A BME I épülete és a Duna túlpartján álló Millennium Tower irodapark 1-es számú tornya nincs messzebb egymástól, mint 700 méter – ilyen távolságból szabad szemmel kivehetők akár a kisebb részletek is. Mégis különleges eredmény, hogy a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék kutatói az Atomfizika Tanszék munkatársaival együttműködve kommunikációs kapcsolatot létesítettek a két épület között: kvantumkommunikációs kapcsolaton fotonokat küldtek át ugyanis a Duna egyik oldaláról a másikra.

„Az volt a célunk, hogy kvantumkulcsszétosztást végezzünk optikai szál helyett szabad térben. A következő lépésben a jelenleg épülő földi állomásunk és az első európai kvantumműhold között szeretnénk ugyanezt megtenni”

– mondta a bme.hu-nak Galambos Máté, a BME tudományos munkatársa.

Mindez köznapi nyelven fogalmazva annyit jelent, hogy a fotonok segítségével egy titkos kulcsot továbbítanak egyik helyről a másikra. A kvantummechanika törvényei szerint minden mérés –ezáltal minden lehallgatási kísérlet – nyomot hagy, ami bizonyíthatóan feltörhetetlen titkosítást tesz lehetővé.

Ez az új megközelítés azért fontos, mert a jelenleg elterjedt titkosítási megoldások most ugyan kielégítők, de félő, hogy ez változhat. Amint sikerül a hagyományos számítógépeknél sokkal nagyobb kapacitású kvantumszámítógépeket építeni, sebezhetővé válnak a jelszavaink. Sőt, akár kvantumszámítógép nélkül, például egy új matematikai formula felfedezésével is kialakulhat ilyen helyzet.

„Bizonyos információk, például a genetikai adatok, hosszú távú védelmet igényelnek, hiszen nemcsak minket, hanem a gyermekeinket is érintik. Ezért kell mielőbb olyan megoldást találni, amelyet száz év múlva sem lehet megkerülni, hiszen a fizika törvényei nem engedik”

– tette hozzá Galambos Máté.

A kísérlet lényege, hogy egy saját építésű optikai rendszerben az adó és a vevő távcső között egy összefonódott fotonpár fele, valamint a célzáshoz egy időszinkronizálásra is alkalmas lézernyaláb utazott. Mindez atomórához kapcsolt saját építésű GPS-órákkal és a BME-n fejlesztett adatfeldolgozó szoftverekkel egészült ki.

„A fotonpár mindkét felének megmértük a polarizációját. Az egyiket helyben, az adó oldalán, a másikat távol, miután a vevő távcsővel begyűjtöttük. A mérést sokszor megismételve statisztikai tesztet végeztünk, amely bizonyította az összefonódás jó minőségét”

– magyarázta a kutató.

Egy tényleges kulcsszétosztó rendszerhez ugyanakkor jelentős költségű hardverfejlesztésre lesz majd szükség. Már épül a műholdas kapcsolatra tervezett optikai vevőállomás, melyet majd az I épület tetején helyeznek el. A tanszék munkatársai eközben folyamatos tapasztalatcserét folytatnak más egyetemek kutatóival a jelenleg épülő hasonló rendszerekről , nemrég például Innsbruckban jártak tanulmányúton.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fotonokat küldtek át a Duna fölött a BME kutatói appeared first on Műszaki Magazin.

Bevezetés:

A ferritek vas-oxid alapú mágneses kerámiaanyagok melyekben nagy elektromos ellenállás mellett kedvező mágneses tulajdonságok érhetők el. A mikrohullámú alkalmazásokban a ferritek egyik legfontosabb tulajdonsága a nonreciprok elektromágneses viselkedés, mely lehetővé teszi a mikrohullámú jelek irányfüggő szabályozását. Mágnesesen telített állapotban a ferritanyag irányfüggő mágneses permeabilitással rendelkezik, amely eltérő elektromágneses választ eredményez az ellentétes irányban terjedő hullámok esetén. Ennek köszönhetően a ferritalapú eszközök képesek a kívánt irányban terjedő jeleket alacsony veszteséggel továbbítani, miközben az ellenkező irányból érkező, visszaverődő jelek csillapítását biztosítják. Ez a tulajdonság alapvető fontosságú a mikrohullámú izolátorok és cirkulátorok működésében, mivel megakadályozza a visszavert energia visszajutását a jelforrásba, ezáltal védve annak működését.

Hidrotermális technológia esetén az alapanyagok vízoldható fémsói, esetek többségében kloridjai vagy nitrátjai a kívánt fémeknek. Ezeket először feloldják vízben, és lúgot adnak hozzájuk, majd egy autoklávban 150-200 °C-os hőkezeléssel jön létre a kívánt ferrit. A reakció többlépésben történik, NiFe₂O₄ esetén az alábbi egyenletekkel írható le:

A reakció során keletkező nátrium-kloridot a végtermékből mosással kell eltávolítani.

A citrát-nitrát szol-gél módszer esetén a kiindulási anyagokat a kívánt fémek vízoldható nitrátjai jelentik, amelyeket vizes oldatban homogenizálnak. Ezt követően citromsavat és ammóniumot adagolnak a rendszerhez, amelyek komplexképzőként, illetve az égési reakció elősegítőjeként vesznek részt a folyamatban. A keverék melegítése során a víz eltávozik, az oldat fokozatosan gélesedik és besűrűsödik, majd az ammónium-nitrát és a szerves komponensek reakciója következtében önfenntartó égési reakció indul. Az így felszabaduló hő hatására gyorsan kialakulhat a kívánt spinell ferritfázis, akár 400 °C körüli külső hőmérsékleten is. A citrát-nitrát szol-gél eljárás során a NiFe₂O₄ képződése összetett redoxfolyamat eredménye, amelyben a fémsók nitrátjai oxidálószerként, míg a citromsav szerves tüzelőanyagként vesz részt.

Az ismertetett nem konvencionális módszerek során az alapanyagok oldatfázisban történő keverése ionos vagy molekuláris szintű homogenizációt tesz lehetővé, szemben a hagyományos kerámiatechnológia mikrométeres léptékű mechanikai keverésével. Megfelelően optimalizált paraméterek mellett ezek az eljárások elősegíthetik a ferritfázis kialakulását alacsonyabb hőmérsékleten, ezáltal csökkentve vagy akár elkerülhetővé téve a magas hőmérsékletű kalcinálást és az azt követő intenzív őrlési lépést. Ennek eredményeként a szintézis rövidebb idő alatt, kisebb energiafelhasználással valósítható meg.

Kísérleti munka:

A jelen munka célja spinell ferritek hidrotermális és citrát-nitrát szol-gél szintézisének vizsgálata, valamint a szintézisparaméterek optimalizálása a melléktermékek mennyiségének csökkentése és a megfelelő mikrohullámú alkalmazhatóság elérése érdekében. Ehhez NiFe₂O₄ összetételt választottunk, annak ismert tulajdonságai miatt (4πM_s = 3000 Gauss, T_c= 580 °C). Ehhez vasnak és nikkelnek kloridjait, illetve nitrátjait használtuk.

A hidrotermális szintézis során az alapanyagokat desztillált vízben oldottuk, amit melegítettünk az oldhatóság növeléséhez. Az oldathoz NaOH-ot adtunk, ami csapadék kiválását eredményezte, a rendszert közben hűtöttük, elkerülve annak felforrását a hőképződéstől. Az így kapott keveréket autoklávba töltöttük, amit ezután hőkezeltünk azt egy szárítószekrénybe téve. A keletkezett anyagrendszert vízzel mostuk a nátrium-klorid eltávolításáig. A szol-gél módszer szintén az alapanyagok oldásával indult, amihez ammóniumot és citromsavat adtunk. Az így kapott keveréket ezután főzőlapon melegítettük a víz elpárolgásáig és az öngyulladásos reakció végbementéig. A két módszer az 1. ábrán látható illusztrálva.

1. ábra A nem konvencionális ferritszintézisek kísérleti megvalósítása: a) hidrotermális eljárás, b) citrát-nitrát szol-gél eljárás.

A szintetizált anyagokat termogravimetriás vizsgálattal elemeztük, amely lehetőséget biztosított a hőmérsékletfüggő tömegváltozások, a jelenlévő mellékkomponensek bomlási folyamatai, valamint a Curie-hőmérséklet meghatározására. A mérések során kapott görbék a különböző szintézisek esetén eltérő mennyiségű maradék melléktermékre utaltak, amelyek adott hőmérséklettartományokban jelentkező tömegcsökkenési események formájában jelentek meg. Erre példa a 2. ábrán látható.

2. ábra Nem konvencionális NiFe2O4 termogravimetriás termogravimetriás görbéje.

A legjellemzőbb bomlási események körülbelül 240 °C és 270 °C körüli hőmérsékleten jelentkeztek, azonban ismételt felfűtési ciklus esetén ezek a jelenségek megszűntek, ami a hő hatására eltávozó, instabil komponensek jelenlétére utal. A mérés további fontos eredménye a körülbelül 580 °C-os Curie-hőmérséklet meghatározása, amely összhangban van a NiFe₂O₄ ferritfázis irodalmi értékével, és a ferromágneses spinell szerkezet kialakulását támasztja alá. A bomlási folyamatok alapján azonban megállapítható, hogy a szintetizált anyag a ferritfázis mellett még tartalmaz mellékkomponenseket. Ezek mennyiségét a paraméterek optimalizálásával csökkentettük és a reakció teljes végbemenetele a formatest égetése során végbevihető. Szélesebb körben a hidrotermális módszert vizsgáltuk, mivel az öngyulladásos reakciónál biztonságosabb, szabályozhatóbb és nagyobb mennyiségű anyagot eredményezett. A keletkezett por megfelelő szemcseméretű volt ahhoz, hogy közvetlen a szintézis után préselhető legyen. A különböző hőmérsékleteken égetett tömbi anyagokból minták készültek, amiknek megmértük a mikrohullámú tulajdonságait és ezek alapján ki lett választva egy anyag eszközben való próbára. Ennek az anyagnak a dielektromos vesztesége kedvező maradt, a telítettségi mágnesezettsége és Curie-hőmérséklete közelítette (4πMs = 2930 Gauss, Tc= 582 °C) irodalmakban megadott értékeket. Mivel egy alap összetétel, így sűrűsége és rezonancia sávszélessége kedvezőtlenebb lett a forgalomban levő kompozíciókhoz képest. Az anyag nonreciprok tulajdonsága a 3. ábrán van szemléltetve eszközben használva mérve annak csillapítását előre és visszairányba.

3. ábra A szintetizált ferrit mikrohullámú átviteli jellemzői: a) előreirányú átvitel (S21), b) visszairányú átvitel (S12).

A vizsgált nem konvencionális szintézismódszerek alkalmasnak bizonyultak NiFe₂O₄ spinell ferritek előállítására. A hagyományos kerámiatechnológiához képest rövidebb gyártási idő és kisebb energiafelhasználás mellett eredményeztek megfelelő minőségű ferritport, amely további hőkezelést követően mikrohullámú alkalmazásra alkalmas anyagot szolgáltatott.

Konklúzió:

A vizsgálatok alapján a hidrotermális és citrát-nitrát szol-gél módszerek alkalmasnak bizonyultak NiFe₂O₄ spinell ferrit előállítására a hagyományos kerámiatechnológiánál alacsonyabb hőmérsékleten. A hidrotermális eljárás szabályozhatósága és nagyobb anyagmennyiség előállítására való alkalmassága miatt kedvezőbbnek bizonyult. A kapott anyag megfelelő mikrohullámú nemreciprok tulajdonságokat mutatott, így alkalmazhatósága igazolható ferritalapú eszközökben.

Felhasznált irodalom:

Vincent G. Harris:  Modern Microwave Ferrites, IEEE TRANSACTIONS ON MAGNETICS, VOL. 48, NO. 3,  2012, DOI: 10.1109/TMAG.2011.2180732

Miroslaw M. Bucko, Krzysztof Haberko: Hydrothermal synthesis of nickel ferrite powders, their properties and sintering, Journal of the European Ceramic Society, VOL. 27, ISSUES 2-3, 2007, pp. 723-727, DOI: 10.1016/j.jeurceramsoc.2006.04.052

Chandan Upadhyay, Devabrata Mishra, S. Anand, R. K. Kotnala: Effect of preparation conditions on formation of nanophase Ni-Zn ferrites through hydrothermal technique, Journal of Magnetism and Magnetic Materials, VOL. 260, ISSUES 1-2, 2003, pp. 188-194, DOI: 10.1016/S0304-8853(02)01320-3

Jalal Azadmanjiri: Preparation of Mn-Zn ferrite nanoparticles from chemical sol-gel combustion method and the magnetic properties after sintering, Journal of Non-Crystalline Solids, VOL. 353, ISSUES 44-46, 2007, pp. 4170-4173, DOI: 10.1016/j.jnoncrysol.2007.06.046

Jalaiah, K. V. Babu: Structural, magnetic and electrical properties of nickel doped Mn-Zn spinel ferrite synthesized by sol-gel method, Journal of Magnetism and Magnetic Materials, VOL. 423, 2017, pp. 275-280, DOI: 10.1016/j.jmmm.2016.09.114

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Spinell ferrit szintézis nem konvencionális módszerekkel appeared first on Műszaki Magazin.

A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói nemzetközi együttműködésben (MOCA) sikeresen megépítettek egy olyan kísérleti rendszert, amely képes a mikrohullámú jelet a fény fotonjává alakítani. A kvantumtechnológia egyik kihívása, hogy a kvantumszámítógépek mikrohullámú jelekkel működnek, míg a kvantumkommunikáció optikai szálakon, fotonok segítségével történik. A projekt célja egy olyan kísérleti platform létrehozása volt, amelyben ultranagy vákuumban a hideg atomok közvetítik a mikrohullám (MW) és az optikai jelek közötti kölcsönhatást. „A kutatás alapját egy optikai rezonátor adja, amelyben lézerrel lehűtött rubídium atomokat optikai dipólcsapdában lebegtetünk, és az atom-foton kölcsönhatást kvantummechanikai szinten kontrolláljuk” mondta Dombi András. Az atomok kvantumos állapotain keresztül az optikai és a mikrohullámú gerjesztések összecsatolódnak, így az atomok lehetővé teszik a nagyon eltérő hullámhosszú mezők hullámkeverési folyamatainak nagy hatásfokú megvalósítását.

Mikrohullám–optikai Átalakítás Jól Szabályozott Környezetben – MOCA laboratórium

„A kísérleti rendszert megépítettük, valamint demonstráltuk a képességét mikrohullámú és optikai mezők keverésére. A rendszer működési paramétereinek teljes felmérése és kalibrálása még hosszú időt igényel, ugyanakkor a beépített módszerek sokféleségének köszönhetően már ez a kezdeti fázis is számos új kísérleti eredmény elérésével kecsegtet a hideg atomos rezonátoros kvantumelektrodinamika aktuális kutatási irányaiban”

– nyilatkozta a projektvezető, Domokos Péter.

A Wigner FK kvantumoptika laboratóriumában megépített rendszer hosszú távon egy referencia- és validációs platformként szolgál majd, amelyen összehasonlítható és tesztelhető a nemzetközi partnereknél készülő chip-alapú, integrált MW–optikai átalakító működése is. A projekt eredményei közvetlenül hozzájárulnak a kvantumkommunikációs és kvantumérzékelési technológiák fejlődéséhez, és alapot teremtenek új, nagy érzékenységű MW–optikai konverziós eszközök fejlesztéséhez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóintézet kutatói kísérleti eszközt terveztek kvantumos jelátalakításra appeared first on Műszaki Magazin.

A főváros távhőrendszerét üzemeltető Budapesti Közművek (BKM) több hónapig tartó tárgyalások után megbízási szerződést kötött a BME-vel egy döntést megalapozó tanulmány közös elkészítésére a Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe való eljuttatása lehetőségéről. A beruházás révén számottevően enyhülhetne a Duna vizének hőterhelése, továbbá a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkenése mellett mérséklődne az ország gázimportfüggősége.

Előzetes becslések szerint a vezeték akár 300 millió köbméternyi importált földgáz kiváltását is lehetővé tehetné.

Az atomerőművi technológia szükségszerű velejárója, hogy a hőtermelő egységekben (reaktorokban) előállított energia egy része nem villamos energia formájában hasznosul, hanem veszteségként a zárt rendszerből el kell vezetni. A Paksi Atomerőmű esetében ez jelenleg részben – hulladékhőként – a Duna vizébe kerül. A Budapesti Közművek finanszírozásában megvalósuló vizsgálat során a BME és a BKM szakemberei közösen elemzik, hogy az erőmű és a távfűtési hálózat között milyen műszaki megoldással lehet távhővezetéket lefektetni, és ezen az atomerőmű hulladékhőjét távfűtési céllal Budapestre eljuttatni.

A távfűtés mint technológia ma sem idegen a Paksi Atomerőműtől, hiszen Paks város lakótelepi részén a 80-as évek óta az atomerőműből származó távhővel fűtik a társasházi lakásokat. Ha a Paks és Budapest közötti távhővezeték megvalósulna, arra a nyomvonal közelében lévő városok távhőrendszerei, ipari fogyasztói is rácsatlakozhatnának, ezzel tovább javítva az energetikai és gazdasági hatékonyságot.

A paksi hulladékhő fővárosba juttatásának műszaki kérdése évtizedek óta napirenden van, és a BKM szakemberei szerint az alábbi műszaki-gazdasági és energetikai fejlemények miatt most különösen időszerű.

• Az atomerőmű normál üzemi hűtése a nyári forróság időszakaiban időről időre technikai korlátokba ütközik. A helyzet az előző napokban csak az erőmű visszaterhelésével – a teljesítménye visszafogásával – volt uralható. Minden olyan megoldás segít ebben a helyzetben, amely hozzájárul a hulladékhő mennyiségének csökkentéséhez, az erőmű által megtermelt hő egy részének hasznos célra történő elszállításához.
• Ha megépül Paks 2, az erőmű mint hőforrás egészen az évszázad végéig rendelkezésre áll majd.
• A távvezeték megépítése jelentős hőterheléstől mentesítené a Dunát.
• Az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött a távhővezeték-technológia, ezért minimális lenne a vezeték mentén a hőveszteség, ez nem befolyásolná érdemben a projekt gazdaságosságát.
• A távhővezetékekben áramló víztömeg keringtetéséhez szükséges energia jelentős mértékben megújuló villamosenergia-termelésből (napelemekkel termelt áramból) származna. A szükséges energia maradékát pedig értelemszerűen az atomerőmű termelné, így ezzel is csökkenthető lenne a villamosenergia-rendszer egyes kritikus üzemállapotaiban szükségszerű visszaterhelés.
• A hazai villamosenergia-rendszer szabályozhatósága a megújulóenergia-termelés arányának növekedése miatt egyre komolyabb kihívás. A kiterjedt távhőrendszerek és a villamosenergia-rendszer energetikai összekapcsolása a jelentős rugalmasságú és hőtároló kapacitású távhőhálózatok révén segíthet az áramhálózatok szabályozásában is.
• A különlegesen szigetelt, 1000 mm átmérőjű távvezetékpár az engedélyezéstől függően akár közvetlenül a Duna nyomvonala mellett is haladhatna, így nem járna érdemi bontással, kisajátítással. A földbe fektethető vezeték köré helyben honos növényzet telepíthető.
• A fővárosi távhőrendszer stabil piacot jelent a projekt számára, a FŐTÁV ügyfélköre dinamikusan bővül, az elmúlt öt évben mintegy 100 MW igényű új fogyasztó csatlakozott a szolgáltatáshoz. A rendszer téli csúcsigénye mintegy 1000 MW, a nyári használatimelegvíz-hőigény is jelentős, 100 MW körül alakul.
• A távhő-tranzitvezeték nyomvonala mintegy 125 km lenne, érintve Dunaújvárost, Százhalombattát, Érdet. Ezekben a városokban jelenleg is üzemel távhőszolgáltatás, és van ipari hőigény is. Az új vezetékből tehát juthatna hő ezekbe a rendszerekbe is, ami segítheti a beruházás gyorsabb megtérülését. A vezetékpárra felfűzhetők ipari parkok, melegházak is, tovább javítva a projekt energetikai hatékonyságát és gazdaságosságát.
• A beruházással jelentős mennyiségű földgázimport váltható ki, csökkentve Magyarország importenergia-függőségét.
• A kormány által sikeresen megszerzett EU-s források esetleges bevonásával az európai unió klímapolitikai, környezetvédelmi és energiafüggetlenséget célzó törekvései teljesülnek.

A vizsgálat lezárulása az év negyedik negyedében várható, eredményeiről a Budapesti Közművek tájékoztatja majd a nyilvánosságot.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Képek: BKM/FŐTÁV

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A BME kutatói segítenek kideríteni, hogyan lehetne Budapestre vinni a paksi hőt appeared first on Műszaki Magazin.

A több mint öt éven át tartó, Dr. Kroó Norbert, Dr. Csernai László Pál és Dr. Papp István ötletén és szabadalmán alapuló kutatás eredményei kimutatták, hogy megfelelő körülmények között a fúziós reakciók nanoméretben is beindíthatók. A projektet a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont irányította, együttműködve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont és a szegedi ELI-ALPS, valamint külföldi egyetemek kutatóival is. A projekt eredményei bebizonyították, hogy a nanoplazmonikus lézeres fúzió (röviden nanofúzió) közép- és hosszútávon hozzájárulhat az energiaellátás biztonságának növeléséhez.

A fúziós energiatermelés elméletileg nagy energiasűrűséget biztosít viszonylag kis mennyiségű üzemanyag felhasználásával. A jelenlegi modellek szerint az energiahozam jelentősen meghaladhatja a fosszilis vagy hasadáson alapuló rendszerekét. A potenciális üzemanyagok közé tartozik a hidrogén, a deutérium, valamint egyes könnyű elemek, például a bór. A fúziós reakciók egyik előnye, hogy megfelelően megválasztott reakcióutak esetén nem keletkeznek hosszú felezési idejű radioaktív melléktermékek, ezért ez a technológia a jelenleg ismert leginkább környezetkímélő eljárások közé tartozik.

A NAPLIFE projekt során végzett kutatások a nanoplazmonikus lézeres fúzió működési mechanizmusának vizsgálatára irányultak. A kísérletekben millijoule-os energiájú impulzuslézerekhez hangolt arany nanorészecskéket alkalmaztak, amelyek a lokális elektromágneses tér erősítésén keresztül hozzájárulhatnak a fúziós reakciók feltételeinek kialakításához. A jelenséget proton–bór reakciók végtermékeinek detektálásával támasztották alá.

Az eddigi eredmények arra utalnak, hogy a nanoplazmonikus megközelítés hosszabb távon alternatív irányt jelenthet a fúziós energiakutatásban, ugyanakkor a technológia energetikai alkalmazása további jelentős fejlesztéseket igényel. A fúziós energiatermelés különböző megközelítései – beleértve a nagy léptékű plazmafizikai rendszereket is – jelenleg még kísérleti fázisban vannak.

A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával, a Nemzeti Laboratórium Program keretében valósult meg (azonosító: 2022-2.1.-NL-2022-00002), 2022. október 1. és 2026. március 31. között. A projekt demonstrációs szakasza ezennel lezárult. A kutatás folytatását 2026. április 1-jétől a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont végzi saját forrásból, korlátozottabb kapacitások mellett. A további előrelépés a rendelkezésre álló finanszírozási és kutatási erőforrásoktól függ.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Jelentős előrelépés a lézeres magfúziós kutatásokban appeared first on Műszaki Magazin.

Az új tanulmányban bemutatott módszertan lehetővé teszi a tündérkörök kialakulásának, fejlődésének megfigyelését, amely hozzájárul a természetes hidrogén rendszerek szélesebb körű megéréséhez.

A természetes hidrogén, összehasonlítva a mesterségesen előállított hidrogénnel, egyre nagyobb érdeklődést kap az energiaszektorban, mint karbonsemleges energiaforrás. A természetes hidrogén intenzív nemzetközi kutatások középpontjában áll, mivel olcsóbb és hatékonyabb alternatívát jelenthet a jelenleg használt fekete, szürke, kék, rózsaszín és zöld hidrogénhez képest, amelyek mindegyike jelentős karbonlábnyommal rendelkezik. A természetes hidrogén keletkezési, migrációs és felhalmozódási folyamatai azonban még nem megértettek, így a természetes hidrogén rendszerek potenciális kiaknázásához további kutatások szükségesek.

A természetes hidrogén egyik jelentős felszíni megjelenési formái az úgynevezett „tündérkörök” (angolul „fairy circle”), amelyek a Föld számos területén, például Oroszországban, Ukrajnában, az Egyesült Államokban, Brazíliában, Namíbiában és Ausztráliában is megtalálhatóak (általában ősmasszívumi környezetben).

A tündérkörök néhány 10–1000 méteres átmérőjű, növényzeti anomáliával (általában elhaló növényzet) járó felszíni depressziók, amelyek esetenként jelentős (talajban mért) hidrogéngáz-koncentrációt mutatnak, amely felszín alatti hidrogén felhalmozódást indikálhat.

A HUN-REN FI kutatói e természetes hidrogénrendszerek jobb megértése érdekében, nemzetközi együttműködésben (az OMV Energy,Ausztria – Tari Gábor & Geo4U, Brazília – Alain Prinzhofer közreműködésével) a brazil São-Francisco medence tündérkörein végeztek műholdalapú megfigyeléseket az Európai Űrügynökség Szintetikus Apertúrájú Radar (SAR) felvételeinek segítségével.

A bemutatott műholdalapú kutatómódszer a tündérkörök feltérképezése mellett lehetőséget nyújt az időbeli változások – például felszínmozgás, növényzeti és talajnedvesség-tartalom változások – leképezésére magas tér- és időbeli felbontással, lehetővé téve a tündérkörök kialakulásának, fejlődésének, dinamikájának megértését. A felszínmozgás vizsgálatok rámutatnak a magas hidrogénkoncentrációt mutató „Campinas” tündérkör aktív deformációjára (a szerkezet közepe süllyed), amely valószínűleg a felszín alatti hidrogén rendszerhez kapcsolódik. A tanulmány fontos megfigyeléseket ad a tündérkörök jellemzőiről, azonban a felszín alatti, potenciális természetes hidrogén rendszerek megértése és feltérképezése további, megfigyelés és modell alapú kutatásokat igényel.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Természetes hidrogén rendszerek kutatása appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt két évtizedben Magyarország Közép-Európa egyik vezető célpontjává vált az üzleti szolgáltató központok számára. A kezdeti, elsősorban költséghatékonyságra és tranzakciós támogatásra fókuszáló modellek mára komplex, multifunkcionális és innovációvezérelt szolgáltatásokká alakultak. A szektor jelenleg több mint 215 központot és 110 ezer munkavállalót számlál, hozzájárulása a GDP-hez megközelítőleg 3%-os, így ezzel az ország egyik legjelentősebb gazdasági motorjává vált.

„Magyarország üzleti szolgáltató iparága szilárd alapokra épült, melyet a többnyelvű tehetség, a költséghatékonyság és az operációs kiválóság jellemez. A következő fejezet a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások felé való elmozdulásról szól – az automatizálás, az analitika és a digitális transzformáció irányába. A munkaerő megtartásával és a képességek fejlesztésével kapcsolatos kihívások ellenére Magyarország alkalmazkodóképessége, valamint az oktatásra és az innovációra való folyamatos összpontosítás jó helyzetbe hozza az országot a szektor jövőbeli növekedését illetően.” – mondta Lukács Eszter, a Deloitte üzleti szolgáltatások támogatására szakosodott tanácsadási igazgatója.

Az átalakulás motorjai: digitális fejlődés és tehetséggondozás

A jelentés rávilágít, hogy a magyarországi BSC-k stratégiai prioritásként kezelik a digitális transzformációt és az AI (mesterséges intelligencia) bevezetését. A központok már nem csupán támogató egységekként működnek, hanem globális vállalati stratégiákba ágyazott digitális innovációs központokká válnak, olyan területeken, mint a fejlett analitika, automatizálás, kiberbiztonság, ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok) és felhőalapú megoldások. A központok több mint 80%-a számol be produktivitás-növekedésről, amit elsősorban az AI-eszközök, a munkaerő fejlesztése és a folyamatok szabványosítása vezérel.

A szektorban dolgozók száma 2021-ben még mintegy 70 000 fő volt, 2024-re azonban meghaladta a 110 000-et, ami a dinamikus bővülés és a gazdasági rugalmasság egyértelmű jele. Az üzleti szolgáltató központok kiemelkedő bérelőnyt kínálnak a nemzeti átlaghoz képest, hozzájárulva az életszínvonal növeléséhez és a helyi gazdaság élénkítéséhez. Emellett kulcsfontosságú szerepet játszanak a tehetségfejlesztésben, folyamatos képzésekkel és karrierlehetőségekkel segítve a munkaerő modernizálását.

„Az üzleti szolgáltatások iparága Európában stratégiai növekedési motorrá vált, túllépve hagyományos támogatói szerepén. A globális kihívások közepette az ágazat kritikus átalakulást segítő szerepet tölt be, gyorsan reagálva a technológiai, tehetség- és üzleti trendek változásaira. Magyarország üzleti szolgáltató iparága példázza ezt az átalakulást, folyamatosan bővül a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé, és jól képzett munkaerőt foglalkoztat.” – tette hozzá Lukács Eszter.

Kihívások és lehetőségek a versenyképesség megőrzésében

Annak ellenére, hogy Magyarország stabil pozícióval rendelkezik az üzleti szolgáltatások piacán, a szektor számos kihívással néz szembe. A legfontosabb problémák között szerepel a tehetséghiány, különösen a fejlett digitális készségek (AI, automatizálás, analitika, kiberbiztonság) és a többnyelvű képességek terén. Ezt súlyosbítják a külföldi, nem uniós munkavállalók mobilitását akadályozó, bürokratikus bevándorlási eljárások, amelyek hosszú átfutási időkkel és átláthatatlan követelményekkel nehezítik a szakemberek toborzását és megtartását.

A jelentés szerint a magyarországi bérinfláció és a költség-versenyképesség csökkenése – ami egyes nyugat-európai országok szintjét közelíti – arra készteti a vállalatokat, hogy bizonyos tranzakciós szolgáltatásokat alacsonyabb költségű országokba telepítsenek át. Ehhez társul a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága, a korlátozottan elérhető ösztönzők, valamint a makrogazdasági és geopolitikai kockázatok, mint például az ukrajnai háború, amelyek növelik a befektetési bizonytalanságot és lassíthatják az új projektek indítását.

A szektor jövőbeli sikeréhez elengedhetetlen a proaktív intézkedések sora. Szükséges a bevándorlási szabályok egyszerűsítése és átláthatóbbá tétele, digitális alkalmazási platformok bevezetése, valamint speciális „tehetségvízumok” kialakítása a keresett szakmákban. Az oktatási rendszernek szorosabban kell illeszkednie az iparági igényekhez, közös képzési programokkal, adókedvezményekkel a vállalati képzésekre és munkahelyi tapasztalatot nyújtó modulokkal kiegészítve az egyetemi tanterveket. Ezen felül elengedhetetlen Magyarország, mint digitális szolgáltatási és tehetségközpont globális márkájának erősítése, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségek mélyítése a hosszú távú versenyképesség biztosításához.

Magyarország számára egyértelmű, hogy a jövőbeni siker nem a költség-megtakarításokon, hanem az értékteremtő képességen, a digitális transzformáció vezetésén és az ország globális tudásgazdaságba való beágyazódásán múlik. A szektor készen áll a kihívásokra, de ehhez szükséges a támogató szabályozási környezet és az együttműködés minden érintett fél részéről.

A teljes tanulmány elérhető erre a linkre kattintva.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyarország az üzleti szolgáltatások digitális innovációs központjává válhat appeared first on Műszaki Magazin.

Technológiai változások, geopolitikai feszültségek, fenntarthatósági elvárások és a fogyasztói szokások gyors átalakulása – ezek a legfőbb kihívások, amelyekkel az autóipar vezetői szembenéznek, derült ki a KPMG – immáron 25. – Global Automotive Executive Survey tanulmányából, amelyben 775 autóipari vezetőt kérdeztek meg idén is az iparág helyzetéről, kilátásairól és legnagyobb nehézségeiről.

Az autóipar fordulóponthoz érkezett és úgy néz ki, hogy nem minden vállalat áll készen a változásra. Azonban, ha az öt legfontosabb kulcstényezőre odafigyelnek az iparág vezetői, akkor nagyobb eséllyel vezethetik át vállalatukat a nehéz időkön: (1) stratégiai újragondolás: mennyiségi skálázhatóság, innovációs sebesség és vevői érték újradefiniálása; (2) digitális stratégia kézben tartása; (3) valós idejű, adatvezérelt működés; (4) regionális reziliencia kialakítása; (5) ökoszisztéma-építés.

Mi okozhatja ezeket a nehéz időket? A felmérésből résztvevők elmondták, hogy ők mit látnak a legnagyobb kihívásnak az autóiparban. A válaszok rávilágítanak arra, hogy fontosnak tartják az ESG szemléletet, azonban az abban jelentős szerepet játszó beszerzési láncok dekarbonizációja a válaszadók 38%-ánál nehézségként jelenik meg. A KPMG tanulmányából kiderült, hogy a geopolitikai kihívások, a feszültségek növekedése és egy vámháború jelentős negatív hatással van az olyan országok GDP-jére, mint az USA vagy Németország, akik kiemelkedő szereplői az iparágnak, ez pedig közvetlenül befolyásolhatja az autógyártás piacát és a hozzá kapcsolódó globális trendeket.

Az idei felmérés alapján jól kirajzolódik, hogy milyen stratégiai irányváltásokat kell végrehajtaniuk a cégeknek annak érdekében, hogy a globális kihívások által generált hullámokkal tarkított autóipari tengeren ne csak a vízfelszín felett maradjanak, de sikeresen el is érjék kitűzött céljaikat. Azok a cégek, amelyek már a jelenben, de legkésőbb a közeljövőben jelentős mértékben fektetnek be a mesterséges intelligenciába és a feltörekvő technológiákba; aktívan alakítják át ellátási lánc-stratégiájukat; egyre inkább támaszkodnak stratégiai partnerségekre és innovációval reagálnak a geopolitikai változásokra, markáns helyzeti előnnyel várhatják a holnap megoldandó problémáit és feladatait.

„Rengeteg bizonytalanság és nyomás nehezedik az iparágra, és bár az első reakció gyakran a kiadások csökkentése és a költségek optimalizálása, a vállalatoknak továbbra is törekedniük kell arra, hogy újítsanak és növeljék piaci részesedésüket ebben a kihívásokkal teli környezetben. Azok a cégek, amelyek egyszerre tudják mesterien kezelni a hatékonyságot és az innovációt, kerülnek majd előnybe” – erősített rá az iparágat érintő problémákra Dr. Andreas Ries, a KPMG International globális autóipari üzletágának vezetője.

A tanulmány rámutatott a legnagyobb regionális piacokra és gyártókra fókuszálva, hogy a növekvő geopolitikai feszültségek közepette a kínai autógyártók gyorsabb, hatékonyabb és integráltabb működéssel egyszerűsítik ellátási láncaikat; az amerikai autógyártók stratégiai alapkövetelményként kezelik az ellátási lánc rezilienciáját és a fenntarthatóságot; az EU pedig most egyértelműen az önellátás növelését és a regionális beszerzést támogatja.

A KPMG úgy kíván segíteni az autóipar szereplőinek, hogy támogatja az egyes üzleti modellek és szabályozási folyamatok átalakítását, valamint az automatizációban rejlő lehetőségek feltárását; hozzájárul az ESG stratégiák kialakításához és a pénzügyi modellezéshez, valamint az adóhatások elemzéséhez.

A KPMG idei Global Automotive Executive Survey kutatását az alábbi linken érik el: https://kpmg.com/in/en/insights/2025/09/annual-global-automotive-executive-survey.html

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az autóipar legnagyobb kihívásai appeared first on Műszaki Magazin.

Milyen innovatív megoldásoknak örülnének a magyarok? Hisznek-e az mRNS technológiában vagy a 3D-nyomtatható szervekben? Utaznának-e légitaxival vagy hidrogénvonaton? A közlekedés és a gyógyszeripar jövőjével foglalkozik a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. „Innovációs toplista: ezekben az újításokban hisznek a magyarok” című kutatása, melynek friss eredményeit a BoschxRichter Innovátorok Napja konferencián mutatta be közösen a két hazai nagyvállalat 2025. szeptember 23-án a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.

Távol és mégis közel – a magyarok több mint fele nyitott az innovációkra, a többiek egyelőre óvatosabbak

Legyen szó közlekedésről, fenntarthatóságról, egészségügyről vagy a városi élet kihívásairól, sokak szerint az innovatív technológiák hozhatják el a kedvező változást. Magyarországon valamivel többen érzik közel magukhoz a technológiai újításokat (51%), mint ahányan távolságtartással fordulnak ezek felé (48%). Az innovációk befogadása életkoronként, iskolázottság, sőt jövedelmi helyzet szerint is nagyon eltérő. A 16–29 évesek között például több mint másfélszer akkora (64%) az új technológiákra fogékonyak aránya, mint a 60 év felettiek körében (39%).

Az energiabiztonságtól a 3D szervnyomtatásig

Bár az innovációs trendek nagyban befolyásolják, mit gondolunk a legújabb technológiákról, ez fordítva is igaz: a közvélemény sokszor szeretné önmaga kijelölni a számára fontos jövőbeli fejlesztési irányokat. Míg a BoschxRichter közös kutatása szerint a válaszadók a következő 10–15 évben a legkomolyabb technológiai áttörésekre a mesterséges intelligencia (59%), a biztonsági és hadiipar (58%), valamint az ipari automatizálás (53%) kapcsán számítanak, a többség a fejlesztéseket más területeken még fontosabbnak tartaná. A kutatásban részt vevő válaszadók több mint háromnegyede azt szeretné, hogy jelentős előrelépés történjen olyan területeken is, mint a fenntartható energiák (81%), a klímavédelem (80%) vagy az egészségügy és a biotechnológia (77%). Ezek a fejlesztések olyan kihívásokra adhatnának válaszokat, mint az energiabiztonság, a hatékony energiatárolás vagy az új típusú energiaforrások kérdése. Szintén pozitív hatással lehetnének az élővilág megőrzésére, a kibocsátott szén-dioxid csökkentésére és a vízhiány kezelésére. Emellett a várt fejlesztések az új hatásmechanizmusú gyógyszerek létrejöttében, a génszerkesztésben vagy akár a 3D nyomtatású mesterséges szervek területén is eredményt hozhatnának.

A mobilitás jövője: az autóipartól remélik a legtöbb innovatív megoldást

A fenntarthatóság és a klímatudatos városok jövője aligha képzelhető el a közlekedés, a személy- és áruszállítás rendszerének újragondolása nélkül. A kutatási eredmények alapján – az iparág jelenlegi bizonytalanságai ellenére is – egyértelműen az autógyártást tekintik a magyarok a leginnovatívabb (48%) mobilitási ágazatnak, egyúttal a leghasznosabbnak (40%) is ezt tartják. Emellett sokan tekintik előremutatónak a városi mikromobilitás (32%) és a közösségi közlekedés (31%) fejlesztését, de a logisztika (32%) és a közlekedési infrastruktúra (30%) területén is hasznosnak és szükségesnek tartják az innovációt.

„A kutatás adatai is megerősítik, hogy a járműipari innovációkra különösen nagy a társadalmi igény. A közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések kulcsfontosságúak a jövő szempontjából, legyen szó autógyártásról, közösségi közlekedésről vagy a holnap okosvárosairól. A Boschnál folyamatosan olyan technológiákon dolgozunk, amelyek jobbá és fentarthatóbbá tehetik a mai és a következő generációk életét”

– fűzte hozzá az eredményekhez Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

10 év múlva: jöhetnek az okosvárosok, reneszánszát élheti a közösségi közlekedés

A válaszadók közel harmada szerint 10–15 éven belül az infrastruktúráink okosabbá válhatnak (32%): megvalósulhat a forgalom valós idejű figyelése és automatikus irányítása, a közlekedési lámpák intelligens optimalizálása, az okosutak és a szabad helyeket „látó” városi parkolási rendszerek is. Minden negyedik válaszadó (23–26%) ennél is tovább megy. Szerintük a következő egy-másfél évtizedben Európa jelentős részben átáll az elektromobilitásra, vagyis a belső égésű motorok kiszorulnak az autók és tömegközlekedési eszközök piacáról. Ezzel párhuzamosan az elektromos mikromobilitási eszközök, e-kerékpárok, e-rollerek általánossá válnak majdnem az összes háztartásban. A közösségi közlekedés pedig újra reneszánszát éli majd: fenntarthatóbbá és kényelmesebbé válik, így többen fogják választani az egyéni autóhasználat helyett.

Még szoknunk kell az újat: hidrogénvonatok igen, légitaxik nem!

Az okosvárosok eljövetelét nemcsak reálisnak látják a magyarok, de szívesen élveznék is az előnyeit (64%), és sokan élnének (61%) olyan „15 perces” városokban, ahol gyalog vagy kerékpárral negyedóra alatt elérhetők a mindennapi szolgáltatások. A hidrogén üzemanyagcellás buszok és vonatok is a nagy kedvencek közé tartoznak: a többség (60%) akár rendszeresen is használná ezeket a jövőben. Akadnak azonban olyan innovatív, szinte már utópisztikus lehetőségek is, amelyek inkább ellenérzéseket váltanak ki a hazai lakosságból: a válaszadók mintegy 40%-a elutasítja például a hangutasítással vagy agyhullámokkal vezethető járműveket, illetve a városi légitaxik gondolatát. Sőt, a világ egyes részein már gyakorlatban működő, sofőr nélküli, önvezető robotaxik használatától Magyarországon minden harmadik válaszadó (35%) elzárkózik.

Innováció a gyógyszeriparban: életminőség, hatékonyság és biztonság

A közlekedés mellett, a közvélemény a gyógyszeripart is kiemelten fontos technológiai területnek tartja. Az itt zajló innovációknak nemcsak összetett kutatás-fejlesztési és gyártási folyamatokon kell átmenniük, de számos társadalmi igénynek is meg kell felelniük. Fő elvárásként a válaszadók több mint fele az emberek életminőségének javítását hangsúlyozza (51%), de sokan emelik ki az innovatív gyógyszerek hatékonyságának (37%) és biztonságának (34%) fontosságát is. Vélhetően komplexitásuk és a speciális know-how miatt, azt csak kevesen várják el a gyógyszeripari innovációktól, hogy minden részletükben és mélységükben érthetőek legyenek számukra: az átláthatóságot csak 14%, a közérthetőséget 12% sorolja a főbb szempontok közé.

Innovációval a gyógyíthatatlan betegségek ellen, a kevesebb mellékhatásért

Az új, innovatív gyógyszerek kifejlesztését elsősorban a ma még gyógyíthatatlan betegségek miatt tartja fontosnak a lakosság döntő többsége (60%). Emellett minden második válaszadó a gyógyszerek mellékhatásainak csökkentését (51%) is célként jelöli meg, de az új betegségek megjelenése és a régiek ellenállóvá válása miatt is (49%) szükségesnek tartják a folyamatos gyógyszeripari innovációt.

„A lakosság számára az innováció nem elvont fogalom, hanem közvetlen elvárás. Különösen, ha gyógyíthatatlan betegségekről vagy a kezelések mellékhatásairól van szó. A Richter Gedeonnál folyamatosan azon dolgozunk, hogy a legújabb tudományos eredményekre építve olyan terápiás megoldásokat fejlesszünk, amelyek valódi választ adnak ezekre a kihívásokra”

– emelte ki az eredmények kapcsán Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

Kételyek az mRNS technológiákkal szemben, személyre szabott gyógyszereket vár a közvélemény

Az online és más csatornákon ránk zúduló információtömeg fényében nem meglepő, hogy a megkérdezettek ma már nemcsak az innovációkról, hanem a szakmai módszerekről és technológiákról is határozott véleményt formálnak. Ami a gyógyszeripart illeti, a válaszadók itt is a mesterséges intelligencia térnyerését látják a legerősebb folyamatnak (35%), de a hasznosságáról már kevesebben vannak meggyőződve (23%). A kutatásból az is kirajzolódik, hogy miközben az egyik leggyorsabb fejlődést az mRNS-alapú technológiákban érzékelik az emberek (29%), a közbizalom ezek iránt a legalacsonyabb a magyarok körében, ezeket sorolják legkevesebben (17%) a leghasznosabb újítások közé. A kialakult vélemény vélhetően a koronavírus-járvánnyal és a kötelező oltásokkal kapcsolatos társadalmi viták lenyomata is. Mindezzel szemben, a hazai lakosság a legígéretesebb és leghasznosabb gyógyszeripari trendnek a személyre szabott gyógyszerek fejlesztését (32%), az új hatásmechanizmusú terápiákat (26%) és a génszerkesztésre épülő innovációkat (24%) tekinti.

BoschxRichter Innovátorok Napja – harmadik éve közösen

Az idei már a harmadik alkalom, hogy közös konferenciát rendezett hazánk két meghatározó innovatív nagyvállalata, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A rendezvény minden évben a világ és a kutatás-fejlesztés aktuális trendjeit helyezi reflektorfénybe, egyúttal a két alapító, Robert Bosch és Richter Gedeon előtt is tiszteleg. A 2025. évi konferencián bemutatásra került a két vállalat „Innovációs toplista: ezekben az újításokban hisznek a magyarok” című közös kutatása is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bízunk az okosvárosokban és a személyre szabott gyógyszerekben appeared first on Műszaki Magazin.

A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet közlése szerint a HUNOR-programban például egy olyan kísérletet végeznek el, amely nemcsak az űrkutatásban, hanem a robotikában és az orvostudományban is hasznosítható eredményeket hozhat.

A Kapu Tiborral zajló HUNOR-program egyik kiemelt kísérlete az úgynevezett IMU-DRS (Dead Reckoning in Space) navigációs vizsgálat. A projektet a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet koordinálja, és célja a gyorsulásmérők és giroszkópok működésének tanulmányozása súlytalanságban. Ezek a szenzorok világszerte jelen vannak az orvostechnikában, a robotikában, a videójáték-iparban, repülőszimulátorokban vagy akár fitneszeszközökben is.

A kísérlet tudományos jelentősége abban áll, hogy a Földön kalibrált műszerek az űrben másképp viselkednek. A súlytalanságban nincs zavaró gravitációs gyorsulás, így a műszerek csak a tényleges mozgást rögzítik – ez különösen értékes tapasztalatot jelenthet a jövő navigációs rendszerei számára. Tehát ez az amit vizsgálnak.

A program első szakaszában a magyar űrhajós egy mobileszközt használva különböző mozdulatokat végez, miközben egy speciálisan fejlesztett alkalmazás rögzíti az érzékelők által mért adatokat. Ezeket az adatokat ezután a Földre sugározzák, majd kísérletet tesznek arra, hogy az űrhajós mozgását rekonstruálják a szenzorok alapján.

Az adatokat ezt követően a Földre sugározzák, hogy kiértékelhessék, elemezhessék őket. A második fázisban pedig megkíséreljük a mobileszköz által leírt pályákat rekonstruálni

– ismertette a projekt részleteit Dr. Kornyik Miklós, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatója, a kísérlet vezetője.

A vizsgálatok nemcsak az ISS működésében jelenthetnek előrelépést – például a dokkolások vagy karbantartási manőverek során –, hanem a jövőbeli űrbéli felfedezések alapját is képezhetik. Mivel a Holdon vagy a Marson nincsenek GPS-hálózatok, az önálló szenzoros navigáció kulcsfontosságú lesz a felszíni mozgások során.

A kutatás hosszabb távú céljai között szerepel egy miniatűr űrdrón megépítése is, amely kézi és automatikus vezérléssel egyaránt képes lenne manőverezni. Ez a drón nemcsak tesztkörnyezetben, hanem a Nemzetközi Űrállomás körüli karbantartási feladatokban is bevethető lehetne.

A kutatóintézet szerint az IMU-technológiával kapcsolatos eredmények a földi alkalmazások fejlesztésében is nagy jelentőséggel bírhatnak, hozzájárulva az orvosi diagnosztikák, a rehabilitációs technikák, valamint a mesterséges intelligenciát használó robotika fejlődéséhez.

Forrás: HUN-REN

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kapu Tiborék egyik legfontosabb kísérlete az űrben appeared first on Műszaki Magazin.

Ezért fontos, hogy minden évben, a magyar feltalálók napján felhívjuk a figyelmet a legnagyobb magyar elmékre és megvalósult elképzeléseikre.

2025-öt és 2026-ot az Országgyűlés a Magyar Tudomány Évének nyilvánította, a Magyar Tudományos Akadémia és annak könyvtára 200 éves alapítása okán. Az ünnepi eseménysorozat célja a magyar tudomány, kutatás és innováció kiváló eredményeinek bemutatása, valamint a magyar tudományos közösség nemzetközi szerepének megerősítése. Ezért idén a magyar feltalálók napja különösen fontos a tudós társadalom számára.

1941-ben Szent-Györgyi Albert ezen a napon jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin-tartalmú készítmények előállításának eljárását, amelyhez köthetően a Nobel-díjat is megkapta. A Magyar Feltalálók Egyesülete emiatt választotta június 13-át, hogy akkor ünnepeljük a magyar feltalálókat.

Szent-Györgyi Alberten kívül mások is sikeresen fejlesztettek ki olyan eljárásokat, amelyekért később megkapták a legrangosabb tudományos elismerést: például Gábor Dénes a holografikus módszer feltalálásáért, Wigner Jenő az atomenergia felhasználása kapcsán végzett kutatásaiért, Krausz Ferenc az elektronok és atomok vizsgálatát segítő, attoszekundumos fényimpulzusokkal történő kísérleti módszerekért, illetve Karikó Katalin az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében végzett munkájáért.

Számtalan magyar feltaláló van, akinek megvalósult elképzelése a mindennapi életünk szerves részévé vált (elég csak a golyóstoll miatt Bíró Lászlóra, a dinamó miatt Jedlik Ányosra, a Rubik-kockáról Rubik Ernőre, a szöveg- és táblázatszerkesztő szoftverek kapcsán Charles Simonyira gondolni) vagy fontos részét képezte olyan tudományágaknak, mint az űrkutatás (Pavlics Ferenc és a holdjáró jármű), az alternatív energiafelhasználás (Telkes Mária és a napenergiához, a hő- és hidegtároláshoz kapcsolódó szabadalmai), a gyógyszeripar (Lindmayer István nagynyomású, tű nélküli oltókészüléke) vagy a mérnöki tudományok (Jáky József munkássága révén vált kötelezővé építkezésekkor az előzetes talajmechanikai vizsgálatok elvégzése). Az ő szabadalmaik is máig megtalálhatóak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Frecskay János szakkönyvtárában.

„A Magyar Feltalálók Napja ma is fontos üzenetet hordoz: a világot alakító változások mögött gyakran egy-egy merész ötlet, egy végletekig kitartó tudós áll. Számunkra ez a nap nemcsak a múltról szól, hanem egyben ösztönzést jelent a jövő számára – különösen a fiataloknak, akikből a következő nagy tudósok és feltalálók válhatnak. Ezért is különösen fontos, hogy a héten az Országgyűlés megszavazta a doktori képzések megújításáról, valamint a Krausz Ferenc által javasolt Élvonal Program és Alapítvány elindításáról szóló törvényjavaslatokat, hiszen ezek segítenek abban, hogy a kutatói, tudományos életpálya még vonzóbbá váljon a fiatalok körében. A digitális világban, a mesterséges intelligencia, a fenntarthatóság, az orvostudomány, de akár most Kapu Tibor tervezett, Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletei is különösen fontosak, hogy legyen tér és támogatás az innovatív gondolatok számára”

– hangsúlyozta Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

A Magyar Tudomány Éve során a tervek szerint országszerte és a határokon túl több mint 1200 rendezvény valósul meg, több mint 400 szervezet (egyetemek, iskolák, múzeumok, kutatóintézetek, szakmai egyesületek stb.) bevonásával. A programsorozat népszerűsítésében pedig részt vesz a Nemzeti Innovációs Ügynökség által kiválasztott, 12 tudományos nagykövet, akik olyan területek szakértői, mint például az űrkutatás, a biofizika, az élelmiszeripar, a vegyészet, az orvostudományok vagy a matematika. További információ: https://tudomanyeve.hu/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar feltalálók napja: inspiráció a jövő kutatóinak appeared first on Műszaki Magazin.

Az új laboratóriumokat a vállalat tavalyi, 2,26 milliárd eurós K+F büdzséje egy részéből építették meg.

Az Egyesült Államok Massachusetts államában lévő Andoverben működő kutatás-fejlesztési központ egyike a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat által fenntartott öt K+F központnak. Az új helyiségekkel együtt a társaságnak összesen már 40 laboratóriuma van Andoverben.

Az új létesítmények közül a közel 560 négyzetméteres „Power Distribution Unit” (PDU) laboratórium három vizsgálati helyiségből áll, és lehetővé teszi a kutatók számára, hogy teszteljék a társaság mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontokba szánt nagy teljesítményű rendszereit. A Schneider Electric moduláris és konfigurálható PDU-kat kínál. Ezek az egységek robusztus kialakításukról, könnyű telepíthetőségükről és a Schneider Electric EcoStruxure szoftverplatformjával való integrációjukról ismertek, ami biztosítja a zökkenőmentes működést és az energiafelhasználás optimalizálását.

A 140 négyzetméteres mikrohálózat laboratórium négy 90 kW-os hálózati szimulátort és három 45 kW-os napenergia-szimulátort tartalmaz, amelyek nagyjából 300 otthon energiaigényét és 110 otthon napenergia-igényét képesek szimulálni. A laboratórium lehetővé teszi a kutatók számára, hogy teljesen működő mikrohálózatokat teszteljenek valós körülmények között, így a Schneider Electric gyorsabban tud ilyen rendszereket tervezni és szállítani ügyfelei számára.

„Ahogy az MI forradalmi változásokat hoz az egyes iparágakba, és a fogyasztók egyre több adatot igényelnek a digitális szolgáltatásokhoz, az adatközpontok iránti igény továbbra is gyorsan bővül. Emellett az ipar, a vállalkozások, az önkormányzatok, a kórházak és az iskolák rugalmas megoldásokat keresnek energiaigényük kielégítésére, és ehhez a mikrohálózatok kiváló megoldást kínálnak. Ezek az új K+F laboratóriumok segítenek abban, hogy jövőálló, megbízható és hatékony energiamegoldásokat nyújtsunk ügyfeleinknek”

– mondta el Pankaj Sharma, a Schneider Electric „Data Centers & Networks” részlegért felelős alelnöke.

A vállalat energiagazdálkodási üzletága 2024-ben kétszámjegyű növekedést ért el. Az MI-korszakban rejlő potenciál kiteljesítését szolgáló energiastratégiák kidolgozására irányuló erőfeszítések részeként a Schneider Electric nemrégiben az Nvidia-val partnerségben új adatközpont-referenciaterveket adott ki, amelyek támogatják a folyadékhűtéses, nagy sűrűségű MI-klasztereket. Észak-Amerikában a Schneider Electric több mint 350 fejlett mikrohálózati projektet tervezett, épített és tart fenn. Tavaly a cég mikrohálózatai az Egyesült Államokban több mint 100 gigawatt energiát kezeltek, ami 75 millió otthon energiaellátásához elegendő.

Az új laboratóriumok megszilárdítják a Schneider Electric pozícióját Massachusetts legnagyobb, tiszta energiával foglalkozó vállalataként. A társaság 1600 embert foglalkoztat az államban, ebből 700-at az andoveri létesítményben.

„A mikrohálózati laboratórium az EcoStruxure™ Microgrid Flex megoldásaink előzetes tesztelésére és validálására szolgál, segítve a mikrohálózatok hatékonyabb kiépítését. A laboratórium a különböző elosztott energiaforrások (DER) integrálásával és hálózati betáplálásával tesztelt, validált és dokumentált architektúrákat biztosít egy szabványosabb megközelítést alkalmazva, hogy ezzel is felgyorsítsa a robusztus mikrohálózati vezérlések telepítését. „A laboratórium már több mikrohálózat kiépítésében is segített minket, többek között a JFK repülőtér „New Terminal One” projektjében, amelyet a Schneider Electric és a Carlyle közös vállalkozása, az AlphaStruxure felügyel, valamint a Bimbo Bakeries kaliforniai létesítményei esetében, amely egy GreenStruxure projekt”

– jelezte Khaled Fakhuri, a Schneider Electric „Global Microgrids” területért felelős alelnöke.

A mikrohálózati laboratórium az akkumulátoros energiatároló rendszerek szigorú tesztelését is biztosítja, hogy a kritikus időszakokban, például a magas csúcsidőszaki árképzés vagy a hálózati problémák idején a csúcsteljesítményt biztosítsa. Az andoveri létesítményben a Schneider Electric új akkumulátoros energiatároló rendszere (BESS) is megtalálható, a megoldást az energiatárolás szimulálására használják a laboratóriumban.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új K+F létesítményeket hozott létre a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

A most induló felhívás 500 millió forintos keretösszegéből a hazai és nemzetközi oltalomszerzéssel kapcsolatos hatósági díjakon felül akár az ezeknél jelentősebb mértékű iparjogvédelmi tanácsadás vagy a kapcsolódó ügyvivői szolgáltatás költségei is fedezhetők.

Az NKFI Hivatal évek óta célzott pályázatokkal támogatja, hogy minél szélesebb réteg – akár a legkisebb mikrovállalkozás vagy egy egyéni feltaláló is – élhessen ezzel a lehetőséggel, oltalmat szerezve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) az újonnan kifejlesztett termékeire, technológiáira vagy brandjére. A Neumann János Program kiemelt célja a hazai vállalkozások és egyetemek szabadalmi aktivitásának növelése. Lényeges eredmény, hogy tavaly 35%-kal nőtt a szabadalmi bejelentések száma éves alapon. Kiemelkedően nőtt az egyetemek szabadalmi aktivitása: összesen 143 db bejelentést tettek tavaly a felsőoktatási intézmények, ami kétszeres növekedés éves alapon és hétszeres növekedés az 5 évvel ezelőtti értékhez képest.

„A szellemi tulajdonvédelmi stratégia megléte és a hasznosítás fontos alapkövei a hazai innováció sikerességének. Tudatosítással, oktatással, illetve célzott kedvezményrendszerrel támogatjuk és motiváljuk a hazai szereplőket az iparjogvédelmi aktivitásuk növelése céljából. Ez a pályázat egyedülálló módon nyújt lehetőséget a hazai és nemzetközi oltalomszerzés legfontosabb döntési pontjainál felmerülő költségek finanszírozására, így segítve elő végső soron a hazai, európai és nemzetközi iparjogvédelmi oltalom megszerzését. A nemzetközi PCT szabadalmi bejelentéseknél mind a Visegrádi Szabadalmi Intézet, mind az Európai Szabadalmi Hivatal megjelölhető lesz nemzetközi kutatóhatóságként”

– hangsúlyozza Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.

„Ez a pályázat fontos sarokkő a hazai vállalkozások és kutató-tudástermelő intézmények versenyképességének erősítésében. Mindenkit buzdítunk a szellemitulajdon-védelem eszköztárának egyre tudatosabb alkalmazására, ez segít abban, hogy a kutatási eredményekből és az innovatív ötletekből kézzelfogható versenyelőny és jelentős gazdasági eredmény származzon”

– mutat rá Szabados Zsuzsa, az NKFI Hivatal vállalati innovációs elnökhelyettese.

Az NKFI Hivatal hasonló céllal meghirdetett korábbi pályázatain 2015 óta összesen 647 kérelem részesült több mint 940 millió forint támogatásban.

Részletek a pályázatról az NKFI Hivatal honlapján.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 100% vissza nem térítendő támogatás a hazai innovációk levédetésére appeared first on Műszaki Magazin.

A kutatás-fejlesztés és innovációs megállapodás többek között a szelektív hulladékok újrahasznosítási és feldolgozási technológiáival kapcsolatos vizsgálatokra, a hulladékfeldolgozásból származó termékek petrolkémiai feldolgozására összpontosít. A szakmai partnerség emellett kiterjed a megújuló energiák területére, úgymint a geotermia és a karbonmentes energiatermelés lehetőségeinek vizsgálatára.

A MOL-csoport elkötelezett a zöld energiaátmenet felgyorsítása és a régió ellátásbiztonságának erősítése iránt, összhangban a MOL SHAPE TOMORROW 2030+ stratégiájával és az Európai Unió REPowerEU tervével. Ennek megfelelően a társaság folyamatosan keresi a megoldá- sokat az energetikai dekarbonizáció területén, a hulladékok mechanikai és kémiai újra hasznosításában, valamint alacsony karbon tartalmú bio- vagy szintetikus, e-fuel üzemanyagokhoz kapcsolódó kutatásokban.

A Miskolci Egyetem kutatógárdája több területen végez kiemelkedő minőségben alap- és alkalmazott kutatásokat, ezek közül is hazai és nemzetközi szinten legjelentősebb láthatósággal rendelkezik a Fenntartható Erőforrások, Anyagok és Technológiák, valamint Logisztikai és Ipari Digitalizáció fókuszterületeken.

A MOL és a Miskolci Egyetem együttműködésének célja, hogy az egyetemi tudásbázisra alapozva olyan technológiákat dolgozzanak ki, amelyek a MOL számára piacképes módon, ipari méretekben alkalmazhatóak. Többek közt magában foglalja a kémiai és mechanikai újrahasznosítási technológiák vizsgálatát, valamint a meglévő technológiák egyedi fejlesztését és integrálását a petrolkémiában, valamint a tradicionálisan működtetett és fejlesztett upstream technológiák mellett a karbonmentes energiatermelés fejlesztését is.

„A hatékony kutatás-fejlesztés és innováció kulcsfontosságú napjainkban, amikor a gazdasági versenyképesség egyre inkább a tudásalapú szervezetek erősségein alapul. Stratégiai céljaink megvalósításához elengedhetetlen az együttműködés az egyetemekkel, hogy a legmodernebb kutatási eredményeket használhassuk fel, és közösen ültethessünk át a gyakorlatba”

– mondta Molnár József, a MOL-csoport vezérigazgatója a szerződés aláírásakor.

„A Miskolci Egyetem erőssége a különböző tudományterületek együttműködésén alapuló sokoldalú kutatási képesség. Kutatási projektjeink témái között évek óta kiemelt helyen szerepel- nek az energiaipari átállás, a másodlagos nyersanyagok újrahasznosítása, a természeti erőforrások, a megújuló energiák és a környezetvédelmi technológiák, amely tématerületek egyértelműen kapcsolódnak a MOL stratégiai céljainak támogatásához”

– emelte ki Prof. Dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora.

A MOL-t több évtizedes kapcsolat fűzi a Miskolci Egyetemhez, amely a MOL szakember utánpótlásának egyik legfontosabb bázisa. 2008-ban kezdte meg a működését a petrolkémiai tanszék az Anyag- és Vegyészmérnöki Karon, majd 2014-ben alapították a Kőolaj- és Földgázintézeti MOL Tanszéket a Műszaki Föld- és Környezettudományi Karon, 2018-ban pedig elindult az oktatás a MOL Petrolkémia Gépészeti Intézeti Tanszéken, a Gépészmérnöki és Informatikai Karon.

A közösen megvalósított duális képzés keretében eddig 19 vegyipari gépészmérnök és 10 olajmérnök szerzett diplomát a Miskolci Egyetemen. A többi karon végzett hallgatók is jelentős utánpótlásbázist képeznek a MOL-csoport számára, hiszen vegyészmérnök, anyagmérnök, közgazdász, logisztikai szakértő kollégák is szép számmal csatlakoznak a társasághoz a tanulmányaik befejezését követően.

Forrás: Miskolci Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kutatás-fejlesztés és innovációs szerződést kötött a MOL és a Miskolci Egyetem appeared first on Műszaki Magazin.