A legfrissebb DESI jelentés szerint Magyarországnak sikerült jelentősen felzárkóznia az elmúlt egy évben digitalizációs érettség terén a fejlett európai országokhoz, azonban a magyar kkv-k jelentős részének a teljesítménye még mindig nagyon gyenge a digitális transzformációban. A Digiméter idei kutatása is a magyar kkv szektor lemaradására hívja fel a figyelmet digitális érettség tekintetében, csakúgy, mint a TechDays Magyarország megtartott tegnapi State of SME Digitalization című rendezvény előadói.

A kkv szektor digitális érettségét vizsgáló Digiméter kutatás idei eredménye azt mutatta, hogy a hazai kkv-k nem igazán tudtak fejlődni ezen a téren, holott a vállalkozások számára ma a digitalizáció a fejlődés és a versenyben maradás alapvető feltétele. 2021-es szintre esett vissza a kkv-k digitális jelenléte (honlap) és a digitális adatkövetés, illetve a legelmaradottabb értéket az értékesítés és marketing indexe mutatja.

Magyarország 2024. évi országjelentése is kitér arra, hogy mesterséges intelligenciát a Magyar vállalkozások csupán 3,7%-a alkalmaz szemben az uniós átlaggal (8%), ami azt mutatja, hogy tovább kell javítani a teljesítményt ezen a területen. Ezért is van több olyan program is előkészítés alatt a BKIK-nál, amelyekkel hathatós segítséget tudunk biztosítani számukra a jelenlegi akadályok leküzdésében, az edukációban, digitális fejlődésükben.

Ennek egyik lépése, az október 1-én a TechDays Magyarország égisze alatt lezajlott State of SME Digitalization című rendezvény, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), az MBH Bank, az MBH Fintechlab valamint a Future-Now szervezésében.

Az esemény panelbeszélgetésein IT technológiai területen működő vállalatok szakértői vitatták meg a magyar kkv-k lemaradásának okait, valamint tárták fel a piacon elérhető digitalizációs eszközöket és szolgáltatásokat többek között az üzleti folyamatok digitalizálása, az automatizáció és az online fizetésfeldolgozási innovációk mai kínálata terén. A helyi és a legjobb nemzetközi gyakorlatokat ötvöző előadás keretében átfogó képet kaphat arról, hogyan boldogulhatnak a kkv-k a digitális korban.

A résztvevők összegzése szerint a következő évek kulcsa, hogy összeállnak-e az elérhető megoldások egy jól működő ökoszisztémává, amelynek szerves részét képezik a vállalkozók mellett a különböző inkubátorok, befektetők, kamarák és az állami szabályozók.

Dr. Balog Ádám, a BKIK általános alelnöke köszöntőjében kiemelte: “túl kell lépni azon, hogy egy vállalkozó költségként tekintsen a digitális fejlesztésekre. A hosszú távú megtérülést, a versenyben maradás alapvető eszközét kell, hogy lássa a transzformációban. A vállalkozások számára a digitalizáció nem választható lehetőség, hanem a fennmaradás és a fejlődés útja.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitalizációs lemaradásban a magyar vállalkozások appeared first on Műszaki Magazin.

Idén tágabb perspektívából vizsgáltuk a core-rendszerek modernizációját: olyan kihívásokra összpontosítottunk, mint az elöregedő hálózatok, a generatív MI adatkezelésre gyakorolt hatásai, az ERP rendszerek megújítása, valamint az utóbbi idők Software-as-a Service (SaaS) implementációinak jövőállósága. Mindezen technológiai kérdéseken túl figyelmet érdemel a szervezeti aspektus mérlegelése is azoknak, akik nem szeretnének lemaradni a piaci versenyben.

A core-rendszerek felülvizsgálatához, a technológiai fejlesztések irányításához, valamint a technológiai adósság ledolgozásához kapcsolódó költségek megismeréséhez holisztikus megközelítésre van szükség. A lemaradás-szempontú megközelítés helyett, érdemes olyan keretrendszert kialakítani, amely mentén a vállalat technológiai állapotfelmérése évente elvégezhető annak érdekében, hogy naprakészen ismerjük a területeket, melyeken sürgető fejlesztés és modernizáció szükséges.

Tegnap forradalmi, ma akadály?

A korábbi nagyívű fejlesztések célpontjai, például az adatközpontok vagy ERP rendszerek, az időközben elhanyagolt karbantartás és modernizáció miatt komoly gátjává válhatnak a fejlődésnek. A technológiai vezetők 70%-a úgy véli, hogy az így képződő technológiai lemaradás akadályozza a szervezetük innovációs képességét, rontja a termelékenységet és végső soron bevételkiesést eredményez. Ez leginkább a szoftverfejlesztők napi feladatain érhető tetten, akik a mérések alapján munkaidejük 33%-át az elavult technológiákból fakadó karbantartási és fejlesztési feladatokra kell, hogy fordítsák, ami a hatékonysági mutatók mellett kihat a morálra és az elkötelezettségükre is – mondta Szathmáry András, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának
igazgatója.

A technológia gyors fejlődése miatt a vállalatoknak folyamatosan egyensúlyozniuk kell a jövőbeli üzleti célok eléréséhez szükséges transzformációk és fejlesztések, illetve a meglévő infrastruktúra elemek, az IT biztonság és a munkaerő jövőállóságához elengedhetetlen fenntartó típusú beruházások között. Ez gyakran kényszerű lépéseket szül, és a technológiai adósságspirál továbbgyűrűzését eredményezi, amit alátámaszt, hogy az amerikai IT vezetők ugyan költségvetésük 10-20%-át a lemaradás ledolgozására allokálják, ennek éves mértéke mégsem csökken, sőt, 2022-ben már elérte az 1500 milliárd dollárt!

Sok vállalat a könnyű sikerrel kecsegtető egydimenziós transzformációk irányába indul, melyek végül ritkán teljesítik az ígéreteket. Ahelyett, hogy a gyors eredményekre fókuszálnának, az IT vezetőknek fel kell ismerniük a szervezet gyengeségeit, és mielőbb meg kell találniuk a fejlődéshez vezető utat, amire aztán érdemes lesz időt és energiát szánni: okosan modernizálni. Ennek kulcsterületeit górcső alá véve szisztematikusan fel kell tárni a meglévő erősségeket, gyengeségeket, szükségleteket és kapcsolódó költségeket, majd valós üzleti kontextus alapján hosszútávú koncepcióba ültetni a jövőre vonatkozó elképzeléseket.

A strukturált, rendszeres felülvizsgálat megoldást jelenthet

Részletes analízis hiányában általában nem egyértelmű, hogy egy elavult technológiai portfólió mely elemei képezik a problémák forrását. Gyakori a félrepriorizálás, mivel egy nagyvállalat többszáz alkalmazása és rendszere közül valójában csak tucatnyi az, amely lényegileg befolyásolja a technológiai képességeket. A technológiai adósság felhalmozásából fakadó költségtípusok és kockázataik:

Ahhoz, hogy ezek a költségek minimalizálhatóak, valamint a kockázatok felszámolhatóak legyenek a modernizáció vizsgálatához rendszeres felmérésre van szükség, amely figyelembe veszi a vállalat igényeit, erősségeit, költségvetését és modernizációs törekvéseit a kulcsfontosságú területeken. A lemaradás azonosítása után a technológiai vezetők az aktuális igényekre szabott stratégia mentén tudnak priorizálni, majd ebből kiindulva javítani az ökoszisztéma állapotán. A vizsgálat során 5 kulcsterület figyelembevétele elengedhetetlen:

• Az infrastruktúra a legtágabb kategória, és gyakran a legköltségesebb is. A mainframe-ek, szerverek, végfelhasználói eszközök felhősítése mellett a fizikai hálózati eszközök, telekommunikációs csatornák korszerűsítése hozhat látványos eredményt, akár már 1-2 éves távlatban is.
• Az adatok vizsgálatának tekintetében az adatéletciklus (beleértve az adattisztítást, adatmanipulációt és adatmenedzsmentet) valamint az adattárolás állnak fókuszban. A technológiai fejlettség előrehaladásával egyre fontosabbá válik a valós idejű adatok megléte, és azokból megbízható információk előállítása az adatelemzési képességek kihasználásával.
• Az alkalmazások vizsgálata során az akár már több modernizáción átesett egyedi rendszereket éppúgy ellenőrizni kell, mint a folyamatos szállítói fejlesztéseket és frissítéseket igénylő ERP-t és SaaS alkalmazásokat. Ezeken kívül az OT alkalmazások vagy az ügyfelek számára kínált beágyazott termékek, digitális megoldások digitális megoldások monitorozása is ide sorolandó.
• A munkaerőben rejlő lehetőségek kiaknázásához ismerni kell, hogy a belső csapat és a külsős partnerek képességei egyáltalán megfelelőek-e modernizációs törekvések támogatására? Az új munkaerő bevonzása és a meglévő értékek megtartása befektetéseket tehet szükségessé a tooling, a folyamatok vagy a kultúra területén, hogy megteremtsük a „modern mérnöki élményt” kollégáink számára.
• A Kiberbiztonság állapotfelmérését a biztonság és titokkezelés, szabályozási megfelelőség, valamint etikai és morális szempontok alapján érdemes elvégezni. Az első kettő akár automatizált eszközök segítségével is történhet, de az etikai kérdések cizelláltabb megközelítést igényelnek, és fontos, hogy ne csak az IT, hanem az üzleti oldali is tisztában legyen a technológiának a közösségre gyakorolt potenciális veszélyeivel.

Felmérésünk alapján, azok a technológiai vezetők, akik aktívan monitorozzák és kezelik cégük technológiai lemaradását, 50%-kal gyorsabban tudnak reagálni új üzleti igényekre, fejlesztőik az elavult technológiából származó problémák foltozása helyett, bevételt és hatékonyságot növelő fejlesztésekre tudnak összpontosítani. Azok a vállalatok, akik nem a folyamatosan változó piaci trendeket próbálják követni, hanem saját igényeik mentén, priorizálva haladnak egy modernizált technológiai ökoszisztéma megvalósítása felé, azaz okosan modernizálnak, versenyelőnyhöz jutnak – mondta Szathmáry András.

A következő lépés az öngyógyítás?

A következő évtized jelentős paradigmaváltás hozhat, a technológiai ökoszisztéma képessé válhat emberi beavatkozás nélkül, önmagát modernizálni. A gondolat a biomimetika jelenségén alapszik, ami természet által inspirált tervezést takar. Az utóbbi időben egyre gyakoribb ennek felhasználása, jó példákat látunk rá a robotizációban vagy az adaptív MI területén is. A Deloitte felmérése alapján a vállalatok mintegy 60%-a már használ mesterséges intelligenciát kód optimalizálására és hibaazonosításra, míg 50%-uk a kódkörnyezetek kezelésére is.

A core platformok rendszeres és strukturált felülvizsgálata, a biomimetika és az adaptív MI további fejlődésével lehetőség nyílhat már a kialakulófélben levő technológiai lemaradás gépi diagnosztizálására, a hiányosságok azonosítására és emberi beavatkozás nélküli kezelésére is. Ezen erőfeszítések révén megnyújthatóvá válik a technológiai platformok és eszközök élettartalma, de ehhez elengedhetetlen az analízis, a modernizáció szükségességét még a lemaradást megelőzően tanácsod felismerni.

Tech Trends 2024 tanulmány letöltése

Forrás: Deloitte Magyarország

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hogyan lehet technológiai lemaradásból modernizációs versenyelőny? appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt két év történései megváltoztatták technológiával kapcsolatos elvárásainkat, az élet minden területére kiterjedő és felgyorsult digitális átalakulás korszakát éljük. A papíralapú és digitális dokumentumtárolás és -kezelés területén 70 évnyi tapasztalattal rendelkező Iron Mountain szakértői összegyűjtötték azt a négy trendet, amire idén a legnagyobb figyelem irányul.

1. Irány a felhő! – előtérbe került az IT eszközök biztonságos ártalmatlanítása

A világjárvány talán legmaradandóbb hatása a hibrid munkavégzés megjelenése volt. Ez azzal is járt, hogy a vállalatok – cégmérettől függetlenül – megkezdték vagy felgyorsították a felhőalapú IT-szolgáltatásokra való átállást. Mindez hatással volt a papíralapú folyamatok háttérbe szorulásában is, és erősített a digitális dokumentum kezelésére épülő, többnyire felhőből működő megoldások elterjedését.

Különösen nagy jelentősége van ennek Magyarországon, hiszen a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő európai mutató (DESI) Magyarországról szóló 2020-as országjelentéséből kiderül, hogy a hazai KKV-k mindössze 12%-a vesz igénybe felhőalapú üzleti szolgáltatásokat, miközben az uniós átlag 20% felett van. Ez a lemaradás a digitalizált üzleti folyamatok terén is érezhető, a helyi hardveres megoldások, sőt sok esetben a papír még minidig uralja a munkamenetet, noha ez ma már egyáltalán nem szükségszerű.

A felhővel járó rugalmasság elengedhetetlen, az átállás sok hardvereszközt tett feleslegessé. A most használaton kívül helyezett, régebbi hardverek gyakran üzleti szempontból kritikus adatokat tartalmaznak, ezért kulcsfontosságú, hogy eltávolításuk a rendszerből biztonságosan és hatékonyan történjen. Ezért is van szüksége minden vállalatnak – az egészen kicsitől a világméretűig – egy úgynevezett IT-eszköz-ártalmatlanítási (ITAD) program megalkotására.

2. Az MI már a dokumentumkezelést is intelligensebbé teszi

A gépi tanulásra épülő, gyakran mesterséges intelligencia (MI) néven összefoglalt technológiákat egyre több területen hasznosítják az üzleti életben az ügyfelekkel való kapcsolattartástól, például chatbotoktól kezdve, a rutin munkafolyamatok automatizációján keresztül, egészen a kereslet előrejelzéséig. Az MI azonban ma már nemcsak ezeken a területeken, hanem a dokumentumok kezelésében is óriási segítséget jelenthet a vállalatoknak.

„A vállalkozások számára ma már elérhetők olyan tartalomplatformok, amely minden elképzelhető adatforrásból képesek információt beolvasni, legyen szó papíralapú űrlapok beszkennelt változatától, hang- vagy videófájlokról

– mutat rá Nagy Rita, az Iron Mountain Magyarország ügyvezető igazgatója.

 „Az algoritmus a beolvasott információkat képes automatikusan osztályozni, kontextusba helyezni, a vállalat igényeinek megfelelően strukturálni, és metaadatokkal ellátni. Az így kapott adatbázisban a vállalat munkatársai egy egyszerűen használható, grafikus keresőfelületen bármit könnyedén megtalálnak, de különböző elemzéseket, kimutatásokat vagy ellenőrzéseket is elvégezhetnek.”

3. Színre lép az NFT és a Web 3.0

A legnagyobb ugrást az ismeretlenbe talán az NFT-k (nem helyettesíthető token, egy csak digitális formában létező, egyedi digitális “műtárgyak”) és a Web 3.0 jelentik. Az NFT egy olyan egyedi digitális azonosító vagy címke, amelyet a kriptovaluták alapjául is szolgáló blokklánc technológia segítségével rögzítenek, és amelyet nem lehet másolni, duplikálni vagy megosztani. A Web 3.0 pedig a hasonló elvre épülő, decentralizált webes szolgáltatások gyűjtőneve.

A Deloitte szerint ezzel a két újdonsággal a vállalkozások egyrészt képesé válnak arra, hogy rebrandeljék magukat a millenniumi és a Z generáció irányába. Ezen felül pedig lehetővé teszik a már jelenlévő iparági szereplők számára azt is, hogy bővítsék portfóliójukat. Az NFT-k térnyerése hazánkban is elkezdődött. 2022 márciusában elárverezték az első magyar képzőművészeti NFT alkotást. A jegybank pedig egy privát blokklánc alapú NFT platformot hozott létre, ami a forint bevezetésének 75. évfordulója alkalmából kibocsátott 5 forintos érme hatféle emlékváltozatát tartalmazza.

Ahhoz, hogy egy vállalkozás maximálisan ki tudja használni az új technológia előnyeit, olyan tárolási képességre van szüksége, amely megbízhatóan ki tudja szolgálni az NFT-ket vásárló ügyfeleket.

„Az Iron Mountain felhőmegoldása, az Iron Cloud biztonságos és megbízható tárolást biztosít az NFT formájában létező műtárgyak számára, így a vásárlók biztosak lehetnek abban, hogy mindig hozzáférhetnek a megvásárolt műalkotásokhoz”

– mutat rá Nagy Rita. Az Iron Mountain az iparágban az elsők között látott fantáziát az NFT-piacon. A vállalat műtárgytárolással és szállítással foglalkozó üzletága, a Crozier Fine Arts immár a virtuális, NFT műtárgyak piacán is támogatja az ügyfeleket.

4. Minden zöldül – az adatközpontok is

Az európai zöld megállapodás és a tavalyi glasgow-i klímacsúcs miatt a környezetvédelmi szempontok ma már szinte minden üzleti napirenden a prioritások közé tartoznak – és ebben főszerepet játszhat a digitalizáció. A magyar Nemzeti Digitalizációs Stratégia 2021-2030 leszögezi, hogy a virtuális jelenlét, az azonnali kommunikáció és adatcsere lehetősége, valamint a távolról elérhető kapacitások révén a digitalizáció közvetlen hatással van az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, ezáltal hozzájárul a „zöld célok” teljesüléséhez is. Maguknak a digitális szolgáltatásoknak is zöldülniük kell – különösen igaz ez az adatközpont-iparra, amely a tiszta energiára való áttérés élvonalában jár.

„Az Iron Mountain nagy összegeket fektetett be szélerőművekbe és naperőművekbe, aminek eredményeként adatközpontjait 2017 óta 100%-ban megújuló energia látja el.

– mutat rá Nagy Rita, a vállalat magyarországi ügyvezető igazgatója.

“Ezek az előnyök tovább adódhatnak ügyfeleikhez is a Green Power Pass program segítségével: az adatközpontok felhasználói egy igazolólevél felmutatásával – mely bizonyítja, hogy minden KWh felhasznált villamos energia fenntartható forrásokból származik – egyszerűen csökkenthetik jelentendő üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat.”

The post Négy trend, ami meghatározza 2022-t az üzleti informatikában appeared first on Műszaki Magazin.

Okosiroda, e-szerződés, virtuális lakáskeresés, energiahatékony otthonok – néhány kifejezés, amellyel már kezdünk megbarátkozni, de egyelőre ritkán találkozunk velük a gyakorlatban. Az ingatlanszektor és a technológia találkozásából egyre izgalmasabb megoldások születnek, melyek globális viszonylatban tavaly rekordszintű, 32 milliárd dollárnyi befektetést vonzottak. A proptech fejlesztéseknek ráadásul a koronavírus-járvány nyomában érkező „otthon-forradalom” is óriási lendületet adott, mely ráadásul az irodapiacon is felkeltette az érdeklődést a hatékonyságot növelő, egyben költségcsökkentő innovációk iránt. Mi mozgatja majd a jövőben a proptech piacot és merre tartanak a fejlesztések hazánkban? A Protechtor technológiai és üzleti videósorozatának friss adásában Massányi Tibor, a DVM design Kft. ügyvezető partnere és Kalmár Zoltán, a ProptechZoom.com alapítója osztotta meg gondolatait a proptech szektor jelenéről és jövőjéről.

Közel 10 éve került először a köztudatba a proptech (Property+Technology) kifejezés, de igazán csak 2018-ban robbant be a technológiai innováció az ingatlanpiacra, és azóta is kisebb lemaradásban halad a digitalizációs forradalom közepette. A fejlesztéseket elsősorban a hatékonyságnövelés (65%), a költségoptimalizálás (47%) és a jobb döntéshozatali mechanizmusok (44%) motiválják a szakértők szerint, és a proptech újításokat alkalmazó cégek saját bevallásuk szerint nem is csalódnak az újonnan adaptált megoldásokban.

„Az innovációk az ingatlan szakma szinte minden szektorában utat törnek maguknak a finanszírozástól kezdve a tervezésen és a kivitelezésen át egészen az értékesítésig és a hosszabb távú üzemeltetésig. Azonban ez egy sok szereplős, komplex rendszer, amit gyakran nagyon különböző érdekek mozgatnak, ezért is tapasztaljuk, hogy lassabban terjednek el a technológiai újítások”

– jegyezte meg Kalmár Zoltán, a ProptechZoom.com alapítója, a Protechtor legfrissebb adásában.

A COVID megy, a proptech jön

Sok más területhez hasonlóan a koronavírus-járvány alapvetően megváltoztatta a proptech piacot, miközben merőben másként érintette annak különböző szegmenseit. Szárnyra kelt például a logisztikai piac, hiszen a lezárások alatt óriási lendületet vett az e-kereskedelem, emiatt pedig jelentősen megugrott az igény a hatékonyságot növelő megoldásokra. Mindeközben a kiskereskedelem szenvedett a megváltozott fogyasztói szokások miatt, a hotelpiac pedig szintén átalakult, és még most is csak a helyét keresi a poszt-COVID világban. A lakossági ingatlanokkal szembeni elvárások a tartós és nagy valószínűség szerint velünk is maradó home office jelenség miatt alapjaiban változtak meg: fontos lett többek között a kényelem, a biztonság és az alacsony energiafelhasználás. A klasszikus, nagy alapterületű irodaházak bérlői is nagy kihívással szembesültek, mind a karantén miatt üres helyiségek hatékony fenntartása, mind a visszatérő munkavállalók igényeinek maradéktalan kiszolgálása miatt.

„Továbbra is sok a bizonytalanság az ingatlanszektorban, és itt nyerhetnek óriási jelentőséget a technológiai fejlesztések. Mikor, a lakás mely pontját és milyen hőmérsékletre érdemes felfűteni a lehető legnagyobb hatékonysággal? Hogyan lehet kényelmes, de költségoptimalizált munkakörülményeket biztosítani, ha csak néhány kolléga dolgozik egyszerre az irodában? Itt jönnek a képbe az adatok, valamint az azokkal dolgozó algoritmusok és mesterséges intelligenciák, melyek valós időben adnak választ a számunkra fontos kérdésekre, és adott esetben komoly üzleti döntések alapjául szolgálthatnak”

– mondta Kalmár Zoltán.

Komoly lemaradásban a magyar piac, a bérlők diktálják a tempót

A Protechtor legfrissebb epizódjában megszólaló szakértők szerint a hazai proptech piac egyelőre régiós összehasonlításban sem teljesít túl jól: miközben Romániában és Bulgáriában 200 körül mozog a szektorban fejlesztő cégek száma, addig Magyarországon csupán közel 70 bejegyzett vállalkozás működik. Az építőipar és az ingatlanszektor sajátosságai is akadályozzák a minden átszövő digitalizációs forradalmat: a kisebb cégek általában csak alvállalkozóként tudnak bekapcsolódni egy-egy-projektbe, így a technológiai fejlesztésekre rendszerint nem marad elegendő forrás. A befektetések ráadásul nehezen találják meg a hazai proptech startupokat, akik gyakran eleve az ázsiai vagy távol-keleti piacokra koncentrálnak, így kevés sikertörténetről, emlékezetes exitről hallani – ezek mind-mind visszavetik a vállalkozó kedvű innovátorokat.

„Azt látjuk, hogy ebből a helyzetből döntően a bérlői kör tudja kirángatni a magyar proptech szegmenst. Ha felőlük jön a nyomás, és a finanszírozói, illetve kivitelezői oldal azt látja, hogy erre igény van és jó a megtérülés, akkor elindulnak a technológiai fejlesztések. Nem egy esetben tapasztaltuk, hogy egy-egy irodaház bérlői harcolták ki az üzemeltetőnél az intelligens parkolórendszer telepítését”

– fűzte hozzá Massányi Tibor, a DVM design Kft. ügyvezető partnere.

Hasítanak az érintésmentes megoldások, mindent visz a környezettudatosság

Rengeteg fejlesztés igyekszik bevenni a proptech piacot, miközben jónéhány technológiát már most is egyre gyakrabban alkalmaznak. A járványhelyzet következtében hódítanak az érintésmentes megoldások, mind több épületben szaporodnak a különböző szenzorok, melyek az adatok gyűjtésén túl (hőmérséklet, fényviszonyok) a hozzájuk kapcsolt szoftveres és MI megoldásokkal már hosszabb távú előrejelzéseket és modelleket is képesek gyártani, és egyre nagyobb az érdeklődés az olyan technológiai platformok iránt, melyek nem csupán egy-egy funkciót, hanem a nagyobb épületekben, irodaházakban elérhető összes szolgáltatást egyszerre kezelik, legyen szó a parkolóházról vagy az étkezőről és a konferenciateremről. Természetesen a metaverzum a proptech világába is bekacsint és népszerűek a bérelhető VR-tárgyalók: képzeljük csak el, hogy a saját otthonunkban dolgozva felvesszük a virtuális valóság szemüveget, és azonnal a kollégáinkkal csevegve folytathatjuk a feladatainkat, sőt, úgy érezhetjük, hogy mellettünk koptatják a billentyűzetet.

 „A bérlői igények mellett két másik fő szempont fogja mozgatni a proptech fejlesztéseket a következő évtizedben: a hatékonyság és a környezettudatosság. Cél lesz a minél alacsonyabb költségekkel járó, energiafelhasználás és humánerőforrás szempontjából is fenntartható üzemeltetés, legyen szó akár lakóépületekről, akár irodaházakról vagy raktárakról. Emellett környezetünk védelme és az ennek megfelelő tudatos megoldások kerülnek mindenek felett előtérbe, ehhez pedig kiváló eszközül szolgál majd a technológia”

– jegyezte meg Massányi Tibor.

The post Komoly régiós lemaradásban a magyar proptech szegmens appeared first on Műszaki Magazin.

Az Európai Unió 27 tagállama közül a 23. helyen áll Magyarország a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2021-es mutató alapján. A hazai vállalkozások különösen rosszul állnak az új technológiák alkalmazásában. A COVID-járvány ugyan felpörgette a digitalizációt, azonban a digitális átállás csak akkor lehet igazán sikeres hosszabb távon is, ha a szervezetek átalakítják a belső folyamataikat és könnyen bevezethető, egyszerűen használható megoldásokra állnak át.

A digitális technológiák vállalati integráltságát tekintve Magyarország a 26. helyen áll az Európai Unió (EU) tagállamai között, míg a digitális közszolgáltatásokban a 25. helyen – többek között ez derült ki az Európai Bizottság által tavaly novemberben nyilvánosságra hozott DESI indexből. Az egyes tagországok digitális fejlettségét mérő összesített mutatószám alapján hazánk a 27 EU-tagország között a 23. helyen áll.

Az adatokhoz csatolt elemzés szerint a hazai vállalkozások mindössze 14 százaléka rendelkezik elektronikus információcserére alkalmas vállalatirányítási rendszerrel, ami az uniós átlag felét sem éri el. Ha csak az elektronikus számlák használatát nézzük, az elmúlt években kismértékben ugyan nőtt, de továbbra is alacsony a penetráció, a cégek csupán 13 százaléka használja azokat, míg a felhőalapú szolgáltatásokat és a mesterséges intelligenciát 17 százalékuk alkalmazza.

Jó esély van a javulásra

Bár az Európai Bizottság tanulmánya 2021 novemberében jelent meg, még a 2020-as állapotról ad képet. Akkor már érződött a COVID-járvány hatása, a digitalizáció mind az üzleti, mind az állami szektorban kezdett felpörögni, így valószínűleg azóta már javult a helyzet, sőt még tovább javulhat.

„A digitális transzformáció megkerülhetetlen a vállalkozások és a közszolgáltatások területén is, és világszinten egészen elképesztő összeget fordítunk erre a célra: az IDC becslése szerint csak tavaly 1300 milliárd dollár volt az ilyen jellegű költés. Idén még tovább javulhat a helyzet, mivel a digitális átállás az EU helyreállítási tervének és stratégiai autonómiájának egyik legfontosabb eleme, ráadásul döntő szerepet tölt be abban is, hogy a közösség közelebb kerüljön éghajlatpolitikai céljainak eléréséhez. Ez pedig a hazai fejlesztéseket és kormányzati törekvéseket is meghatározza.”

– mondta el Szloboda Gábor, a nagyvállalati digitalizációval foglalkozó magyar vállalkozás, az Idya Hungary ügyvezető igazgatója

Ha utálják a digitalizációs változásokat a felhasználók, nem lesz siker

A Boston Consulting Group felmérése szerint a vállalkozások 80 százaléka tervezi, hogy felgyorsítja saját digitális átállását, ugyanakkor az ilyen projektek 70 százaléka nem hozza meg a várt eredményt.

„A probléma az esetek többségében nem is a technológiával van, hanem az emberi tényezővel. A munkatársak ellenállása az új megoldásokkal szemben, a változás iránt nem teljesen elkötelezett menedzsment, illetve a meglévő, papíralapú folyamatok felülvizsgálatának elmulasztása egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elbukjon a digitális transzformációs projekt. Ezek a problémák sokszor azért is jönnek a felszínre, mert a megoldások, szoftverek komplikáltak, nehezen alkalmazhatóak vagy nem illenek a működési környezetbe, így nem könnyítik, hanem inkább nehezítik a munkát.”

– hangsúlyozta az Idya vezetője.

Szloboda Gábor szerint csak akkor hozhat tartós változást és jelentős fejlődést a digitális átállás, ha az érinti a belső folyamatokat is.

„Igazi előrelépés csak akkor várható, ha a fejlesztés átfogó és közben „házon belül” nem silószerűen elkülönülő rendszerekkel, papírokat egymás között „tologatva” dolgoznak, a munkatársak.”

– összegezte.

Szerethető magyar megoldás

A társaság által fejlesztett Dokumentum Jóváhagyó Rendszer (DJR) egy olyan nagyvállalati informatikai megoldás, amely a dokumentumok jóváhagyását, véleményezését, szerkesztését, valamint azok központi hitelesítő rendszerben történő elektronikus aláírását egyszerűen és felhasználóbarát módon teszi elérhetővé a felhasználók számára. A rendszer kiváltja a hagyományos, papíralapú, e-mail- vagy egyéb „manuális vezérlésű” dokumentumjóváhagyási, -köröztetési és -aláírási folyamatokat, jelentősen gyorsítva az ügyintézést és növelve a hatékonyságot.

Ráadásul az egyéb rendszerekkel való kommunikációra kialakított interfészének köszönhetően a DJR képes integrálódni a létező folyamatokba, az azokat megvalósító rendszerekkel.

Fotó illusztráció: www.abb.com

The post Uniós adatok szerint rosszul állnak a digitalizációban a magyar cégek appeared first on Műszaki Magazin.