A gazdasági és szabályozási környezet változása – például az új kormányzati ciklus nyomán – sok vállalkozásban kelt reményt a kedvezőbb működési feltételek iránt. Ugyanakkor egy dolog biztos: a verseny nem csökken, hanem tovább erősödik.

Soha nem volt még ennyire kritikus a versenyképesség az ipari szereplők számára. Az energiaárak ingadozása, a kamatkörnyezet változása, a munkaerőhiány és az alapanyagárak növekedése mind olyan tényezők, amelyekre nincs közvetlen ráhatásunk. Amire viszont igen: az a belső működés hatékonysága és a gyors reagálóképesség.

Tart attól, hogy ha a cégnél nem alkalmazkodnak időben, könnyen kieshetnek a beszállítói láncokból? Nem alaptalan a kérdés.

Rugalmasnak, hatékonynak, fenntarthatónak kell lenni egy folyamatosan fejlődő világban, hogy a modern követelményeknek megfeleljünk. A versenyképesség fenntartása érdekében elkerülhetetlen a gyártási rendszerek korszerűsítése, a digitalizáció és az automatizáció. A retrofit – vagyis a meglévő berendezések korszerűsítése – nem mindig lehetséges, így sok esetben új gépek beszerzése szükséges.

Ez viszont felvet egy problémát: mi legyen a lecserélt eszközökkel?

Az iparban egyre inkább a Total Cost of Ownership (TCO), azaz a teljes költség szemlélet kerül előtérbe. Ez nemcsak a bekerülési költséget vizsgálja, hanem az eszköz teljes életciklusát: a beszerzéstől az üzemeltetésen át egészen a leállításig, ártalmatlanításig.

Ebben a megközelítésben a már nem használt eszközök kezelése is stratégiai kérdéssé válik. Valóban érdemes költséggel megsemmisíteni egy még használható berendezést?

Vagy inkább bevételt termelni vele?

Egy berendezés leselejtezése vagy raktározása költséget jelent, miközben gyakran még értéket képvisel más vállalkozások számára.

A kérdés tehát nem bonyolult: költség vagy bevétel?

Az értékesítés ugyanakkor sokszor időigényes és bizonytalan. A megfelelő vevő megtalálása és a reális piaci ár meghatározása komoly erőforrásokat igényel, miközben a hagyományos hirdetési csatornák eredményessége nehezen tervezhető. A kereskedők gyors megoldást kínálnak, de jellemzően alacsonyabb áron.

Az online aukció ezzel szemben transzparens és piaci alapú: a vevők versenye határozza meg az árat.

„Jó, de honnan kerítsek erre időt, embert, erőforrást?”

Pontosan ez az a kérdés, ahol a legtöbb vállalat elakad.

Az INTERGAVEL 21 éve van jelen a használt eszközök piacán, folyamatosan bővülő partnerkörrel. Több ezer aukción, sok százezer tételt juttattunk el a nagyvállalatoktól a kis- és középvállalkozásokhoz. Ha ezek tömegét összeadnánk, tonnák tízezreiről beszélnénk – ha pedig egymás mellé tennénk őket, akár a Holdig is elérne a sor.

Sikerünk egyik kulcsa maga a szolgáltatás, hiszen komplexitásával jelentős terhet vesz le a megbízó vállalat munkatársainak válláról – a teljes értékesítési folyamatot kezeljük. Emellett kiemelt szerepet kap a rugalmasság is: bár részben automatizált folyamatokkal dolgozunk, nagy teret hagyunk az egyedi igények kiszolgálására.

Az utóbbi időszak egyik érdekes fejleménye, hogy a korábban jól elkülönülő vevői és eladói kör egyre inkább átfedésbe kerül: a vevőkből eladók lesznek, míg a megbízók vásárlóként is megjelennek. Gyakori helyzet az is, amikor vállalatok komplett üzemeket vásárolnak meg, de nem minden eszközre van szükségük. A feleslegessé váló berendezések tárolása költséges, és hosszú távon nem is indokolt.

Miért állna a tőke raktárban, ha dolgozhat is?

Ezekben az esetekben is megoldást nyújt az online aukciós értékesítés, hiszen belátható időn belül lezárhatóvá teszi a teljes projektet, bevételt generál és megelőzi a további költségeket.

A kérdés tehát már nem az, hogy érdemes-e – hanem az, hogy Ön mikor lép.

A folyamatosan változó ipari környezetben az kerül versenyelőnybe, aki tudatosan optimalizálja a folyamatait. A feleslegessé vált eszközök kezelése egyáltalán nem mellékes kérdés, hanem a versenyképesség egyik kulcstényezője.

És Ön? Már optimalizál – vagy még kivár?

Intergavel_informaciok

www.intergavel.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Soha nem volt még fontosabb versenyképesnek lenni appeared first on Műszaki Magazin.

A 3D technológiák – ideértve a 3D szkennelést, modellezést és digitális vizsgálatokat – nem csupán technológiai újítások, hanem olyan gyakorlati eszközök, amelyek kézzelfogható előnyöket biztosítanak azoknak a gyártóknak, beszállítóknak és szolgáltatóknak, akik a versenyképességüket szeretnék megerősíteni a globális piacon.

A digitalizáció bevezetése mögött az a nélkülözhetetlen törekvés áll, hogy gyorsabb, pontosabb és rugalmasságot biztosító folyamatokat alakítsanak ki a teljes értéklánc mentén, miközben a minőségi követelmények folyamatosan szigorodnak és az ügyfél-elvárások növekednek.

A 3D digitalizáció alapvető előnye, hogy lehetővé teszi a fizikai alkatrészek és járművek érintésmentes és rendkívül pontos adatgyűjtését. Ez az adat szolgálja a későbbi tervezési, gyártási és ellenőrzési lépések alapját, így csökkentve a manuális hibák számát és felgyorsítva a munkafolyamatokat. A hagyományos, papíralapú vagy kézi mérésekkel szemben a digitális módszerek nemcsak gyorsabbak, de megbízhatóbbak is, ami kulcsfontosságú a minőségbiztosítási folyamatokban. Ez a tényező különösen fontossá válik egy olyan iparágban, ahol a pontosság és a megbízhatóság elvárása kiemelkedő.

A digitalizáció nem egy elszigetelt technikai elemként jelenik meg, hanem szervesen illeszkedik az autóipar szélesebb digitális átalakulásába. Ez a változás magában foglalja a tervezéstől kezdve a gyártási folyamatokon át az értékesítésig és a szolgáltatásokig minden szintet. A digitalizált adatok lehetővé teszik a hatékonyabb együttműködést a különböző részlegek között, gyorsabb döntéshozatalt tesznek lehetővé, és hozzájárulnak a termékek piacra jutási idejének csökkentéséhez. A 3D modellek így nem csupán vizuális reprezentációk, hanem stratégiai eszközök, amelyek támogatják a teljes termék életciklusát.

Az autóipari szereplők számára a 3D technológiák beépítése a gyakorlatba gyakran azt jelenti, hogy a fizikai prototípusokat digitális modellekkel helyettesítik. Ez a megközelítés lehetővé teszi a tervek gyors iterálását és a hibák korai felismerését, ami alapvetően csökkenti a termékfejlesztés időigényét és költségeit. A digitalizált munkafolyamatok nem csupán a fejlesztési szakaszban hoznak előnyt, hanem a gyártási rugalmasság növelésében is, ami elengedhetetlen egy olyan piaci környezetben, ahol a piac igényei gyorsan változnak.

A 3D digitalizáció bevezetése nem mentes a kihívásoktól sem: a meglévő rendszerek integrálása, a digitális kompetenciák fejlesztése és a szervezeti kultúra átalakítása mind szükséges lépések egy sikeres digitalizációs stratégia megvalósításához. Azok a vállalatok azonban, amelyek képesek ezeket a változásokat hatékonyan végrehajtani, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert egy egyre digitalizáltabb és adatvezérelt iparági környezetben.

A 3D digitalizáció nem csupán technológiai trend, hanem az autóipar jövőjének meghatározó eleme, amely új szintre emeli a termékfejlesztést, a gyártást és az ügyfélélményt egyaránt.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 3D digitalizáció az autóiparban appeared first on Műszaki Magazin.

A kétnapos hackatonon a részvevők arra keresik majd a választ, hogy hogyan alakítják át az ágensalapú mesterséges intelligenciával dolgozó rendszerek a tudományos kutatás és felfedezés folyamatait.

„A mesterséges intelligencia ma már nem a jövő ígérete, hanem a jelen egyik meghatározó szervezőereje. A HUN-REN célja, hogy ezt az erőt rendszerszinten állítsa a kutatás szolgálatába: nem elszigetelt kísérletekben, hanem egységes, együttműködésre épülő kutatási környezetben. A szervezet ezért széles körű AI-szolgáltatásokkal támogatja kutatóit, ezzel olyan kitörési pontot biztosítva a hazai tudomány számára, amely alapot ad a gyors előrelépéshez. Kiemelkedő infrastruktúrával és egyedi támogatási modellekkel segítjük, hogy a hazai szakemberek itthon valósíthassák meg ötleteiket, piacképes eredményeket érjenek el, és nemzetközi sikereket is szerezzenek. Célunk, hogy a kutatói közösség ne csak kövesse, hanem alakítsa is a jövőt”

– fogalmazott Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója, egyben az esemény zsűrijének elnöke. Hozzátette: azért dolgozunk, hogy Magyarország 2030-ra Európa legjobb 10 innovátora közé kerüljön.

A HUN-REN vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy napjaink tudományának alapvető kihívását már nem az információ vagy az eszköztár szűkössége jelenti. Számos szakterületen több adat áll rendelkezésre, mint amennyit érdemben össze tudunk hangolni és értelmezni. A valódi korlátot az egység hiánya jelenti: a széttöredezett munkafolyamatok, az egymástól elszigetelt tudományterületek.

A 2026-os hackathon központi témája az Agentic Discovery. A terület mélyebb megértését és gyakorlati megismerését a szervezők az ADP AI-Scientist platformhoz való hozzáféréssel támogatják, amelyet a résztvevők a verseny során szabadon használhatnak. A fejlesztés több száz, egymással együttműködő mesterségesintelligencia-alapú eszközt integrál, amelyek a kutatási folyamat teljes spektrumát lefedik – az ötletalkotástól az eredmények publikálásáig –, mindezt etikus és átlátható keretrendszerben.

A hackathon kísérleti teret biztosít annak feltérképezésére, hogy az agentic AI miként válhat a tudományos kutatás hiteles és hatékony részévé. A rendezvény különös hangsúlyt fektet az interdiszciplináris együttműködésre és a kutatási gyakorlatban hasznosítható megoldásokra.

Az esemény célja, hogy a mesterséges intelligencia szakértői és a különböző tudományterületek kutatói közös munkában alakítsanak ki agentic AI-alapú kutatási koncepciókat és folyamatokat. A résztvevő csapatok eredményeiket az esemény zárásaként egy-egy ötperces prezentáció keretében mutatják be. A benyújtott megoldásokat elismert szakmai zsűri értékeli, amelynek elnöke Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója, tagjai között pedig szerepel Benczúr András, a HUN-REN SZTAKI Mesterséges Intelligencia Kutatólaboratóriumának vezetője, dr. Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, valamint dr. Kertész Gábor, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánhelyettese. Az első három helyezett csapat meghívást kap a HUN-REN AI Symposium 2026 eseményére, a legjobb csapat tagjai pedig részt vehetnek egy vezető nemzetközi szakmai eseményen, a Helmholtz AI konferencián is.

Kitörési pont, a kutatás új távlatai

A január közepén megrendezésre kerülő hackathon a HUN-REN azon stratégiai törekvésébe illeszkedik, amely a mesterséges intelligenciát nem csupán alkalmazott eszközként, hanem a tudományos gondolkodás és az együttműködés kereteit újrarajzoló kutatási infrastruktúraként értelmezi. A kutatóhálózat hosszú távú célja, hogy a mesterséges intelligencia a tudományos munka aktív, integrált társkutatójává váljon.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A mesterséges intelligencia a versenyképesség kulcsa appeared first on Műszaki Magazin.

A digitális infrastruktúra-fejlesztési lehetőségek nemcsak technológiai eszközök beszerzésére, hanem a vállalkozások belső működési folyamatainak modernizálására is felhasználhatóak. Ez pedig lehetőséget teremt a vállalkozások számára, hogy 2024-ben növeljék hatékonyságukat, bővítsék piaci jelenlétüket, javítsák ügyfélkapcsolataikat és megsokszorozzák a bevételeiket.

“A digitális átalakulás ma már nem választás kérdése, hanem egy szükségszerű lépés, ami növekvő versenyelőnyt is kínál azoknak a vállalkozásoknak, amelyek élnek vele, és behozhatatlan hátrányt azoknak, akik nem. 2024 bármilyen kkv számára sikeres év lehet. Hogyha a kis- és középvállalkozások kihasználják ezeket a pályázati lehetőségeket, és komolyan gondolják az innovatív belső digitális rendszerek bevezetését, akkor mindegy, hogy mi történik a gazdaságban, a vállalkozásuk túl fogja élni” – mondta Sipos Lóránt, a SOMACRM ügyvezetője.

A kkv-k is lehetnek olyan hatékonyak, mint a nagyvállalatok

A CRM rendszerek és az automatizált megoldások nemcsak a nagyvállalatok számára érhetőek el, hanem a kisebb cégek számára is, lehetővé téve, hogy jobban megértsék és kiszolgálják az ügyfeleiket. A CRM segítségével a vállalkozások hatékonyabbá tehetik a marketing- és az értékesítési stratégiát, ami közvetlenül hozzájárul a bevételeik és versenyképességük növekedéséhez. A CRM nemcsak az ügyféladatok kezelésében segít, hanem a teljes ügyfélút elemzésében is, így a vállalkozások jobban megérthetik, hogyan fejleszthetik a termékeiket és szolgáltatásaikat az ügyfelek igényei szerint.

 “Vannak, akik úgy gondolják, hogy a vállalkozásuk túl kicsi egy ilyen rendszerhez, de ezzel csak elszalasztják annak esélyét, hogy sikeresebbé váljanak, növeljék a hatékonyságukat és több bevételre tegyenek szert. Az általunk fejlesztett 7. generációs ügyfélkezelő rendszerekben minden egy helyen van. 2024 januárjában már a nyolcadik generációt vezetjük be, ami még innovatívabb lesz, és az AI csatlakozásra, valamint a döntéstámogató rendszerek kiszolgálására nyújt lehetőséget. A segítségével a kis- és középvállalkozások is hatékonyabban tudják menedzselni a belső folyamataikat, ami minden területen érezhető, legyen szó értékesítésről, projektmenedzsmentről, ügyfélszolgálatról, könyvelésről vagy a bejövő és kimenő levelezésről” – magyarázza a webalapú integrált vállalatirányítási rendszerek szakértője.

Több információ, jobb döntések

A vállalkozások sikerének kulcsa a hatékony és célirányos üzletmenet, amit a hagyományos módszerek, mint az Excel-táblázatok és a kontrollálatlan e-mailezések nem mindig képesek biztosítani. A CRM rendszerek viszont egy gombnyomással feltárják a szükséges adatokat, lehetővé téve a kkv-k számára, hogy gyorsabban és a megfelelő információk birtokában jobb döntéseket hozzanak. Emellett ezek az eszközök jelentősen lerövidítik a napi, heti vagy havi riportok készítésének idejét, és hatékonyabbá teszik az értékesítési folyamatokat is.

“Egy ma már 700 ezer érdeklődővel és több ezer fős értékesítési hálózattal rendelkező napelemes cég története jól példázza a CRM rendszerek hatékonyságát. Kezdetben egyszerű eszközökkel dolgoztak, de a CRM rendszer bevezetésével hihetetlen fejlődést értek el. Az integrált megoldásokkal és a pontos adatelemzéssel a vállalat gyorsan növelte hatékonyságát és piaci részesedését, így egy egyszemélyes vállalkozásból országosan ismert sikervállalattá vált” – mutat rá a CRM rendszerekben rejlő lehetőségekre Sipos Lóránt. A szakember hozzátette: “A napelemes pályázatok indulásával ismét aktuális, hogy az ágazatban tevékenykedő vállalkozások is mielőbb hatékony ügyfélkezelő rendszert szerezzenek be. Mi itt vagyunk.”

Van még hova fejlődni

A mesterséges intelligencia alkalmazása a CRM rendszerekben új dimenziókat nyit meg a vállalkozások számára. Az AI segítségével a vállalatok még pontosabb ügyfélprofilokat készíthetnek, előre jelezhetik az értékesítési trendeket, és egy lépésben kiszűrhetik, hogy melyek azok a vevők, akikkel azonnal érdemes felvenni a kapcsolatot. A technológia fejlődésével a vállalkozások még hatékonyabban reagálhatnak az ügyféligényekre.

“A mesterséges intelligencia beépítése a CRM rendszerekbe jelentős előnyt jelent majd 2024-ben a kis- és középvállalkozások számára. Az AI segítségével a vállalatok képesek az adatok mélyebb elemzésére, ezáltal növelve a vállalkozás hatékonyságát és versenyképességét” – zárta gondolatait a SOMACRM ügyvezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így válhatnak versenyképesebbé a magyar vállalkozások 2024-ben appeared first on Műszaki Magazin.

Annak ellenére, hogy Magyarországon 2023-ban előreláthatólag nagyobb mozgás nem várható a munkaerőpiacon, bizonyos szektorokban továbbra is jelentős a munkaerőhiány. A versenyképesség biztosítása és megtartása érdekében idén is kiemelt szerepet kap a külföldi munkaerő behozatala, különösen azokban a szektorokban, amelyek tartós munkaerőhiánnyal küzdenek.

„A legtöbb megkeresés a gyártó szektorból érkezik, de a turizmus-vendéglátás, az egészségügy és a kereskedelem területén is nő a külföldi munkavállalók száma. Elsősorban fizikai pozíciókra keresnek dolgozókat a cégek, de várhatóan irodai és szakképesítést igénylő munkakörökben is emelkedni fog a külföldiek foglalkoztatása. Az ukrán vendégmunkások számának csökkenésével a harmadik országbeli munkaerő behozatala lesz továbbra is fókuszban”

– osztja meg tapasztalatait Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője.

Tömegesen vándorolnak el az ukrán vendégmunkások

A KSH adatai alapján hazánkban jelenleg több mint 77 ezer külföldi munkavállaló dolgozik. Számuk a feldolgozóipar, az építőipar, az elektronika, az autóipar, a kereskedelem és a vendéglátás területén a legszámottevőbb. Az ukrán munkavállalók száma Magyarországon több tízezer, annak ellenére, hogy a háború kitörése óta számuk csökken és egyre gyakoribb körükben az elvándorlás más országokba, főleg Nyugat-Európába. A magyarországi munkaerőhiányt az elérhető ukrán kínálat már nem tudja lefedni, ezért az utóbbi években folyamatosan nő a harmadik országbeli, azon belül is a Fülöp-szigeteki dolgozók száma itthon. Újabban egyre több kirgiz munkavállaló is érkezik Magyarországra.

„Cégünk 2022 augusztusától csaknem ezer Fülöp-szigeteki munkavállalót hozott be hazánkba és segítette elhelyezkedésüket partnereinél. Jó döntésnek tartjuk a további területek felé való nyitást és az egyszerűsített behozatalt. Az igény a munkáltatók és a munkavállalók részéről folyamatos, ezért kiugró emelkedést várunk a külföldi munkavállalók állományában idén”

– emeli ki Mihályi Magdolna.

Hibrid modellre rendezkedhet be hazánk

A magyar gazdaság jelenlegi adottsága, vagyis az általános munkaerőhiány a nagyobb projektek, óriás beruházások mozgásterét is alapvetően befolyásolja. Várhatóan a belföldi és külföldi munkavállalók vegyesen fogják betölteni az újonnan nyíló pozíciókat. A magyar munkahelyek megteremtéséhez tehát összességében már a külföldi dolgozók is jelentősen hozzájárulnak, hiszen amikor egy ilyen beruházásról döntenek a befektetők, akkor fontos szempont, hogy milyen gyorsan lehet tömegesen mobilizálni a munkaerőt. Ezért kiemelkedő jelentősége van a hatékony külföldi toborzásnak és az engedélyezési eljárásban lehetővé tett  könnyítéseknek.

Hiába a versenyképes tudás, a papírokat nem fogadja el azonnal az EU

A külföldi vendégmunkások képzettségi szintje szakmailag is versenyképes, különösen igaz ez néhány  harmadik ország munkavállalóira.

„Sokszor azonban az uniós szabályok miatt a vendégmunkások nem dolgozhatnak a képesítésüknek megfelelően, mert a végzettségüket igazoló dokumentumokat nem fogadják el az EU-ban. Vannak ugyan kivételek, de jelenleg az a jellemző, hogy ha valakit szakképzettséget igénylő munkakörben kívánnak foglalkoztatni, akkor a bizonyítvány honosítása során jelentős adminisztrációs akadályba ütköznek”

– tájékoztat a Jobtain ügyvezetője. Hozzáteszi: a jövőben ezen a problémán segíthetne, ha az itthoni és egyes harmadik országok szakképzési- és vizsgarendszere között történne egy bizonyos fokú harmonizáció. A Fülöp-szigeteki dolgozók kifejezetten jó szaktudással rendelkeznek általában, de más távol-keleti országokban is megfelelő a képzettségi színvonal. A posztszovjet tagállamokból érkező munkavállalókra kevésbé jellemző a szakmunkás végzettség, szakmunkás bizonyítvány megléte, nagy részük a mezőgazdaságból érkezik.

A nyelvi problémákat illetően a nagyobb foglalkoztatók jellemzően tolmácsokat alkalmaznak a külföldi dolgozók betanítása során, erre rendszerint felkészülnek a munkáltatók.

„A HR szolgáltatók jellemzően már az onboarding során is nyújtanak ilyen szolgáltatást a partnereik részére, a munkavállalók integrációjának segítésére”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna.

A Fülöp-szigeteki munkavállalók között a fluktuáció szinte nulla

A forintgyengülés és az infláció a külföldi munkavállalókra is kihat. Egész Európában nagy a verseny a munkaerőért.

„Többtízezer ukrán és csaknem ezer Fülöp-szigeteki munkavállaló behozatalát szerveztük már meg. Ezen tapasztalatra alapozva kijelenthető, hogy a háború kitörése óta az ukrán munkavállalóknál a fluktuáció lényegesen megnőtt, elsősorban a Nyugat-Európában bekövetkezett változások miatt, így ők elsősorban nem Magyarországon belül váltanak állást, hanem tovább vándorolnak nyugatra tőlünk”

– osztja meg tapasztalatait a Jobtain ügyvezetője. A Fülöp-Szigetekiek körében ezzel szemben a fluktuáció gyakorlatilag nem is mérhető, a fix szerződéssel rendelkező munkavállalók betartják a rájuk eső vállalásokat és várhatóan kitöltik a megegyezésben rögzített időtartamot. Igaz, hogy most Magyarországon jelentős az infláció és a nőnek a megélhetési költségek, de ezek a tényezők leginkább akkor befolyásolhatják a döntésüket, amikor kiválasztják, hogy melyik országban szeretnének dolgozni.

Egyre tudatosabbak a cégek, ha külföldi munkaerő-kölcsönzésben gondolkoznak

Évről-évre többen veszik igénybe HR szolgáltatók munkáját a külföldi toborzás során.

„A cégvezetők számítanak a szakértők tapasztalataira, tisztában vannak azzal, hogy egy profi partner fel tudja gyorsítani a folyamatokat és jogi tanácsadásban is segíti őket”

– mondja Mihályi Magdolna. Hozzáteszi: nagyon fontos, hogy minősített, megbízható HR partnert válasszanak a vállalatok. A jó HR partner segít a munkavállalók érzékenyítésében, elvégzi a teljeskörű adminisztrációt, kezeli a kulturális különbségeket, szállásoltat, jogi tanácsadást nyújt. Ezek mind olyan feladatok, amire a cégek HR részlegének a legtöbb esetben nincs kapacitása.

„A munkaerő-kölcsönző partner kiválasztásánál érdemes körültekintően eljárni. Ha valaki nagyon kedvező áron vagy szinte ingyen ígér munkaerőt, az mindig gyanús kell, hogy legyen. Ahogy az is, ha a dolgozótól kérnek pénzt azért, hogy külföldi munkát ajánljanak számára, ez törvényellenes is. Gyakori, hogy a túl olcsó szolgáltatásról később kiderülnek a rejtett költségek. Gyanús lehet az is, ha a HR partner nincs tisztában a jogszabályi környezettel.  A minősített munkaerő-kölcsönző cégek esetében ilyen problémákra nem kell számítani”

– összegez Mihályi Magdolna.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A külföldi munkaerővel növelhető hazánk versenyképessége appeared first on Műszaki Magazin.

A szoftverek rohamos fejlődése korábban nem látott nyomás alá helyezi az autógyártók k+f részlegeit. Az ezeken a területeken dolgozó tehetségek megszerzése és megtartása, továbbá a magas költségek strukturális szintű kihívást jelentenek az európai autóipar számára, és alapvetően befolyásolják annak versenyképességét. Az elkövetkezendő öt évben várhatóan 13 százalékkal nőnek az autóipari szoftverfejlesztések, amely évről évre 6 százalékkal növeli a szoftvermérnökök iránti keresletet.

„A mobilitási terület vezetőszerepéért a gépjárműgyártók high-tech vállalatokkal folytatnak egyre kiélezettebb versenyt”

– állítja Andreas Tschiesner, a McKinsey&Company autóipari területének európai vezetője.

„A jólképzett munkaerő egyre nagyobb érték lesz: a betöltetlen munkahelyek száma 2016 és 2018 között 43 százalékkal emelkedett az informatikában és kommunikációtechnológiában”

– teszi hozzá. Szerinte ahhoz, hogy megőrizzék eredményességüket, az európai autóipar szereplőinek alaposan át kell gondolniuk k+f stratégiájukat. Andreas Tschiesner úgy véli, Kelet-Közép-Európa hozzájárulása kiemelten fontos lehet a munkaerőhiány kezelésében.

A McKinsey legfrissebb tanulmányának az alábbiak a fő megállapításai:

• Gépjárműgyártás és k+f fejlettség – Számos nyugat-európai gyártó kezdte már el Kelet-Közép-Európa felé terelni k+f erőforrásait. Mégis, miközben a térségünkben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak csupán 1,9 százaléka dolgozik k+f területen az autóiparban, Németországban ugyanez az arány 13,4 százalék – vagyis régiónkban jelentős tartalékok vannak még.
• Fellelhető tehetségek – Kelet-Közép-Európában csupán 10-15 százalékkal kevesebb képzett munkaerő áll rendelkezésre, mint Németországban (6,6 millió vs. 8 millió), a munkaerőpiaci verseny viszont jóval kisebb nálunk, mivel itt kevésbé vannak jelen a globális technológiai és számítástechnikai cégek.
• Fejlett infrastruktúra – A kelet-közép-európai régió gyorsan elérhető repterekkel, modern autópályákkal és vasutakkal, valamint jólfejlett digitális infrastruktúrával rendelkezik.
• Versenyképes bérek – A k+f szektor bérköltségei körülbelül 60 százalékkal alacsonyabbak Kelet-Közép-Európában, mint a kontinens nyugati felén.
• Állami támogatás – A kelet-közép-európai országok számos módon ösztönzik a technológiai jellegű befektetéseket, beleértve az adókedvezményeket, a beruházási támogatásokat, az egyszerűsített felülvizsgálati folyamatokat vagy a képzéssel kapcsolatos együttműködések támogatását.

„Az európai autógyártók k+f tevékenységének itteni fejlesztéséből ezek a vállalatok és a kelet-közép-európai régió egésze egyaránt profitálni fog”

– nyilatkozta Kadocsa András, a McKinsey&Company autóipari területének Kelet-Közép-Európáért felelős vezetője, aki hozzátette:

„Az előttünk álló változásokkal Európa gépjárműipara erősebbé és agilisabbá, Kelet-Közép-Európa pedig versenyképesebbé válhat.”

A szakember szerint egy, a régió egészére kiterjesztett, széleskörű gépjárműipari ökoszisztéma nagyot lendítene a helyi szakemberképzésen, ráadásul úgy erősítené a térség teljes k+f szektorát, hogy az még vonzóbbá válna az olyan, szintén innovatív szakterületek számára, mint amilyen a gépgyártás, a robotika vagy a repülőgépipar.

Friss tanulmányában a tanácsadó cég Nyugat-Európa autóipari vállalatait és a kelet-közép-európai országokat azonosítja ennek a lehetséges változásnak a fő hajtóerejeként. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a gépjárműgyártóknál vezérigazgatói szinten szülessen döntés a célokról, arról, hogy milyen további lépésekre van szükség k+f területen, a megfelelő kelet-közép-európai helyszín kiválasztásáról, valamint a szükséges beruházások elindításáról. Ezzel egyidőben, a térség országai azzal tudnak elébe menni a változásoknak, ha ösztönzik a regionális klaszterek kialakítását, stratégiai együttműködések megteremtésére bátorítva az üzleti szereplőket felsőoktatási, kereskedelmi, civil és állami intézményekkel.

A teljes tanulmány letölthető a McKinsey&Company honlapjáról: LINK

The post Kelet-Közép-Európa lehet a kulcs az európai autógyártás versenyképességéhez appeared first on Műszaki Magazin.

Jöjjön el és ismerje meg, hogy Magyarország és a világ vezetői vállalatainál milyen jó gyakorlatok vannak, milyen módszereket és hogyan alkalmaznak versenyképességük növelésére!

A konferencián lehetőség van az egymás közötti tapasztalatcserére, Benchmarkingra.

További információ a Kvalikon oldalán

Beszállító Fejlesztési Fórum – 2017. március 28.

Cél: A magyarországi gyártó vállalatok és a beszállítóik közötti együttműködés és értéklánc fejlesztése, fejlesztési program kidolgozása.

A résztvevő nagyvállalatok – SUZUKI, BOSCH, KNORR BREMSE, PHILIPS, FESTO, GRUNDFOS, BOSAL – megosztják tapasztalataikat, jó gyakorlataikat. A fórum során lehetőség nyílik konkrét üzleti kapcsolatok építésére.

További információ a rendezvényről a részletes programmal

The post X. LEAN FÓRUM – Folyamatfejlesztési Konferencia appeared first on Műszaki Magazin.