A BCG által negyedik alkalommal publikált éves globális AI at Work felmérés szerint a válaszadók 72 százaléka úgy véli, hogy az AI (MI) miatt már most jelentősen megváltozott, hogy milyen kompetenciákat és készségeket várnak el tőlük a munkakörükben. Eközben az MI-t használók közel fele ma már több időt tölt a mesterséges intelligencia irányításával és felügyeletével, mint azokkal a feladatokkal, amelyeket az AI elvégez helyettük.

„Mindenki arról beszél, hogy az AI kiváltja a munkát, valójában azonban sokkal inkább arról van szó, hogy újra kell gondolnunk, hol és hogyan teremt értéket az ember a munkafolyamatokban. Ez a vezetők feladata – mondta Kotsis Ádám a BCG partnere. Kutatásunk egy vezetői forradalom körvonalait rajzolja ki az AI korszakában. A vezetők és menedzserek 65 százaléka úgy véli, hogy három éven belül a munkájának legalább a felét AI-ügynökök végezhetik majd el, miközben a frontvonalban dolgozók is egyre inkább úgy látják, hogy szerepük az AI irányítása és koordinálása felé mozdul el.”

A 14 ország 11 749 munkavállalójának megkérdezésén alapuló, az iparágak széles körét lefedő kutatás eredményei szerint:

• A szellemi munkát végzők körében látványosan gyorsult az AI elterjedése: ma már 74 százalékuk számít rendszeres felhasználónak, ami egy év alatt 23 százalékpontos növekedést jelent.

• A rendszeres AI-felhasználók kétharmada szerint az AI használata javítja a munkavállalói élényt és a munkával való elégedettséget, ugyanakkor 41 százalékuk fokozott mentális, kognitív terhelést is tapasztal. Ez egyfajta „örömparadoxon”: a mesterséges intelligencia egyszerre teszi jobbá és megterhelőbbé a munkát.

• A szellemi munkát végző, rendszeresen AI-t használó munkavállalók 42 százaléka hetente legalább egy teljes munkanapnyi időt takarít meg az AI segítségével.
• Az MI-t rendszeresen használók 66 százaléka arról számolt be, hogy nem, vagy csak korlátozottan kap útmutatást arra, hogy hogyan használja fel ezt a felszabaduló időt. Több mint felük pedig nem fordítja azt magasabb hozzáadott értékű vagy stratégiai jelentőségű feladatokra.
• Stratégiai iránymutatás hiányában az alkalmazottak AI iránti kezdeti lelkesedése gyorsan alábbhagy. Egy világos vállalati AI-stratégia 25 százalékponttal növeli az AI hatását, míg a pusztán jobb AI eszközök mindössze 5 százalékpontos javulást eredményeznek.

Összességében ez azt jelenti, hogy a megfelelő szervezeti átalakulás hiányában a megnyert idő egyszerűen „elszivárog” és nem teremt tartós üzleti értéket.

„Az AI által kiváltott öröm képlete egy év használat után átrajzolódni látszik. Kezdetben az újdonság ereje és az új szellemi kihívások fokozzák a lelkesedést, ám ez az úgynevezett »AI-nászút« gyorsan véget ér, ha hiányzik a stratégia”

– mondta Kotsis Ádám.

„A munkavállalók nem az AI intenzívebb jelenlétével szemben tanúsítanak ellenállást. Éppen ellenkezőleg: akkor teljesítenek a legjobban, ha világos a stratégia, egyértelmű az irány, és az üzenet valóban eljut hozzájuk. Az üzleti értékteremtés és a munkavállalói elégedettség nem egymással versengő célok. Azok a szervezetek érik el a legnagyobb üzleti eredményeket az AI segítségével, amelyeknél az alkalmazottak a leginkább élvezik a munkájukat is.”

Az egyes piacokat vizsgálva az Egyesült Államok, Franciaország és Olaszország a sereghajtók közé tartozik, míg a globális dél országai továbbra is az élen járnak az AI alkalmazásában a frontvonalbeli, vagyis a vezetői felelősséggel nem rendelkező szellemi foglalkoztatottak körében. A széles körű használat ellenére sok szervezet továbbra is nehezen tudja kézzelfogható üzleti értékké alakítani az AI által teremtett hatékonyságnövekedést, miközben folytatódik az AI-ügynökök gyors fejlődése.

Míg 2025-ben még csak a válaszadók 13 százaléka, idén már a 30 százalékuk mondta, hogy az AI-ügynökök már ma is beépültek a napi munkafolyamatokba. Tízből hatan úgy vélik, hogy az AI-ügynökök három éven belül a munkájuknak legalább felét képesek lesznek ellátni.

Ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele továbbra is csak korlátozott ismeretekkel rendelkezik arról, hogy pontosan mik is azok az AI-ügynökök. Eközben az irányítási és felügyeleti keretek – beleértve az elszámoltathatóságot és a kontrollmechanizmusokat – jelentősen elmaradnak a technológia fejlődési ütemétől.

A BCG szerint a hosszú távú AI-hatás elérésének legfontosabb feltétele a stratégiai szemlélet. A vállalatok ugyanis kezdenek túllépni azon a szakaszon, amikor az AI-t elsősorban egyedi felhasználás mentén, eszközként vezették be. A hangsúly egyre inkább a teljes munkafolyamatok és az üzleti folyamatok újratervezésére helyeződik annak érdekében, hogy a vállalatok újragondolják a tevékenységüket és működésüket. Ezzel párhuzamosan felgyorsult az új üzleti modellek és termékek fejlesztése is; az ilyen kezdeményezések száma egy év alatt közel megduplázódott.

Mindez ahhoz vezet, amit a jelentés „átalakítási és innovációs osztaléknak” (reshape/invent dividend) nevez: a vállalatok egyszerre képesek nagyobb üzleti értéket teremteni és jobb munkavállalói élményt nyújtani.

A teljes tanulmány innen tölthető le.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az MI gyorsabban alakítja át a munkaköröket, mint a cégek a folyamataikat appeared first on Műszaki Magazin.

Ügyféltapasztalatok alapján a digitális átállással a cégek akár 30–50%-os adminisztrációs időmegtakarítást is elérhetnek a kötelező ellenőrzések dokumentálása során.

A jogszabály által előírt tűzvédelmi berendezések ellenőrzése, felülvizsgálata, karbantartása és dokumentálása az érintett üzemeltetők számára kötelezettség. A szektor alapelve szerint „ami nincs dokumentálva, az nincs elvégezve”, a hiányos dokumentáció pedig szankciókat és tűzvédelmi bírságot vonhat maga után.

Miért az adminisztráció a szűk keresztmetszet?

A hagyományos, papíralapú vagy Excel-táblázatos naplóknál magas a hibázás esélye, és a kétszeres adatrögzítés – a helyszínen kézzel, majd később számítógépen – jelentős időt emészt fel. Az okostelefonra, QR-kódos eszközazonosításra és felhőalapú tárolásra épülő rendszerek ezt a folyamatot egyszerűsítik és részben automatizálják.

„A digitalizáció jelentősen csökkenti az emberi figyelmetlenségből és a kézi adatrögzítésből fakadó adminisztratív hibák esélyét. Az azonnali QR-kódos leolvasás segíti az eszköz azonosítását, majd elkészíti a digitális dokumentumot. A rendszer automatikus értesítéseket is küld a határidőkről és feladatokról”

– mondja Fekete Attila, a fiREG platform ügyvezetője.

Bizonyíthatóság a kárrendezésnél

Tűzeset után a biztosítók kiemelten vizsgálhatják a megelőzési adminisztráció meglétét és jogszabályi megfelelőségét. A megfelelő elektronikus hitelesítéssel ellátott elektronikus dokumentáció a Pp. 325. §-ában meghatározott feltételek teljesülése esetén teljes bizonyító erejű magánokiratként is figyelembe vehető.

Auditra kész dokumentáció

A megfelelő elektronikus hitelesítéssel vezetett napló gyorsítja a mindennapi üzemeltetést, és hatósági ellenőrzéskor vagy biztosítói szemle esetén azonnal visszakereshető és bemutatható. Az időbélyeggel ellátott bejegyzések a dokumentáció hitelességét is erősítik.

Forrás: fiREG

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitális tűzvédelmi napló appeared first on Műszaki Magazin.

Egyre nagyobb hangsúly kerül az olyan emberi erősségekre, mint a jó ítélőképesség, a kreativitás és a vezetői kompetenciák. Ráadásul azok a vállalatok, amelyek hatékonyabban tudják alkalmazni az AI-t, lényegesen gyorsabban bővítik a munkaerő-felvételt versenytársaiknál – derül ki a PwC Global AI Jobs Barometer 2026 című jelentéséből.

A felmérés több mint egymilliárd álláshirdetést elemzett hat kontinensen, és megállapította, hogy az AI egy kétpólusú globális munkaerőpiacot alakított ki. Az egyik oldalon azok a szakmailag mélyülő munkakörök állnak, amelyekben az AI automatizálja a rutinfeladatokat, így a hangsúly az emberi szakértelemre és döntéshozatalra helyeződik. A másik oldalt az AI által „demokratizálódó” munkakörök képviselik, ahol a technológia magát a munkát teszi könnyebben elvégezhetővé, akár nem szakértők számára is.

A szakmailag mélyülő szerepköröknél (például radiológusok vagy toborzási szakemberek esetében) kétszer több szabad pozíció és 42%-kal gyorsabb bérnövekedés figyelhető meg, mint a „demokratizálódó” állásoknál (például IT szolgáltatásmenedzserek vagy orvosi titkárok).

A technológia a belépő szintű pozíciók terén is érezteti hatását: a mesterséges intelligencia láthatóan megnövelte a szenior készségek iránti keresletet már a pályakezdő munkavállalók esetében is. Az Egyesült Államokban elemzett 2,4 millió pályakezdő állás alapján az AI által leginkább érintett pozíciók ma már hétszer nagyobb valószínűséggel követelnek meg hagyományosan magasabb szintű, emberi kompetenciákat (ilyenek például a vezetői kvalitások, a kreativitás vagy a kommunikáció). Ezek a „szeniorizált” belépő szintű munkakörök 2019 óta 35%-kal növekedtek, míg a hagyományos junior pozíciók száma 10%-kal csökkent.

„Az AI hatása szintenként eltérő: a junior kollégáknál elsősorban a produktivitásban hoz ugrásszerű növekedést, hiszen gyorsabban és magabiztosabban tudnak kimeneteket előállítani. A szenior munkatársaknál ez a hatás mérsékeltebb, viszont a kimenetek minőségében és konzisztenciájában jelentkezik – pontosan azokon a területeken, ahol az emberi ítélőképesség a legértékesebb”

– mutat rá Oltyán Gábor, a PwC Magyarország Data & AI Platform implementációs csapatának vezetője.

„A világgazdaságban egyre inkább egy új törésvonal körvonalazódik a tehetség- és értékteremtési modellek között. Azok a vállalatok érik el a legnagyobb eredményeket az AI alkalmazásával, amelyek a technológiát az emberi szakértelem erősítésére, az innováció felgyorsítására és teljesen új értékteremtési lehetőségek kialakítására használják. Ezek a cégek termelékenység és növekedés terén egyre jobban lehagyják azokat a versenytársaikat, amelyek elsősorban az automatizációra koncentrálnak”

– emelte ki Lajtai Péter, a PwC Magyarország Data & AI területéért felelős cégtársa.

A „szupersztár” hatás

A jelentés szerint egyre nagyobb különbség alakul ki az AI-nak leginkább és legkevésbé kitett vállalatok között. A mesterséges intelligencia által legmélyebben érintett szektorokban a cégek termelékenysége tavaly 34%-kal nőtt a 2018-as szinthez képest, míg az AI-t legkevésbé kihasználó vállalatok esetében ez az arány mindössze 24% volt.

Előbbi csoporton belül egy markáns „szupersztár” hatás is megfigyelhető. Az AI-nak leginkább kitett vállalatok legeredményesebb 20%-a átlagosan 163%-os munkatermelékenység-növekedést ért el 2018-hoz viszonyítva – ez közel ötször magasabb, mint az összes, AI-nak kitett vállalat átlaga.

„A »szupersztár hatás« mögött nem önmagában a technológia, hanem a szervezeti AI-érettség áll. Egy kevésbé érett szervezet az AI használatával csupán ráül a meglévő, nem hatékony folyamataira, míg egy érett szervezetnél az új megoldások bevezetése gyorsabb, és tapasztalataink szerint 3-5-szörös ROI-t is eredményezhet ugyanazon befektetés mellett”

– hangsúlyozta Oltyán Gábor.

Ami talán a leginkább meglepő, hogy az AI által legjobban érintett vállalatoknál a létszámbővülés is gyorsabb – 2025-ben 52%-os emelkedés volt 2018-hoz képest –, mint a legkevésbé érintett cégeknél (36%).

Rekordszintre emelkedett az AI-készségek bérprémiuma

Miközben a vállalatok folyamatosan javítják termelékenységüket a mesterséges intelligencia segítségével, az AI-készségekkel rendelkező munkavállalók átlagos bérprémiuma tovább emelkedett, és az idei évben elérte a 62%-ot a tavalyi 57% után. A bérprémium mértéke azonban iparáganként eltérő lehet: egyes szektorokban, például a fogyasztói piacok területén akár 118% is lehet, míg a kormányzati és közszférában 16% körül alakul.

A speciális AI-készségeket – mint prompt engineering vagy gépi tanulás – igénylő munkakörök száma szintén jelentősen megugrott: körülbelül nyolcszor gyorsabban (69%) gyarapodott, mint a teljes álláspiac (9%). Ez az ütem közel kétszerese a 2024-es adatnak, és az AI-hoz kötődő pozíciók számának emelkedése 2015 óta folyamatosan meghaladja az összes állás növekedési ütemét. Az AI által érintett munkák között a technológiai, média- és telekommunikációs szektor (11%), valamint a professzionális szolgáltatások területe (6%) mutatta a legnagyobb növekedési arányt, míg az egészségügy a lista végén (kevesebb mint 1%) szerepelt.

„A 62%-os globális AI-bérprémium a magyar munkáltatók számára is komoly figyelmeztetés. Az AI-kompetenciákkal rendelkező munkavállalók egyre inkább globális munkaerőpiacon mozognak, és a hazai vállalatoknak nemcsak a bérezésben, hanem a fejlődési lehetőségek, az izgalmas AI-projektek és a belső képzési ökoszisztéma terén is versenyezniük kell. Azok a szervezetek, amelyek nem fektetnek be a belső képzésekbe és átképzésekbe (reskill/upskill), hosszú távon fenntarthatatlan bérnyomással és magas fluktuációval szembesülhetnek”

– véli Oltyán Gábor.

Lajtai Péter így fogalmazott: „A tapasztalat és a szakértelem közötti hagyományos kapcsolat átalakulóban van. Az AI már kivált bizonyos rutinfeladatokat, amelyek korábban egyfajta tanulási folyamatként szolgáltak. Ezzel párhuzamosan sokkal korábban megjelenik az igény az olyan skillek elsajátítására és gyakorlására, mint az alkalmazkodás, jó ítélőképesség vagy a különböző vezetői kompetenciák. A szervezeteknek újra kell gondolniuk, hogyan fejlesztik, képzik tehetségeiket, ha azt akarják, hogy munkavállalóik sikeresen boldoguljanak ebben a megváltozott környezetben.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI kettéosztja a globális munkaerőpiacot appeared first on Műszaki Magazin.

Egy termelősor leállásához nem feltétlenül egy kritikus géphiba vezet. Sok esetben elegendő egy hiányzó kötőelem, csavar vagy más C-alkatrész ahhoz, hogy a gyártás üteme megtörjön. Bár ezek az elemek egyenként alacsony értéket képviselnek, hiányuk jelentős fennakadásokat és költségeket okozhat.

A C-alkatrészek kezelése számos vállalatnál még ma is több, egymástól elkülönülő rendszerben zajlik. A készletinformációk gyakran különböző adatforrásokból érkeznek, a fogyás nyomon követése részben manuális folyamatokra épül, az utánrendelés pedig sok esetben csak akkor indul el, amikor a készletszint már kritikus közelségbe kerül. A komplex gyártási környezetekben és több telephelyet érintő ellátási láncokban ez egyre nagyobb működési kockázatot jelent.

Valós idejű rálátás a C-alkatrész-folyamatokra

A Keller&Kalmbach által fejlesztett Logtopus platform célja, hogy egységes képet adjon a vállalatok C-alkatrész-ellátási folyamatairól. A felhőalapú, ERP-független rendszer egyetlen digitális felületen gyűjti össze a készlet-, fogyási és utánpótlási adatokat, függetlenül attól, hogy a háttérben SAP, proALPHA vagy más vállalatirányítási rendszer működik.

A platform összekapcsolja a különböző adatforrásokat, így a beszerzési és logisztikai csapatok valós időben követhetik a készletek alakulását, az anyagfelhasználást és az utánpótlási folyamatokat. Ez lehetővé teszi, hogy a döntések ne utólagos helyzetértékelésre, hanem naprakész információkra épüljenek.

Az adatoktól a döntéstámogatásig

A modern készletgazdálkodás már nem kizárólag a készletszintek monitorozásáról szól. A vállalatok számára egyre fontosabb, hogy megértsék az adatok mögött meghúzódó összefüggéseket is.

A Logtopus a fogyási trendek, utánpótlási ciklusok és telephelyi sajátosságok elemzésével támogatja a készletszintek optimalizálását és a Kanban-rendszerek finomhangolását. A rendszer képes azonosítani azokat a mintázatokat, amelyek alapján pontosabban meghatározhatók az egyes alkatrészek optimális készletszintjei.

Ennek eredményeként csökkenthető a felesleges készletezésből eredő tőkelekötés, miközben mérsékelhető a hiányhelyzetek kialakulásának kockázata is. Az adatvezérelt működés hozzájárul a készletgazdálkodás kiszámíthatóságához és a termelés stabilitásához.

“A Logtopus egy olyan IIoT-platform, amely valós hozzáadott értéket teremt az ellátási lánc szereplői számára, és gyorsabb, átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé” – Andreas Jäger, Project Manager Customer Logistic and Services, Keller & Kalmbach

A rejtett kockázatok korai felismerése

A gyártási környezetben az egyik legnagyobb probléma, hogy a készlethiányok gyakran csak akkor válnak láthatóvá, amikor a fennakadás már megtörtént. Ilyenkor a vállalatok jellemzően kényszerhelyzetben reagálnak, miközben a rendelkezésre álló beavatkozási lehetőségek már korlátozottak.

A Logtopus ezt a logikát fordítja meg: a rendszer a fogyási minták és az ellátási adatok elemzésével előre jelzi azokat a helyzeteket, ahol készlethiány vagy utánpótlási kockázat alakulhat ki. Ez lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok ne utólag reagáljanak, hanem időben beavatkozzanak – még azelőtt, hogy az alkatrészhiány termeléskiesést okozna. A proaktív kockázatkezelés közvetlenül hozzájárul a rendelkezésre állás növeléséhez, valamint a nem tervezett állásidők és ellátási fennakadások csökkentéséhez.

Digitális támogatás a változáskezelésben

A C-alkatrész-folyamatok működését rendszeresen érintik változások: új termékek bevezetése, tárolási struktúrák módosítása, gyártási volumenek átrendeződése vagy akár beszállítóváltások. Ezek a változások megfelelő nyomon követés nélkül könnyen kommunikációs hibákhoz, pontatlan készletadatokhoz vagy ellátási problémákhoz vezethetnek.

A Logtopus egy közös digitális felületen kezeli a folyamatmódosításokat, ahol a változtatások státusza, felelősei és végrehajtási lépései egyaránt nyomon követhetők. Ez egyszerűbbé teszi az együttműködést a beszerzési, logisztikai és termelési területek között.

Teljes belső logisztikai rálátás

A platform nem áll meg a beszállítói vagy raktári szintnél. A belső anyagáramlás – a készletmozgások, Kanban-rendszerek, RFID-alapú megoldások vagy hibrid modellek – ugyanúgy részét képezi a rendszernek.

A cél egy olyan átfogó működési kép kialakítása, amelyben a vállalatok nem különálló részfolyamatokat kezelnek, hanem a teljes belső ellátási láncot egységes rendszerként tudják áttekinteni. Az IIoT-alapú adatgyűjtés és a felhőalapú feldolgozás révén a működés állapota valós időben követhető, ami támogatja az Ipar 4.0 környezetben elvárt gyors és adatvezérelt döntéshozatalt.

Vissza a vezetőülésbe

A C-alkatrészek kezelése hosszú ideig háttérfolyamatnak számított a gyártóiparban. A növekvő ellátásilánc-kockázatok, a komplexebb termelési struktúrák és az egyre szigorúbb hatékonysági elvárások azonban új megközelítést tesznek szükségessé.

A digitális megoldások ma már lehetővé teszik, hogy a vállalatok részletes képet kapjanak készleteikről, utánpótlási folyamataikról és belső logisztikai működésükről. A Logtopus erre építve támogatja a beszerzési és logisztikai döntéseket, hozzájárulva az ellátásbiztonság növeléséhez, a működési kockázatok csökkentéséhez és a gyártási folyamatok stabilitásához.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post C-alkatrész menedzsment új szinten: reaktív működésből adatvezérelt irányítás appeared first on Műszaki Magazin.

Az együttműködő szervezetekről

A Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) közhasznú szakmai-tudományos egyesület, amelynek célja az informatika alkalmazásának és fejlesztésének elősegítése, az informatikai eredmények terjesztése, valamint az informatikai és digitális kultúra fejlesztése Magyarországon és a magyar nyelvterületeken.

A Wikimédia Magyarország Egyesület közhasznú civil szervezet, amelynek célja az emberi tudás összegyűjtésének, rendszerezésének és terjesztésének támogatása, valamint a tudáshoz való lehető legszélesebb körű hozzáférés elősegítése. Az Egyesület fogja össze Wikimédia Alapítvány magyar projektjeit, amelyből a legismertebb a Wikipédia. A projektek közé tartozik még – mások mellett – a Wikimédia Commons médiagyűjtemény és a Wikidata strukturált tudásbázis is, amelyek a Wikipédia szócikkeivel összekapcsolva alkotnak egységes tudásökoszisztémát.

A Felek megállapították, hogy célkitűzéseik és tevékenységeik számos ponton kapcsolódnak egymáshoz, különösen az ismeretterjesztés, az informatikai és digitális kultúra terjesztése, az informatikai oktatás és a digitális kompetenciák fejlesztése területén. A Felek közös célja továbbá a tudományos, műszaki és kulturális tudás, valamint a magyar informatika történetéhez kapcsolódó értékek, személyek, intézmények és eredmények dokumentálásának és széles körű hozzáférhetőségének előmozdítása, a szakmai és önkéntes közösségek támogatása, valamint a korszerű, nyílt és együttműködésen alapuló tudásmegosztás ösztönzése. Ennek érdekében a Felek kifejezték szándékukat arra, hogy az átfedő célok és tevékenységi területek mentén együttműködési keretmegállapodást kössenek, és együttműködésüket a jelen Megállapodásban foglaltak szerint alakítsák.

A tudástárak összekapcsolásán belül az Informatikatörténeti Adattár és a Wikipédia együttműködése hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar informatikatörténet szereplőiről, intézményeiről, eseményeiről és eredményeiről összegyűjtött tudás szélesebb közönséghez jusson el. Az ITA szakszerűen gondozott tartalmai értékes forrásként szolgálhatnak a Wikipédia szócikkeinek fejlesztéséhez és bővítéséhez, miközben a Wikipédia nagy elérése növelheti az adattárban feldolgozott témák ismertségét. Az együttműködés lehetőséget teremthet a kapcsolódó adatok, források és digitális tartalmak például a Wikidata keretein belüli összehangolására, továbbá a magyar informatikai örökség hatékonyabb megőrzésére és bemutatására a hazai és nemzetközi közönség számára.

Az együttműködés első, konkrét formája a Wikipédia fennállásának 25. évfordulója alkalmából szervezett jubileumi konferencia előkészítése és megvalósítása. Az erről szóló megállapodást a felek a keretmegállapodással együtt írták alá.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Wikimedia–NJSZT: a magyar informatikai örökségért appeared first on Műszaki Magazin.

Nem csak egyszerűen tanácsadó, hanem önállóan tervező, programozó és ellenőrző automatizálási feladatokat ellátó eszközt fejlesztett a Siemens.

Az Eigen Engineering Agentet kifejezetten ipari automatizálási mérnöki munkára alkották meg. A névben szereplő „eigen” német szó („saját”) egyszerre utal arra, hogy az eszköz minden projekthez személyre szabott kimenetet állít elő, illetve arra, hogy stabil, megbízható intelligenciát nyújt egy gyorsan változó AI-környezetben.

A Siemens TIA Portal mérnöki platformjához közvetlenül kapcsolódó eszköz képes PLC-kódot írni (ezek irányítják a berendezéseket), HMI (kijelző)-vizualizációkat készíteni és eszközöket konfigurálni, – mindezt az adott projekt teljes kontextusának ismeretében. Nem egyszerűen javaslatokat ad: elvégzi a feladatot, majd önállóan ellenőrzi a saját munkáját, és addig finomítja az eredményt, amíg az megfelel az előírt minőségi kritériumoknak.

A több mint száz vállalatnál végzett tesztüzem alapján mindez a manuális munkafolyamatoknál kettő-ötször gyorsabb munkavégzést és 50 százalékos hatékonyságnövekedést jelent a mérnöki munkában, úgy, hogy 80 százalékkal magasabb megoldásminőséget regisztráltak.

Két új képesség

A rendszerhez kapcsolódóan most két újabb képességet mutatott be a cég.

Az egyik az ún. ECAD-integráció. Eddig az elektromos tervezés és az automatizálási szoftverfejlesztés különálló eszközökben, egymás után zajlott. A mérnökök manuálisan vitték át az eszközlistákat, javítgatták az eltérő névformátumokat, és keresték a késői hardvermódosítások nyomait. Az Eigen Engineering Agent most képes közvetlenül olvasni az elektromos tervrajzfájlokat (XML és AML formátumokban), felismeri az ellentmondásokat, kezeli ezeket, és az elektromos topológia alapján automatikusan hozza létre a PLC-adatokat a TIA Portalban.

A másik új funkció a szabványkövető projektgenerálás. Minden automatizálási projekt eleje azzal telik, hogy a mérnökök felbontják a gépet modulokra, elnevezik az egységeket, felépítik az adatstruktúrát és meghatározzák az állapotátmeneteket. Ez akár napokba is telhet, – és még a tapasztalt csapatoknál is fennáll a hibalehetőség. Az új képességgel a mérnök egyszerű, természetes nyelven leírást ad a gépről (állomások, eszközök, viselkedés), az agent pedig néhány percen belül egy teljes, szabványos projektet generál, ami azonnal megnyitható a TIA Portalban.

A cél mindezzel nem a mérnökök felváltása, hanem a repetitív, hibákra hajlamos szakaszok lerövidítse. Így a szakemberek az összetett, rendszerszintű döntésekre koncentrálhatnak, az adatátvitel és a projektalapozás helyett.

Az Eigen Engineering Agent a Siemens Xcelerator portfólió része, és az „automatizálás automatizálása” vízió egyik megvalósítása. A rendszer 1 hónapos ingyenes verzióval kipróbálható.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az új AI-ügynök már nemcsak javasol – elvégzi a munkát is appeared first on Műszaki Magazin.

A 14 ország 38 partnerét összefogó kezdeményezés 2025 márciusában indult, és arra törekszik, hogy Európa csökkentse függőségét a külföldi processzor- és szoftvertechnológiáktól. A hároméves program 240 millió eurós költségvetéssel valósul meg, koordinátora pedig a Barcelona Supercomputing Center.

Nyílt architektúrára épülő európai fejlesztések

A projekt technológiai alapját a nyílt forrású RISC-V processzorarchitektúra adja, amely lehetővé teszi, hogy európai kutatóintézetek és vállalatok közösen fejlesszenek új hardvermegoldásokat. A program keretében három speciális chiplet készül: egy vektoros gyorsító a nagy teljesítményű számításokhoz, egy mesterségesintelligencia-gyorsító, valamint egy általános célú, HPC-feladatokra optimalizált processzor. A chipletes megközelítés nagyobb rugalmasságot, jobb energiahatékonyságot és kedvezőbb gyártási költségeket ígér a hagyományos monolitikus chipekhez képest.

A fejlesztések várhatóan nemcsak a tudományos szuperszámítógépekben kapnak szerepet, hanem olyan területeken is, mint az autóipar, az űrkutatás, a klímamodellezés, a bioinformatika vagy a személyre szabott orvoslás.

Hardver és szoftver párhuzamos fejlesztése

A projekt egyik résztvevője a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM), amely egy korszerű párhuzamos hibakereső rendszer fejlesztésén dolgozik. Az eszköz célja, hogy hatékonyabban támogassa a nagyteljesítményű számítógépekhez készülő szoftverek fejlesztését, és megkönnyítse a programhibák felderítését. A rendszer képes lesz kezelni az adatpárhuzamos, a többszálú és az elosztott memóriás alkalmazások hibakeresését is.

A DARE úgynevezett „co-design” megközelítést alkalmaz, vagyis a hardver és a szoftver fejlesztése párhuzamosan zajlik. A kutatók már a fizikai chipek elkészülte előtt emulációs és szimulációs környezetekben tesztelhetik alkalmazásaikat, ami jelentősen felgyorsíthatja az új rendszerek bevezetését. A projekt részeként létrejövő szoftverek többségét nyílt forráskódú licenc alatt teszik elérhetővé.

Az exascale korszak európai útja

A kezdeményezés hosszú távú célja olyan szuperszámítógépek fejlesztése, amelyek elérik az exascale teljesítményszintet, vagyis másodpercenként legalább egymilliárdszor egymilliárd lebegőpontos műveletet képesek végrehajtani. A projekt résztvevői szerint 2028-ra megteremthetők egy teljesen európai HPC-rendszer alapjai, amely a chiptervezéstől és -gyártástól kezdve a szoftverfejlesztésen át egészen a mesterséges intelligencia és a tudományos alkalmazások futtatásáig önálló technológiai láncot alkothat. Ez jelentős lépést jelenthet Európa digitális szuverenitásának erősítésében és globális versenyképességének növelésében.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Európa saját szuperszámítógépes infrastruktúrát épít appeared first on Műszaki Magazin.

Az AI-ügynökök térnyerése technológiai, üzleti és pénzügyi szempontból egyaránt kockázatokat jelent a vállalatok számára – figyelmeztet a hosting szolgáltatásait Magyarországon is biztosító cseh vállalat, a vshosting legfrissebb elemzése.

A mesterséges intelligencia térnyerése nemcsak a munkafolyamatokat alakítja át, hanem az internet működését is. A vshosting elemzése szerint egyre nagyobb terhelést jelent a vállalatok számára az autonóm AI-ügynökök megjelenése, amelyek új technológiai, üzleti és pénzügyi kockázatokat hoznak magukkal.

Néhány évvel ezelőtt a webes forgalom túlnyomó részét még valódi felhasználók generálták. Mára azonban egyre több olyan mesterséges intelligenciára épülő rendszer működik, amely emberek helyett keres információt, hasonlít össze termékeket, elemez tartalmakat, sőt bizonyos esetekben üzleti döntések előkészítésében is szerepet kap. Az OpenAI, a Google vagy a Perplexity AI megoldásai egyetlen kérdés megválaszolásához akár több tucat párhuzamos internetes lekérdezést is indíthatnak. Miközben egy átlagos felhasználó egy webáruházban vagy vállalati oldalon néhány aloldalt látogat meg, egy AI-ügynök másodpercek alatt végigjárhat számos termékkategóriát, adatforrást vagy API-t. Ha mindez egyszerre több ezer alkalommal történik meg, a szerverek terhelése jelentősen megugorhat. Ennek következménye lehet a lassabb válaszidő, szélsőséges esetben pedig az online szolgáltatások elérhetősége is veszélybe kerülhet.

A jelenség különösen érzékenyen érintheti az e-kereskedelmi vállalatokat, a pénzügyi és médiaszolgáltatókat, a SaaS-cégeket, illetve minden olyan szervezetet, amelynek bevételei vagy ügyfélkiszolgálása nagymértékben digitális csatornákra épül. Sok vállalat csak közvetve szembesül a problémával: növekvő infrastruktúra-költségeket, lassuló rendszereket vagy romló felhasználói élményt tapasztal.

„Az AI-ügynökök alapvetően megváltoztatják a webes forgalom jellegét. A vállalatok számára ma már nem csupán az a kérdés, hogy egy forgalom rosszindulatú-e, hanem az is, hogy valódi üzleti értéket teremt-e, vagy csupán az infrastruktúra kapacitását használja fel. Az automatizált rendszerek rövid idő alatt hatalmas mennyiségű lekérdezést generálhatnak, amelyek a teljesítményre, a rendelkezésre állásra és végső soron az üzleti eredményekre is hatással lehetnek.”

– mondta Damir Špoljarič, a vshosting társalapítója és vezérigazgatója.

A vállalat ezért fejlesztette ki a Web Security Pack nevű, többrétegű webbiztonsági megoldását, amely védelmet nyújt a DDoS-támadásokkal, a rosszindulatú botokkal és az automatizált adatgyűjtő rendszerekkel szemben. A menedzselt szolgáltatás egyetlen csomagban egyesíti a DDoS-védelmet és a botvédelem funkcióit. A rendszer az infrastruktúra és a proxy réteg szintjén is működik, ennek megfelelően a legtöbb esetben nincs szükség a weboldalak vagy alkalmazások módosítására. A gyanús, vagy felesleges forgalom még azelőtt kiszűrhető, hogy elérné az ügyfelek infrastruktúráját, mérsékelve a szerverek, az alkalmazások, az API-k és a háttérrendszerek terhelését. A vshosting tapasztalatai alapján a megoldásuk átlagosan a beérkező forgalom 54 százalékát szűri ki még azelőtt, hogy az eljutna az ügyfelek rendszereihez csökkentve a szerverek terhelését és javítva a szolgáltatások stabilitását.

A vshosting elemzése szerint az autonóm AI-ügynökök száma és aktivitása a következő években tovább növekedhet. Emiatt az automatizált forgalom kezelése a vállalati versenyképesség egyik meghatározó tényezőjévé válhat úgy, hogy közben a valódi felhasználók zavartalanul használhassák a szolgáltatásokat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Már a mesterséges intelligencia is túlterheli a weboldalakat appeared first on Műszaki Magazin.

A FANUC bejelentette Physical AI robotrendszerének továbbfejlesztését a Google-lal kialakított stratégiai együttműködés keretében, kihasználva a Google legkorszerűbb technológiáit. A „Physical AI” – vagyis a kognitív intelligencia és a fizikai cselekvés integrációja – az utóbbi időszak mesterségesintelligencia-fejlesztéseinek, különösen a nagyméretű nyelvi modelleknek (LLM-eknek) köszönhetően világszerte kiemelt figyelmet kapott. Ide tartoznak azok a robotok, amelyek szenzorok segítségével érzékelik környezetüket, önálló döntéseket hoznak, majd ezek alapján végrehajtják a szükséges feladatokat. Ez a Physical AI egyik legfejlettebb alkalmazási területének számít az újonnan kibontakozó technológiai szegmensben.

A FANUC robotjai a robotvezérlés ipari szabványának számító nyílt ROS (Robot Operating System) platformot támogatják a FANUC nyílt forráskódú ROS-meghajtóin keresztül. Emellett széles körű kompatibilitást biztosítanak az AI-fejlesztésben általánosan használt technológiákkal, többek között a Python programozási nyelvvel, a külső robotvezérlést lehetővé tevő nagysebességű kommunikációs interfészekkel, valamint a PLC-alapú egyszerű üzemeltetést támogató csatlakozásokkal. A Google az Intrinsic robotikai AI-csoportján keresztül a ROS egyik meghatározó fejlesztője és fenntartója.

A nyílt platformképességek lehetővé teszik a gyártóvállalatok számára, hogy zökkenőmentesen vezessenek be Physical AI-alapú robotrendszereket, ötvözve a FANUC rendkívül megbízható robotportfólióját – a 3 kg teherbírású kisrobotoktól egészen a 2,3 tonna teherbírású nagyméretű robotokig, beleértve a CRX együttműködő robotcsaládot (cobotokat) – a legmodernebb Physical AI-technológiákkal a valós gyártási környezetekben.

A FANUC tavaly decemberi Nemzetközi Robotikai Kiállításon bemutatott Physical AI rendszerének bevezetése óta az ügyfélérdeklődés folyamatosan és gyors ütemben növekszik. A kiállítást követően a vállalat már több mint 1000 robotot szállított ki Physical AI-hoz kapcsolódó alkalmazásokhoz, és a kereslet tovább erősödik.

Az új együttműködés eredményeként a FANUC olyan ipari robotokhoz fejlesztett Physical AI rendszert, amely integrálja a Google Cloud legújabb innovációit, köztük a Gemini Enterprise vállalati szintű generatív mesterségesintelligencia-platformot, amely magas szintű biztonsági funkciókkal rendelkezik.

www.fanuc.eu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post FANUC – Google együttműködés a Physical AI fejlesztésben appeared first on Műszaki Magazin.

A Prysmian, az energia- és távközlési kábeltermékek globálisan piacvezető vállalata az SAP-val együttműködve új szintre emelte digitális transzformációját. A RISE with SAP-ra, az SAP Business AI-ra és az SAP Business Technology Platformra épülő transzformációs programmal a Prysmian megerősítette digitális alapjait, automatizálta ismétlődő feladatainak 70 százalékát, és 80 százalékkal csökkentette az új AI-megoldások bevezetési idejét. A vállalat a madridi SAP Sapphire konferencián jelentős nemzetközi elismerésben részesült: elnyerte az SAP Innovation Awards 2026 díjat, amely azoknak a szervezeteknek jár, amelyek az SAP felhő- és mesterségesintelligencia-technológiáit kézzelfogható üzleti eredmények elérésére használják.

Az elismerés annak a stratégiai átalakulási programnak szól, amelynek keretében a Prysmian a mesterséges intelligenciát nem különálló technológiai kísérletként, hanem az üzleti működés szerves részeként építette be folyamataiba. A vállalat mindössze négy hónap alatt vitte végig a RISE with SAP alapú fejlesztési programját, amelynek eredményeként egységes, ellenállóbb és mesterséges intelligenciára felkészített felhőalapú digitális platformot hozott létre.

A projekt stratégiai mérföldkő a Prysmian fejlődésében. A társaság ma már nem csupán kábelgyártóként határozza meg magát, hanem olyan globális megoldásszállítóként, amely kulcsszerepet játszik az energetikai átmenet és a digitális átalakulás infrastruktúrájának kiépítésében. Ehhez olyan technológiai háttérre van szükség, amely egyszerre támogatja a globális működést, az adatalapú döntéshozatalt, az automatizációt és az innováció gyors üzleti bevezetését.

A Prysmian az SAP S/4HANA Private Cloud, az SAP Business AI, a Joule és az SAP Business Technology Platform, vagyis az SAP BTP integrációjával olyan intelligens vállalati platformot épített ki, amely javítja a működési hatékonyságot, gyorsítja a döntéshozatalt, és erősíti az előrejelzési képességeket. A rendszer egyben több mint 100 mesterségesintelligencia-alapú felhasználási eset megvalósításához teremtett alapot.

„A RISE with SAP globális ERP-alapot biztosított számunkra, az SAP BTP összekapcsolta a mérnöki és üzleti területeket, míg a beépített mesterséges intelligencia átalakította azt, ahogyan munkatársaink az adatokkal dolgoznak”

– mondta Giovanni Cauteruccio, a Prysmian csoportszintű informatikai és digitális vezetője.

„Ez újradefiniálja, hogyan működik a Prysmian globális léptékben. A beépített AI egyértelmű versenyelőnynek bizonyult: gyorsítja a megoldások bevezetését, miközben erősíti a mesterséges intelligenciához kapcsolódó készségeket és szervezeti kultúrát is”

– tette hozzá.

A projekt eredményeként a Prysmian jelentős, mérhető üzleti hatásokat ért el. A beépített mesterséges intelligencia segítségével a vállalat az ismétlődő tevékenységek akár 70 százalékát automatizálni tudta. Az új innovatív megoldások bevezetési ideje 80 százalékkal csökkent, miközben az új termékek piacra kerülési ideje 50 százalékkal gyorsult.

A fejlesztés egyik legfontosabb előnye, hogy a mesterséges intelligencia konkrét üzleti folyamatokban jelent meg. A Prysmian többek között intelligens ügyfélrendelés-automatizációt, automatizált fizetési egyeztetést és okos költségmenedzsment-megoldásokat vezetett be. Ezek a felhasználási esetek jól mutatják, hogy az AI akkor képes valódi üzleti értéket teremteni, ha közvetlenül kapcsolódik a napi működéshez, és a vállalati adatokra, folyamatokra, valamint döntési helyzetekre épül.

A Prysmian az SAP BTP-re támaszkodva emellett egy fejlett kábeldizájn-platformot is kialakított, amely összekapcsolja a mérnöki és üzleti funkciókat. A megoldás egységesíti a szabályokat, folyamatokat és anyagjegyzékeket, ezáltal gyorsítja a termékfejlesztést, és hozzájárul a vállalat versenyképességének erősítéséhez.

Piacvezetők szoros köteléke

A 20 milliárd eurós árbevétellel rendelkező Prysmian több mint 50 országban van jelen, 34 ezer munkavállalót foglalkoztat, 109 gyártóüzemet és 30 kutatás-fejlesztési központot működtet. A vállalat hosszú ipari innovációs múltjára építve erősíti tovább globális vezető szerepét, miközben olyan technológiai platformot hoz létre, amely felkészíti a következő üzleti fejlődési szakaszra a céget. Ebben az időszakban a mesterséges intelligencia, az automatizáció és az adatok szerepe várhatóan minden korábbinál meghatározóbb lesz.

„A vállalatoknak ma erős, intelligens és rugalmas digitális alapokra van szükségük ahhoz, hogy sikeresen működjenek az egyre összetettebb és gyorsan változó piacokon. A Prysmian példája jól mutatja, hogy a felhő, az adatok és a mesterséges intelligencia integrációja kézzelfogható értéket teremthet: növeli az ellenállóképességet, támogatja a fenntartható növekedést, és gyorsítja az innovációt. A Prysmian következetes technológiai megújulása, versenyképességre törekvése és új üzleti modellek iránti nyitottsága méltán érdemelte ki az SAP Innovation Awards elismerését”

– mondta Manos Raptopoulos, az SAP Customer Success területének Európáért, Ázsiáért, a csendes-óceáni térségért, a Közel-Keletért és Afrikáért felelős globális elnöke, az SAP kibővített igazgatótanácsának tagja.

„Ma a gyártóvállalatok versenyét már nem csak a kapacitások, hanem az adatok intelligens felhasználása dönti el. A Prysmian példája azt mutatja, milyen gyorsan lehet előnyt építeni, ha a mesterséges intelligencia valóban beépül a működésbe. Ez Magyarországon is különösen releváns, hiszen a gazdaság egyik legerősebb pillére a gyártó szektor. Az SAP Hungary célja, hogy ebben a környezetben olyan megoldásokat biztosítson a hazai vállalatoknak, amelyek nemcsak hatékonyabbá teszik a működésüket, hanem valódi versenyelőnyt is teremtenek számukra”

– tette hozzá Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Az SAP Innovation Awards immár 13 éve ismeri el azokat a szervezeteket, amelyek az SAP felhő- és AI-technológiáira építve valós üzleti kihívásokra adnak innovatív válaszokat, és mérhető eredményeket érnek el. A díjjal az SAP célja, hogy bemutassa azokat a vállalatokat, amelyek az innovációt gyakorlati üzleti értékké alakítják, és ezzel nemcsak saját működésükre, hanem ügyfeleikre, közösségeikre és szélesebb környezetükre is pozitív hatást gyakorolnak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kábelgyár digitalizációjában segít az SAP appeared first on Műszaki Magazin.

A hazai piacon az ABZ Drone (az ABZ Innovation drónjainak magyarországi forgalmazója) meghatározó szerepet tölt be a technológia bevezetésében és gyakorlati alkalmazásában, miközben a magyar fejlesztésű és gyártású drónrendszerek már több mint 40 országban vannak jelen az Egyesült Államoktól a Távol-Keletig. A vállalat június 4-én sajtónapot tartott, ahol a közönség első kézből ismerhette meg a legújabb drónmegoldásokat és trendeket.

Az ABZ Drone több mint egy évtizede foglalkozik professzionális drónszolgáltatásokkal. A vállalat közel tízfős, gyakorlott távpilóta csapatára építve agrár, ipari és egyre növekvő arányban építőipari feladatokat lát el, legyen szó monitoringról, ipari tisztításról vagy őrzés-védelemről. Az így szerzett gyakorlati tapasztalatokból világosan kirajzolódott, mire képes a piacon elérhető dróntechnológia, és hol vannak a korlátai, ami végül a saját fejlesztési irányok elindításához vezetett, különösen annak felismerésével, hogy Európában hiány mutatkozik a nagy teherbírású, ipari igénybevételre tervezett, megbízható drónokból.

Ez a gyakorlati háttér határozza meg az ABZ Drone és az ABZ Innovation együttműködését is: az ABZ Innovation a pilóta nélküli légi rendszerek fejlesztésére és gyártására fókuszál, míg az ABZ Drone az ezekhez kapcsolódó magyarországi forgalmazást és piaci bevezetést végzi, teljes körű szolgáltatási háttérrel. A cég értékesítési, oktatási, szerviz- és üzemeltetési támogatást is nyújt, valamint segíti a drónhasználathoz kapcsolódó engedélyezési, szabályozási folyamatok lebonyolítását is.

„A magyar mérnöki tudás nemzetközi szinten is versenyképes. Célunk, hogy olyan professzionális dróntechnológiákat hozzunk létre és tegyünk elérhetővé, amelyek valós problémákra adnak hatékony megoldást a gazdaság különböző területein. A hazai felhasználók számára további előnyt jelent a helyi szakmai háttér: az ABZ Drone gyors alkatrész-utánpótlást, szerviz támogatást és szükség esetén cseregép-szolgáltatást is biztosít, amely csökkenti az üzemszünetek kockázatát”

– mondta Keczer Máté, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője.

A professzionális drónok felhasználási területe folyamatosan bővül: a mezőgazdaságban a permetező drónok a precíziós gazdálkodás kulcselemei, míg az iparban egyre nagyobb az igény az infrastruktúra-felmérésre, az őrzés-védelemre és a magasnyomású tisztításra. Ezt a bővülő keresletet jól mutatja az ABZ Innovation tisztítódrón-technológiája is, amely homlokzatok, tetők és napelemek tisztítására alkalmas, miközben csökkenti az idő- és költségigényt. A dróntechnológia fejlődését közben egyre inkább az automatizáció, a fejlett szenzorok és a mesterséges intelligencia határozzák meg, növelve a működés biztonságát és az adatgyűjtés hatékonyságát. Ezeket a trendeket és fejlesztési irányokat is bemutatták a június 4-i sajtónapon, ahol a résztvevők gyárlátogatáson, szakmai előadásokon és élő drónbemutatókon keresztül ismerkedhettek meg az iparág jelenével és jövőjével.

A technológiai fejlődés üzleti léptékét jól mutatja az ABZ Innovation nemzetközi növekedése is: termékei ma már több mint 40 országban érhetők el, a 2026 elején bejelentett 2,7 milliárd forintos beruházás pedig Szentendrén jelentős gyártókapacitás-bővítést tesz lehetővé, amely így Európa egyik legnagyobb civil dróngyártó központját alapozza meg.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar fejlesztésű drónok segítik a hazai technológiaváltást appeared first on Műszaki Magazin.

Teljes munkakörök formálódnak át valós időben, miközben új feladatok és kompetenciák jelennek meg. Ebben a gyorsan változó környezetben a vállalatok sikerének egyik legfontosabb feltétele, hogy mennyire tudják támogatni munkavállalóikat a technológiával való hatékony együttműködésben.

Az International Workplace Group (IWG) friss kutatása is megerősíti, hogy a mesterséges intelligencia korszakában felértékelődnek az emberi készségek. A Regus és Spaces márkáiról ismert vállalat felmérése szerint a HR-vezetők döntő többsége (90 %) úgy véli, hogy az emberi képességek háttérbe szorítása visszafoghatja az innovációt, az empátia, az ítélőképesség, a kreativitás és a vezetői kompetenciák pedig egyre inkább az üzleti teljesítmény meghatározó tényezőivé válnak.

A mesterséges intelligencia térnyerése új alapokra helyezi a munkavégzést

A mesterséges intelligencia mára a szervezetek mindennapi működésének szerves részévé vált. A felmérés szerint a hibrid csapatok 73 százaléka már használ olyan MI-alapú eszközöket, mint a OpenAI által fejlesztett ChatGPT, miközben a szervezetek 82 százaléka kínál mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzéseket munkavállalói számára.

A HR-vezetők ugyanakkor úgy látják, hogy a felkészülés ütemét tovább kell gyorsítani. Kevesebb mint felük (45 százalék) nyilatkozott úgy, hogy szervezetük hatékonyan kezeli a készségbeli hiányosságokat, ami arra utal, hogy számos vállalat továbbra is lemaradásban van az MI-ben rejlő lehetőségek hatékony kiaknázásában.

Az emberek és az MI: az új teljesítménymodell

A szűkülő munkaerőpiac – különösen a junior szintű pozíciók számának csökkenése – arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy újragondolják, mely tényezők határozzák meg leginkább a teljesítményt. A Randstad és az Institute of Student Employers (ISE) kutatása szerint világszerte 29 százalékkal csökkent a pályakezdő állások száma 2024 január és 2025 vége között. Ennek következtében a jelöltek közötti differenciálás szempontjai is egyre nagyobb jelentőséget kapnak.

A Z generáció természetes előnnyel rendelkezik a digitális és technológiai készségek terén, azonban ez önmagában ma már nem elegendő. A valódi versenyelőnyt egyre inkább az jelenti, ha valaki képes a mesterséges intelligencia eszközeit napi szinten hatékonyan alkalmazni, ezáltal növelni a produktivitást, és új szemléletmóddal közelíteni a feladatokhoz. A kutatás szerint a fiatalabb munkavállalók közel kétharmada már aktívan támogatja idősebb kollégáit az MI használatában.

Mindezek eredményeként egy új működési modell körvonalazódik: a rutinszerű és technikai jellegű feladatokat egyre nagyobb arányban veszi át a mesterséges intelligencia, miközben a valódi hatást, a vezetői teljesítményt és a hosszú távú értékteremtést továbbra is az emberi képességek határozzák meg.

A HR-vezetők szerint jól kirajzolódnak azok a területek, ahol az emberi tényező továbbra is nélkülözhetetlen marad. A válaszadók 65 százaléka szerint az empátia, 64 százaléka szerint a komplex döntéshozatal, míg 53 százaléka szerint a vezetői készségek nem helyettesíthetők egyértelműen a mesterséges intelligenciával.

Ugyanakkor az ember és a mesterséges intelligencia közötti szerephatárok továbbra is folyamatosan változnak. A megkérdezettek mindössze 40 százaléka gondolja úgy, hogy a kreativitás hosszú távon is kizárólag emberi terület marad. Ez jól mutatja, hogy a szervezetek egyre inkább újraértelmezik az emberi és a gépi intelligencia képességei közötti határokat.

Az emberi készségek időtálló értéke azonban nem helyettesíthető

Az automatizáció térnyerésével egyidőben az emberi készségek válnak a hosszú távú versenyelőny egyik legfontosabb forrásává. Bár a HR-vezetők 40 százaléka szerint az MI- és technológiai készségek hiánya hátrányt jelenthet az álláskeresők számára, a többség ma már más szempontokat helyez előtérbe: kétharmaduk (66 százalékuk) szerint a kiválasztási folyamat során elsősorban a pályázók emberi készségei számítanak – megelőzve a munkatapasztalatot, a technikai tudást és az iskolai végzettséget.

A változás a toborzási gyakorlatban is egyre jobban megjelenik: a munkáltatók 45 százaléka már tudatosan vizsgálja a karrierváltások és a pályafutás során megjelenő szünetek hátterét annak érdekében, hogy mélyebben megértse a jelöltek tapasztalatait és szakmai fejlődési útját. Ezzel párhuzamosan a hibrid munkavégzés szerepe is felértékelődik az emberi készségek fejlesztésében. A HR-vezetők több mint fele (55 százaléka) úgy véli, hogy a hibrid munkakörnyezet különösen hatékony az empátia, az ítélőképesség és a vezetői kompetenciák erősítésében. Egyre több szervezet tekint a hibrid munkavégzésre olyan támogató közegként, amelyben a legfontosabb emberi tulajdonságok – például a bizalom, a mentorálás, az együttműködés és a döntéshozatal – aktívan fejlődhetnek és tovább erősödhetnek.

Az MI nem kiváltja, hanem felértékeli az emberi készségeket

Miközben a mesterséges intelligencia alapjaiban alakítja át a munka világát, a szervezetek előtt egyértelmű kihívás áll: a siker kulcsa ma már nem kizárólag az új technológiák alkalmazásában rejlik, hanem az emberi készségek tudatos fejlesztésében és az ember–gép együttműködés hatékony erősítésében is.

A jövő azoké a vállalatoké lesz, amelyek nemcsak integrálják az MI-t működésükbe, hanem tudatosan olyan munkakörnyezetet alakítanak ki, ahol az emberi képességek hosszú távon is kibontakozhatnak és valódi értéket teremthetnek.

Mark Dixon, az International Workplace Group vezérigazgatója és alapítója elmondta: 

„Minden jelentős technológiai változás átalakítja a munkavégzést – az internet elterjedésétől és az e-mail megjelenésétől kezdve egészen az okostelefonok térnyeréséig. A mesterséges intelligencia sem kivétel, ugyanakkor a jelenlegi korszakot a változások sebessége és léptéke teszi igazán egyedivé. Egyes munkakörök átalakulnak vagy megszűnnek, miközben teljesen új szerepek jelennek meg. Ahogyan korábban, úgy most is azok a szervezetek maradhatnak versenyképesek, amelyek képesek alkalmazkodni a változásokhoz. A jövő nyertesei azok lesznek, akik hatékonyan tudják ötvözni a mesterséges intelligencia nyújtotta hatékonyságot az olyan sajátosan emberi készségekkel, mint az innováció, a vezetői képességek és a növekedést ösztönző gondolkodás.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az MI korszakában az emberi készségek jelentik a valódi versenyelőnyt appeared first on Műszaki Magazin.

Döntő időszak előtt áll Magyarország: hazánk iparára rendkívüli nyomást helyez a nemzetközi versenykörnyezet, mégis történelmi lehetőség előtt áll az ország gazdasága. A KSH adatai szerint az ipari termelés súlya a GDP 22%-át tette ki 2023-ban Magyarországon. Ez az EU-összevetésben átlag feletti arány is jól jelzi, hogy a magyar ipar versenyképessége az ország jövője szempontjából kulcskérdés. A statisztikák szerint termelékenységben Magyarország a V4-országok átlaga alatt marad, ugyanakkor a hatékonyság javítása ma már nem képzelhető el a vállalatok és az ipari folyamatok digitalizációja nélkül.

Gyorsított ipari digitalizációval a magyar gazdaság az európai innováció alakítója lehet

A magyarországi ipari digitalizációs ökoszisztéma meghatározó szakmai szervezete, az Ipar 4.0 Technológiai Platform szakmai elemzéseiből figyelmeztető kép rajzolódik ki. Miközben a globális ipari versenyben egyre gyorsabban terjed az automatizáció, a robotika, a mesterséges intelligencia és az adatvezérelt gyártás, a hazai vállalatok – különösen a kis- és középvállalkozások, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak az ország versenyképességének erősítésében – jelentős lemaradásban vannak.

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform szerint a következő évek tétje világos: Magyarország vagy felgyorsítja az ipari digitalizációt és erősíti helyét a magas hozzáadott értékű technológiai láncokban, vagy fokozatosan lemarad azon országok mögött, amelyek a digitalizációt, az AI-t és az adatvezérelt működést már most a gazdasági versenyképesség alapjaként kezelik. Azonban a magyar innovációs ökoszisztéma szereplőinek együttműködésével és gyorsított ipari digitalizációval Magyarország akár soha nem látott technológiai és termelékenységi ugrást hajthat végre, amivel nem egyszerűen követője, hanem alakítója lehet az európai ipari innovációnak.

Ács Istvánt választották az Ipar 4.0 Technológiai Platform elnökének

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a hazai ipari digitalizációs ökoszisztéma legjelentősebb szereplőit tömöríti – beleértve az élenjáró nemzetközi nagyvállalatokat, a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, az akadémiai szektor szereplőit, tudományos kutatóintézeteket, szak- és felsőoktatási intézményeket, szakemberképző és kutatás-fejlesztési központokat.

Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség (NTPSz) 2026. május 28-án tartott közgyűlése Ács István ipari digitalizációs és innovációs szakembert választotta meg a szervezet elnökének.

„Magyarországon rendelkezésre áll a mérnöki tudás, az ipari tapasztalat és az innovációs képesség ahhoz, hogy a régió egyik meghatározó ipartechnológiai központjává váljunk. Ehhez azonban több együttműködésre, gyorsabb tudásátadásra és a vállalati gyakorlatban is használható megoldásokra van szükség. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform ebben kíván aktív és konstruktív szakmai partnere lenni az iparág minden szereplőjének”

– mondta az új elnök. Ács István a közgyűlésen köszönetet mondott Prof. Dr. Monostori Lászlónak, a Platform korábbi elnökének az elmúlt 10 évben végzett munkájáért, és fontosnak nevezte, hogy tiszteletbeli elnökként a továbbiakban is támogatja a szakmai közösség törekvéseit.

Nincs vesztegetni való ideje Magyarországnak

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a következő években széles körű szakmai együttműködéssel egyszerre segíti majd a hazai vállalatokat és az ország érdekében a hatékony kormányzati iparpolitikát, támogatja a digitalizációról szóló szakmai párbeszédet és tudásmegosztást. A Platform célja, hogy hatékonyan hozzájáruljon és partner legyen a magyar gazdaság előtt álló örökölt kihívások megoldásában, valamint az új lehetőségek megvalósításában.

„Digitális rendszerváltás nélkül a hazai ipar végképp lemarad, nincs vesztegetni való ideje Magyarországnak: tenni szeretnénk azért, hogy a digitalizáció ne csak elméleti lehetőség legyen a hazai ipar számára, hanem gyorsan és átfogóan beépüljön a cégek, termelővállalatok mindennapi működésébe”

– emelte ki Ács István.

Ipari digitalizációs stratégiát készít elő az Ipar 4.0 Technológiai Platform

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform soron kívüli feladatának tekinti egy ipari digitalizációs stratégia előkészítését a kormányzati döntéshozók számára, amely értékeli a hazai Ipar 4.0 aktuális állapotát, és szakmai támpontokat kínál az ipari digitalizáció legsürgetőbb lépéseinek meghatározásához. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a javaslatokat széles szakértői és iparági tapasztalatok, valamint kiterjedt piaci visszajelzések alapján, a hazai ipari ökoszisztéma szereplőinek bevonásával készíti elő. A Platform a tervezetet a lehető legrövidebb határidőn belül le kívánja tenni a döntéshozók asztalára, hogy az iparági közös egyeztetések mihamarabb megkezdődhessenek.

A KKV-k technológiai felzárkózásával állhat csak növekedési pályára az ország: akár 6–18 hónap alatt megtérülhet a digitalizáció

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform szerint a magyar ipar előtt álló feladat kettős. Egyrészt fel kell gyorsítani a hazai vállalatok technológiai modernizációját, másrészt a digitalizációnak nem szabad néhány nagyvállalat belső ügyévé válnia: a KKV-k technológiai felzárkózása nélkül Magyarország nem tud tartósan magasabb hozzáadott értékű ipari pályára állni. A hatékonyságnövelés és az ipari digitalizáció részben befektetés a jövőbe, nagyobb részt viszont gondolkodásmód, „mindset” kérdése. Több tanulmány kimutatta, hogy a digitalizációba való befektetés a vállalatoknak akár már rövid távon, 6–18 hónap alatt megtérülhet.

„A cél, hogy a magyar vállalatok ne elszenvedői, hanem nyertesei legyenek a digitális átalakulásnak. Az Ipar 4.0 nem a munkahelyek megszűnéséről, hanem a munkakörök átalakulásáról és arról szól, hogyan válhat a hatékonyság versenyelőnnyé és közös társadalmi erővé”

– emelte ki a Platform elnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitális rendszerváltás az iparban appeared first on Műszaki Magazin.

A világ járműipara is a mesterséges intelligencia korszakába lépett: bár a volán mögött ma még mi, emberek ülünk, de az autók alapvető működését, az utasok és a közlekedés biztonságát egyre inkább MI-alapú szenzorok, szoftverek és algoritmusok határozzák meg. A Bosch az innovációs szektor meghatározó szereplőjeként legfrissebb, MI-alapú fejlesztéseibe engedett betekintést az autonóm járművek és az ipari automatizálás területén a május 21–22-én Budapesten megrendezett AI Symposium 2026 című nemzetközi eseményen.

Lehetőségből valóság: önálló döntésre képes járműveket hozhat a mesterséges intelligencia

Az autóiparban az MI úgy teremthet valódi értéket, ha elméleti vízióból megbízható, sorozatgyártásban is alkalmazható termékfunkcióvá válik, és így épül be a jövő mobilitási megoldásaiba. A Bosch fejlett vezetéstámogató rendszerei (ADAS) alkalmassá tehetik a járműveket arra, hogy lássák, érzékeljék és pontosan értelmezzék a környezetük információit, felismerjék a közlekedési helyzeteket, döntést hozzanak, és valós időben tudjanak reagálni az utakon. „A gépi látás, a szituációs és térbeli tájékozódás már nem csupán alapkutatási feladat. A Boschnál jó ideje azon dolgozunk, hogy MI-alapú technológiák segítségével a gyakorlatban is eredményesen használható, biztonságos megoldásokat kínáljunk a közlekedés és az ipar számára. A Bosch eddig nemzetközi szinten több mint 2000 MI-szabadalmat nyújtott be, és 2027-ig globálisan több mint 2,5 milliárd euró befektetést tervezünk a mesterséges intelligencia terén” – mondta el az AI Symposiumon Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Az autó szeme mindent lát: MI-alapú biztonság az utastérben is

Nemzetközi tanulmányok szerint minden tizedik közlekedési baleset abból fakad, hogy a vezetők elfáradnak, elálmosodnak vagy a figyelmüket eltereli valami a vezetés során. Ezért az EU általános biztonsági rendelete (General Safety Regulation, GSR) már 2024 óta előírja a fáradtságfigyelő megoldások alkalmazását az új autókban. 2026 júliusától pedig már arra is kötelezően előírt rendszerek vigyáznak, hogy a járművezetők figyelmét semmi ne vonja el menet közben. A Boschnál zajló MI-alapú utastér-biztonsági fejlesztések minderre sokrétű megoldást kínálnak, sőt még ennél is tovább mennek. „A biztonság már nemcsak a jármű külső környezetéről szól, egyre fontosabbá válik az is, ami az utastérben történik. Az új biztonsági szabályozások, az NCAP-minősítések és a növekvő fogyasztói elvárások hatására a beltéri érzékelés nagyon gyorsan fejlődik, így egyre intelligensebb védőpajzs óvja az utasokat az autón belül is. Az MI-alapú járműipari innovációk ugyanakkor túlmutatnak a biztonságon: megnyitják az utat az automatizált vezetés további fejlődése előtt” – fogalmazott Dr. Oliver Lange, a Bosch Research belsőtér-érzékelési területért felelős vezetője a budapesti AI Symposiumon tartott előadásában.

Egészségügyi vészhelyzetben az AI azonnal beavatkozik

A Bosch az autók belsőtér-érzékelésével (interior sensing) kapcsolatban számos kulcsfontosságú, mesterséges intelligenciára épülő innovatív megoldáson dolgozik. Ezek az összetett rendszerek a vezetőt és a teljes utasteret monitorozzák. Az utastérfigyelő kamerák és belső radarok által összegyűjtött adatok azonnali információval szolgálnak a jármű MI-alapú biztonsági rendszerei számára, amelyek figyelmeztetnek, finomhangolnak vagy szükség szerint be is avatkoznak. Vezetés közben a figyelem lanyhulása, egy pillanatnyi kihagyás vagy egy kisebb rosszullét is végzetes következménnyel járhat. Ezért a belsőtér-érzékelés kiemelt területei közé tartozik az életjelek monitorozása, ami főként szívritmus- és légzésszámbecslésre épül. A célja az, hogy még a sofőr cselekvőképtelenné válása előtt észlelhetők legyenek az egészségügyi rendellenességek, így a rendszer időben jelezhet, vagy kritikus helyzetben akár biztonságosan meg is állíthatja a járművet.

Nem hagyja szó nélkül: az utasokra és a gyerekekre is vigyáz az intelligens rendszer

A mesterséges intelligenciával támogatott, többkamerás és radarral kiegészült utastér-figyelő funkciók szinte mindenre figyelnek, ami a biztonság szempontjából fontos lehet. A 3D testtartás-érzékelő például arra is ügyel, ha bárki az autóban olyan pozíciót vesz fel, ami egy váratlan eseménykor sérülést eredményezhet. Ilyen, ha az utas a lábát a műszerfalra teszi, vagy a feje túl közel kerül a légzsákhoz, ami fokozott sérülésveszélyt jelent. De az autóban tartózkodók magasságának és testsúlyának becslésével a légzsákok működését is optimalizálni tudja a rendszer, és nem kerüli el a figyelmét az sem, hogy a vezető a kezét a kormányon tartja-e. Az érzékeny szenzorokkal az AI észlelni tudja az esetlegesen a járműben felejtett gyermekek kívülről alig észrevehető jelenlétét is, ezzel életet menthet.

A termékek mellett a gyártásba is beépül az MI a Boschnál

Megbízható ipari termékek csak akkor létezhetnek, ha a tervezés és a gyártás teljes folyamatában maximális pontosság és hatékonyság érvényesül. A Bosch nemcsak innovatív termékeinek működésében, hanem azok előállításában is épít a mesterséges intelligenciára. A gyártás szinte minden fázisában alkalmaz olyan MI-alapú módszereket, amelyekkel a termékek végső minőségét javítja. Ezekre a megoldásokra a vállalat szakértői konkrét példákat is bemutattak a 2026-os AI Symposiumon.

Az MI- és a gépitanulás-alapú megoldások szerepet kapnak a Bosch komplex járműipari MEMS szenzorainak fejlesztésében ugyanúgy, mint az ipari termékek gyártása során alkalmazott forrasztások automatizált minőségellenőrzésében. Az AI megoldást hozhat olyan „rejtélyes” jelenségek megszüntetésére is, mint az egyes járműkomponensekben (pl. légzsákelektronikákban) jelentkező, rendkívül zavaró és nemkívánatos zörgések, rezgések és súrlódások. A rejtett okok MI-alapú feltárásával a későbbi problémák még a sorozatgyártás előtt kiküszöbölhetők.

A mesterséges intelligencia segítségével a fejlesztés és a gyártás hatékonyságát növeli a Bosch és a SZTAKI közös GraphRAG technológiája is. Ez funkciójában egy MI-alapú vállalati tudásközpont, amely minden Bosch-területen alkalmazható, beleértve a kutatás-fejlesztést, a mérnöki munkát és a minőségirányítást. A modell pontos válaszokat talál strukturálatlan adatok hatalmas tömegében, például PDF-ekben és jelentésekben, ezzel a mérnökök és a kutatók számára felgyorsítja a problémamegoldást, új szakemberek számára pedig megkönnyíti a futó projektekbe, fejlesztésekbe való bekapcsolódást.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bosch: az MI-alapú utasbiztonságtól az önvezető autózásig appeared first on Műszaki Magazin.