Az új üzem évente mintegy 300 ezer jármű gyártására lesz képes, és meghatározó szerepet kap a Mercedes-Benz következő generációs modelljeinek előállításában.

A Mercedes-Benz új gyárának átadása mérföldkő a magyar járműipar számára. A kecskeméti telephely bővítésével a vállalat csaknem megduplázza termelési kapacitását, miközben a gyár a konszern egyik legfontosabb európai gyártóbázisává válik.

Az új üzemben ugyanazon a gyártósoron készülhetnek belső égésű motorral szerelt, hibrid és tisztán elektromos modellek, ami nagyfokú rugalmasságot biztosít a termelésben. A telephelyen az akkumulátorok összeszerelése is helyben történik, csökkentve a logisztikai igényeket és növelve a gyártás hatékonyságát.

A vállalat 2022-ben jelentette be, hogy több mint egymilliárd eurót fordít a kecskeméti üzem bővítésére és átalakítására, aminek a célja, hogy a gyár felkészüljön a Mercedes következő generációs elektromos és hibrid modelljeinek gyártására. A beruházás keretében új karosszériaüzem, új összeszerelő üzem és akkumulátor-beszerelő részleg épült, miközben a meglévő gyártóterületeket is korszerűsítették. Az új beruházással a kecskeméti telephely mérete nagyjából megduplázódik, 220 hektárról több mint 400 hektárra, az üzem elméleti éves gyártókapacitása megközelítheti a 400 ezer járművet.

A beruházás részeként a Mercedes-Benz a legkorszerűbb digitalizált gyártási és automatizálási megoldásokat alkalmazza. Az új üzem feladata lesz a vállalat új generációs, MMA-platformra épülő modelljeinek gyártása is, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a márka elektrifikációs stratégiájában.

A fejlesztés tovább erősíti Magyarország szerepét az európai autóiparban, miközben új lehetőségeket teremt a hazai beszállítói hálózat számára. Az átadott gyár nem csupán kapacitásbővítés, hanem egy olyan stratégiai beruházás, amely hosszú távon meghatározza a Mercedes-Benz magyarországi jelenlétét és a kecskeméti telephely szerepét a vállalat globális gyártási hálózatában.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyarország legnagyobb autógyára készült el appeared first on Műszaki Magazin.

A nemzetközi Bosch Tech Compass felmérés kiemeli az okostelefon utóbbi két évtizedben betöltött, egyedülállóan meghatározó szerepét, mint – a válaszadók szerint – a legfontosabb innovációt globálisan és Magyarországon is. A technológiai fejlődés motorja azonban egy olyan komplex innovációs ökoszisztéma, ahol a képzett szakemberek, az oktatási és kutatási intézmények, valamint az ipari szféra összehangolt együttműködése alapvető a piacképes megoldásokhoz. Érdekes módon, míg a válaszadók szerint világszerte az IT és telekommunikáció áll az élen, addig Magyarországon a gyártás a fő innovációs hajtóerő.

Az okostelefon az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja

Kétségtelen, hogy az okostelefon az elmúlt két évtized technológiai fejlődésének megkerülhetetlen mérföldköve. Hatása az élet minden területén érezhető. A Bosch Tech Compass felmérés egyértelműen alátámasztja globális jelentőségét. Világszerte a válaszadók 60 százaléka – Magyarországon 61 százalékuk – jelölte meg az okostelefont az elmúlt 20 év legmeghatározóbb innovációjaként. A résztvevők szerint az okostelefonnal szorosan összefüggő technológiák is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Világszerte a navigációs alkalmazások (24 százalék), a közösségi média (24 százalék) és az azonnali üzenetküldés/videokonferencia (23 százalék) állnak a rangsorban. Hazánkban pedig a közösségi média (27 százalék), a navigációs alkalmazások (23 százalék) és az e-kereskedelem (23 százalék) bizonyultak a legfontosabbnak.

„A kutatás eredményei rávilágítanak az okostelefon mindennapi életünkben betöltött központi szerepére és a vele járó digitális ökoszisztéma erejére. Ez is jól mutatja az ökoszisztémák jelentőségét, legyen szó fizikai vagy digitális környezetről. A Bosch szakértelmével hidat épít a két világ között, hogy olyan teljes körű, összekapcsolt megoldásokat kínálhasson, amelyek jobbá teszik az emberek életét”

– mondta Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Az innováció mozgatórugója az ökoszisztéma

Az innováció nem egy elszigetelt folyamat, hanem egy komplex ökoszisztéma eredménye. A nemzetközi kutatás rámutat azokra a kulcsfontosságú tényezőkre, melyek egy nemzet innovációs képességét befolyásolják. Globálisan a képzett szakemberek és az oktatási intézmények (35 százalék), valamint az erős kutatási képességek (34 százalék) kapják a legnagyobb hangsúlyt. Ezeket a sorban a versenyképes vállalatok (31 százalék) követik. Magyarországon hasonló mintázat figyelhető meg: a válaszadók a képzett szakembereket és oktatási intézményeket (32 százalék), a versenyképes vállalatokat (30 százalék) és az erős kutatási képességeket (27 százalék) emelték ki a felmérésben. Ezek az adatok alátámasztják az együttműködések kulcsszerepét a sikeres innovációs folyamatokban.

„A sikerhez vezető út ma már egyértelműen az együttműködéseken át vezet. A Bosch számára alapvető fontosságú, hogy az innovációs ötleteket a valós piaci igényekkel hangolja össze. Ehhez szinergiára van szükség az egyetemek, a kutatóhelyek és a startupok friss nézőpontjai, valamint az ipari szereplők komplex tapasztalatai között. Egy ilyen ökoszisztéma piacképes és emberközpontú megoldásokat teremt, olyan innovációkat, melyek a gazdaságnak és a társadalomnak is hasznosak”

– hangsúlyozta Szászi István.

A magyarok szerint itthon a gyártás áll az innováció élvonalában

Az innováció fókuszpontjai országonként eltérhetnek. Magyarországon a válaszadók szerint a gyártási szektor vezeti az innovációs rangsort, ami jelentős eltérést mutat a globális trendektől. A felmérésben résztvevők 24 százaléka gondolta úgy, hogy ezen a területen a legélénkebb a fejlődés, míg globálisan ez az arány csupán 16 százalék. Az IT és telekommunikáció (22 százalék), valamint a logisztika (20 százalék) Magyarországon szintén kiemelkedőnek számít. Ezzel szemben világszerte az IT és telekommunikáció (31 százalék), a repülőgépipar és hadiipar (25 százalék), valamint az egészségügy (21 százalék) került előtérbe. Hazánkban a repülőgépipar és hadiipar (8 százalék), illetve az egészségügy (10 százalék) azonban kevésbé domináns az innovációs térképen. A hazai adatok tehát egyedi nemzeti innovációs profilt mutatnak, ahol a felmérés kitöltői szerint a gyártás hajtja előre a fejlődést.

Innovatív magyar fejlesztések

Hazánkban a Bosch csoport kilenc önálló vállalat szoros stratégiai együttműködéseként Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója. A fenntartható és gazdaságos innovációk, valamint az MI adta lehetőségek kiaknázása évek óta a Bosch stratégiájának fókuszában áll, melyet a hazai fejlesztések és az egyetemi együttműködések is jól példáznak.

A Bosch ikonikus IXO akkumulátoros csavarbehajtója 2003 óta készül Miskolcon. A több mint 20 millió példányban eladott eszköz igazán sokoldalú: nem csupán csavarozásra, hanem kiegészítőivel számos kreatív feladatra is alkalmas. A termék fejlesztése és fenntartható gyártása a miskolci kéziszerszámgyárban dolgozó szakemberek innovatív erejét és környezettudatosságát is szimbolizálja. Az MI-alapú gyártási megoldások a miskolci autóipari gyárban is jelentős előrelépést hoztak. Az eBike-meghajtást gyártó sorok hibaelemzésével a termelési folyamat hatékonysága javult és csökkent az állásidő. Jó példa az akadémiai együttműködésre a Bosch és az ELTE közös projektje: a Bosch hatvani gyárában tesztjelleggel működő ipari csomagoló robot. Az MI-alapú berendezés hatékony és rugalmas megoldást kínál a gyárakba a legkülönbözőbb kiszerelésekben naponta beérkező alapanyagok, alkatrészek és egyéb komponensek kicsomagolására, szétválogatására és rendszerezésére. A Budapesti Fejlesztési Központ a Bosch világszintű fejlesztéseinek egyre hangsúlyosabb helyszíne, az elmúlt években a nemzetközi autóipar egyik innovációs vezetőjévé vált. A Bosch nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre, elsősorban olyan jövőt formáló megoldásokra fókuszálva, mint az automatizált vezetési megoldások, az elektromobilitás, vagy a mesterséges intelligencia.

„A hazai Bosch-gyárakban és fejlesztőközpontokban a mérnökök olyan ötleteken dolgoznak, melyek aktuális kihívásokra adnak hatékony és konkrét válaszokat. A kreatív ötletek, az innovációk és az MI ma már a mindennapjaink része. A magyar mérnökök által fejlesztett gyártási folyamatok optimalizálásától, a minőségjavításon át a fenntarthatósági célok eléréséig terjedő alkalmazások pedig bizonyítják a technológia sokoldalúságát”

– tette hozzá Szászi István.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja appeared first on Műszaki Magazin.

A Sandvik Coromant, a szerszámgépek specialistája, a világ legnagyobb furatkésének kifejlesztésével a precíziós megmunkálás innovátoraként írta be a nevét a történelembe. A közel 11 000 mm (11 m) hosszú és 600 mm átmérőjű gépipari óriás kifejezetten egy finn gépipari vállalatnak, a Häkkinen Group Jyväskyläben található egységének a megmunkálási igényeihez lett kifejlesztve.

A gigantikus esztergaszerszámot precíz fémalkatrészek gyártására fogják használni számos ágazatban, többek között az offshore olajiparban és gáziparban, az erőátvitelben és a megújuló energia szektorban.

Amikor a Häkkinen Group jyväskyläi egysége először kereste fel a Sandvik Coromantot, szokatlan specifikációkkal állt elő. Olyan szerszámra volt szükségük, amely képes megmunkálni egy adott típusú, kritikus méretekkel rendelkező alkatrészt. Bár az alkatrész típusát – a titoktartási megállapodásokra tekintettel – nem közölték, annyit lehetett tudni, hogy az különösen nagy volt, 800 mm átmérőjű és 12 000 mm (12 m) hosszú, és kétoldali megmunkálást igényelt.

A szükséges szerszám egy fúrórúd volt, amelyet a megmunkálási műveletek során használnak a munkadarabon lévő furat átmérőjének növelésére és finomítására. A fúrórúddal készített furatok pontosabbak, precízebbek és simábbak, mint a fúrással készültek, amelyek durvább furatokat eredményezhetnek.

A fúrórúd átmérőjét és hosszát azonban a munkadarab méretei határozzák meg. A lehető legjobb stabilitás elérése érdekében ajánlott a lehető legnagyobb rúdátmérő választása az alkalmazáshoz. Egyszerűen fogalmazva, az alkalmazás soha nem látott méretű fúrórudat igényelt. A nagy méret elengedhetetlen a mély és pontos belső esztergálási műveletek elvégzéséhez, ami meghaladja a szabványos méretű rudak képességeit.

A rezgések csökkentése

A Häkkinen Group jyväskyläi egysége megkereste a csehországi ŠMT partnerét (korábban Skoda Machine Tool), amely a világ egyik vezető gyártója a nagy pontosságú vízszintes fúró- és marógépek, vízszintes esztergagépek és egyéb gépek gyártásában. Egyértelmű volt, hogy az ŠMT-nek egy olyan szerszámgép-specialistára van szüksége, aki egy egyedi projekt igényeinek megfelelő, rendkívüli méretekkel rendelkező fúrórudat tud szállítani.

E célból az ŠMT a szintén csehországi székhelyű Sandvik Coromant CZ-hez fordult, hogy megkérdezze, tudna-e segíteni a hatalmas rúd kialakításában.

„A Sandvik Coromant a fúrórudak, különösen a rezgésgátló tulajdonságokkal rendelkező rudak gyártójaként ismert”, magyarázza Vaclav Faber, a Sandvik Coromant CZ projektmérnöke. „A fúrórúd rezgésének csökkentése kulcsfontosságú, mert ez biztosítja a pontosságot és a felületi minőséget a megmunkálási műveletek során.”

A túlzott rezgések pontatlansághoz, szerszámkopáshoz és a munkadarabok sérüléséhez vezethetnek – a Häkkinen Group jyväskyläi egységének hatalmas léptékű megmunkálási műveletét tekintve jogosan léptek fel hasonló aggodalmak. Ehelyett a rezgések minimalizálásával a fúrórúd stabil és ellenőrzött forgácsolási körülményeket biztosít, ami nagyobb termelékenységet, hosszabb szerszáméltartamot és kiváló felületi minőséget eredményez.

Az ŠMT más szigorú követelményeket is támasztott a fúrórúddal szemben: ügyfelének, a Häkkinen Group jyväskyläi egységének olyan szerszámra volt szüksége, amely zökkenőmentesen illeszkedik meglévő gépparkjához, miközben az esztergálási műveletek határait feszegeti. Alapvető volt továbbá, hogy az új rúd kompatibilis legyen az ŠMT hatalmas esztergapadjával.

Bemutatjuk a norvégiai Trondheimban működő Sandvik Teeness vállalatot. Azért erre a csapatra esett a választás, mert az 1960-as évekre visszanyúlóan piacvezető szerepet töltenek be a fúrórudak fejlesztése és gyártása terén.

Kihívások

A rúd acélból készül, és tartalmaz egy nehézfémből készült, „csillapítónak” nevezett alkatrészt. A csillapító a rezgések csökkentésére vagy elnyelésére használt eszköz, amely ritkán található meg gépekben vagy szerkezetekben, és speciális gumigyűrűkbe van beszorítva.

A fúrórúd másik fontos jellemzője a rúd elé rögzített Coromant Capto ^® szerszámtartó, amely a munkadarab megmunkálásához szükséges forgácsolólapkákat tartja. A Coromant Capto^®-t úgy alakították ki, hogy csökkentse a beállítás és a szerszámcsere idejét a gépkihasználtság jelentős növelése érdekében, és támogassa a stabil és megbízható megmunkálást.

„A szerszámtartó különösen hasznosnak bizonyult a multitask gépeknél”, mondja Faber. Ezzel lehetővé válik különböző hosszúságú és kialakítású szerszámok összeállítása a gép csatlakozótípusától függetlenül. A Coromant Capto megfelel továbbá a Häkkinen Group jyväskyläi egysége által támasztott követelményeknek a fúrórudakra vonatkozóan, így azok sokféle ipari környezetben használhatók.”

Komoly tesztek

A Sandvik Teeness szakemberei kulcsfontosságú frekvenciaméréseket végeztek a helyszínen, hogy felmérjék a rúdba integrált csillapító adapter hatékonyságát. A rudat egy nagy CNC esztergapadon helyezték munkába, és többször tesztelték három alkalmazásban – nagyolás, simítás és profilozás – minden alkalommal eltérő forgácsolási adatokkal.

A szerszámot az átmérő (10 x D) maximálisan megengedett 10-szeres túlnyúlásával járatták, a rezgések minimalizálása és a lehető legjobb stabilitás és pontosság elérése érdekében. A Sandvik Coromant Silent Tools ^TM fúrórudakat, amelyek minimális rezgéssel működnek, általában nagy kinyúlással végzett megmunkálás esetén használják és a merev befogás nagyon fontos. A hengeres fúrórudakat mindig osztott perselyes tartóba kell befogni, a befogás hossza legalább 4 x rúdátmérő.

A forgácsolási adatokat a CoroPlus ^® Tool Guide szoftveres platform ajánlásai szerint határozták meg, melyeket a tesztek során módosítottak. A nagyolásnál a fúrórudat minden alkalommal 100 m/perc forgácsolási sebességgel (v_c) és 0,4 mm/ford fordulatonkénti előtolással (f_n) járatták. A fúrórúd terhelése elsősorban a fogásmélység (ap), az előtolás és a munkadarab anyagának függvényében változik. Alapvető fontosságú, hogy az ap és az f_n értékei elegendők legyenek a forgácsolás közbeni rezgések elkerülése érdekében. A túl magas ap és f_n a szerszám elhajlásán keresztül okozhat rezgést.

Ezért az ap értékét a tesztelési célok szerint kiigazították. A fúrórúd rezgés jeleit mutatta 5,6 mm ap értéknél, 4,5 mm-nél pedig korlátozott teljesítményt, így végül 3,5 mm tűnt az ajánlott fogásmélységnek.

A simító és profilozó alkalmazásoknál a fúrórudat a következő értékeken járatták: 110 m/perc v_c és 0,5 mm ap. Az f_n értékének beállításakor 0,25 tűnt optimálisnak és ajánlottnak, ami 3,4-es érdességet (Ra) eredményezett.

„A teszteredmények alapján a Sandvik Coromant szakemberei forgácsolási adatokat és lapkákat tudtak ajánlani az ŠMT-nek”, magyarázza Faber.

Jaroslav Šuga, a Sandvik Slovakia globális ügyfélmenedzsere hozzátette: „A Sandvik Teeness gyártási csapatával rendszeres megbeszéléseket folytattunk a fúrórúd szállítási idejéről és a kezeléssel, szállítással és logisztikával kapcsolatos minden részletről. Azért voltunk képesek sikert elérni, mert együtt dolgoztunk az ŠMT tervezőivel, technológusaival, a norvégiai gyártócsapattal és az értékesítési folyamatban részt vevő összes emberrel.

További beruházás

A Sandvik Coromant kifejlesztett egy olyan fúrórudat, amely nem csak mérete miatt figyelemre méltó, hanem felbecsülhetetlen értéket képvisel a Häkkinen Group jyväskyläi egységében, ahol most különböző ágazatok alkatrészeinek precíziós megmunkálásában vesz részt. A világ legnagyobb fúrórúdjától lenyűgözve az ŠMT a jövőben további – bár valamivel kisebb – fúrórudak beszerzését tervezi a Sandvik Coromanttól kisebb alkatrészek megmunkálására.

„A világ legnagyobb fúrórúdja továbbra is egy Sandvik Coromant innováció – a precíziós és megmunkáló alkalmazások iránti rendíthetetlen elkötelezettség bizonyítéka”, mondja Faber.

Ha többet szeretne megtudni a Sandvik Coromant Silent Tools ^TM fúrórudakról, látogasson el a weboldalra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A világ legnagyobb furatkése appeared first on Műszaki Magazin.

Beindult a világ legerősebb szélturbinája, a Vestas V236-15.0 MW – számol be az Electrek. Az immár teljesen működőképes prototípus a dániai Nyugat-Jylland területén található Østerild Tesztközpontban áll, a turbina az elkövetkező időszakban átfogó tesztelésen és ellenőrzésen fog átesni, mielőtt a megkaphatná a teljes tanúsítványt, és elindíthatnák a tömeggyártást. Amennyiben a szerkezet az elvárásoknak megfelelően teljesít, jövőre élesben, egy Dániai szélfarmon is kipróbálhatják. A turbina kellően szeles régióba telepítve költséghatékony módon termelheti az áramot, és jelentősen mérsékelheti az energiatermelésben a fosszilis hordozók iránti igényt. Ez most, az ukrajnai háború árnyékában Európa számára különösen fontos lehet. A V236-15.0MW 2021 februárjában mutatkozott be a piacon. A 280 méter magas berendezés rotorjának átmérője 236 méter, a szél által megfújt felülete pedig 43 743 négyzetméter. A szerkezet a világ legnagyobb felületű és legmagasabb szélturbinája.

A szerkezet gigantikus, 115,5 méter hosszú lapátjait a Vestas dániai, Nakskovban működő létesítményében gyártották le. A motorburkolatot egy odensei offshore üzemben tervezték, valamint szerelték össze, a programhoz tartozó generátor, konverter és hálózati rendszerintegráció tesztje a LORC vállalat egyik telephelyén már megkezdődött. Egyetlen darab Vestas V236-15.0MW évi 80 gigawattóra termelésre képes. A számítások alapján ez nagyjából 20 ezer átlagos európai háztartás éves áramigényeinek fedezésére elég. A szélturbinával elviekben évi mintegy 38 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás semlegesíthető, ez olyan, mintha 25 ezer személyautó tűnne el az utakról.

A tervek szerint az óriási szélturbina a vizsgálatokat és további finomításokat követően 2024-ben a frederikshavni szélfarmon állhat hivatalosan munkába. A szerkezetet emellett egy New Jersey-nél található offshore farmon, valamint a New York-i Empire 1 és Empire 2 szélenergiai-projekt keretében is kipróbálnák.

Forrás: Alternatívenegia.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bekapcsolták a világ legnagyobb szélturbináját appeared first on Műszaki Magazin.