A TME kínálatában elérhető Raytac Bluetooth Low Energy modulok korszerű Nordic Semiconductor rendszerchipekre épülnek, széles interfészválasztékot kínálnak, és jelentősen egyszerűsíthetik a vezeték nélküli funkciók integrálását.

A rövid hatótávolságú vezeték nélküli kommunikáció egyik legelterjedtebb szabványa a Bluetooth, ezen belül pedig egyre nagyobb szerepet kap az alacsony energiafogyasztásra optimalizált Bluetooth Low Energy, vagyis BLE. A technológia különösen előnyös a kompakt, akkumulátoros készülékekben, érzékelőkben, IoT-eszközökben és különféle automatizálási alkalmazásokban.

Egy vezeték nélküli berendezés fejlesztése azonban nem csupán a megfelelő kommunikációs protokoll kiválasztását jelenti. A rádiófrekvenciás áramkör és az antenna kialakítása speciális szaktudást, megfelelő mérőeszközöket és vizsgálatokat igényel. Ezt a feladatot egyszerűsítik a kész kommunikációs modulok, amelyek egy kompakt egységben integrálják a vezeték nélküli adatátvitelhez és a vezérléshez szükséges alapvető komponenseket.

Modul technológia

A Raytac kommunikációs modulok különböző generációjú Nordic Semiconductor SoC-ket használnak. A típustól függően Cortex-M4F vagy Cortex-M33 processzormaggal rendelkeznek, programmemóriájuk kapacitása 192 kB-tól egészen 1,5 MB-ig terjedhet, míg a RAM mérete akár 256 kB is lehet. Ennek köszönhetően ugyanaz az áramkör képes kezelni a vezeték nélküli kommunikációt és az adott készülék alkalmazásszoftverét.

A termékcsalád tagjai a Bluetooth Low Energy szabvány különböző, 4.0-tól 6.2-ig terjedő verzióit támogatják. A BLE adatátviteli sebessége elérheti a 2 Mb/s értéket, emellett 500 kb/s és 125 kb/s sebességű Long Range üzemmódok is rendelkezésre állnak. Egyes, nRF54 platformra épülő változatok saját 2,4 GHz-es rádiós átvitelt is támogatnak, amelynek sebessége akár 4 Mb/s lehet.

A maximális adóteljesítmény modelltől függően 4, 6 vagy 8 dBm, míg a vevő érzékenysége elérheti a –103 dBm értéket. A hardverplatform nem kizárólag BLE-kommunikációra használható, hanem többek között az ANT+, Thread és Zigbee protokollokat, valamint az IEEE 802.15.4 szabványt is támogatja. Ez különösen az IoT- és automatizálási rendszerek fejlesztésénél szélesíti a felhasználási lehetőségeket.

Széles interfészválaszték

A Raytac modulok 8-tól akár 48 konfigurálható bemeneti és kimeneti vonalat kínálnak, emellett több analóg-digitális átalakítócsatorna is rendelkezésre áll. Támogatják a beágyazott eszközökben használt legfontosabb interfészeket: az UART, I2C, I2S, SPI, QSPI, PDM, USB és NFC megoldásokat. Ennek köszönhetően a rendszerchip közvetlenül összekapcsolható például érzékelőkkel, memóriákkal vagy kijelzőkkel.

A vezeték nélküli rendszereknél az adatbiztonság is lényeges követelmény. A modulok AES-128 titkosítást kínálnak kriptográfiai koprocesszor támogatásával, így olyan alkalmazásokban is használhatók, ahol fontos szempont a továbbított adatok védelme.

Az alkalmazhatóságot a széles tápfeszültség- és üzemi hőmérséklet-tartomány is segíti. A modulok 1,7–5,5 V DC tápfeszültségről működtethetők, egyes változatok üzemi hőmérsékleti tartománya pedig –40 és +105 °C között alakul. Ezek a paraméterek lehetővé teszik, hogy a megoldásokat ne csak általános elektronikai készülékekben, hanem kedvezőtlenebb környezeti körülmények között működő berendezésekben is alkalmazzák.

Többféle antennakialakítás

A modulok kompakt nyomtatott áramköri lapokon kapnak helyet, és felületszereléssel integrálhatók a készülék áramköri lapjára. Az antennakialakítás többféle lehet: rendelkezésre állnak chipantennával, a nyomtatott áramköri lapon kialakított antennával, illetve külső antenna csatlakoztatásának lehetőségével rendelkező változatok is. A különböző sorozatok között a lábkiosztás is eltérhet, amit az áramkör tervezésekor figyelembe kell venni.

A kommunikációs hatótávolság típustól függően laboratóriumi körülmények között 60 métertől akár 750 méterig terjedhet. A ténylegesen elérhető távolságot természetesen az adott modul, az antennakialakítás és a környezeti feltételek egyaránt befolyásolják.

Egyszerűbb vezeték nélküli integráció

A kész kommunikációs modulok alkalmazásának fontos előnye, hogy csökkenthetik a rádiófrekvenciás rendszer önálló kialakításához kapcsolódó feladatokat. Egy RF-útvonal és antenna megtervezése speciális ismereteket, megfelelő mérőberendezéseket, valamint költséges és időigényes vizsgálatokat igényelhet. A megfelelő tanúsításokkal rendelkező kész modul használata egyszerűsítheti a megfelelőségértékelés és a késztermék tanúsításának folyamatát.

A Raytac Bluetooth Low Energy modulok számos területen alkalmazhatók. Felhasználási lehetőségeik közé tartoznak az IoT-eszközök, az épület- és ipari automatizálási rendszerek, az orvosi elektronikai berendezések, a helymeghatározó rendszerek, a mobil készülékek és a különféle vezeték nélküli érzékelőrendszerek. A korszerű Nordic Semiconductor platform, a többféle kommunikációs szabvány támogatása és a széles perifériaválaszték olyan kompakt fejlesztési alapot biztosít, amely a vezeték nélküli adatátvitel mellett az adott készülék vezérlési feladatait is képes ellátni.

További információk

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Raytac BLE-modulok a TME kínálatában appeared first on Műszaki Magazin.

A 43. alkalommal megrendezett Motek, a gyártás- és szerelésautomatizálás nemzetközi szakkiállítása idén is a hatékonyabb, rugalmasabb és gazdaságosabb ipari termelés megoldásait helyezte előtérbe. A rendezvényt a 18. Bondexpo ragasztástechnológiai szakkiállítással közösen tartották meg. A háromnapos eseményen 152 kiállító mutatta be fejlesztéseit, a két szakkiállításra összesen 6385 szakmai látogató érkezett.

Az idei rendezvény egyik különlegessége a VISION nemzetközi képfeldolgozási szakkiállítással kialakított együttműködés volt. A két esemény egy időben, egymás melletti csarnokokban zajlott, így a látogatók közvetlenül megismerhették az ipari robotika, a gépi látás és az automatizált gyártástechnológia összekapcsolásának lehetőségeit.

Robotika és intelligens képfeldolgozás

A Motek 2026 egyik meghatározó témája az integrált automatizálás volt. A bemutatott technológiák a gyártási és szerelési folyamatok teljes láncát lefedték, az alkatrészek adagolásától és felismerésétől kezdve az anyagmozgatáson keresztül egészen a minőségellenőrzésig.

Kiemelt figyelmet kaptak a mesterséges intelligenciával támogatott kamerarendszerek, amelyek már nem csupán az elkészült termékek ellenőrzésére alkalmasak, hanem aktívan részt vehetnek a gyártási folyamatok irányításában is. A korszerű képfeldolgozó rendszerek felismerik az alkatrészek helyzetét és tájolását, így támogatják a robotizált megfogást, szerelést és válogatást.

A robottechnológia fejlődésében a rugalmasság és az egyszerűbb integrálhatóság került előtérbe. A kollaboratív robotok, a kompakt robotcellák és az intelligens adagolórendszerek különösen a kisebb sorozatú, gyakori termékváltásokkal működő gyártásban kínálnak új lehetőségeket. A kamerás felismeréssel kombinált robotrendszerek különböző geometriájú alkatrészek kezelésére is alkalmassá tehetők, csökkentve az átállásokhoz szükséges mechanikai módosításokat.

Digitális gyártástámogatás és minőségellenőrzés

A szakmai programban fontos szerepet kaptak a digitális munkautasítások és a mesterséges intelligenciával támogatott ellenőrzési megoldások. Ezek a rendszerek segíthetik az operátorokat az összetett szerelési folyamatokban, miközben hozzájárulhatnak a hibák csökkentéséhez és a gyártási folyamatok dokumentálhatóságához.

A Motekkel párhuzamosan megrendezett Bondexpo az automatizált ragasztási és adagolási technológiákat állította előtérbe. A robotizált anyagfelhordás, a pontos pozicionálás és az integrált minőségellenőrzés egyre fontosabb szerepet kap az autóipari, elektronikai és gépipari szerelési folyamatokban.

A rugalmasság a versenyképesség kulcsa

A Motek 2026 egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy az ipari automatizálás fejlődése már nem kizárólag a gyorsabb és nagyobb teljesítményű berendezésekről szól. A gyártóvállalatok számára egyre fontosabbá válik a különböző technológiák összehangolása, az egyszerűbb átállíthatóság és a termelési folyamatok intelligens felügyelete.

A robotika, a gépi látás és a mesterséges intelligencia összekapcsolása új lehetőségeket nyit a rugalmas gyártás előtt. A következő években azok a megoldások kerülhetnek előtérbe, amelyek a magas automatizáltság mellett gyors alkalmazkodást és gazdaságos üzemeltetést is biztosítanak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Motek 2026 – Az intelligens automatizálás új irányai appeared first on Műszaki Magazin.

Az idei téma: Lehetőségek a nyomástartó rendszerek hatékonyságának javítására

Az idei Ankét a statikus berendezések online diagnosztikájával és a duális képzéssel is foglalkozik. A rendezvényen a nyomástartó rendszerek gyártásával, tervezésével, üzemeltetésével, vizsgálásával és karbantartásával foglalkozó szakemberek hasznos és gyakorlati előadásokat hallgathatnak meg, valamint a kiállító cégek termékeivel is megismerkedhetnek.

Az Ankét a Magyar Mérnöki Kamara kötelező továbbképzéseként elfogadásra került, így a szakértői jogosultsághoz szükséges óraszámot is igazolni tudjuk.

A jelentkezési határidő résztvevőknek és kiállítóknak 2026. október 16.

Részletes információk és jelentkezés a https://events.gteportal.eu/46-balatoni-anket/ oldalon.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post GTE meghívó – 46. Balatoni Ankét appeared first on Műszaki Magazin.

Az ilyen implementációkban az RFID a felhasználó azonosításának rétegét tölti be. Integrálható a vezérlőrendszerrel, a gyártási alkalmazással vagy a hozzáférés-kezelő rendszerrel. Az ELATEC cég rámutat arra, hogy egy univerzális rendszer használható a gyár számos területén – a gépazonosítástól a flottakezelésig és az ipari automatákig.

RFID modulok és olvasók

Miért fontos az operátor azonosítása az automatizálásban?

A modern gyártási helyszínek gyakran összekapcsolják az embert a vezérlőrendszerrel. A HMI panel lehetővé teszi a folyamatparaméterek módosítását, a PLC egység vezérli a végrehajtó eszközöket, és a robot képes bizonyos műveleteket végrehajtani az operátor közvetlen beavatkozása és felügyelete nélkül.

A probléma akkor merül fel, amikor ezekhez a funkciókhoz való hozzáférés túl széles és ellenőrizetlen. A panelt használó személy fizikailag jogosult lehet a helyszínen tartózkodni, de nem feltétlenül rendelkezik a szükséges képesítésekkel a meghatározott paraméterek módosításához vagy egy adott eszköz kezeléséhez.

A rendszer ellenőrizheti, hogy az adott munkavállaló rendelkezik-e érvényes tanúsítványokkal és képzéssel. Ez vonatkozik a veszélyes zónákhoz vagy a karbantartási munkák helyszíneihez való hozzáférésre is.

RFID a HMI panelnél

Az egyik legegyszerűbb alkalmazás az operátor azonosítása a HMI panelnél.

Ahelyett, hogy beírná a felhasználónevet és jelszót, a felhasználó azonosítót helyez az olvasóhoz, és az azonosítási információ azonnal továbbítható az engedélyezésért felelős rendszerhez. Az architektúra megoldásától függően így lehet megvalósítani többek között:

• az operátor bejelentkezése a munkaállomásra,
• a felhasználó hozzárendelése egy adott géphez,
• hozzáférés a HMI panel meghatározott funkcióihoz,
• a munka megkezdésének és befejezésének regisztrálása,
• az operátor összekapcsolása a gyártási folyamat adataival.

Ez különösen fontos azokban a területeken, ahol egy munkaállomást több munkavállaló használ.

Az operátor adatai táplálhatják az OEE rendszert

A munkavállaló azonosítása még egy alkalmazást is szolgálhat: biztosítja a szükséges információkat a gyártási adatokhoz.

A gépazonosítási megoldás integrálható az OEE (Overall Equipment Effectiveness). Az operátorok azonosításával összekapcsolhatók a felhasználói adatok a gyártás elemzéséhez használt információkkal. Az ilyen adatok támogathatják a folyamat minőségének és hatékonyságának javítását. Ez a megközelítés érdekes az Ipar 4.0 szempontjából.

Egy azonosító a gyár több területén

Külön azonosítási rendszerek bevezetése minden alkalmazáshoz szétaprózott környezetek kialakulásához vezet. A munkavállaló egy kártyával rendelkezhet az épületbe való belépéshez, egy másikkal a gép kezeléséhez, külön PIN-kóddal a járműhöz és további bejelentkezési adatokkal a terminálhoz.

Az ELATEC más megközelítést javasol: univerzális olvasók használatát, amelyek különböző azonosítókat kezelnek, és a meglévő munkavállalói azonosítókat új alkalmazásokban is felhasználják. A gyártó rámutat arra is, hogy okostelefonok is használhatók digitális azonosítóként. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyetlen azonosítási környezet építhető ki az alábbi alkalmazásokhoz:

• belépés a gyárba,
• bejelentkezés a munkaállomásra,
• gépazonosítás,
• hozzáférés az eszközökhöz,
• ipari automaták,
• targoncák és más járművek,
• szekrények és tárolórendszerek,
• gyártási kioszkok.

Ez nem jelenti azt, hogy minden alkalmazásnak azonos szintű jogosultságokat kell biztosítania az adott felhasználó számára. Az azonosítási réteg azonban közös lehet.

Univerzális olvasók és a meglévő infrastruktúra modernizálása

A kisebb ipari üzemekben gyakran egyszerre több generációs kártya és azonosítási technológia van jelen. Ez az infrastruktúra évekig tartó fejlődésének eredménye: a hozzáférés-ellenőrző rendszer régebbi lehet, mint a később bevezetett gyártási megoldások.

Ilyen környezetben a támogatott technológiák széles skálája fontos. Az ELATEC megoldásai lehetővé teszik a különböző és már meglévő azonosítók kezelését az adott vállalatnál, miközben az infrastruktúrát felkészítik az új technológiákra.

Az integrátor szempontjából ez azt jelenti, hogy lehetőség van az új rendszer fokozatos bevezetésére. Nem szükséges az egész azonosítási infrastruktúra cseréjével kezdeni. Az új munkaállomások felszerelhetők olyan olvasókkal, amelyek már alkalmazott technológiákat kezelnek az adott vállalatnál.

Érdemes figyelmet fordítani a biztonság kérdésére is, amely fontos a szenzitív adatokat vagy vezérlési funkciókat kezelő rendszerek esetében. Az ELATEC rámutat a fejlett kriptográfiai mechanizmusok támogatására és a Secure Access Module (SAM) használatának lehetőségére a megoldásaikban. A végső biztonsági szint azonban az egész architektúrától függ – az olvasótól, az azonosítótól, az engedélyezési rendszertől, a kommunikációtól és a fő alkalmazástól.

TWN4 Desktop – megoldás az operátori munkaállomásokhoz

Az ELATEC termékei között, amelyek elérhetők a TME kínálatában, megtalálhatók a TWN4 Desktop család olvasói, amelyek elsősorban számítógépekkel, terminálokkal és fő rendszerekkel való együttműködésre készültek. A zárt ház és az integrált antenna lehetővé teszi, hogy kész elemeként használják az operátori munkaállomásnak, anélkül, hogy saját olvasó hardverrészt kellene tervezni.

Az egyes verziók különböznek többek között a támogatott azonosítási technológiákban és a kommunikáció módjában. A kiválasztott termékcsoportban találhatók Bluetooth és NFC technológiát használó modellek. Ez lehetővé teszi az eszköz kiválasztását a meglévő infrastruktúrához és az alkalmazott azonosítók típusához.

Hol találhat alkalmazást a TWN4 Desktop?

Az ipari környezetben érdemes megfontolni az ilyen olvasó használatát többek között:

• HMI munkaállomásoknál – az operátor azonosítására a munka megkezdése előtt;
• ipari számítógépeknél – a felhasználó érintés nélküli bejelentkezéséhez;
• gyártási termináloknál – a műveletek hozzárendelésére egy adott munkavállalóhoz;
• eszközkiadó rendszereknél – a felszerelést felvevő személy azonosítására;
• fő rendszereknél – interfészként az RFID azonosító és a folyamatot kezelő alkalmazás között.

A konkrét verzió kiválasztását az alkalmazott azonosítók technológiája, az alkalmazás által igényelt interfész és a telepítési feltételek határozzák meg.

TWN4 Palon Compact – azonosítás beépítve a munkaállomásba vagy telepítésbe

Nem minden alkalmazás igényli, hogy az olvasó a számítógép vagy a HMI panel mellett legyen elhelyezve. Számos ipari rendszerben az azonosító eszköznek állandóan be kell épülnie a gép, terminál, szekrény vagy hozzáférési pont szerkezetébe. Az ilyen alkalmazásokhoz az ELATEC TWN4 Palon Compact családja készült.

TWN4 Palon sorozat

A kínálatban megtalálhatók többek között a Panel kivitelek, amelyek paneles szerelésre és a fő eszközzel való integrációra készültek, valamint a Wall kivitelek, amelyek falra szerelésre készültek. Az ilyen megoldás alkalmazható többek között a védett zónák bejáratainál, gyártási munkaállomásoknál, eszközkiadó automatáknál, ipari automatáknál, kioszkoknál vagy azonosítást igénylő eszközöknél.

A Palon Compact család támogatja a 125kHz és 13,56MHz sávokban használt azonosítási technológiákat, és egyes változatok NFC és Bluetooth Low Energy technológiát is. Az olyan interfészek, mint az USB, RS-485, RS-232 vagy Wiegand elérhetősége megkönnyíti a különböző fő rendszerekkel és hozzáférés-ellenőrzési infrastruktúrával való integrációt.

TWN4 OEM – RFID mint az eszköz része

Saját gép, terminál vagy eszköz tervezése esetén az RFID azonosítás nem feltétlenül külső olvasóval valósul meg. Az ELATEC OEM modulokat is kínál, amelyek közvetlenül integrálhatók az eszköz elektronikájával.

A TME kínálatában elérhető termékek között megtalálhatók többek között a TWN4 MultiTech 2 és TWN4 MultiTech 3 családok megoldásai. A desktop olvasókkal ellentétben ezek elsősorban beépítésre készültek, így az integrátor közvetlenül beépítheti az RFID funkciót a tervezett HMI panelbe, terminálba, gépbe, automatába vagy intralogisztikai eszközbe.

TWN4 OEM sorozat

Az ilyen megközelítés előnye a kommunikációs módok széles választéka az elektronika fő részével. A változattól függően elérhetők többek között USB, RS-232, GPIO, I²C, SPI, TTL vagy Wiegand interfészek.

Ennek köszönhetően az eszköz gyártója nemcsak az olvasó által támogatott RFID technológiákat választhatja ki, hanem annak integrációs módját is a saját elektronikájával és szoftverével.

Hogyan tervezzük meg az operátorok azonosítási rendszerét?

A konkrét olvasó kiválasztása előtt érdemes elemezni a folyamatot, majd csak ezután kiválasztani a megfelelő eszközt. A rendszer tervezése során érdemes néhány kérdést megválaszolni, amelyek segítenek a technológia konkrét igényekhez való igazításában.

1. mit kell pontosan védeni;
2. milyen azonosítók vannak már használatban a vállalatnál;
3. milyen RFID technológiákat kell támogatnia az olvasónak;
4. szükséges-e az NFC vagy a BLE;
5. hol lesz az eszköz telepítve;
6. milyen formában kell az olvasót telepíteni – mint kész desktop eszköz, paneles vagy falra szerelhető olvasó, vagy OEM modul beépítve az eszközbe;
7. milyen interfész szükséges a fő rendszerhez;
8. milyen adatokat kell továbbítani az azonosítás után;
9. hogyan fogja a rendszer kezelni a jogosultságokat;
10. továbbítják-e az operátor adatait a MES, OEE, ERP vagy telematikai rendszer felé.

Csak ezen alapulva lehet meghatározni a megfelelő eszközformát – a kész desktop olvasótól a paneles vagy falra szerelhető megoldásig, egészen az OEM modulig, amely közvetlenül integrálható a gép vagy terminál elektronikájával.

Az egyes munkaállomástól a Smart Factory architektúráig

Az univerzális felhasználói azonosítást alkalmazó rendszer legnagyobb értéke a fokozatos bővítés lehetősége.

Például a bevezetést néhány HMI munkaállomással lehet kezdeni. A megoldás kipróbálása után ugyanaz az azonosító használható a következő gépeknél. Ezután a rendszer kiterjeszthető eszközökre, ipari automatákra és járműflottára.

Az ELATEC megoldások kiválóan megfelelnek ezeknek az elvárásoknak: egy hitelesítési rendszer kezelheti mind a fizikai hozzáférést, mind az adatokhoz és hálózatokhoz való hozzáférést, a gépazonosítást, az ipari automatákat és a járművezetők azonosítását.

Fontos megjegyezni, hogy az „egy azonosító” nem feltétlenül jelenti az „egy informatikai rendszert”. Az egyes alkalmazások saját engedélyezési szabályokkal rendelkezhetnek, miközben a közös elem a felhasználó azonosításának módja marad.

Összegzés

Az RFID a gyártóüzemben sokkal szélesebb funkciót tölthet be, mint a klasszikus hozzáférés-ellenőrzés. Megfelelően tervezett architektúrával a felhasználói azonosítás rétegévé válik a HMI, PLC, gépek, eszközrendszerek és intralogisztikai eszközök számára.

A legnagyobb értéket az azonosítás, az engedélyezés és a fő rendszer összekapcsolása adja. Ez lehetővé teszi, hogy ne csak azt válaszoljuk meg, ki használja az adott eszközt, hanem azt is, hogy hozzáférhet-e hozzá, és milyen adatokat lehet összekapcsolni a munkájával.

Az ELATEC kínálata lehetővé teszi az olvasó formájának kiválasztását a rendszerrel való integráció módjához. A TWN4 Desktop kész olvasóként működik számítógéppel vagy terminállal, a TWN4 Palon Compact lehetővé teszi az azonosítás beépítését panelbe vagy falra szerelésbe, míg a TWN4 OEM modulok közvetlen beépítésre készültek a tervezett eszközbe. Így ugyanaz az azonosítási koncepció alkalmazható mind egyetlen operátori munkaállomásnál, mind egy bonyolultabb gyári infrastruktúra részeként.

Végső soron a konkrét bevezetés sikerét nem maga az olvasó határozza meg, hanem az azonosítás beépítésének módja a meglévő automatizálási architektúrába, IT rendszerekbe és biztonsági eljárásokba. Éppen ezért az RFID ipari bevezetésének projektje a folyamat és az igények elemzésével kell kezdődjön, majd csak ezután a konkrét eszköz kiválasztásával.

RFID modulok és olvasók az ELATEC-től – az operátor hitelesítésétől a Smart Factory-ig | Transfer Multisort Elektronik Magyarország

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post RFID modulok és olvasók az ELATEC-től appeared first on Műszaki Magazin.

A PwC 8. Magyarországi Pénzügyi Vezetői Felmérésében megkérdezett CFO-k 51%-a számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben AI-hoz, automatizációhoz vagy digitalizációhoz kapcsolódó átfogó projekt zajlott vállalata pénzügyi területén. A következő 1–3 évre vonatkozó kihívások között a költségcsökkentési nyomás kapta a legmagasabb, 4,09 pontos értéket az ötfokú skálán. A pénzügyi vezetőknek a stabil működés mellett a tervezést, a technológiai megoldásokat és csapatuk képességeit is fejleszteniük kell.

Kevesebb a külső bizonytalanság

A PwC 2026 nyarán több mint 100 magyarországi pénzügyi vezetőt kérdezett meg 14 iparágból. Válaszaik alapján jelentősen javultak a külső üzleti környezettel szembeni várakozások, a vállalatokon belüli feladatok azonban összetettek maradtak. A kedvezőtlen gazdasági környezetet kockázatként értékelők aránya 83%-ról 56%-ra, a túlszabályozottságtól tartóké 72%-ról 45%-ra csökkent. A geopolitikai kockázatok és a protekcionizmus a válaszadók 76%-át, a képzett szakemberek hiánya 67%-át aggasztja. A megkérdezettek 70%-a a szervezet változásokra adott reakcióját, 58%-uk pedig az informatikai rendszerek állapotát és a folyamatok csökkenő átláthatóságát látja akadálynak. Az ötfokú skálán a szabályozási változások közül a digitális adatszolgáltatási és e-számlázási kötelezettségek gyakorolják a legnagyobb hatást a pénzügyi területre, 3,44 ponttal. A napi működésben jelenleg a tervezés és előrejelzés okozza a legtöbb kihívást (3,94); ezt a költségcsökkentési nyomás követi (3,90), majd az automatizációval elérhető hatékonyságnövelés (3,83). A válaszadók úgy vélik, hogy a következő 1–3 évben a költségcsökkentési nyomás lesz az elsőszámú kihívás 4,09 ponttal, a felmérés történetében először került ez a téma az első helyre.

A belső működés modernizációja is előtérbe került

A megkérdezett CFO-k 42%-a számolt be a saját területét érintő jelentős változásról. A válaszadók 51%-a AI-hoz, automatizációhoz vagy digitalizációhoz kapcsolódó átfogó projektben vett részt az elmúlt egy évben, 24%-uk pedig ERP-bevezetési vagy -átállási folyamat részese is volt. A cégfelvásárlási vagy értékesítési tranzakcióhoz kapcsolódó változást említők aránya 37%-ról 10%-ra csökkent. A növekvő belső fókusznak is köszönhetően a pénzügyi folyamatok megítélése minden vizsgált területen javult: a legnagyobb előrelépés a tervezés és előrejelzés terén történt, amely 5,85-ről 6,63 pontra emelkedett a tízfokú skálán, bár még mindig a gyengébben értékelt folyamatok közé tartozik. A legjobb értékelést a pénzeszköz- és likviditásmenedzsment, valamint a számviteli zárás és beszámolókészítés kapta, egyaránt 7,55 ponttal.

„A pénzügyi területek fókusza látványosan elmozdult az egyszeri transzformációs projektektől az átfogó belső működésfejlesztési, illetve átalakítási programok felé. Amellett, hogy a CFO-k egyik feladata továbbra is a költségek kontrollja, új működési modellt építenek, amelyben a technológia, az adatok és az emberek képességei egyszerre válnak meghatározóvá”

– mondta Balogh Roland, a PwC Magyarország igazgatója, a kutatás vezetője, a felmérést bemutató szakmai konferencián a PwC budapesti székházában.

Az AI használata gyorsan terjed, de még nem hozott nagy áttörést

A generatív AI-t már használó pénzügyi csapatok aránya egy év alatt 50%-ról 89%-ra emelkedett. A technológia alkalmazása a menedzsmentriportingban 34%-ról 51%-ra, az előrejelzésben és költségvetés-készítésben 24%-ról 30%-ra nőtt. A fejlesztési szándék is erős: a válaszadók 63%-a generatív AI-alapú megoldás, 62%-a elemzési vagy tervezési folyamatot támogató AI-megoldás fejlesztését tervezi. Az üzleti hatást azonban egyelőre inkább konzervatívan látják: 45% 5–15% közötti, 30% pedig 5% alatti hatékonyságjavulást vagy költségcsökkenést vár a következő három évben.

„Az AI már jelen van a pénzügyi csapatok munkájában, a kézzelfogható üzleti eredményhez azonban több kell a technológia kipróbálásánál. Jó minőségű adatokra, átgondolt folyamatokra és olyan munkatársakra van szükség, akik a megfelelő feladatokra tudják használni az új eszközöket. A következő időszakban ezen múlik, hogy a növekvő használatból mérhető hatékonyságjavulás lesz-e”

– mondta Lőrincz Barbara, a PwC szakértője.

A projekteknél jelentkezik kapacitáshiány

A kapacitáshiány főként a fejlesztési és projektszerű feladatokat érinti. A CFO-k 69%-a az informatikai projektek gazdasági támogatásánál, 60%-a az ad hoc projektekben, 54%-a az üzleti területek rendszeres támogatásánál, 52%-a pedig a tervezés, előrejelzés és elemzés során tapasztal erőforráshiányt. A számviteli zárásnál ez az arány 34%, a tranzakciós pénzügyi és számviteli feladatoknál 25%. A fejlesztési tervek ezt a helyzetet jól illusztrálják: ha 100 egységnyi szabadon felhasználható fejlesztési kerettel rendelkeznének, a pénzügyi vezetők 26 egységet AI-, BI-, adat- és automatizációs megoldásokra, 24-et a hagyományos számviteli tudáson túlmutató képességek fejlesztésére fordítanának. A konkrét tervek között a csapat képességeinek erősítése vezet 72%-kal, ezt a generatív AI-alapú megoldások 63%-kal, az elemzési és tervezési folyamatot támogató AI-megoldások pedig 62%-kal követik.

A számviteli tudás mellé más képességek is kellenek

A pénzügyi csapatok erőssége a számviteli szakmai tudás, amely 8,03 pontot kapott a tízfokú skálán. A legalacsonyabb értékelést a projektmenedzsment (5,52 pont), az innováció és alkalmazkodóképesség (5,55 pont), valamint a treasury és kockázatkezelés (6,22 pont) kapta. Ugyanakkor a képzési kínálat sok esetben nem követi ezeket az igényeket. A kapacitáshiány és az új kompetenciák iránti elvárások ezért rugalmasabb működés – például külső szakértők bevonása – felé tereli a pénzügyi szervezeteket. Az egyszerű automatizációk kialakításához külső segítséget kérők aránya 18%-ról 35%-ra, az automatizálási lehetőségek azonosításához támogatást igénylőké 12%-ról 27%-ra emelkedett. A válaszadók 37%-a arra számít, hogy a jövőben nő az SSC-k szerepe, és több feladat kerül hozzájuk.

„Az SSC-k az AI és az automatizáció révén a rutinfeladatok helyett nagyobb hozzáadott értékű tevékenységeket végezhetnek. Ehhez megfelelő technológiai háttérre, egységes minőségi követelményekre, valamint erős adatkezelési, és elemzési kompetenciákra van szükség”

– mutatott rá Lajtai Péter, a PwC Magyarország Data & AI területét vezető cégtársa.

„A pénzügyi csapatoknak továbbra is stabil szakmai alapokra van szükségük, a hagyományos pénzügyi tudást azonban technológiai és adatkezelési ismeretekkel, üzleti partneri szemlélettel, alkalmazkodóképességgel és projektmenedzsment-tudással kell kiegészíteniük. Ma már nem elegendő pontos beszámolókat készíteni és biztosítani a megfelelést: a pénzügyi területtől egyre inkább azt várják a szervezetek, hogy aktívan támogassa az üzleti döntéseket, vezesse a változásokat és segítsen kiaknázni az új technológiákban rejlő lehetőségeket. A jövő pénzügyi szervezetei ezért nemcsak tudásukban, hanem működésükben és szemléletükben is átalakulnak”

– összegezte a felmérés tanulságait Halmosi Gábor, a PwC Magyarország cégtársa.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Költségnyomás és AI a CFO-k napirendjén appeared first on Műszaki Magazin.

A CV5-500, CV5-700, VCN-500, VCN-600 és VARIAXIS C-600 megmunkálóközpontokhoz tervezett CP-450 lehetővé teszi a termelés kiterjesztését a gépkezelői jelenléttel végzett műszakokon túlra, miközben egyszerűbbé és gyorsabban bevezethetővé teszi az automatizálást.

A változatos, kis és közepes darabszámú gyártásra tervezett CP-450 lehetővé teszi az orsókihasználtság növelését, a gyártókapacitás bővítését és a munkaerőhiány hatásainak mérséklését, anélkül hogy különálló automatizálási vezérlőrendszerre lenne szükség.

Közös gyártási platform

A CP-450 az automatizálást nem különálló mérnöki projektként kezeli, hanem a gépet és az automatizálási rendszert egyetlen integrált gyártási platformba egyesíti. A megoldás magában foglalja a gépvezérlés integrációját, egységes felhasználói élményt biztosít a gépkezelők számára, egyszerűbbé teszi az üzembe helyezést, és egyetlen Mazak támogatási csatornát kínál.

A kompakt rendszer 12 darab, egyenként 404 × 350 mm méretű acélpalettát használ, és legfeljebb 150 kg tömegű munkadarabok kezelésére alkalmas. A rendszer akár 450 mm átmérőjű munkadarabok kezelését is lehetővé teszi, míg a megengedett maximális munkadarabmagasság az adott szerszámgép konfigurációjától függ.

A kezelők a paletták ütemezését a jól ismert MAZATROL Smooth vezérlésbe integrált, intuitív kezelőfelületen, illetve – az opcionálisan elérhető – dupla kijelzős konfiguráción keresztül végezhetik. Az egységes rendszerkörnyezet megkönnyíti az automatizálás bevezetését, mérsékli a speciális automatizálási szaktudás szükségességét, és támogatja a felügyelet nélküli termelés egyszerű és biztonságos irányítását.

Az integrált gyártásütemező szoftver valós idejű áttekintést nyújt a paletták állapotáról, míg a gyors és nagy pontosságú nullponti palettarögzítés, a minden tengelyen alkalmazott szervomotorok és az egyedi befogókhoz elérhető üres paletta opció rugalmas és hatékony palettás gyártást tesz lehetővé.

Kis helyigény

A mindössze 5,8 m² helyigényű CP-450 ideális megoldást kínál azon gyártók számára, akik a létszám növelése nélkül kívánják javítani gépeik kihasználtságát és további gyártókapacitást teremteni. A rendszer szükség esetén a gép első ajtaján keresztül továbbra is biztosítja a munkatér manuális hozzáférhetőségét, támogatva a változatos, kis és közepes darabszámú gyártáshoz szükséges rugalmasságot.

Richard Smith, a Yamazaki Mazak európai csoportjának ügyvezető igazgatója így nyilatkozott: „Az európai gyártóvállalatokra folyamatos nyomás nehezedik a termelés növelése, a szállítási teljesítmény javítása és a szakképzett munkaerő hatékonyabb kihasználása érdekében. Számos vállalat számára a kihívást nem az automatizálás előnyeinek felismerése jelenti, hanem egy olyan megoldás megtalálása, amely érdemi termelékenységnövekedést kínál anélkül, hogy szükségtelen komplexitást vinne a gyártási folyamatokba.

A CP-450 új, kompatibilis Mazak szerszámgépekkel együtt is rendelhető, ugyanakkor bizonyos meglévő gépekhez is utólagosan illeszthető. Ennek köszönhetően a gyártók növelhetik a produktív megmunkálási órák számát, javíthatják beruházásaik megtérülését, és hatékonyabban használhatják ki meglévő erőforrásaikat, mindezt anélkül, hogy egy nagyobb beruházást igénylő, összetettebb automatizálási rendszerre kellene áttérniük.

A CP-450 rendszerrel kapcsolatos további információk

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Produktív palettaautomatizálás appeared first on Műszaki Magazin.

Miként járulhat hozzá az innováció a minőségi mindennapokhoz és ahhoz, hogy kevesebb stresszel, nagyobb biztonságban, több szabadidővel élhessünk? Hogyan tehetik jobbá az életünket a biotechnológiai és műszaki fejlesztések, újítások? Lehet-e túl gyors a fejlődés, és milyen előrelépést hozhat a mesterséges intelligencia? A 16 év feletti teljes magyar lakosságra reprezentatív közvélemény-kutatás eredményeit a BoschxRichter Innovátorok Napján mutatták be 2026. szeptember 23-án.

„Csak egészség legyen, pénz, család és barátság!” – ebben látják a minőségi élet kulcsát a magyarok

A válaszadók többsége az életminőséget meghatározó legfontosabb tényezők közül az egészséget (53%), az anyagi stabilitást (53%) és a családtagokkal, barátokkal ápolt szeretetteljes kapcsolatokat emelte ki (43%). Az életminőséget romboló, visszahúzó erők között pedig leggyakrabban a pénzügyi nehézségeket (52%), a betegségeket (40%), illetve lelki tényezőként a stresszt, a feszültséget és a bizonytalanságot hangsúlyozták (46%). Leküzdendő nehézséget jelent sokak számára az időhiány és a kevés szabadidő is (27%), a magánytól és elszigeteltségtől való félelem (18%), valamint a munkahelyi vagy iskolai túlterheltség, a túl sok feladat is (16%).

Életminőség rövid és hosszú távon

A Bosch és a Richter közös kutatása megvizsgálta, mit tesznek a magyarok a jelenlegi és jövőbeli életminőségük javításáért. A válaszokból jól látszik, hogy a többség elsősorban a mában igyekszik jól érzeni magát, a hosszú távú szempontok hátrébb sorolódnak. Életminőségükből legtöbben úgy próbálják a maximumot kihozni, hogy időt szánnak önmagukra és a számukra fontos dolgokra (39%), elegendő alvásra és megfelelő alvásminőségre törekszenek (39%), emellett vitaminokat és étrendkiegészítőket szednek (38%). Hosszú távú egészségükért aktívan viszont már kevesebben tesznek: szűrővizsgálatokra a válaszadóknak átlagosan alig negyede jár (23%), sőt még a legidősebb korosztályban is csupán 33% ez az arány. Ennél is kevesebben vannak, akik rendszeresen mozognak, sportolnak a szabadban (17%), de szerencsére többen akadnak olyanok, akik, ha csak tehetik, gyalog vagy biciklivel közlekednek (28%). A pszichológiai boldogságfaktorok között a leggyakoribb, hogy a válaszadók aktív közösségi életet élnek, ápolják a családi és a baráti kapcsolataikat (28%), miközben kifejezetten a lelki egészségükre ennél jóval kevesebben figyelnek (17%).

Könnyebb életet és több szabadidőt kínál a technológia, de néha kell a digitális detox

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a technológia kulcsszerepet játszik az életminőség alakulásában, de az elterjedéséhez idő kell. Magyarországon már ma is minden hetedik ember igyekszik technológiai eszközökkel hatékonyabbá tenni a mindennapjait (13%), automatizálni a monoton teendőit (13%), vagy rendszeresen használni a mesterséges intelligenciát (14%). A mindennapokba beépülő és életminőséget javító technológiai megoldások terjedésével párhuzamosan ugyanakkor egyre erősebb az igény a képernyő előtt töltött idő csökkentésére és a mentális méregtelenítésre, a digitális detoxra (9%).

A gyors technológiai fejlődés még az idősebbeknek sem okoz stresszt

Összességében a technológiai megoldások életünkre gyakorolt hatásáról a magyar lakosság döntő hányada (48%) pozitívan gondolkodik. Ennyien látják úgy, hogy az innováció egyértelműen segíti az életminőség javulását. A válaszadóknak mindössze ötöde van csak azon az állásponton, hogy a technológia ront az emberek életén. A kutatás azt is megvizsgálta, mennyire igaz a gyakran elhangzó vélemény, miszerint a „túl gyors” technológiai változás – például a mesterséges intelligencia előretörése – olyan stresszfaktor lenne, ami az emberek életminőségét leronthatja. A Bosch és a Richter kutatási eredményei ennek pont az ellenkezőjét mutatják: csupán minimális arányban (7%) említették a válaszadók problémaként a gyors ütemű technológiai fejlődést – a fiatalok között ennél is alacsonyabb a szám, és az idősek körében sem sokkal magasabb.

Innovatív egészségügy: a távdiagnosztikától az újgenerációs gyógyszerekig

Egyre dinamikusabb a technológiai fejlődés az egészségügy területén is. A fejlesztések egy része gyors és közvetlen eredményeket hoz, más részük egy átfogóbb folyamat fontos állomása. „Az egészségügyi és biotechnológiai innovációk jelentőségét nem feltétlenül a népszerűségük adja, de érdemes figyelni a különböző fejlesztések társadalmi fogadtatására is. Fontos tudnunk, hogyan látja a lakosság, mely egészségügyi innovációk tehetnek hozzá legtöbbet mindannyiunk életminőségének javításához” – mutatott rá Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. A Bosch és a Richter közös kutatása alapján legfontosabbnak a betegségek felismerését és az ezt szolgáló új típusú diagnosztikai technológiákat látják a válaszadók (55%). Emellett nagy arányban támogatják a hatékony orvosi műszerek és eljárások fejlesztését (47%), valamint a személyre szabott orvoslással kapcsolatos innovációkat is (42%). Sokan hangsúlyozzák a krónikus és gyógyíthatatlan betegek életminőségét javító technológiákat, amilyenek például az otthoni egészségmonitoring eszközök és a távoli betegfelügyeleti rendszerek (40%). Minden harmadik válaszadó pedig kiemeli a korszerű, újgenerációs gyógyszerek fejlesztésének fontosságát (31%). A kutatásból kiderül, hogy a válaszadók kétharmada (66%) maga is használ vagy fontolgatja valamilyen digitális eszköz (pl. okosóra, okosgyűrű, fitnesz-app, alvásmonitor), illetve applikáció használatát saját egészségi állapotának nyomon követésére.

Biztonságban és stresszmentesen az utakon

Folyamatos az innováció a járműiparban, terjednek a biztonsági megoldások, a közlekedési kockázatok azonban továbbra is jelen vannak az utakon. „A technológia, a mesterséges intelligencia bevonása, a fejlett vezetéstámogató rendszerek nemcsak a közlekedést tehetik biztonságosabbá, de jelentős terhet vesznek le az emberek válláról: időt spórolnak, csökkentik a stresszt, ezzel érdemben javítva a mindennapi életminőséget” – hangsúlyozta Horváth Attila, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. A reprezentatív kutatás eredményei alapján nagy a nyitottság és erős a bizalom a vezetéstámogató technológiák iránt: a többség fontosnak tartaná és támogatná, hogy a kényelmet és biztonságot növelő ADAS-rendszerek a jövőben az új autók gyári alapfelszereltségéhez tartozzanak. A lista élén a vészhelyzeti megállító asszisztens (73%) áll, amely rosszullét esetén biztonságosan lehúzódik az út szélére. Ezt követi a fáradtságérzékelő és elalvásfigyelő (72%), a holttérfigyelő és keresztirányú forgalomra figyelmeztető (71%), a parkolást segítő ultrahangos, tolatókamerás rendszer (69%) és az adaptív tempomat, amely képes tartani nemcsak a sebességet, de a követési távolságot is (66%). Számos további megoldást is szívesen fogadnának alapfelszerelésként az autósok, többek között az automatikus vészfékező rendszert (65%), az automatikus lámpakapcsolást, amely képes a tompított és a távolsági fényszóró közötti váltásra (65%), valamint a közlekedésitábla- és sebességhatár-felismerő rendszert (63%).

Mesterséges intelligencia okosan

Mivel az élet szinte minden területén már jelen van, egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia (MI) az alapvető életminőségünkre is kiemelt hatással lehet a nem is annyira távoli jövőben. A válaszadók jóval több mint fele szerint az ipar használhatja ki leginkább az MI előnyeit: úgy vélik, a gyárak működésének szerves részévé fog válni a mesterséges intelligencia, javítja majd a termékek minőségét, gyorsítja a termelést, és csökkenti a gyártási költségeket (55%). Közel ugyanennyien valószínűsítik az MI térnyerését az egészségügyben, ahol segíteni fogja a betegségek korai felismerését, a pontosabb diagnózist és a személyre szabott gyógyítást (54%). A legvalószínűbb forgatókönyvek között tartják számon a válaszadók az MI további erősödését a mobilitási szektorban, amely a járművekbe és forgalomirányítási rendszerekbe beépülve még megbízhatóbbá és komfortosabbá teszi majd a közlekedést (53%). A válaszadók közel fele azzal is számol, hogy a következő években a mesterséges intelligencia megjelenik a tantervekben, az MI helyes használatát már az iskolában megtanítják a gyerekeknek és a fiataloknak (46%). Legkevésbé viszont abban a vízióban hisznek a magyarok, hogy a mesterséges intelligencia a belátható jövőben kiegészíthetné vagy jobbá tehetné az emberi kapcsolatokat (36%).

BoschxRichter Innovátorok Napja – negyedik alkalommal

Idén negyedszer rendezte meg legfrissebb technológiai trendekről szóló közös konferenciáját hazánk két meghatározó innovatív nagyvállalata, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A rendezvény a kutatás-fejlesztés és a technológia aktuális kérdéseit helyezi reflektorfénybe, egyúttal a két alapító, Robert Bosch és Richter Gedeon előtt is tiszteleg. A 2026. évi esemény helyszíne a budapesti Richter Központ volt, ahol szakmai előadások, butikbeszélgetések, workshopok mellett a két vállalat legfrissebb közös közvélemény-kutatását is bemutatták.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post BoschxRichter közös kutatás az innováció erejéről appeared first on Műszaki Magazin.

Az energiahatékonyság növeli annak jelentőségét, hogy az energiafogyasztás csökkentésére műszakilag megvalósítható és gazdaságilag életképes lehetőségeket azonosítsanak. Az egyik lehetséges kiindulópont az alkalmazott kenőanyag. Megfelelő alkalmazások és megfelelő üzemeltetési feltételek mellett a kiváló minőségű speciális kenőanyagok hozzájárulhatnak a hűtőkompresszorok energiafogyasztásának csökkentéséhez. A tényleges hatás alkalmazásspecifikus. A Klüber Lubrication támogatja a partnereit a lehetséges megtakarítások szisztematikus azonosításában, mérésében és értékelésében.

A hűtőkompresszorok esetében az energiaköltségek a teljes üzemeltetési költségek jelentős részét tehetik ki. Az energiafogyasztás elemzése ezért feltárhatja az üzemeltetési költségek csökkentésének releváns lehetőségeit.

A rendszer jelentős műszaki átalakításaihoz képest a kenőanyagcsere – az alkalmazástól és az üzemeltetési feltételektől függően – viszonylag csekély műszaki ráfordítással megvalósítható. Ezt követően referencia- és összehasonlító mérések segítségével értékelhető, hogy változott-e az energiafogyasztás, és ha igen, milyen mértékben.

A részletes projektjelentések dokumentálják a releváns méréseket és eredményeket. Ez átlátható adatalapot biztosít vállalata energiagazdálkodásához és az intézkedés gazdasági értékeléséhez. A Klüber Lubrication műszaki szakértelmet, személyre szabott tanácsadást, valamint a lehetséges energia- és költségmegtakarítások szisztematikus értékelését biztosítja Önnek.

Hogyan zajlik egy energiahatékonysági projekt?

• A mérés és az értékelés meghatározott módszertan alapján történik, és adott esetben a vonatkozó energiagazdálkodási, illetve mérési és verifikációs szabványokkal összhangban.
• A referencia- és összehasonlító mérések általában üzem közben is elvégezhetők, a rendszer műszaki adottságaitól függően.
• A hűtőkompresszor-olaj cseréje a rendszeres karbantartás részeként.

Mérési eljárás:

• Az első mérést legkorábban két, ideális esetben három héttel az átállás előtt kell elvégezni.
• Ezt követően átállás a Klüber termékre.
• Utómérések két-három héten keresztül.
• A mérési adatokat a meghatározott mérési időszakok alatt folyamatosan rögzítik, és a projektértékelés részeként dokumentálják.

Műszaki követelmények

A mérőműszerek kapcsolószekrényhez történő csatlakoztatásához szakképzett villanyszerelő szükséges. Ha nem állnak rendelkezésre adat- vagy jelkimenetek, egyszerűsített mérés végezhető Fluke mérőműszerrel – feltéve, hogy az üzemi körülmények kellően stabilak ahhoz, hogy érdemi és reprodukálható összehasonlítást tegyenek lehetővé.

Milyen információkra van szükség a projekt sikeres elindításához?

A projekt sikeres elindításához egy kitöltött konzultációs adatlapra van szükségünk, amely tartalmazza a hűtőrendszerekre és az üzemeltetési körülményekre vonatkozó információkat, valamint a hűtőrendszer vezérlőrendszerén keresztül rögzített valamennyi releváns mérési adatot. Arra vonatkozó információra is szükségünk van, hogy a gépadatok milyen formában bocsáthatók rendelkezésre, például Excel- vagy CSV-formátumban. Ha nem állnak rendelkezésre gépadatok, a mérőeszközök lehetséges jelkimeneteit közösen egyeztethetjük.

Az energiahatékonysági projektjek előnyei:

• A lehetséges energiamegtakarítások azonosítása és értékelése mérések alapján
• A lehetséges költségmegtakarítások átlátható bemutatása
• Az intézkedés költséghatékonyságának és megtérülésének (ROI) értékelése
• Folyamatos projekttámogatás szakértőinktől – a konzultációtól az értékelésig
• A releváns mérési értékek és projekteredmények részletes dokumentálása
• A mérések általában üzem közben is elvégezhetők, a hűtőrendszer műszaki követelményeitől és üzemeltetési körülményeitől függően.

https://www.klueber.com/hu/hu/ipari-megoldasok/ipar/kenoanyagok-vegyipar/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hűtőkompresszorok energiahatékonysági mérése appeared first on Műszaki Magazin.

„Nem tudok még egy egyetemről, ahol ennyiféle versenycsapat van, mint a BME-n, és ezek a kollektívák mind sikeresek. Ha egy csapattag szülei azt látják, hogy éjfélre sem ér haza a gyerek, üzenem: jó helyen van, éppen valamilyen versenygépen dolgozik”

– így kezdte beszédét Charaf Hassan, a Műegyetem rektora a BME Suborbitals új rakétája, az Eclipse bemutatóján.

A Suborbitals évente új rakétát fejleszt, amellyel az európai egyetemi csapatok számára kiírt European Rocketry Challenge-en indul. A „Magyarország első folyékony hajtóanyagú rakétamotorja” által hajtott Eclipse-t a BME központi épületének aulájában leplezték le, többek között Kapu Tibor és Cserényi Gyula kutatóűrhajósok, valamint Ferencz Orsolya, az előző kormány űrkutatásért felelős miniszteri biztosa jelenlétében.

„Akik ennyi időt eltöltenek ilyen bonyolult műszaki feladatokkal, nem fogják megbánni”

– folytatta a szülők megnyugtatását Charaf Hassan, majd megköszönte a csapattagoknak, hogy öregbítik a BME hírnevét és példát mutatnak a fiatalabbaknak.

„Mindig arra ösztönözzük az újonnan felvetteket, hogy csatlakozzanak a csapatokhoz: amit ők csinálnak, azt nem megtűrt tevékenység, fontos a BME-nek. Ezért szívesen adunk hozzá háttértámogatást, pénzbelit és szakmait egyaránt”

– jelentette ki a rektor.

Külön köszönetet mondott a nélkülözhetetlen financiális és természetbeni segítséget nyújt külső szponzoroknak, nemcsak az anyagiakért, hanem azért is, mert „jó visszajelzés az egyetemnek, amikor az ipar lát fantáziát abban, ami itt történik”.

Kapu Tibor, a második magyar kutatóűrhajós, beszédében felidézte, hogy éppen a BME-s mesterdiplomája megszerzésének évében, 2016-ban valósult meg az űrkutatásban nagy áttörésnek számító újrafelhasználható rakéta rendszerbe állása. „Én akkor szerettem bele ebbe a tudományágba. Három évre rá a helyszínen néztem végig egy SpaceX-felbocsátást, aztán 2020-ban már embert vitt a Falcon, és újabb öt év múlva én is ott voltam rajta.” Végül emlékeztette a megjelenteket, hogy a Suborbitals fiatal mérnökei milyen óriási energiát fektetnek abba, hogy az európai versenyen sikeresen képviselhessék a BME-t.

Ezt Pfaff Norbert, a csapat elnöke is meg tudta erősíteni: úgy becsülte, a több mint 90 fős stábnak nagyjából 55 ezer munkaórája van az új rakéta elkészülésében, valamint abban, hogy az idén ismét bekerültek (64 jelentkező közül) a portugáliai EuRocra kijutó 25 csapat közé. Tavaly 30 induló közül 5.-ek lettek, és nyertek a Technical Report & Team Award kategóriában. A tesztrepülések eredményei alapján az idei, október végi eseményre is bizakodva készülnek.

Ábrók László alelnök ismertette a fejlesztés technikai részleteit: új hajtóanyag-keverék, könnyebb szerkezet (43 helyett 33 kilogrammos felszállótömeg), alumínium helyett kompozit alkatrészek, légfékrendszer, kétfokozatú ernyőnyitás. A tervezett küldetés néhány paraméterét is megosztotta: a rakéta 164 kilométer/órás sebességgel hagyja el az indítóállványt, 970 kilométer/óra a maximális sebessége, 900-tól 3000 méteres magasságig irányított légfékkel szabályozott szabadrepülés következik, majd fékezett ereszkedés és 450 méternél teljes ernyőnyitás. A cél a kijelölt csúcsmagasság minél pontosabb elérése.

Ezután a másik alelnök, Unyi Péter egyenként a színpadra szólította az egyes területek – így az avionika, az aerodinamika, a hajtás, a hasznos teher, a földi támogatás és az operáció – fejlesztéséért felelős munkacsoportokat, és megjegyezte: bíznak benne, hogy a csapattagok a diplomájuk vagy PhD-juk megszerzése után hozzátesznek majd a magyar űrkutatáshoz.

„A tavalyi eredményeink megismétlése most is reális cél, de sok területen kell egyszerre kiválóan teljesíteni, és minden apró részlet sokat számít”

– mondta az esélyekről Unyi Péter a bme.hu-nak. A célmagasság elérésekor például pár métert lehet csak tévedni, ha valaki jól akar szerepelni.

„Nehéz előre megmondani, mennyivel lehet nyerni, legutóbb a 3020 méteres eredménnyel például nem tudtunk. A csapatdíjat viszont maximális pontszámmal hoztuk el, azóta sem tudjuk, ezt hogyan csináltuk, de nagyon jó érzés volt”

– tette hozzá.

A BME Suborbitals jelenleg is aktívan toboroz tagokat a BME hallgatói közül. Ha valaki csak követni akarja, hogy mi történik velük, annak a Faceboook-oldalukat ajánljuk. Az EuRocon történtekről a bme.hu is beszámol majd.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A BME Suborbitals évente új rakétát fejleszt appeared first on Műszaki Magazin.

Robotok, mesterséges intelligencia, virtuális valóság, fenntartható ipar és egy csapat kíváncsi iskolás. Az S-Szakkör – Virtuális utazás a technológia világában című, Fodor-Nemes Erzsébet által írt, a Siemens Zrt. munkatársai által megálmodott, ingyenesen elérhető mesekönyv egy kalandregényen keresztül mutatja meg a fiataloknak, hogy a technológia nem valami távoli és érthetetlen dolog: ott van körülöttünk, és a jövőjét egyszer akár ők maguk is alakíthatják.

Bence számára kezdetben sem az iskola, sem mérnök édesapjának munkája nem tűnik különösebben izgalmasnak. Egy váratlan virtuális kaland azonban mindent megváltoztat: olyan világba csöppen, ahol mérnökök, szoftverek és technológiai megoldások valódi problémákra keresnek válaszokat – a tiszta víztől egészen a fenntarthatóbb ipari működésig.

Barátaival hamarosan megalapítják az S-Szakkört, és innentől felpörögnek az események. Robotokat irányítanak, megismerkednek a mesterséges intelligencia és a virtuális ikrek világával, gyártósorokat fedeznek fel, fenntarthatósági problémákat oldanak meg, miközben kalandjaik Közép-Amerikától egészen az Északi-sarkig vezetik őket.

Amikor a mérnökből szuperhős lesz

Az S-Szakkör egyik legerősebb gondolata, hogy a mérnöki munka korántsem csak számokról, monitorokról és bonyolult gépekről szól. Bence fokozatosan fedezi fel, hogy a technológia mögött olyan emberek állnak, akiknek a munkája a mindennapi életet teheti könnyebbé.

A könyv pedig mindezt úgy mutatja meg, hogy közben nem akar tankönyv lenni. A kalandokat rövid „Tudtad-e?” blokkok és játékos kérdések egészítik ki, amelyek gyermeknyelven tesznek érthetővé olyan fogalmakat, mint a szoftver, a virtuális valóság, a robotika, az automatizálás vagy éppen a karbonlábnyom.

A gyerkőcök még robotokkal irányított eperszüretbe is belekóstolnak: egy virtuális rendszeren keresztül átveszik az eperszedő robotok vezérlését, miközben észrevétlenül azt is megtanulják, mire használhatók a valóságban a robotok és az automatizált folyamatok.

De még a Mikulás műhelyébe is megérkezik a XXI. század: a történet egyik játékos részében a manók automatizált raktárral, programokkal és mesterséges intelligenciával próbálnak megbirkózni az egyre összetettebb karácsonyi logisztikával.

Amikor a tudás közös ügy lesz

A regény ugyanakkor nemcsak gépekről szól. Rendkívül fontos benne a gyermeki kíváncsiság, a kreativitás, az együttműködés és a problémamegoldás. Bencéék különböző dolgokban tehetségesek, és éppen akkor jutnak a legtovább, amikor megtanulnak közösségként gondolkodni, egymás ötleteit is elfogadni. A fenntarthatóság sem különálló leckeként jelenik meg: a víztisztítástól az energiafelhasználáson és a modern gyártáson át a karbonlábnyomig újra és újra felmerül a kérdés, hogyan segíthet a technológia úgy fejlődni, hogy közben a környezetünkre is jobban vigyázunk. A könyv saját összefoglalója is az ipar, az emberek jólléte és a környezetvédelem együttes megvalósulását emeli ki.

Fodor-Nemes Erzsébet fantáziavilága találkozott a technológiával

Fodor-Nemes Erzsébet egész életében írt verseket és prózát, első publikálásra szánt meseregényének története pedig 2019-ben indult el; az ebből kibontakozó Boszorkalandok világát végül több mint 10 kötetet átfogó történetfolyammá egészítette ki, melyből nyomtatásban eddig két kötet látott napvilágot. Az S-Szakkör pedig már a szerző negyedik megjelent műve. Saját alkotói hitvallása szerint olyan történetek létrehozására törekszik, amelyek a kaland és fantázia mellett ösztönöznek, bátorítanak, tanítanak és valódi értékeket közvetítenek a fiataloknak.

Az S-Szakkörben ez a mesélői szemlélet találkozik a technológia izgalmas világával: a robotok, a mesterséges intelligencia vagy a fenntarthatóság nem száraz fogalmakként, hanem egy gyerekek számára átélhető, élményszerű történetként jelennek meg.

A kalandok végére pedig Bence is egészen másképp néz arra a világra, amelyet korábban unalmasnak tartott: már el tudja képzelni, hogy egyszer édesapjához hasonló pályát válasszon.

„Az S-Szakkör nem azt akarja megmondani a gyermekeknek, hogy ők is legyenek mérnökök. Arra biztatja őket, hogy kérdezzenek, legyenek kíváncsiak, merjenek kísérletezni, gondolkodjanak közösen és azon, hogyan tehetnék jobbá a körülöttük lévő világot”

– mondta el Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője.

Mert ahogy a könyv egyik legfontosabb gondolata fogalmaz: „A jövő feltalálói ugyanis ma még gyerekek.”

A könyv ingyenesen letölthető innen: https://blog.siemens.com/2026/08/nem-minden-mese-tunderekrol-szol-van-amelyik-a-jovo-mernokeirol/, valamint térítésmentes fizikai példány is igényelhető.

A kiadvány megvalósulását a HM könyvek csapata támogatta.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Lehet izgalmas egy gyereknek a mesterséges intelligencia vagy egy gyártósor? appeared first on Műszaki Magazin.

A mesterséges intelligencia gyors térnyerése jelentős új villamosenergia-igényt teremt, miközben alkalmazása éppen az energiahatékonyság növelésében és a komplexebbé váló energiarendszerek irányításában hozhat áttörést. Az új energiakorszak alapját az elektrifikáció, az automatizáció és a digitalizáció összehangolt fejlődése teremti meg. Erről Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric közép-kelet-európai fenntarthatósági, illetve infrastruktúráért felelős vezetője beszélt egy budapesti üzleti eseményen.

A mesterséges intelligencia terjedésével egyre több és nagyobb számítási kapacitásra van szükség, ami az adatközpontok villamosenergia-fogyasztásának gyors növekedésével jár. A digitalizáció és az elektrifikáció térnyerése azonban nem kizárólag az adatközpontok miatt növeli az energiarendszer terhelését. Az elektromos közlekedés, az ipari folyamatok elektrifikációja, a hőszivattyúk elterjedése, valamint a helyi energiatermelés bővülése egyaránt új követelményeket támaszt a hálózatokkal szemben.

„A mesterséges intelligencia valóban energiaigényes technológia, ezért a térnyerése komoly kihívást jelent az energiarendszer számára. Ugyanakkor éppen a segítségével érhetünk el jelentős előrelépést az energiahatékonyság, az előrejelzés, az üzemeltetés és a hálózatirányítás területén. Nem az a kérdés, hogy kihívás vagy megoldás-e, hanem az, hogyan tudjuk úgy alkalmazni, hogy az általa elérhető megtakarítások és hatékonysági előnyök minél szélesebb körben érvényesüljenek” – hangsúlyozta Feldmájer Benjámin a Schneider Electric közép-kelet-európai infrastruktúráért felelős vezetője.

A fizikai hálózat bővítése önmagában már nem elegendő

A megújuló energiaforrások növekvő részaránya alapvetően átalakítja az energiarendszer működését. A korábbi, jellemzően központi energiatermelésre épülő modell helyett egyre több, időjárástól függő és részben decentralizált termelő kapcsolódik a hálózathoz. A villamos energia áramlása emiatt többirányúvá, a termelés és a fogyasztás összehangolása pedig jóval összetettebbé válik.

A jövő energiarendszerében ezért már nem elegendő kizárólag a fizikai infrastruktúra kapacitásának növelése. Valós idejű adatokra, intelligens hálózatokra, automatizált irányításra és távolról is vezérelhető végpontokra van szükség. Ezek teszik lehetővé, hogy az energiaszolgáltatók és a felhasználók gyorsan reagáljanak a fogyasztás, a termelés vagy éppen a hálózati terhelés változásaira.

A mesterséges intelligencia-alapú megoldások nagy mennyiségű működési és energiaadat elemzésével képesek előre jelezni a fogyasztást, optimalizálni az energiafelhasználást, felismerni a rendellenességeket, valamint támogatni a prediktív karbantartást. Az automatikus hálózatirányítás révén gyorsabbá válhat a hibák észlelése és elhárítása, miközben javulhat az ellátás biztonsága és az infrastruktúra kihasználtsága is.

Három technológiai változásnak kell egyszerre végbemennie

Feldmájer Benjámin szerint az új energiakorszak kialakulásához az elektrifikáció, az automatizáció és a digitalizáció egymásra épülő fejlődésére van szükség. Az elektrifikáció teremti meg annak lehetőségét, hogy a fosszilis energiahordozókra épülő folyamatokat egyre nagyobb arányban villamos energiával váltsuk ki. Az automatizáció biztosítja, hogy a rendszerek a változó körülményekhez gyorsan és hatékonyan tudjanak alkalmazkodni, míg a digitalizáció összekapcsolja az eszközöket, láthatóvá teszi a működésüket, és megteremti az intelligens döntéshozatal adatbázisát.

Az adat teremti meg az intelligens energiamenedzsment alapját

A hatékonyabb működéshez az energiafogyasztási, üzemeltetési és eszközszintű adatok összekapcsolására van szükség. A Schneider Electric nyitott és interoperábilis EcoStruxure architektúrája összekapcsolja az energiafogyasztási, üzemeltetési és eszközszintű adatokat a csatlakoztatott berendezésektől az irányítórendszereken át az elemző alkalmazásokig. Így átláthatóbbá és optimalizálhatóvá válik az épületek, ipari létesítmények, adatközpontok és infrastruktúrák működése.

Az intelligens energiamenedzsment mellett a helyi energiatermelés és -tárolás, a mikrohálózatok, valamint az energiaközösségek is fontos szerepet kaphatnak. Ezek csökkenthetik a központi hálózat terhelését, növelhetik a helyben megtermelt megújuló energia felhasználását, és rugalmasabbá tehetik a fogyasztást. A mesterséges intelligencia ezek működését is támogathatja azzal, hogy a várható termelés, a fogyasztási igények és az energiaárak figyelembevételével folyamatosan optimalizálja az energiaáramlást.

„Ha a mesterséges intelligenciát megfelelő adatokkal, digitális infrastruktúrával és beavatkozni képes, intelligens eszközökkel kapcsoljuk össze, az egész energiarendszer hatékonyabbá, rugalmasabbá és fenntarthatóbbá válhat” – foglalta össze Feldmájer Benjámin.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Intelligens energetikai hálózat appeared first on Műszaki Magazin.

A próbaüzem célja a gyártóberendezések és a gyártási folyamatok beállítása, optimalizálása és ellenőrzése a sorozatgyártás megkezdése előtt. A CATL Debrecen továbbra is szorosan együttműködik a kormánnyal és a hatóságokkal annak érdekében, hogy biztosítsa a környezetvédelmi előírások betartását, valamint munkavállalói egészségének és biztonságának védelmét.

A CATL 2022 augusztusában jelentette be második európai akkumulátorgyárának debreceni megépítését azzal a céllal, hogy integrálódjon az európai autóipari és e-mobilitási ellátási láncba, és hatékonyan szolgálja ki ügyfelei – a vezető európai autógyártók – igényeit. Az első cellagyártó épület kivitelezése 2023 nyarán kezdődött meg, 2026 tavaszára pedig már az elkészült épületet szerelték fel a legkorszerűbb technológiával. A vállalat teljesítette az IPPC-engedélyében előírt összes feltételt, valamint megszerezte az összes vonatkozó engedélyt, így 2026 augusztusában megkapta az új épület használatbavételi engedélyét is, mely alapján – a hatóság döntése értelmében – szeptember 22-én megkezdheti a próbaüzemet is a cellagyártóüzem első két gyártósorán.

A használatbavételi engedély kiadását megelőzően a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal rendszeres helyszíni ellenőrzéseket végzett a CATL létesítményeiben, hogy nyomon kövesse a korábban a helyi lakosokban komoly aggodalmat keltő kérdések rendezését. A hatóság képviselői megerősítették, hogy a CATL orvosolta az engedélyezési eljárás során korábban feltárt hiányosságokat. A próbagyártás célja a gyártóberendezések és a gyártási folyamatok beállítása, optimalizálása és ellenőrzése a sorozatgyártás megkezdése előtt.

Stratégiai gyártóközpontként a CATL debreceni üzeme a legismertebb, vezető európai autógyártókat fogja ellátni, amelyek az elmúlt években jelentős elektromosjármű-gyártási kapacitást építettek ki Magyarországon. Globális technológiai vezetőként a CATL a legkorszerűbb, rugalmas gyártósorokat telepítette Debrecenben, annak érekében, hogy mindenkor alkalmazkodni tudjon ügyfelei igényeihez. A CATL már 2024 ősze óta gyárt akkumulátormodulokat Debrecenben. Eddig összesen 537 000 modul készült el, amely mára már 134.300 járművet hajt Európa szerte. Ha megvalósul a teljes beruházás, a létesítmények éves kapacitása 100 GWh lesz, így a magyarországi gyár lesz a CATL legnagyobb, Kínán kívüli gyártóbázisa.

A CATL Debrecen az engedélyek megszerzése és a próbaüzem megkezdése után is elkötelezett a kormányzattal és a hatóságokkal való szoros együttműködés mellett és továbbra is kiemelten kezeli munkavállalói egészségét és biztonságát. A vállalat a próbaüzem során is folyamatosan nyomon követi a munkavállalók egészségére, biztonságára és a környezetvédelemre vonatkozó monitoring adatokat, az eredményeket pedig proaktívan megosztja a hatóságokkal. A CATL beruházása nemcsak Debrecen és térsége, hanem a magyar gazdaság és az európai e-mobilitási ellátási lánc szempontjából is jelentős. A vállalat elkötelezett az átláthatóság mellett, és bármikor szívesen látja a hatóságok képviselőit telephelyén.

Forrás: CATL

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megkezdte a próbagyártást a CATL Debrecen új cellagyártóüzem appeared first on Műszaki Magazin.

A Physical AI, vagyis a fizikai mesterséges intelligencia olyan gépeket és rendszereket hozhat létre, amelyek érzékelik környezetüket, értelmezik a helyzetet, döntéseket hoznak, majd ezeket fizikai műveletekké alakítják. Ehhez azonban az MI önmagában nem elegendő: szenzorokra, helyi számítási kapacitásra, nagy sebességű kommunikációra és fejlett robotikára is szükség van.

Az ipari digitalizáció hosszú ideig elsősorban az adatok összegyűjtésére, továbbítására és elemzésére koncentrált. A következő lépcsőfokot azok a rendszerek jelenthetik, amelyek az elemzés eredményét közvetlenül visszacsatolják a fizikai folyamatokba. A Physical AI lényege éppen ez: a digitális intelligencia összekapcsolása a valódi környezet érzékelésével és a gépek fizikai cselekvőképességével.

A hagyományos automatizálásban a gépek működését jellemzően előre meghatározott szabályok, programok és folyamatlépések határozzák meg. Az intelligensebb rendszerek ezzel szemben képesek lehetnek a változó környezethez alkalmazkodni, felismerni a korábban pontosan nem definiált helyzeteket, majd az aktuális információk alapján módosítani működésüket. Ehhez egy zárt szabályozási kör szükséges: érzékelés, értelmezés, döntéshozatal és végrehajtás.

A szenzor az intelligens gép érzékszerve

A folyamat első eleme a fizikai környezet pontos érzékelése. A korszerű gépekben egyre több szenzor méri többek között a hőmérsékletet, nyomást, rezgést, pozíciót, sebességet vagy az optikai jellemzőket. Kamerák, lidarok és más érzékelők egészíthetik ki ezeket az adatforrásokat.

Az igazi előrelépést azonban nem feltétlenül az egyes szenzorok pontosságának növekedése jelenti, hanem a különböző érzékelőkből származó információk együttes feldolgozása. A sensor fusion, vagyis a szenzorfúzió segítségével a rendszer több adatforrásból állíthat össze egységes képet egy gép vagy folyamat aktuális állapotáról.

Ennek különösen nagy jelentősége lehet az állapotfelügyeletben. Egy berendezés meghibásodásának előjeleit sok esetben nem egyetlen mérési érték jelzi. A rezgések, hőmérsékleti változások, teljesítményfelvétel és más paraméterek együttes elemzésével viszont korábban felismerhetők lehetnek a rendellenességek. Ez teremti meg az adaptív folyamatok és a prediktív karbantartás egyik technológiai alapját.

Döntés közvetlenül a gép mellett

A Physical AI második fontos építőeleme az edge computing, illetve az edge intelligence. Az ipari rendszerekben ugyanis nem mindig célszerű minden adatot egy távoli adatközpontba vagy felhőszolgáltatásba továbbítani, majd ott feldolgozni. Sok alkalmazás milliszekundumos reakcióidőt követel.

A korszerű érzékelők, ipari számítógépek és beágyazott rendszerek ezért egyre nagyobb helyi számítási teljesítménnyel rendelkeznek. A gépi tanulási modellek így közvetlenül a gépen vagy annak közelében futtathatók. Ehhez nagy teljesítményű, ugyanakkor energiahatékony chipekre van szükség.

A helyi adatfeldolgozás révén például egy gyártógép még a folyamat közben felismerheti a minőségi eltérést, és azonnal korrigálhatja a megfelelő paramétert. Hasonló módon a kopás első jelei is azonosíthatók anélkül, hogy valamennyi nyers mérési adatot központi rendszerekbe kellene továbbítani. Ez csökkentheti a hálózat terhelését, gyorsíthatja a reakciót és bizonyos alkalmazásokban az energiafelhasználást is mérsékelheti.

A mesterséges intelligencia az elemző központ

A harmadik építőelem maga a mesterséges intelligencia. A Physical AI esetében az MI feladata nem egyszerűen az adatok osztályozása, hanem az érzékelőkből származó információk értelmezése és a megfelelő műveletek meghatározása.

Ebben a gépi tanulás és a mintafelismerés mellett egyre nagyobb szerepet kaphat a generatív mesterséges intelligencia. Különösen érdekes fejlődési irányt jelentenek az úgynevezett foundation modellek, valamint a Vision-Language-Action, röviden VLA modellek.

A VLA megközelítés összekapcsolja a vizuális információkat, a nyelvet és az adott helyzet kontextusát. Egy ilyen rendszer elvileg képes lehet arra, hogy érzékelje a környezetét, megértse a természetes nyelven megfogalmazott utasításokat, értelmezze a váratlan helyzeteket, majd megfelelő műveleteket határozzon meg például egy robotkar vagy más aktuátor számára.

Ez azonban nem jelenti a hagyományos algoritmusok eltűnését. A determinisztikus szabályozási, vezérlési és biztonsági feladatokban továbbra is meghatározó szerepük marad. A két világ kombinációja különösen fontos lehet: a generatív MI a környezet értelmezését, a kontextus felismerését és a tervezést támogathatja, míg a klasszikus vezérléstechnika a pontos és megbízható végrehajtást biztosíthatja.

5G és később 6G kapcsolhatja össze a rendszereket

Egy intelligens gép ritkán működik teljesen elszigetelten. A Physical AI negyedik alapvető területe ezért a kommunikáció. A gépeknek, szenzoroknak, robotoknak és informatikai rendszereknek gyorsan, biztonságosan és lehetőleg kis késleltetéssel kell adatokat cserélniük.

Ebben egyre nagyobb szerepet játszhatnak az ipari 5G-hálózatok, hosszabb távon pedig a 6G-technológiák. A vezeték nélküli kommunikáció különösen azokban a gyártási környezetekben jelenthet előnyt, ahol mobil vagy rendszeresen áthelyezett berendezéseket, autonóm járműveket és rugalmasan átalakítható gyártócellákat alkalmaznak.

Legalább ilyen fontosak azonban az egységes kommunikációs protokollok és adatmodellek. Hiába áll rendelkezésre nagy sebességű hálózat, ha a különböző gyártók gépei és alkalmazásai nem tudják egységesen értelmezni az adatokat. A szabványosítás ezért a Physical AI egyik alapfeltétele: az interoperabilitás teszi lehetővé, hogy az információ ne elszigetelt adatszigetekben maradjon, hanem a teljes gyártási folyamatban felhasználható legyen.

Amikor a döntésből mozgás lesz

Az ötödik építőelem a fejlett robotika és az adaptív aktuátortechnika. A szenzorok érzékelik a környezetet, az MI értelmezi az információkat és meghatározza a szükséges reakciót, de végül egy fizikai rendszernek kell végrehajtania a döntést.

A modern robotok egyre kevésbé kizárólag mereven programozott mozgássorokat hajtanak végre. A pontosabb vezérlések, fejlettebb hajtások, erő- és nyomatékérzékelők, kamerák, valamint az MI szorosabb integrációja lehetővé teszi, hogy a robot mozgását az aktuális körülményekhez igazítsa.

Ez különösen fontos lehet a kollaboratív robotok, az autonóm mobil robotok és az adaptív megfogók esetében. Az ilyen berendezéseknek olyan környezetben is működniük kell, ahol a tárgyak helyzete, a rendelkezésre álló tér vagy akár a feladat részletei is változhatnak. A cél nem egyszerűen az előre programozott művelet ismétlése, hanem a változások érzékelése és a végrehajtás megfelelő módosítása.

Zárt körben működő intelligencia

A Physical AI valódi jelentőségét tehát nem valamelyik önálló technológia adja. A lényeg az öt terület együttműködése. A szenzorok létrehozzák a fizikai környezet digitális reprezentációját, az edge rendszerek gyorsan feldolgozzák az adatokat, a mesterséges intelligencia értelmezi a helyzetet, a kommunikáció összekapcsolja a szükséges rendszereket, végül a robotika és az aktuátorok végrehajtják a meghozott döntést. Ezzel bezárul a szabályozási kör: érzékelés – értelmezés – döntés – cselekvés.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fizikai AI – Intelligenssé tett gépek appeared first on Műszaki Magazin.

Hannoverben már nem elsősorban jövőbe mutató tanulmányokról volt szó: a nagy gyártók egyre nagyobb hatótávú elektromos teherautókat, megawattos töltést, hidrogénhajtást, autonóm járműveket és intelligens flottamegoldásokat mutattak be.

Szeptember 15. és 20. között rendezték meg Hannoverben az IAA TRANSPORTATION 2026 kiállítást, amely a haszongépjármű-ipar, a közlekedés és a logisztika egyik legfontosabb nemzetközi seregszemléje volt. A rendezvény teherautók, könnyű haszongépjárművek, autóbuszok, pótkocsik, hajtásrendszerek, komponensek, szoftverek és logisztikai szolgáltatások széles körét vonultatta fel.

Az elektromos hajtás a nehézkategóriában is meghatározó volt

A kiállítás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy az akkumulátoros elektromos hajtás már nem korlátozódott a városi és regionális áruszállításra. A gyártók a hosszú távú fuvarozásra szánt elektromos nyerges vontatóknál is olyan hatótávolságot és töltési teljesítményt mutattak fel, amely néhány éve még nehezen volt elképzelhető.

A MAN Hannoverben mutatta be továbbfejlesztett eTGX modelljét. Az új akkumulátorgeneráció tíz százalékkal nagyobb hasznosítható energiamennyiséget biztosított, a 4×2-es vontató hatótávolsága pedig elérhette a 660 kilométert. A hét akkumulátorcsomaggal szerelt 6×2-es változatnál akár 720 kilométeres hatótávot adott meg a gyártó. Az eTGL, eTGM, eTGS és eTGX modellekkel a MAN 12 és 50 tonna között kínált elektromos megoldásokat, így a városi terítéstől az építőipari feladatokon keresztül a távolsági fuvarozásig széles alkalmazási területet fedett le.

A Daimler Truck ugyancsak több hajtástechnológiai irányt vonultatott fel. A Mercedes-Benz Trucks egyik újdonsága az eActros Lowliner volt, miközben a vállalat a hidrogénalapú közúti áruszállítás fejlesztését sem adta fel: Hannoverben a NextGenH2 Truck is szerepelt. A bemutatott megoldások jól érzékeltették, hogy a gyártók továbbra is több technológiai út párhuzamos fejlesztésében gondolkodtak.

Megawattos töltés került előtérbe

Az elektromos kamionoknál már nem kizárólag az akkumulátor kapacitása és a hatótávolság jelentette a fejlesztések központi kérdését. Legalább ilyen fontossá vált, hogy egy több száz kilowattórás akkumulátor mennyi idő alatt volt feltölthető.

Az IAA egyik látványos gyakorlati programját ezért a megawattos töltés élő bemutatója jelentette. A Milence, a Daimler Truck és a MAN közreműködésével a látogatók működés közben is megismerhették a nagy teljesítményű töltési technológiát. A fejlesztések egyik legfontosabb célja az volt, hogy az elektromos kamionok a kötelező vezetési szünetekhez igazodva vehessenek fel jelentős energiamennyiséget.

A kínai BYD az új ETT 44 elektromos nyerges vontatóval érkezett. A jármű 651 kWh kapacitású Blade akkumulátort kapott, becsült hatótávolsága pedig mintegy 600 kilométer volt. Az 1,5 MW teljesítményű töltési technológiával az akkumulátor 20-ról 80 százalékra hozzávetőleg húsz perc alatt volt tölthető, ami a gyártó adatai szerint akár 400 kilométernyi további hatótávolságot jelenthetett.

Az autonóm kamion már nem csak tanulmány volt

A másik meghatározó fejlesztési irányt az automatizált és autonóm közlekedés jelentette. Az IAA-n az ADAS-rendszerek mellett már vezetőfülke nélküli autonóm járművek is megjelentek, ami jól jelezte, milyen gyorsan haladt a technológia a zárt vagy részben ellenőrzött logisztikai környezetekben történő gyakorlati alkalmazás felé.

A Skyworth Hannoverben tartotta a Z9 autonóm elektromos nehézteherautó világpremierjét. A Level 4 autonóm működésre tervezett járművet elsősorban kikötőkbe, acélművekbe, vasúti terminálokra és logisztikai folyosókra szánták. A 400 kWh-s LFP akkumulátorral és 610 kW teljesítményű kétmotoros hajtással felszerelt jármű intelligens flottairányítási rendszerének segítségével egyetlen operátor akár 18 autonóm jármű működését is felügyelhette.

A Daimler Truck és leányvállalata, a Torc szintén az autonóm teherautók fejlesztésére helyezte a hangsúlyt, miközben a szakmai programok azt is bemutatták, hogyan kerülhettek át ezek a rendszerek a fejlesztési projektekből a tényleges logisztikai alkalmazásokba.

A szoftver is központi szerepet kapott

A járművek villamosítása mellett egy kevésbé látványos, de legalább ennyire jelentős átalakulás is kirajzolódott. A haszongépjármű egyre inkább egy nagyobb digitális rendszer részévé vált. A flottairányítás, az útvonal-optimalizálás, a töltésmenedzsment, a prediktív karbantartás és a járművek folyamatos állapotfelügyelete egyre szorosabban kapcsolódott össze.

A Daimler Truck például kibővített Fleetboard szolgáltatásokat mutatott be, amelyek a flottakezeléstől és az üzemeltetési elemzésektől a töltésmenedzsmenten keresztül a proaktív diagnosztikáig számos területet lefedtek. A kiállítás szakmai programjában szintén hangsúlyos szerepet kapott a szoftver, a mesterséges intelligencia, a telematika és az automatizált vezetés.

A hidrogén sem tűnt el

Bár Hannoverben az akkumulátoros elektromos hajtás rendkívül erősen volt jelen, a hidrogén továbbra is része maradt a nehéz-tehergépjárművek technológiai versenyének. Különösen azoknál az alkalmazásoknál kínált alternatívát, ahol nagy napi futásteljesítményre, gyors energiafelvételre vagy nagy hasznos teherre volt szükség.

A technológiai lehetőségeknél azonban egyre hangsúlyosabb kérdéssé vált az infrastruktúra. Az elektromos töltőhálózat és a hidrogéntöltő infrastruktúra fejlesztési igénye továbbra is a klímabarát haszongépjárművek gyorsabb elterjedésének egyik legfontosabb kihívását jelentette.

A jármű önmagában már nem volt elég

Az IAA TRANSPORTATION 2026 alapján a haszongépjármű-ipar fejlődése egyre kevésbé volt leírható pusztán új teherautómodellek megjelenésével. A hangsúly komplett rendszerekre került: a jármű, az akkumulátor, a töltőberendezés, az energiagazdálkodás, a flottamenedzsment és a logisztikai szoftver együtt határozta meg az üzemeltetés gazdaságosságát.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Autonóm fuvarozás az IAA-n appeared first on Műszaki Magazin.