innovációk szülessenek. Gyorsan hozzászokunk, és még gyorsabban beleununk egy-egy innovációba, és ha aztán nem jön egy újabb, akkor hiányérzetünk támad”

– fogalmaz az adásban Steigervald Krisztián generációkutató. A fokozott tempóval mindenki lépést akar tartani – a vállalatok, a fogyasztók, a munkavállalók és a vezetők egyaránt.

Dopping vagy kihívás?

Nem meglepő, hogy a nagy tempójú változásokhoz a fiatalok adaptálódnak a legkönnyebben és leglelkesebben, miközben más korosztályok megfontoltabban haladnának, szelektálnak az újdonságok között, és nem tekintik feltétlenül jobbnak azt, ami új. A Z generációsok a folytonosan gyorsuló világba már beleszülettek. Ők azok, akiknek a változás nem megoldandó kihívás többé, hanem inspiráció és dopping. Ők azok, akik nem fogadják el a szokásokat és a tekintélyek által meghozott szabályokat, hanem megkérdőjelezik azokat, meggyőző érveket, magyarázatot, hiteles válaszokat várnak.

Jönnek az ötgenerációs munkahelyek

Steigervald Krisztián szerint nemcsak a változások üteme szédítőbb, mint korábban volt, hanem a vállalatok korösszetétele is egyre szélesebbre nyílik, főleg a folyamatosan kitolódó nyugdíjkorhatár miatt.

„Régen a kiszámíthatósághoz hozzájárult, hogy kevesebb generáció dolgozott együtt, ma már négy-, lassan ötgenerációs munkahelyekről beszélhetünk”

– tekint a jövőbe a kutató. Nem csoda, ha a vállalatokat élénken foglalkoztatja, milyen változást hoznak a fiatalok, miben mások, hogyan hatnak a szervezetre, és milyen a kapcsolatuk a többi generációval.

Az egyik Z generációs megszólaló a podcastban gyakorlati példával is szolgál:

„Sokkal szívesebben írok egy e-mailt, üzenetet, mert szerintem jóval egyszerűbb így gyorsan elintézni egy problémát. Más generációk szeretnek inkább telefonon felhívni, meetinget szervezni. Természetesen ez személyesebb és több pontot tudunk érinteni, viszont sokkal több időt vesz el, és talán ez is frusztrációt szülhet közöttünk.”

A Z generáció máshogy gondolkozik, más kommunikációt igényel, más stílusban, más gondolatokra fogékony. Somogyi András humánerőforrásért felelős vezetőként úgy látja, hogy a vállalatok számára ez egyszerre ad feladatot és motivációt, a menedzsmentet és a munkatársakat is rákényszeríti az önreflexióra, a szervezeti változásra, amiből nemcsak a Z, hanem minden generáció profitálhat.

A kölcsönösségen a hangsúly, de mit tehetnek a vállalatok?

„A korábbi tekintélyalapú családmodelltől és a hasonló elven működő vezetéstől jó ideje elmozdultunk már a kölcsönösség felé, otthon és a munkahelyeken is. A sikeres vállalatoknak ma transzparens vezetésre, partneri viszonyrendszerre érdemes törekedniük a kollégákkal”

– vallja Steigervald Krisztián.

Somogyi András a kollégák személyes nyitottságát és egyéni felelősségét is fontosnak tartja a kooperációban, de a vállalatok szerepét ő is hangsúlyozza. Szerinte egy 10-15 évvel ezelőtti vállalatvezetői szemlélettel a mai generációs viszonyokat már lehetetlen kezelni.

„A Boschnál nemcsak termékinnovációban gondolkodunk, hanem az újításra, jobbításra törekszünk minden téren. Többféle hatékony megoldással segítjük a generációk közti együttműködést és a kölcsönös megértést.”

Ide tartoznak a célzott tréningek, a véleménycserét és visszajelzést szolgáló platformok, az életkori szempontból diverz, vegyes munkacsoportok, sőt a fizikai környezet és a terek tudatos kialakítása is. Ezek mind az egymáshoz való sokoldalú kapcsolódást támogatják a vállalaton belül.

Csak együtt sikerülhet                      

A generációk közötti egyensúly kapcsán Steigervald Krisztián arra hívja fel a Bosch podcast hallgatóinak figyelmét, hogy a Z generációs igényekhez való rugalmas alkalmazkodás nagyon fontos, de nem minden. Véleménye szerint a vállalatok egyik legfontosabb kihívása az lesz a jövőben: ne engedjék meg maguknak azt a luxust, hogy csak a Z generációban hisznek, csak rájuk fókuszálnak, és közben a 40-45 év fölötti kollégákat nem támogatják kellően a fejlődésben. A szakember szerint egyszerre kell tudni kezelni a különböző generációk eltérő igényeit, tanulási stílusát és pszichológiai szükségleteit.

A podcastban elhangzó Z generációs vélemények is az együttműködés és az egymástól való kölcsönös tanulás fontosságát hangsúlyozzák a korosztályok között:

„Amit mi meg tudunk mutatni az idősebb generációnak, az a nyitottság. Ők viszont olyan mély szakmai tudással, tapasztalattal rendelkeznek, hogy ennek a kettőnek a keveredése lehet talán a jó út. Mi hajlamosak vagyunk gyorsan kivitelezhető, azonnali megoldásokat javasolni, ők jobban látják a döntések hosszú távú következményeit. A mi világunk kezd átbillenni a digitális, online térbe, az ő életükben nagyon fontosak a személyes kapcsolatok, ezt nekünk, fiatalabbaknak is át kellene vennünk.”

Somogyi András a Bosch részéről úgy látja, hogy a generációs szakadék a vállalat és a munkavállalók közös akaratával és nyitottságával átugorható. A cég értékei és kultúrája révén a generációkon átívelő együttműködés megerősíthető.

Bosch Magyarország Podcast: technológiáról közérthetően

A Bosch Magyarország Podcast az innováció és a kutatás-fejlesztés legaktuálisabb témáival, szakértő vendégek segítségével közérthető válaszokat keres a jövő technológiájának legégetőbb kérdéseire. Aki szeretne többet megtudni a sokgenerációs munkahelyek és az innováció kapcsolatáról, a válaszokat meghallgathatja, sőt meg is nézheti a Bosch Magyarország Youtube, Spotify, Apple Podcasts, és Simplecast podcast-csatornáin!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ötgenerációs munkahelyeké a jövő: újra kell tanulnunk a felgyorsult világot appeared first on Műszaki Magazin.

A megfelelően méretezett parkok évi több tíz milliós megtakarítást és kiszámítható üzemeltetési költségeket jelentenek, miközben az épület ökológiai lábnyomát is radikálisan csökkentik.

A házi napelemes rendszerek (HMKE) legnagyobb problémája, hogy nem akkor termelnek, amikor szükség van az energiára. A termelés és felhasználás között az energiát vagy a hálózatban „tárolják”, ami nagyon kiszolgáltatottá teszi a beruházót a jogszabályi környezet és a hálózatüzemeltető felé, vagy saját akkumulátorkapacitást építenek ki, ami viszont a projektek árát emeli gazdaságtalan magasságba ‒ vezette fel Ohad Epschtein, az ingatlanbefektetéssel foglalkozó Alfa Group vezetője.

Ezzel szemben az irodaként vagy kereskedelmi céllal működő ingatlanokban mindez a „helyén van”, vagyis a szinte kizárólag reggeltől délutánig jelentkező, és a tapasztalatok szerint egy-egy hónapon belül alig hullámzó igény nagyjából egybeesik a termelés időszakával. Egy megfelelően méretezett napelemes rendszer tavasztól őszig szinte folyamatosan fedezni tudja az irodaépület szükségletét, a hálózatból vett energiamennyiség éppúgy minimális, mint a megtermelt felesleg.

Az Alfa Group egyik budapesti irodaépületén 2022 októberében 300 kWp teljesítményű rendszert telepítettek, míg egy budaörsi kereskedelmi központba 260 kWp-nyi napelemtábla került 2021 elején. Az egyenként mintegy 200 000 euróba (nagyjából 76 millió Ft-ba) kerülő beruházások amellett, hogy közelebb viszik a cégcsoportot tervezett, zéróenergiájú állapothoz, vagyis a teljes önellátáshoz, a bérlők és felhasználók számára is komoly haszonnal jártak ‒ hívta fel a figyelmet a vezető.

Az eddig megtermelt és felhasznált áram értéke, ha a közműszolgáltatótól kellett volna megvenni, a 2022-es kiugró árcsúccsal is számolva mintegy 54 millió forint. Ez az összeg, amit a bérlőknek nem kellett kifizetniük a közműszolgáltatók felé. Ennél is jelentősebb, hogy a saját termelés miatt 2022-ben, amikor zűrzavaros viszonyok uralkodtak az energiapiacon, a bérlőik felé tompítani tudták ezeket a hatásokat. Mivel ezekben az épületekben a fűtés és a használatimelegvíz-előállítás is hőszivattyúval történik, a gázárak egyáltalán nem, a villanyárak emelkedése pedig csak minimálisan érintette őket.

A fenti tapasztalatok és előnyök a bérlői és üzemeltetői oldalon is elég evidensek, így elsősorban ennek köszönhető, hogy az amúgy is csökkenő retail- és irodapiaci kereslet egyértelműen az alacsony energiaigényű, megújuló forrásokból működtetett ingatlanok felé tolódott el az utóbbi néhány évben.

Az Alfa Group évekkel ezelőtt célul tűzte ki, hogy teljes nemzetközi ingatlanportfolióját karbonsemlegessé és energetikai szempontból teljesen önellátóvá tegye, ami természetesen a magyarországi épületeikre is érvényes. A cég ennek érdekében rengeteg fejlesztést, energetikai korszerűsítét hajt végre globálisan, Európától kezdve egészen Dél-Afrikáig, így a legutóbb erre kitűzött, 2026-os céldátum teljesen tarthatónak látszik ‒ zárta szavait Ohad Epschtein.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A napelem az irodapiacon kiszámíthatóságot is jelent appeared first on Műszaki Magazin.

Egy friss felmérés szerint a gyártók egyharmada felgyorsítja az automatizálási eszközökbe történő beruházásokat. De hogyan fog ez vonatkozni a kompozit anyagok megmunkálásának nehéz technológiájára? Aaron Howcroft, a Sandvik Coromant globális termékmenedzsere itt elmagyarázza, hogy saját CoroDrill® 863-O vágószerszámuk hogyan segítheti a gyártókat a kompozitmegmunkálás szemléletének újragondolásában – a kémiai gőzölési (CVD) technológiának köszönhetően.

A legtöbb repülőgép-alkatrészen a furatok készítésekor a gyártóknak három esélyük van arra, hogy a furatot helyesen készítsék el – ezután már lehetetlen a furatot az előírt tervezési specifikáción belül átdolgozni. Ha csak egy furat esetén is elszalasztják ezt a három esélyt, az átmérő, a felületkezelés vagy a delamináció miatt, akkor az egész alkatrészt selejtezni kell. Tekintettel a repülőgép-alkatrészek hatalmas értékére, a furatok készítése kockázatos vállalkozás. Ez különösen érvényes a kompozit anyagok fúrásakor, amelyek új követelményeket támasztanak a megmunkálással szemben.

A furatmegmunkálás az egyik leggyakoribb eljárás a kompozitok megmunkálásakor. A két vagy több, különböző fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező anyagot egyesítő kompozit anyagok megmunkálása az anyag szálas részének vágásával, azaz törésével jár. Ha ezt helytelenül végzik, akkor a kompozit anyag rétegei leválnak a helyükről. Ez az úgynevezett delamináció, amely a Sandvik Coromant ügyfelei szerint a termelésüket leginkább korlátozó tényező.

A delamináció hatással van a furatok minőségére és ismételhetőségére, a végtermék minőségére és integritására, valamint a gyártók nyereségére. Azért mondom, hogy integritás, mert a jobb furatminőség létfontosságú az alkatrész meghibásodásának megelőzése szempontjából, és nagymértékben függ a furatok megmunkálásához vagy befejezéséhez használt gyártási eljárásoktól.

A kompozitmegmunkálás során keletkező hő mennyisége is jelentős. Az anyag gyenge hővezetése és a forgács hiánya veszélyt jelent az anyag szálait összetartó gyantára. Más szóval, a kompozitok megmunkálása rávilágít a megmunkálási folyamat olyan gyenge pontjaira, amelyeket egyébként figyelmen kívül hagynánk.

Ezeket a gyengeségeket a piacon kapható kompozit anyagok egyre szélesebb skálája és kiszámíthatatlansága kihangsúlyozza. Ez kihívássá teszi a versenyképes megmunkálást.

Miért említem ezt most? Nos, a COVID-19 korában a furatok minősége vitathatatlanul fontosabb, mint valaha. Az Euromonitor International kutatása szerint a vállalatok mintegy 50%-a tervezi digitális stratégiájának átalakítását. Az Euromonitor 2020-as Voice of the Industry felmérésében a válaszadók egyharmada azt nyilatkozta, hogy fel fogja gyorsítani az automatizálási eszközökbe történő beruházásokat – tehát ezeket a furatokat megfelelően kell kialakítani a személyzet nélküli üzemi forgatókönyvekben.

Ezért a gyártóknak folyamatosan át kell gondolniuk, hogyan járjanak el a kompozitok fúrása során.

Kiszámítható kopás

Megállapítottuk, hogy a furatok felületi integritása valódi aggodalomra ad okot a repülőgépgyártók számára. De milyen szerepet játszhatnak a szerszámok ezeknek az aggályoknak a kezelésében – és hogyan járulhat hozzá a jobb fúrás az automatizálási stratégiához?

Először is nézzük meg azt az ideális helyzetet, amelyre a gyártók törekednek. Olyan furatokat akarnak, amelyek jó minőségűek, következetesek és megismételhetőek. Természetesen minden szerszám elhasználódik idővel, de ennek a kopásnak szerszámról szerszámra következetesnek és kiszámíthatónak kell lennie.

Nem tudom eléggé hangsúlyozni a kiszámítható kopás fontosságát. Általában a CNC-t úgy programozzák, hogy a szerszámot a meghibásodás helyén kihúzza. Tehát, ha a fúró élettartama nem következetes, akkor egy szörnyű, de reális forgatókönyv szerint a legtöbb megvásárolt termék szerszáméltartama 50%-kal csökkenhet. Amikor a Sandvik Coromant fúrószerszámot szállít ügyfeleinek, garantálnia kell, hogy a szerszám minden körülmények között kiszámítható számú percig használható lesz – minden alkalommal!

Az olyan szerszámok, mint a CoroDrill® 863-O fúró, segíthetnek a gyártóknak teljesen automatizálni folyamataikat.

Jobbnak tervezett

Ezért fejlesztette ki a Sandvik Coromant a CoroDrill® 863-O nagy teljesítményű fúrószerszámot kompozitokhoz, beleértve a szénszál- (CFRP) és üvegszál- (GFRP) erősítésű anyagokat is. A fúrószerszámot olyan iparágak számára terveztük, amelyek széles körben használják a kompozit anyagokat, és amelyeknél több méretnyi anyagot kell fúrni egy szerszámmal – például a repülőgépiparban, amely kompozit anyagokat használ a repülőgépek vázainak és egyéb alkatrészeinek gyártásához.

A CoroDrill® 863-O szerszám kifejlesztése során – az O csak kompozitra vonatkozó alkalmazásokat jelent – a szerszámot először a repülőgépiparban a delaminációra leginkább hajlamos anyagra alkalmaztuk. Konkrétan egyirányú rétegelt lemez, hámlóréteg vagy szövött hátoldal nélkül, amelyet leggyakrabban a repülőgépszárnyak és a törzsek esetében használnak. Digitálisan feltérképeztük a delaminációt, hogy pontosan meghatározzuk, hogy a szerszámok élettartama alatt mennyi delaminációt tapasztaltunk.

A számítógépes rendszer nagyon szűk tűréshatárokra volt beállítva, azaz a delamináció szűk tartományát fogaduk el egy adott furatban. Az így kapott adatok alapján optimalizálni tudtuk a fúró kialakításának alapvető szempontjait, például a spirál szögét – vagy a fúró körüli spirálhornyot. A magasabb emelkedésű spirál előnyös a forgácselvezetés szempontjából, így csökkentheti a delaminációt a kilépő oldalon. Ezzel szemben a túl magas emelkedésű spirál a kompozit anyagban a belépő oldalon leválaszthat rétegeket. Bárhogy is legyen, ez azt eredményezheti, hogy a rétegek vagy szálak benyúlnak a furatba.

A CoroDrill 863-O további fő jellemzői a profilja és a minősége. A kompozit anyagok nem homogének, és minden új anyag megjelenése egy gyártási sorozatban egyedi kihívást jelent; saját vastagsága, összetételének típusa és így tovább. A CoroDrill 863-O kiváló tulajdonságai bármilyen anyag megmunkálására alkalmassá teszik.

Aztán ott van az anyagminőség kérdése. A keményfém fúrók jól alkalmazhatók a repülőgép- és űrtechnikai alkatrészek megmunkálásához, mivel a keményfém a forgácsolási geometria és a szár révén erősíti a szerszámot. Ez optimalizálja a forgácsolási műveletet, és maximalizálja a hézagot és az anyag elvezetését. A kompozitok koptató jellege miatt azonban a karbid is gyorsan kopik. Ez problémás, különösen az automatizált gyártási folyamatoknál.

Ennek kiküszöbölésére a CoroDrill 863-O kémiai gőzölési (CVD) technológiával készül. A CVD egy nagyon kemény szerszámanyag, amely ideális kompozitok és szendvicsanyagok megmunkálására. A CVD-rétegek alkalmazása a teljes vágóélre sokkal hosszabb szerszáméltartamot eredményezhet, és a CVD alacsony súrlódási együtthatója és magas hővezető képessége miatt a szerszám vágóélei kevésbé hajlamosak az élrátét (BUE) kialakulására. Mivel a CVD éles marad, elvezeti a hőt, alacsony a súrlódás, és minimálisra csökkenti a furatproblémák kialakulására való hajlamot.

A CVD-minőség tehát előnyösebb ott, ahol a furatok száma magas és nagyobb termelékenységre van szükség.

Jól felszerelt robotok és helyszíni tesztelés

A CoroDrill 863 szélesebb családja már most is hasznára válik a gyártók automatizált gyártóberendezéseinek – mind a CNC-berendezésekben, mind a gyártósoron lévő robotokban. Mivel keményfém, polikristályos gyémánt (PCD) és CVD-bevonatú változatokban kapható, a fúró mindenféle nehéz anyagtípus – kompozitok, alumínium, titán, hőálló szuperötvözetek és rozsdamentes acélok – megmunkálására alkalmas, személyzet nélküli folyamatokban.

A laboratóriumból kikerülve a CoroDrill 863-O teljesítményét egy szénszálas munkadarab fúrásával próbára tették. A szénszál népszerű anyag a repülőgépiparban, mivel a mérnökök az anyag kiváló szilárdság/tömeg arányának köszönhetően könnyebb repülőgép-szerkezeteket tudnak létrehozni.

Egy átlagosan 0,25 hüvelyk vastagságú alkatrészen két fúrást végeztünk a CoroDrill® 863-O geometriával, amely a kompozit anyagok jobb kopásállósága érdekében a CVD saját, O1AD nevű változatát használja. Először a munkadarabot egy 863-O fúróval megmunkáltuk, amelynek vágási átmérője (DC) 6,37 mm (0,25 hüvelyk) volt. Másodszor pedig 4,85 mm-es (0,191 hüvelyk) átmérővel.

A 863-O mindkét készletben és minden szerszámmal kiváló eredményeket mutatott. 400 lyukat fúrtunk a szénszálas anyagba 6,37 mm-es (0,25 hüvelyk), illetve 560 lyukat 4,85 mm-es (0,191 hüvelyk) átmérővel, és az eredmények még a szerszám éltartamának korai szakaszában is figyelemre méltóan jól megfeleltek a laboratóriumi teszteknek.

A Sandvik Coromant Capacity Data Management rendszere segítségével, amely a szerszámok éltartamának becslésére és előrejelzésére szolgál ügyfeleink számára, pontosan megbecsültük a biztonságos szerszáméltartamot. Összességében ez bizonyítja, hogy a termék kiváló szerszáméltartamot, kevesebb szerszámcserét, valamint ismételhető és megbízható teljesítményt nyújt a kompozitmegmunkálásban. Fontos, hogy mindkét teszt során az összes furatban alacsony volt a delamináció szintje a belépéskor vagy a kilépéskor.

Egyértelmű tehát, hogy a speciális forgácsolószerszámok kritikus fontosságúak a furatok készítésében elért sikerhez – különösen a kompozit vagy szendvicsanyagokból készült alkatrészek esetében. Az olyan szerszámok, mint a 863-O fúró, szintén döntő szerepet játszhatnak a vállalatfolyamatok teljes körű automatizálásában, még a szívós kompozit anyagok megmunkálásakor is.

The post Kompozitok megmunkálása meglepetés nélkül appeared first on Műszaki Magazin.