A gépipari ágazat riadót fúj. Egyrészt a vállalatok 2021-ben jelentős megrendelés-növekedést regisztráltak. Másfelől pedig a gyártók csaknem fele panaszkodik a hiányzó komponensek miatt fennálló gyártási akadályokra. A gépgyártásban ez nemcsak az elektronikus alkatrészeket és a fémgyártmányokat, hanem a műanyagokat, a gumit és a vegyi anyagokat is érinti. Az autóipar szintén küzd a mikrochipek és acélalkatrészek hiányával. Ebben az iparágban már a futószalagok is leálltak. Ugyanez a probléma számtalan más ágazatban is megfigyelhető, például a bútoriparban. A forgácslapok, vasalatok és zsanérok piacát valósággal kisöpörték. Hiányoznak a műanyagok, az üveg és a habok. Emellett a kanapékhoz és matracokhoz szükséges anyagok is. Aki ma új kanapéra vagy konyhára vágyik, annak bizony türelemmel kell lennie. A szállítási idők egyre hosszabbá válnak. Az árak pedig emelkednek.

Kis vírus, nagy hatás

Számos gazdasági szakértő egyetért abban, hogy a nemzetközi ellátási láncok túlterheltsége a koronavírus-válság közvetlen következménye. De hogyan is tudna egy aprócska vírus dönteni arról, hogy milyen áruk, mikor, milyen mennyiségben és milyen áron álljanak rendelkezésre? Az egymás hatását erősítő negatív visszacsatolási mechanizmusok bírnak döntő jelentőséggel: A különböző ágazatok között egyenlőtlenül megoszló, ingadozó kereslet, tetézve a konténerszállítás szűkös szállítási kapacitásával, valósággal felforgatja a világgazdaságot.

Példátlan ingadozások a világpiacon

Visszapillantás a 2020-as évre: A koronavírus okozta globális bizonytalanság, valamint a megfékezésére irányuló drasztikus intézkedések a globális kereslet történelmi mértékű visszaeséséhez vezetnek. A világgazdaság teljesítménye 7,8%-kal csökken, ami nagyobb mértékű, mint a 2008-as pénzügyi válság idején. A remény azonban már 2021-ben felcsillan: Úgy tűnik, hogy új vakcinák jelzik a világjárvány végét. A korlátozásokon sok helyen enyhítenek, a világgazdaság erőre kap. A globális kereslet jelentős, 6%-os növekedésnek indul. Ugyanakkor a világjárvány előttihez képest most más ágazatok profitálnak ebből a keresletnövekedésből. Ahelyett, hogy a fogyasztók ismét a megszokott mértékben fordulnának olyan szolgáltatások felé, mint a turistautak, a gasztronómia vagy a kulturális események, most sokkal inkább autókat, okostelefonokat, számítógépes játékokat és hasonló árukat vásárolnak. Az utazási ágazat egyértelmű lemaradásban van, mivel sok országban még mindig szigorú beutazási korlátozások vannak érvényben. Kína jelenlegi téli repülési menetrendje (2022) a 2019-eshez képest az akkor rendelkezésre álló nemzetközi járatok mindössze 2,2%-át teszi ki!

Az ellátási nehézségek „tökéletes vihara”

Vajon a növekvő kereslet nem tesz mindig jót a gazdaságnak, függetlenül az adott ágazattól? De, elvileg igen. Ugyanakkor a robbanásszerűen növekvő keresletet is ki kellene tudni elégíteni. Ha azonban nem állnak rendelkezésre megfelelő mennyiségben a nyersanyagok, félkész alkatrészek és olyan fontos komponensek, mint a mikrochipek, akkor a termelés akadozik. Amikor pedig a szűkös áruk szűkös tengeri konténerekkel találkoznak – ami még mindig a 2008-as pénzügyi válság hosszú távú hatása –, akkor gyorsan kialakul a „tökéletes vihar”. A „viharos széllökések” jelenleg a német és az európai gazdaságot is elérik. A szakértők ezért a magas rendelésállomány ellenére a „német ipar csalóka fellendülésről beszélnek”.

Gépgyártás kapacitások nélkül

Képzeljük csak magunkat egy feltételezett fémipari gyártóvállalat helyzetébe, amelyhez egy neves ügyféltől egy rég várt nagy megrendelés fut be. Ennek teljesítéséhez azonban a bérgyártónak egy új, pontosan meghatározott tulajdonságokkal rendelkező CNC esztergagépbe kell beruháznia. A vállalat aztán a kiválasztott gépgyártótól megtudja, hogy egy ilyen gép átlagos szállítási ideje több mint 6 hónap. Legrosszabb esetben azonban a gép csak egy év múlva lesz be elérhető. Nem tudják pontosan megmondani, mert nem világos, hogy a hiányzó alkatrészeket mikor szállítják Ázsiából. Ráadásul még az összes komponens rendelkezésre állása esetén is időbe telhet a teljesítés. Ugyanis 91,8%-os átlagos kihasználtság (a VDMA szerint) mellett sok gyártónak egyszerűen már nincs szabad kapacitása. Az ellátási nehézségek apró vírus által kiváltott „tökéletes vihara” így most feltételezett bérgyártónkat is fenyegeti. Számukra ez a helyzet azt jelenti, hogy elveszíthetnek egy jövedelmező nagy megbízást, ami következménnyel jár a vállalat további fejlődésére nézve. De nem lehetne valahogy elterelni az ilyen „széllökéseket”?

A használt gépek által kínált kiút

Ebből a szorongatott helyzetből a bérgyártó számára a kiutat egy megfelelő használt gép beszerzése jelenti. Ez a piac is erőteljes növekedésnek indult az elmúlt években, globális volumenét pedig kereken 380 milliárd euróra becsülik. Mivel a használt gépeknél minden komponens rendelkezésre áll, ezért itt nincs gyártási lemaradás. Nincsenek többé hosszú szállítási idők, a gépek pedig azonnal bekapcsolhatók a termelésbe az új üzemeltetési helyen. Végül, de nem utolsósorban, minden online árverésen lehetőség nyílik újszerű gépek jóval az eredeti ár alatt történő beszerzésére.

The post Használt gépek a szállítási káosz helyett appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyetemi kutatásból előbb szabadalmaztatott ipari innováció, majd egy sikeres nemzetközi cég terméke lett. A felvásárló dán vállalat, az OnRobot a magyar szaktudásra építve nem csak hogy megőrizte, de folyamatosan fejleszti is a hazai kutató-fejlesztő csapatot.

Ha a robotkart az emberi karhoz hasonlítjuk, az end-effektorokat (robotkar végére szerelhető eszközöket) pedig az emberi kézhez, megértjük, hogy a kettő csak együtt tud tökéletes megoldást nyújtani. Ezen az elven alapul a hazai kutatók által fejlesztett HEX FORCE/ TORQUE szenzor is, amely az ipar különböző szegmenseiben használt kollaboratív robotok működését teszi még hatékonyabbá, precízebbé. Ilyen, és ehhez hasonló végszerszámokat, ún. End-of-Arm Tooling eszközöket fejleszt az OnRobot nemzetközi csapata, beleértve a hazai gárdát is.

A robotika azelőtt soha nem látott mértékben alakítja át az ipari termelés működésének jellegét, az EOAT eszközök területén végbemenő folyamatos innováció pedig új szintre emeli a kollaboratív automatizálási megoldásokat, beleértve a termelés gyorsaságát is.

„Ahogyan a gyártóipari szektor egyre inkább a low volume/high mix termelés felé halad, az egyik alkalmazásról egy másikra való gyors átállás képessége már többet jelent annál, hogy „jó, ha van”, ez mára létfontosságúvá vált.”

– mondta korábban Enrico Krog Iversen, az OnRobot vezérigazgatója.

Az eddigi sikerekben a hazai csapatnak számottevő szerepe volt

A magyar részleg a prototípus tervezésétől egészen a késztermék kivitelezéséig részt vesz a vállalat mindennapjaiban, mely bonyolult hardver (mechanikai és elektronikai) illetve komplex agilis szoftverfejlesztéseket jelent. Fejlesztéseik ebből a szempontból is egyedinek és izgalmasnak számítanak, hiszen a hasonló, hazai fejlesztői csapatok jellemzően részfeladatokban vesznek részt, nem a teljes folyamatot kísérik végig.

Az OnRobotnál dolgozó tehetséges munkatársak egy olyan kreatív közösség tagjai, amely lelkesen gyarapítja és alakítja át az együttműködő robotok gyorsan növekvő piacát. Gépész- és villamosmérnökök, mérnökinformatikusok és robotintegrátorok; 25-en dolgoznak a központban, ahol a leginnovatívabb termékeket fejlesztik. A hazai fejlesztők olyan termékeken dolgoztak, mint például az elmúlt hónapban piacra dobott VGP20 elektromos vákuumos gripper vagy az MG10 mágneses gripper. (Előbbi dinamikus és sokoldalú megoldást nyújt a nagy kihívásokkal járó, nehéz, ormótlan vagy lyukacsos felületű tárgyakkal dolgozó raklapozó műveletekhez, utóbbi pedig a gyártóipari, autó- és repülőipari alkalmazásokhoz kiváló, azonnal használható mágneses megfogó. Mindkét termék látványosan leegyszerűsíti az olyan robotikai alkalmazásokat, ahol gripperekre van szükség.)

A tavalyi évben pedig egy csiszoló és polirozó eszköz fejlesztése és piaci bevezetése volt a legnagyobb siker a budapesti központ számára. A fókusz a szoftverfejlesztéseken és a kollaboratív robotikai applikációkon van.

Szoboszlai Imre, az OnRobot Hungary Kft. kutatásfejlesztési vezetője.

“Számos izgalmas új hardveres és szoftveres termékkel folytatjuk az OnRobot ökoszisztémát és teljes folyamatot felölelő alkalmazások megvalósítását 2021-ben is. Az OnRobot budapesti fejlesztő központjában, egy jövőbe mutató területen, kreatív és összetartó közösség van, ehhez folyamatosan várjuk a robotika és automatizálás iránt érdeklődők csatlakozását. A nemzetközi, dinamikusan fejlődő cégünkben a kezdőtől a tapasztalt szakemberig mindenki számára adott a szakmai fejlődéshez és kiteljesedéshez szükséges kreatív környezet.”

– mondja Szoboszlai Imre, az OnRobot Hungary Kft. kutatásfejlesztési vezetője.

Pozitív jövőkép és célok 2021-re is

Ezen a még mindig nagyon fiatalnak számító (EOAT) piacon az OnRobot 2020-ban több új terméket is bemutatott együttműködő alkalmazások számára, 50%-kal növelte árbevételét és 2021-ben további bővítéseket tervez, ami jól szemlélteti a piac fejlődő jellegét. A koronavírus okozta járványhelyzet sem befolyásolta fejlesztéseiket, a pandémia ellenére azokat az előre meghatározott ütemterv szerint tudták folytatni, mondta Beskid Vilmos, az OnRobot Műszaki vezérigazgatója.

Beskid Vilmos, az OnRobot Műszaki vezérigazgatója.

„Együttműködő robotikai alkalmazásokhoz fejlesztett megoldásaink segítenek a gyártóknak teljes mértékben kihasználni a kollaboratív robotok előnyeit – a feladat jellegétől, robotkar típusától függetlenül. Célunk a lehető leghasznosabb eszközök fejlesztése és gyártása, amelyek a legtöbb hozzáadott értéket teremthetik a felhasználók számára, mindeközben pedig könnyű használatot biztosítanak és maximális felhasználói élményt nyújtanak.”

– mondja Beskid Vilmos.

 A vállalat aktuális, nyitott pozícióit itt lehet megtekinteni.

The post Hazai kézből a világpiacra – Pillantson be a robotikai fejlesztések kulisszái mögé! appeared first on Műszaki Magazin.