A diákok visszajelzései is alakítják a programot

A Bosch a kőbányai Szent László Gimnáziumban oktatással egybekötött sajtóeseményen jelentette be a kezdeményezést. Az eseményt két próbanap előzte meg: az év elején Aszódon 40, Szombathelyen 60 középiskolás vett részt a vállalat MI-oktatásában. A pilotok egyik fontos célja az volt, hogy a diákok tapasztalataira és visszajelzéseire építve alakítsák ki a programot.
A tananyag a technológia rendkívül gyors fejlődése miatt nem tekinthető lezártnak, a Bosch szakemberei folyamatosan aktualizálják az oktatás tartalmát és a bemutatott eszközöket. A gyakorlati feladatok során sem ragaszkodnak kizárólag előre kijelölt témákhoz. A diákok saját érdeklődési területükön kísérletezhetnek, így közvetlenül megtapasztalhatják, hogyan használható a mesterséges intelligencia különböző problémák és kreatív feladatok megoldására. A programban a prezentációkészítő alkalmazások mellett a képés videógenerálás is hangsúlyt kap.

A világ vezető technológiáit fejlesztő szakemberek mennek az osztályterembe

A program sajátossága, hogy az MI-ről nem csupán elméleti szinten tanulnak a középiskolások. Az oktatási programban többféle szakmai háttérrel rendelkező kolléga is részt vesz a Boschtól: AI-szakemberek, tapasztalt fejlesztőmérnökök és PhD-hallgatók mellett projektmenedzserek és kommunikációs szakemberek is együtt dolgoznak azon, hogy a technológiai tudás a középiskolásoknak is érthető
és a gyakorlatban is használható formában jusson el az osztálytermekbe. A foglalkozások célja ezért nem egy-egy aktuális MI-alkalmazás használatának a megtanítása, sokkal inkább olyan szemlélet átadása, amely akkor is használható marad, amikor a ma népszerű eszközök helyét új megoldások veszik át. A diákok többek között azt vizsgálják, hogyan érdemes promptolni, azaz utasításokat adni az MI-nek, hogyan változik az eredmény a kérdések pontosításával, milyen hibákat követhet el egy generatív modell, illetve miként lehet ellenőrizni és
továbbgondolni az általa létrehozott tartalmakat.

„A technológiai versenyképesség hosszútávon nem választható el attól, hogy milyen tudással rendelkezik a következő generáció. Magyarország számára is meghatározó kérdés, hogy a fiatalok ne csak felhasználói legyenek az új technológiáknak, hanem értsék azok működését és lehetőségeit. A Bosch ehhez olyan tudást tud hozzátenni, amely mögött valós fejlesztési és mérnöki tapasztalat áll. Számunkra
ez a program ezért egyszerre tudástranszfer és egyúttal befektetés is, hogy a jövő generációi felkészüljenek a technológiai kihívásokra és naprakész tudással rendelkezzenek” – emelte ki Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban.

Kutatás is igazolja a középiskolai MI oktatás fontosságát

A Bosch 2025 tavaszán közel 800, 16 és 20 év közötti középiskolában tanuló diák körében végzett felmérésének eredménye is igazolja, hogy a technológiai kompetenciák fejlesztésére a felsőfokú képzési intézmények mellett már a középiskolai oktatásban is nagy szükség van. Míg egy 2024 őszén végzett kutatásban a magyar felnőtt lakosság 53 százaléka, egy év múlva már 60 százalék gondolta úgy, hogy a mesterséges intelligencia lesz a következő évtized legmeghatározóbb technológiája, a megkérdezett középiskolások 65 százaléka értett egyet ezzel az állítással. A kutatás szerint a diákok körében 84 százalék azok aránya, akik már most tervezik, hogy a mesterséges intelligenciát valamilyen módon beépítik a tanulmányaikba és, hogy a jövő munkahelyein elengedhetetlenek lesznek az MI-készségek. A felmérés arra is rávilágított, hogy a választ adó iskolások 90 százaléka már ma is fontosnak tartja ezeket a készségeket a tanuláshoz.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Országos MI oktatási programot jelentett be a Bosch appeared first on Műszaki Magazin.

Már nem csak kutatási kérdések megoldásában kaphat szerepet a Szegedi Tudományegyetem nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC – High Performance Computing) infrastruktúrája: az egyetem a vállalati fejlesztések és az ipari együttműködések előtt is szélesebbre nyitja HPC- és mesterségesintelligencia-kapacitásait. Ennek egyik fontos lépése lesz október 22-én az SZTE–HPE Networking/AI innovációs labor kibővített infrastruktúrájának átadása. A vállalatok ugyanazon a napon már azt is megismerhetik, milyen üzleti problémákhoz használhatják a Szegeden rendelkezésre álló számítási kapacitást, és hogyan indíthatnak közös fejlesztési projektet az egyetem szakembereivel.

A mesterséges intelligencia vállalati alkalmazásának egyik kevésbé látványos, de egyre fontosabb korlátja maga a számítási háttér. Egy nagy adatmennyiséget feldolgozó modell betanítása, egy ipari folyamat szimulációja, képfeldolgozási feladatok vagy akár vállalati dokumentumállományokra épülő saját AI-rendszerek fejlesztése olyan informatikai kapacitást igényelhet, amelyet egy vállalatnak nem feltétlenül éri meg önállóan kiépítenie.

Erre jelenthet alternatívát az egyetemi HPC-infrastruktúra vállalati hasznosítása. A Szegedi Tudományegyetemen 2025-ben átadott, 1,75 petaflops teljesítményű, elsősorban mesterségesintelligencia-feladatokra létrehozott szuperszámítógépes környezethez egyre szorosabban kapcsolódnak azok a kompetenciák és szolgáltatások is, amelyek segítségével a technológia konkrét ipari és üzleti projektekben használható.

Ennek következő állomása az egyetem és a Hewlett Packard Enterprise által közösen kezdeményezett SZTE–HPE Networking/AI innovációs labor, amelynek bővítését az október 22-i HPC–AI konferencián adják át. A cél ugyanakkor nem pusztán új informatikai eszközök bemutatása. A rendezvényen azt is megmutatják, hogyan juthat el egy vállalat egy konkrét üzleti problémától egy HPC- vagy AI-alapú fejlesztési projektig.

Nem kell kész AI-projekttel érkezni

A konferencia egyik fontos újdonsága éppen az, hogy a résztvevőknek nem kell előre kidolgozott technológiai koncepcióval rendelkezniük. A vállalatok saját problémáikat, fejlesztési elképzeléseiket vagy akár még csak formálódó ötleteiket is elvihetik Szegedre.

A programban az SZTE szakértői bemutatják a rendelkezésre álló szuperszámítógépes kapacitást és annak igénybevételi lehetőségeit, valamint azt, hogyan kapcsolódhatnak be vállalatok HPC-alapú kutatási és innovációs együttműködésekbe. A résztvevők emellett hazai és európai HPC-projektek tapasztalatait, valamint már működő mesterségesintelligencia-megoldásokat is megismerhetnek.

A délutáni program még közvetlenebbül az üzleti alkalmazásokra épül. Az iparági esettanulmányok célja valós vállalati problémák feltárása és lehetséges HPC- vagy AI-alapú megoldási irányok felvázolása. Ezzel párhuzamosan személyes, 1–2–1 konzultációkon HPC-, HPE-technológiai, rendszerintegrációs és egyetem–ipar együttműködési szakértőkkel lehet átbeszélni egy-egy konkrét projektötletet.

AI, amelyet működés közben is meg lehet nézni

A konferencia egész napos bemutatóterében nem jövőbeli technológiai ígéretekkel, hanem már működő alkalmazásokkal találkozhatnak a résztvevők. Többek között örökölt informatikai rendszerek AI-támogatott elemzését és modernizációját, intelligens vállalati dokumentumkezelést és keresést, orvosi képalkotási megoldásokat, valós idejű anomália- és hibafelismerést, biztonságos AI-alapú hanganyag-feldolgozást, valamint vállalati IT- és mesterségesintelligencia-infrastruktúrákat mutatnak be.

A megközelítés tudatosan fordít a technológiai konferenciák hagyományos logikáján: nem abból indul ki, hogy mire képes egy szuperszámítógép vagy egy AI-modell, hanem abból, hogy milyen problémát szeretne megoldani egy vállalat, és ehhez valóban szükség van-e nagy számítási kapacitásra vagy mesterséges intelligenciára.

A rendezvény így találkozási pontot kíván teremteni azok között a vállalatok között, amelyek AI- vagy adatintenzív fejlesztésekben gondolkodnak, valamint az egyetemi, technológiai és HPC-szakértők között, akik ezek megvalósításában partnerek lehetnek.

A „HPC és mesterséges intelligencia az ipar és kutatás szolgálatában” konferenciát 2026. október 22-én rendezik meg a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában. A rendezvény elsősorban vállalatvezetőknek, IT-, adat-, K+F- és innovációs döntéshozóknak, technológiai szakembereknek, kutatóknak és az AI gyakorlati felhasználása iránt érdeklődő szervezeteknek szól.

Időpont: 2026. október 22.
Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központ,

6722 Szeged, Ady tér 10.
Részletes program és regisztráció: sztettc.hu/hpc-ai

A konferencia szervezői:

SZTE TTC Zrt. • SZTE IFI • PC Trade Systems • HPE Magyarország

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szegedi szuperszámítógép vállalatoknak appeared first on Műszaki Magazin.

A PwC 8. Magyarországi Pénzügyi Vezetői Felmérésében megkérdezett CFO-k 51%-a számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben AI-hoz, automatizációhoz vagy digitalizációhoz kapcsolódó átfogó projekt zajlott vállalata pénzügyi területén. A következő 1–3 évre vonatkozó kihívások között a költségcsökkentési nyomás kapta a legmagasabb, 4,09 pontos értéket az ötfokú skálán. A pénzügyi vezetőknek a stabil működés mellett a tervezést, a technológiai megoldásokat és csapatuk képességeit is fejleszteniük kell.

Kevesebb a külső bizonytalanság

A PwC 2026 nyarán több mint 100 magyarországi pénzügyi vezetőt kérdezett meg 14 iparágból. Válaszaik alapján jelentősen javultak a külső üzleti környezettel szembeni várakozások, a vállalatokon belüli feladatok azonban összetettek maradtak. A kedvezőtlen gazdasági környezetet kockázatként értékelők aránya 83%-ról 56%-ra, a túlszabályozottságtól tartóké 72%-ról 45%-ra csökkent. A geopolitikai kockázatok és a protekcionizmus a válaszadók 76%-át, a képzett szakemberek hiánya 67%-át aggasztja. A megkérdezettek 70%-a a szervezet változásokra adott reakcióját, 58%-uk pedig az informatikai rendszerek állapotát és a folyamatok csökkenő átláthatóságát látja akadálynak. Az ötfokú skálán a szabályozási változások közül a digitális adatszolgáltatási és e-számlázási kötelezettségek gyakorolják a legnagyobb hatást a pénzügyi területre, 3,44 ponttal. A napi működésben jelenleg a tervezés és előrejelzés okozza a legtöbb kihívást (3,94); ezt a költségcsökkentési nyomás követi (3,90), majd az automatizációval elérhető hatékonyságnövelés (3,83). A válaszadók úgy vélik, hogy a következő 1–3 évben a költségcsökkentési nyomás lesz az elsőszámú kihívás 4,09 ponttal, a felmérés történetében először került ez a téma az első helyre.

A belső működés modernizációja is előtérbe került

A megkérdezett CFO-k 42%-a számolt be a saját területét érintő jelentős változásról. A válaszadók 51%-a AI-hoz, automatizációhoz vagy digitalizációhoz kapcsolódó átfogó projektben vett részt az elmúlt egy évben, 24%-uk pedig ERP-bevezetési vagy -átállási folyamat részese is volt. A cégfelvásárlási vagy értékesítési tranzakcióhoz kapcsolódó változást említők aránya 37%-ról 10%-ra csökkent. A növekvő belső fókusznak is köszönhetően a pénzügyi folyamatok megítélése minden vizsgált területen javult: a legnagyobb előrelépés a tervezés és előrejelzés terén történt, amely 5,85-ről 6,63 pontra emelkedett a tízfokú skálán, bár még mindig a gyengébben értékelt folyamatok közé tartozik. A legjobb értékelést a pénzeszköz- és likviditásmenedzsment, valamint a számviteli zárás és beszámolókészítés kapta, egyaránt 7,55 ponttal.

„A pénzügyi területek fókusza látványosan elmozdult az egyszeri transzformációs projektektől az átfogó belső működésfejlesztési, illetve átalakítási programok felé. Amellett, hogy a CFO-k egyik feladata továbbra is a költségek kontrollja, új működési modellt építenek, amelyben a technológia, az adatok és az emberek képességei egyszerre válnak meghatározóvá”

– mondta Balogh Roland, a PwC Magyarország igazgatója, a kutatás vezetője, a felmérést bemutató szakmai konferencián a PwC budapesti székházában.

Az AI használata gyorsan terjed, de még nem hozott nagy áttörést

A generatív AI-t már használó pénzügyi csapatok aránya egy év alatt 50%-ról 89%-ra emelkedett. A technológia alkalmazása a menedzsmentriportingban 34%-ról 51%-ra, az előrejelzésben és költségvetés-készítésben 24%-ról 30%-ra nőtt. A fejlesztési szándék is erős: a válaszadók 63%-a generatív AI-alapú megoldás, 62%-a elemzési vagy tervezési folyamatot támogató AI-megoldás fejlesztését tervezi. Az üzleti hatást azonban egyelőre inkább konzervatívan látják: 45% 5–15% közötti, 30% pedig 5% alatti hatékonyságjavulást vagy költségcsökkenést vár a következő három évben.

„Az AI már jelen van a pénzügyi csapatok munkájában, a kézzelfogható üzleti eredményhez azonban több kell a technológia kipróbálásánál. Jó minőségű adatokra, átgondolt folyamatokra és olyan munkatársakra van szükség, akik a megfelelő feladatokra tudják használni az új eszközöket. A következő időszakban ezen múlik, hogy a növekvő használatból mérhető hatékonyságjavulás lesz-e”

– mondta Lőrincz Barbara, a PwC szakértője.

A projekteknél jelentkezik kapacitáshiány

A kapacitáshiány főként a fejlesztési és projektszerű feladatokat érinti. A CFO-k 69%-a az informatikai projektek gazdasági támogatásánál, 60%-a az ad hoc projektekben, 54%-a az üzleti területek rendszeres támogatásánál, 52%-a pedig a tervezés, előrejelzés és elemzés során tapasztal erőforráshiányt. A számviteli zárásnál ez az arány 34%, a tranzakciós pénzügyi és számviteli feladatoknál 25%. A fejlesztési tervek ezt a helyzetet jól illusztrálják: ha 100 egységnyi szabadon felhasználható fejlesztési kerettel rendelkeznének, a pénzügyi vezetők 26 egységet AI-, BI-, adat- és automatizációs megoldásokra, 24-et a hagyományos számviteli tudáson túlmutató képességek fejlesztésére fordítanának. A konkrét tervek között a csapat képességeinek erősítése vezet 72%-kal, ezt a generatív AI-alapú megoldások 63%-kal, az elemzési és tervezési folyamatot támogató AI-megoldások pedig 62%-kal követik.

A számviteli tudás mellé más képességek is kellenek

A pénzügyi csapatok erőssége a számviteli szakmai tudás, amely 8,03 pontot kapott a tízfokú skálán. A legalacsonyabb értékelést a projektmenedzsment (5,52 pont), az innováció és alkalmazkodóképesség (5,55 pont), valamint a treasury és kockázatkezelés (6,22 pont) kapta. Ugyanakkor a képzési kínálat sok esetben nem követi ezeket az igényeket. A kapacitáshiány és az új kompetenciák iránti elvárások ezért rugalmasabb működés – például külső szakértők bevonása – felé tereli a pénzügyi szervezeteket. Az egyszerű automatizációk kialakításához külső segítséget kérők aránya 18%-ról 35%-ra, az automatizálási lehetőségek azonosításához támogatást igénylőké 12%-ról 27%-ra emelkedett. A válaszadók 37%-a arra számít, hogy a jövőben nő az SSC-k szerepe, és több feladat kerül hozzájuk.

„Az SSC-k az AI és az automatizáció révén a rutinfeladatok helyett nagyobb hozzáadott értékű tevékenységeket végezhetnek. Ehhez megfelelő technológiai háttérre, egységes minőségi követelményekre, valamint erős adatkezelési, és elemzési kompetenciákra van szükség”

– mutatott rá Lajtai Péter, a PwC Magyarország Data & AI területét vezető cégtársa.

„A pénzügyi csapatoknak továbbra is stabil szakmai alapokra van szükségük, a hagyományos pénzügyi tudást azonban technológiai és adatkezelési ismeretekkel, üzleti partneri szemlélettel, alkalmazkodóképességgel és projektmenedzsment-tudással kell kiegészíteniük. Ma már nem elegendő pontos beszámolókat készíteni és biztosítani a megfelelést: a pénzügyi területtől egyre inkább azt várják a szervezetek, hogy aktívan támogassa az üzleti döntéseket, vezesse a változásokat és segítsen kiaknázni az új technológiákban rejlő lehetőségeket. A jövő pénzügyi szervezetei ezért nemcsak tudásukban, hanem működésükben és szemléletükben is átalakulnak”

– összegezte a felmérés tanulságait Halmosi Gábor, a PwC Magyarország cégtársa.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Költségnyomás és AI a CFO-k napirendjén appeared first on Műszaki Magazin.

Robotok, mesterséges intelligencia, virtuális valóság, fenntartható ipar és egy csapat kíváncsi iskolás. Az S-Szakkör – Virtuális utazás a technológia világában című, Fodor-Nemes Erzsébet által írt, a Siemens Zrt. munkatársai által megálmodott, ingyenesen elérhető mesekönyv egy kalandregényen keresztül mutatja meg a fiataloknak, hogy a technológia nem valami távoli és érthetetlen dolog: ott van körülöttünk, és a jövőjét egyszer akár ők maguk is alakíthatják.

Bence számára kezdetben sem az iskola, sem mérnök édesapjának munkája nem tűnik különösebben izgalmasnak. Egy váratlan virtuális kaland azonban mindent megváltoztat: olyan világba csöppen, ahol mérnökök, szoftverek és technológiai megoldások valódi problémákra keresnek válaszokat – a tiszta víztől egészen a fenntarthatóbb ipari működésig.

Barátaival hamarosan megalapítják az S-Szakkört, és innentől felpörögnek az események. Robotokat irányítanak, megismerkednek a mesterséges intelligencia és a virtuális ikrek világával, gyártósorokat fedeznek fel, fenntarthatósági problémákat oldanak meg, miközben kalandjaik Közép-Amerikától egészen az Északi-sarkig vezetik őket.

Amikor a mérnökből szuperhős lesz

Az S-Szakkör egyik legerősebb gondolata, hogy a mérnöki munka korántsem csak számokról, monitorokról és bonyolult gépekről szól. Bence fokozatosan fedezi fel, hogy a technológia mögött olyan emberek állnak, akiknek a munkája a mindennapi életet teheti könnyebbé.

A könyv pedig mindezt úgy mutatja meg, hogy közben nem akar tankönyv lenni. A kalandokat rövid „Tudtad-e?” blokkok és játékos kérdések egészítik ki, amelyek gyermeknyelven tesznek érthetővé olyan fogalmakat, mint a szoftver, a virtuális valóság, a robotika, az automatizálás vagy éppen a karbonlábnyom.

A gyerkőcök még robotokkal irányított eperszüretbe is belekóstolnak: egy virtuális rendszeren keresztül átveszik az eperszedő robotok vezérlését, miközben észrevétlenül azt is megtanulják, mire használhatók a valóságban a robotok és az automatizált folyamatok.

De még a Mikulás műhelyébe is megérkezik a XXI. század: a történet egyik játékos részében a manók automatizált raktárral, programokkal és mesterséges intelligenciával próbálnak megbirkózni az egyre összetettebb karácsonyi logisztikával.

Amikor a tudás közös ügy lesz

A regény ugyanakkor nemcsak gépekről szól. Rendkívül fontos benne a gyermeki kíváncsiság, a kreativitás, az együttműködés és a problémamegoldás. Bencéék különböző dolgokban tehetségesek, és éppen akkor jutnak a legtovább, amikor megtanulnak közösségként gondolkodni, egymás ötleteit is elfogadni. A fenntarthatóság sem különálló leckeként jelenik meg: a víztisztítástól az energiafelhasználáson és a modern gyártáson át a karbonlábnyomig újra és újra felmerül a kérdés, hogyan segíthet a technológia úgy fejlődni, hogy közben a környezetünkre is jobban vigyázunk. A könyv saját összefoglalója is az ipar, az emberek jólléte és a környezetvédelem együttes megvalósulását emeli ki.

Fodor-Nemes Erzsébet fantáziavilága találkozott a technológiával

Fodor-Nemes Erzsébet egész életében írt verseket és prózát, első publikálásra szánt meseregényének története pedig 2019-ben indult el; az ebből kibontakozó Boszorkalandok világát végül több mint 10 kötetet átfogó történetfolyammá egészítette ki, melyből nyomtatásban eddig két kötet látott napvilágot. Az S-Szakkör pedig már a szerző negyedik megjelent műve. Saját alkotói hitvallása szerint olyan történetek létrehozására törekszik, amelyek a kaland és fantázia mellett ösztönöznek, bátorítanak, tanítanak és valódi értékeket közvetítenek a fiataloknak.

Az S-Szakkörben ez a mesélői szemlélet találkozik a technológia izgalmas világával: a robotok, a mesterséges intelligencia vagy a fenntarthatóság nem száraz fogalmakként, hanem egy gyerekek számára átélhető, élményszerű történetként jelennek meg.

A kalandok végére pedig Bence is egészen másképp néz arra a világra, amelyet korábban unalmasnak tartott: már el tudja képzelni, hogy egyszer édesapjához hasonló pályát válasszon.

„Az S-Szakkör nem azt akarja megmondani a gyermekeknek, hogy ők is legyenek mérnökök. Arra biztatja őket, hogy kérdezzenek, legyenek kíváncsiak, merjenek kísérletezni, gondolkodjanak közösen és azon, hogyan tehetnék jobbá a körülöttük lévő világot”

– mondta el Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője.

Mert ahogy a könyv egyik legfontosabb gondolata fogalmaz: „A jövő feltalálói ugyanis ma még gyerekek.”

A könyv ingyenesen letölthető innen: https://blog.siemens.com/2026/08/nem-minden-mese-tunderekrol-szol-van-amelyik-a-jovo-mernokeirol/, valamint térítésmentes fizikai példány is igényelhető.

A kiadvány megvalósulását a HM könyvek csapata támogatta.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Lehet izgalmas egy gyereknek a mesterséges intelligencia vagy egy gyártósor? appeared first on Műszaki Magazin.

Ismerős érzés lehet: leveszünk a polcról egy sampont vagy mosóport, és biztosra vesszük, hogy a termék makulátlan lesz. Ez a magától értetődő bizalom egyre inkább a mesterséges intelligenciának köszönhető. A Siemens és a Procter & Gamble (P&G) közösen fejlesztett AI-alapú minőségellenőrző rendszerét most globálisan kiterjesztik a P&G gyáraira, ami egy újabb lépést jelent ezen a téren.

Rugalmassá tett mesterséges intelligencia

A Visual Inspection Cockpit (VIC) névre hallgató rendszert kifejezetten a nagy sebességű, percenként több ezer terméket előállító gyártósorokra tervezték, ahol a rugalmas vagy mintás anyagok (például csomagolóanyagok, higiéniai termékek) természetes elmozdulása miatt a hagyományos kamerás rendszerek eddig gyakran hibáztak. A megoldás azonnal kiszűri a hibás darabokat, legyen szó torz csomagolásról, gyűrődésről vagy alig látható felületi hibákról.

A rendszer a P&G mélytanulási modelljeit ötvözi a Siemens Industrial Edge platformjával, valamint Nvidia GPU-kkal felszerelt ipari számítógépekkel. További jellemzője, hogy azt az üzemi mérnökök maguk is konfigurálhatják, külön szakértői csapat nélkül, emellett nem szükséges újraprogramozni minden egyes csomagolásváltáskor vagy termékmódosításnál.

A P&G szakembere, Paul Thomas szerint a rendszert kifejezetten olyan kihívások megoldására fejlesztették, amelyekkel a hagyományos vizsgálórendszerek nem tudtak megbirkózni.

Gyorsabb bevezetés, jobb minőség

A megoldás egyik legnagyobb előnye, hogy újrafelhasználható Industrial Edge-alkalmazásként működik, így az új gyártósorokra való bevezetése ötször-tízszer gyorsabb, mint a hagyományos, egyedi fejlesztésű vizsgálórendszereké. Egyúttal könnyen kiterjeszthető újabb gyárakra, termékekre és vizsgálati helyzetekre.

A minőségi eredmények is látványosak: a rendszer bevezetése után egyes termékeknél 10–20%-kal javult a selejtarány, vagyis egyre kevesebb olyan termék kerül le a gyártósorról, amely nem felel meg a minőségi elvárásoknak.

A rendszer emellett folyamatosan gyűjti és elemzi az adatokat, így a P&G gyártási csapatai hosszú távú trendeket is azonosíthatnak, és folyamatosan fejleszthetik a gyártási folyamataikat.

A Siemens közlése szerint a VIC a vállalat szélesebb ipari AI-portfóliójának része, amely az Industrial Edge platformon szabványosított alkalmazásokként érhető el – így a jövőben más gyártók és iparágak is hasonló megoldásokat vezethetnek be.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Siemens és a P&G világszerte kiterjeszti az AI-alapú minőségellenőrzést appeared first on Műszaki Magazin.

A világ egyik vezető energia-technológiai vállalatának új, előregyártott tápegység-moduljait kimondottan a hiperméretű, illetve a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok igényeinek figyelembevételével fejlesztették ki.

A mesterséges intelligencia gyors térhódításával az adatközpontok üzemeltetőin egyre nagyobb a nyomás, hogy minél gyorsabban és nagyobb léptékben kezdjenek el használni nagy sűrűségű infrastruktúrát. A hagyományos, egyedi igények alapján készült, előre gyártott áramellátási megoldások esetében azonban gyakran 12–14 hónap is eltelik a telepítésig, ami problémát jelent azok számára, akik szeretnék gyorsan bővíteni a kapacitásukat.

A Schneider Electric új, szabványosított megközelítése megoldást kínál erre a kihívásra azáltal, hogy egyszerűsíti a specifikációs, tervezési és árajánlat-készítési folyamatokat, lehetővé téve az előre gyártott áramellátási infrastruktúra akár hat hónap alatt történő legyártását. A Schneider Electric legújabb, Galaxy VXL (GVXL) UPS-technológiájára épülő új megoldások modulonként akár 2,5 megawatt (MW) teljesítményt nyújtanak, így a vállalat eddigi legnagyobb, egyetlen konténerből álló, előre gyártott tápellátási megoldásának számítanak.

Az új berendezéseket a Schneider Electric és az NVIDIA legújabb, a GB300 NVL72 platformhoz használható, integrált energiagazdálkodási és folyadékhűtés-vezérlőket tartalmazó referencia-tervei alapján, skálázható „tápegység-blokkoknak” tervezték meg. Ez a konstrukció lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy gyorsan telepítsenek MI-kompatibilis tápellátási infrastruktúrát a nagy teljesítményű számítástechnika (HPC), az MI-képzésben részt vevő rendszerek és a GPU-intenzív munkamenetek támogatására.

A szabványosított referencia-tervekben elérhető új portfólió – amely dedikált, 2 MW, 2,25 MW, illetve 2,5 MW konfigurációjú tápegység-modulokat és -kereteket tartalmaz – fokozott sebességet, kiszámíthatóságot és skálázhatóságot biztosít a mesterséges intelligencia alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontokban.

„A mai adatközpont-üzemeltetők hatalmas nyomás alatt állnak, hogy az MI-kompatibilis infrastruktúrát minél gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb léptékben állítsák üzembe. Előre gyártott áramellátó rendszereink szabványosításával és Galaxy VXL UPS-technológiánk beépítésével lehetővé tesszük a hiperméretű, neocloud és kolokációs szolgáltatók számára, hogy a skálázható, nagy sűrűségű áramellátási infrastruktúrát évek helyett mindössze hónapok alatt munkába állíthassák. Ez jelentős előrelépésnek számít ügyfeleink következő generációs mesterséges intelligencia-gyárak, mesterséges intelligencia-központok és nagyméretű digitális infrastruktúrák kiépítésére vonatkozó törekvéseinek támogatásában”

– mondta el Polóny Tibor, a Schneider Electric „Secure Power & Data Centers” üzletágának hazai vezetője.

Áramellátási infrastruktúra az MI-t kiszolgáló adatközpontok igényeire tervezve

Az új, előre gyártott tápegység-modulokat és -kereteket kifejezetten a mesterséges intelligencia és a következő generációs adatközpontok igényeit figyelembe véve alakították ki, hogy megfeleljenek a számítási kapacitás gyors növelésére vonatkozó igényekből és a nagyléptékű mesterséges intelligencia-bevezetésekből adódó, egyre növekvő teljesítménysűrűségi követelményeknek.

Az előre gyártott tápegység-keretek egy gyárilag tesztelt keretben integrálják a Schneider Electric technológiáit, köztük a Galaxy VXL UPS-t, a kapcsolóberendezéseket, a hűtőrendszereket, a lítium-ion akkumulátor-technológiát és az áramelosztó rendszereket. A szürke tér környezetekbe, beltéri telepítésre szánt tápegység-keretek ugyanezt az alapvető elektromos infrastruktúrát biztosítják nyitott formátumban.

Az új megoldások moduláris IT-podokkal is kombinálhatók, így teljes, az MI alkalmazásával kapcsolatos elvárásokra felkészített infrastruktúra-platformot biztosítanak, amely megfelel a Schneider Electric mesterséges intelligencia referencia-terveinek és az NVIDIA-alapú referencia-architektúráknak.

A skálázható telepítésre tervezett megoldás révén több modult egymás mellett, „tápegység-blokként” lehet használni, lehetővé téve az ügyfelek számára, hogy az infrastruktúra kapacitását akár több tíz megawattra bővítsék.

Gyártás és tesztelés Barcelonában

Az új, előre gyártott tápegység-modulokat és tápegység-kereteket a Schneider Electric barcelonai, Sant Boi de Llobregat telephelyén tervezik, gyártják és tesztelik. Az üzemet a közelmúltban bővítették a moduláris adatközponti infrastruktúra iránti növekvő globális kereslet kielégítése érdekében.

A gyár és a nagyméretű logisztikai központ – amely az egyik legfontosabb európai helyszín a Schneider Electric EcoStruxure Modular Data Center portfóliójának tervezése, gyártása és integrálása szempontjából – 5000 m²-es, kizárólag gyártásra szánt területtel rendelkezik, annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudja kiszolgálni a gyors piacra lépés, a kiszámíthatóság és a mesterséges intelligencia korszakának megfelelő, rugalmas adatközponti megoldások iránti, egyre növekvő ügyféligényeket.

A moduláris adatközpontok és az előre gyártott energiaellátási infrastruktúra területén szerzett több mint 15 éves szakértelmével a Schneider Electric tovább bővíti az MI-kompatibilis adatközponti portfólióját, amely kiterjed az energiaellátásra, a hűtésre, a rackekre, a szoftverekre, a moduláris infrastruktúrára és az integrált MI-referenciaarchitektúrákra.

Az új energiaellátási megoldások Európában már elérhetők, Észak-Amerikában még ebben az évben, később pedig további nemzetközi piacokon és az ázsiai-csendes-óceáni térségben is elérhetővé válnak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új szintre emeli az MI-t kiszolgáló adatközpontok áramellátását a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

A graphIT Kft. és a Siemens Digital Industries Software közös szakmai napján debütált Magyarországon a Siemens Designcenter platform. Az esemény átfogó betekintést nyújtott a mérnöki CAD/CAM/CAE munka jövőjébe, ahol a mesterséges intelligencia, a felhőalapú Live Collaboration és a Sony XR hardverre épülő immerzív VR-tervezés találkozik.

Mi az a Siemens Designcenter? Az integrált mérnöki tudásközpont

A Siemens Xcelerator portfólió legújabb mérföldköveként a Designcenter egy olyan egységes, skálázható és intelligens termékfejlesztési platform, amely zökkenőmentes átmenetet biztosít a böngészőalapú felületek és a nagyteljesítményű asztali alkalmazások között. A platform célja, hogy a startupoktól kezdve a globális nagyvállalatokig minden mérnöki csapat számára 100%-os adathűséget, maximális rugalmasságot és kiemelkedő költséghatékonyságot nyújtson.

A Designcenter a Siemens megbízható technológiai alapokjaira épít (Parasolid, D-Cubed, Kineo, JT), és négy rugalmasan skálázható licenccsomagban érhető el: Essentials, Standard, Advanced és Premium. Ezt egészíti ki a Siemens innovatív Value-Based Licensing (VBL) kiegészítő rendszere, amely több mint 140 modulhoz enged rugalmas, token-alapú hozzáférést.

Főbb termelékenységi mutatók a SaaS átállással:

• 50% költségcsökkenés az informatikai infrastruktúrában.
• 30% csökkenés a termékek piacra jutási idejében.
• 20% termelékenység-növekedés az AI-támogatott tervezési munkafolyamatok révén.
• 99,9% üzemidő és kimagasló adatbiztonság a felhőalapú háttérrel.

Mesterséges intelligencia a mérnöki gyakorlatban (Engineering AI)

A mérnöki intelligencia fejlesztése a Designcenter X központi eleme. Az AI nem csupán egy kiegészítő funkció, hanem a teljes tervezési folyamatot átható ágens-alapú asszisztens:

• Designcenter X Copilot: Természetes nyelvű (magyarul is értő) generatív AI, amely funkciókkal kapcsolatos támogatásra, hatékonyabb munkavégzéssel kapcsolatos tanácsokra, makró kódgenerálásra és modellmódosításra képes promptok vagy képek alapján.
• Predictive Machine Learning: A Command Prediction felismeri a parancsismétlődéseket, míg a Selection Prediction és a Select Similar Faces/Components gépi tanulással azonosítja a geometriailag hasonló elemeket, csökkentve a kattintások számát.
• Hangvezérlés & PMI AI: A Voice Command Assistant gépelés nélküli irányítást tesz lehetővé, míg az AI-alapú 3D PMI Predictor automatikusan hozzárendeli a méreteket és tűréseket a megfelelő modellnézetekhez.

Élő együttműködés és felhős rugalmasság (Live Collaboration)

A Designcenter X beépített, Teamcenter X alapon működő adatkezelése megszünteti a fájlok zárolásából és a széttagolt kommunikációból eredő torlódásokat:

• Live Share & Egyidejű Tervezés: Több mérnök dolgozhat egyidejűleg ugyanazon a komplex összeállításos modellen valós időben, automatikus szinkronizálás és ütközésfeloldás mellett.
• User Presence & Context Awareness: A rendszer valós időben jelzi, melyik kolléga melyik alkatrészen dolgozik.
• Multi-user Notifications: Automatikus riasztások és értesítések a követett alkatrészek módosításairól és mentéseiről.
• Teams Integráció: Csevegések és konferenciahívások indítása közvetlenül a tervezői felületen lévő alkatrész-kontextusból.
• Böngészőmódú Hozzáférés (Teamcenter Share): CAD/CAM adatok biztonságos megtekintése, szerkesztése és felülvizsgálata szoftvertelepítés nélkül, bármilyen eszközről.

Immersive Engineering – Mérnöki munka határok nélkül Sony XR hardverrel

A rendezvény egyik legkiemelkedőbb bemutatója a Siemens és a Sony XR partnerségének eredménye volt. A CES-díjas, szemenként 4K felbontású Sony HMD headset és a dedikált gyűrűs kontrollerek segítségével a mérnökök 1:1 méretarányban, adat-előkészítés és konverziós veszteség nélkül léphetnek be a virtuális 3D tervezőtérbe.

Az Immersive Explorer, Designer és Collaborator modulok támogatják a virtuális üzembe helyezést, az ergonómiai elemzéseket, valamint a földrajzilag szétszórt csapatok közös, VR-alapú tervellenőrzését.

Integrált Part Manufacturing portfólió

A Designcenter teljes mérnöki folyamatkört teremt a megmunkálással. Az integrált CAM portfólió magában foglalja a 2,5–5 tengelyes marást, multifunkciós esztergálást, huzalszikrázást, robotos megmunkálást és CMM mérésprogramozást.

A gyártáshelyességet és a gyors üzembe helyezést olyan funkciók támogatják, mint a Staged Models (gyártásközi állapotok asszociatív kezelése), a Shop Floor Connect (közvetlen papírmentes munkautasítások a gépkezelőknek) és a Sinumerik Run MyVirtual Machine (100%-os gépkód-hűségű digitális iker szimuláció).

Designcenter a magyar cégeknek

A rendezvényen a hazai mérnöktársadalom közel 100 leginkább innovatív mérnöke vett részt, akik megismerhették a Desigcenter azon előnyeit, amely ideális mérnöki platformmá teszi a hazai tervező és gyártó cégek számára. Ezek az előnyök mindenek előtt a költséghatékonyság, a legkorszerűbb technológiai megoldások és a mesterséges intelligencia, valamint a graphIT Kft. Expert támogatása és bevezetési szolgáltatásai.

További információk: graphitblog.hu | www.graphit.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megjelent a Siemens Designcenter appeared first on Műszaki Magazin.

Röviden:

• Az intelligens otthon alkalmazkodik az életstílusodhoz: szabályozza a hőmérsékletet, a világítást és az árnyékolást.
• Az Okosotthoni eszközök segítségével minden rendszert egyetlen alkalmazásból kezelhetsz.
• A rendszer automatikusan reagál az időjárásra, a napszakra és a jelenlétre.
• Az intelligens megoldások nemcsak kényelmesebbé, hanem gazdaságosabbá is teszik az otthont.
• Az automatizálás növeli a biztonságot és csökkenti az energiafogyasztást.
• A rendszer könnyen bővíthető, így fokozatosan alakítható ki a teljes smart home ökoszisztéma.

Mi is pontosan az intelligens otthon?

Az intelligens otthon nem csupán különálló, telefonról vezérelhető készülékek összessége. Egy integrált rendszer, amely képes adatokat elemezni, automatikusan reagálni és előre beállított forgatókönyvek alapján működni.A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az otthon automatikusan:

• szabályozza a fűtést és hűtést a napi rutinod szerint,
• optimalizálja a világítást a természetes fényviszonyok alapján,
• vezérli a redőnyöket az időjárásnak vagy napszaknak megfelelően.

Az egész rendszer központja egy intelligens vezérlőegység, amely összekapcsolja az összes modult, érzékelőt és szabályozót. Az ilyen megoldások teszik igazán hatékonnyá az Okosotthoni eszközök használatát.

Miért érdemes smart megoldásokat választani?

A modern smart home rendszerek jóval többet nyújtanak egy egyszerű távirányítónál. Az intelligens automatizálás egyetlen rendszerbe integrálja:

• a fűtést és hűtést,
• a világítást,
• az árnyékolást,
• az érzékelőket,
• valamint a különböző automatizálási funkciókat.

Ennek köszönhetően az otthon pontosan úgy működik, ahogyan Te szeretnéd. Az intelligens technológia nemcsak kényelmesebbé teszi a mindennapokat, hanem jelentős energia- és költségmegtakarítást is eredményez.

Példák okoseszközökre – 10 praktikus smart home megoldás

Mielőtt kiválasztod a számodra megfelelő rendszert, érdemes megismerni a legnépszerűbb és leghasznosabb megoldásokat. Az alábbi lista bemutatja a legjobb okoseszközök közül néhányat, amelyek valódi kényelmet és funkcionalitást kínálnak.

1. Központi vezérlőegység – az intelligens otthon agya
   Az EH-01 központi egység összegyűjti az összes csatlakoztatott eszköz adatait: érzékelők, szabályozók és végrehajtó modulok információit. Távoli vezérlést biztosít interneten vagy helyi hálózaton keresztül.
2. Intelligens fűtés és hűtésvvezérlés
   Az R-S2 szobatermosztát méri a hőmérsékletet és a páratartalmat, így biztosítja az optimális komfortot minden helyiségben.
3. Hőmérséklet-érzékelő
   Az FC-S1m vezetékes érzékelő folyamatosan figyeli a helyiség hőmérsékletét, és adatokat küld a központnak a pontos szabályozás érdekében.
4. Padlófűtés-vezérlés
   A PS-10 230 vezérlő lehetővé teszi a zónánkénti hőmérséklet-szabályozást és az automatizált működést. További információ a tech-controllers.hu/sinum/futes-szabalyozas-hu
5. Intelligens LED világítás
   A DIM-S5m modul segítségével szabályozható a LED szalagok fényereje, így energiatakarékos és hangulatos világítás alakítható ki. További információ a tech-controllers.hu/sinum/szabalyozza-vilagitast-hu
6. Hagyományos eszközök integrálása
   A PPS-01 230 relémodul lehetővé teszi hagyományos konnektorok és elektromos berendezések integrálását az intelligens rendszerbe.
7. Multiszenzor
   Az MC-01 vezeték nélküli multiszenzor méri:Ez az egyik legpraktikusabb példa arra, hogyan működnek az okoseszközök a mindennapokban.
   1. a hőmérsékletet,
   2. a páratartalmat,
   3. a légnyomást,
   4. valamint a levegő minőségét.
8. Füstérzékelő
   A CD-01 intelligens füstérzékelő veszély esetén automatikusan riasztást küld vagy előre beállított műveleteket indít el.
9. Távirányító a gyors vezérléshez
   Az RC-05 vezeték nélküli távirányító segítségével egyetlen gombnyomással vezérelhetők az előre beállított jelenetek.
10. Komplett intelligens rendszer
    A Sinum Pro teljes körű automatizálási rendszert kínál fűtéshez és hűtéshez, világításhoz, árnyékoláshoz, szellőzéshez, a gépészet vezérléséhez és egyéb intelligens funkciókhoz. További információ a tech-controllers.hu/sinum/sinum-pro

Hogyan használhatod ki az okosotthon-megoldásokat? – Gyakorlati tanácsok

• Kezdd az alapoknál: válaszd ki a megfelelő központi egység modellt, és gondold át, mely zónákat vagy funkciókat szeretnéd automatizálni.
• Fokozatosan bővítsd a rendszert új modulokkal – például hőmérséklet-szabályozóval (R-S2 vagy R-S1), szelepvezérlővel (PS-10 230), majd világításvezérléssel, érzékelőkkel és relékkel.
• Használd a multiszenzort és a füstérzékelőt a levegőminőség és a biztonság folyamatos felügyeletéhez.
• A vezérléshez használd a mobilalkalmazást vagy a távirányítót – az adott helyzetnek és szokásaidnak megfelelően.

Hogyan működnek az okoseszközök a mindennapokban?

A smart home rendszerek a hétköznapi életben mutatják meg igazán az előnyeiket.

• Reggel: A redőnyök automatikusan felnyílnak. A fűtés vagy hűtés csak a szükséges helyiségekben aktiválódik.
• Otthoni munka közben: A rendszer automatikusan szabályozza a világítás erősségét a természetes fényhez igazodva.
• Távozáskor: Egyetlen gombnyomásra lekapcsol a világítás. A redőnyök leereszkednek. A fűtés energiatakarékos módba vált.
• Este: A világítás automatikusan relaxációs módra vált. Az otthon ideális hőmérsékletet biztosít.
• Éjszaka: Az érzékelők figyelik a levegő minőségét és a biztonsági rendszereket.

Ezek a funkciók jól mutatják, hogy az okoseszközök a mindennapokban valódi kényelmet és időmegtakarítást biztosítanak.

Intelligens otthon mint hosszú távú befektetés

Az intelligens otthon kialakítása fokozatosan is megvalósítható, miközben az előnyök már az első lépésektől érezhetők. A modern Okosotthoni eszközök segítségével:

• csökkenthető az energiafogyasztás,
• növelhető a biztonság,
• egyszerűbbé válik a mindennapi élet.

A TECH Controllers rendszerei rugalmasak és könnyen bővíthetők, így a kezdeti alapfunkcióktól egészen egy teljesen automatizált intelligens otthonig fejleszthetők. A legjobb okoseszközök ma már nem luxust jelentenek, hanem praktikus és jövőbiztos megoldást. Egy jól kialakított smart home rendszer nemcsak kényelmesebbé teszi az életet, hanem növeli az ingatlan értékét is, miközben felkészíti az otthont a jövő technológiai elvárásaira.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bevált smart home megoldások – 10 praktikus példa a modern otthonhoz appeared first on Műszaki Magazin.

Bár egyelőre nem tisztázottak a DPP gyakorlati megvalósításának részletei, a kezdeményezésben rejlő lehetőségek jóval túlmutatnak a fenntarthatósági célokon, és számos üzleti területen is értéket teremtenek. Kaja Flottorp, a fémforgácsolási szerszámokat és gyártási megoldásokat kínáló Sandvik Coromant fenntarthatósági szakértője áttekinti, hogy mit tudunk eddig a DPP-ről. 

A fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó rendelet (ESPR) keretében bevezetett DPP várhatóan egy strukturált, digitális nyilvántartás formájában fog megjelenni, amely szabványosított formátumban tartalmazza az egyes termékekre vonatkozó életciklus-adatokat. A javasolt adatok között szerepel az anyagösszetétel, a szénlábnyom, a javíthatóság és az élettartam végi kezelésre vonatkozó utasítások. A pontos hatály, formátum és végrehajtási követelmények azonban még kialakulóban vannak.

Egyes szervezetek már egy ideje saját DPP-változatot alkalmaznak. A tágabb értelemben vett Sandvik csoporton belül is találunk egy példát. A Sandvik akkumulátor-útlevelének fejlesztése 2023-ban kezdődött a vállalat bányászati üzletágán belül, ahol elkészült az első üzemképes prototípus (MVP). Azóta a kezdeményezés fokozatosan fejlődött – az alapul szolgáló rendszerarchitektúra meghatározásától kezdve egészen egy olyan skálázható megoldás kidolgozásáig, amely a Sandvik valamennyi üzletágát hivatott támogatni.

Az akkumulátorokon túl ez a fejlesztés megalapozza a DPP szélesebb körű alkalmazását is a vállalat egészében. Az anyagok teljes körű nyomonkövethetőségének lehetővé tételével a megoldás támogatja a kritikus nyersanyagok felelős beszerzését és javítja a szénlábnyom-jelentés pontosságát. Erősíti a másodlagos felhasználások és az újrahasznosítás lehetőségeit is azáltal, hogy a kulcsfontosságú információkat, például az akkumulátorok állapotát, összetételét és kezelési követelményeit a termék teljes életciklusa alatt hozzáférhetőbbé teszi. A Sandvik számára a kezdeményezés nemcsak megfelelőségi intézkedés, hanem a nagyobb átláthatóság és a körkörösebb üzleti modellek mozgatórugója is.

Tágabb perspektívából nézve a DPP-k várhatóan átalakítják majd a termékek EU-piacon történő forgalomba hozatalának, értékesítésének és kereskedelmének módját. Bár a keretrendszer számos eleme még kidolgozásra vár, az irány egyre egyértelműbbé válik. Miközben az EU tovább finomítja a szabályozási részleteket, a vállalkozások máris megkezdhetik a felkészülést azáltal, hogy beruháznak a nyomonkövethetőségbe, az adatinfrastruktúrába és az életciklus átláthatóságába.

Az eddig megtett út

Bár már kezdtek kialakulni a várható ütemtervek, még mindig nincs végleges ütemterv a DPP-követelmények bevezetésének módjáról. A fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló uniós rendelet értelmében a vas és az acél köztes terméknek minősül, ami azt jelenti, hogy valószínűleg ezekre vonatkozóan alakulnak ki elsőként a részletesebb szabályok.

A jelenlegi útmutatás szerint a vasra és acélra vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2026-tól vezethetik be, a jogszabályi megfelelés pedig potenciálisan 2027-től követheti ezt. A javaslat dokumentációjában az EU körvonalazta, hogy az acélra vonatkozó valószínűsíthető adatkategóriák magukban foglalhatják a termék és a gyártó azonosítását, az anyag összetételét és műszaki adatait, a környezeti és körforgásos gazdaságra vonatkozó adatokat, valamint az esetleges aggályos anyagok részleteit. A jelenlegi irányvonal azonban nagyrészt olyan előkészítő tanulmányokon és javaslattervezeteken alapul, amelyek még további finomításra szorulnak.

Ami azonban egyre világosabbá válik, az az általánosabb fejlődési irány. A vas és az acél környezeti hatása, valamint az ipari ellátási láncokban betöltött központi szerepe miatt kiemelt figyelmet kapnak; a korai követelmények várhatóan az energiahatékonyságra és az anyagok átláthatóságára fognak összpontosulni. Tekintettel a kialakulóban lévő helyzetre, a gyártóknak el kell kerülniük, hogy a jelen szakaszban terveiket konkrét időpontokhoz kössék. Inkább azt kell tisztázniuk, hogy milyen adatok állnak már rendelkezésre, hogyan lehet azokat rendszerezni, és hol vannak még hiányosságok.

Az útvonalak metszéspontjában

A DPP lényegében fenntarthatósági kezdeményezésként jelenik meg. Bár igaz, hogy a DPP elősegíti a hatékonyabb újragyártást, megkönnyíti a termékek másodlagos felhasználását és javítja az újrahasznosítási eredményeket, nem szabad úgy tekinteni, hogy kizárólag a fenntarthatósági vezetők felelőssége. Valójában több üzleti funkció metszéspontjában fog elhelyezkedni.

A megfelelési csapatoknak tisztában kell lenniük a szükséges adattípusokkal, és ezzel együtt felmerül a kérdés, hogy mit lehet és mit kell nyilvánosságra hozni. Az informatikai csapatoknak fel kell mérniük, hogy a meglévő rendszerek hogyan támogathatják az adatok strukturálását, tárolását és cseréjét. Ezen túlmenően a műveleti és termékfejlesztő csapatok kritikus szerepet játszanak abban, hogy pontos, következetes adatok kerüljenek rögzítésre a forrásnál, míg a beszerzési részlegeknek szorosabban együtt kell működniük a beszállítókkal az ellátási lánc elején lévő átláthatóság javítása érdekében.

Összességében a DPP nem egy önálló kezdeményezés, hanem annak a szemléletnek a megváltozása, ahogy a termékadatokat kezelik, irányítják és használják egy szervezeten belül. Bár a pontos követelmények még kialakításra várnak, azok a vállalkozások, amelyek korán kezdik el összehangolni ezeket a funkciókat, könnyebben tudnak reagálni, amint a helyzet egyértelműbbé válik.

A gyártók DPP-követelményekre való felkészülésének elősegítése érdekében a Sandvik Coromant részt vesz a Swerim ipari kutatóintézet által koordinált Digital Metal Value Chain együttműködésben. Az acélipari értékláncban részt vevő partnerekkel együttműködve a kezdeményezés azt vizsgálja, hogy az olyan termékadatok – mint például az anyagösszetétel, a környezeti teljesítmény és a felügyeleti lánc – hogyan strukturálhatók, oszthatók meg és alkalmazhatók a gyakorlatban.

Úttörő szereplőként a hangsúly nem a végleges szabályozás kivárásán van, hanem a valós felhasználási esetek tesztelésén, az adathiányok feltárásán, valamint a meglévő termékadatok üzleti értékké alakításán gyakorlati kísérleti projektek keretében.

Az EU DPP-kezdeményezésének hatálya rendkívül kiterjedt, és alapvetően át fogja alakítani a gyártók terméktervezési, dokumentálási és szállítási gyakorlatát. Míg az ipar a részletekre vár, célszerű elkezdeni megérteni, hogy a továbbfejlesztett nyomonkövethetőség pontosan mit jelent az ellátási láncok számára, és hogyan lehet beágyazni a mindennapi műveletekbe. Az alapok felépítésével a gyártók a puszta megfelelésről a proaktív értékteremtésre térhetnek át.

Tudjon meg többet a Sandvik Coromant fenntartható gyártással kapcsolatos megközelítéséről a sandvik.coromant.com/sustainable-business weboldalon.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitális termékútlevelek: Amit eddig tudunk appeared first on Műszaki Magazin.

Az Eplan Platform 2027, amelyet májusban mutattak be először az Eplan Next26 rendezvényen, már elérhető. A mérnöki tervezőszoftver felhasználói gyorsabb eredményeket érhetnek el az előzetes tervezés, a villamos tervezés és a vezérlőszekrény-tervezés során. További előnyt jelent az Eplan Copilot integrációja: az új AI-asszisztens a 2027-es verzióval jelentős támogatást nyújt a mindennapi projektmunkában. Emellett az Eplan Platform most még egyszerűbben integrálható a meglévő IT-környezetekbe.

Az új Eplan Platform 2027 több mint ötszáz fejlesztésének sokfélesége ellenére mindegyikben van egy közös vonás: egyszerűbbé teszik a projektmunkát és felgyorsítják a mérnöki tervezést. Az egyik fontos újítás az Eplan Copilot bevezetése az új platformon. Ez a széles körű funkcionalitással rendelkező, AI-alapú asszisztens szeptember eleje óta érhető el közvetlenül az Eplan szoftverből. A felhasználók strukturált technikai támogatást és megbízható útmutatást kapnak az Eplan-t érintő kérdésekben még összetett témák esetén is.

A Copilot emellett hatékony eszköz a projektben felhasznált készülékek nyomon követésére. Ha a mérnökök szeretnék megtudni, hogy egy adott terméket vagy komponenst mely projektekben használtak, elegendő megadniuk a cikkszámot. Az AI átvizsgálja a felhőben található összes projektet, és közvetlen hivatkozásokat ad azokhoz a projektoldalakhoz, amelyeken az adott készüléket használták. Legyen szó fordításról, menük egyszerűsítéséről, anyagjegyzékek készítéséről vagy minőségellenőrzések elvégzéséről: a felhasználók hangüzeneten, vagy szöveges felugró ablakokon keresztül kommunikálhatnak az Eplan Copilottal, és így még jobban kihasználhatják az Eplan széles körű lehetőségeit.

Újdonság: központi alkatrészkezelés a felhőben

Az alkatrészkezelés terén bevezetett bővítések egyértelmű stratégiai fókuszt helyeznek a konzisztens, végponttól végpontig tartó adatokra és a hatékony együttműködésre. Az új, felhőalapú alkatrészkezeléssel és a hozzá kapcsolódó szinkronizálási lehetőségekkel az Eplan megoldásszolgáltatóként a modern, hibrid mérnöki környezetek egyik fontos követelményére ad megoldást. Ezzel egyidejűleg az Eplan megteremti a konzisztens törzsadatok, a digitális ikrek és a rendszerek közötti nyomonkövethetőség alapját. Ezeket a kulcsfontosságú funkciókat a keresés, a kiválasztás, az átláthatóság és az adatminőség terén végrehajtott célzott fejlesztések egészítik ki. Ennek köszönhetően a nagy alkatrészkészletek mindennapi kezelése jelentősen egyszerűbbé válik. Ezek a fejlesztések együttesen jobban integrált munkamódszert és lényegesen hatékonyabb munkafolyamatokat eredményeznek a teljes mérnöki és életciklus-folyamat során.

Az olyan információk megjelenítésével, mint az áramlás iránya, vagy a tartály töltöttségi szintje, az Eplan Preplanning lényegesen részletesebb információt nyújt, valamint számos új automatizálási funkciót kínál.

A felhőalapú alkatrészkezelés mostantól szinkronizált 

A készülék- és alkatrészkezelés jelenlegi folyamatait vizsgálva látható, hogy a folyamatot adatszigetek jellemzik. Hibrid IT-környezetekben a vállalatok egyidejűleg üzemeltetnek felhőalapú és helyi rendszereket is. A különböző felhasználói felületek, a több helyen kezelt termékadatok és a korlátozott távoli hozzáférés gyakran következetlenségekhez, a karbantartáshoz szükséges megnövekedett erőfeszítésekhez, valamint a tervezési  folyamaton belüli adathiányokhoz vezetnek.

Az új Eplan Platform 2027 ezen a területen nagyobb átláthatóságot biztosít és szinkronizálja a folyamatokat. Az Eplan felhőből elérhetővé tett adatok révén a felhasználók egységes cikk-készletekkel dolgozhatnak, amelynek előnyei egyértelműek. A termékadatokat csak egyszer kell kezelni, és azok automatikusan szinkronizálódnak a felhő és a helyi rendszerek között (kulcsszó: adatkezelés). Ez egyaránt vonatkozik a készülékadatokra és az olyan törzsadatokra, mint az űrlapok, rajzkeretek és szimbólumkönyvtárak, amelyek mostantól mind szinkronizálhatók. Ez a munkafolyamat egyúttal helytől független hozzáférést biztosít az aktuális alkatrészinformációkhoz. A felhasználók így maximális adatkonszisztenciát, nagyobb újrafelhasználhatóságot és kevesebb időráfordítást érhetnek el a készülékkezelésben.

Középpontban a teljes folyamat

Az Eplan ökoszisztéma a partneri integrációk célzott bővítése révén folyamatosan terjeszkedik. A bővítést az a növekvő igény ösztönzi, hogy a mérnöki rendszereket zökkenőmentesen lehessen összekapcsolni automatizálási- és ERP/PDM-megoldásokkal az információs szigetek elkerülése érdekében. A továbbfejlesztett integrációk végpontok közötti adatáramlást hoznak létre az Eplan és olyan vezető partnermegoldások között, mint például a Rockwell Emulate 3D. Az Eplan-adatok Rockwell virtuális teszt- és szimulációs környezetébe történő importálásával a felhasználók már jóval a hardver tényleges elkészülte előtt szimulálhatják és validálhatják a gépek és üzemek rendszerelrendezését – beleértve a tényleges vezérlési logikát (PLC) is. Az ERP/PDM-rendszerekkel való további integrációk lehetővé teszik a készülékek átlátható és ellenőrizhető szinkronizálását, ami hosszú távon jelentősen javítja az adatok megbízhatóságát.

Összegzésképpen 

Az Eplan Platform 2027 a hálózatba kapcsolt, AI-támogatott mérnöki tervezést képviseli. Az előzetes tervezés terén megvalósuló további fejlesztések, az eszközadatok kezelésének és a készülékek használatának továbbfejlesztése, a szélesebb körű együttműködés és integráció – nem utolsósorban pedig az Eplan Copilot integrációja – egyértelművé teszik, hogy az Eplan Platform 2027 segítségével a felhasználók gyorsabban hozzáférhetnek a releváns információkhoz, következetesebben használhatják fel a meglévő adatokat, és jobban összpontosíthatnak tényleges mérnöki feladataikra.

www.eplan.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megjelent: Eplan Platform 2027 appeared first on Műszaki Magazin.

Előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia (AI) feladatok ellátására használt adatközpontok száma 2030-ra 33 százalékkal nőni fog, 2028-ra pedig akár negyvenszeresére emelkedik az ilyen létesítmények energiaigénye. Továbbá a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzései szerint az adatközpontok globális villamosenergia-fogyasztása összesen megközelítheti a 945 terawattórát, ami Magyarország jelenlegi átlagos éves áramfogyasztásának húszszorosát jelenti. Emiatt egyre nagyobb az igény a skálázható, nagy hatékonyságú villamosenergia-elosztási rendszerek iránt.

E változó igényekre adhat választ az egyenáramú (DC) energiaelosztási rendszerek elterjedése. A villamosenergia-fogyasztók többsége több mint száz éve elsősorban váltakozó áramra (AC) épül. A mai, decentralizált hálózati rendszerben viszont az új energetikai és digitális infrastruktúrák közül egyre több (például AI-adatközpontok, napelemes rendszerek, energiatárolók, villámtöltők vagy bizonyos ipari elektronikai fogyasztók) eleve egyenáramot igényelnek. Amíg ezek az eszközök hagyományos AC-hálózaton keresztül működnek, az energiát át kell alakítani, ami veszteségekkel, nagyobb hőtermeléssel és rendszerkomplexitással jár.

Itt kíván előrelépést hozni a Siemens és a Reinhausen együttműködése. A két vállalat egy olyan szilárdtest-transzformátort (SST) fejleszt, amely középfeszültségű, akár 36 kV-os hálózati feszültségről is képes stabil 800 V egyenáramú kimenetet biztosítani. Az új megoldás így megbízhatóbbá teheti a nagy teljesítménysűrűségű adatközpontok energiaellátását.

Az ilyen moduláris felépítésű SST-k egyik legnagyobb előnye, hogy csökkentik a közbenső átalakítási lépéseket, ezáltal mérséklik a veszteségeket, miközben a hely- és infrastruktúraigényük is alacsonyabb. A robusztus rendszerarchitektúra emellett növeli a rendelkezésre állást, ami különösen fontos az AI-adatközpontok ingadozó terhelései mellett.

A Reinhausen a teljesítménytranszformátorok feszültségszabályozási technológiájának világelső gyártója, évtizedes tapasztalattal rendelkezik az energiaminőség és a hálózati stabilitás területén. A vállalat emellett kiterjedt szaktudást halmozott fel a középfeszültségű teljesítményelektronika és a kapcsolódó komponensek terén is, amelyek a modern SST-architektúrák szívét képezik.

A Siemens mély szakértelmet ötvöz a teljesítményelektronika, az elektromos energiaellátási megoldások, a hálózatvédelmi és automatizálási rendszerek, valamint a digitalizáció területén. Az SST-k telepítése során a Siemens a hálózati integráció, az energiaátalakítás, a védelem és a vezérlés terén szerzett képességeit alkalmazza, hogy a következő generációs energiarendszereket biztosítsa az AI adatközpontok számára.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szilárdtest-transzformátor jöhet az AI-adatközpontok energiaéhségének csillapítására appeared first on Műszaki Magazin.

Ezt a kérdést állítja középpontba az IFUA Horváth és a Dassault Systèmes 2026. szeptember 17-i vezetői találkozója.

A szakmai tapasztalatcserén két konkrét vállalati példán – a Wellis és a Grundfos szakemberei által bemutatott módszeren -keresztül ismerhetik meg a résztvevők a termékéletciklus-menedzsment (Product Lifecycle Management- PLM) és a digitális innováció üzleti lehetőségeit.

A mérnöki adatkezeléstől a vállalati PLM-ig – a Wellis példája

Egy növekvő gyártóvállalatnál a termékportfólió bővülésével nemcsak a termékek, hanem a hozzájuk kapcsolódó adatok és folyamatok is egyre összetettebbé válnak. Több konfigurációt, beszállítót és párhuzamos fejlesztést kell kezelni, miközben alapvető elvárás, hogy minden érintett ugyanazokból a megbízható információkból dolgozzon. A Wellis példáján keresztül a résztvevők megismerhetik, hogyan fejlődhet a mérnöki ternékadat-kezelés (product data management – PDM)-alapú adatkezelés vállalati szintű PLM-szemléletté, és milyen üzleti előnyöket hozhat mindez egy növekvő vállalat számára. Szó lesz többek között az egységes és megbízható termékadat – a Single Source of Truth – kialakításáról, a termékfejlesztés és a piacra jutás gyorsításáról, valamint a változások teljes vállalati hatásának kezeléséről. A program azt is bemutatja, miképpen kapcsolható össze a tervezési, gyártási és ténylegesen megvalósult, „as-built” termékstruktúra, illetve hogyan teremthető meg a termék teljes életciklusán átívelő nyomon követhetőség. A PLM ebben a megközelítésben már nem kizárólag mérnöki eszköz, hanem vállalati tudás- és együttműködési platform, amely összeköti a fejlesztést, a beszerzést, a gyártást, az értékesítést és a szervizt.

Digital Thread a Grundfosnál – amikor a rendszer több mint egy eszköz

Az üzleti folyamatok hatékonyságának folyamatos javítása iparágtól függetlenül meghatározó vállalati kihívás. A modern PLM-megoldások értéke ezért nem önmagában a technológiában rejlik, hanem abban, hogy segítségükkel miként használhatók fel jobban a rendelkezésre álló erőforrások, adatok és vállalati tudás.

A Grundfos Digital Thread bevezetését bemutató előadás arra ad gyakorlati példát, hogyan kapcsolhatók össze az adatok, folyamatok, emberek és eszközök egy egységes digitális folyamatláncban. Az előadás kitér a PLM Capability szemléletre, az eredményességet mérő operational KPI-ok alkalmazására és az outcome driven project management szerepére is. A központi kérdés itt is az üzleti eredményesség: nem pusztán az, hogy sikerült-e bevezetni egy új rendszert, hanem az, hogy a megoldás hogyan és milyen mértékben teszi jobbá a vállalat működését.

Szakmai program és tapasztalatcsere egy délelőttön

Az esemény azoknak a műszaki, mérnökségi, fejlesztési, gyártási, digitalizációs és vállalati transzformációért felelős vezetőknek kínál hasznos gyakorlati tapasztalatokat, akik szeretnék jobban kihasználni a vállalatukban rendelkezésre álló mérnöki és termékadatokat, vagy PLM- és digitalizációs fejlesztés előtt állnak.

A két vállalati esettanulmány mellett a program lehetőséget biztosít szakmai tapasztalatcserére és kapcsolatépítésre is.

Időpont: 2026. szeptember 17., csütörtök
Helyszín: Radisson Hotel Budapest BudaPart, 1117 Budapest, Dombóvári út 25A

Program:

8:45–9:30 – Érkezés, networking
9:30–11:00 – Szakmai program
11:00–11:30 – Tapasztalatcsere, kötetlen beszélgetés

A részvétel ingyenes, előzetes regisztrációhoz kötött, a férőhelyek száma korlátozott.

Regisztráció

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A mérnöki adattól az üzleti eredményig – PLM a gyakorlatban appeared first on Műszaki Magazin.

A CETIN Hungary a közelmúltban több mint százhúszmilliárd forint ráfordítással elvégezte több mint 4080 bázisállomásos hálózati infrastruktúrájának korszerűsítését. A cég komolyan foglalkozik az MI lehetőségeivel a hatékonyabb és fenntarthatóbb működés, illetve a felhasználói élmény javítása érdekében. Modernizált hálózatára új képességeket is fejlesztett és fejleszt folyamatosan, amelyek működésébe – az automatizációtól az energiafelhasználáson keresztül a hálózatmenedzsmentig – beépíti a mesterséges intelligencia által kínált legkorszerűbb lehetőségeket. A cég a közelmúltban egy, a mesterséges intelligencia telekommunikációs alkalmazásaira fókuszáló szakmai program keretében többek között Koltai Balázs MI-szakértővel tekintette át, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a telekommunikáció működését.

„A távközlésben a fókusz végérvényesen áttolódott a puszta kapacitásbővítésről és optimalizálásról a hálózati intelligenciára. Inspiráló látni, hogy a CETIN-nél ez már a mindennapi mérnöki munka szerves része. A mesterséges intelligenciával támogatott tervezés és üzemeltetés hatékonyabbá teszi a működést, és mentesíti a szakembereket a rutinfeladatok alól – mondta el Koltai Balázs egyetemi oktató, digitális transzformációs vezető. – A bázisállomások hosszabb távon elosztott MI-számítási adatközpontokká (Edge AI) válhatnak, így a hálózat közvetlenül a helyszínen tudja kiszolgálni a legújabb technológiák nulla-késleltetési igényeit. Mindennek az autonóm, proaktív infrastruktúrának az előnyeit pedig felhasználóként mindannyian érezni fogjuk.”

Mesterséges intelligencia már a hálózattervezésben is

A mesterséges intelligencia képes a hálózat használatából származó aggregált telemetriai adatok, valamint a felhasználói visszajelzések elemzésére. Ezek alapján pontosabban meghatározható, hogy egy-egy földrajzi területen hol és milyen kapacitásra – új bázisállomás építésére vagy a meglévő bővítésére – van szükség. Az így támogatott, cellaszintű okos hálózattervezés hozzájárulhat a jobb lefedettséghez és a felhasználói élmény folyamatos javításához. A CETIN Hungary jelenleg épp azt elemzi, hogy az előbb említett okos hálózattervezés mennyivel gyorsabb és komplexebb tervezést tesz lehetővé, illetve, hogy azonos beruházással mennyivel jobb előfizetői élmény biztosítható.

Működés okosan…

Ha már működik a hálózat, akkor ennek optimalizálásában is segíthet az MI. A CETIN Hungary több ezer teljesítménymutató (KPI) segítségével folyamatosan figyeli és értékeli hálózatát. A mesterséges intelligencia ezeket a mutatókat összeveti a hálózati forgalomra vonatkozó előrejelzésekkel. Így azonosítható a száz legrosszabbul teljesítő bázisállomás, a rendszer pedig segít megtervezni a javított új, optimalizált rádiós konfigurációt, amit utána integrálnak is a hálózatba. A prediktív elemzésekre építve bizonyos hibák vagy rendellenességek automatikusan kezelhetők, azaz a hálózat az öngyógyításra is képes.

A hálózatüzemeltetés során az észlelt problémákhoz részletes dokumentációt és munkajegyeket készítenek a szakértő mérnök kollégák, amelyek alapján meghozzák a döntést a szükséges beavatkozásról. A CETIN-nél generatív mesterséges intelligenciát használnak ezen munkajegyek ellenőrzésére, a hiányosságok azonosítására és szakmai visszajelzés adására. Ez segít abban, hogy csak megfelelően előkészített és dokumentált feladatokat hajtsanak végre, ami egyszerre növelheti a működés minőségét és hatékonyságát.

…és energiatakarékosan

A mesterséges intelligencia az energiafogyasztási mintázatok folyamatos elemzésével képes azonosítani a várttól eltérő működést. Az ilyen anomáliák korai felismerése segíthet a rejtett hibák vagy rendellenességek gyorsabb beazonosításában, így támogatva a hatékonyabb üzemeltetést.

A hálózati terhelés előrejelzése alapján az egyes hálózati elemek működése is dinamikusan szabályozható. Alacsony forgalmú időszakokban az ügyfélélmény befolyásolása nélkül a fölösleges kapacitások ideiglenesen kikapcsolhatók vagy energiatakarékos üzemmódba állíthatók – ezek az úgynevezett smart sleep tornyok. Ez hozzájárulhat az energiahatékonyság javításához és a fenntarthatóbb működéshez. A CETIN Hungary tapasztalata, hogy az intelligens hálózatvezérlés és power-saving funkciók alkalmazásával éves szinten mintegy 3 millió kWh energia takarítható meg, ami 1295 átlagos magyarországi háztartás éves villamosenergia-igényének felel meg. Célzott MI alapú támogatással további mintegy 20 százalékkal növelhető a megtakarított villamos energia mennyisége.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Öngyógyító hálózat és alvó tornyok – MI a mobilhálózatban appeared first on Műszaki Magazin.

Az LG már megkezdte a szállításokat egy prémium európai autógyártó számára, így a technológia most először jelenik meg Európában sorozatgyártású járműben.

Válasz a járművek egyre összetettebb kapcsolódási igényeire

A hagyományos járműkommunikációs rendszerek jellemzően különálló fizikai komponensekre épülnek: egy telematikai vezérlőegységre és egy, a jármű külső részére szerelt cápauszony-antennára. A járművek kapcsolódási funkcióinak folyamatos bővülésével egyre több antenna szükséges a különböző kommunikációs technológiák – többek között a többfrekvenciás globális helymeghatározó műholdrendszerek (Global Navigation Satellite Systems, GNSS), az ötödik generációs mobilkommunikáció (5G), a Wi-Fi és a V2X – támogatásához.

Ez komoly kihívást jelent az autógyártóknak, elsősorban a külső antennák számára rendelkezésre álló korlátozott hely miatt. Az 5G-kommunikáció megfelelő teljesítményéhez például több antennára van szükség, egy szabványos cápauszony-antenna esetében azonban csak korlátozott számú antenna helyezhető el. Emiatt az autógyártók gyakran kénytelenek további antennákat elhelyezni a jármű különböző pontjain, ami növeli a rádiófrekvenciás (RF) kábelezés mennyiségét, a vezetékezés összetettségét, a jármű tömegét és az összköltséget.

Ezek a szerkezeti korlátok különösen jelentősek az elektromos járműveknél, ahol a tömeg közvetlenül befolyásolja a hatótávolságot, az összetett kábelezési architektúra pedig jelentős hatással lehet a gyártás hatékonyságára és a költség-versenyképességre.

A telematika továbbfejlesztése integrált hardverrel és szoftverrel

Az LG intelligens telematikai megoldása a kommunikációs modult és több antennát egyetlen egységben integrálva kezeli ezeket a kihívásokat. Az 5G R16 kommunikációs technológiára épülő megoldás optimalizált belső architektúrája akár 12 antenna elhelyezésére is alkalmas. A nagyobb kapacitás révén csökkenthető a külső antennák használata és az RF-kábelezés mennyisége. Mindeközben a megoldás erős kapcsolódási teljesítményt biztosít a járművek számára, és hozzájárul a szerkezeti hatékonyság javításához is.

Annak érdekében, hogy ezek az előnyök a járműkonfigurációk széles körében kihasználhatók legyenek, a megoldás moduláris architektúrát alkalmaz, amelyet különféle OEM (Original Equipment Manufacturer, eredeti berendezésgyártó) követelményeknek megfelelően terveztek. A konfigurációs igényektől függően a telematikai és az antennapanelek egyesíthetők vagy különválaszthatók – így a megoldás nemcsak új járműmodellekben, hanem meglévő járműplatformokon is rugalmasan alkalmazható.

A megoldás emellett egy skálázható szoftverplatformot is tartalmaz, amelyet különféle járműmodellekben történő alkalmazásra terveztek. Az LG saját fejlesztésű ATP-jére épülő rendszer – amelyet a vállalat több mint egy évtizede fejleszt és finomít – a támogatott alkalmazásokban ugyanazt az alapszoftvert használja, és csupán a chipkészlet-specifikus interfészekhez szükségesek módosítások.

Ez a felépítés növeli a szoftverek újrafelhasználhatóságát, javítja a fejlesztési hatékonyságot, valamint erősíti a stabilitást és a kompatibilitást a különböző globális kommunikációs környezetekben. Az LG megoldását úgy tervezték, hogy többféle kommunikációs chipkészletet támogasson, ezzel csökkentve az egyes alkatrészektől való függőséget és mérsékelve az ellátási lánc kockázatait.

Megbízható kapcsolódás szélsőséges körülmények között is

Az LG intelligens telematikai megoldását úgy tervezték, hogy a járművek magas hőmérsékletű, nagy igénybevételt jelentő környezetében is megbízhatóan működjön. Valós járművekkel végzett tesztek igazolták, hogy a megoldás szélsőséges körülmények között is stabil adatátvitelt és -vételt képes fenntartani, tovább növelve a járműfedélzeti kommunikációs rendszerek megbízhatóságát.

Több évtizedes tapasztalat az antennaintegráció területén

Az ilyen szintű kommunikációs teljesítmény és megbízhatóság eléréséhez önmagukban nem elegendők a fejlett komponensspecifikációk: kulcsszerepet játszik a mechanikai kialakítás, a belső szerkezet és a fémalkatrészek elhelyezése is, amelyek jelentősen befolyásolhatják a hőelvezetési teljesítményt. Az LG a mobilkommunikáció területén több évtizednyi innováció során felhalmozott, integrált hardveres, mechanikai és antennatervezési szakértelmére támaszkodva versenyelőnyt épített ki a járműipari kommunikációs rendszerek területén.

Alapvető kommunikációs infrastruktúra az SDV-korszak számára

Az LG intelligens telematikai megoldása túlmutat a komponensszintű innováción: a járművek kommunikációs architektúráját az elosztott antennarendszerről egy integrált kommunikációs platform irányába mozdítja el. Az LG célja, hogy megoldását a szoftveralapú járművek (Software-Defined Vehicle, SDV) korszakának alapvető infrastruktúrájává tegye, támogatva a vezeték nélküli (OTA) frissítéseket, a V2X-kommunikációt és az autonóm vezetéshez szükséges adatátvitelt.

A járművek kapcsolódási képességeinek további fejlődésével az integrált telematikai megoldások várhatóan egyre fontosabb szerepet töltenek majd be a jövő járműarchitektúráiban.

„Intelligens telematikai megoldásunk túlmutat a hardverintegráción: a járműkommunikáció alapvető architektúráját gondolja újra”

– mondta Eun Seok-hyun, az LG járműipari megoldások üzletágának (Vehicle Solution Company) elnöke.

„A kommunikációs technológiák és a szoftverfejlesztés terén felhalmozott szakértelmére építve az LG továbbra is az SDV-korszak igényeire optimalizált, integrált telematikai megoldásokat kínál majd.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az LG Electronics megkezdte 5G-alapú intelligens telematikai megoldásának tömeggyártását appeared first on Műszaki Magazin.