A Belden hosszú évek óta professzionális kábelezési megoldásokat kínál, amelyeket a legigényesebb ipari környezetekben is alkalmaznak. Ebben a cikkben az ipari hálózatok egyik legfontosabb termékcsoportjára, az Ethernet-kábelekre összpontosítunk. Megvizsgáljuk felépítésüket, tulajdonságaikat, valamint azokat a jellemzőket, amelyek megkülönböztetik őket az irodai vagy kereskedelmi létesítményekben használt szabványos kábelektől. Bemutatjuk továbbá, milyen követelményeknek kell megfelelniük az ipari automatizálásban használt kábeleknek, és mire érdemes figyelni a kiválasztásuk során.

Belden Ethernet kábelek

Az ipari automatizálásban használt Ethernet kábelek többek között PROFINET, EtherNet/IP, EtherCAT és Modbus TCP hálózatokban alkalmazhatók, ahol a megbízható adatátvitel kulcsfontosságú a rendszer működéséhez.

Kábelárnyékolás típusai. Miért annyira fontos az Ethernet kábelek árnyékolása az iparban?

Az Ethernet kábelek árnyékolásának ipari környezetben elsősorban az a célja, hogy megvédje az adatátvitelt az elektromágneses interferenciától (EMI) és a rádiófrekvenciás zavaroktól (RFI). A gyártóüzemekben számos berendezés működik, amelyek elektromágneses mezőket bocsátanak ki, melyek befolyásolhatják az átvitt jel minőségét és kommunikációs hibákat okozhatnak. A leggyakoribb zavarforrások közé tartoznak az elektromos motorok, frekvenciaváltók, inverterek és transzformátorok. Zavarokat okozhatnak továbbá a párhuzamosan futó tápkábelek, nagyáramú vezetékek vagy egyéb, az Ethernet kábelezés közelében működő kommunikációs rendszerek. Ennek következtében a kábel által továbbított jel torzulhat, ami növeli az adatátviteli hibák számát, adatcsomagok elvesztését, sávszélesség csökkenést, és szélsőséges esetben az eszközök közötti kapcsolat időszakos megszakadásához vezethet.

Az Ethernet kábelek árnyékolásának jelölése két részből áll. Az első jel a kábel összes sodrott párját körülvevő árnyékolás típusát mutatja (általános árnyékolás), míg a második a párak egyedi védelmére utal. A betűk az alkalmazott árnyékolás típusát jelölik. Az Ethernet kábelek leggyakoribb árnyékolási formáit a szabványok szerint az alábbiak jelölik:

1. U/UTP (Unshielded Twisted Pair) – sem a teljes kábel, sem az egyes sodrott párok nem rendelkeznek árnyékolással. Szabványos hálózati telepítésekhez használják, ahol nincs elektromágneses interferencia.
2. F/UTP (Foiled / Unshielded Twisted Pair) – a teljes kábelt fóliával árnyékolják, az egyes sodrott párok viszont nincsenek egyenként árnyékolva.
3. S/UTP (Shielded / Unshielded Twisted Pair) – a teljes kábelt fémhálós köpeny árnyékolja. Ez hatékonyabb védelmet nyújt, mint a fólia, de az egyes sodrott párok továbbra sincsenek külön védve.
4. SF/UTP (Shielded Foiled / Unshielded Twisted Pair) – a kábel mind fóliával, mind fémszövettel árnyékolt, de az egyes párok külön nincsenek bevonva árnyékolással.
5. U/FTP (Unshielded / Foiled Twisted Pair) – az egész kábel nincs egyesített árnyékolással ellátva, de minden sodrott pár egyénileg alumínium fóliával árnyékolt.
6. F/FTP (Foiled / Foiled Twisted Pair) – a teljes kábelt alumínium fólia árnyékolja, és az egyes sodrott párok is külön fóliás árnyékolással rendelkeznek.
7. S/FTP (Shielded / Foiled Twisted Pair) – külső fémhálós árnyékolás védi a kábelt, az egyes sodrott párok pedig külön fólia árnyékolással rendelkeznek.
8. SF/FTP (Shielded Foil + Foiled Twisted Pair) – a legmagasabb szintű árnyékolás az Ethernet kábeleknél. A kábel egyszerre van fóliával és fémhálós védelemmel ellátva, valamint minden sodrott pár is külön fólia árnyékolt. Az SF/FTP kábeleket elsősorban a legigényesebb rendszerekben alkalmazzák, ahol elsődleges a kiváló adatátviteli minőség.

Legnépszerűbb Ethernet kábelárnyékolási típusok keresztmetszetei

Fontos paraméterek – szigetelőanyag, szabványok és biztonság

Az ipari Ethernet kábel kiválasztása nem csak az adatátviteli paraméterektől függ, hanem attól is, hogy milyen körülmények között fog működni. Az ipari alkalmazásokban különösen fontos a külső köpeny anyagának tulajdonságai.

Ebben a tekintetben a Belden márka széles választékot kínál az alábbi megoldásokból:

• TPE (angolul Thermoplastic Elastomer) – termosztatikus elasztomer, amely egyesíti a termoplasztikus műanyagok és az elasztomerek tulajdonságait. Nagyon rugalmas, jól bírja a többszöri hajlítást és jó mechanikai ellenálló képességgel rendelkezik. Emiatt gyakran használják mozgó alkalmazásokhoz szánt kábelekben.

Belden TPE köpenyes kábelek

• LSZH (angolul Low Smoke Zero Halogen) – alacsony füstképződésű, halogénmentes anyag. Égéskor nem bocsát ki halogéneket és korlátozza a keletkező füst mennyiségét. Elsősorban ott használják, ahol a tűzbiztonság fokozása kiemelten fontos.

Belden LSZH köpenyes kábelek

• FEP (angolul Fluorinated Ethylene Propylene) – fluorpolimer, amely kiváló vegyszerállósággal, magas hőstabilitással és kitűnő szigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Ilyen anyagú kábeleket alkalmaznak igényes környezetben, ahol a kábel agresszív anyagoknak vagy magas hőmérsékletnek lehet kitéve.

Belden FEP köpenyes kábelek

• PE (angolul Polyethylene) – anyag kiváló szigetelési tulajdonságokkal, magas nedvességállósággal, UV-ellenállósággal és kitűnő vegyszerállósággal. Tartóssága miatt gyakran használják kültéri alkalmazású kábelekhez.

Belden PE köpenyes kábelek

• PO (angolul Polyolefin) – polietilént és polipropilént magában foglaló műanyagcsoport. Jellemzőjük az alacsony nedvszívó képesség, jó vegyszerállóság és stabil elektromos tulajdonságok.

Belden PO köpenyes kábelek

• PUR (angolul Polyurethane) – nagyon nagy kopásállóságú, olaj- és zsírálló, mechanikai sérülésekkel szemben ellenálló anyag. Rugalmas marad nehéz körülmények között is, ezért gyakran használják olyan ipari kábelekben, amelyeket intenzív igénybevétel, mozgás és gyakori hajlítás ér.

Belden PUR köpenyes kábelek

• PVC (angolul Polyvinyl Chloride) – széles körben használt anyag szigetelések és kábelköpenyek gyártásához. Jó mechanikai ellenállást, rugalmasságot és környezeti hatások elleni védelmet biztosít. Költséghatékonysága miatt elterjedt ipari alkalmazásokban.

Belden PVC köpenyes kábelek

A TME kínálatában megtalálhatók olyan Belden márkájú Ethernet kábelek is, amelyek UL (Underwriters Laboratories) tanúsítvánnyal rendelkeznek. Az UL jelzésű kábelek különösen fontosak ipari alkalmazásokban, ahol magas szintű biztonságot és nemzetközi szabványoknak való megfelelést várnak el.

Belden Ethernet kábelek UL tanúsítvánnyal

Fontos megjegyezni, hogy az UL jelzés kizárólag a gyári eredeti csomagoláson található meg. Egyedi méretű vagy összecsomagolt szakaszok vásárlása esetén előfordulhat, hogy a jelzés közvetlenül a kábel hosszán nem szerepel, bár maga az alaptermék rendelkezik a szükséges tanúsítvánnyal.

Belden megoldások a TME katalógusában

A Belden márka kínálata természetesen jóval szélesebb az itt bemutatott, ipari Ethernet kábelekhez kötődő termékeknél. A gyártó évek óta fejleszt átfogó megoldásokat jel- és adatátvitel területén, kínálatában megtalálhatók automatizálási vezetékek, vezérlőrendszerekhez, telekommunikációs hálózatokhoz, valamint audio-vizuális alkalmazásokhoz használatos kábelek is. A TME katalógusában széles választékban érhetők el Belden termékek, így egyszerűbb és összetettebb ipari projektekhez egyaránt megtalálható a megfelelő megoldás, amely garantálja a megbízhatóságot, a környezeti ellenállóságot és az adatátviteli paraméterek stabilitását.

A Belden ajánlatából érdemes kiemelni többek között:

• adatátviteli kábelek
• koaxiális kábelek
• szerelőkábelesek
• vezérlőkábelek
• szalagos kábelek
• koaxiális és adatátviteli csatlakozók

www.tme.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ethernet kábelek a legszélsőségesebb körülményekhez appeared first on Műszaki Magazin.

A kiírás tartalma a vonatkozó jogszabályi rendelkezések, valamint az energiapolitikáért felelős miniszter felkérő levele alapján került véglegesítésre.

A pályázat kiírását jelentős szakmai előkészítő munka előzte meg, melynek során a Hivatal országos kiterjedésű, nyilvános piaci felmérést végzett annak érdekében, hogy feltárja a szélerőművi fejlesztések várható hálózati csatlakozási igényeit, valamint pontos képet kapjon a tervezett beruházások előkészítettségéről. A pályázati kiírás tervezetét a Hivatal iparági konzultációra bocsátotta, lehetőséget biztosítva a szakmai szervezeteknek, a potenciális beruházóknak és más érintetteknek arra, hogy véleményezzék a tervezett feltételeket.

„A Hivatal számára elsődleges szempont volt, hogy az eljárás minden szakasza átlátható és szakmailag megalapozott legyen, a végleges pályázat pedig megfeleljen a vonatkozó jogszabályi kereteknek*, a hatályba lépett jogszabály-módosításnak** és a miniszteri felkérésben foglaltaknak. A pályázati kiírás emellett előzetes tájékoztatást ad a pályázók számára a rendelkezésre álló információk alapján várható néhány további jogszabályi változásról is. A kiírást széles körű piaci felmérés, részletes hálózati elemzés és iparági konzultáció előzte meg, ami megerősíti, hogy a Hivatal a rendelkezésére álló szakmai eszközökkel felelősen, a piaci szereplők véleményének beszerzésével és a jogalkotásért felelős szervezetekkel egyeztetve készítette elő a pályázatot.”

– mondta Juhász Edit, a MEKH elnöke.

A kiírás részleteiről szólva Juhász Edit kiemelte, hogy a pályázók hat járásban kilenc hálózati csomópontra pályázhatnak, melyeken a betáplálásra rendelkezésre álló, kiosztható összteljesítmény 702 megavoltamper (MVA).

A pályázati kiírás meghatározza a hálózati csatlakozás időbeli kereteit is. A legkorábbi csatlakozási időpont 2030. szeptember 30., míg az adott hálózati csomóponthoz tartozó tényleges csatlakozási időpontot a csatlakozási tervben, illetve a hálózati csatlakozási szerződésben kell meghatározni, azzal, hogy 2032. szeptember 30-át követő csatlakozási időpont nem jelölhető meg.

A pályázatokat a Hivatal 2026. szeptember 4-től fogadja a Magyarorszag.hu – Személyreszabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) kialakított űrlap kitöltésével, melynek elérhetőségét a honlapján teszi közzé.

A benyújtás határideje 2026. október 30. Ezt követően a MEKH elvégzi a pályázatok szakmai értékeléséhez kapcsolódó feladatokat, majd az eljárás lezárását követően az eredményeket legkésőbb 2026. december 13-ig közzéteszi honlapján.

A pályázati kiírás és a kapcsolódó dokumentumok a MEKH honlapján érhetők el:

https://www.mekh.hu/kapacitas-palyazati-eljaras-2026

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kiírták a szélerőmű pályázatot appeared first on Műszaki Magazin.

A Smartus kínálatában a Tsugami precíziós CNC hosszesztergái új, jól körülhatárolható technológiai területet nyitnak meg. A márka megjelenése nem az Okuma alternatívája, hanem annak természetes kiegészítése: más alkatrészvilágra, más sorozatnagyságra és más gyártási logikára ad célzott választ.

A magyar forgácsolóiparban egyszerre nő az igény a bonyolultabb geometriákra, a szűkebb tűrésekre és a kiszámítható darabköltségre. Különösen igaz ez az autóipari, elektronikai, orvostechnikai és általános precíziós alkatrészeknél, ahol kis átmérőből, rúdból, nagy sorozatban kell kész munkadarabot előállítani. Erre a feladatra született a svájci típusú CNC automata eszterga: a vezetőpersely a megmunkálási pont közelében támasztja meg az anyagot, így hosszú, szálanyagból készült alkatrészeknél is csökkenti a kihajlást. A fő- és ellenorsó, a hajtott szerszámok, valamint az egymással párhuzamos műveletek több korábbi felfogást egyetlen, automatizálható ciklusba sűríthetnek.

A Tsugami ezen a területen széles, feladatra hangolható választékot kínál. A portfólió a mikroméretű, 1–5 milliméteres alkatrészektől a 38 milliméteres rúdkapacitásig terjed; az egyszerű, gyors daraboktól a többtengelyes, B-tengelyes komplex megmunkálásig. A vezetőperselyes és vezetőpersely nélküli konfigurációk közötti választás azt is lehetővé teszi, hogy a gép a munkadarab geometriájához és az alapanyag minőségéhez igazodjon. A párhuzamos megmunkálásra épülő modellek a ciklusidőt, a nagy szerszámkapacitású kivitelek pedig az egy befogásban elkészíthető alkatrészek körét bővítik.

Mindez a gyakorlatban kevesebb átfogást, rövidebb ciklusidőket és jobban reprodukálható minőséget jelenthet. A technológia értékét végül nem a gép önmagában, hanem a stabilan teljesített üzemidő, a selejt csökkenése és a felügyelet nélkül is biztonságosan termelhető órák száma mutatja meg.

Ez a gondolkodás pontosan illeszkedik a Smartus hitvallásához. Szerszámgépet nem pusztán katalógusadat és beszerzési ár alapján érdemes választani, hanem a teljes gyártási folyamat, az elérhető termelékenység és az élettartamköltség felől.

A jó beruházás ott kezdődik, hogy az alkalmazáshoz megfelelő gép, szerszámozás, automatizálás és technológia együtt áll össze. Ehhez a gépértékesítésen túl, hazai alkalmazástechnikai tanácsadás, telepítés, oktatás és hosszú távú szervizháttér szükséges. A Smartus ezt a partneri modellt képviseli, mostantól a Tsugami gépeknél is.

Tsugami BW329Z – párhuzamos megmunkálásra optimalizált konstrukció.

Az Okuma és a Tsugami kínálata ezért nem egymásra, hanem egymás mellé épül. Az Okuma robusztus horizont és függőleges esztergái, multifunkciós gépei, megmunkálóközpontjai, köszörűi és portálgépei a munkadarabméretek és technológiák rendkívül széles tartományát fedik le. A Tsugami fókusza ezzel szemben a kis átmérőjű, szálanyagból készülő precíziós alkatrészek nagy termelékenységű gyártása. Ahol egy Okuma a nagyobb, tokmányos vagy összetett alkatrészek stabil, sokoldalú platformja, ott egy Tsugami a rúd jellegű, apró és nagy darabszámú munkadarabok ciklusidejét és folyamatbiztonságát optimalizálja.

A két japán gyártó közös nevezője a pontosság, a tartós műszaki érték és a termelésben mérhető eredmény. A Smartus feladata pedig változatlan: nem egyszerűen gépet ajánlani, hanem az adott alkatrészhez és üzleti célhoz legjobb gyártási rendszert megtalálni. A Tsugami érkezésével ehhez most egy új, hiánypótló technológiai eszköztár is rendelkezésre áll.

www.smartus.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Két japán erősség, egy mérnöki szemlélet appeared first on Műszaki Magazin.

Az LG már megkezdte a szállításokat egy prémium európai autógyártó számára, így a technológia most először jelenik meg Európában sorozatgyártású járműben.

Válasz a járművek egyre összetettebb kapcsolódási igényeire

A hagyományos járműkommunikációs rendszerek jellemzően különálló fizikai komponensekre épülnek: egy telematikai vezérlőegységre és egy, a jármű külső részére szerelt cápauszony-antennára. A járművek kapcsolódási funkcióinak folyamatos bővülésével egyre több antenna szükséges a különböző kommunikációs technológiák – többek között a többfrekvenciás globális helymeghatározó műholdrendszerek (Global Navigation Satellite Systems, GNSS), az ötödik generációs mobilkommunikáció (5G), a Wi-Fi és a V2X – támogatásához.

Ez komoly kihívást jelent az autógyártóknak, elsősorban a külső antennák számára rendelkezésre álló korlátozott hely miatt. Az 5G-kommunikáció megfelelő teljesítményéhez például több antennára van szükség, egy szabványos cápauszony-antenna esetében azonban csak korlátozott számú antenna helyezhető el. Emiatt az autógyártók gyakran kénytelenek további antennákat elhelyezni a jármű különböző pontjain, ami növeli a rádiófrekvenciás (RF) kábelezés mennyiségét, a vezetékezés összetettségét, a jármű tömegét és az összköltséget.

Ezek a szerkezeti korlátok különösen jelentősek az elektromos járműveknél, ahol a tömeg közvetlenül befolyásolja a hatótávolságot, az összetett kábelezési architektúra pedig jelentős hatással lehet a gyártás hatékonyságára és a költség-versenyképességre.

A telematika továbbfejlesztése integrált hardverrel és szoftverrel

Az LG intelligens telematikai megoldása a kommunikációs modult és több antennát egyetlen egységben integrálva kezeli ezeket a kihívásokat. Az 5G R16 kommunikációs technológiára épülő megoldás optimalizált belső architektúrája akár 12 antenna elhelyezésére is alkalmas. A nagyobb kapacitás révén csökkenthető a külső antennák használata és az RF-kábelezés mennyisége. Mindeközben a megoldás erős kapcsolódási teljesítményt biztosít a járművek számára, és hozzájárul a szerkezeti hatékonyság javításához is.

Annak érdekében, hogy ezek az előnyök a járműkonfigurációk széles körében kihasználhatók legyenek, a megoldás moduláris architektúrát alkalmaz, amelyet különféle OEM (Original Equipment Manufacturer, eredeti berendezésgyártó) követelményeknek megfelelően terveztek. A konfigurációs igényektől függően a telematikai és az antennapanelek egyesíthetők vagy különválaszthatók – így a megoldás nemcsak új járműmodellekben, hanem meglévő járműplatformokon is rugalmasan alkalmazható.

A megoldás emellett egy skálázható szoftverplatformot is tartalmaz, amelyet különféle járműmodellekben történő alkalmazásra terveztek. Az LG saját fejlesztésű ATP-jére épülő rendszer – amelyet a vállalat több mint egy évtizede fejleszt és finomít – a támogatott alkalmazásokban ugyanazt az alapszoftvert használja, és csupán a chipkészlet-specifikus interfészekhez szükségesek módosítások.

Ez a felépítés növeli a szoftverek újrafelhasználhatóságát, javítja a fejlesztési hatékonyságot, valamint erősíti a stabilitást és a kompatibilitást a különböző globális kommunikációs környezetekben. Az LG megoldását úgy tervezték, hogy többféle kommunikációs chipkészletet támogasson, ezzel csökkentve az egyes alkatrészektől való függőséget és mérsékelve az ellátási lánc kockázatait.

Megbízható kapcsolódás szélsőséges körülmények között is

Az LG intelligens telematikai megoldását úgy tervezték, hogy a járművek magas hőmérsékletű, nagy igénybevételt jelentő környezetében is megbízhatóan működjön. Valós járművekkel végzett tesztek igazolták, hogy a megoldás szélsőséges körülmények között is stabil adatátvitelt és -vételt képes fenntartani, tovább növelve a járműfedélzeti kommunikációs rendszerek megbízhatóságát.

Több évtizedes tapasztalat az antennaintegráció területén

Az ilyen szintű kommunikációs teljesítmény és megbízhatóság eléréséhez önmagukban nem elegendők a fejlett komponensspecifikációk: kulcsszerepet játszik a mechanikai kialakítás, a belső szerkezet és a fémalkatrészek elhelyezése is, amelyek jelentősen befolyásolhatják a hőelvezetési teljesítményt. Az LG a mobilkommunikáció területén több évtizednyi innováció során felhalmozott, integrált hardveres, mechanikai és antennatervezési szakértelmére támaszkodva versenyelőnyt épített ki a járműipari kommunikációs rendszerek területén.

Alapvető kommunikációs infrastruktúra az SDV-korszak számára

Az LG intelligens telematikai megoldása túlmutat a komponensszintű innováción: a járművek kommunikációs architektúráját az elosztott antennarendszerről egy integrált kommunikációs platform irányába mozdítja el. Az LG célja, hogy megoldását a szoftveralapú járművek (Software-Defined Vehicle, SDV) korszakának alapvető infrastruktúrájává tegye, támogatva a vezeték nélküli (OTA) frissítéseket, a V2X-kommunikációt és az autonóm vezetéshez szükséges adatátvitelt.

A járművek kapcsolódási képességeinek további fejlődésével az integrált telematikai megoldások várhatóan egyre fontosabb szerepet töltenek majd be a jövő járműarchitektúráiban.

„Intelligens telematikai megoldásunk túlmutat a hardverintegráción: a járműkommunikáció alapvető architektúráját gondolja újra”

– mondta Eun Seok-hyun, az LG járműipari megoldások üzletágának (Vehicle Solution Company) elnöke.

„A kommunikációs technológiák és a szoftverfejlesztés terén felhalmozott szakértelmére építve az LG továbbra is az SDV-korszak igényeire optimalizált, integrált telematikai megoldásokat kínál majd.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az LG Electronics megkezdte 5G-alapú intelligens telematikai megoldásának tömeggyártását appeared first on Műszaki Magazin.

A szabályozás több lépcsőben vezet be új követelményeket a csomagolások anyaghasználatára, jelölésére és újrahasznosíthatóságára.

Szigorúbb követelmények 2026-tól

A rendelet egyik fontos előírása az élelmiszerekkel érintkező csomagolásokat érinti. A meghatározott határértékeket meghaladó PFAS-tartalmú élelmiszer-csomagolások már nem hozhatók forgalomba. A vállalkozásoknak emellett megfelelő dokumentációval kell tudniuk igazolni, hogy az alkalmazott anyagok és csomagolások megfelelnek az előírásoknak. Ezért egyre fontosabbá válik a beszállítói nyilatkozatok, anyagspecifikációk és egyéb megfelelőségi dokumentumok megfelelő kezelése.

Új jelölések és újrahasznosítási követelmények

2028-tól megkezdődik az egységes uniós csomagolási jelölések alkalmazása. Az anyagösszetételre vonatkozó egységes tájékoztatás célja, hogy a fogyasztók könnyebben eldönthessék, melyik hulladékgyűjtőbe kell helyezniük az adott csomagolást.

2030-tól a csomagolásoknak már meg kell felelniük az újrahasznosíthatósági követelményeknek is. Emellett bizonyos csomagolásoknál kötelezővé válik meghatározott mennyiségű újrahasznosított anyag használata.

2035-től pedig már nem elegendő, hogy egy csomagolás a kialakítása alapján újrahasznosítható legyen: annak a gyakorlatban, megfelelő ipari léptékben is újrahasznosíthatónak kell lennie.

Nem csak a csomagolás fizikai gyártója lehet érintett

Fontos, hogy a rendelet szerinti gyártó nem feltétlenül az a vállalkozás, amely fizikailag elkészíti a csomagolást. Gyártónak minősülhet az a vállalkozás is, amely saját neve vagy védjegye alatt terveztet vagy gyártat csomagolást, illetve csomagolt terméket, és azt saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba. Ez különösen a saját márkás termékeket forgalmazó vállalkozások számára lényeges, amelyeknek érdemes tisztázniuk, milyen kötelezettségek terhelik őket a PPWR alapján.

Érdemes időben felkészülni

Bár egyes követelmények csak 2028-ban, 2030-ban vagy 2035-ben válnak alkalmazandóvá, a csomagolások áttervezése, az alapanyagok cseréje és a megfelelő dokumentáció kialakítása hosszabb folyamat lehet. A vállalkozásoknak ezért célszerű már most áttekinteniük csomagolásaikat, beszállítói dokumentációjukat és a következő években szükséges változtatásokat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új korszak a csomagolásban: mit ír elő a PPWR? appeared first on Műszaki Magazin.

Június 3-án és 4-én mutatta be a Renishaw Hungary Kft. az Élő Üzem című előadást, amely talán az eddigi legformabontóbb rendezvényük volt. Ez azért is nagy szó, mert a cég évről évre egyre magasabbra teszi önmaga számára a lécet: idén már szerveztek – a résztvevők egyöntetű állítása szerint is – hiánypótló kurzust a Renishaw Akadémia keretében Dr. Andó Mátyás habilitált egyetemi docenssel, majd alig két hónapra rá az Élő Üzem műszaki színdarabbal egyszerre gondolkodtatták el és nevettették meg a szakmai közönséget.

Videó: https://video.renishaw.com/watch/GVk6sBmoqJudRGAtH3TSbz

A Renishaw Hungary Kft. demótermében azóta sincs megállás, szeptember 16-án és 17-én a DMG MORI-val közösen mutatják be legújabb technológiai újdonságukat. A látogatók elsők között ismerkedhetnek meg az egyedülálló Equator X™ rendszerrel, amely egyesíti a Renishaw eddigi legjobb gyártás közbeni és abszolút mérési megoldásait. A bemutató ezúttal is egy kreatív köntöst kap, így a vendégek igazán tartalmas és élménydús programon vehetnek majd részt a hazai méréstechnológia mestereinek budaörsi bemutatótermében.

Hamarosan jelentkezünk az újabb részletekkel, addig is mentse el a dátumot: 2026. szeptember 16-17.

Közvetlen kontaktok: https://renishaw-kontakt.hu/
Termékek és megoldások: https://www.renishaw.com/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az Élő Üzem után újabb nagy dobásra készül a Renishaw appeared first on Műszaki Magazin.

A következő években a gépek már nemcsak előre programozott feladatokat hajthatnak végre, hanem érzékelhetik környezetüket, értelmezhetik az utasításokat és bizonyos helyzetekben önálló döntéseket is hozhatnak. Mindez az autonóm gyártás előtt is új lehetőségeket nyit.

A robot már nem csak végrehajt

A hagyományos ipari robotok előre meghatározott műveletek nagy pontosságú és gyors végrehajtásában rendkívül hatékonyak. Ha azonban megváltozik a munkadarab, a környezet vagy maga a feladat, rendszerint új programozásra van szükség.

A humanoid robotok egyik legnagyobb ígérete a nagyobb rugalmasság. Emberhez hasonló kialakításuk révén olyan munkahelyeken is alkalmazhatók lehetnek, amelyeket eredetileg emberek számára terveztek. A valódi technológiai előrelépést azonban nem a humanoid forma, hanem a robotika és a mesterséges intelligencia összekapcsolása jelenti.

Multimodális AI a gyártásban

A multimodális mesterséges intelligencia egyszerre többféle információ – például kameraképek, szenzoradatok és természetes nyelvű utasítások – feldolgozására képes.

Egy robot így nem feltétlenül csak előre programozott mozdulatokat követ. Felismerheti a munkadarabot, meghatározhatja annak helyzetét, megtervezheti a szükséges mozgást, majd ellenőrizheti a művelet eredményét.

Ez a robotprogramozást is átalakíthatja. Az operátor a részletes mozgássor helyett egyre inkább a célt adhatja meg: például egy alkatrész kivételét, áthelyezését és pozíciójának ellenőrzését. A végrehajtás egyes lépéseit pedig maga a rendszer tervezheti meg.

A virtuális térben tanulhatnak

Az intelligens robotok fejlesztéséhez hatalmas mennyiségű tanítási adat szükséges. Minden lehetséges helyzetet valódi üzemi környezetben kipróbálni azonban költséges, lassú és esetenként veszélyes.

Ezért egyre fontosabb szerepet kap a szimuláció és a digitális iker. A robot virtuális környezetben számos feladatot és rendkívüli helyzetet gyakorolhat, mielőtt a megszerzett képességeket a valódi gyártásban alkalmaznák.

A digitális iker szerepe ezzel párhuzamosan szintén bővülhet: a gyártási folyamat virtuális leképezéséből fokozatosan az AI-alapú döntéshozatal egyik eszközévé válhat.

Az automatizálástól az autonóm gyárig

Az autonóm gyártás több a magas fokú automatizálásnál. Egy automatizált rendszer előre meghatározott szabályok alapján működik, míg egy autonóm rendszer bizonyos keretek között maga is reagálhat a változásokra.

Ha például meghibásodik egy gép, késik egy alapanyag vagy megváltozik egy megrendelés prioritása, az intelligens gyártási rendszer újratervezheti a folyamatokat, átcsoportosíthatja a feladatokat vagy alternatív gyártási útvonalat választhat.

Ehhez azonban a teljes gyártási környezet összekapcsolására van szükség. Az ipari IoT szolgáltatja a gépekből és szenzorokból érkező adatokat, az AI ezeket értelmezi, a digitális iker pedig segíthet a lehetséges döntések modellezésében.

A megbízható adat az alap

Az autonóm gyár egyik legfontosabb feltétele nem maga az AI, hanem a megfelelő minőségű termelési adat.

A gépeknek, robotoknak, MES- és ERP-rendszereknek egységes és megbízható információkat kell cserélniük. Ebben fontos szerepet kaphatnak a nyílt ipari kommunikációs szabványok, például az OPC UA és az MQTT.

Ugyanilyen lényeges a kiberbiztonság. Minél nagyobb döntési szabadságot kap egy AI-alapú rendszer, annál pontosabban kell meghatározni, milyen műveleteket hajthat végre önállóan, és mely esetekben szükséges emberi jóváhagyás.

Nem tűnik el az ember

Az autonóm gyár nem feltétlenül jelent ember nélküli termelést. Sokkal valószínűbb, hogy az ember szerepe változik meg.

A dolgozó a közvetlen végrehajtás helyett egyre inkább felügyeli a folyamatokat, célokat és szabályokat határoz meg, illetve a kivételes helyzetek kezelésében vesz részt. A robotok és az intelligens rendszerek eközben nagyobb önállóságot kaphatnak a feladatok végrehajtásában.

Érdemes már most készülni

A humanoid robotok és a teljesen autonóm gyárak ma még nem tekinthetők általános ipari megoldásnak. A technológiai fejlődés iránya azonban jól látható.

A gyártóvállalatok számára ezért nem feltétlenül egy humanoid robot beszerzése az első lépés. Fontosabb lehet a megfelelő alapok megteremtése: a termelési adatok minőségének javítása, az IT- és OT-rendszerek integrációja, a digitális ikrek alkalmazása, a szabványos kommunikáció és az ipari kiberbiztonság fejlesztése.

A következő ipari korszak meghatározó változása ugyanis nem önmagában az új robotok megjelenése lehet, hanem az, hogy a gépek egyre inkább képesek lesznek érzékelni, értelmezni és alkalmazkodni a változó gyártási környezethez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megatrendek a gyártóiparban appeared first on Műszaki Magazin.

2026. szeptember 22. és 27. között több mint 70 ország és régió több mint 1400 fiatal szakembere találkozik Sanghajban a 48. WorldSkills Competition keretében. A résztvevők 64 szakmai versenyszámban mutatják be azt a műszaki tudást, precizitást és kreativitást, amely napjaink szakmáiban elengedhetetlen.

A gyártási és mérnöki szektor számára az esemény egyik kiemelt versenyszáma a robotrendszer-integráció (Robot Systems Integration) lesz. A szeptember 23. és 26. között, a sanghaji National Exhibition and Convention Centerben megrendezett versenyen 20 nemzetközi csapatnak kell teljesítenie egy valós ipari környezetet modellező robotintegrációs feladatot. A feladatot a FANUC, a WorldSkills International és a WorldSkills Shanghai 2026 arany fokozatú partnere dolgozta ki.

A részt vevő csapatok több mint fele Európából érkezik. Ausztria, Belgium, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és az Egyesült Királyság fiatal szakemberei is versenybe szállnak az aranyéremért az ipari automatizálás egyik leginkább jövőorientált versenyszámában.

Gdansk 07.09.2023
EuroSkills Gdansk 2023
Robot System Integration / Integracja robotow przemyslowych
Photo: Krzysztof Kuczyk/WorldSkills Europe

Az automatizálás egyre több iparágat alakít át a gyártástól és az élelmiszeripartól kezdve a gyógyszeriparig. Ezzel párhuzamosan a robotrendszer-integrátorok szerepe is folyamatosan felértékelődik. Ezek a szakemberek olyan robotizált megoldásokat terveznek, programoznak és helyeznek üzembe, amelyek segítségével a vállalatok növelhetik termelékenységüket, hatékonyabban használhatják erőforrásaikat, és hosszú távon is versenyképes termelési környezetet tarthatnak fenn.

A FANUC technológiával, szakértelemmel és képzésekkel támogatja a Robot Systems Integration versenyszám résztvevőit helyi, országos és nemzetközi szinten egyaránt. A vállalat célja, hogy a fiatal szakemberek gyakorlati tapasztalatot szerezzenek a korszerű automatizálási technológiák használatában, és felkészüljenek a gyorsan változó ipari környezetben rájuk váró feladatokra.

A robotrendszer-integráció olyan összetett szakterület, amely egyesíti a mérnöki tudást, a technológiát és a kreativitást. A versenyzők feladata ezért jóval túlmutat a robotok programozásán: komplex követelményeket kell elemezniük, innovatív megoldásokat kell kidolgozniuk, majd komoly idő- és teljesítménynyomás mellett kell működő automatizálási rendszert létrehozniuk.

A sikerhez a magas szintű műszaki tudás mellett kritikus gondolkodásra, csapatmunkára, hatékony kommunikációra és alkalmazkodóképességre is szükség van. A WorldSkillsszel fennálló hosszú távú partnerségén keresztül a FANUC ezeknek a készségeknek a fejlesztéséhez is hozzájárul, és arra ösztönzi a fiatal szakembereket, hogy a fejlett gyártástechnológia és az ipari innováció területén építsék karrierjüket.

A FANUC a szakmai oktatástól a professzionális továbbképzésig a gyártóipari karrier minden szakaszában támogatja a szakmai készségek fejlesztését. A FANUC Akadémiákon robot- és gépkezelők, programozók, valamint automatizálási szakemberek számára biztosít képzéseket, ezzel segítve a gyártóvállalatokat belső szakértelmük erősítésében és termelési hatékonyságuk növelésében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A robotika jövő tehetségei a WorldSkills 2026-on appeared first on Műszaki Magazin.

A Siemens gépészeti tervezőszoftver-portfóliójának történetében mérföldkőnek számító Designcenter létrejötte egy tudatosan felépített technológiai és piaci stratégia eredménye, amely hivatalosan a 2026. júniusi szoftverkiadással jelent meg a gépészeti CAD/CAM/CAE/PLM piacon.

A Designcenter nem egy teljesen új, a semmiből megírt program, hanem a Siemens korábbi, piacvezető tervezőmegoldásainak egy közös, modern márka alá vonása és szorosabb integrációja a legmodernebb technológiákat ötvözve.

NX… Solid Edge… Designcenter

A Siemens először a 2025-ös Realize Live felhasználói konferencián vetítette előre az új irányt. Itt mutatták be a Designcentert mint a gépészeti tervezőszoftverek új gyűjtőnevét. A cél az volt, hogy a piacon ne egymástól elszigetelt, silószerű megoldásokként (külön NX és külön Solid Edge) jelenjenek meg, hanem egyetlen skálázható, rugalmas ökoszisztémaként, amely a startupoktól kezdve a hatalmas autóipari vagy repülőgépipari OEM vállalatokig minden igényt kiszolgál.

A Siemens Designcenter egy olyan modern technológiai és innovációs platform, amely a digitális termékfejlesztést, a mérnöki tervezést és a gyártás-előkészítést támogatja a legújabb szoftveres megoldások segítségével.

A Designcenter megismerése fontos lehet a

• ügyvezetők, cégvezetők és tulajdonosok számára, hogy megismerhessék, hogy egy modern tervező platform hogyan tud költséghatékony is lenni, és hogyan alakítja át radikálisan a ROI számítását a mérnöki tervezési projektek esetében
• tervezési és fejlesztési vezetők számára, akiknek fontos, hogy a határidőre tervezésben és gyártásban hogyan segítenek a csúcskategóriás funkciók mellett az AI eszközök
• digitális transzformációs és innovációs vezetők, akiknek ki kell jelölni a vállalat számára a következő évekre egy megbízható platformot és mérnöki innovációs irányt
• CAD/CAM mérnökök és termékfejlesztők, akik kíváncsiak arra, hogy az iparág legszélesebb modulválasztéka hogyan nyújt minden mérnöki kihívásra hatékony megoldást
• fenntarthatósági és minőségirányítási szakemberek, akik számára fontos, hogy már a tervezőasztalon monitorozzák a termék széndioxid lábnyomát és a közben biztosítsák a mérnöki projektek és adatok egységes kezelését

Magyarországon először élőben

A Siemens 2026. szeptember 10-én egy egész napos szakmai rendezvény keretében mutatja be a Designcentert a hazai mérnököknek, tervezőknek, gyártómérnököknek. A rendezvény helyszíne a Siemens Zrt. székháza.

A rendezvény fő témái:

• Designcenter platform áttekintés
• Mérnöki tervezés AI eszközökkel
• Immerzív tervezési megoldások
• Következő generációs végeselem
• Integrált gyártási-megmunkálási portfolio
• Magyarországi ügyfélpéldák és panelbeszélgetés a mérnöki tervezés jövőjéről

A rendezvény szakmai és értékesítési partnere graphIT Kft. (www.graphit.hu ) A graphIT Kft. a Siemens Digital Industry Software Expert Partnere, a Designcenter Solid Edge, NX, Teamcenter, Simcenter, Plant Simulation, Process Simulate, Opcenter, Mendix és egyéb Siemens termékek magyarországi forgalmazója és bevezető partnere.

A Designcenterrel kapcsolatos szakmai anyagokat a https://graphitblog.hu/designcenter/ címen lehet olvasni.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A rendezvény részletes programja és a regisztrációs űrlap az alábbi linken látható: https://resources.sw.siemens.com/hu-HU/nx-realize-club-budapest-september-10-2026/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bemutatkozik a Siemens Designcenter appeared first on Műszaki Magazin.

A forgácsolószerszámok szakértője, a Sandvik Coromant bemutatja a CoroMill® MR20-at, amely egy továbbfejlesztett váltólapkás marási termékcsalád páratlan stabilitásra, kiszámítható teljesítményre és kivételes anyagleválasztási sebességre tervezve nagy igénybevételt jelentő anyagok és alkalmazások széles választékában. Kifejezetten olyan gyártók számára tervezték, akik abszolút folyamatbiztonságot igényelnek. A CoroMill® MR20 a megbízhatóság és a termelékenység új szintjét jelenti a profilmegmunkálási és homlokmarási műveletekben.

A CoroMill® MR20 egy egyoldalas körlapka termékcsalád ISO M, ISO S és ISO P anyagokra optimalizálva. A biztonság és sokoldalúság révén ideális titán és egyéb, a repülőgépiparban, valamint az olaj- és gáziparban használt HRSA anyagok zsebmarásához és összetett profilmarásához. A szerszám ISO P anyagok préselési és öntési alkalmazásai esetében is kiváló, megbízható nagyolási és elősimító teljesítményt nyújtva. Az ISO M anyagokban szivattyú- és szelepalkatrészek esetén kezeli a nehézfém-eltávolítást, az iparágak által megkövetelt pontos kiszámíthatóság és termelékenység mellett. A CoroMill® MR20 a Sandvik Coromant első számú megoldása ezen alkalmazásokhoz.

„A CoroMill® MR20 fejlesztése során célunk egy olyan többfunkciós marószerszám létrehozása volt, amely a legmagasabb szintű folyamatbiztonságot nyújtja”

– mondja Alvaro Ruiz, a Sandvik Coromant globális termékalkalmazási szakértője.

„Azon ügyfeleink, akik nagy értékű alkatrészeket munkálnak meg, kiszámítható, megismételhető teljesítményt igényelnek, a CoroMill® MR20 pontosan ezt kínálja.”

A CoroMill® MR20 tervezése során nem csak a minőség, de a fenntartható megmunkálás is fontos szempont volt. A fogankénti nagyobb előtolás lehetővé tételével a szerszám csökkenti a megmunkáláshoz szükséges energiát. A hosszú szerszáméltartam miatt kevesebb lapkára van szükség, és csökken a termeléshez köthető szén-dioxid-kibocsátás.

„Az előtolási kapacitás fokozása megnövelt szerszáméltartam mellett kevesebb nyersanyag-felhasználást és kevesebb hulladékot eredményez”, magyarázza Alvaro Ruiz. „Ez előnyös mind a termelékenység, mind pedig a fenntarthatóság szempontjából.”

A továbbfejlesztett szerszám-kialakítás nagyobb ellenálló-képességet biztosít anyagfáradás és deformáció tekintetében, garantálva az ismételhetőséget és a marótest hosszú élettartamát. Az integrált, új alsó hűtőfolyadék-rendszer nagy teljesítményt biztosít, különösen hosszú forgácsok és nehezen megmunkálható anyagok esetén. A kulcsfontosságú újítások egyike az optimalizált lapkafészek-kialakítás, ahol a lapka és a marótest közötti nagy érintkezőfelület minimalizálja a mikromozgásokat, így biztosítva a maximális stabilitást.

A hatélű lapka vastag, robusztus testtel rendelkezik a kivételes tömbszilárdság és a kiváló élvonalbiztonság érdekében. A szigorú gyártási tűrések elősegítik a fokozatos és kiszámítható lapkakopást, támogatva a hatékony, felügyelet nélküli gyártást, a hulladék minimalizálását és a maximális üzemidőt.

A stabilitás, a sokoldalúság és a forgácsolási hatékonyság együttesével a CoroMill® MR20 lehetővé teszi a gyártók számára határaik kitolását, miközben megőrizhetik a gyártás feletti felügyeletet.

www.sandvik.coromant.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Páratlan stabilitású, ellenőrzött profilmaráshoz appeared first on Műszaki Magazin.

A jövő logisztikája nem választ, hanem kombinál

Nem biztos, hogy ma már annak van értelme, hogy egy Hamburgból Madridba tartó szállítmány több mint kétezer kilométert kizárólag közúton tegyen meg. A jövő szállításlogisztikájának kulcsa nem az egyetlen „legjobb” megoldás megtalálása. A közút rugalmassága, a vasút hosszú távú, nagy volumenű szállításban rejlő előnyei, valamint a saját és alvállalkozói kapacitások tudatos kombinációja együtt hatékonyabb és ellenállóbb rendszert teremthet. Egy reziliens logisztikai hálózat több kapcsolódási pontra, alternatív útvonalra és rugalmasan mozgósítható kapacitásokra épül: ezek nem egymást kizáró lehetőségek, hanem egymást kiegészítő elemek. A paradigmaváltás lényege, hogy a logisztikát ne különálló fuvarfeladatok soraként, hanem a feladótól a címzettig terjedő, dinamikus rendszerként optimalizáljuk.

Hiába kerül újabb kamion a flottába, ha nincs, aki vezesse

A közút rugalmassága továbbra is nehezen helyettesíthető: szűk időablakokhoz alkalmazkodik, háztól házig szállít, és gyorsan reagál a változó igényekre. A kapacitás bővítésének azonban egyre kevésbé a járművek száma szab határt. A sofőrhiány mára a közúti áruszállítás egyik stratégiai szűk keresztmetszetévé vált. Magyarországon közel tízezer sofőr hiányzik a rendszerből, miközben a járművezetői állomány átlagéletkora 45–55 év között mozog. A szakma nehezen vonzza be a fiatalabb generációkat, az utánpótlást pedig a képzés jelentős költsége is nehezíti. Emellett a közúti fuvarozás közvetlenül reagál a gazdasági és geopolitikai változásokra is: az üzemanyagárak emelkedése gyorsan megjelenik a fuvarozási költségekben, majd továbbgyűrűzik a teljes ellátási láncon. A közút előtt álló kihívás ezért kettős: úgy kell megőriznie legnagyobb erősségét, a rugalmasságot, hogy közben egyre szűkösebb emberi kapacitásokkal és változékony költségkörnyezettel kell gazdálkodnia. Ebben a helyzetben a saját flotta és a megbízható alvállalkozói kapacitások tudatos kombinációja is egyre fontosabbá válik.

Képbe kerülnek a sínek: mit adhat az intermodalitás?

Az intermodalitás térnyerését a hatékonyság mellett a közúti szállítás fizikai korlátai is sürgetik. Európa fő útvonalai telítődnek, a kamionforgalom növekszik, miközben a sofőrkapacitás véges. Nagy távolságokon és jelentős árumennyiségnél ezért egyre nagyobb szerep juthat a vasútnak, különösen az FMCG-, az autó-, a papír-, az acél- és az elektronikai ipar globális ellátási láncaiban. A kontinensen keresztül kikötők felé tartó nagy árumennyiségek esetében a vasút egyszerre több közúti fuvar kapacitását képes átvenni, tehermentesítve ezzel az utakat és a járművezetőket is. Önmagában azonban az intermodalitás sem csodaszer. A túlterhelt, sok helyen felújításra szoruló pályahálózat, a szűk terminálkapacitások és a kötött útvonalak miatt egyetlen fennakadás is komoly késést okozhat – miközben egy időérzékeny ellátási láncban akár fél nap csúszás is kritikus lehet. Bár Magyarországon és Európa-szerte zajlanak terminál- és infrastruktúra-fejlesztések, az átállás komplex hálózatok kiépítését és hosszú távú beruházásokat kíván. Az intermodalitás ezért nem gyors megoldás, hanem stratégiai irány, amelynek még csak az elején járunk.

Reziliens hálózatok: az okos kombináció a siker kulcsa

Minél több szereplő és szállítási mód kapcsolódik össze, annál fontosabb a rendszerek összehangolása és a valós idejű információáramlás. A digitális nyomon követési rendszerek, a rendszerintegráció és az automatizált folyamatok teszik lehetővé, hogy az egyes elemek valóban egységes hálózatként működjenek. Az okos szállításlogisztika ugyanis nem attól „okos”, hogy minél több technológiát használ, hanem attól, hogy képes összehangolni a rendelkezésére álló erőforrásokat. Talán éppen ez a reziliencia lényege: nem megakadályozni minden egyes Jenga-kocka elmozdulását, hanem időben észlelni, ha megbillen a torony, és még azelőtt megtalálni az új egyensúlyt, hogy az egész rendszer összeomlana.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Több lábon álló logisztika: így épülnek reziliens hálózatok appeared first on Műszaki Magazin.

A villamosenergia-hálózatok bővülésével egyre nagyobb teljesítményű transzformátorok készülnek, amelyek szállítása komoly logisztikai kihívást jelent. A svédországi Ludvikában gyártott új transzformátor tömege már meghaladta a vasúti szállítási korlátokat, ezért a Mammoet az AL600 nagy teherbírású hídszerkezetes szállítórendszer alkalmazását javasolta. A megoldás a rakomány súlyát nagyobb felületen osztotta el, miközben alacsony szállítási magasságot biztosított, így egyszerűbbé vált az áthaladás hidak és felsővezetékek alatt.

A Hitachi Energy és a Mammoet mérnökei közösen egyedi adaptert fejlesztettek a transzformátor biztonságos rögzítéséhez. A közel 100 méter hosszú, több mint 800 tonnás konvoj két éjszaka alatt tette meg a Ludvika és Köping kikötője közötti 130 kilométeres utat, ahol ideiglenes vasúti átkelő kialakítására is szükség volt. A berendezést ezt követően RoRo hajóval Norrköpingbe szállították, majd onnan egy nehézemelő hajó vitte tovább végső célállomására, Kínába. A projekt jól mutatja, hogy a rendkívüli méretű energetikai berendezések szállítása egyre inkább speciális mérnöki megoldásokat igényel.

Forrás: Mammoet

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Speciális szállítórendszer óriástranszformátorhoz appeared first on Műszaki Magazin.

A mesterséges intelligencia alkalmazások támogatásával járó terhelés korábban nem tapasztalt mértékben veszi igénybe az adatközponti infrastruktúrát, a referencia-tervek pedig ebben a helyzetben kínálnak tesztelt, skálázható megoldást az adatközpontok tervezői és üzemeltetői számára. Az adatközpontok fizikai infrastruktúrájának teljesítményét modellezve ezek az előzetesen validált tervrajzok hozzájárulnak a tervezési folyamat lerövidítéséhez azzal, hogy meghatározzák, hogyan kell megszervezni az áramellátást, a hűtést és az IT-infrastruktúrát egy megbízható, skálázható és mesterséges intelligenciára felkészült adatközpont kiépítése érdekében.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata és az AMD által bejelentett új referencia-terv az első, amelyet kifejezetten a rack-szintű Helios megoldáshoz dolgoztak ki. Az AMD Helios a számítási kapacitás, a sávszélesség, a memória és a rendszerszintű integráció területén megvalósult fejlesztések révén kiemelkedő MI-teljesítményt nyújt, lehetővé téve ezáltal a felhasználók számára, hogy a korábbinál gyorsabban futtassanak nagyobb, összetettebb mesterséges intelligencia alkalmazásokat, miközben optimalizálják az energiafogyasztást és a hatékonyságot. Az AMD Helios referencia-terv négy műszaki területre vonatkozóan – a létesítmény áramellátása, a létesítmény hűtése, IT és életciklus-szoftverek – tartalmaz információkat.

„Napjainkban olyan átfogó, a mesterséges intelligencia igényeinek kiszolgálására alkalmas referencia-tervekre van szükség, amelyek segítségével gyorsabban és kevesebb kockázattal lehet eljutni a tervezéstől a gyakorlati alkalmazásig. Az AMD-vel való együttműködésünk révén olyan, mérnöki háttérrel rendelkező referencia-tervet kínálunk, amely áthidalja a fejlett MI számítási platformok, az energiatechnológia és az adatközpontok mindennapi működése közötti szakadékot, lehetővé téve az ügyfelek számára, hogy nagyobb magabiztossággal, hatékonysággal és gyorsasággal telepítsenek skálázható, nagy sűrűségű, a mesterséges intelligenciát támogató infrastruktúrát” – mondta el Manish Kumar, a Schneider Electric „Secure Power & Data Centers” területért felelős ügyvezető alelnöke.

„A mesterséges intelligenciát kiszolgáló infrastruktúra fejlődése gyorsan halad a nagyméretű AI-gyárak irányába, és ez megköveteli azt, hogy a számítási kapacitást, a hálózatot, az áramellátást és a hűtést a kezdetektől fogva együtt tervezzék meg. Az AMD Helios egy nyitott, rack-szintű architektúrát kínál, amelyet úgy alakítottak ki, hogy biztosítsa a következő generációs mesterséges intelligencia alkalmazások jelentette terheléshez szükséges teljesítményt, hatékonyságot és rugalmasságot. A Schneider Electric-kel való együttműködés keretében kidolgozott, validált referencia-terv révén gyakorlati útmutatást nyújtunk ügyfeleinknek a nagy teljesítményű MI-infrastruktúrák kialakításának felgyorsításához, az integrációs kockázatok csökkentéséhez, valamint a nagyobb magabiztossággal és hatékonysággal történő méretezéshez” – mutatott rá Forrest Norrod, az AMD „Data Center Solutions Business Group” területért felelős ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója.

A referencia-terv felgyorsítja az AMD Helios bevezetését

Az új együttműködés ötvözi az AMD mesterséges intelligencia platformjának innovációját és a Schneider Electric energiaellátás, hűtés és digitális infrastruktúra terén szerzett szakértelmét, ezáltal egy integráltabb megközelítést kínál mind az új MI-létesítmények megvalósításához, mind a már meglévő infrastruktúrák utólagos korszerűsítéséhez. A referencia-terv a következőket támogatja:

• Moduláris, több klaszterből álló infrastruktúra, akár 10,4 MW IT-kapacitású mesterséges intelligencia-klaszterekkel új létesítmények esetében.
• Nagy sűrűségű MI-terhelés, akár 246 kW rackenként.
• Fejlett folyadékhűtés a Schneider Electric Motivair CDU-alapú és hibrid levegő/folyadék megoldásaival, amelyek képesek elvezetni a hő akár 84 százalékát”.
• „Digital-first” infrastruktúra-megközelítés, amely a következőket tartalmazza:
  • ETAP és EcoStruxure™ IT Design CFD szimulációs eszközökkel validált elektromos és hőtechnikai tervezés, amely valós idejű felügyeletet és elemzést, AI-vezérelt prediktív karbantartást, valamint a tápellátás, a hűtés és az IT területén végzett rendszerszintű optimalizálást tesz lehetővé.
  • Integrált elektromos digitális iker (Digital Twin) funkciók az infrastruktúra teljesítményének modellezéséhez, elemzéséhez és kezeléséhez.
  • Az AVEVA Unified Operations Center támogatása a valós idejű felügyelet és az üzemeltetési átláthatóság érdekében.
• Az AMD Helios platform követelményeinek megfelelő tápellátási és hűtési infrastruktúra, amely egyszerűbbé teszi az integrációt és csökkenti a bevezetés kockázatát
• Jobb energiahatékonyság, amelynek köszönhetően teljes terhelés mellett akár ~1,12-es PUE-érték is elérhető

A referencia-tervet az Egyesült Államokban történő alkalmazásra vonatkozó ANSI-szabványok szerint hitelesítették, és a jövőben tervezik a keretrendszer kiterjesztését az IEC-szabványok támogatására a globális felhasználás érdekében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Összefogott a Schneider Electric és az AMD appeared first on Műszaki Magazin.

A megoldást a klímaváltozás hatásait figyelembe vevő proaktív alkalmazkodás jelentheti olyan lépésekkel, mint PPA-k megkötése, folyadékhűtés alkalmazása vagy mikrohálózatok kiépítése.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata által nyilvánosságra hozott új elemzés egyik fő tanulsága, hogy az éghajlati kockázatokat még mindig nem veszik figyelembe a szükséges mértékben az adatközpontok fizikai eszközállományának értékelése során, és emiatt elmaradnak azok a lépések is, amelyek csökkenthetnék az esetleges károkat. Pedig a tanulmány szerint a strukturált, ellenállóképességet erősítő beruházások egyharmadával mérsékelhetik az éghajlati kockázatoknak való kitettséget.

A Schneider Electric Research Institute és az SE Advisory Services által készített elemzés számszerűsíti is, hogy az éghajlati kockázatok mekkora értékvesztést okozhatnak. A mesterséges intelligencia-korszak (MI) leggyorsabban bővülő eszközállománya, az adatközpontok esetében ez 388 milliárd dollárnyi – a globális adatközponti eszközérték több mint egyharmadát (38 százalék) jelentő – be nem árazott éghajlati kitettséget jelent, és egyben azt is mutatja, hogy mekkora lehetőségek rejlenek az ellenállóképességet növelő beruházásokban.

A tanulmány rámutat arra is, hogy az új, kimondottan az MI használat támogatására létrejövő adatközpontokban az egy GW-ra jutó fizikai kockázat mintegy 2,6-szor magasabb, mint a meglévő létesítményekben, ami elsősorban a nagyméretű leállások nagyobb pénzügyi hatásának tudható be. A mesterséges intelligencia használat jövőbeli alakulását bemutató különböző forgatókönyvekkel számolva a tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy az éghajlati kockázatoknak kitett eszközállomány, a jelenleg tervezés és építés alatt álló adatközpontokat figyelembe véve jelentős mértékben bővülhet, és 388 milliárd dollárról 1,0 és 3,7 billió dollár közé emelkedhet.

Az elemzés alapján az éghajlati kockázatoknak való kitettség régiónként jelentősen eltér, ami a helyi veszélyek és hőterhelés, az energia- és hálózati jellemzők, valamint a zavarok beszállítói láncra való tovább terjedése közötti különbségekre vezethető vissza. Kína (56 százalék) és Európa (53 százalék) közel kétszer olyan mértékben ki van téve az értékcsökkenés kockázatának, mint az Egyesült Államok (28 százalék) és az APMEA-régió (Ázsia és a Csendes-óceáni térség, Közel-Kelet és Afrika – 28%).

A tanulmány az éghajlati kockázatok által veszélyeztetett öt fő területet azonosít, a hűtést, az üzletmenet megszakadását, a fizikai károkat, a fűtési hatékonyságot és a szén-dioxid-költségeket. Egy éghajlati tényezőkkel kiigazított értékelési modell alkalmazásával a tanulmány a fizikai veszélyeket és az átállási kockázatokat diszkontált cash flow-hatásokká alakítja át, így ellenőrizhető, létesítményi szintű becsléseket adva az eszközérték-veszteségről.

Az elemzés szerint 2025-ben a globális természeti katasztrófákból származó veszteségek körülbelül 170 milliárd dollárral meghaladták a biztosítási fedezetet. Ez a különbség évente 6–10 százalékkal növekszik, így az éghajlati veszélyek erősödésével az eszközök tulajdonosai egyre nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Az adatközpontok üzemeltetői és tulajdonosai számára ez azt jelenti, hogy az éghajlati kockázatok egyre inkább kívül esnek a biztosítási fedezeten, ami még inkább rámutat arra, hogy mennyire fontos, hogy a klímaváltozással szembeni ellenállóképesség szempont legyen a létesítmények tervezésénél és üzemeltetésénél.

Az alkalmazkodás haszna

A kutatás megállapítja, hogy az éghajlati változásokkal szembeni ellenállóképesség érdekében végzett beruházások jelentős értéket képesek megóvni. A proaktív alkalmazkodás 150 milliárd dollár nettó védett értéket eredményez a meglévő létesítményeknél, ami minden tesztelt forgatókönyv szerint a kockázatnak kitett érték 30–39 százalékát teszi ki. Azok számára, akik már alkalmazzák az olyan intézkedéseket, mint a PPA-k (zöldáram-vásárlási megállapodás), a folyadékhűtés, a mikrohálózatok és az éghajlati szempontokat figyelembe vevő telephelyválasztás, a tanulmány pénzügyi keretrendszert is kínál, amivel számszerűsíthető, hogy ezek a lépések milyen mértékben növelik a védett eszközállományt.

„Az éghajlati kockázatot nem lehet beárazni anélkül, hogy felmérnénk azokat létesítményi szinten is. Ez a modell kiküszöböli ezt a vakfoltot, és részletes, ellenőrizhető értékeléseket állít elő, amelyek az egyes eszközöktől a globális portfóliókig terjednek, és közvetlenül felhasználhatók az alkalmazkodást segítő intézkedések meghozásához. A legellenállóbb létesítmények azok lesznek, amelyek olyan energiatechnológiával és intelligens rendszerekkel rendelkeznek, amelyekkel előre felmérhetik az éghajlati kockázatokat, alkalmazkodni tudnak hozzájuk és reagálni tudnak rájuk”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.

A teljes jelentés, melynek címe: „The Repricing of Compute: The Economics of Climate Risk and Resilience for AI-Era Capital”, innen tölthető le.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így csökkenthető a többszázmilliárd dolláros klímakockázat az adatközpontokban appeared first on Műszaki Magazin.