A német EWE Wasser például 30 százalékkal tudta csökkenteni az egyik folyamatnál felhasznált energia mennyiségét, az amerikai South Bend városában pedig mintegy félmilliárd dollárt takarítottak meg azzal, hogy intelligens megoldásokat vetettek be a szennyvízelvezetésben és -kezelésben.

A víziközmű infrastruktúra működtetése adja a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG) mintegy 2 százalékát – ez nagyjából ugyanannyi, mint a globális hajózási ágazat kibocsátása. A világszintű klímavédelmi célok elérése miatt is kulcsfontosságú, hogy az ezen a területen tevékenykedő vállalatok csökkentsék a károsanyag-kibocsátásukat, ami azzal az előnnyel is jár, hogy a kiadásaikat is mérsékelni tudják. A jó hír az, hogy az ehhez szükséges technológiák már rendelkezésre állnak. A Xylem és partnerei által készített elemzés szerint a szennyvízkezeléssel foglalkozó szolgáltatók az elektromos áram felhasználásukhoz kapcsolódó ÜHG-kibocsátást felére csökkenthetik a már létező technológiák alkalmazásával, ráadásul minimális költséggel.

A Xylem globális víztechnológiai vállalat a „Net Zero: The Race We All Win” című kiadványa bemutatja, hogyan csökkentik a vízügyi szektor fenntarthatóságban élenjáró szolgáltatói a kibocsátásukat, és hogyan teszik az infrastruktúrát ellenállóbbá az éghajlatváltozással szemben. A tanulmány ismerteti azokat a gyakorlati megközelítéseket és bevált technológiákat, amelyekkel a víziközmű szolgáltatók kibocsátása nettó zéróra csökkenthető.

A céljuk elérése érdekében ezek a vállalkozások:

• Intelligens nettó zéró stratégiát dolgoznak ki, reális, mérhető célokat fogalmaznak meg a kibocsátáscsökkentés kapcsán.
• Optimalizálják az energia és az erőforrások felhasználását a hálózaton belül, így minimális költséggel járó kibocsátás-csökkentési stratégiákat tudnak alkotni, miközben biztosítják a folyamatok stabilitását.
• A nettó zéró kibocsátásra vonatkozó célokat beépítik a beruházások tervezésébe.
• Ahelyett, hogy egyszerűen csak kezelnék a szennyvizet, az erőforrásként történő hasznosítására törekszenek.

A Xylem új kiadványában bemutatja például az amerikai South Bend városa szennyvízkezelő cégének történetét. A mintegy százezres település egy nagyjából 700 millió dolláros beruházásra készült annak érdekében, hogy kezelni tudja a szennyvízhálózata túlterhelését. A város vezetése azonban úgy döntött nagyjából négy évvel ezelőtt, hogy egy több mint 120 szenzor adatait feldolgozó valós idejű monitoring rendszert épít ki a település vízgyűjtő területén. A kezdeti teszt bevált, ezt követően a szennyvízkezeléssel foglalkozó cég kiterjesztette a szenzor hálózatot, ami ma már egy olyan megoldás alapját képezi, amely közvetlenül menedzseli a teljes szennyvízelvezető rendszert. Így a városi szennyvízkezelő rendszer gyorsan tud alkalmazkodni a hirtelen vízterhelés – például egy nagyobb zivatar – esetén, elkerülve a csatornahálózat túltelítődését és kiöntését. Az az amerikai városban az érzékelők és az intelligens vezérlőrendszer alkalmazásával mintegy 500 millió dollár értékű beruházást tudtak megtakarítani és 10-15 évvel a tervezett határidő előtt sikerült elérni a környezetvédelmi célokat.

Egy másik példa a cuxhaveni EWE WASSER GmbH (EWE), Németország egyik legnagyobb szennyvízkezelő vállalata esetét mutatja be. A cég többek között a digitális iker technológiának köszönhetően 30 százalékkal csökkentette a szennyvíz levegőztetéséhez felhasznált energiát során. Az üzem kapacitása 400 000 ember szennyvízének kezelésére alkalmas kiváló vízminőséget elérése mellett. Évente 1,1 millió kWh villamos áramot takarítanak meg, ami 275 háztartás egy éven át tartó energiaellátásához elegendő.

A további jó gyakorlatokat bemutató tanulmány itt érhető el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Akár 30 százalékkal is csökkenhet a szennyvízkezelés energiaköltsége appeared first on Műszaki Magazin.

Létezik a szén-dioxidnál 23 500-szor magasabb globális felmelegedési potenciállal rendelkező gáz, amely sok esetben még ma is bekerül az otthonainkba. A környezetszennyezés megfékezéséhez elengedhetetlen, hogy a technológia minden területén folyamatosan fenntarthatóbb megoldásokat hozzanak létre a szereplők. Különösen igaz ez a nagy felmelegedési potenciállal rendelkező fluoridtartalmú gázokra, amelyek láthatatlan veszélyt jelentenek az emberiségre nézve.

A kén-hexafluorid (hétköznapi néven SF₆) is, a környezetre súlyosan káros, üvegházhatású gáz, amelyet észrevétlenül és önkéntelenül juttatunk a légkörbe a mindennapok során. Az Eaton nemzetközi energetikai műszaki vállalatcsoport élen jár a környezetbarát, globális felmelegedést lassító technológiák innovációjában. A gyártó a közelmúltban az elsők dolgozott ki egy olyan technológiát, amely a közeljövőben képes lesz kiszorítani a piacról az SF₆, azaz a kén-hexafluorid használatát.

„Gyártóként hatalmas felelősségünk van abban, hogy működésünk minden területén a fenntarthatóságra törekedjünk. A vállalatunk által kifejlesztett kapcsolóberendezések éppen ezért SF₆-gáz helyett szilárd szigetelésűek, valamint vákuumkapcsolást alkalmaznak. Így a megszakítók teljesen karbantartásmentesek, és ellentétben az SF₆-szigetelésű megszakítókkal, mérgező melléktermékek sem képződnek a használatuk során”

– mondta Szontág Balázs, az Eaton marketing menedzsere.

A szén-dioxidnál 23500-szor magasabb globális felmelegedési potenciállal (GWP) rendelkező SF₆-gáz használatát számos termék gyártása során használták korábban, azonban az elmúlt években a legtöbb termék esetében betiltották annak alkalmazását. A tilalom alól azonban kivételt képeznek a kapcsolóberendezések, a villamos berendezések hálózathoz való csatlakoztatására és leválasztására használt kapcsolók. Ezek esetében a mai napig használják az SF₆-ot elektromos szigetelőanyagként.

A kapcsolóberendezések piaca együtt növekszik az ingatlanszektor növekedésével: az épületekbe, a különböző energiatermelő erőművekbe és a közműhálózatokba beépített középfeszültségű kapcsolóberendezések túlnyomó többsége továbbra is SF₆-gázt tartalmaz. Ez a környezetszennyező gáz azonban 3200 év, azaz a szén-dioxidnál százszor hosszabb idő alatt képes csak lebomlani.

„Úgy gondolom, hogy csak idő kérdése, és az SF₆-gáz alkalmazását teljes mértékben betilthatják a középfeszültségű kapcsolóberendezésekben. Természetesen minden hasonló korlátozásnak célszerű egyféle fokozatosságot követnie, hiszen fel kell készíteni az ipart a megfelelő alternatívák kidolgozására. Gondoljunk csak az egyszer használatos műanyag szívószálakra és evőeszközökre. A szívószálak esetében már van gazdaságos alternatíva. A jó hír az, hogy az SF₆-szigetelésű középfeszültségű kapcsolóberendezések esetében is létezik évek óta alternatíva. Mi az Eaton-nél a szabályozás előtt járunk, hiszen tudjuk, hogy ezzel és az ehhez hasonló innovációkkal védhetjük igazán a környezetet”

– tette hozzá Szontág Balázs.

Az éghajlatváltozás elleni hatékony fellépés annyit jelent, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Az Eaton 2020-ra több mint 60 országban, összesen egymillió SF₆-mentes kapcsolóberendezést telepített annak érdekében, hogy közelebb kerüljön kitűzött céljához, a teljes mértékben kibocsátásmentes energiaellátáshoz.

The post Milyen technológiákkal lassíthatja a villamosenergiai szektor a globális felmelegedést? appeared first on Műszaki Magazin.