Négy és fél ezer éve ismeri az emberiség. A régmúlt korokban az üveg státuszszimbólum volt, csak a fáraók, uralkodók, egyházi elöljárók juthattak hozzá. Ma már meg sem tudnánk lenni üveg nélkül. Ehhez azonban szükség volt arra, hogy az üveg újabb és újabb arcát ismerjük meg. A legújabb technológiai innovációk megmutatták, hogy az üveg nem feltétlenül törékeny, kedvünk szerint lehet hajlítani, akár még vissza is pattan. „Számomra az üveg az ötödik elem”, vallja Rákosy Eszter, a Rákosy Glass háromgenerációs, építészeti üvegmunkákkal foglalkozó üvegipari vállalkozás tulajdonosa és vezetője.

Az utóbbi évtizedekben látványos technológiai fejlődés játszódott le az üvegiparban, az üveg mint anyag teljesen újjászületett. Az üveggel szembeni hagyományos fenntartások (törékeny, veszélyes) már nem érvényesek az edzett üveg esetében. A gombamód elszaporodott innovációk forradalmasították azt, ahogyan ezt a sokoldalú anyagot érzékeljük és használjuk. Az üveg a szerény kezdetektől, amikor alapvetően tárolóedények, ékszerek alapanyagaként használták, eljutott a jelenlegi  kiemelt státuszáig, és mint a legmodernebb építészet, elektronika és fenntartható innovációk alapvető alkotóeleme, valóban reneszánszát éli.

De hogyan is jutottunk el idáig?

Száz évvel ezelőtt még az üveghez elsősorban ablakokat, palackokat és egyszerű háztartási tárgyakat társítottak. A gyártási technikák fejlődése, például az úsztatott üvegtechnológia azonban lehetővé tette a nagyobb, vékonyabb és egyenletesebb üvegtáblák gyártását. Ez elősegítette az üveg széleskörű használatát az építészetben, ahol az egyre nagyobb méretű ablakokkal és üveghomlokzatokkal vizuálisan lenyűgöző szerkezeteket hoznak létre.

Az edzett és előfeszített üvegek kifejlesztése növelte az üveg biztonságát és tartósságát, így alkalmassá vált olyan alkalmazásokhoz, ahol a robusztusság a legfontosabb, mint például az autóipari szélvédők és a felhőkarcolók külső burkolatai. A hőkezelés hatására olyan fizikai változások jönnek létre az üvegben, melyek javítják az üveg hajlító-, és törőszilárdsági jellemzőit, valamint a külső hőmérséklettel szembeni ellenálló képességét.

Emellett a bevonatok és laminátumok terén elért innovációk tovább bővítették az üveg funkcionalitását, olyan tulajdonságokat kínálva, mint az UV-védelem, a hőszigetelés és a hangszigetelés, így növelve az üveg vonzerejét a különböző iparágakban. A Rákosy Glass által kifejlesztett, többszörösen díjazott HELIO Heating fűtő üveg a fűtőbevonatának köszönhetően elektromos áram hatására hőt termel, elsődleges, illetve kiegészítő, komfortérzetet javító fűtési megoldásként, valamint páramentesítésre és hóleolvasztásra is alkalmazható.

„A HELIO Heating fűtő üveget sík és hajlított változatban is gyártjuk, illetve különböző fűtőüveg-bútorok és design fűtőüvegek is készíthetők belőle. A legmagasabb felhasználói élmény érdekében fűtő üvegeinkhez kifejlesztettük egyedi okos vezérlőrendszerünket, melynek segítségével egyszerűen, az energia-, és költséghatékonyságot szem előtt tartva oldható meg az épületek fűtése”, avatott be Rákosy Eszter.

Sohasem bomlik le

Az üveg azért érdekes anyag, mert sosem bomlik le. Az újrahasznosítási technológiák egyre kifinomultabbá válnak, lehetővé téve az üveganyagok újrafelhasználását új termelési ciklusokban. Ez nemcsak az üveggyártás környezeti hatását csökkenti, hanem az erőforrásokat és az energiát is kíméli. Emellett az energiahatékony üvegtermékek, például az alacsony emissziós képességű bevonatok és a dupla, tripla üvegezésű ablakok kifejlesztése hozzájárul az épületek energiafogyasztásának csökkentéséhez, ezáltal mérsékelve a fűtéssel és hűtéssel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátást.

„Aki ma ingatlant szeretne venni, az egyik legfontosabb szempontként veszi figyelembe az energiahatékonyságot. Minél többféle fronton rendelkezik az épület az energiahatékonyságot elősegítő alkotóelemekkel, az ingatlan annál értékesebbé válik. De azt is megfigyelhetjük, hogy egyre többek számára lényeges a környezetvédelem is, mind többen törekednek arra, hogy mindennapjaikban lehetőségeikhez mérten minél inkább járuljanak hozzá. Az energiahatékony építési megoldások, mint a fűtő üveg, csökkenthetik az épületek káros környezeti hatásait, mivel kevesebb energiafelhasználást igényelnek”, emeli ki Rákosy Eszter.

Körülvesz minket

Az üveg mint választott anyag újbóli térhódítása a különböző iparágakban tükröződik a művészeti és esztétikai törekvések növekvő népszerűségében is. A kortárs művészek és tervezők feszegetik az üvegművesség határait, kísérleteznek a formákkal, textúrákkal és színekkel, hogy lenyűgöző szobrokat, installációkat és dekoratív darabokat hozzanak létre. A lakberendezés sem panaszkodhat, a járható üveg, az üveglépcső vagy az üvegfalak ma már a családi házakban is egyre népszerűbb megoldásnak számítanak.

„Az üveg, ahelyett hogy bezárná a világunkat, szélesre tárja a képzelőerőnk kapuit kreativitásunk és teremtésünk előtt”,

– mondja Rákosy Eszter, aki büszke arra, hogy a Rákosy Glass folyamatosan hozzá tud járulni a vizuális környezetünk minőségének növeléséhez.

Összefoglalva, az üvegipar technológiai fejlődése az elmúlt évtizedekben látványos volt, és ezt az ősi anyagot a modern innováció élvonalába emelte. Az építészeti csodáktól az okostelefonokig, a fenntarthatósági kezdeményezésektől a művészi kifejezésmódig az üveg teljesen újjászületett, és újra megerősítette státuszát, mint a végtelen lehetőségek anyagát. Ahogy továbbra is feszegetjük az üveggel elérhető határokat, a jövő még több úttörő felfedezést és alkalmazást ígér.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Üveg a legextrémebb helyzetekben appeared first on Műszaki Magazin.

Évente 3,8 milliárd üvegterméket gyárt az osztrák Stoelzle Glass Group. Míg korábban csupán a vállalat költségeinek 10 százalékát tették ki az energetikai kiadások, addig ez az arány 30 százalékra nőtt, így nem volt kérdéses, hogy hatékonyabbá tegyék a termelésüket.

A több mint 200 éves múltra visszatekintő üveggyár további céljai között szerepel, hogy jelenlegi szén-dioxid-kibocsátását 50, energiafelhasználását pedig 20 százalékkal csökkentse 2030-ig. A vállalat az energiahatékonyság fokozásához és az emisszió leszorításához és a Siemensben találta meg a megfelelő ipari partnerét.

Felismerés, optimalizálás, fenntartás

A nagy energiaigényű üveggyárban hamar felismerték, hogy a céljaik eléréséhez a teljes rendszer optimalizálására lesz szükség, és olyan megoldást kerestek, amely egyszerre biztosít lehetőséget a felügyeletre és az ideális működési lehetőségek feltárására. Bár a Stoelzle-csoport üzemeiben már korábban is voltak mérőhelyek, ezek szórványosan helyezkedtek el a gyárterületen és nem volt közöttük semmiféle összeköttetés, emiatt az eredmények elemzéséhez további adatösszesítő munkára volt szükség. Problémát jelentett továbbá, hogy nem határoztak meg olyan egységes mutatószámokat (KPI-okat) sem, amelyek mentén mérni lehetett volna a gyártás teljesítményét, valamint a kibocsátási paraméterekkel kapcsolatos célokat.

Így 2020 elején, amikor a Stoelzle Glass először kereste fel a Siemens szakértőit, gyakorlatilag tiszta lappal vágtak bele a projektbe. A Siemens már a KPI-ok meghatározásában is gyakorlati támogatást nyújtott, az áttörést pedig a Simatic Energy Manager PRO rendszer kiépítése jelentette. Ez lehetőséget biztosított arra, hogy a termelési folyamatok minden szinten átláthatóvá váljanak, a kibocsátás-csökkentés lehetőségeit pedig a mérési eredmények alapján azonosítsák.

A hatékonyságfokozás mellett az Európai Uniós jogszabályoknak való megfelelés miatt is valódi, megbízható adatokra volt szükség. A Siemens Simatic EnMPRO energiagazdálkodási rendszere azért is alkalmas a feladatra, mert a gyártósoroktól kezdve az üzemegységeken át a teljes cégcsoport minden gyárának adatait képes együtt kezelni. Ennek köszönhetően vállalatszintű energiamérlegeket tudnak készíteni, amely segít rávilágítani arra, hogy hol, milyen mértékű beavatkozásokra van még szükség.

Kibocsátás-csökkentés egy tisztább jövőért

Amellett, hogy a rendszer bevezetésével átláthatóvá vált az energiafelhasználás, a SiGREEN alkalmazás segít meghatározni a gyártott termékek valódi karbonlábnyomát. Így részletes kibocsátási jegyzőkönyvek készíthetők, amik alapján további fejlesztési irányokat határozhatnak meg akár a teljes cégcsoportra nézve.

Eredmények

Elsőként 2021-ben a köflachi telephelyen vezették be az energetikai rendszereket, amely 70 új gáz-, villamosenergia-, sűrített levegő- és vízmérési ponttal bővült, és amelybe 1800 adatpontot integráltak a folyamat- és termelési rendszerekből. Már az első lépések is jól látható eredményeket hoztak: a kommunális vízfelhasználás 50, a földgázhasználat pedig 20 százalékkal csökkent az üzemben a méréseknek és a beavatkozás lehetőségének köszönhetően. A tapasztalatokra alapozva 2022 végére már mindegyik európai Stoelzle Glass üzemet ellátták a szükséges mérőpontokkal és kapcsolati hálózattal, 2023-ban pedig az amerikai gyáregység felszerelését tervezik, hogy megvalósuljon a globális átállás egy zöldebb és hatékonyabb gyártásra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Energiahatékonyabbá vált az üveggyártás appeared first on Műszaki Magazin.

Az üveg a modern és kortárs építészet, design és lakberendezés központi anyaga, amelynek felhasználása nemcsak világos tereket hozhat létre, de hozzájárulhat a 2030-as klímavédelmi célok eléréséhez is. A korszerű energiagazdálkodási elvárások a megőrzés, átalakítás és újrahasznosítás felé terelik az építészeti koncepciókat. Jelenleg a gyártók 25-40%-ban használnak újrahasznosított üveget termékeikhez. A 2022 ENSZ az Üveg Nemzetközi Éve nemzetközi programsorozatához csatlakozva mutatta be a legfrissebb hazai belsőépítészeti és design trendeket a S/ALON BUDAPEST lakástrend kiállítás szeptember 23-25. között.

A 20. századi modernizmus óta az üveg az építészet és a lakberendezés egyik legfontosabb anyagává vált. Ahogy a rendeltetésen alapuló, az anyag tulajdonságainak megfelelő funkcionális kialakítás került előtérbe, az acél mellett felértékelődtek az üveg anyagának szerteágazó funkciói. Az üveg tetszőlegesen alakítható, transzparenciát biztosító és tartós, inert anyag, amely végtelen újrahasznosítás után sem veszít a minőségéből és megőrzi az eredeti tulajdonságait. A kortárs építészet és design területein egyaránt előtérbe került az üveg anyagának sokoldalúsága, amely fenntartható és világos terek kialakítását teszi lehetővé.

Kiemelten foglalkozik az üveg környezettudatos hasznosításával a Saint-Gobain építőipari vállalat is.

„Az Oraé nevű, »low-carbon« üveghez 70% újrahasznosított üveget használunk fel, így a termék karbon kibocsátását mintegy 40%-kal csökkentjük. Az alapüveg, kombinálva a legenergiatakarékosabb, multifunkciós bevonatokkal még tovább csökkenti az épületek karbon kibocsátását”

– mutatott rá Széll Andrea, a Saint-Gobain területi értékesítési vezetője.

A kortárs belsőépítészetben gyakran megjelennek a padlótól mennyezetig tartó üvegfalak, amelyek nemcsak több természetes fényt engednek be, de jobban hangszigetelnek is. Az üvegfalak egész évben világos tereket hoznak létre, miközben energiát takarítanak meg. A lágybevonatos építészeti üvegek a felületükön lévő láthatatlan nemesfém-bevonat ötvözetnek köszönhetően a kitűnő hő- és napvédelem mellett különösen ellenállóak, valamint az épület energiafelhasználását is optimalizálják.

Az építészetben és a belsőépítészetben is népszerű, exkluzív megoldás az üvegtextil, Hegedűs Andrea textiltervező művész innovációja, amely térelválasztó megoldások, dekorfalak, tolóajtók, lépcsőkorlátok és épület homlokzat kialakítására egyaránt alkalmas. Az üvegtextil 2011-ben debütált a 100% Design kiállításon, ezt követően a látványos anyag felhasználásával több köztéri mű született a budapesti 4-es metróvonal állomásain (Kelenföldön, Újbuda-központban, a Kálvin téren és a II. János Pál pápa téren) és kulturális intézményekben, mint a Thália Télikert Színház rendezvényterében; valamint megannyi magánlakásban.

A fenntarthatósági követelmények ma már nemcsak a tisztább energiafelhasználásra, de egy épület lakóinak fizikai és szellemi jóllétére is vonatkoznak. A természetes fény-árnyék hatásokra, a lakók természetes környezettel való kapcsolatára épül a Balogh Eleonóra Ferenczy Noémi-díjas üvegművész által tervezett Tópark ingatlanfejlesztés látványvilága is: az épületet összesen 90 négyzetméter, Magyarországon építészeti léptékben először alkalmazott speciális bevonatú színes üveg díszíti. A visszaverődő fénysugarak színes, absztrakt formákat festenek az épület körüli térre. Emellett az épület számos más pontján is felfedezhetőek a művész üvegmunkái, többek között az épület előterében 25 négyzetméteres üvegfal található.

Az üvegművek páratlan térszervező erejével foglalkozott az idei S/ALON BUDAPEST lakástrend kiállítás 2022. szeptember 23-25-én, kiemelt szakmai együttműködő partnerségben a Bohus-Lugossy Alapítvánnyal, az Üveg Éve hivatalos magyarországi szervezőpartnerével. Összesen tizennégy művész és designer egyedi, teljesen üveg vagy üveg felhasználásával készült alkotásai kerültek bemutatásra a Budapest Arénában. A kiállításon résztvevő Kohut-Görömbei Luca üvegtervező művész a kortárs design területén használja fel az újrahasznosított üveget: Tücsökzene névre hallgató tálalókészlete összese 9 darab, elegáns darabból áll, amely a balatonszemesi Kistücsök étterem törött, csorbult tálaló darabjainak felhasználásával készült.

A kiállításon továbbá Telegdi Balázs, Majoros Áron, Borbás Dorka, Lukácsi László, Darabos Anita és Borkovics Péter képzőművészek munkáit tekinthették meg a látogatók. Az üvegdesign területét a Szentgyörgyi Szandra, Edőcs Márta // marta edocs, a Manooi, Kohut-Görömbei Luca, Csala Zsuzsa, Soltész Melinda // GlassFlow, Koós Daniella és Zala Zsófia képviselik az eseményen. Lukácsi László nemzetközileg elismert üvegszobrász művész külön erre az alkalomra készített új alkotást, amely Magyarországon egyetlen alkalommal, a lakástrend kiállításon volt látható. Üveg-design alkotások is debütáltak az eseményen, mint Edőcs Márta üvegpanel kollekciója, Soltész Melinda Glassflow márkája és Koós Daniella bútor, valamint váza kollekciója.

www.uvegeve2022.hu

The post Fenntartható és emberközeli terek üveg felhasználásával appeared first on Műszaki Magazin.

Az újrahasznosított üveg ipari felhasználása évente közel 320 tonnával csökkentheti bolygónk szén-dioxid kibocsátását, ami összesen 34 500 kWh energiának felel meg. Az üveg végtelenszer újrahasznosítható anyagában rejlő lehetőségeket építészeti és energetikai innovációk sora használja fel a 2030-as klímavédelmi direktívák eléréséhez – ezt a sort pedig magyar szabadalom is gazdagítja. Gutai Mátyás építész vízháza a falaiban áramló vízzel egy egyedülálló hőtartó megoldást vezet be a fenntartható építészet eszköztárába.

Az üveg a gazdaság minden területén jelen van a csomagolóipartól kezdve az autó- és építőiparon át az energetika, a gyógyszeripar és a telekommunikáció területéig. A fenntartható energiaszektor napelemeinek felületei, a szélturbinák üvegszálai, az optikai kábelek mellett pedig atomipar is használ különleges összetételű üveget a műszaki berendezéseiben. A síküveg globális piacának egyik mozgatórugója az építőipar, amely a világ szén-dioxid kibocsátásának mintegy 40 százalékáért felel. Az intelligens, vagy „okosüveg’” megjelenése számtalan előnnyel jár a fenntartható építészet és energetika szempontjából. A Glass for Europe megbízásából készült, 2021-es kutatásból kiderül, hogy 2030-ra az európai épületek 30százalékkal kevesebb energiát használnának fel, ha nagyteljesítményű üveg borítaná őket.

„Az intelligens üveghomlokzatú épületekben kevésbé van szükség a légkondicionálók használatára. Ez egy, a hagyományos üvegnél jóval energia- és költséghatékonyabb megoldás. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a tervezők az energetikai előírások betartása mellett tervezhetnek üvegfelületekben bővelkedő épületeket”

– tette hozzá Ferenci Péter, a Szilikátipari Tudományos Egyesület üveg szakosztályának elnöke, a Tungsram korábbi fejlesztési vezetője.

Az üveg és a víz hőtartó képességét használja fel Gutai Mátyás egyedülálló építészeti szabadalma. A „vízház” üvegből készült oldalfalai, padlója és mennyezete is vízzel vannak töltve, így a falak külső és belső rétege, illetve a dupla üvegfelületek között is áramlik a víz. A Kecskeméten 10 m2 területen felépített modell energiatakarékos, ökologikus, hiszen a szilárd részek újrahasznosíthatóak, a víz pedig bontás után visszakerül a természetbe.

Fenntartható építészeti megoldásokon nem csak egyedi tervezők, de a világ legnagyobb üveggyártói is dolgoznak, mint a Guardian Glass és a Saint-Gobain, akik a melléktermékek újrahasznosításával, valamint az üvegtörmelék gyártási folyamatokba való újrafelhasználásával csökkentik ökológiai lábnyomukat. A Saint-Gobain termékei jelenleg 30 %-ban újrahasznosított üvegből készülnek, amely 11 %-a cég saját feldolgozóüzemeiből származik. A Guardian Glass olyan intelligens üveg bevonatokat fejleszt, amelyek segítik az épület hőtartó funkcióit, ezáltal hozzájárulnak az épületek zöld tanúsítványainak megszerzéséhez, mint a Leadership in Energy and Environmental Design (LEED), a Living Building Challenge és a WELL Building Standard.

Évente 110 ezer tonna visszaforgatásra alkalmas üveghulladék keletkezik Magyarországon, ennek jelenleg körülbelül 35 %-át tudják újrahasznosítani. Több innovatív hazai kezdeményezés is foglalkozik az üvegcserép újrahasznosításával. A debreceni Energocell például 100%-ban újrahasznosított üvegből készít üveghab granulátumot, amely egy, az épületek aljzat hőszigetelésénél használható környezetbarát hőszigetelő anyag. A magyar tulajdonú, orosházi székhelyű Re-Glass Kft. pedig egy új, okosüzemként működő automata szabályozórendszer révén tette lehetővé a szennyezett lakossági csomagolóüvegek feldolgozását is. A vállalat helyi hulladékkezelőktől vásárol üveghulladékot, az ebből készült újrahasznosított anyag 90%-át pedig az orosházi öblösüveggyár használja alapanyagként. A Re-Glass Kft. évente mintegy 25 ezer tonna sík- és öblösüveg-hulladék feldolgozására képes.

Az ENSZ 2021-es döntése nyomán az idei év az Üveg Nemzetközi Éve. A szakmai év magyarországi társszervezője, a Bohus-Lugossy Alapítvány, kiemelt céljának tekinti az üveg alapú technológiák és az újrahasznosítás innovációinak népszerűsítését, valamint szerepének hangsúlyozását fenntartható jövőnk megteremtésében.

The post 30 százalékkal csökkentheti Európa energiafelhasználását az üveg innovációja appeared first on Műszaki Magazin.

„A Corning innovatív iparágakban van jelen a termékeivel, ami megköveteli azt, hogy a technológiáink, a szakembereink fejlesztését kiemelten kezeljük. Nincs ez másképp a számvitellel, könyveléssel, adózással összefüggő feladatokat ellátó hazai leányvállalatánál sem, amely New York és Sanghaj mellett immár a cég harmadik legfontosabb központja a világon. 15 év alatt egy kis létszámú helyi bázisból mostanra 125 főt foglalkoztató céggé fejlődtünk, ami nem valósulhatott volna meg a folyamataink automatizálása, a tehetséges magyar pénzügyi szakemberek, köztük kiemelten a női munkavállalók alkalmazása, folyamatos képzése nélkül.”

– hangsúlyozta Csuhaj Katalin, a Corning Hungary Adatfeldolgozó Kft. ügyvezető igazgatója, aki 2017-es kinevezése óta az első magyar női vezetője a hazai leányvállalatnak.

Csuhaj Katalin elmondta, hogy a digitális átalakulás élére állva a kezdettől fogva arra törekedtek, hogy a mesterséges intelligencia megoldások alkalmazásával növeljék a magyar leányvállalatnál a szolgáltatásaik gyorsaságát, és a produktivitást, illetve az ügyfélélmény színvonalát. Ennek meglett az eredménye. Az elmúlt öt évben 50 százalékkal nőtt a feldolgozott tranzakcióik száma az azt megelőző időszakhoz képest, valamint ezzel párhuzamosan összesen közel 500 ezer munkaórát spóroltak meg a feladatok elvégzése során. Mindezzel pedig a Corning globális teljesítményére is komoly hatást gyakoroltak, ami magával hozta a digitalizációt érintő befektetéseik erőteljes növelését a budapesti központban.

Hasonlóképp gondolkoznak a tehetséggondozás fontosságáról a magyar lányvállaltnál, ahol a vállalati kultúra fontos eleme a fiatal szakemberek támogatása, hogy széles körű, naprakész üzleti tapasztalatokat, ismereteket szerezhessenek meg, és karrierterveiket a cégen belül valósítsák meg. Mindennek részeként női vezetői programot indítottak, amely azt a célt szolgálja, hogy a pénzügyi területen dolgozó női munkavállalóik egyéni fejlesztésekkel, coachinggal és a kapcsolatépítési lehetőségeik szélesítésével előre lépjenek, illetve vezetői pozíciókat tölthessenek be.

Csuhaj Katalin szerint a Corning hosszútávon épít a magyar humánerőre és az itt megszülető, illetve megvalósuló technológiai újításokra, ami azért is fontos jelzés a hazai piacnak, mert egy olyan, biztos alapokon álló, értékteremtő és családiasan működő vállalatnak dolgozhatnak a munkavállalók, ahol nyitva áll előttük az út, hogy Budapestről nemzetközi karriert építsenek.

The post Továbbfejleszti budapesti pénzügyi központját a világ legnagyobb üveggyártója appeared first on Műszaki Magazin.