A két vállalat közös kutatás-fejlesztési (K+F) kezdeményezéseket indít az energiaellátás, hűtés, vezérlés és nagy sűrűségű rack rendszerek területén, hogy lehetővé tegyék a jövő MI-gyárainak* megvalósítását Európában és világszerte.

Az „NVIDIA GTC Paris” rendezvényen bejelentett globális együttműködés jelentős mértékben támogathatja az Európai Unió (EU) mesterséges intelligencia alkalmazások kiszolgálására alkalmas infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó célkitűzéseit. Az EU az „InvestAI” kezdeményezés keretében 200 milliárd eurót tervez költeni az MI-hez kapcsolódó fejlesztésekre. Az Európai Bizottság „AI Continent Action Plan” programja pedig 13 MI-gyár és akár 5 MI-gigagyár létrehozását tűzte ki célul Európában.

A mostani bejelentés nem előzmények nélküli, hiszen az elmúlt időszakban a Schneider Electric, amely az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat és az NVIDIA több közös kezdeményezésben is részt vettek. Ezek közé tartozik a Schneider Electric és az ETAP által bemutatott, első olyan digitális iker megoldás, amely az NVIDIA Omniverse Blueprint technológiát használja MI-gyárak elektromos infrastruktúrájának szimulálására. A két vállalat közösen fejlesztett ki referenciaterveket elektromos ellátási és folyadékhűtéses megoldásokra is, melyek a most már a Schneider Electric tulajdonában lévő Motivair hűtési portfólióját is magukban foglalják (a felvásárlás 2025 márciusában történt).

„A Schneider Electric és az NVIDIA nem csupán partnerek – közös K+F munkánk révén együtt fejlesztjük azokat az infrastruktúrákat, amelyek globálisan meghatározzák a következő generációs MI-gyárakat. Jelentős sikereket értünk el az új generációs energiaellátási és folyadékhűtési megoldások területén, amelyeket kifejezetten az MI alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok igényeihez igazodva fejlesztettünk ki. Ez a stratégiai partnerség lehetővé teszi számunkra, hogy még gyorsabban haladjunk előre, új szintre emelve a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek kihasználását”

– jelentette ki Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.

„A mesterséges intelligencia korunk meghatározó technológiája – a legnagyobb átalakító erő, amely formálja világunkat. A Schneider Electrickel közösen építjük az MI-gyárakat – azokat az alapvető infrastruktúrákat, amelyek elviszik a mesterséges intelligenciát minden vállalathoz, iparághoz és közösséghez”

– mondta el Jensen Huang, az NVIDIA alapítója és vezérigazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új szintre léphet az MI hasznosítása appeared first on Műszaki Magazin.

A kis lábaknak megfelelő támogatásra és kényelemre van szükségük ahhoz, hogy a járás örömteli élmény legyen.

Miért fontos az első cipő megfelelő kiválasztása?

Az első cipő a gyermek ortopédiai fejlődésében különleges szerepet játszik. A szakemberek szerint rendkívül lényeges, hogy a választott első lépés cipő talpa hajlékony legyen. Ez elősegíti a természetes mozgást, valamint támogatja a gyermek járásának stabilitását.

Amikor az anyagokat vizsgáljuk, érdemes a bőrre vagy más légáteresztő anyagokra voksolni, mivel ezek biztosítják a kényelmet, miközben minimalizálják a láb izzadását. A cipők legyenek könnyűek, mégis erősek, hogy megfelelően támogassák a gyermek stabilitását és helyes testtartását.

Hogyan találjuk meg a megfelelő méretet?

Sok szülő számára fejtörést okozhat, hogyan válasszák ki a tökéletes méretet a cipőből. Az első cipő nem lehet sem túl szoros, sem túl laza, a méretét úgy kell kiválasztani, hogy elegendő hely maradjon a lábujjaknak a mozgáshoz. 

Ajánlatos, hogy a cipő talpa 7-10 mm-rel hosszabb legyen, mint a gyermek lába. Így a járás közbeni mozgás nem akadályozott, és a növekedésnek is helyet biztosít.

Hol vásároljunk babacipőt?

Az első cipő kiválasztásakor kiemelten fontos a minőség. Az ismert üzletek, ahol szakképzett eladók segítenek, megbízható lehetőséget kínálnak. Amikor személyesen vásárolunk, ügyeljünk arra, hogy a cipő jól illeszkedjen a gyermek lábára, kényelmes és biztonságos legyen. Az online vásárlás során érdemes átnézni a mérettáblázatokat és a vásárlók visszajelzéseit is.

A picurcipo.hu honlapján számtalan márka, például a Szamos, Geox és Primigi babacipők közül válogathat. Az egyes termékek mellett részletes mérettáblázatok segítik a választást. Ezek a cipők raktárról azonnal elérhetők, ami gyors szállítást tesz lehetővé, így hamar megkapjuk a kiválasztott darabot. Ugye, mennyire megkönnyíti az életünket a modern technológia?

Mikor van szükség új cipőre?

Gyermekünk lábának növekedése gyors, és a megfelelő időközönként szükséges frissíteni a cipőket. Ha a lábujjak már hozzáérnek a cipő elejéhez vagy kényelmetlenséget okoznak, itt az idő új pár után nézni.

Összességében az első lépés cipők segítik a gyermekeket az egészséges fejlődésben. A láb állandó támogatása és védelme érdekében válasszuk a legmegfelelőbb cipőket, figyelembe véve a kényelem és a biztonság szempontjait. Ez biztosítja, hogy a gyermekek gondtalanul és egészségesen fedezhessék fel a világot.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A gyerekcipők titkai: mire figyeljünk az első lépéseknél? appeared first on Műszaki Magazin.

De vajon honnan lehet tudni, mely cégek érintettek?

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával (SZTFH) szakmai együttműködésben a Gábor Dénes Egyetem által létrehozott ingyenes érintettségi kérdőív kitöltésével minden vállalkozás megtudhatja, hogy a NIS2 irányelv hatálya alá esik-e, sőt, beazonosítás után a nis2.gde.hu weboldalon hasznos ingyenes információs anyagok is elérhetők.

Kétfajta vállalat létezik: az egyiket már meghekkelték, a másikat meg fogják hekkelni. A kiberbűnözés mértéke folyamatosan nő, az SZTFH adatai alapján csak 2023-ban Magyarországon tizenháromezer ember vált kiberbűnözők áldozatává, mellyel 30 milliárd forint anyagi kár keletkezett.

A 2016-ban megalkotott Network and Information Systems (NIS) uniós irányelv célja, hogy a tagállamok védettebbek legyenek a kiberbiztonsági incidensekkel szemben és hatékonyabban reagálhassanak azokra. A NIS2 irányelv kijelöli a kritikus fontosságú szektorokat, mint például az energia-, víz-, közlekedési- és egészségügyi szektort, és előírja a cégek kötelezettségeit, tennivalóit.

Magyarország uniós szinten élen jár a kiberbűnözők elleni védekezésben, az Országgyűlés már 2023 májusában elfogadta a kiberbiztonsági tanúsításról és kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényt, amely 2024-re három fontos időpontot határoz meg a 2.500-3.000-ra becsült érintett magyar vállalkozás és intézmény számára:

Első időpont: 2024. június 30-ig minden érintett szervezetnek fel kellett mérnie, hogy érintett-e, melyik kockázati csoportba tartozik, ki kellett jelölnie az elektronikus információs rendszerek biztonságáért felelő személyt, valamint be kellett jelentkeznie (nyilvántartásba vétel) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) rendszerébe.

„Tisztában kell lenni azzal is, hogy a cégek nem kapnak hivatalos értesítést, hogy a NIS2 szabályozás hatálya alá esnek-e, minden vállalkozásnak magának kell lefuttatnia egy önellenőrzési folyamatot. A határidők betartásáért, a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáért az érintett vállalkozások első számú vezetői személy szerint felelősek, és ezt a felelősséget másra átruházni nem lehet!”

– mondta el Détári István, a Gábor Dénes Egyetem rektorhelyettese.

Jobb később, mint soha, ugyanis míg a késve beadott jelentkezés esetén a bírság mértéke 50-150 ezer forint, a regisztrációs kérelem elmulasztása esetén a bírság már minimum 1 millió de akár a 150 millió forint is lehet!

Második időpont: Október 18-ig – attól függően, hogy adott cég melyik kategóriába tartozik – a célzott intézkedési terveket is elvár a szabályozás. A védelmi intézkedések a szervezet egészét és az elektronikus információs rendszerek (pl. levelező rendszer, webszerver, adattároló szakrendszer) összességét érintik, és a munkavállalókat is fel kell készíteni az információbiztonsági rendszerek használatára.

Lépjen időben! Mivel a büntetéseket meghatározó rendelet csak október 18-án lép hatályba, addig feltehetően nem kell számolni a bírságokkal, ennek ellenére nem érdemes halogatni a bejelentkezést.

A vállalkozásoknak mind regisztrációban, mind információkérésben biztos segítség a nis2.gde.hu weboldal, ahol kitölthetik az érintettségi kérdőívet, így megtudhatják, van-e bejelentkezési kötelezettségük. Amennyiben az adott cég érintett, a SZTFH bejelentkezés is elindítható innen, sőt , online tájékoztató és felkészítő anyagok is találhatók, melyet az informatikai oktatásban több mint 30 éve élen járó, az információbiztonságot kiemelt fontosságú témaként kezelő Gábor Dénes Egyetem oktatói és szakmai partnereinek kiberbiztonsági szakértői a kiberbiztonság felügyeletét hazánkban ellátó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával együttműködésben dolgoztak ki.

Mert a kiberbiztonság mindannyiunk közös érdeke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post NIS2 kiberbiztonsági szabályozás – jobb későn, mint soha appeared first on Műszaki Magazin.

Nemcsak a nagyvállalatokra, de a kkv-szektor cégeire, azok vezetőire is jelentős feladatokat ró az unió zöld átállási startégiája, ami lényegében a fennálló energetikai és geopolitikai helyzet ellenére sem enyhült. Ennek értelmében 2024-től kezdődően, több lépcsőben minden tagállam vállalkozásainak jelentős lépéseket kell tennie a fenntarthatóság (ESG) területén és érdekében. Ráadásul nem elég átláthatóvá tenni a cég tevékenységét, hanem évről évre jelentést is össze kell állítani erről. Mindezzel már jövőre is lehet munka, de a feladat nemcsak adminisztratív jellegű; az elvárásoknak csak valóban fenntartható működéssel lehet majd megfelelni, amihez sok cégnek alapvetően kell majd átalakítania folyamatait. A helyzetet a magyarországi BDO három munkatársa, Czakó Karolina, Reizinger Zsófia és Matos Dávid foglalta össze.

Az uniós országban működő nagyvállalatok és kkv-k vezetőinek érdemes folyamatosan követni az EU fenntarthatósági szabályozásait, mivel most izgalmas és mozgalmas időket élünk az ESG (környezeti, társadalmi, irányítási) jogszabályi keretrendszer fejlődésében. Ez azzal is jár, hogy a vállalatoknak egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a rájuk vonatkozó, kötelezővé váló ESG megfelelésekre ‒ hívták fel a figyelmet a BDO ESG üzletágának szakértői.

Az Európai Unió nemcsak folyamatosan bővíti azon vállalatok számát, amelyeket az ESG szabályozások érintenek, de törekszik a tagállamok közötti jogharmonizációra is. A következő két, javaslati fázisban lévő szabályzat a magyarországi vállalatok szélesebb körét fogja érinteni. Ebben a két javaslati fázisban a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló (CSDD) és a Vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD) elfogadása és hatályba lépése várható.

A CSRD várhatóan már 2025. január 1-től vonatkozik majd a 2024-es pénzügyi évre, és célja az NFRD (Nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv) és a Taxonómia kiterjesztése, valamint egy kötelezően alkalmazandó, nem pénzügyi információkra vonatkozó jelentéstételi szabvány meghatározása.

A beszámolóban a vállalatoknak közölniük kell, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos fejlemények milyen hatással bírnak működésükre, másrészt a vállalat tevékenysége milyen hatással van a környezetre és az emberekre.

Az irányelv alá uniós szinten 11 700 vállalat tartozik és több lépcsőben, a következők szerint vezetik be:

A megfeleléshez erősen ajánlott egy pilotjelentés elkészítése az Európai fenntarthatósági jelentési szabványok (ESRS) alapján még a 2022-es évre vonatkozóan 2023-ban, hogy a szükséges nyilvántartás, munkafolyamatok és jelentéskészítési gyakorlat időben kialakuljon.

Az ESRS javaslat az első olyan szabványrendszer ‒ összesen 13 különböző szabványt foglal magában ‒, amely követi a CSRD javaslatát, és lefedi az ESG területeket. A célja, hogy a jelentés egységesítése mellett visszaszorítsa a greenwashingot, magyarul „zöldre mosást”. Ez az egységes rendszer összehasonlíthatóvá teszi a jelentéstevő cég teljesítményét az ágazatában és méretében hasonló vállalatokéval. Ez a befektetői bizalmat is erősítheti, mivel jobb minőségű adatokkal átláthatóbb a piaci összehasonlítás. Tehát egy ESRS szerint jelentő vállalatnak javulhat a reputációja és a versenyképessége is.

Transzparens értékláncok

Az „Irányelv a vállalatok fenntarthatósági átvilágításáról” (CSDD) körülbelül 13 000 uniós céget érint majd, ezen vállalatok magatartása pedig minden ágazatban kulcsfontosságú az Unió klímasemlegességi és a zöld gazdasági átállásának sikeréhez. Mindehhez a vállalkozásoknak vissza kell fogniuk káros emberi jogi és környezeti működésüket és folyamataikat, és ezt a törekvésüket érvényesíteniük kell a teljes értékláncukban. A fenntarthatóságot be kell építeniük vállalatirányítási rendszereikbe és jövőbeli döntéseikbe. Ennek a törekvésnek a teljes beszállítói láncban elfogadottnak kell lennie, az ebben résztvevőket tájékoztatni kell a követelményekről, és valamilyen módon, például kérdőíves formában felmérni attitűdjüket, felkészültségüket az irányelv szempontjából hangsúlyos területeken. Emellett fontos, hogy a partnerek elfogadják magukra nézve kötelezőnek a megbízó vállalat etikai kódexében foglaltakat is.

A CSDD hatálya alá eső vállalatok:

A megfelelés sikeres végrehajtásához szükséges lépések:

• Beépíteni egy átvilágítási mechanizmust a vállalati politikákba;
• Azonosítani a tényleges vagy potenciálisan kedvezőtlen emberi jogi és környezeti hatásokat;
• Megelőzni vagy enyhíteni a lehetséges negatív hatásokat;
• Megszüntetni vagy minimalizálni a tényleges negatív hatásokat;
• Létrehozni és fenntartani egy panasztételi eljárást;
• Nyomon követni az átvilágítási politikák és intézkedések hatékonyságát;
• Nyilvánosan kommunikálni a program végrehajtásáról.

Az EU célja a jelenlegi és a várható szabályokkal

Az Európai Unió a pénzügyi szereplőkre, a nagyvállalatokra és a kkv-kra szigorú szabályokat készít elő. Ennek célja, hogy 2030-ra elérjük az 55%-os kibocsátáscsökkentést, illetve 2050-re a karbonsemlegességet. Az európai Green Deal és az EU-s adópolitika megalapozza és egyben megköveteli a jelenleginél részletesebb, közösségi szintű szabályozást. A következő hónapokban és években élesedő szabályok jelentős vállalati csoportok működését befolyásolják, ráadásul a megfelelés folyamata akár 18-24 hónapot is igényel. Például egy értékláncellenőrzési folyamatba be kell vonni a partnereket, fejleszteni kell az adatmenedzsment- és nyilvántartási rendszereket, és ki kell alakítani az adatszolgáltatást, akár EU-n kívüli partnerekkel is.

Mindez azonban nemcsak teher, de lehetőség is: a sikeres ESG megfelelés versenyelőnyt jelent például a forrásbevonásoknál. Az EU-ban kezelt befektetési vagyon 30%-a már ESG alapú. A trend a pénzügyi világban megkerülhetetlenné vált, ez pedig a magyar hitel- és tőkepiacra is hatással van ‒ hívták fel a figyelmet a BDO ESG tanácsadói. Új termékek, például zöldhitelek és zöldkötvények jelentek meg, melyek kifejezetten a vállalatok átállását segítik a fenntartható gazdaságra.

Milyen segítség kapható a megfeleléshez?

A nemzetközi, független minősítés megszerzése mellett a jogi megfelelésen át a külső véleményezésig (second party opinion, SPO) egy igen komplex feladatról van szó, melyhez a cégek többségének külső segítségre, tanácsadásra lesz szüksége, különösen, hogy az egyes szegmensekre és vállalatméretekre különböző szabályok vonatkoznak. Például az evidensnek számító könyveléshez vagy munkaügyhöz hasonlóan mindenkinek ki kell alakítania a fenntarthatósági riportolás belső rendszerét, majd erre építve áttekinteni és lehívni a rendelkezésre álló zöld forrásokat.

The post Komoly terhet jelentenek a cégeknek az uniós “zöld” kötelezettségek appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt két évben felgyorsult digitális átalakulás miatt fokozódó kockázat miatt ma már szinte minden vezetőnek van legalább egy olyan cég az ismeretségi körében, ahol már történt támadás és ellopták a cég adatait vagy kitörölték azokat.

„A cégek nem szívesen beszélnek ezekről a problémákról. Sőt az is jellemző, hogy ha megtörtént a baj, akkor elgondolkoznak, de a „tűzoltáson” kívül mégsem tesznek hosszú távon semmit. Pedig, ha mindössze öt fontos szempontot figyelembe vesznek és ezekre időt és pénzt is áldoznak, sokkal biztonságosabbá tehető az informatikai rendszerük”

– osztotta meg tapasztalatait Juhász Viktor, a felhőmegoldásokat szállító iSolutions Kft. ügyvezetője.

Az informatikai rendszerre úgy kell tekinteni, akár egy autóra

Az informatika területére is jellemző az a régi szokás, hogy csak akkor tesznek valamit a cégek vezetői, ha már megtörtént a baj.

„A legjobban az autószereléshez lehet hasonlítani a jelenlegi helyzetet. Sokakban még máig az a hit él, hogy elég akkor vinni a szerelőhöz az autót, ha elromlik. Pedig, ha folyamatosan karban van tartva, a megfelelő időközönként szervizbe visszük, akkor összességében sokkal kevesebb hibával számolhatunk. Hosszútávon pénzben sem kerül olyan sokba, mint egy nagyobb hiba. Ugyanez igaz az informatikai rendszerek biztonsági megoldásaira is”

– véli Juhász Viktor.

A szakember szerint öt fontos területre érdemes a vállalkozásoknak fókuszálni:

„megbízható rendszergazda, folyamatos biztonsági mentés, felhő alapú IT rendszer, a rendszerek naprakészen tartása folyamatos frissítésekkel és hatékony vírusírtó programok használata. Ezek mindegyikére kiemelt figyelmet kell fordítani, nem elég egyet-egyet rendbe tenni, mert mindegyik összefügg egymással és érdemes rendszerben kezelni őket, hogy átfogó legyen a védelem”

– hangsúlyozza a szakember.

A jó rendszergazda mindennek az alapja, de csak kevesen áldoznak rá

Nagyon fontos, hogy legyen egy jó rendszergazdája a cégnek, aki az előbb említett szempontokat tökéletesen szem előtt tartja és önállóan végzi a munkáját. Tehát nem kell mindig figyelmeztetni és nem csak problémák esetén segít a „tűzoltásban”.

„Tévhit, hogy ezek a szakemberek nagyon sokba kerülnek, cserébe rájuk bízhatja a cég az egész informatikai rendszer működtetését”

– vázolta fel Juhász Viktor. Amire pedig a rendszergazdával közösen első körben figyelni kell, az a folyamatos mentés. Minden adatot naponta menteni kell, ami az informatikai rendszerben megtalálható, azaz a számítógépen vagy a szervereken van: e-mailek, naptárbejegyzések, dokumentumok, vállalatirányítási rendszerek adatbázisai stb. Tényleg szó szerint mindent, ami számítógéppel elérhető.

Ezeket a mentéseket, amiket automaták készítenek, kézzel, azaz a rendszergazda által ellenőrizni kell, hogy hibátlanul lefutottak-e. Ezután következnek a frissítések: mindent naprakészen szükséges tartani az informatikai rendszerben, folyamatosan fel kell tenni az összes frissítést. Sokan élnek abban a tévhitben, hogy a számítógép frissíti önmagát, de valójában ez az összes frissítés töredéke, mindössze húsz százalék. A többségük arra vár, hogy valaki elindítsa. Egy jó rendszergazda egyébként erre is ügyel saját magától és nem csak akkor jelentkezik, ha már hiba van a folyamatban.

Magyarországon a cégek hetven százaléka még mindig ingyenes vírusirtót használ

Juhász Viktor hangsúlyozza: kritikus pontja az informatikai védelemnek a hatékony vírusírtás. Ezt elméletben mindenki tudja, a gyakorlatban azonban sok kkv nem veszi elég komolyan a veszélyt.

„Egy megbízható, fizetős víruskereső naprakészen tartja magát és tényleg rengeteg támadástól megvéd, a zsarolóvírusoktól is. Fut a háttérben, teszi a dolgát és valóban figyeli a számítógépet. Ez az egyik legegyszerűbb védekezési mód és igazság szerint nagyon olcsó is, körülbelül 400 forint tipikusan gépenként havonta. A zsarolóvírusok ellen speciális funkciókkal is rendelkező változat sem vágja földhöz a vállalkozókat: 900 forintba kerül havonta.”

Egy olyan kkv, amelyik valóban komolyan veszi a kritikus szempontokat, tehát van egy jó üzemeltetője, aki odafigyel és naprakészen tartja a gépeket, folyamatosan történik rendes mentés és hatékony a víruskeresés, akkor a támadások több mint kilencven százaléka megelőzhető. Ha mégis megtörténik a támadás, akkor pedig nem történik kár.

„A jó rendszergazda valóban egy “gazda”, aki figyel és előre gondolkodik. A nyájon, vagyis a cégen tartja a szemét, hogy az jól érezze magát és tudjon fejlődni. Hogy hogyan lehet észrevenni a rossz gazdát? Az árulkodó jelei a következők: fut a problémák után, tüzet olt, a vezető jobban látja a problémát, mint ő, és láthatóan szervezetetlenül és kevésbé koncentráltan végzi a feladatait.”

– zárta Juhász Viktor.

The post Ez az öt egyszerű lépés óvhatná meg a magyar kkv-kat a milliós károktól appeared first on Műszaki Magazin.

Másfél év alatt modernizálja gyártását a Dr. Oetker Magyarország. Az évente 9-11 ezer tonnányi, tizenhét országot – közte hazánkat is – ellátó, élelmiszeripari segédanyagokat gyártó vállalat meglévő gyártósorait digitalizálja jánossomorjai üzemében.

A projekt első ütemében a huszonöt, folyamatosan változó összetételű gyártósort egységes folyamatirányítási rendszerrel szerelik fel. Automatizálják a töltést végző gépek és gyártósorok adatrögzítését, és megvalósítják az online termeléskövetést, a valós idejű riportolást. A projektnek köszönhetően kényelmesebbé válik az operátorok munkája is, akik az egyes gépekhez wifin kapcsolódó ipari tablettel a kezükben tudják ellenőrizni a gyártási, töltési folyamatot, a pillanatnyi gyártási kapacitást. Így egyszerűbbé válik a termelési adatok validálása, valamint a termelőüzemben is mindenki számára nyomon követhető lesz a műszak teljesítménye. A projekt egyik különlegessége, hogy összeköti az akár harminc éve kifogástalanul működő berendezéseket a modern gépekkel és a legújabb szoftverekkel.

Az irányítási rendszerbe többek között eszkalációs folyamatot is beépítenek, így még gyorsabban megelőzhetőek, kezelhetőek az esetleges állásidők, és jobban előre tervezhetőek az időszakos karbantartási folyamatok.

Az önerőből megvalósuló fejlesztés megvalósítását technológiai oldalról Siemens programozható vezérlők (PLC) és ipari tabletek segítik.

A projekt második fázisában a rendszer által szolgáltatott termelési adatok elemzését kívánja a következő szintre léptetni a Dr. Oetker csapata, és a mesterséges intelligencia segítségével modernizálni többek közt a tervezési és anyagellátási folyamatokat.

A tavaly 17 milliárd forintot meghaladó árbevételű Dr. Oetker Magyarország Élelmiszeripari Kft. 350 munkatársat foglalkoztat Győr-Moson-Sopron megyei, jánossomorjai üzemében és budapesti irodájában. A cég az egyik legismertebb, legkedveltebb, valamint leggyakrabban használt élelmiszeripari márka gyártója, forgalmazója hazánkban.

The post Digitalizálja gyártását a Dr. Oetker Magyarország appeared first on Műszaki Magazin.