Az ipari és energetikai infrastruktúrák elleni kibertámadások száma tovább emelkedik világszerte. Az IBM X-Force 2025 Threat Intelligence Index jelentése szerint a gyártóipar immár negyedik éve a világ leginkább célzott iparága a kibertámadások szempontjából, miközben a kritikus infrastruktúrákat érintő zsarolóvírus-támadások volumene 2025-ben is tovább nőtt.

Mindez ráirányította a figyelmet az OT-rendszerekre (Operational Technology), vagyis az ipari működést irányító technológiákra. Miközben a kiberbiztonságot sokáig elsősorban az IT-feladatok közé sorolták, ma már az ipari vezérlőrendszerek is elsődleges célponttá váltak. A támadók számára különösen vonzóak az elavult vagy már nem támogatott rendszerek, amelyek sok esetben a termelés legkritikusabb pontjain működnek.

Az elavult rendszerek jelentik a legnagyobb kockázatot

A modern ipari működés elképzelhetetlen vezérlőrendszerek nélkül. Ezek szabályozzák az erőművek, vegyipari üzemek, olaj- és gázipari létesítmények vagy akár villamosenergia-hálózatok működését. Éppen ezért egy sikeres kibertámadás nemcsak termeléskiesést okozhat, hanem ellátási zavarokat, komoly gazdasági károkat és társadalmi problémákat is előidézhet.

A veszélyt tovább növeli, hogy sok vállalat még mindig régi, nem támogatott operációs rendszereken futtatja ipari irányítórendszereit. Jó példa erre a Windows 10 támogatásának megszűnése, amely számos régebbi DCS-rendszert tesz sérülékennyé. Ezzel szemben a korszerű vezérlőrendszerek már hosszú távú támogatással rendelkező vállalati operációs rendszereket használnak, amelyek rendszeres biztonsági frissítéseket kapnak.

A probléma nem csupán technológiai kérdés. Míg az IT-területen általában magas szintű kiberbiztonsági kompetencia áll rendelkezésre, az OT-környezetekben gyakran a vezérléstechnikai szakemberek felelőssége marad a rendszerek védelme. Az ő szakterületük azonban elsősorban nem a kibervédelem, így a régi rendszerek sokszor hosszú ideig változatlanul működnek tovább.

Az „air gap” már nem jelent valódi védelmet

Sok ipari szereplő továbbra is úgy gondolja, hogy rendszerei biztonságban vannak, mert fizikailag elszigetelt, külső hálózatoktól leválasztott hálózaton működnek. Az úgynevezett „air-gapped” környezetek korábban valóban erős védelmet jelentettek, ma azonban ez önmagában már nem elegendő. A támadók számos alternatív belépési pontot használnak: terepi eszközöket, nyomtatókat, karbantartási kapcsolódási pontokat vagy akár helyszíni hozzáféréseket. Az elmúlt években ráadásul a támadások jellege is megváltozott: a kizárólag távoli behatolások mellett egyre gyakoribbá váltak a helyszíni, nehezebben észlelhető támadási módszerek.

Egy sikeres fertőzés következménye sokszor nem áll meg egyetlen rendszer leállásánál. Egyes rosszindulatú kódok az egész hálózati infrastruktúrát érinthetik, ami teljes IT- és OT-környezetek újjáépítését teheti szükségessé.

A leállások ára messze túlmutat az IT-költségeken

Az ipari kibertámadások legnagyobb költsége gyakran nem maga a váltságdíj vagy az incidenskezelés, hanem a leállás következménye.

Az ausztrál Ausgrid energiahálózati szolgáltató számításai szerint infrastruktúrájának teljes leállása akár napi 2,9 milliárd ausztrál dolláros gazdasági kárt is okozhatna.

A vállalat több mint négymillió embert, 105 kórházat, három nagy kikötőt és az ország pénzügyi szolgáltatási szektorának jelentős részét látja el energiával.

Az offshore és vegyipari létesítmények esetében a helyzet még összetettebb. Az ilyen környezetekben a nem tervezett leállások költsége akár háromszorosa is lehet az átlagos ipari benchmarkoknak. A szélsőséges körülmények, a speciális anyagok és a bonyolult logisztika jelentősen megdrágítják a helyreállítást. Emellett az álló rendszerekben lévő agresszív vagy korrozív anyagok gyorsan károsíthatják a csővezetékeket és a berendezéseket is.

A Colonial Pipeline 2021-es incidense korán megmutatta, hogy egyetlen sikeres kibertámadás is képes kritikus infrastruktúrák működését és teljes ellátási láncokat megbénítani.

Az IBM 2025-ös Cost of a Data Breach jelentése szerint azok a szervezetek, amelyek széles körben alkalmaznak AI-alapú biztonsági automatizációt, átlagosan közel 2 millió dollárral alacsonyabb veszteséget szenvednek el egy incidens során, miközben a támadások azonosítási és elhárítási ideje is jelentősen csökken.

A modernizáció nem egyszeri projekt

A szakértők szerint az egyik legnagyobb hiba, amikor a vállalatok a modernizációra egyszeri beruházásként tekintenek. Az OT-környezetek védelme ma már folyamatos feladat: rendszeres frissítéseket, javítócsomagokat és naprakész szoftververziókat igényel.

A teljes „rip-and-replace”, vagyis a teljes rendszer egyidejű lecserélése ráadásul sok esetben nem is reális vagy célszerű megoldás. Egy ilyen projekt jelentős leállási kockázatot és magas költségeket hordozhat, miközben az átállás idején újabb sérülékenységek jelenhetnek meg.

Ehelyett egyre több vállalat választja a fokozatos, rétegről rétegre történő modernizációt. Ez lehetővé teszi, hogy a meglévő infrastruktúrára építve, folyamatos működés mellett erősítsék a rendszerek védelmét és ellenálló képességét.

Szakértők szerint ez a megközelítés különösen fontos az OT-környezetekben, ahol ritkán léteznek „dobozos”, minden helyzetre alkalmazható megoldások. Az egyes iparágak, létesítmények és fenyegetettségi szintek jelentősen eltérnek egymástól.

Hosszú távú partnerségre és folyamatos fejlesztésre van szükség

A modernizáció sikerének egyik kulcsa a tapasztalt technológiai partner és a hosszú távú együttműködés. Erre jó példa az ENGIE dél-ausztráliai Pelican Point erőműve, ahol már 2000-ben modern vezérlőrendszert alakítottak ki.

A több évtizedes együttműködésre építve a vállalat később fokozatos modernizációs program keretében frissítette a DCS-rendszert a legújabb verziókra, valamint bevezette a Cyber Security Workplace megoldást is. A cél nemcsak a kibervédelmi szint növelése volt, hanem a működésbiztonság és a kritikus infrastruktúra hosszú távú védelme is.

Az ilyen projektek hátterében általában ugyanaz a felismerés áll: a kibertámadások költsége ma már nagyságrendekkel magasabb lehet, mint a megelőző modernizációé.

A kérdés már nem az, hogy lesz-e támadás

A szakértők hangsúlyozzák: százszázalékos védelem nem létezik. A korszerűsítés önmagában sem garantálja, hogy minden támadás meghiúsul. Ugyanakkor jelentősen csökkenti a sérülékenységet, növeli az üzembiztonságot és javítja a rendszerek ellenálló képességét.

A vállalatok számára ezért a legnagyobb kockázat ma már sokszor nem maga a technológia, hanem a halogatás. Azok a szervezetek, amelyek csak egy sikeres támadás után kezdenek el foglalkozni az OT-rendszerek korszerűsítésével, gyakran már jóval magasabb árat fizetnek érte – pénzügyi, működési és reputációs értelemben egyaránt.

A modernizáció így ma már nem pusztán technológiai fejlesztés, hanem az üzletmenet-folytonosság és a kritikus infrastruktúrák védelmének egyik alapfeltétele.

A magyar iparban is egyre sürgetőbb a modernizáció

A magyar ipari szereplők számára a kérdés különösen aktuális, hiszen az energetikai, vegyipari, gyógyszeripari és olajipari létesítményekben ma is nagy számban működnek 15-25 éve telepített irányítórendszerek. Ezeket a rendszereket eredetileg stabil és hosszú távú működésre tervezték, azonban a mai, erősen összekapcsolt digitális környezetben már egészen más kibervédelmi kihívásoknak kell megfelelniük. Közben a hazai vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik az energiahatékonyság javítása, az üzembiztonság növelése és a termeléskiesések minimalizálása terén is.

Az tapasztalatok szerint Magyarországon ezért egyre inkább előtérbe kerülnek azok a fokozatos, úgynevezett brownfield modernizációs projektek, amelyek lehetővé teszik a vezérlőrendszerek korszerűsítését akár teljes üzemleállás nélkül. Ez különösen fontos olyan folyamatos működésű iparágakban, ahol néhány órás kiesés is jelentős termelési és ellátási kockázatot okozhat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A kibertámadások elleni védekezés kulcsa az iparban appeared first on Műszaki Magazin.

A 3D nyomtatási technológiák alkalmazásainak fejlődésével a hangsúly a teljes gyártási folyamat hatékonyságára helyeződik át. Egyre több gyártó szembesül azzal, hogy a folyamat szűk keresztmetszete már nem maga a nyomtatás, hanem az azt követő utókezelés.

A sorozatgyártás új kihívása

A porágyas additív technológiák – például az SLS (Selective Laser Sintering), az MJF (Multi Jet Fusion) vagy a SAF (Selective Absorption Fusion) – kiváló mechanikai tulajdonságú alkatrészek előállítására alkalmasak. A nyomatok azonban a gyártási folyamat sajátosságai miatt jellemzően érdes, mikroszkopikus szinten porózus felülettel rendelkeznek.

A június 9-én bemutatott Form Fuse X1 az egyik legújabb, sorozatgyártásra tervezett ipari SLS nyomtató rendszer.

Prototípusok esetén ez gyakran elfogadható, végtermékeknél azonban már számos további követelmény jelenik meg. A gyártók egyre gyakrabban várnak el prémium megjelenést, könnyű tisztíthatóságot, folyadék- vagy légzárást, illetve olyan felületminőséget, amely a hagyományos gyártástechnológiákkal előállított, például fröccsöntött alkatrészekhez hasonló felhasználói élményt biztosít.

Az utókezelés ezért ma már nem csupán esztétikai kérdés, hanem a végtermék funkcionalitását és piacképességét befolyásoló gyártási lépés.

Növekvő volumenek, növekvő munkaerőigény

Az utókezelési technológiák szerepének felértékelődését egy másik trend is erősíti: a gyártási volumenek növekedése.

Amikor egy vállalat évente néhány tucat vagy száz alkatrészt gyárt additív technológiával, a kézi utómunka még kezelhető erőforrásigényt jelenthet. Több ezer vagy tízezer alkatrész esetén azonban a kézi csiszolás, felületkezelés vagy egyéb utómunka jelentős költségtényezővé és kapacitáskorláttá válhat.

Az additív gyártás automatizálásának következő lépcsője ezért egyre több esetben már nem a nyomtatási folyamatot, hanem az utókezelést érinti. Az iparágban egyre nagyobb figyelem irányul azokra a technológiákra, amelyek képesek automatizált, reprodukálható módon javítani az alkatrészek felületminőségét.

Vegyszeres felületkezelés a prémium felületminőségért

Az egyik ilyen megoldást jelentik a vegyszeres polírozó berendezések, amelyek kontrollált körülmények között, automatizáltan kezelik az alkatrészek felületét.

A technológia alkalmazásával jelentősen csökkenthető a felületi érdesség – a belső üregekben is -, miközben simább, esztétikusabb és könnyebben tisztítható felület érhető el. A kezelés eredményeként javul a folyadék- és légzárás, valamint növelhető az alkatrészek szilárdsága és tartóssága is.

A megoldás különösen előnyös lehet orvostechnikai eszközök, ipari készülékburkolatok, élelmiszeripari gép- és robotikai alkatrészek, fogyasztói termékek vagy egyéb végfelhasználású komponensek gyártása során.

Az utókezelés az additív gyártási folyamat kulcslépése

Az additív gyártási projektek sikerét egyre ritkábban határozza meg egyetlen berendezés vagy technológia teljesítménye. A versenyképes alkalmazások mögött egy teljes gyártási stratégia áll, amelynek része az anyagválasztás, a tervezési irányelvek, a nyomtatási módszer és az utókezelés is. Lehetőleg automatizáltan. Ennek megfelelően az iparágban egyre nagyobb szerepet kapnak azok a szereplők, amelyek nem egy-egy technológia, hanem a teljes gyártási folyamat optimalizálásában támogatják az ipari felhasználókat.

Az ADMASYS HU additív utómunka portfóliója most az AMT PostPro vegyszeres felületkezelő rendszerekkel bővült, amelyek SLS, MJF és több más additív gyártási technológiával készült műanyag alkatrészek automatizált utókezelésére alkalmazhatók. A rendszer nemcsak az ADMASYS által használt és értékesített Formlabs Fuse 1+ és Fuse X1 SLS rendszereken gyártott alkatrészekkel kompatibilis. Világszerte számos gyártó porágyas additív rendszereivel használják, többek között HP Multi Jet Fusion (MJF), EOS és 3D Systems SLS, valamint Stratasys SAF technológiával készült poliamid és TPU alkatrészek utókezelésére is.

Az ADMASYS HU a brendezések értékesítése mellett szolgáltat is az AMT rendszereivel. A technológia bevezetésének alkalmából nyár végéig díjmentes mintapolírozási lehetőséget biztosít SLS bérnyomtatási megrendelések esetén, valamint azon vállalatok számára, amelyek SLS 3D nyomtató vagy vegyszeres utókezelő rendszer beszerzését tervezik, és saját alkatrészeiken szeretnék megvizsgálni az elérhető felületminőséget.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 3D nyomtatástól a késztermékig: miért vált kulcskérdéssé az utókezelés? appeared first on Műszaki Magazin.

A 40 országban – köztük Magyarországon – több mint háromezer felsővezető megkérdezésével készült felmérés szerint az üzleti siker első számú feltétele ma az alkalmazkodóképesség, amely technológiai megújuláson, rugalmasabb működésen és célzott beruházásokon alapul.

A Forvis Mazars C-suite Barometer 2026 szerint a gazdasági kilátások továbbra is bizonytalanok, ennek ellenére a vállalatvezetők meglepően derűlátók. A megkérdezettek 92%-a pozitív növekedési várakozásokkal tekint 2026-ra, miközben 69%-uk valamennyi üzleti területen növeli beruházásait. Mindez annak ellenére történik, hogy negyedik éve a gazdasági bizonytalanság jelenti a növekedés legnagyobb fékező erejét, miközben a fokozódó verseny és a globális kereskedelem átalakulása – különösen a vámok kérdése – tovább növeli a nyomást a vállalatokon.

A tanulmány visszafogott, az Egyesült Államokban 2%, Európában 1% körüli növekedést vetít előre 2026-ra, miközben az inflációs kockázatok, a gyenge munkaerőpiaci mutatók és a geopolitikai feszültségek tovább fokozzák a bizonytalanságot. Bár a mesterséges intelligencia a legnagyobb hatással bíró trendek közé tartozik, a vezetők bizalma ezen a téren is megosztott: a szervezeteknek mindössze 48%-a bízik abban, hogy az AI a lehető legjobb megtérülést hozza, és csupán 30% számít arra, hogy ez már a következő évben megvalósul.

Ebben a törékeny környezetben a felsővezetők előtt álló feladat egyre összetettebb: egyszerre kell bátor stratégiai döntéseket hozniuk és fegyelmezetten gazdálkodniuk az erőforrásokkal.

„A globális paradigmaváltás, amelynek küszöbén a vezetők állnak, valódi rugalmasságot követel a stratégiai növekedési tervek minden területén ahhoz, hogy kezelni tudják az elmúlt tizenkét hónap pénzügyi és gazdasági utóhatásait. A bizonytalanság ma már nem átmeneti állapot, hanem az üzleti környezet állandó jellemzője. A kutatás egyértelműen azt mutatja, hogy azok a szervezetek lehetnek sikeresek 2026-ban, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni, tudatos beruházásokkal erősítik technológiai és humán erőforrásaikat, valamint rugalmas stratégiákat alakítanak ki a változó piaci feltételekhez”

– foglalja össze a kutatás eredményeit dr. H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars partnere.

A C-suite vezetők legfontosabb stratégiai célja a vállalati IT- és technológiai megújulás: a szervezetek háromnegyede már rendelkezik formális technológiai transzformációs stratégiával. A mesterséges intelligencia központi szerepet kap, de a vezetők többsége átfogóbb szemléletben gondolkodik: az adatvezérelt működés, az automatizáció és a kiberbiztonság egyaránt kulcselemei a hosszú távú versenyképességnek.

A fokozódó nemzetközi verseny és a kereskedelmi korlátozások hatására a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek üzleti modelljeik és működésük újragondolására. Ez a tényező idén először került a második helyre a stratégiai prioritások rangsorában. Ezzel párhuzamosan a működési agilitás jelentősége is nőtt: két helyet előrelépve már a legnagyobb üzleti hatással bíró tényezők között szerepel, és a transzformációs beruházások egyik kiemelt területe lett.

Bár kevesebb vállalat lép be egyszerre sok új piacra, az expanziós célok földrajzi súlypontja is átalakul. Az Egyesült Államok mellett Kanada, Németország, Franciaország és Kína is a legvonzóbb célországok közé került, miközben a szervezetek kockázatkezelési megfontolások mentén diverzifikálják jelenlétüket.

A mesterséges intelligencia nemcsak új munkaköröket teremt, hanem régieket is átalakít vagy kivált, így nem meglepő, hogy a vezetők 80%-a számolt be arról, hogy az elmúlt két évben átszervezte csapatait az AI bevezetésének támogatása érdekében. A tehetségvonzás és -megtartás újragondolása pedig továbbra is a felsővezetői napirend élén szerepel.

A teljes kutatás a Forvis Mazars weboldaláról ide kattintva tölthető le.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Alkalmazkodóképesség lett az üzleti siker kulcsa appeared first on Műszaki Magazin.

A kétnapos hackatonon a részvevők arra keresik majd a választ, hogy hogyan alakítják át az ágensalapú mesterséges intelligenciával dolgozó rendszerek a tudományos kutatás és felfedezés folyamatait.

„A mesterséges intelligencia ma már nem a jövő ígérete, hanem a jelen egyik meghatározó szervezőereje. A HUN-REN célja, hogy ezt az erőt rendszerszinten állítsa a kutatás szolgálatába: nem elszigetelt kísérletekben, hanem egységes, együttműködésre épülő kutatási környezetben. A szervezet ezért széles körű AI-szolgáltatásokkal támogatja kutatóit, ezzel olyan kitörési pontot biztosítva a hazai tudomány számára, amely alapot ad a gyors előrelépéshez. Kiemelkedő infrastruktúrával és egyedi támogatási modellekkel segítjük, hogy a hazai szakemberek itthon valósíthassák meg ötleteiket, piacképes eredményeket érjenek el, és nemzetközi sikereket is szerezzenek. Célunk, hogy a kutatói közösség ne csak kövesse, hanem alakítsa is a jövőt”

– fogalmazott Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója, egyben az esemény zsűrijének elnöke. Hozzátette: azért dolgozunk, hogy Magyarország 2030-ra Európa legjobb 10 innovátora közé kerüljön.

A HUN-REN vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy napjaink tudományának alapvető kihívását már nem az információ vagy az eszköztár szűkössége jelenti. Számos szakterületen több adat áll rendelkezésre, mint amennyit érdemben össze tudunk hangolni és értelmezni. A valódi korlátot az egység hiánya jelenti: a széttöredezett munkafolyamatok, az egymástól elszigetelt tudományterületek.

A 2026-os hackathon központi témája az Agentic Discovery. A terület mélyebb megértését és gyakorlati megismerését a szervezők az ADP AI-Scientist platformhoz való hozzáféréssel támogatják, amelyet a résztvevők a verseny során szabadon használhatnak. A fejlesztés több száz, egymással együttműködő mesterségesintelligencia-alapú eszközt integrál, amelyek a kutatási folyamat teljes spektrumát lefedik – az ötletalkotástól az eredmények publikálásáig –, mindezt etikus és átlátható keretrendszerben.

A hackathon kísérleti teret biztosít annak feltérképezésére, hogy az agentic AI miként válhat a tudományos kutatás hiteles és hatékony részévé. A rendezvény különös hangsúlyt fektet az interdiszciplináris együttműködésre és a kutatási gyakorlatban hasznosítható megoldásokra.

Az esemény célja, hogy a mesterséges intelligencia szakértői és a különböző tudományterületek kutatói közös munkában alakítsanak ki agentic AI-alapú kutatási koncepciókat és folyamatokat. A résztvevő csapatok eredményeiket az esemény zárásaként egy-egy ötperces prezentáció keretében mutatják be. A benyújtott megoldásokat elismert szakmai zsűri értékeli, amelynek elnöke Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója, tagjai között pedig szerepel Benczúr András, a HUN-REN SZTAKI Mesterséges Intelligencia Kutatólaboratóriumának vezetője, dr. Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, valamint dr. Kertész Gábor, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánhelyettese. Az első három helyezett csapat meghívást kap a HUN-REN AI Symposium 2026 eseményére, a legjobb csapat tagjai pedig részt vehetnek egy vezető nemzetközi szakmai eseményen, a Helmholtz AI konferencián is.

Kitörési pont, a kutatás új távlatai

A január közepén megrendezésre kerülő hackathon a HUN-REN azon stratégiai törekvésébe illeszkedik, amely a mesterséges intelligenciát nem csupán alkalmazott eszközként, hanem a tudományos gondolkodás és az együttműködés kereteit újrarajzoló kutatási infrastruktúraként értelmezi. A kutatóhálózat hosszú távú célja, hogy a mesterséges intelligencia a tudományos munka aktív, integrált társkutatójává váljon.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A mesterséges intelligencia a versenyképesség kulcsa appeared first on Műszaki Magazin.

Egy dolog azonban a toborzás, és más a megtartás: a termelés folyamatosságához létfontosságú a fluktuáció csökkentése és az új munkatársak beilleszkedése. Az, hogy a magyar és külföldi munkavállaló hatékonyan, jó munkahelyi légkörben dolgozzon együtt, a vállalat és a dolgozók érdeke is. A megtartás kulcsa a kiválasztási folyamatok gondos megtervezése és végrehajtása, a hibalehetőségek minimalizálása. A legprofibb munkaerő-kölcsönzők a sok évtizedes tapasztalat alapján és a törvényi előírások szerint szigorú előszűrés után ajánlják a megfelelő magyar és külföldi jelölteket, valamint kiemelt figyelmet fordítanak a beilleszkedésükre, mellyel számos későbbi probléma megelőzhető – emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

A profi kiválasztás alapozza meg az integráció sikerét

A Jobtain becslései szerint mintegy 65 ezer külföldi dolgozhat év végére hazánkban. Beilleszkedésük sikere már a kiválasztással eldől. Ezért nagyon fontos, hogy már a toborzás megfelelő módszerekkel történjen, de számos olyan terület van, amire kiemelt fókuszt kell helyezni az integráció során. A harmadik országbeli munkavállalók kiválasztása lokális, az adott országban és piacon megfelelő presztízzsel és szakértelemmel bíró toborzó cégek bevonásával történik. Ők végzik a potenciális jelöltek felkutatását, előszűrését a munkaerő-kölcsönzők, illetve a partnereik által megadott létszámigény és kiválasztási kritériumok alapján. Ezt követően a munkavállalók egy alapos egészségügyi szűrésen és kriminalisztikai ellenőrzésen is részt vesznek. Csak azok a jelöltek mehetnek tovább interjúra, akik ezeken megfeleltek. Őket a helyi toborzó cég hívja be online interjúra.

„Az online interjú már kölcsönző cégekkel, illetve a potenciális foglalkoztató bevonásával zajlik. Ez a hosszú és szigorú előkészítési folyamat megalapozza a későbbi sikereket és kölcsönös elégedettséget. Az általunk kölcsönzött harmadik országbeli munkavállalók között például a fluktuáció nagyon minimális, az öt százalékot sem éri el”

– tájékoztat a szakértő.

Sok múlik a cégkultúrán

A külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatban általában van egyfajta fenntartás a magyar munkavállalókban. A sikeres beilleszkedés szempontjából fontos, hogy ezt is mérsékeljék a munkáltatók és a kölcsönző cégek. Ennek egyik sarokpontja a bérkérdés tisztázása. A fizetést a Munka Törvénykönyvében meghatározott egyenlő bánásmód szabályai, valamint az adott kölcsönvevőnél/munkáltatónál érvényben lévő bértábla szerint, a munkakörhöz kötötten kapják a munkavállalók, vagyis a hazai és külföldi munkavállalók azonos bérsávon vannak. Ez érvényes a túlóra és a műszakpótlék összegére is. Amiben különbség van a magyar és külföldi munkavállalók között, az a túlórázási hajlandóság. Tapasztalataink szerint a legtöbb munkáltató kiemelt hangsúlyt fordít arra, hogy a magyar és a külföldi munkavállalók már az első naptól kezdve nyitottak legyenek a közös munkára. Ahol ennek megteremtése a cégkultúra alapvető eleme, ott abszolút nincs ellenszenv a magyarok és a külföldiek között.

„Már a harmadik országbeli munkavállalók érkezését megelőzően fontos felkészíteni a vállalat munkatársait, hogy kik érkeznek, melyik országból, milyen szokásaik, ünnepeik vannak. Ezek mind elősegítik azt, hogy a magyar és a harmadik országbeli munkavállalók hamar megtalálják a közös hangot. Ugyanennyire fontos az is, hogy mielőtt a külföldi munkaerő megérkezik Magyarországra, egy egész napos orientáció keretében tájékoztatást kapjanak az országról. Ebbe beletartozik a kultúra, a vallás, az időjárás. Olyan apróságok is, minthogy milyen gyógyszereket hozzanak, hogyan öltözzenek, miket csomagoljanak a bőröndjükbe. A munkavállalók mellett a kamarák bevonásával érdemes a tágabb környezetet is felkészíteni a harmadik országbeliek érkezésére. Az ilyen jellegű aktivitások mindig nagyon pozitív hatásúak”

– hangsúlyozza a Jobtain szakértője.

A magyarok és külföldiek kapcsolatában segítenek a kulturális egyezőségek is

Egyes harmadik országokban – különösen például a Fülöp-szigeteken – kultúrája van a külföldi munkavégzésnek. Emellett motiválja őket, hogy külföldön és főként Európában dolgozhassanak, hiszen hazájukban kevés a munkalehetőség.

„A filippínók vallásukat tekintve hasonlóan a magyarok többségéhez, keresztények, ráadásul katolikusak. Családcentrikusak és a magyarokat is annak tartják. A karrierjüknél fontosabb számukra az, hogy a családjukat tudják támogatni. Ezek mind olyan jellemzők, amik megkönnyítik az integrációjukat”

– hívja fel a figyelmet a szakértő. Hozzáteszi: alapvetően elmondható, hogy a legtöbb harmadik országbeli munkavállaló rendkívül szabálykövető. Amit számukra leírnak, akár munkaköri utasításban, akár a munkaszerződésükben, azokat többnyire maradéktalanul betartják. Éppen ezért rendkívül jól együtt tudnak működni a magyar munkavállalókkal és a vállalatok is szívesen alkalmazzák őket, ha az adott álláshelyre nem találnak magyar állampolgárt.

A külföldiek Magyarországon is aktív közösségi életet élnek

A sikeres integráció másik fontos eleme a munkáltatói és munkaerő-kölcsönzői oldalról, hogy az élet egyéb területein is meg legyenek becsülve a dolgozók. Legyen emberi a kommunikáció, tudjanak közösséget építeni, fenntartani, egymás kulturális szokásait megismerni a munkahelyen és a szálláson egyaránt. A pihenéshez, regenerálódáshoz is megfelelő közeget kell biztosítani.

„A jó minőségű, kis létszámú szállások, orvosi ellátás, munkába járás megszervezése mind elősegíti azt, hogy jól érezzék magukat és be akarjanak illeszkedni a magyarok közé.”

– mondta el Mihályi Magdolna. A munkaerő-kölcsönző cégek a szállásoltatást és igény esetén a munkahelyre történő eljutást is elvégzik a vállalatok helyett. Emellett különböző programokkal megteremtik a külföldi kölcsönzött munkaerő számára a közösségi élet lehetőségét, segítik őket akár a hétköznapi feladatokban is.

Harmadik országbeli munkavállalókat csak munkaerő-kölcsönző cégen keresztül érdemes behozni

A harmadik országbeli munkaerő behozatala nem csak külön engedélyhez kötött, de nagyon sok ismeretet és tapasztalatot is igényel. Egy profi, minősített munkaerő-kölcsönző cég teljes egészében kezeli a folyamatot, erőforrásait erre összpontosítja, így a partnercégnek már csak a betanítással kell foglalkoznia. Egy jó HR szolgáltató rendelkezik a szükséges kapcsolatrendszerrel (nagykövetség, kinti toborzó partnerek, hatóságok stb.), jogi- és diplomáciai tudással ahhoz, hogy törvényesen és gyorsított eljárással, biztonságosan tudjon Magyarországra hozni harmadik országbeli munkavállalókat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az integráció a kulcs a magyar gazdaság növekedéséhez appeared first on Műszaki Magazin.

„Az idén 15 éves a FANUC magyarországi képviselete. A kezdetek kezdetén szervizmérnök kollégák voltak az első alkalmazottak, Fekete Csaba a CNC és jómagam a robotika területén támogattuk a felhasználókat. A munkánk nem korlátozódott a gépek szervizelésére és karbantartására, feladatunk volt a tudásunk átadása is képzések formájában. Hittünk abban, hogy az ügyfeleink akkor lehetnek eredményesebbek ha magas szinten kihasználják a gépjeikben rejlő lehetőségeket. Abban segítettünk, hogy megfelelő szaktudással profi felhasználókká váljanak.”

– kezdi Nagy Zsolt, Szervizvezető.

Ez ma sincs másképp a vállalatnál: napjainkban három professzionálisan felszerelt oktatóteremben zajlanak a gyakorlatorientált képzések Törökbálinton, ezeket továbbra is tapasztalt szervizmérnökök tartják. A gépparkot folyamatosan, az aktuális újdonságokkal fejlesztik, így a résztvevők a legújabb generációs CNC vezérlőkön, szerszámgépeken és robotokon sajátíthatják el a gyakorlatban is jól alkalmazható tudást.

A tréningek pedig kifizetődők, ugyanis a képzett gépkezelők nemcsak hatékonyabban, hanem biztonságosabban is használhatják a FANUC gyártóberendezéseit, így kevesebb leállásra és gépjavításra van szükség.

A maximum a cél

A FANUC egyik elsődleges célja a kiváló minőségű termékek és szolgáltatások biztosítása mellett, hogy átadja mindazt a gyakorlati tudást, aminek segítségével a felhasználók a maximumot ki tudják hozni berendezéseikből.

„Ennek elősegítésére egy képzési kampányt szerveztünk, ami a magasabb szintű, haladó programozói és applikációs képzésekre fókuszált, mint például a DCS, az ipari kommunikáció vagy a PMC programozás.”

– tudjuk meg Mihalik Zsolt, After Sales csoportvezetőtől.

„A kurzusok szervezése a kampány időtartama alatt megkezdődött, az első résztvevők már meg is kapták a képzés sikeres teljesítéséről szóló tanúsítványokat. A további kurzusok lebonyolítása az őszi időszakban zajlik, a több mint 60 jelentkező részére folyamatosan indítjuk a csoportokat.”

Új CNC képzés a FANUC Akadémián – FANUC Picture programozás

A kampány keretében mutatkozik be a FANUC új CNC képzése FANUC Picture programozás néven. A képzés elvégzését követően a résztvevők a szoftver segítségével képesek létrehozni FANUC vezérlőkön teljesen egyedi, személyre szabott HMI felületeket. Az egyedi interfészen például egy gombnyomásra indíthatók különböző gépműveletek, illetve megjeleníthetők a gép által tárolt információk. A képzés minden olyan CNC felhasználónak hasznos lehet, aki egyedileg szeretne létrehozni a saját igényeire szabott kezelőfelületet, ezzel is megkönnyítve a gép működtetését.

Egyedi képzési lehetőségek – FANUC Workshopok

A FANUC széles standard képzési portfolióval rendelkezik az alapvető kezelési ismeretektől, egészen a specifikus applikációs képzésekig. Az iparban elkerülhetetlen, hogy egyedi megoldásokat és rendszereket is fejlesszünk és alkalmazzunk, nincs ez másként a képzések tekintetében sem.

„A standard képzéseink megoldást jelentenek partnereink igényeire az esetek nagy részében. Előfordul azonban, hogy olyan speciális igényekkel találkozunk, amire egyedi képzési specifikációt kell kidolgoznunk. Természetesen erre is tudunk megoldást kínálni.”

– tájékoztat minket Mihalik Zsolt.

„Több egyedi képzést is szerveztünk már, ezeket mindig hosszabb egyeztetés előzi meg, hogy pontosan azt a tematikát állítsuk össze, amire a partnerünknek szüksége van. Ilyen kurzus volt például a KAREL programozás, vagy a FANUC robot safety rendszerek workshop, de a szerszámgépek esetén is több egyedi képzést szerveztünk már, a még hatékonyabb gépkihasználtságot és magasabb szintű programozási funkciók megismerését célozva”.

Aki a képzések mögött áll

Némedi-Varga Orsolya közel egy éve foglalkozik a FANUC-nál képzésszervezéssel, valamint a képzésekkel kapcsolatos háttérfeladatokkal és adminisztrációval. Orsi csatlakozásával a FANUC egy újabb fontos lépést tett annak érdekében, hogy az érdeklődőket még rugalmasabban tudja kiszolgálni a felmerülő képzési igények kapcsán.

Pontosan milyen feladatokat látsz el a FANUC Akadémián?

Lényegében a képzésekhez kapcsolódó teljes ügyintézési folyamat, az ügyfelekkel való kapcsolattartástól a felnőttképzési adatszolgáltatáson keresztül a kurzusok kiszámlázásáig az én hatáskörömbe tartozik. Ez magába foglalja a szervizmérnök oktató kollégákkal és az ügyfelekkel való egyeztetést, a képzési igények meghatározását és a képzési programterv összeállítását, ennek megfelelően az ajánlatok kidolgozását. Emellett kiemelten fontos feladatnak tartom az oktatásokat végző szervizmérnök kollégák szakirányú továbbképzését, amelyet a FANUC európai központjával is rendszeresen egyeztetünk.

Kiknek ajánlott a képzés?

A képzési portfolióban többféle képzési szint érhető el. Alapszintű képzéseinket elsősorban a gépeket működtető és kezelő kollégáknak ajánljuk. Emeltszintű képzéseinket pedig azoknak a programozóknak és gépkezelőknek, akiknek magasabb szintű szaktudás szükséges a termelési folyamatok és a gépkihasználtság optimalizálásához.

Milyen háttértudásra és feltételekre van szükség a képzésre jelentkezéshez?

Alapszintű képzéseinknek nincsen előfeltétele, az emelt szintű kurzusokhoz már a robotműködtetés és -programozás, vagy a PMC programozás képzések elvégzése szükséges. A haladó szintű robotprogramozás, iRVision, DCS és kommunikációs képzések, a FANUC Picture programozás az előképzettséggel együtt komplex, átfogó ismeretekkel vértezi fel a résztvevőket a FANUC technológiákból.

Mik a tapasztalatok a képzésekkel kapcsolatban?

Az elmúlt időszakban megnövekedett képzéseink iránt az érdeklődés. A koronavírus hatására volt olyan időszak Akadémiánkon, amikor nem tudtunk képzéseket tartani, mivel a kontakt formás képzések nem voltak engedélyezve, ez kurzusaink gyakorlatorientáltságából adódóan nehézséget okozott a képzésszervezésben. Általánosságban elmondható, hogy nagy az igény partnereink részéről a gépekkel dolgozó kollégák továbbképzésére és tudásának fejlesztésére, azonban a termelés folytonos biztosítása miatt gyakran kihívást jelent a megfelelő időpontot megtalálni egy – egy kurzus elindításához. Ennek megoldásában nyílt képzéseink nyújtanak segítséget, amelyekhez folyamatosan tudnak csatlakozni az érdeklődők, akár egyesével is.

Milyen visszajelzéseket kapnak a résztvevőktől?

Nagyon sok pozitív visszajelzést kapunk a FANUC Akadémia résztvevőitől. Elsősorban az oktatók képzettségét és ipari tapasztalatokon alapuló szaktudását, rugalmasságát és a kurzusok gyakorlatorientáltságát emelik ki főbb erényeinkként. A résztvevők különösen szokták értékelni, hogy a saját termelésükből hozott példákon keresztül mutatjuk meg a FANUC technológiák működését és programozását, illetve a fejlesztési lehetőségeket.

www.fanuc.eu/hu/hu

The post Fókuszban a magasabb szintű képzések appeared first on Műszaki Magazin.