A megállapodás részeként a Schneider Electric leányvállalata, az AVEVA digitális iker platformját összekapcsolják az NVIDIA Omniverse megoldásával, egységes környezetet biztosítva a virtuális szimulációhoz és az együttműködéshez.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat adatközponti infrastruktúrák kapcsán meglévő tudását, valamint az NVIDIA fejlett mesterséges intelligencia technológiáit felhasználva a két cég létrehozza az első, nyilvánosan elérhető MI-adatközpont-referenciaterveket. Ezek a tervek új szintre emelik a mesterséges intelligencia felhasználását az adatközponti ökoszisztémában, és jelentős mérföldkőnek számítanak az iparág fejlődésében.

Az MI-alkalmazások egyre több iparágban válnak meghatározó jelentőségűvé, ugyanakkor a hagyományos számítástechnikai megoldásokhoz képest jóval több erőforrást igényelnek, ezért a számítási kapacitás iránti igény exponenciális mértékben nő. A mesterséges intelligencia térhódítása jelentős változásokat hozott, és jóval komplexebbé tette az adatközpontok tervezését és üzemeltetését. Az ilyen létesítmények tulajdonosainak és üzemeltetőinek egyszerre kell megoldaniuk azt, hogy a bővülő igények miatt gyorsan hozzanak létre új adatközpontokat, amelyek a piaci kereslet további erősödésével könnyen skálázhatók, ugyanakkor energiahatékonyak.

„Az adatközponti megoldások terén szerzett szakértelmünk egyesítve az NVIDIA MI-technológiák területén meglévő kompetenciájával segítik a szervezeteket abban, hogy leküzdjék az adatközponti infrastruktúra korlátait, és kihasználják a mesterséges intelligenciában rejlő teljes potenciált. Az NVIDIA-val való együttműködésünk megnyitja az utat egy hatékonyabb, fenntarthatóbb és valódi változásokat hozó jövő felé, amelyet az MI mozgat”

– mondta el Pankaj Sharma, a Schneider Electric „Secure Power Division & Data Center Business” részlegért felelős alelnöke.

Kiaknázhatják az MI-ben rejlő lehetőségeket

Az együttműködés első fázisában a Schneider Electric az NVIDIA speciális, gyorsabb számításokat lehetővé tevő megoldásaihoz igazodó adatközpont-referenciaterveket mutat be, amelyek segítik az adatfeldolgozásra, mérnöki szimulációra, elektronikai tervezés automatizálására, számítógéppel támogatott gyógyszertervezésre és generatív MI alkalmazások futtatására szolgáló adatközpontok kialakítását. A projekt során kiemelt figyelmet fordítanak a nagy energiamennyiség elosztására, a folyadékhűtő rendszerekre és az extrém sűrűségű szervercsoportok egyszerű üzembe helyezését és megbízható működését egyaránt támogató vezérlés kialakítására.

„A Schneider Electrickel való együttműködésünk révén kínált MI adatközpont-referenciatervek biztosítják a szervezetek számára a szükséges infrastruktúrát ahhoz, hogy kiaknázzák a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, és ezzel számos iparágban ösztönözzék az innovációt és a digitális átalakulást”

– mutatott rá Ian Buck, az NVIDIA „Hyperscale and HPC” területért felelős alelnöke.

Jövőbeli tervek

Az adatközponti referenciatervek mellett a Schneider Electric leányvállalata, az AVEVA digitális iker platformját összekapcsolják az NVIDIA Omniverse platformjával, egységes környezetet biztosítva a virtuális szimulációhoz és kooperációhoz. Ez az integráció zökkenőmentes együttműködést tesz lehetővé a tervezők, mérnökök és más érintett szakemberek között, felgyorsítva az összetett rendszerek tervezését és telepítését, miközben segít a piacra kerülési idő és a költségek csökkentésében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post MI-forradalom az NVIDIA és a Schneider Electric összefogásával appeared first on Műszaki Magazin.

Műszaki újdonságok az okos otthonokban

Az okos otthonok területén az elmúlt néhány évben számos innovatív technológia jelent meg, amelyek mindegyike jelentős előrelépést jelent a modern háztartások számára. Egyik kiemelkedő példa a hangvezérlés új generációja, amely már sokkal többet kínál az egyszerű parancsoknál.

Az új rendszerek, mint az Amazon Alexa, a Google Home, vagy az Apple HomeKit fejlett nyelvfeldolgozási képességekkel rendelkeznek, lehetővé téve a felhasználóknak, hogy “természetes nyelven” kommunikáljanak az eszközökkel, így azok még pontosabban értelmezhetik és teljesíthetik a kéréseket. Ezen technológiák lehetővé teszik például a zenelejátszást, a világítás szabályozását, vagy akár a fűtési rendszer beállítását pusztán szóbeli utasítással.

Egy másik terület, ahol jelentős fejlődés történt, az az energia-menedzsment. Az okos termosztátok, mint például a Nest vagy az Ecobee, már képesek tanulni a háztartás napi rutinjából, és ennek megfelelően optimalizálni a hőmérsékletet, ami jelentős energia-megtakarítást eredményez. Emellett az okos otthon rendszerek integrálni tudják a napenergia használatát és az elektromos járművek töltési ciklusait is, így egy összehangolt és gazdaságos energiafelhasználást létrehozva. Ezek az intelligens rendszerek képesek valós időben monitorozni és jelenteni a fogyasztást, ami lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy jobban nyomon követhessék és kezelhessék energiafelhasználásukat.

A biztonságtechnikai újítások is hatalmas léptekkel haladnak előre az okos otthonok piacán. A modern okos otthoni biztonsági rendszerek már nem csak riasztók és kamerák egyszerű hálózatát alkotják, hanem komplett integrált rendszereket, amelyek magukban foglalják az arcfelismerő technológiát, a digitális zárakat és a mozgásérzékelőket is. Egy ilyen rendszer képes arra is, hogy értesítéseket küldjön a tulajdonosok mobil eszközeire bármilyen szokatlan tevékenység észlelése esetén, ezzel is növelve az otthonok biztonságát és a lakók nyugalmát.

A jövő kilátásai

A következő években várhatóan tovább nő az okos eszközök intelligenciája. A mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) további fejlődése révén az okos otthon rendszerek még inkább testre szabhatók és előrejelző képességeik is fejlődnek. Ezek az újítások nemcsak kényelmet, hanem jelentős energia-megtakarítást és biztonságot is hozhatnak a jövő otthonaiba.

A műszaki újítások lehetővé teszik, hogy otthonaink ne csak kényelmesebbek, hanem gazdaságosabbak és biztonságosabbak is legyenek. A folyamatos innováció révén az okos otthonok egyre inkább alkalmazkodnak lakóik igényeihez, előrejelzik azokat, és proaktívan kezelik az életünk során felmerülő kihívásokat. A jövő otthona így nemcsak okos, hanem intuitív és gondoskodó is lesz.

Ha te is érdeklődsz a legújabb okos otthon rendszerek iránt vagy esetleg már el is döntötted, hogy ingatlanodat egy komplett okos otthon megoldással kívánod fejleszteni, látogass el a Riaszto.hu weboldalára, ahol a legnevesebb gyártók termékei közül válogathatsz, kifejezetten kedvező áron.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő otthona: műszaki újítások az okos otthon rendszerek terén appeared first on Műszaki Magazin.

A mesterséges intelligencia eddig csak a nagyvállalatok kiváltsága volt. Ők már jelen pillanatban is komoly lépéseket tesznek annak érdekében, hogy kiaknázzák a technológiában rejlő lehetőségeket.  Ha a hazai kis-és középvállalkozások nem követik nagyon gyorsan a példájukat, félő, hogy rövid időn belül behozhatatlan hátrányba kerülnek. Ez a felismerés késztette a Think AI megálmodóit arra, hogy olyan AI-alapú automatizációkat hozzanak létre a kkv-k számára, melyek a vállalati folyamatok elemi részévé teszik a mesterséges intelligenciát – méghozzá úgy, hogy a cégek dolgozóinak még csak meg sem kell nyitniuk a ChatGPT-t ahhoz, hogy hatékonyabban lássák el feladataikat.

A fejlesztőkből, AI-szakértőkből, és reklámügynökségi szakemberekből álló csapat abból indult ki, hogy bár számos promptolásra oktató kurzus közül válogathatnak a hazai cégek, a legtöbben akadályba ütköznek a tanultak vállalati folyamatokba való integrálásakor, mivel nincs elegendő erőforrásuk ahhoz, hogy a szervezeti tudás részévé tegyék a promptolást, és sok esetben nem tudják, mely területeken és milyen módon ültessék gyakorlatba a kurzusokon szerzett ismereteket.

A Think AI csapata úgy szeretné orvosolni ezt a problémát, hogy kész megoldásokat nyújt kkv-k számára: először átvilágítják a vállalati folyamatokat, beazonosítják az időrabló tevékenységeket, majd javaslatot tesznek arra, hogyan tudnák őket részben vagy teljesen automatizálni az AI segítségével. A kkv-k gyakorlatilag egy saját AI-t kapnak tőlük, amivel gyorsabban és pontosabban tudják elvégezni feladataikat.

Bár a marketinget, az ügyfélszolgálatot, és a termelést szokták a mesterséges intelligencia főbb felhasználási területeiként emlegetni, a Think AI csapata ennél jóval messzebbre merészkedett az eszköztárukban megtalálható AI-alapú chatbotok, alkalmazások, virtuális asszisztensek és egyedi megoldások kifejlesztésekor. A cégnek arra is van megoldása, miként csökkenthető az e-mailek feldolgozásával töltött idő a corporate világban: létrehoztak egy virtuális személyi titkárt, ami feladatlistákat készít a beérkező levelek tartalma alapján, amit aztán egy projektmenedzsment szoftverben hozzárendel a feladatok végrehajtásáért felelős személyekhez. A fejlesztők következő nagy dobása egy ügyvédi irodáknak szánt virtuális segéd lesz, amely elemzi az ügyvéd által definiált jogesetet, és konkrét hivatkozásokkal támogatja a szakértő munkáját. Az új termék egyelőre még csak tesztelési fázisban van, de rövidesen elnyeri végleges formáját.

“Cégvezetőként nem ismeretlenek számomra azok a kihívások, amikkel a kkv szektor szereplői küzdenek. A látottak sarkalltak arra, hogy belemerüljek az AI alkalmazási területeinek vizsgálatába. A jelenlegi gazdasági helyzet minden eddiginél hatékonyabb működést követel meg a hazai cégektől. Ám a hatékonyságnövelést célzó intézkedéseknek gyakran gátat szab, hogy a cégek többségénél még gyerekcipőben jár a digitalizáció. A nehézségeket látva egy olyan megoldást dolgoztunk ki a kkv-k számára, amivel átugorhatják a digitális transzformáció különböző szakaszait, és rögtön annak élvonalába kerülhetnek. Hisszük, hogy az általunk kifejlesztett AI megoldások alkalmazásával végre méltó helyet szerezhetnek maguknak a globális piaci versenyben. Mi azon leszünk, hogy ehhez minden technológiai segítséget megkapjanak”

– mondta Lederer Balázs, a Think AI társalapítója.

Hozzátette:

“Nem titkolt szándékunk, hogy egészségesebbé és kreatívabbá tegyük a munkahelyeket. Egy olyan eszközt adunk a munkáltatók kezébe, amellyel jelentős mértékben javíthatják a munkavállalói élményt, hisz az általunk kifejlesztett automatizációk megszabadítják a dolgozókat a monoton, ismétlődő feladatoktól, hogy több idejük maradjon a magasabb hozzáadott értéket jelentő munkák elvégzésére.”

Weboldal: https://thinkai.hu/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Saját AI-t kapnak a kis-és középvállalkozások appeared first on Műszaki Magazin.

Jelentős fejlesztés indult a Michelin nyíregyházi gyárában. A sportautó-abroncsokat készítő üzemben modernizálják a vulkanizáló berendezéseket: az eddigi gőzpréseket elektromos meghajtásúra cserélik, amellyel az üzem csökkenti az energiafogyasztását.

A vulkanizálás a gumiabroncsok gyártási folyamatának utolsó szakasza, amelyben az abroncsok elnyerik végső geometriai formájukat. Ennek során, hő hatására, a gumiabroncsok öntőformáit tartalmazó vulkanizáló présgépekben egy olyan vegyi reakció megy végbe, ami keresztkötéseket hoz létre a gumikeverék polimerláncai között.

A Michelin az első elektromos vulkanizáló présgépét a 2010-es évek elején fejlesztette ki Németországban. Technológiája különlegesnek tekinthető, mivel azt más szállító jellemzően nem alkalmazza a személyautókhoz készülő gumiabroncsok gyártásában. Németországban már ezt az első elektromos vulkanizáló présgép vezérlését is Siemens-technológiával látták el, a Michelin pedig ezt a vezérléstechnikát vállalati szabványként írja elő minden gyárában az új présgépek telepítéséhez.

Pilotprojekt előzte meg a hazai fejlesztést

A nyíregyházi gyárban 2021-ben telepítették az első prototípust, a rá következő évben pedig az első, meglévő gőzprés átalakítása mellett beüzemeltek 6 darab új elektromos présgépet is. A kedvező tapasztalatok alapján aztán 2023-ban hozzáláttak az üzemben működő összes, 40 darab présgép lecseréléséhez, és az ütemezés szerint 2024 végére mindegyik vulkanizáló présgépük elektromos lesz.

A gőzpréseket kiváltó elektromos gyártási technológiával a nyíregyházi gyár várhatóan hétszeresére fogja növelni az energiahatékonyságát, valamint környezeti lábnyomának és CO₂-kibocsátásának csökkentésével közelebb jut a 2050-re megcélzott karbonsemlegesség eléréséhez.

A Michelin abroncsgyárai közül egyébként a nyíregyházi üzem az első, ahol az elektromos vulkanizáló présgépek irányítása mellett az ezeket kiszolgáló robot vezérlését is Siemens PLC végzi. Emellett a gépekhez szükséges tartalékalkatrészeket, valamint a Michelin helyi mérnökeinek képzését is a Siemens Zrt. biztosítja. Az együttműködés nem újkeletű, a hazai abroncsgyárban a termelést már jó ideje a Siemens hajtástechnikai megoldásai, frekvenciaváltói és villanymotorjai segítik.

Szupersportautókhoz készítenek gumiabroncsokat

A nyíregyházi üzem 1962-ben kezdte meg működését, és a Michelin Csoport 1996-ban vásárolta fel az akkori Taurus vállalatot. A napjainkban több mint ezer főt foglalkoztató üzem nagy teljesítményű gumiabroncsokat gyárt sport és szupersport osztályú járművekhez. Ügyfelei közé tartozik a Porsche, a Land Rover, az AMG Csoport és a Ferrari is. Az abroncsgyár Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye legnagyobb vállalata, az elmúlt öt évben több mint 1700 helyi beszállítóval dolgozott együtt.

A Michelin világszerte több mint 10 ezer aktív szabadalmat felölelő portfóliójával vezető szerepet tölt be a kutatás-fejlesztés területén. Célja, hogy gumiabroncsai 2050-re 100 százalékban megfeleljenek a fenntarthatóság követelményeinek, azaz teljes egészében megújuló, újrahasznosított, biotermelésből származó vagy más forrásból beszerzett, fenntartható anyagokból készüljenek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gőzkorszakból az elektromos korba lép a Michelin hazai gyára appeared first on Műszaki Magazin.

A nyílt platform integrálható az AVEVA Data Hub rendszerrel, amely gyűjti és tárolja a hálózati kapcsolattal rendelkező ipari eszközök által létrehozott hatalmas mennyiségű, valós idejű adatot.

Az adatok a legfontosabb erőforrások közé tartoznak már az iparban is, azonban hatékony hasznosításuk kapcsán még rengeteg a tennivaló. Az Amazon Web Services (AWS) és a Frost & Sullivan közös tanulmánya szerint ugyanis a gyárakban keletkező adatok kevesebb mint 5 százalékát alakítják át jól alkalmazható információvá. Annak érdekében, hogy változzon a helyzet, egyre több vállalkozás igényel olyan megoldást, ami lehetővé teszi számukra, hogy akár több telephelyet egyszerre menedzselve növeljék a hatékonyságukat.

Erre az igényre reagálva hozta létre a Schneider Electric, amely az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, az EcoStruxure Plant Lean Management digitális megoldást. A jövőformáló alkalmazás összegyűjti és rendszerezi az ipari tevékenység során keletkező adatokat, majd megadja a legfontosabb teljesítménymutatókat (KPI), amelyeket a gyártást irányító csapat a mindennapi munka során tartott rövid, a termelési ciklusok, a problémák és a végrehajtandó intézkedések megbeszélésére szolgáló értekezleteken felhasználhat.

„A digitális átalakulás nem csupán technológiai kihívást jelent, hanem az együttműködés és a folyamatos fejlesztés kultúráját is igényli. Az EcoStruxure Plant Lean Management az üzem és az ellátási lánc információit a dolgozók kezébe adja, hogy valós időben hozhassák meg a legjobb döntéseket, és növelhessék a termelékenységet”

– mondta el Ali Haj Fraj, a Schneider Electric Digital Factory üzletágáért felelős alelnöke.

Az EcoStruxure Plant Lean Management olyan felhasználóbarát kollaborációs felületet kínál, amely zökkenőmentesen digitalizálja és optimalizálja a napi munka során tartott rövid értekezleteket, ráadásul ezt akár több telephely esetében is képes elvégezni. A Schneider Electric megoldása automatikusan összegyűjti a termelékenységre, a szolgáltatási színvonalra, a minőségre, a biztonságra és a fenntarthatóságra vonatkozó releváns informatikai és üzemeltetési adatokat a KPI-k meghatározásához. A felhasználók valós időben jeleníthetik meg a problémákat, és digitálisan nyomon követhetik a megelőző és korrekciós intézkedéseket egészen a probléma teljes megoldásáig. A nyílt platform integrálható az AVEVA Data Hub rendszerrel, amely gyűjti és tárolja a hálózati kapcsolattal rendelkező ipari eszközök (ipari dolgok internete – IIoT) által létrehozott hatalmas mennyiségű, valós idejű adatot.

A Schneider Electric ellátási lánc átalakítása és az üzemi tevékenység hatékonyságának növelése kapcsán szerzett 20 éves tapasztalatára támaszkodó EcoStruxure Plant Lean Management technológiát már több mint 70.000 ipari dolgozó használja és a Schneider Electric számos saját okosgyárában is alkalmazzák – az eddigi tapasztalatok rendkívül kedvezőek. A működési hatékonyság akár 5 százalékkal is javulhat a megoldás bevetésével, a felmerülő problémákat pedig háromszor olyan gyorsan lehet megoldani. Emellett a hasznos, valós idejű információknak köszönhetően a műszakváltással kapcsolatos feladatok mennyisége akár harmadával is csökkenhet.

„Ez az új ajánlat jól mutatja, hogy mi mindent lehet elérni együttműködéssel. Szoftverünk egyszerre kezeli az üzemi csapatokat, a gépeket és a folyamatokat, kiosztja a feladatokat és gyűjti az adatokat. Az EcoStruxure Plant Lean Management növeli a gyártási teljesítményt, gyorsabb problémafelderítést és -megoldást, valamint döntéshozatalt tesz lehetővé”

– mutatott rá Harpreet Gulati, az AVEVA Planning, Simulation and Optimization üzletágáért felelős alelnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Nagyobb hatékonyság, gyorsabb problémamegoldás appeared first on Műszaki Magazin.

Az új keretrendszer, amely a Schneider Electric EcoStruxure™ Automation Expert alkalmazásának kiegészítése, gyorsan és egyszerűen telepíthető eszközt ad az ipari vállalatok kezébe, amellyel hatékonyabbá tehetik a működésüket, garantálhatják a minőséget, ezzel együtt pedig csökkenthetik a komplexitást, és optimalizálhatják a költségeiket.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, az Intel és a Red Hat az Open Process Automation Forum (OPAF) iparági szervezet célkitűzéseihez igazodva olyan modern, hálózat-alapú megoldást hozott létre, ami már az ipari vezérlés új generációját képviseli. A keretrendszer két fő részből áll. Az egyik a fejlett számítógépes platform (ACP), amely felügyeli a vezérlőrendszer munkaterhelését, a másik pedig a Distributed Control Node (Elosztott Vezérlő Pontok, DCN) amely alacsony fogyasztású, Intel Atom x6400E processzorokat használó ipari rendszer.

„Ez a projekt a csúcspontja annak a kétéves, közös fejlesztésnek, aminek célja az volt, hogy hatékony, jövőálló elosztott vezérlőrendszereket hozzunk létre. A DCN keretrendszer kulcsfontosságú az ipari vállalatok számára a növekedés és a folyamatos innováció lehetőségét kínáló nyílt automatizálási törekvések támogatásában. Az interoperabilitás és az átjárhatóság segít ügyfeleinknek abban, hogy élvezhessék azt a szabadságot, hogy a technológiát az üzleti igényeikhez alakíthatják”

– mondta el Nathalie Marcotte, a Schneider Electric Process Automation részlegért felelős alelnöke.

„A nyílt és összekapcsolt kereskedelmi megoldások segítenek majd átállni a fix funkciójú céleszközökről a rugalmas és dinamikus, szoftveralapú infrastruktúrákra. Az Intel már régóta támogatja a nyílt rendszerek elterjedését az iparban. Ez az együttműködés a Schneider Electrickel és a Red Hattel – amelynek során az általános célú számítási feladatokra megalkotott DCN és az operációs rendszereket alkalmazva létrehozunk egy szoftver-alapú vezérlőrendszert –, támogatja ezt az átmenetet”

– jelezte Christine Boles, az Intel „Network and Edge Group” részlegért felelős alelnöke és a „Federal and Industrial Solutions” területért felelős vezérigazgatója.

„A Red Hat elkötelezett amellett, hogy segítse a gyártókat az autonóm műveletek megvalósításában az üzemcsarnokban. Szorosan együttműködve partnereinkkel, mint a Schneider Electric és az Intel, támogatást nyújthatunk az olyan skálázható, szoftvervezérelt gyárak kialakításában, amelyek magas szinten automatizáltak, és képesek az interoperábilis működésre. Örülünk az együttműködésnek, és ez még csak a kezdet! Azzal, hogy most megtesszük ezeket a lépéseket, segíthetünk az ipari szektort felkészíteni a mesterséges intelligencia, a perem számítástechnika és a többi lehetőség kihasználására”

– hangsúlyozta Francis Chow, a Red Hat alelnöke és a cég „In-Vehicle Operating System and Edge” területért felelős vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az Intellel és a Red Hattel hozza el az ipari vezérlés új generációját a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

A bútoripar drámai átalakuláson ment keresztül, a hagyományosan kézzel készített, több generációt kiszolgáló daraboktól a tömeggyártott, “szereld-magad” modellek trendjéig, amelyek olyan anyagokból készülnek, mint a közepes sűrűségű farostlemez (MDF) vagy a forgácslap. Ez a fejlődés új összetettségi fokozatot hozott, különösen a csomagolás területén, ahol a nagy volumenű gyártás és a különböző termékméretek befogadásának követelményei a legfontosabbak.

Amikor egy ügyfél megkereste a Wächter Packautomatik vállalatot egy kihívással, egész pontosan különböző bútorok nagy sebességű, hatékony csomagolásának a feladatával, a vállalat a Visual Components szoftverhez fordult, hogy hatékonyan bemutassa és ésszerűsítse a javasolt megoldásokat az ügyfél számára.

A magas gyártási mennyiséggel és a számos termékváltozattal járó kihívások

A modern bútorgyártásban, ahol nagyon nagy mennyiségeket gyártanak, a gyártósor végén lévő csomagolórendszerek hatékonysága kulcsfontosságú. A Wächter Packautomatik, ennek a területnek a specialistája. Fejlett csomagolórendszerük nem csak nagy mennyiségek kezelésére képes a percenként körülbelül 20 termék csomagolásával, hanem figyelemre méltó sokoldalúságról is tanúbizonyságot tesz.

Tekintettel a bútorváltozatok sokféleségére, a csomagolási folyamatnak le kell fednie a teljes termék skálát, hogy a legkisebbtől a legnagyobbig minden szekrényméretre kiterjedjen. Emellett a gyártósoroknak nemcsak a szekrényeket kell becsomagolniuk, hanem a kartondobozok összehajtogatását és lezárását, valamint a kész csomagok raklapozását is el kell végezniük.

Ezenkívül a csomagolósoroknak a lehető legkisebb helyet kell elfoglalniuk. A rendszereknek maximális automatizálással kell működniük, mind működés közben, mind a termékváltáskor. Végül pedig üzembiztosra kell tervezni őket és fel kell szerelni őket redundáns folyamatopciókkal.

A Visual Components nagyon magas szintű automatizálást tett lehetővé

Wladimir Krieger, a Wächter Packautomatik robotikai mérnöke leírja, hogy miért tartja ezt a projektet olyan kiemelkedőnek, és miben látja a Visual Components által készített digitális ikrek előnyeit:

„Csomagolóüzemünk a piacon eddig még nem látott rugalmassági és automatizáltsági szintet ért el. A Visual Components szoftvere leegyszerűsítette a megvalósíthatósági elemzést és felgyorsította a modellezési folyamatokat. A modellezésnek köszönhetően számos beállítást közvetlenül a digitális modellen tudtunk kipróbálni. És egyfajta bónuszként még a valós üzem elkészülte előtt be tudtuk tanítani a kezelőket, ami felgyorsította az üzembe helyezést.”

„A korábbi projektekkel ellentétben a folyamatokat már nem kellett a fizikai rendszeren tesztelni. Ehelyett még a legösszetettebb folyamatok is megbízhatóan és gyorsan, digitális formában jelentek meg. A különböző formátumok gépbeállításait is szimuláltuk a Visual Components segítségével.”

Ismerje meg a projekt során megtapasztalt további előnyöket >>

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A csomagolás tökéletessége appeared first on Műszaki Magazin.

Idén tágabb perspektívából vizsgáltuk a core-rendszerek modernizációját: olyan kihívásokra összpontosítottunk, mint az elöregedő hálózatok, a generatív MI adatkezelésre gyakorolt hatásai, az ERP rendszerek megújítása, valamint az utóbbi idők Software-as-a Service (SaaS) implementációinak jövőállósága. Mindezen technológiai kérdéseken túl figyelmet érdemel a szervezeti aspektus mérlegelése is azoknak, akik nem szeretnének lemaradni a piaci versenyben.

A core-rendszerek felülvizsgálatához, a technológiai fejlesztések irányításához, valamint a technológiai adósság ledolgozásához kapcsolódó költségek megismeréséhez holisztikus megközelítésre van szükség. A lemaradás-szempontú megközelítés helyett, érdemes olyan keretrendszert kialakítani, amely mentén a vállalat technológiai állapotfelmérése évente elvégezhető annak érdekében, hogy naprakészen ismerjük a területeket, melyeken sürgető fejlesztés és modernizáció szükséges.

Tegnap forradalmi, ma akadály?

A korábbi nagyívű fejlesztések célpontjai, például az adatközpontok vagy ERP rendszerek, az időközben elhanyagolt karbantartás és modernizáció miatt komoly gátjává válhatnak a fejlődésnek. A technológiai vezetők 70%-a úgy véli, hogy az így képződő technológiai lemaradás akadályozza a szervezetük innovációs képességét, rontja a termelékenységet és végső soron bevételkiesést eredményez. Ez leginkább a szoftverfejlesztők napi feladatain érhető tetten, akik a mérések alapján munkaidejük 33%-át az elavult technológiákból fakadó karbantartási és fejlesztési feladatokra kell, hogy fordítsák, ami a hatékonysági mutatók mellett kihat a morálra és az elkötelezettségükre is – mondta Szathmáry András, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának
igazgatója.

A technológia gyors fejlődése miatt a vállalatoknak folyamatosan egyensúlyozniuk kell a jövőbeli üzleti célok eléréséhez szükséges transzformációk és fejlesztések, illetve a meglévő infrastruktúra elemek, az IT biztonság és a munkaerő jövőállóságához elengedhetetlen fenntartó típusú beruházások között. Ez gyakran kényszerű lépéseket szül, és a technológiai adósságspirál továbbgyűrűzését eredményezi, amit alátámaszt, hogy az amerikai IT vezetők ugyan költségvetésük 10-20%-át a lemaradás ledolgozására allokálják, ennek éves mértéke mégsem csökken, sőt, 2022-ben már elérte az 1500 milliárd dollárt!

Sok vállalat a könnyű sikerrel kecsegtető egydimenziós transzformációk irányába indul, melyek végül ritkán teljesítik az ígéreteket. Ahelyett, hogy a gyors eredményekre fókuszálnának, az IT vezetőknek fel kell ismerniük a szervezet gyengeségeit, és mielőbb meg kell találniuk a fejlődéshez vezető utat, amire aztán érdemes lesz időt és energiát szánni: okosan modernizálni. Ennek kulcsterületeit górcső alá véve szisztematikusan fel kell tárni a meglévő erősségeket, gyengeségeket, szükségleteket és kapcsolódó költségeket, majd valós üzleti kontextus alapján hosszútávú koncepcióba ültetni a jövőre vonatkozó elképzeléseket.

A strukturált, rendszeres felülvizsgálat megoldást jelenthet

Részletes analízis hiányában általában nem egyértelmű, hogy egy elavult technológiai portfólió mely elemei képezik a problémák forrását. Gyakori a félrepriorizálás, mivel egy nagyvállalat többszáz alkalmazása és rendszere közül valójában csak tucatnyi az, amely lényegileg befolyásolja a technológiai képességeket. A technológiai adósság felhalmozásából fakadó költségtípusok és kockázataik:

Ahhoz, hogy ezek a költségek minimalizálhatóak, valamint a kockázatok felszámolhatóak legyenek a modernizáció vizsgálatához rendszeres felmérésre van szükség, amely figyelembe veszi a vállalat igényeit, erősségeit, költségvetését és modernizációs törekvéseit a kulcsfontosságú területeken. A lemaradás azonosítása után a technológiai vezetők az aktuális igényekre szabott stratégia mentén tudnak priorizálni, majd ebből kiindulva javítani az ökoszisztéma állapotán. A vizsgálat során 5 kulcsterület figyelembevétele elengedhetetlen:

• Az infrastruktúra a legtágabb kategória, és gyakran a legköltségesebb is. A mainframe-ek, szerverek, végfelhasználói eszközök felhősítése mellett a fizikai hálózati eszközök, telekommunikációs csatornák korszerűsítése hozhat látványos eredményt, akár már 1-2 éves távlatban is.
• Az adatok vizsgálatának tekintetében az adatéletciklus (beleértve az adattisztítást, adatmanipulációt és adatmenedzsmentet) valamint az adattárolás állnak fókuszban. A technológiai fejlettség előrehaladásával egyre fontosabbá válik a valós idejű adatok megléte, és azokból megbízható információk előállítása az adatelemzési képességek kihasználásával.
• Az alkalmazások vizsgálata során az akár már több modernizáción átesett egyedi rendszereket éppúgy ellenőrizni kell, mint a folyamatos szállítói fejlesztéseket és frissítéseket igénylő ERP-t és SaaS alkalmazásokat. Ezeken kívül az OT alkalmazások vagy az ügyfelek számára kínált beágyazott termékek, digitális megoldások digitális megoldások monitorozása is ide sorolandó.
• A munkaerőben rejlő lehetőségek kiaknázásához ismerni kell, hogy a belső csapat és a külsős partnerek képességei egyáltalán megfelelőek-e modernizációs törekvések támogatására? Az új munkaerő bevonzása és a meglévő értékek megtartása befektetéseket tehet szükségessé a tooling, a folyamatok vagy a kultúra területén, hogy megteremtsük a „modern mérnöki élményt” kollégáink számára.
• A Kiberbiztonság állapotfelmérését a biztonság és titokkezelés, szabályozási megfelelőség, valamint etikai és morális szempontok alapján érdemes elvégezni. Az első kettő akár automatizált eszközök segítségével is történhet, de az etikai kérdések cizelláltabb megközelítést igényelnek, és fontos, hogy ne csak az IT, hanem az üzleti oldali is tisztában legyen a technológiának a közösségre gyakorolt potenciális veszélyeivel.

Felmérésünk alapján, azok a technológiai vezetők, akik aktívan monitorozzák és kezelik cégük technológiai lemaradását, 50%-kal gyorsabban tudnak reagálni új üzleti igényekre, fejlesztőik az elavult technológiából származó problémák foltozása helyett, bevételt és hatékonyságot növelő fejlesztésekre tudnak összpontosítani. Azok a vállalatok, akik nem a folyamatosan változó piaci trendeket próbálják követni, hanem saját igényeik mentén, priorizálva haladnak egy modernizált technológiai ökoszisztéma megvalósítása felé, azaz okosan modernizálnak, versenyelőnyhöz jutnak – mondta Szathmáry András.

A következő lépés az öngyógyítás?

A következő évtized jelentős paradigmaváltás hozhat, a technológiai ökoszisztéma képessé válhat emberi beavatkozás nélkül, önmagát modernizálni. A gondolat a biomimetika jelenségén alapszik, ami természet által inspirált tervezést takar. Az utóbbi időben egyre gyakoribb ennek felhasználása, jó példákat látunk rá a robotizációban vagy az adaptív MI területén is. A Deloitte felmérése alapján a vállalatok mintegy 60%-a már használ mesterséges intelligenciát kód optimalizálására és hibaazonosításra, míg 50%-uk a kódkörnyezetek kezelésére is.

A core platformok rendszeres és strukturált felülvizsgálata, a biomimetika és az adaptív MI további fejlődésével lehetőség nyílhat már a kialakulófélben levő technológiai lemaradás gépi diagnosztizálására, a hiányosságok azonosítására és emberi beavatkozás nélküli kezelésére is. Ezen erőfeszítések révén megnyújthatóvá válik a technológiai platformok és eszközök élettartalma, de ehhez elengedhetetlen az analízis, a modernizáció szükségességét még a lemaradást megelőzően tanácsod felismerni.

Tech Trends 2024 tanulmány letöltése

Forrás: Deloitte Magyarország

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hogyan lehet technológiai lemaradásból modernizációs versenyelőny? appeared first on Műszaki Magazin.

Amíg azonban az emberek fel tudják mérni az ilyen helyzeteket, napjaink vezetéstámogató- és automatizált vezetési rendszereinek még meg kell tanulniuk ezt. A Bosch a generatív mesterséges intelligenciát alkalmazza az automatizált vezetési funkciók további fejlesztése során. Ennek részeként a Bosch és a Microsoft együttműködik a generatív mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek feltárásában. „A Bosch azon dolgozik, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazások új dimenzióját hozza el az autókba” – hangsúlyozta Dr. Stefan Hartung, a Bosch igazgatóságának elnöke Berlinben, az idei Bosch Connected World (BCW) AIoT-konferencián. Az elvárások szerint a generatív mesterséges intelligencia lehetővé tehetné a járművek számára az adott helyzet pontos felmérését és az ennek megfelelő reakciókat, így nagyobb biztonságot kínálhat a közlekedés résztvevői számára. Ugyancsak fokozott biztonságot vár el az utakon az idei Bosch Tech Compass, azaz a technika és a mesterséges intelligencia témaköreiben világszerte végzett, reprezentatív felmérés válaszadóinak több mint 60 százaléka is.

Generatív mesterséges intelligencia a biztonságosabb közúti közlekedésért

A két vállalat várakozásai szerint együttműködésük új szintre emelheti az automatizált vezetési funkciók teljesítményét. Céljuk, hogy a generatív mesterséges intelligencia egyszerre növelje a járművek kényelmét, illetve biztonságosabbá tegye a közlekedést. Ebben felbecsülhetetlen jelentőségű az a tudás, amely rendelkezésre áll a Boschnál, legyen szó a járműiparról, a mesterséges intelligenciához kapcsolódó autóipar-specifikus szakértelemről, vagy arról az adattömegről, amelyet a járműszenzoroknak köszönhetően a generatív mesterséges intelligencia fejlesztésére használnak. „A Microsoft nagy várakozásokkal tekint a Bosch-sal való együttműködésre a generatív mesterséges intelligencia témájában, hogy ezzel is biztonságosabbá tegyék a közlekedést” – jelentette ki Uli Homann, a Microsoft vállalati alelnöke (CVP), egyben kiemelt IT-architect szakembere.

Amikor az automatizált vezetés rendszereiről van szó, a mesterséges intelligencia még napjainkban is gyorsan a képességei határára ér. A mai vezetéstámogató rendszerek már képesek észlelni az embereket, állatokat, illetve különböző tárgyakat és járműveket, ám a közeljövőben a generatív mesterséges intelligencia segíthet annak elbírálásában, hogy egy-egy szituáció potenciálisan balesethez vezethet-e. A generatív mesterséges intelligencia hatalmas mennyiségű adatot használ fel az automatizált vezetés rendszereinek betanítására, lehetővé téve számukra, hogy pontosabb következtetéseket vonjanak le ezekből az adatokból. Ennek alapján a rendszer például arról is dönthetne, hogy a jármű előtt az úton feltűnő tárgy csupán egy műanyag zacskó vagy egy sérült járműalkatrész. Ez az információ azután a vezetővel folytatott közvetlen kommunikációban – például figyelmeztető jelzés megjelenítése – vagy a megfelelő vezetési manőverek – például fékezés a vészvillogó bekapcsolásával – kezdeményezésére is felhasználható.

A Bosch és a Microsoft már dolgozott együtt egy az autók és a felhő zavartalan összekapcsolására szolgáló, univerzális szoftverplatform kifejlesztésén, és nagy várakozással tekintenek az újabb közös munka elé. Azokat a lehetőségeket kutatják, hogy a legkorszerűbb mesterséges intelligencia alapú technológiát kínálhassák ügyfeleik és az automatizált vezetést alkalmazó autóipar számára.

A generatív mesterséges intelligencia gyorsítja a fejlődést

„A generatív mesterséges intelligencia lendületet ad az innovációnak, és éppúgy átalakíthatja az ipart, mint azt egykor a számítógép feltalálása tette”

– jelentette ki Tanja Rückert, a Bosch igazgatóságának digitalizációért felelős tagja.

Ez derül ki a Bosch Tech Compass legfrissebb, 2024-es felméréséből is: a válaszadók 64 százaléka gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia a jövő legjelentősebb technológiája. Összehasonlításképpen: egy évvel ezelőtt még a válaszadók 41 százaléka volt ezen a véleményen. A gyártástól a mindennapi irodai munkáig, a generatív mesterséges intelligencia már számos területen használatos a Boschnál. A vállalat a Microsoft mellett további partnerekkel is együttműködik, mint például az AWS, a Google és az Aleph Alpha. A Bosch csoport vállalati kockázatitőke-részlegeként (Corporate Venture Capital) a Bosch Ventures tavaly jelentős összegeket fordított a mesterséges intelligenciával foglalkozó Aleph Alpha cég működésére, emellett bejelentette a startup-vállalkozással folytatott tartalmi együttműködését is, amely a Bosch munkatársai és ügyfelei számára új alkalmazási lehetőségek felkutatására irányul.

„A Bosch és az Aleph Alpha tanulni szeretne egymástól, kölcsönösen profitálva a rendelkezésükre álló szakértelemből, illetve közösen dolgozni az egyes területeken átívelő alkalmazási eseteken”

– emelte ki Rückert. Ez a partnerség Észak-Amerikában már meg is hozta az első eredményeket: egy prémium-autógyártó megbízásából a Bosch az Aleph Alpha szakembereivel együttműködve mutat be mesterséges intelligencia alapú beszédfelismerést. A megoldásnak köszönhetően természetes nyelvi feldolgozás segítségével egy chatbot értelmezi és kezeli a műszaki meghibásodások elhárítására vonatkozó hívásokat, felismeri a különböző dialektusokat és akcentusokat, illetve az érzelmi állapotokat is érzékeli. A hívásokat közvetlenül fogadja a rendszer, ezzel minimálisra csökkenti a járművezetők várakozási idejét. A hívások nem kevesebb mint 40 százaléka automatikusan dolgozható fel és oldható meg, míg bonyolultabb igények esetében a chatbot minden lényeges információt továbbít a szervizközpont munkatársa felé.

Az AI-keresőmotortól a gyártásig

A Bosch mesterséges intelligencia szakértői jelenleg jóval több mint 120 olyan specifikus alkalmazáson dolgoznak, amelyeket ezek az új AI-modellek nyitnak meg a vállalat munkatársai és ügyfelei előtt. Ezek közé tartozik például a szoftverprogram-kód vagy hatékony chatbotok és voicebotok generálása a technikusok, vagy a végfelhasználókkal folytatott kommunikáció támogatására. 2023 végén indult a cégen belüli mesterséges intelligencia alapú AskBosch keresőmotor, amely számos adatforráshoz – például intraneten megosztott forrásokhoz – ad gyorsabb, természetes nyelvezetű hozzáférést. A rendelkezésre álló külső adatokon kívül az AskBosch belső adatforrásokat is igénybe vesz, a vállalat munkatársai így Bosch-specifikus információkat is kutathatnak. A generatív mesterséges intelligencia a gyártási folyamatokat is felgyorsítja. A Bosch két németországi gyárában indítja el az első projektjeit, melyek során generatív mesterséges intelligencia hoz létre szintetikus képeket, hogy így mesterséges intelligencia alapú megoldásokat fejleszthessenek, illetve skálázhassanak optikai ellenőrzések számára, valamint már meglévő AI-modellek optimalizálására. A Bosch várakozásai szerint ezzel a jelenlegi hat-tizenkét hónapról mindössze néhány hétre rövidíthető az AI-alkalmazások tervezéséhez, üzembe helyezéséhez és felfuttatásához szükséges idő. A sikeres kísérleti fázist követően minden Bosch telephely számára elérhető lesz ez a szintetikus adatok előállítására kifejlesztett szolgáltatás.

Bosch Tech Compass 2024: a mesterséges intelligencia alkalmazása

Amint az élet egyre több területén alkalmaznak mesterséges intelligenciát, a személyes szakmai továbbképzés is egyre fontosabbá válik – ez a Bosch Tech Compass felmérés által megkérdezettek 58 százalékának meggyőződése, 63 százalékos aránnyal pedig különösen az Amerikai Egyesült Államokban elterjedt ez a vélekedés (Németország: 54 százalék, Kína: 52 százalék). A Bosch a mesterséges intelligencia alkalmazásában is gyorsít, és munkatársait is bevonja a folyamatba. 2019-ben a vállalat olyan képzési programot hívott életre, melynek célja első körben 30 ezer munkatárs oktatása a mesterséges intelligencia témakörében. Eddig mintegy 28 ezren vettek részt a programban, amely – a Bosch a mesterséges intelligencia alkalmazásának etikai irányelveit meghatározó kódexéhez hasonlóan – a generatív mesterséges intelligenciáról szóló tartalommal egészült ki.

A 2024-es Bosch Tech Compass kutatás eredménye itt tekinthető meg.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új dimenziók a generatív mesterséges intelligenciában a biztonságosabb utakért appeared first on Műszaki Magazin.

A Data4Industry-X lehetővé teszi a cégek számára, hogy a különböző gyáraktól, szervezetektől, vagy akár más országokból érkező adatok hasznosításával új szolgáltatásokat fejlesszenek ki és működtessenek.

Az új, jövőformáló megoldás létrehozásához egyesítették a franciaországi technológiai és ipari tudás legjavát. A Data4Industry-X a Dawex, a Schneider Electric, a Valeo, a CEA és a Prosyst technológiai és ipari szakértelmére támaszkodva támogatja az ipari szektor digitális átalakulását és az ipari adatokban rejlő lehetőségek minél hatékonyabb kiaknázását. A nemzetközi Manufacturing-X kezdeményezéshez hozzájárulva a Data4Industry-X egy megbízható és biztonságos adatcsere-megoldás, amely a Gaia-X szabványokat alkalmazza, és úgy alakították ki, hogy megfeleljen az Európai Unió adatmegosztási jogszabályának (Data Act).

A decentralizált gyártás során keletkező adatok cseréjével kapcsolatos kihívásra adott válaszként a Data4Industry-X hozzájárul a hatékonyság és a termelékenység javításához, az adatvezérelt innováció felgyorsításához, a versenyképesség növeléséhez és a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálásához. Az új megoldás a széles körű, az ipari adatok határokon, vállalatokon és gyárakon átívelő megosztásában rejlő teljes potenciál kihasználása révén lehetővé teszi egy erős és fenntartható ipari ökoszisztéma kialakítását.

„Az ipari szektor az európai és a globális gazdaság stratégiai fontosságú pillére. A megbízható platformokon keresztüli adatcsere felgyorsítása minden bizonnyal jelentős hatással lesz az ipari szervezetekre, ösztönözve az innovációt és a felelősségteljes növekedést. Rendkívül boldogok vagyunk, hogy hozzáadhatjuk a Dawex technológiáját és szakértelmét a Data4Industry-X bevezetéséhez, és ezáltal képessé tesszük az ipart egy rugalmas és fenntartható ipari ökoszisztéma kialakítására”

– mondta el Laurent Lafaye, a Dawex társ-vezérigazgatója.

„A megbízható adatcsere alapvető fontosságú az együttműködés ösztönzésében, a partnerségek kialakításában és az új ipari modellek létrehozásában. Ezek az új digitális modellek kiemelt jelentőséggel bírnak a rugalmasabb, fenntarthatóbb és nagyobb teljesítményű ipari ökoszisztéma létrehozásának felgyorsításában. A Schneider Electric büszke arra, hogy az ipar digitális átállásában szerzett szakértelmével hozzájárulhat a Data4industry-X fejlesztéséhez, amely a Nemzetközi Manufacturing-X kezdeményezés egyik kiemelt projektje”

– jelezte Marc Lafont, a Schneider Electric ipari automatizálási üzletágának marketingért felelős alelnöke.

„A Data4Industry-X egy megbízható és biztonságos adatcsere-megoldás, amely elképesztő lehetőségeket kínál a gyártási folyamatok digitalizálásának felgyorsítására, miközben drasztikusan csökkenti a vállalatok működéséből és a termelésből származó közvetett és közvetlen CO2-kibocsátást. A Data4Industry-X segítségével a Valeo rendelkezik majd a szükséges adatokkal ahhoz, hogy teljesíthesse kötelezettségvállalását, mely szerint 2050-ig eléri a szén-dioxid-semlegességet”

– hangsúlyozta Romain Bruniaux, a Valeo „Industry” üzletágért felelős alelnöke.

„A Data4Industry-X olyan technológiákat használ fel, amelyek már bizonyítottak az iparban. Tekintettel arra, hogy nemzetközi szinten is kevés hatékonyan működő eszköz van ezen a területen, Európának esélye van arra, hogy vezető szerepet vállaljon a feldolgozóipari adatcsere vonatkozásában”

– mutatott rá Alexandre Bounouh, a Carnot Institute „CEA List” részlegének igazgatója.

„Kollektív intelligencia, közös jövőkép, a csapatok szimbiózisa: az összetevők adottak ahhoz, hogy sikerre vigyük a Data4industry-X megoldást”

– tette hozzá Abdallah Asse, a Prosyst vezérigazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az európai ipar digitális átállását támogató összefogásban a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek érdekében a cégcsoport nemrégiben megvásárolta a román Esenca Digital Workwear S.R.L. startup többségi részesedését. A vállalkozás arra szakosodott, hogy olyan mesterséges intelligenciával támogatott applikációt fejlesszen ki, amely képes méretet venni a megfelelő ruhadarabok kiválasztásához.

„Az a célunk, hogy a mesterséges intelligenciát segítségül hívva még egyszerűbbé és felhasználóbarátabbá tegyük ügyfélközpontú folyamatainkat és szolgáltatásainkat”

– húzta alá Bernhard Niklewitz, a Mewa igazgatóságának elnöke.

„Az Esenca olyan partnerünk ezen az úton, amely az MI és a textilágazat területén egyaránt kiemelkedő szakértelemmel rendelkezik. Emiatt vásároltunk üzletrészt a cégben.”

Az Esencában szerzett többségi részesedéssel a textilszolgáltató vállalat bővíti portfólióját, és a digitális ügyfélszolgáltatások területén hosszú távon megbízható partnerre tesz szert. Az MI-re épülő technológia lehetővé teszi a Mewa és ügyfelei, valamint egyéb partnerei számára, hogy kényelmes, applikáció-vezérelt méretvételi eljárással segítse a megfelelő darabok kiválasztását a munka-, üzleti és védőruházatok, illetve a munkavédelmi cikkek területén. A helyszíni, személyes méretvételi procedúra a jövőben ennek következtében lényegesen rugalmasabban és hatékonyabban lesz lebonyolítható.

Néhány másodperc alatt kiválasztható a megfelelő méret

A digitális eljárást okostelefonnal vagy egy offline üzemmódban működő készülékkel is el lehet végezni. Meg kell adni néhány személyes méretadatot, a személy nemét, és szükség van telefonnal szemből és oldalról készített egészalakos fotókra. A mesterséges intelligencia támogatásával a képek alapján a rendszer kiszámolja a pontos testméreteket, amelyhez párosítják a Mewa mérettáblázatainak megfelelő értékeket. Magukat a fotókat nem kell tárolni, ezek csupán az egyes méretvételi pontok beazonosításához szükségesek. A szabványosított méretvételi eljárás több mint száz méretvételi ponttal dolgozik, és fél centiméternyi tűréspontossággal határozza meg az egyes értékeket. Mindössze harminc másodperc kell ahhoz, hogy a felhasználó megkapja az ajánlott méreteket minden egyes ruházati kollekcióhoz.

Az Esenca által kifejlesztett szkennelési technológiát 2024-től kezdve fokozatosan integrálják az ügyfélrendszerekbe.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Mewa MI-t használó applikációkba invesztál appeared first on Műszaki Magazin.

A TwinEU által a teljes európai villamosenergia-rendszer digitális másának alapja jön létre. 75 partner, 15 ország, 3 év és 50 cent híján 20 millió euró uniós forrás – ekkora erőfeszítéssel készül az európai villamosenergia-rendszer digitális mása (digital twin) a TwinEU projekt keretében. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kiemelt szerepet játszik a konzorciumban: a magyarországi érintettségű demók mellett a kommunikáció koordinációjáért is felel.

Nem sok nagyobb vállalkozás indult még az EU innovációs keretrendszerében, a HorizonEurope-ban, mint a TwinEU projekt. Ennek célja ugyanis az, hogy kidolgozza az európai villamosenergia-rendszer digitális másának koncepcióját. A digitális ikrek által a teljes európai villamosenergia-rendszer átláthatóbbá, könnyebben irányíthatóvá és tervezhetővé válik, ami az energiapiacok működését is hatékonyabbá teszi – mindez pedig elengedhetetlen az EU által 2050-re kitűzött klímasemlegességi célok eléréséhez.

A TwinEU január 15-16-i brüsszeli projektindítóján nem csupán a 75 konzorciumi partner mutatkozott be, hanem a finanszírozó Európai Bizottság (EB) képviselői is elhelyezték a projektet az aktuális EU-s célrendszerben. Mint elhangzott, az EB kifejezetten egy projektet szándékozott támogatni ebben a kiírásban, ezzel biztosítva azt, hogy az elindult projekt egy, a teljes európai rendszerre alkalmazható koncepciót fejleszt majd ki.

A koncepció lényege az, hogy végül ne egy, mindenre kiterjedő digitális iker jöjjön létre, hanem a villamosenergia-rendszer egyes elemeit mimikrizáló digital twinek olajozott szövetsége, ahol az adatmegosztás átjárhatósága teljes mértékben biztosított az alegységek között. A projektben résztvevő egyetemek, kutatóintézetek, hálózatüzemeltetők, energiakereskedők és szoftverfejlesztők tehát a következő 36 hónapban azon dolgoznak majd, hogy a digitális ikrek konföderációja révén egy megbízható, ellenálló és biztonságosan üzemelő digitális infrastruktúra jöjjön létre. Mindez nem csak még több megújuló energiaforrás rendszerbe illesztését teszi majd lehetővé, hanem új üzleti modelleknek is utat nyit majd.

A digitális iker, angolul digital twin (DT) egy valós rendszer, folyamat, termék vagy akár egy szolgáltatás komplex virtuális modellje, összetett számítógépes szimulációja; egy tárgy vagy rendszer virtuális reprezentációja a metaverzumok digitális világában. A valós, fizikai világot és annak körülményeit a rendszer az eredetivel megegyező paraméterekkel megalkotja a digitális világban. Az eredeti és a virtuálisan létrehozott iker párosításával lehetővé válik a valós idejű adatok elemzése gépi tanulással és felügyeleti rendszerek segítségével. Ezzel az eszközzel megelőzhetők bizonyos, például tervezésbeli problémák, még a bekövetkezésük előtt.

A TwinEU projektben összesen 8 pilot kapott helyet, ami 11 országot – köztük Magyarországot – érint. Ezek célja, hogy olyan skálázható, különböző piacokon és régiókban is alkalmazható megoldások szülessenek, amelyeket különféle felhasználási célra tesztelnek majd. Ezek mellett a projektnek lesznek központi elemei is, vagyis amelyek kifejezetten az egyes pilotokban tesztelt megoldások összekapcsolhatóságát hivatottak megoldani.

A három szintből összeálló architektúra egyrészt képes lesz a TwinEU-ban és egyéb keretek között kialakított digitális ikrek egy rendszerbe terelésére, illetve az adatcsere átjárhatóságának biztosítására. Ezekre alapulva különböző szolgáltatási lehetőségek épülnek majd, amelyek például a hálózat kiber- és fizikai ellenállóképességét, az előrejelzések pontosságát, illetve hálózati optimalizációt, vagy éppen a hálózat kezelését teszik majd fejlettebbé.

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának Villamos Energetika Tanszéke meglehetősen komoly szereplője a projekt konzorciumnak. Ezt jól mutatja, hogy a közel 20 millió eurós EU-s támogatásból 777 500 euró tartozik hozzájuk, ami a 4. legnagyobb a konzorciumi partnerek közül. Németh Bálint vezetésével a BME VIK csapata a projekt valamennyi munkacsomagjában (work package) érintett. Hartmann Bálint kulcsszerepet játszik a magyar vonatkozású pilotokban, illetve Vokony István koordinálja a TwinEU teljes kommunikációs tevékenységét. A feladat többek közt magában foglalja a projekt kommunikációs stratégiájának megalkotását, a kommunikációs felületek kialakítását és folyamatos frissítését, a megjelenési lehetőségek felkutatását, továbbá a teljes konzorcium kommunikációs tevékenységének koordinációját, valamint a tudományos eredmények közlését és megtárgyalását is.

A magyar vonatkozású demo háromlábon áll, amelyek a három év alatt egy teljes rendszerré állnak össze. Az egyik rész a távvezeték terhelhetőségét növeli majd azáltal, hogy a korábban a BME VIK által más EU-s projektekben (Flexitranstore, FARCROSS) kifejlesztett dinamikus vezetékértékelési rendszer kap egy mesterséges intelligenciát használó digitális ikret is, amely sokkal pontosabbá teszi majd a méréseket. Az így nyert, megnövekedett hálózati áteresztő képesség valóban hasznosuljon is, a demo második része a határkeresztező kapacitások számítására vonatkozó algoritmus kifejlesztésére irányul majd. Ehhez pedig harmadik lábként egy piaci platform is kapcsolódik, hogy a kapacitással nyert rendszerszintű szolgáltatások kereskedése is gördülékenyen valósuljon meg.

„A TwinEU projekt nem előzmények nélküli. Több, nemzetközi, EU-s projekt eredményeit foglalja össze és emeli egy magasabb szintre. Rendkívül izgalmas látni, hogy a terület Európai kiválóságai is mekkora elánnal és lelkesedéssel, várakozással vannak a projekt iránt. Ez megerősít minket abban, hogy közösen valóban tudunk új értéket teremteni és hatást gyakorolni a villamosenergia-ipar fejlődésére. A feladatra lehetőségként tekintünk, a roppant felelősség mellett. A TwinEU projekt részeként a BME lehetőséget kap arra, hogy élvonalbeli kutatásokban és fejlesztésekben vegyen részt, ami hozzájárul az egyetem tudományos hírnevének és kutatási profiljának erősítéséhez. A WP10 vezetőjeként az egyetem közvetlen befolyást gyakorolhat a projekt irányára és eredményeire. Így a BME szorosan tud együttműködni más európai egyetemekkel, kutatóintézetekkel és ipari partnerekkel. Ez nemcsak a nemzetközi kapcsolatokat erősíti, hanem lehetőséget teremt a tudás és a tapasztalat cseréjére is. Integráljuk a projekt eredményeit és tapasztalatait az oktatási anyagainkba, így gazdagítva a hallgatók tanulmányi élményét és felkészültségét a munkaerőpiacra lépéshez. Ezáltal az egyetem közvetlenül hozzájárul Európa társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, különösen a WP10 által vezetett területeken. Ez növelheti az egyetem társadalmi felelősségvállalását és elkötelezettségét a fenntartható fejlődés iránt. Valamint a WP10 vezetőjeként fontos szerepem van a projekt sikerében, ami hozzájárul az egyetem nemzetközi láthatóságának és elismerésének növeléséhez.”

– fejtette ki a projekt indulása kapcsán Vokony István a BME VIK egyetemi docense.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post BME-s részvétellel elstartolt a TwinEU, a digitális ikrek projekt appeared first on Műszaki Magazin.

Azok a vállalatok, amelyek nem használják ki az MI-ben rejlő potenciált, hamar versenyhátrányba kerülhetnek. Miben verhetetlen és mire nem alkalmas korunk meghatározó technológiája? Hallucinál-e az MI és mire kell figyelnünk, ha vele dolgozunk? Tényleg elveszi-e a munkánkat és mit tehetünk ez ellen? A válaszokat ezúttal is közösen keresik a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb adásának szakértő vendégei.

Mesterséges intelligencia: befektetés a jövőbe

Ma már nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia forradalmasítani fogja mindennapjainkat, ahogy az sem, hogy a ChatGPT csak a jéghegy csúcsa: az MI jelenleg az ipar és a gyártás területén hordozza a legtöbb lehetőséget. A gazdaság meghatározó szereplői egyetértenek abban, hogy érdemes befektetni a mesterséges intelligenciára épülő fejlesztésekbe, ha versenyképességüket meg kívánják őrizni. A Bosch Magyarország Podcast legfrissebb adásában erről beszélget Porteleki Balázzsal, a magyarországi Bosch csoport MI projektvezetőjével és Kiss Gergely informatikus mérnök-tanárral, az MI rendszerek fejlesztésével foglalkozó Attrecto Zrt. alapítójával Tóth Edit, a magyarországi Bosch csoport digitális média menedzsere.

2024: nincs Bosch termék MI nélkül

Az elmúlt évben a mesterséges intelligencia területén a ChatGPT térnyerése volt a meghatározó, eközben az ipari innovációban és a gyártásban is egyre meghatározóbb szerepet tölt be az MI technológia. A Bosch évek óta élen jár az ipari mesterséges intelligencia fejlesztésében és alkalmazásában. 2023 végére a Bosch összes terméke vagy használ mesterséges intelligenciát, vagy az előállításában kap szerepet az MI – hangsúlyozta Porteleki Balázs.

Adatszivárgás és hallucináció: mire figyeljünk, ha MI-t használunk?

Az MI technológia előretörésével párhuzamosan az adatvédelem egyre kiemeltebb kérdéskörré válik, különösen a kutatás-fejlesztés és gyártás területén.

A podcastban szó esik arról, amikor egy jól ismert ázsiai digitális nagyvállalat fejlesztői a ChatGPT segítségével próbálták kijavítani a programkódjukat, és bár a művelet sikerült, a vállalat bizalmas ipari adatai kikerültek a ChatGPT nyilvános szervereire. A hasonló esetek elkerülése érdekében elengedhetetlen a felhasználói tudatosság. Figyelni kell emellett arra, hogy kellő óvatossággal használjuk az MI rendszereket, felismerve az MI „hallucinációit”, azaz a magabiztos, de megalapozatlan válaszokat is.

Minőségben verhetetlen

Repülőgépet vezetni vagy beteget műteni az MI válaszai alapján nem tanácsos, de van olyan alkalmazási terület, ahol a mesterséges intelligencia szinte verhetetlen. Az MI-nek az iparban jelenleg a hibakeresés, a hibamegelőzés, a minőségbiztosítás és a termékellenőrzés területén, valamint az ellátásilánc-menedzsment optimalizálásában lehet kiemelt szerepe – véli Kiss Gergely. A repülőgépiparban már egy ideje alkalmazzák azt a prediktív eljárást, hogy a hajtóművek rezgési frekvenciájának változásai alapján megjósolják a várható meghibásodást, és már azt megelőzően kijavítják azt, hogy a hiba bekövetkezne. Ez a megközelítés a mesterséges intelligencia segítségével ma már teljes gyártási folyamatok során alkalmazható és képes előre jelezni, valamint megelőzni olyan hibákat, amelyek egyébként költséges problémát vagy leállást okoznának.

A magyarországi Bosch csoportnál is számos példa van az MI-alapú minőségellenőrzésre, mára a vállalat minden hazai telephelyén elérhetőek az MI alapú hiba-előrejelző rendszerek – emeli ki Porteleki Balázs, a Bosch szakértője. Ezzel a termékek minősége javítható, a későbbi meghibásodások esélye csökkenthető, és összességében a termelés hatékonysága javítható.

Nem elveszi, hanem átalakítja az emberek munkáját

A meghívott szakértők egyetértenek abban, hogy az MI nem elveszi, hanem átalakítja az emberek munkáját. A monoton, rutin jellegű feladatokat az MI segítségével gyorsabban, pontosabban lehet majd a jövőben elvégezni. Az emberi feladatokban a hangsúly a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre, a folyamatok megtervezése, ellenőrzése, az MI validálására tevődik át. Egy biztos, kvalifikált munkaerőre fizikai és szellemi területeken is nagy szükség lesz a jövő gyáraiban.

De mit tehet az, aki szeretne mégis elébe menni a változásoknak és bebiztosítani a saját jövőjét a munkaerőpiacon? A Bosch podcastban Kiss Gergely idéz egy, a szakértők körében elterjedt gondolatot, ami a folyamatos fejlődés és tanulás fontosságára hívja fel a figyelmet:

„A munkádat nem a mesterséges intelligencia fogja elvenni, hanem egy másik ember, aki jól használja az MI rendszereket.”

Mesterséges intelligencia a fenntarthatóságért

A gazdasági előnyök mellett tehetünk-e bármit a mesterséges intelligencia segítségével a környezetünkért, a fenntarthatóságért? Az egyik ilyen terület az energiafelhasználás, amit az MI segítségével optimalizálni lehet. Az anyagtudomány egy másik terület, ahol az MI szerepet kaphat környezetbarát új anyagok fejlesztésében és azok fenntartható előállításában.

A Bosch és a BASF közösen olyan okospermetezőgépet fejlesztett ki, amely a gépi tanulás, vagyis a mesterséges intelligencia segítségével szabályozni képes, hova, mennyi vegyszert szórjon ki. Így akár 60–70%-kal kevesebb növényvédőszer alkalmazása is elegendő a hagyományos megoldással szemben, ez pedig egyszerre segíti a termelőket és védi a környezetet – emelte ki Porteleki Balázs, a Bosch szakértője.

Bosch Magyarország Podcast: technológiáról közérthetően

A Bosch Magyarország Podcast negyedévente jelentkezik az innováció és a kutatás-fejlesztés legaktuálisabb témáival, szakértő vendégek segítségével közérthető válaszokat keres a jövő technológiájának legégetőbb kérdéseire. Aki szeretne többet megtudni a mesterséges intelligencia jelenéről és jövőjéről, az adást megnézheti a Youtube csatornán, vagy meghallgathatja a Bosch Magyarország Spotify, Apple Podcasts, Google Podcasts és Simplecast podcast-csatornáin!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Versenyhátrány mesterséges intelligencia nélkül appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt évek a mesterséges intelligencia térhódításáról szóltak, hazánkban is mind a vállalatok, mind a lakosság egyre szélesebb körben használja az MI-t. Jelenleg azonban az alkalmazások többsége nem képes magyar nyelvű utasításokat megérteni vagy információkat elemezni, és amelyik igen, ott sok a pontatlanság.

Miért szükséges, hogy hibátlanul fussanak magyarul az alkalmazások?

A magyar köztudottan az egyik legnehezebb nyelv a világon, amit csak a tízmillió magyar beszél, így világnyelvnek sem tekinthető. Ráadásul más nemzetekkel összehasonlítva a magyar társadalom töredéke beszél idegen nyelveket. A fiatalok nyelvtanulási kedve erősebb és a mesterséges intelligenciával felszerelt fordítóprogramok is sokat javítottak ezen a hátrányos helyzeten, de kiugró fejlődés az angol vagy más nyelvek terén nem történt.

Minden profitorientált céges fejlesztésnél szempont a megtérülés, jelen esetben, hogy az adott nyelvet mennyi felhasználó beszéli. Továbbá az új szoftverek, a megnövekedett számítási teljesítmény mellett az is meghatározza, hogy a mesterséges intelligencia milyen ütemben fejlődik, hogy az adott nyelven mekkora adatmennyiség áll rendelkezésre. A most elérhető, az életünkbe viharos gyorsasággal beépülő mesterséges intelligencia alapú alkalmazások ezért futnak a nagy világnyelveken tökéletesen, míg a magyar kérdésekre, nagyon sok hibás válasz érkezik.

Anyanyelvünk használata nincs a nemzetközi technológiai cégek fejlesztéseinek fókuszában, így kiemelten fontos, hogy megőrizzük a magyar nyelv gazdagságát és a lehető legnagyobb magyar nyelvű szöveges adatbázis felhasználásával elkészítsük a magyar nyelvi modellt, mely beépülhet a mesterséges intelligencia alapú alkalmazásokba. Minél több lesz a hiteles magyar nyelvű szövegrész, annál pontosabbak és választékosabbak az MI válaszai.

De mi is az a nagy nyelvi modell? A nagy nyelvi modell (angolul large language modell, vagy rövidítve LLM) olyan mesterséges intelligencia alapú algoritmus, amit hatalmas mennyiségű szöveges adaton, ún. korpuszon tanítottak be, és képes megérteni, feldolgozni az emberi beszélt és írott nyelv sajátosságait.

Hazánkban két nagy projekt zajlik, mely a magyar nyelvi modell kifejlesztésén és tökéletesítésén dolgozik.

• A Nyelvtudományi Intézet munkatársai kifejlesztették a magyar ChatGPT-t, egy mesterséges intelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző szoftvert, mely jelenleg csevegésre még nem képes, viszont meg tudja találni a szövegekben lévő összefüggéseket, alkalmas médiatartalom elemzésre. A Puli-GPT nevet viselő alkalmazás kidolgozásakor 41 milliárd szóból álló magyar (és 62 mrd szóból álló angol) szövegállományt tápláltak be a kutatók, összehasonlításul az OpenAI Chat GPT 120-130 millió magyar (és 180 mrd angol) szóból tanult. A Puli a közeljövőben bővül majd csevegési funkcióval, de már most képes megadott szavak alapján összefüggő szövegeket írni, vagy össze tudja foglalni egy cikk vagy egy könyv tartalmát.
• A magyar állam és az OTP bank közös finanszírozásában, hazai egyetemek bevonásával zajlik 2021 óta egy magyar mesterséges intelligencia nyelvi modell létrehozása. Első lépésben elkészült az alap nyelvi modell, mely 1,5 milliárd paramétert használt, most zajlik a 30 milliárd paraméterre bővítés. A projekt célja, hogy olyan nyelvi modellt hozzanak létre, ami segíti a vállalati és a magán ügyfelek kiszolgálását, növeli a hatékonyságot, és hosszú hosszú távú versenyelőnyt biztosít nemcsak a banknak, hanem az egész magyar gazdaságnak.

„A nyelvi modelleken alapuló alkalmazások már megjelentek mind a köznevelésben, mind a felsőoktatásban. Ezek készségszintű, tudatos használata mind az egyén, mind a társadalom számára a jövőképesség, a siker feltétele. Jól működő magyar nyelvi modell, nemcsak szuverenitási, hanem jóléti kérdés is, mivel növeli az MI magyar haszonélvezőinek a körét. Gábor Dénes Egyetemen ezért, nemcsak az oktatásunkban, hanem a kutatásainkban is kiemelt terület a nyelvi modell használata”

– mondta Dr. Dietz Ferenc, a Mesterséges Intelligencia Koalíció oktatási és tudatosítási munkacsoportjának a vezetője, a Gábor Dénes Egyetem elnöke.

The post Mesterséges intelligencia tökéletes magyarsággal? appeared first on Műszaki Magazin.