2022. április 27-én az ELTE Lágymányosi Campusán található EIT Digital Budapest Co-Location Centre-ben találkozott egymással öt európai egyetem felsővezetése az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által a felsőoktatási intézmények innovációs potenciáljának növelése érdekében indított kezdeményezés egyik első projektjének keretében.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem, a skóciai Heriot-Watt Egyetem, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem és a plovdivi Paisii Hilendarski Egyetem rektorai, rektorhelyettesei és képviselői az InnoChange projekt egyik kiemelt eseményén, a hibrid formában megrendezett Rektori Konferencián végre személyesen is megvitathatták a partnerek vállalkozói és innovációs képességei növelésének, a harmadik generációs kutatóegyetemi modell irányába tett lépéseiknek, valamint az Európai Felsőoktatási Térségbe való mélyebb integrációjuk folyamatát.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kara vezette InnoChange konzorcium 2021 júliusában megkezdett közös munkájának célja a felsőoktatási intézmények fejlesztése a harmadik generációs kutatóegyetemi modell irányába, innovációs képességeik növelése révén. Ezt többek között a közép-európai egyetemek körüli innovációs ökoszisztémák megerősítésével, továbbá az egyetemek hallgatói és munkatársai vállalkozói készségeinek fejlesztésével kívánják elérni. Az idei tanévben már másodszorra szervezik meg az öt egyetem nemzetközi hallgatói közösségét összefogó online kurzust, amely a kreativitást és a társadalmi felelősségvállalást helyezi a középpontba. A mélységi innováció jegyében a felsőoktatási intézmények innováció-menedzsment gyakorlatát célzó strukturális változásokat indítottak el: az egyetemi kutatócsoportokat a kezdetektől innovációs tanácsadó segíti az eredmények üzleti hasznosítása érdekében.

Dr. Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében üdvözölte a partnereknek az egyetemek innovációs készségeinek fejlesztéséért tett erőfeszítéseit, kiemelve annak jelentőségét, hogy az ELTE felvállalta korábbi, európai együttműködésben szerzett tapasztalatainak regionális megosztását. Kitért rá, az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a magyar egyetemek a világ felsőoktatási rangsoraiban jelentősen előreléptek, a világ 28 ezer felsőoktatási intézménye közül mára már 11 magyar egyetem – köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem – tartozik a legjobb 5 százalékhoz. A kormány célja, hogy ez a felsőoktatás motorját jelentő intézményi kör tovább bővüljön, tovább erősödjön. Az oktatóknak, kutatóknak, tanároknak biztosított 30 százalékos bérfejlesztés mellett elindult a felsőoktatás valaha látott, legnagyobb 2700 milliárd forintos fejlesztési programját. Ez egyedülálló a magyar oktatás történetében – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Martin Kern, az EIT igazgatója beszédében kiemelte, hogy az EIT új Felsőoktatási Kezdeményezésének célja az egyetemek innovációs képességfejlesztésének támogatása, hogy azok még hatékonyabban járulhassanak hozzá a globális kihívásaink leküzdését szolgáló megoldások kereséséhez. Az EIT, Európa legnagyobb innovációs ökoszisztémájaként, 8 Innovációs és Tudásközösségének az elmúlt 12 év során szerzett tapasztalataira támaszkodva segíti a Kezdeményezés projektjeit vállalkozói szemléletű oktatási programok kidolgozásában, valamint – pán-európai együttműködések révén – hatékonyságuk növelésében.

Dr. Borhy László, az ELTE rektora az oktatás-kutatás-innováció tudásháromszögben történő akadémiai-ipari együttműködések iránti megnövekedett igényt hangsúlyozta, amelynek véleménye szerint az ELTE-n már hagyománya van. Majd hozzátette, azt tartja a legnagyobb eredménynek, hogy az egyetemnek az EIT támogatásával kialakított innovációs stratégiája olyan fejlődési pályára állította az Informatikai Kart, ami mára már európai szinten is elismert mintának számít.

Dr. Horváth Zoltán, az InnoChange program szakmai vezetője, az ELTE Informatikai Karának dékánja elmondta, a mélységi innováció víziója számára a kar jövőjének kulcsa, amelynek megvalósítása érdekében a projekt főként az ELTE Informatikai Karának irányításában 1998 óta működő CEEPUS hálózatra, továbbá az EIT Digital keretében szerzett évtizedes tapasztalatokra, valamint a Heriot-Watt Egyetem innováció-menedzsment modelljére támaszkodik a partneregyetemek innovációs szolgáltatásrendszerének fejlesztése céljából.

The post Úton a harmadik generációs kutatóegyetemi modell megvalósítása felé appeared first on Műszaki Magazin.

A Győri Keksz- és Ostyagyár egy évszázadon át a város meghatározó vállalata volt, egykori, Sziget városrészben található telephelye azonban már több mint egy évtizede kihasználatlanul áll. A Széchenyi István Egyetem ezen, a központi campustól mindössze 500 méterre, a Mosoni-Duna túlpartján lévő az ingatlanon építi fel győri Tudományos és Innovációs parkját. Az első ütemben a Győr meghatározó ipartörténeti emlékének számító „kockaépület” felújítása, átalakítása történik meg idén.

Szorosabb kapcsolódás a gazdasághoz

A hétfői alapkőletételi és ünnepélyes munkaterület-átadási ünnepségen dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta: a kormány a hazai egyetemek számára a korábbiaknál lényegesen nagyobb támogatást biztosít, valamint a modellváltásnak köszönhetően több mint 3000 milliárd forintnyi ingatlanvagyont adott át. Emellett a következő években 2700 milliárd forintból megvalósítják a felsőoktatási intézmények fejlesztési programját, amelynek egyik eleme a tudományos és innovációs parkok létrehozása.

A miniszter hangsúlyozta: e parkok hozzásegítik az egyetemeket ahhoz, hogy oktatási-kutatási tevékenységükön túl a gazdasághoz is szorosabban kapcsolódjanak. Dr. Palkovics László felhívta a figyelmet arra, hogy a ma már négy helyszínen – Győrben, Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten – központtal rendelkező Széchenyi István Egyetem egyszerre két ilyen parkot is létrehoz, Győrben, valamint a ZalaZONE mellett.

Az egyetem jövőképességének záloga

Dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében úgy fogalmazott: ebben az esetben különösen igaz, hogy az egyetem a múltra alapozva építi a jövőt, egyszerre szolgálva polgárait, partnereit, Győrt és hazánkat.

„A város és a térség fejlődésének a Széchenyi István Egyetem is jelentős alakítója. Nemzetközi színvonalú oktatási és kutatási tevékenységével járul hozzá a gazdaság versenyképességének erősödéséhez. Újabb mérföldkőnek számít ezen az úton a győri, valamint a zalaegerszegi Tudományos és Innovációs Park létrehozása, amelyek támogatásáért köszönet illeti a kormányzatot. Ezek a parkok jövőképességünk zálogát jelentik. Innovatív, kreatív platformként új alapokra helyezik vállalati kapcsolatainkat, tovább erősítve intézményünk nyitottságát”

– hangoztatta.

Kiemelte, hogy a győri tudományos és innovációs parkban a régió fejlődését az intézmény fő kutatási területeire építve kívánja ösztönözni, amelyek spektruma a műszaki, informatikai és kreatívipari területektől a mosonmagyaróvári karhoz kapcsolódó élelmiszertudományig terjed.

„Arra törekszünk, hogy egyetemünk tudományos potenciáljával hozzájáruljunk, támogassuk a vállalati szféra sikeres szereplését a nemzetközi versenypiaci világban. Az így kialakuló együttműködések segítik az innovációs ökoszisztéma megteremtését, további startup és spinoff cégek létrehozását, megerősödését, újabb és újabb innovációk generálását. A múlt tradícióira alapozva a tudásgazdaság egy olyan új helyszínét valósítjuk meg, amelyet a korszerű technológiák és az innovatív szemléletmód töltenek meg élettel”

– tette hozzá dr. Knáb Erzsébet, megjegyezve: a fejlesztés révén partnerekkel együtt hozzájárulhatnak Magyarország jövőbeni fejlődéséhez.

Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a Széchenyi István Egyetem az ország egyik legdinamikusabban fejlődő felsőoktatási intézménye, amely tudástőkéjével a Győrben és a térségben működő vállalkozásokat is támogatja. Hozzáfűzte: ezt a tevékenységet segíti a jövőben a Tudományos és Innovációs Park első üteme, a hatszintes, több mint négyezer négyzetméter alapterületű „kocka”.

Kreatív, inspiráló közeg

Az ünnepségen bemutatkoztak az egyetem azon fókuszterületei, amelyek helyet kapnak majd a megújuló épületben. Közéjük tartozik a Művészeti Kar Design Tanszékét és a Design Campus Kompetenciaközpontot magában foglaló Design Campus, amelynek kapcsán U. Nagy Gábor tanszékvezető, a Művészeti Kar tudományos és kutatási dékánhelyettese kifejtette: a design híd a művészet, a művészettudományok, a humán gondolkodás és a technológiai tudományok között. A Design Campus kreatív, inspiráló közeget hoz létre, amely támogatja a startup és spinoff vállalkozásokat is.

A park az innovációs ökoszisztéma kiteljesedésének is helyszíne lesz. Ezzel kapcsolatban dr. Rámháp Szabolcs, a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpont startup inkubációs menedzsere részletezte: az intézmény az elmúlt években nagy erőfeszítést tett az innovációs ökoszisztéma építésére, aminek a modellváltás újabb lendületet adott. Az innovációk erősödését jelzi, hogy már mintegy 20 hallgatói startup vállalkozás működik összesen 380 millió forint kockázatitőke-befektetést elnyerve, az oktatók-kutatók kutatási eredményeinek hasznosítására pedig 13 spinoff kezdeményezés indult el.

A „kockaépületben” kap helyet a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), valamint a Széchenyi István Egyetem által közösen létrehozott Ipar 4.0 Kutatási és Innovációs Kiválósági Központ, amely szorosan együttműködik többek között az egyetem Járműipari Kutatóközpontjához is. Ugyancsak ez lesz az új otthona az intézmény Digitális Fejlesztési Központjának, amelynek tevékenységéről Drotár István központvezető kifejtette: céljuk, hogy kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységükkel segítsék az egyetemi technológiai tudás ipari hasznosítását az 5G, a drónvezérelt technológiák, a járműkommunikáció, a precíziós mezőgazdaság, az infokummunikációval támogatott egészségügy és a digitalizáció területén.

The post Tudományos és Innovációs Parkot valósít meg a Széchenyi István Egyetem Győrben appeared first on Műszaki Magazin.