A világ vezető integrált vállalatirányítási rendszerének használatát és fejlesztését évek óta oktatják az egyetem hallgatóinak, a mostani együttműködéssel új szakterületeknek, kutatás-fejlesztési és innovációs közös projekteknek is utat nyitnak.

Az SAP Hungary és a Pécsi Tudományegyetem évek óta több területen eredményesen együttműködik. Az SAP kurzus az egyetem Természettudományi Karán a gazdaságinformatika szakon kötelezően teljesítendő, míg programtervező informatika szakon kötelezően választható tantárgy. Az alapképzésen túl, az SAP Hungary révén gyakorlatorientált képzésben vehetnek részt a hallgatók, így speciális tudással felvértezve találhatják meg helyüket a munkaerőpiacon.

A mostani megállapodással ezt emelik még magasabb szintre, a modern kor követelményeihez alkalmazkodó, a felsőoktatást és a gazdaságot erősítő együttműködés keretében. A megállapodás keretében az SAP Hungary támogatja az intézmény minőségi oktatását, az utánpótlás biztosítását, és ezzel javítja a hallgatók munkaerőpiacon való elhelyezkedési esélyeit, míg a PTE az SAP stratégiai utánpótlási célkitűzéseit erősíti azáltal, hogy az SAP tevékenységét és karrierlehetőségeit minél szélesebb körben megismerteti a hallgatókkal.

A felek a jövőben az informatikai oktatás mellett kiemelt figyelmet szentelnek az SAP számára releváns egyéb mérnöki es gazdasági képzésekkel összefüggő együttműködéseknek, innovációs projekteknek. A megállapodás olyan új lehetőséget is megnyit a felek számára, mint az egyetem kutatói kapacitásának bevonása a vállalati projektekbe, illetve az egyetem kutatói szaktudásának bevonása az SAP munkavállalóinak képzésébe, a másik oldalon pedig az SAP által biztosított vendégelőadók befogadása az egyetemi tantervekbe.

Az SAP Hungary és a PTE közös szakmai programok, konferenciák szervezésében, közös kutatási, oktatási pályázatokban történő részvételben is lehetőségeket lát, de egy speciális oktatási-kutatási szervezeti egység, külső tanszék létrehozásának a lehetősége is felmerülhet a jövőben.

„Az SAP újgenerációs, AI-jal támogatott megoldásainak használatához, és az új fejlesztésekhez egyedi tudásra és gondolkodásmódra van szükség, ezért kiemelt figyelmet fordítunk az utánpótlásképzésre és az egyetemi együttműködésekre. Mi olyan gyakorlati tudást és személetet tudunk az egyetemi képzésben biztosítani, amellyel a hallgatók a munkaerőpiacra lépésükkor azonnal érezhetik a kézzelfogható előnyöket a karrierjük megalapozásához”

– mondta el a megállapodás kapcsán Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Az SAP-val való együttműködés kapcsán dr. Trócsányi András, a PTE Természettudományi Kar dékánja kiemelte, hogy a hagyományos, mintegy évtizedes együttműködés a cég és a kar között új szintre tudott lépni az elmúlt három évben, az SAP munkatársai korszerű szemléletű, innovatív és gyakorlatorientált képzésfejlesztésben vesznek részt, ami jelentős kihívás ugyan minden félnek, de egyértelműen pozitív fogadtatásra talált a hallgatók körében. A kifejlesztett SAP-kurzusok népszerűségét látva a PTE más karainak hallgatói számára is elérhetővé tették a lehetőséget, ezzel szélesebb és sokszínűbb diákságot megcélozva. A kar és a vállalat együttműködésének közös sikere a második alkalommal megrendezett pécsi SAP nap, ahol partnercégek is megjelennek, ezzel sajátos nézőpontból megvilágítva a vállalatirányítási rendszer alkalmazási és fejlesztési lehetőségeit. Öröm az SAP-val történő együttműködés, ahol nyílt, őszinte, a kölcsönös előnyökre fókuszáló kooperáció alakulhatott ki.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post SAP Hungary – Pécsi Tudományegyetem együttműködés appeared first on Műszaki Magazin.

A közös innovációs projektek fókuszában az alternatív üzemanyagok kutatása és validálása, a hidrogén ipari felhasználási lehetőségeinek, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének vizsgálatai állnak.

Együtt az innovációért: a Széchenyi István Egyetem a jövőben közösen dolgozik innovatív fenntarthatósági projekteken a győri Audi Hungaria Zrt.-vel és a Szegedi Tudományegyetemmel. Az erről szóló együttműködési megállapodásokat csütörtökön írta alá dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke és dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke prof. dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel, Alfons Dintnerrel, az Audi Hungaria igazgatóságának elnökével, Robert Buttenhauserrel, az Audi Hungaria motorgyártásért felelős igazgatósági tagjával, valamint prof. dr. Szabó Gáborral, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány elnökével Zalaegerszegen, a ZalaZONE járműipari tesztpályán. A projektek az alternatív üzemanyagok kutatására és validálására, a hidrogén ipari felhasználási lehetőségeinek, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének vizsgálataira összpontosítanak.

Prof. dr. Palkovics László kiemelte: néhány éve még a tisztán elektromos meghajtásban látták a szakemberek a mobilitás jövőjét, de mára árnyaltabb lett ez a kép. Valamit tenni kell a meglévő járművek környezetbarátabbá tétele érdekében is, illetve vizsgálni kell a hidrogén üzemanyagként és energiatárolóként való alkalmazásának lehetőségeit. A miniszter jelezte: a kormány által két éve meghirdetett klíma- és természetvédelmi akcióterv egyik fő eleme a közlekedés zöldítése. Az elmúlt időszakban több mint 15 ezer elektromos meghajtású jármű beszerzését támogatták pályázati formában, illetve alig egy év alatt 28 ezerről 43 ezerre nőtt a zöldrendszámos járművek száma.

Dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte: A Széchenyi István Egyetemen összpontosuló tudás és innovációs potenciál a régió és az ország gazdasági fejlődésének egyik hajtóereje.

„Intézményünk célja, hogy az ipari szereplőkkel folytatatott együttműködésekkel még hangsúlyosabb szerepet vállaljon a gazdasági és a tudományos szféra összekapcsolódásában egy olyan innovációs ökoszisztéma megteremtésével, amely elősegíti a vállalatok versenyképességének növelését. Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával indított kutatási projekteknek köszönhetően új dimenzióba léphet az Audi Hungariával meglévő példaértékű, stratégiai partnerségünk, erősíthetjük kapcsolatainkat a Szegedi Tudományegyetemmel, valamint hozzájárulhatunk az autóipar és hazánk fejlődéséhez“

– fűzte hozzá dr. Knáb Erzsébet.

„Az Audi Hungaria új Next level stratégiájában célul tűzte ki, hogy új szintre emeli tevékenységeit, hogy ezáltal hosszú távon biztosítsa a vállalat sikerességét. Ez a törekvés a tudományos kooperációk területére is érvényes. Vállalatunk már évek óta sikeres együttműködést folytat a Széchenyi István Egyetemmel, amelyet a ma aláírt együttműködési megállapodással még szorosabbra fűzünk. Hiszem, hogy szakembereink tapasztalata és az egyetemen koncentrálódó tudás, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatása olyan innovatív és jövőbe mutató megoldásokat eredményeznek, amelyek hozzájárulnak vállalatunk és az egész ország versenyképességének erősítéséhez“

– fogalmazott Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke.

Prof. dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány elnöke örömét fejezte ki, hogy egy ilyen jövőbe mutató fejlesztés részesei lehetne.

„Egyrészt egy olyan témacsoporton fogunk dolgozni, ami közvetlenül a meghajtással, a motorokkal kapcsolatos, valamint egy másikon, amely az alternatív üzemanyagok előállításól szól. Mindez jó példa arra, hogyan lehet intézményünk kompetenciáit kombinálni, hasznosítani”

– fogalmazott. Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese elmondta: kifejlesztenek egy európai szinten is egyedi, flexibilis kísérleti üzemet, amellyel validáltan, ipari körülményeket szimulálva tudják tesztelni és minősíteni a különböző katalizátorokat, reaktorokat, cellákat a szintetikus üzemanyagok előállítása során.

Robert Buttenhauser, az Audi Hungaria motorgyártásért felelős igazgatósági tagja ismertette: különböző kutatási projektek keretében vizsgálják az alternatív, közöttük a szintetikus üzemanyagok fejlesztését és validálását. Ennek keretében vizsgáljuk és pilotálják a hidrogén ipari felhasználásának lehetőségeit is. Emellett kiemelt hangsúlyt fektetnek a szén-dioxid-semlegesítés átfogó folyamatának kutatására és megvalósítására. Dr. Palkovics László Amand, a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának professzora kifejtette: a projekt része egy kísérleti, fenntartható üvegházi környezet kialakítása is, a légkörből megkötött szén-dioxid hasznosításának kutatására. Ennek hátterében az áll, hogy a magas szén-dioxid-szint akár 30 százalékos termésnövekedést is eredményezhet.

A közös innovációs projektek a tervek szerint 2025-ben zárulnak le.

A Széchenyi István Egyetem az ünnepélyes aláírásokhoz kapcsolódóan demonstrálta, hogy egyre erőteljesebben van jelen a ZalaZONE-on. Az intézmény Járműipari Kutatóközpontja (JKK) a Digitális Fejlesztési Központtal (DDC) és a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) közösen elvégzett kutatás-fejlesztés egy szeletét villantotta fel: a jelenlévők láthatták, ahogy egy önvezető autó beavatkozás nélkül, autonóm módon kikerült több, járművekből álló akadályt, illetve amikor ezt egy drónnal kiegészülve, annak szenzoros adatait felhasználva tette ugyanezt. A JKK ZalaZONE-részlege a későbbi ipari kutatás-fejlesztési feladatokra készülve egy radar-keresztmetszetmérést is bemutatott. Emellett a vendégek egy különleges, Talaris Kft. és az egyetem közös fejlesztése alatt álló láb interfész alkalmazást is láthattak, ahol Lévay György egyetemi kutató, Magyarország mesterséges intelligencia nagykövete kizárólag a lábai használatával vezetett egy nagy méretű Hexacoptert. Végül a program egy egyedi fejlesztésű, látványosan nagy dinamikára képes FPV (first-person-view) drón bemutatójával zárult, ahol a pilóta a gépről továbbított élőkép segítségével irányította a repülést.

The post Együttműködik a Széchenyi István Egyetem, az Audi és a Szegedi Tudományegyetem appeared first on Műszaki Magazin.

Testreszabott, mesterséges intelligenciával „tanított” művégtagok, háromdimenziós nyomtatással készülő csont- és porcpótlások vagy az elektromos készülékek által kibocsátott sugárzások hatásának mérése – csak néhány ízelítő a kutatott területek közül. A Tématerületi Kiválósági Programban a hétköznapi életminőségünket javító és a betegek gyógyulási esélyeit növelő fejlesztéseken mérnökök és orvosok közösen dolgoznak.

A XXI. századi tudományban az igazán komoly lépések megtételéhez már több szakterület szoros együttműködésére van szükség. Ez a felismerés hívta életre a Pécsi Tudományegyetem Tématerületi Kiválósági Programját, amelyben már működő és új kutatócsoportok szakterületeiket összehangolva keresik az orvosi és műszaki innováció új lehetőségeit. A Centre for Biomedical Engineering and Innovation névre keresztelt együttműködés két fő csapásiránya a műszaki és informatikai megoldások orvostudományi alkalmazása és az emberek életminőségét javító technológiák keresése.

A szerteágazó kutatások egyik csomópontja a rendkívül sokoldalúan felhasználható háromdimenziós nyomtatás. A legígéretesebb fejlesztések közé tartozik egy úttörő végtagprotézis, az Ember Arm projekt. Ez a betegre szabott, teljesen egyedi beállításokat ötvözi a gyors, olcsó és egyszerű gyártástechnológiával. A művégtagok váza és borítása 3D nyomtatással készül, így bármilyen méret és dizájn legyártható. Az eszköz ráadásul egy mesterséges intelligencián alapuló program segítségével tanítható: nem a betegnek kell megtanulnia, hogyan igazítsa izomműködését a protézis rögzített beállításaihoz, hanem utóbbi tanítható használója viselkedési szokásainak figyelembevételével. Ennek köszönhetően egyszerűbb lesz a bonyolult alakú tárgyak megfogása és változatosabb mozgásformák végezhetők el.

Egy másik, kimondottan ígéretes terület a bioprinting avagy szövetnyomtatás. A mesterségesen előállított emberi szövettenyészetek gyakorlati haszna óriási a klinikai alkalmazásban és a kutatásban is. Lehet velük betegségeket modellezni, gyógyszerkutatáshoz kapcsolódó toxikológiai vizsgálatokat végezni, sőt a betegekbe beültethető csont- és porcpótlások is készíthetők.

Egy mérnökcsoport a sugárzott elektromágneses zavarok mérésével foglalkozik. Lényegében minden, elektromos áramköröket tartalmazó berendezés kibocsát valamekkora sugárzást, ami hatással van a környezetében lévő többi eszközre. Ez a hatás többnyire észrevehetetlen, de például a nagy precizitást igénylő orvosi műszerek esetén minimális módosulásoknak is nagy jelentősége lehet. A kutatók ezért szabadtéren és úgynevezett GTEM cellákban, vagyis sugárzásmentes laboratóriumi térben is vizsgálnak elektromos berendezéseket. A megszerzett ismeretek kulcsfontosságúak lesznek az orvostechnikai eszközök jövőbeni fejlesztéséhez.

A fenntarthatóságot szolgáló innováció a betonhulladékok újrahasznosítását hatékonyabbá tevő anyagvizsgálati módszer kifejlesztése. A kutatások várható eredményeképpen lehetővé válik ennek az alapvetően rossz minőségű hulladéktípusnak a közvetlen ipari alkalmazása és ezzel együtt a piaci hasznosítása. Ezzel csökken a betonhulladék tárolásával járó környezeti terhelés és a gazdaságba való visszaforgatásával egyéb erőforrásokat is ki lehet váltani.

A Tématerületi Kiválósági Program egyik járulékos eredménye, hogy a pécsi egyetem akkreditáltatta a Biomedical Engineering mesterszintű egyetemi képzést a szakmai utánpótlás biztosítása érdekében. Az összesen tizenöt kutatócsoport pedig nem szigetszerűen működik, hanem aktívan kooperálnak egymással, hazai és külföldi egyetemekkel és az eredményeiket potenciálisan hasznosító vállalkozásokkal is.

The post Gondolkodó protézistől a beton újrahasznosításáig appeared first on Műszaki Magazin.