A 2026. május 19-én indított szonda olyan folyamatokat tanulmányoz, amelyek alapvetően meghatározzák az űridőjárást, és amelyek hatással lehetnek a műholdas kommunikációra, a navigációs rendszerekre, valamint az elektromos hálózatokra is.

A Földet egy kiterjedt mágneses tér, a magnetoszféra védi a Napból folyamatosan érkező töltött részecskéktől, az úgynevezett napszéltől. Ez a láthatatlan védőpajzs azonban folyamatosan kölcsönhatásban áll a napszéllel, különösen akkor, amikor a Nap fokozott aktivitást mutat. A napkitörések és koronakidobódások során hatalmas mennyiségű energia és részecske jut a bolygóközi térbe, amelyek elérve a Földet geomágneses viharokat idézhetnek elő. Ezek a jelenségek nemcsak látványos sarki fényeket okozhatnak, hanem zavarokat is a kommunikációs, navigációs és energiaellátó rendszerek működésében.

A SMILE küldetés különlegessége, hogy a korábbi missziókkal szemben nem csupán helyi méréseket végez, hanem globális képet ad a magnetoszféra működéséről. A fedélzeten működő négy tudományos műszer – a lágy röntgenteleszkóp (SXI), az ultraibolya kamera (UVI), az ionanalizátor (LIA) és a magnetométer (MAG) – egyszerre figyeli a napszél jellemzőit, a Föld mágneses terének változásait, valamint a sarki fények kialakulását. Az SXI műszer elsőként készít globális röntgenfelvételeket a magnetoszféra külső határfelületeiről, így a kutatók valós időben követhetik nyomon, hogyan alakítja át a napszél a Föld mágneses környezetét.

A küldetés egyik legfontosabb tudományos célja annak megértése, hogy a napszélből származó energia milyen folyamatokon keresztül jut be a magnetoszférába, és miként vezet geomágneses viharok kialakulásához. A kutatók reményei szerint az új megfigyelési módszerek révén pontosabban modellezhetők lesznek ezek a folyamatok, ami jelentősen javíthatja az űridőjárási előrejelzések megbízhatóságát.

A SMILE egy speciálisan kialakított, erősen elnyújtott elliptikus pályán kering, amely lehetővé teszi, hogy hosszú időn keresztül figyelje a Föld teljes mágneses környezetét. Az így gyűjtött adatok nemcsak a Nap–Föld kapcsolat jobb megértését szolgálják, hanem hozzájárulhatnak a kritikus infrastruktúrák védelméhez is. A műholdas rendszerek, a globális navigációs hálózatok és a villamosenergia-ellátás egyre nagyobb mértékben függ az űrkörnyezet állapotától, ezért az űridőjárás pontosabb előrejelzése ma már nemcsak tudományos, hanem gazdasági és technológiai szempontból is kiemelt jelentőségű.

A SMILE misszió várhatóan új fejezetet nyit a Nap és a Föld közötti kapcsolatok kutatásában. Az ESA és a CAS együttműködésében megvalósuló program első alkalommal teszi lehetővé a magnetoszféra globális léptékű megfigyelését, ami alapvetően járulhat hozzá a napviharok, a geomágneses viharok és az űridőjárás működésének mélyebb megértéséhez.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új korszak kezdődhet az űridőjárás előrejelzésében appeared first on Műszaki Magazin.

Kína legújabb kezdeményezése ezt a szemléletváltást tükrözi: a kínai Tudományos Akadémia Mechanika Intézetének kutatói egy olyan felfújható orbitális gyártómodult fejlesztettek ki, amely lehetővé teheti a gyártási folyamatok közvetlen végrehajtását Föld körüli pályán.

A mikrogravitáció sajátos fizikai környezete jelentős előnyöket kínál bizonyos iparágak számára. A súlytalanság csökkenti az anyagok ülepedését és a nem kívánt áramlásokat, ami különösen fontos a nagy tisztaságú félvezetők, speciális kristályok és optikai anyagok előállításában. Hasonló előnyök mutatkoznak a biotechnológiai kutatásokban is, ahol egyes fehérjestruktúrák és gyógyszerhatóanyagok stabilabb formában hozhatók létre az űrbeli környezetben.

A megoldás egyik legfontosabb eleme a felfújható szerkezet alkalmazása, amely az indítás során minimális helyet igényel, pályára állítás után azonban jelentősen megnövelt belső térfogatot biztosít. Ez a megközelítés költséghatékonyabbá teszi az orbitális infrastruktúra kiépítését, és hosszabb távon modulárisan bővíthető űrgyártó rendszerek kialakítását is lehetővé teszi. A technológia jól illeszkedik Kína átfogó űrstratégiájába, amely az űrállomási program és a holdkutatás mellett egyre nagyobb hangsúlyt helyez az űrgazdaság ipari alapjainak megteremtésére.

Az orbitális gyártás nem csupán technológiai kísérlet, hanem stratégiai jelentőségű lépés is. Azok az országok, amelyek képesek az űrben történő ipari termelés stabil és gazdaságos megvalósítására, meghatározó szereplőivé válhatnak a jövő globális űrgazdaságának. Kína fejlesztése egyértelműen jelzi, hogy az ipari verseny egy része a következő évtizedekben már nem a Földön, hanem a világűrben dőlhet el.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gyárak az űrben appeared first on Műszaki Magazin.

A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet közlése szerint a HUNOR-programban például egy olyan kísérletet végeznek el, amely nemcsak az űrkutatásban, hanem a robotikában és az orvostudományban is hasznosítható eredményeket hozhat.

A Kapu Tiborral zajló HUNOR-program egyik kiemelt kísérlete az úgynevezett IMU-DRS (Dead Reckoning in Space) navigációs vizsgálat. A projektet a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet koordinálja, és célja a gyorsulásmérők és giroszkópok működésének tanulmányozása súlytalanságban. Ezek a szenzorok világszerte jelen vannak az orvostechnikában, a robotikában, a videójáték-iparban, repülőszimulátorokban vagy akár fitneszeszközökben is.

A kísérlet tudományos jelentősége abban áll, hogy a Földön kalibrált műszerek az űrben másképp viselkednek. A súlytalanságban nincs zavaró gravitációs gyorsulás, így a műszerek csak a tényleges mozgást rögzítik – ez különösen értékes tapasztalatot jelenthet a jövő navigációs rendszerei számára. Tehát ez az amit vizsgálnak.

A program első szakaszában a magyar űrhajós egy mobileszközt használva különböző mozdulatokat végez, miközben egy speciálisan fejlesztett alkalmazás rögzíti az érzékelők által mért adatokat. Ezeket az adatokat ezután a Földre sugározzák, majd kísérletet tesznek arra, hogy az űrhajós mozgását rekonstruálják a szenzorok alapján.

Az adatokat ezt követően a Földre sugározzák, hogy kiértékelhessék, elemezhessék őket. A második fázisban pedig megkíséreljük a mobileszköz által leírt pályákat rekonstruálni

– ismertette a projekt részleteit Dr. Kornyik Miklós, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatója, a kísérlet vezetője.

A vizsgálatok nemcsak az ISS működésében jelenthetnek előrelépést – például a dokkolások vagy karbantartási manőverek során –, hanem a jövőbeli űrbéli felfedezések alapját is képezhetik. Mivel a Holdon vagy a Marson nincsenek GPS-hálózatok, az önálló szenzoros navigáció kulcsfontosságú lesz a felszíni mozgások során.

A kutatás hosszabb távú céljai között szerepel egy miniatűr űrdrón megépítése is, amely kézi és automatikus vezérléssel egyaránt képes lenne manőverezni. Ez a drón nemcsak tesztkörnyezetben, hanem a Nemzetközi Űrállomás körüli karbantartási feladatokban is bevethető lehetne.

A kutatóintézet szerint az IMU-technológiával kapcsolatos eredmények a földi alkalmazások fejlesztésében is nagy jelentőséggel bírhatnak, hozzájárulva az orvosi diagnosztikák, a rehabilitációs technikák, valamint a mesterséges intelligenciát használó robotika fejlődéséhez.

Forrás: HUN-REN

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kapu Tiborék egyik legfontosabb kísérlete az űrben appeared first on Műszaki Magazin.

A hallgatók az intézmény győri kampuszának tetejére telepített antennával fogták be az MRC 100 műholdat, amelyen az egyetem kommunikációs panelje is helyet kapott.

A Széchenyi István Egyetem Jedlik Ányos Gépész- és Villamosmérnöki Szakkollégium SZE-SAT szekciója nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy a műholdon belüli adatkommunikáció fejlesztése érdekében megalkosson egy 30-szor 30-szor 3 milliméteres panelt, amely rövid szöveges üzeneteket sugároz a Földre.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) MRC 100 műholdját június 12-én sikeresen fellőtték a világűrbe, amelyen a győri egyetem saját fejlesztésű kommunikációs modulja is helyet kapott. Az Elon Musk nevéhez kötődő amerikai SpaceX Falcon 9 elnevezésű rakétájával útjára indított eszköz június 22-én 15:11 perckor pályára állt. Az akkumulátoroknak kellett egy kis idő, míg a műhold napelemei feltöltötték őket, ezután volt csak lehetséges a beüzemelése.

„A Széchenyi István Egyetem SZE-SAT hallgatói csapata az elmúlt időszakban hatalmas munkát végzett, először a műholdra fejlesztett aprócska, mindössze 2,1 gramm súlyú kommunikációs modul megalkotásával és tesztelésével, majd a győri kampusz tetejére telepített antennák beállításával. Ezekkel tudjuk követni a műholdat, illetve fogadni a saját magunk által előre betáplált üzeneteket. Örömmel jelentem, hogy a BME, a Széchenyi-egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem együttműködésével megvalósult projektben az általunk fejlesztett eszköz működik, sugározza az üzeneteinket. A műholdat már magunk is befogtuk, most az üzeneteink detektálásán dolgozunk”

– árulta el Marton Gábor, aki a Széchenyi-egyetem egykori hallgatójaként, címzetes mesteroktatójaként koordinálta a modult elkészítő és tesztelő hallgatói csoport munkáját.

A modullal a csapat elsődleges célja – mikrokontrellerek űrbeli működésének vizsgálata mellett – az volt, hogy a fellövés után az előre leprogramozott üzenetek foghatók legyenek a Földön. Mivel ez sikerült, mostantól bárki dekódolhatja Győr és az egyetem, a SZE-SAT labor, illetve a készítők nevét is. A széchenyis hallgatók azt tekintenék igazán nagy sikernek, ha a műhold teljes működése alatt foghatók lennének ezek a jelek.

„Az eredmény eléréséhez összehangolt csapatmunkára, a hallgatók, elszánt, áldozatos munkájára volt szükség”

– fogalmazott Marton Gábor, aki köszönetet mondott a segítségért dr. Filep Bálintnak, a Széchenyi István Egyetem elnökének, prof. dr. Horváth Zoltánnak a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki kar dékánjának, dr. Borbély Gábornak, a Távközlési Tanszék vezetőjének, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak.

A SZE-SAT tagjainak eltökélt szándéka, hogy tovább folytassák az űrkutatással kapcsolatos fejlesztéseket, és a jövőben saját műholdat juttassanak a világűrbe. Az űreszköz építése már meg is kezdődött.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az űrből sugároz jeleket a hallgatók által fejlesztett modul appeared first on Műszaki Magazin.

Mintegy 16 milliárd fontos beruházást indított Nagy-Britannia, mellyel 2050-re karbonmentes energiaellátást szeretnének elérni a szigetország számára – írja a Rakéta.hu cikkében. A jelen megbízás lenne, aminek megvalósíthatóságáról a Frazer-Nash Consultancy tanácsadócég közölte az eredményeiket. A projektet a Space Energy Initiative vezeti.

Az űrnaperőmű napelemei egy közel 5 kilométer hosszú objektumként állnának Föld körüli pályára. A tükrök 1,7 kilométer szélességben irányítanák a napsugarakat 60 ezer napelemre. Az energia rádióhullámok formájában visszasugárzódna a Földre, ahol egy tengerre telepített nagyméretű antenna fogná a jelet. Az erőmű a számítások szerint egy atomerőművel azonos mennyiségű energiát lenne képes kitermelni.

Az összeszerelésre a nagy méret miatt várhatóan az űrben kerül sor. Sok technológiai kérdés még válaszra vár, de az eddig publikált eredmények alapján az első ilyen naperőmű 2040-re készülhet el.

Forrás: Időkép

The post 2040-re akár meg is épülhet az első űrnaperőmű appeared first on Műszaki Magazin.

Ez az a folyamat, amely a gyakori megerőltető mozgások miatt a legkevésbé népszerű a munkavállalók körében. Emiatt az elosztóközpontokban működő nagyvállalatok ezt a feladatot ipari robotokra bízzák. De mi a helyzet a kisebb vállalatokkal? Ők a költségek optimalizálása érdekében termékekkel teli raktárakat szeretnének üzemeltetni, ezért gyakran nincs helyük a nagyméretű robotoknak. Pontosan ezért vannak a piacon az együttműködő robotok: rugalmasságuk különösen a kis- és középvállalkozások számára hasznos.

A dinamikusan változó logisztikai iparnak köszönhetően, ma már számos vállalat és vállalkozás számára elérhetőek integrált automatizálási megoldások. Ilyen például az e-kereskedelmi iparág, ahol a webáruházak közvetlenül a vásárlóknak küldik a csomagokat. Ez általában azt jelenti, hogy a raktárból egyszerre egy vagy több megrendelést kell felvenni. Az ilyen típusú megrendelések kezelése nem jelent problémát egy együttműködő robot – azaz kobot – számára.

Szabadalmaztatott kialakításának köszönhetően a kobot képes az alkalmazottak mellett dolgozni. A beállításoktól függően különböző fokú autonómiával rendelkezik, az egyes műveletek során pedig gondos kockázatértékelést végez. Úgy működik, mint egy normál ipari robot, és megáll, ha egy alkalmazott egy bizonyos közelségbe kerül. Ha egy dolgozó a közelében van, csökkenti a sebességét és a teljesítményét. Ez lehetővé teszi, hogy a robot folytassa a munkát, miközben biztosítja a kezelő biztonságát.

A raktárakban nincs idő hosszú tárolási időkre. A jó hír az, hogy a legtöbb együttműködő robot már a dobozból azonnal üzembe helyezhető. Viszonylag kis súlyuknak köszönhetően a kobotok asztalra, mennyezetre vagy egyéb szűk helyekre is felszerelhetőek. A hagyományos ipari robotok nagyobbak, központi számítógépeket, biztonsági berendezéseket és kerítéseket igényelnek. Ez elég jelentősen korlátozza azt a helyet, ahová ezek a megoldások beépíthetők. Egy nagy elosztó raktárban, vagy egy hatalmas gyártócsarnokban van hely egy ilyen megoldásnak, de a kisebb vállalkozások gyakran nem rendelkeznek ilyen lehetőséggel.

A kobotok másik előnye, hogy a végszerszám, azaz a robotnak a termékkel érintkező része könnyen cserélhető. A robotokat előre be lehet programozni különböző feladatokra, így a végszerszám cseréje után a kezelő egyszerűen kiválaszthatja a megfelelő feladatot a tanítópaneléről (teach pendant). (Például, a L’oreal egyik külföldi üzemében a termékek dobozolásában segítenek a UR kobotjai, de természetesen számos más feladatra is alkalmasak ezek az ügyes kis gépek.)

The post Együttműködő robotok a gyártásban és az anyagmozgatásban appeared first on Műszaki Magazin.

Tartósan kiváló eredmények fenntartása az ismétlődő csavarozási és behelyezési feladatok során összetett kihívást jelent az emberi munkaerő számára.

Ezek a feladatok gyakran különböző helyzetekben, irányban és magasságban történnek, a különböző csavarok behajtása pedig különböző nyomatékot igényel. Mindemellett ezek a munkafolyamatok gyakran ismétlődnek és megterhelőek, különösen, ha a munkavállalóknak a gyártási folyamat során nagy és nehéz szerszámokat kell kezelniük a csavarok behajtására.

Az autógyártók számos összeszerelési feladathoz alkalmaz kobotokat, beleértve olyan feladatokat is, amelyek emberi munkaerővel való szoros együttműködést kívánnak meg.

Az együttműködő robotok – vagy „kobotok” – használata számos előnyt biztosít a csavarozási feladatok automatizálásában. A kobotok az emberi munkaerőnél gyorsabban és pontosabban képesek áthelyezni eszközeiket, ami egyaránt jelenti a termelés és a minőség növekedését. A kobotok előnye az erőérzékelés is, ami lehetővé teszi, hogy „megérezzék”, mikor kell befejezni a behajtást, kiküszöbölve a nyomaték túlzott alkalmazásának problémáját, amely túl gyakran fordul elő, manuális csavarbehajtás esetén. Ezenkívül a hétköznapi összeszerelési munkák automatizálása az együttműködésen alapuló automatizálás révén jobb környezetet biztosít a meglévő munkavállalók számára, akik felszabadulnak az ismétlődő, megterheléssel járó, esetenként sérüléshez vezető munkák alól és ezáltal több hozzáadott értéket képviselő feladatok elvégzésére lesznek képesek.

A kobotok sokoldalúsága minden esetben értékes tulajdonság, mert lehetővé teszi a gyártók számára, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a különböző körülményekhez. A jelenlegihez hasonló globális bizonytalanság idején kivételes megnyugvást jelent az a tudat, hogy automatizálással kapcsolatos befektetéseket széles körben lehet alkalmazni és átcsoportosítani.

A munkaerő, valamint az ütemidő miatt felmerülő többletköltségek csökkentésének szükségessége arra késztette az autóóriás Nissant, hogy lenyűgöző yokohamai üzemének két gyártósorán UR10-es kobotokat telepítsen. Az összeszerelési feladatok elősegítésére a kobotokat először a hengerfejben lévő vezérműtengelyeket tartó pántok csavarjainak meglazítására alkalmazták.

„Kobotjaink sokoldalúságát kihasználva, a motorblokk-szívócsatornák behelyezésének folyamatában kerültek alkalmazásra, ahol emberi munkaerővel szoros együttműködésben dolgoztak. Azáltal, hogy az robotot bárhová el tudjuk vinni, ahol az ütemidő-túllépés tapasztalható, olyan gyártóberendezések létrehozásán gondolkodunk, amelyek rugalmasan reagálhatnak a helyzetre”

– mondta Hai Onishi, a Nissan gépészeti részlegének csoportvezetője.

The post Kobotok és az összeszerelés appeared first on Műszaki Magazin.

Az ActiNav egyidejűleg kezeli a vizualizálást, az ütközésmentes mozgástervezést és az autonóm valós idejű robotvezérlést, ezzel kiküszöbölve az ömlesztett áruk mozgatásához kapcsolódó komplexitást és kockázatot.

Az ömlesztett áruk mozgatásának bonyolultsága az egész ipar számára nagyon jól ismert, hatalmas erőfeszítéseket igényel mind az egységesítés és a programozás terén. Manapság a legtöbb ömlesztett áru mozgatásához készült termék kizárólag azok vizuális aspektusára helyezi a hangsúlyt, és gyakran több száz további programozási sorra van szükség a kiválasztás és az áthelyezés helye közötti különbség áthidalására – különösen, ha az „áthelyezés” nem csupán egyik dobozból a másikba történő pakolást jelent, hanem az alkatrészek pontos beillesztését egy eszközbe, például egy lámpatestbe, további feldolgozás céljából.

Az ActiNav egyesíti a valós idejű autonóm mozgásvezérlést, az együttműködő robotikát, a tárgyak vizuális felismerését és az érzékelőket egy egyszerűen használható, gyorsan telepíthető és költséghatékony készletben. A rendszer nem igényel vizuális vagy robotprogramozási ismereteket, hanem a „bemutatás alapú tanítás” elvén alapszik, amely a UR kobot érintőképernyős táblagépébe integrált hatlépéses, telepítő program által vezérelt beállítási folyamat. Az ActiNav gyorsan és könnyen telepíthető a gyártó vállalatok házon belüli automatizálási csapata által vagy a UR disztribútorának vagy integrátorának segítségével a nagyobb termelékenység, minőség és hatékonyság elérés érdekében.

„A gépkiszolgálás mindig az egyik legalapvetőbb alkalmazás volt az együttműködő robotkarok esetében. Egy fontos piaci igényt fedeztünk fel egy egyszerű megoldás iránt, amely lehetővé teszi a UR kobotok számára, hogy önállóan megtalálják és kiválasszák az alkatrészeket a mély dobozokból és precízen egy gépbe helyezzék. Ez nem válogatás és elpakolás, ez pontos választás és részorientált elhelyezés.”

– Jim Lawron a Universal Robots termék- és alkalmazásmenedzsment vezetője.

Az ActiNav a UR disztributor hálózatán és az új UR+ Application Kits felületen keresztül érhető el, amely a kobotok területén úttörő vállalat sikeres UR+ ökoszisztémájának kibővítése olyan alkatrészekkel, amelyek igazoltan tökéletesen működnek az UR kobotokkal. Más UR+ alkalmazáskészletekhez hasonlóan az ActiNav-ot is alapos alkalmazási ismeretekkel fejlesztették ki, amelyekkel kiküszöbölik a mérnöki munka duplikációját a széles körben használt alkalmazások telepítésekor. Az ActiNav az UR UR5e és UR10e e-Series kobotjaival, a UR + alkalmazással vagy a felhasználó által meghatározott végeffektorral és alkalmazásspecifikus kerettel vagy rögzítőelemekkel működik együtt. A készlet magába foglalja az Autonomous Motion Module (AMM) és az ActiNav URCap felhasználói felület szoftverét, valamint a választható 3D érzékelőket.

Bár a gépkiszolgáló állomások automatizálásának különféle módjai vannak, amelyek közül sok magában foglalja a rekeszek, tároló adagolók vagy szállítószalagok működtetését abból a célból, hogy az alkatrészek a gépekhez jussanak, Lawton elmagyarázza, hogy az ActiNav hogyan tudja megkerülni ezt a lépést.

,,Az áruk gyakran már a tárolókba érkeznek, tehát a legrugalmasabb és legmérhetőbb lehetőség az, hogy ezeket az ömlesztett árukkal teli tartályokat a géphez szállítsa, majd közvetlenül a tárolótartályból vegye ki és helyezze a gépbe”

– mondja.

,,Ez minimalizálja a szükséges alapterület nagyságát és csökkenti az alkatrész-specifikus szerszámkészlet szükségességét.”

Az ActiNav önállóan illeszti be az alkatrészeket CNC-be vagy olyan feldolgozógépekbe, amelyeket fúráshoz, sorjázáshoz, hegesztéshez, vágáshoz vagy menetfúráshoz használnak. A nagy felbontású 3D-s érzékelő és a CAD illesztés lehetővé teszi az ActiNav Autonomous Motion Module (AMM) által biztosított nagy pontosságú válogatásokat. Ez a rendszer meghatározza, hogy miként kell kiválasztani az árut, majd irányítja a robotot, hogy válasszon egyet, és ezt minden alkalommal a helyes készülékbe rögzítse. Az autonóm mozgásvezérlés lehetővé teszi, hogy az ActiNav több alkatrész tárolására alkalmas mélyebb tárolókban is alkalmazható legyen, ami az önálló ömlesztett áruk mozgatására szolgáló rendszereknek problémát jelentene.

Az IDC robotikával foglalkozó kutatási csoport igazgatója, Remy Glaisner, szoros figyelemmel kíséri az automatizált gép kiszolgálási megoldások piacát.

“Manapság a technológiai felhasználók mindennél jobban meg szeretnék őrizni az üzleti műveleteik integritását és folytonosságát”

– mondja.

„Ebben az összefüggésben a gyorsan alkalmazkodó robotrendszerek integrációjának vagy átcsoportosításának egyszerűsítése meghatározó képességgé válik a gyártók és más ipari felhasználók számára. Az ActiNav sok szempontból új szintre emeli az intelligens rendszerek jövőjével kapcsolatos működési elvárásokat.”

Az ActiNav jelenleg az Egyesült Államokban, Mexikóban és Kanadában érhető el, de idén sor kerül a nemzetközi bevezetés bejelentésére is.

The post Az Universal Robots bevezeti az ActiNav-ot appeared first on Műszaki Magazin.

A mai napon Simon Kollerup, Dánia ipari, pénzügyi és gazdasági minisztere bejelentette, hogy hol lesz az új székhelye a virágzó dán robotikai ipar két kiemelkedő képviselőjének, a Mobile Industrial Robots-nak (MiR) és az Universal Robots-nak (UR). A vállalatok egy 32 000 m²-es új „cobot központon” fognak osztozni Odense városában, Dánia gyorsan bővülő robotikai központjának szívében.

A Mobile Industrial Robots (MiR) és az Universal Robots (UR) közös anyavállalatuk, a Teradyne, pénzügyi támogatásával 50000 m² építési területet szerzett Odense-ben, ahol 36 millió dollár befektetéssel egy nagy cobot központot építenek fel a világ „cobot fővárosában”. Az együttműködő robotok, másnéven cobot-ok az egyik leggyorsabban fejlődő terület az ipari automatizációban. A cobotok olyan felhasználóbarát robotok, amelyek biztonsági ellenőrzés nélkül tudnak szorosan együttműködni az emberekkel, ezzel javítva a munkakörnyezetet és a termelékenységet.

Az új cobot központ támogatja a Teradyne küldetését abból a célból, hogy tovább erősítse a MiR és a UR által kialakított világszerte jelentős vezetői szerepét.

„A MiR és a UR vezeti világszinten az együttműködő robotikai forradalmat, amely automatizálási megoldásokat kínál bármilyen méretű vállalat számára. Teradyne továbbra is folytatja agresszív befektetéseit új termékeinek, megoldásainak, értékesítési csatornáinak fejlesztésével, és ez az új létesítmény is a növekedési stratégiánk kulcseleme,”

– mondta Mark Jagiela a Teradyne elnöke és vezérigazgatója.

„Találtunk valami nagyon különlegeset Dániában. Az innovatív ipari formatervezés egyesítése, a gyakorlati üzleti szemlélettel egy tökéletes kombinációt hozott létre ennek a feltörekvő iparágnak a  számára. Az a képesség, hogy a robotok felhasználóbarát módon dolgozzanak együtt az emberekkel, olyan amivel ilyen formában még nem találkoztunk máshol a világon, és nagyon örülünk, hogy bővíthetjük lehetőségeinket Odenseben is.”

Ez nem az első eset, hogy a MiR és a UR tulajdonosa pénzügyi támogatást biztosít a dániai robotika fejlesztésére. Ezidáig a Teradyne több, mint fél milliárd dollárt fektetett be a két új, gyorsan fejlődő robotikai vállalatba.

A munkahelyek további növekedése várható

Az építkezés Odense ipari negyedében, a UR jelenlegi központjának közelében található, amely így szintén az új cobot központ része lesz. A két vállalat önálló egységként folytatja a munkát azzal a céllal, hogy az új alkalmazottak bevonzásával elősegítsék az elkövetkező években várható folyamatos növekedésben rejlő lehetőségek kiaknázását.

„Dániának jelentős vezető szerepe van a cobotok globális piacán. Így teljesen érthető, hogy befektetünk a világ legnagyobb robotikai központjába, Odense-ben.”

-mondja Thomas Visti, a Mobile Industrial Robots vezérigazgatója.

„Az erős, professzionális környezet biztosítása kiváló berendezésekkel teszi lehetővé számunkra, hogy bevonzuk a tehetségeket a világ minden tájáról.”

A MiR 100 új alkalmazottat, a UR 280 új munkavállalót vett fel az utóbbi két évben. Ma a két vállalatnak egymástól függetlenül 160 illetve  450 alkalmazottja van Dániában. A UR munkavállalók közel 700-an vannak világszerte, míg a MiR alkalmazottjainak száma globálisan 220 fő körül van.

Egyedülálló adottságok Dániában

Jürgen von Hollen, a Universal Robots elnöke óriási potenciált lát a cobot piacban. „Az ABI Research szerint a piac várhatóan 12 milliárd dollár összeértékkel fog növekedni 2030-ra. A dán cobotok iránti kereslet már most azt mutatja, hogy kezdjük kinőni a jelenlegi irodáinkat Odense-ben, mind a UR-nál és a MiR-nél.”

– mondja a UR elnöke.

„Odense ökoszisztémájában kimagasló lehetőségek vannak és örülünk, hogy lehetőségünk van hosszútávon befektetni az egyedülálló robotikai környezetbe, amelyet itt felépítettünk az elmúlt 10 évben.”

A dán robotika felemelkedése

A dán robotikai ipar jelenleg virágzik, az Odense Robotikai Szakszervezet 2019-es évi felmérése szerint jelenleg 8500 ember dolgozik a dán robotikai cégeknél, és ezek közül 3900-an Odense-ben, Dánia harmadik legnagyobb városának környékén. Ha az iparág továbbra is követi a növekedési előrejelzéseket, a dán robotikai ipar 25 ezer embert fog 2025-re foglalkoztatni, a Damvad dán elemző vállalat szerint.

Azonban nem csak a munkavállalók száma növekszik. A dán robotikai vállalatok teljes bevétele 18%-kal növekedett 2018-ban, ezzel elérve a 995 millió dollárt, az export pedig 26%-os növekedés mutatott. Ezek a számadatok különösen akkor lesznek kiemelkedők, ha figyelembe vesszük, hogy 15 évvel ezelőtt Dániában nem volt említésre méltó robotikai vállalat.

További Információk: www.mobile-industrial-robots.com

The post Megnyílik a világ legnagyobb együttműködő robotikai központja Dániában appeared first on Műszaki Magazin.

Ehhez illeszkedően most a  NOVOFER Alapítvány címmel meghirdetett Gábor Dénes Középiskolai Tanulmányi Ösztöndíj pályázatára hívjuk fel szíves figyelmét!

A pályázati kiírás az űrtechnológiai kutatási eredmények földi hasznosítására, valamint a bolygónkon kívüli világhoz kapcsolódó, már létező, vagy még a fantázia kategóriájába sorolható jövőképekre irányul az innovációs, a kutatási, fejlesztési és hasznosítási lehetőségek tükrében.
Várjuk a leleményes, bátor és jól alátámasztott látomásokat és ajánlásokat, hiszen Gábor Dénes elhíresült mondása szerint: A jövőt nem lehet megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni.

A pályázatra való jelentkezés határideje 2020. március 6.
A pályamű beérkezési határideje 2020. március 31.

A pályázaton részt vehetnek a határainkon belül, vagy azon kívül élő, magyarul tudó középiskolás tanulók.

További részletek a pályázati felhívásban olvashatók.

Esetleges kérdéseiket az admin@melt.hu címre várjuk.

The post „ŰR – TECHNOLÓGIA – FÖLD” appeared first on Műszaki Magazin.

Kép: Space Waste Solutions

Forrás: infostart

The post Űrkaramboloktól tartanak, váratlan lépés jön appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalat számára minden adott, hogy további sikereket érjen el, hiszen a kobotok a szemünk láttára bontják le az automatizáció útjában álló akadályokat szinte minden iparágra kiterjedően. Amikor a dán Linatex, amely ipari alkalmazásokhoz gyárt műszaki műanyagokat és gumit, 2008 decemberében vásárolt egy UR5 robotkart a Universal Robots-tól (UR)  – azért, hogy CNC gépét kezelje vele -, valami olyasmit tett, ami előtte szinte elképzelhetetlennek tűnt. Ahelyett, hogy egy biztonsági kerítés mögött telepítette volna a robotot az emberektől elkülönítve, mint ahogyan az addig az ipari robotok használata során megszokott volt, a dolgozók közvetlen közelében állították munkába. És ahelyett, hogy külsős programozókat kellett volna behívniuk ahhoz, hogy a bonyolult nyelvezettel dolgozzanak, a Linatex egyedül is be tudta programozni a robotot, bármiféle előzetes programozási tapasztalat nélkül. Ma, tíz évvel később, a Linatex még mindig egy Univeral Robots kobotot használ.

Esben Østergaard, a UR társalapítója és technológiai vezetője személyesen szállította le az első robotot, ami az általa vezetett, akkor még kis csapat három évnyi fejlesztői munkájának gyümölcse volt, amit a Dél-Dániai Egyetem alagsorában vittek véghez.  A kobotok fejlesztésében játszott úttörő szerepéért Østergaard az idei évben megkapta az Engelberger Díjat, amit a „robotika Nobel-díjának” is neveznek.

Nem felejti el azt a korai időszakot, amikor 2008-ban a kis létszámú UR csapat leszállította az első UR5 kobotokat Dániában és Németországban. „10 év sok időnek tűnhet, és valóban rengeteg dolog történt az azóta eltelt időben, de még mindig csak a kezdeti fázisban járunk.” – mondja Østergaard. „Azt látom, hogy a kotobjaink folyamatosan újabb és újabb alkalmazásokat működtetnek, amelyekre még gondolni sem mertünk volna, amikor belekezdtünk az egész fejlesztésbe.”

Esben Østergaard és az egyre gyarapodó UR csapata egy nagyobb modellt, a UR10-et 2012-ben dobta piacra, az asztali UR3-at pedig 2015-ben – ugyanabban az évben, amikor a Teradyne látván a vállalatban rejlő potenciált, 285 millió dollárért megvásárolta a UR-t.„Azóta vagyunk az együttműködő robotok úttörői, amióta ez a kifejezés létezik. A biztonság ma már nem csak egy alapvető tényező, hanem nélküle nem is lehet belépni a robotpiacra.” – mondja a UR technológiai vezetője.  „Hiszünk abban, hogy az együttműködés kiterjed a hozzáférhetőségre és rugalmasságra is, amelyet úgy érünk el, hogy elérhetővé tesszük a robotokat olyan gyártó cégek számára is, akik a vélt költségek és a komplexitás miatt korábban soha nem gondolták volna, hogy egyszer robotokat fognak telepíteni.”

2016-ban a UR bemutatta a Universal Robots+-t, a vállalat innovatív globális ökoszisztémáján alapuló új platformját, ahol külsős fejlesztők hozhatnak létre termékeket, például fogókat, érzékelő-rendszereket, szoftvereket és egyéb kiegészítőket, amelyek garantáltan kompatibilisek a UR robotokkal. A UR+ bemutatóterem jelenleg kb. 130 hitelesített UR+ terméket tartalmaz, valamint több mint 390 jóváhagyott kereskedelmi fejlesztőcég vesz részt a UR+ fejlesztőprogramjában.

Egy évvel később, 2017-ben beindult a Universal Robots Academy is, melynek célja a robotokkal kapcsolatos szaktudás terjesztése. Kilenc ingyenes interaktív online képzésből áll, amelyekkel a UR kobotok programozása, telepítése és működtetése sajátítható el.  A program világszerte nagy népszerűségre tett szert, 130 országból érkező több mint 45 ezer felhasználó vette igénybe a nyolc nyelven (angol, spanyol, német, francia, kínai, japán, koreai és thai) elérhető modulokat. A UR az egyetlen robotgyártó, amelyik ilyen szintű ingyenes képzéssel is szolgál.

„A gyártóiparnak egyre nagyobb mértékben kell megküzdenie a szaktudás hiányának problémájával. Ezt mindenáron át kell hidalnunk. A tudásteremtés és a robotjainkhoz való hozzáférés elősegítése fontos lépések ebbe az irányba.” – mondja Østergaard.

A kobotok jelenleg az ipari automatizáció leggyorsabban fejlődő szegmensét jelentik. A Robotic Industries Association (RIA) becslése szerint 2025-re az eladott egységek száma meg tízszereződik, és ezzel az összes valaha értékesített ipari robot 34%-át fogják kitenni. A terület úttörőjének, a UR-nak sikerült megtartania piacvezető pozícióját, a BIS Research kutatása szerint 60%-os részesedéssel rendelkezik a globális kobotpiacon, azaz több kobotot ad el, mint az összes többi vetélytárs együtt.

Mivel a kobotpiacon egyre növekvő számú konkurens vállalattal (régóta fennálló ipari szereplők és start-up-ok) kell szembenézni, kulcsfontosságú mindig egy lépéssel előttük járni. Júniusban a UR bemutatta kobotjainak legújabb generációját, az  e-Series-t, amely új szintre elemi az együttműködő robotok által nyújtott képességeket, lehetővé téve a szélesebb körben alkalmazható, speciális megoldások még gyorsabb fejlesztését és telepítését.

„Mivel a gyártócégek egyre nagyobb mértékben kezdenek el kobotokban gondolkodni, úgy érezzük, szükség van arra, hogy igényesebb alkalmazásmódokat is támogassunk, melyek nagyobb pontosságot és bonyolultabb integrációt követelnek meg. Az e-Series indításával újabb és újabb kobot-applikációkhoz, és az általuk nyújtott előnyökhöz tudjuk hozzásegíteni a vállalatokat, bármekkora is legyen a méretük.” – mondja Østergaard. A Universal Robots eddig több mint 27 ezer kobotot adott el világszerte.

www.universal-robots.com

The post Tíz éve adták el a világ első együttműködő robotját appeared first on Műszaki Magazin.

Szinte nincs olyan hét, hogy ne olvasnánk valami újat Elon Musk-ról, a Teslaról vagy épp aktuálisan a SpaceX-ről. Ez utóbbival Musk célja, hogy bárki számára elérhetővé tegye az űrutazást. Régebben, mikor arról hallhattunk, hogy emberek mehetnek majd az űrbe, mindenki csak az asztronautákra gondolt. Ám most kiderült, mégsem az asztronautáké lenne a főszerep és a sci-fi végre valósággá válhatna.

A SpaceX azt az ígéretet tett, hogy 2018-ig két fizető utassal megkerüli a Holdat. Az utasok kiválasztásán túl vannak, akik már az előleget is befizették. Igaz, még a repülés előtt túl kell esniük egy erőnléti és egy egészségügyi vizsgálaton, illetve egy hosszas tréningen, amit idén kezdenek csak el.

A Crew Dragon névre keresztelt űrhajó eredetileg asztronautákat szállítana a Nemzetközi Űrállomásra, majd onnét vissza a Földre, így van még pár tennivaló a Holdkörüli út előtt. Az első időkben a tesztrepüléseket robotpilótával, ember nélkül végzik majd. A sikeres teszteket követően élő utasok is kipróbálhatják majd a speciális utazást.

A NASA sem hagyja figyelmen kívül a SpaceX-et, külön szerződésben egyeztek meg arról, hogy a Crew Dragon évente egy utas- és három csomagszállítást végez. A SpaceX szerint azzal, hogy ezek mellett a küldetések mellett az űrhajót magáncélokra is felhasználják, amit egyébként a NASA is támogatott, azért érik el, hogy a sok befektetett pénz megtérüljön, illetve a sikeres utak száma növeli majd a befektetők számát is.

forrás: http://www.tisztajovo.hu/technika/2017/02/28/elon-musk-elrugaszkodik-a-foldtol

The post Az űrhajós Musk appeared first on Műszaki Magazin.