Teljes munkakörök formálódnak át valós időben, miközben új feladatok és kompetenciák jelennek meg. Ebben a gyorsan változó környezetben a vállalatok sikerének egyik legfontosabb feltétele, hogy mennyire tudják támogatni munkavállalóikat a technológiával való hatékony együttműködésben.

Az International Workplace Group (IWG) friss kutatása is megerősíti, hogy a mesterséges intelligencia korszakában felértékelődnek az emberi készségek. A Regus és Spaces márkáiról ismert vállalat felmérése szerint a HR-vezetők döntő többsége (90 %) úgy véli, hogy az emberi képességek háttérbe szorítása visszafoghatja az innovációt, az empátia, az ítélőképesség, a kreativitás és a vezetői kompetenciák pedig egyre inkább az üzleti teljesítmény meghatározó tényezőivé válnak.

A mesterséges intelligencia térnyerése új alapokra helyezi a munkavégzést

A mesterséges intelligencia mára a szervezetek mindennapi működésének szerves részévé vált. A felmérés szerint a hibrid csapatok 73 százaléka már használ olyan MI-alapú eszközöket, mint a OpenAI által fejlesztett ChatGPT, miközben a szervezetek 82 százaléka kínál mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzéseket munkavállalói számára.

A HR-vezetők ugyanakkor úgy látják, hogy a felkészülés ütemét tovább kell gyorsítani. Kevesebb mint felük (45 százalék) nyilatkozott úgy, hogy szervezetük hatékonyan kezeli a készségbeli hiányosságokat, ami arra utal, hogy számos vállalat továbbra is lemaradásban van az MI-ben rejlő lehetőségek hatékony kiaknázásában.

Az emberek és az MI: az új teljesítménymodell

A szűkülő munkaerőpiac – különösen a junior szintű pozíciók számának csökkenése – arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy újragondolják, mely tényezők határozzák meg leginkább a teljesítményt. A Randstad és az Institute of Student Employers (ISE) kutatása szerint világszerte 29 százalékkal csökkent a pályakezdő állások száma 2024 január és 2025 vége között. Ennek következtében a jelöltek közötti differenciálás szempontjai is egyre nagyobb jelentőséget kapnak.

A Z generáció természetes előnnyel rendelkezik a digitális és technológiai készségek terén, azonban ez önmagában ma már nem elegendő. A valódi versenyelőnyt egyre inkább az jelenti, ha valaki képes a mesterséges intelligencia eszközeit napi szinten hatékonyan alkalmazni, ezáltal növelni a produktivitást, és új szemléletmóddal közelíteni a feladatokhoz. A kutatás szerint a fiatalabb munkavállalók közel kétharmada már aktívan támogatja idősebb kollégáit az MI használatában.

Mindezek eredményeként egy új működési modell körvonalazódik: a rutinszerű és technikai jellegű feladatokat egyre nagyobb arányban veszi át a mesterséges intelligencia, miközben a valódi hatást, a vezetői teljesítményt és a hosszú távú értékteremtést továbbra is az emberi képességek határozzák meg.

A HR-vezetők szerint jól kirajzolódnak azok a területek, ahol az emberi tényező továbbra is nélkülözhetetlen marad. A válaszadók 65 százaléka szerint az empátia, 64 százaléka szerint a komplex döntéshozatal, míg 53 százaléka szerint a vezetői készségek nem helyettesíthetők egyértelműen a mesterséges intelligenciával.

Ugyanakkor az ember és a mesterséges intelligencia közötti szerephatárok továbbra is folyamatosan változnak. A megkérdezettek mindössze 40 százaléka gondolja úgy, hogy a kreativitás hosszú távon is kizárólag emberi terület marad. Ez jól mutatja, hogy a szervezetek egyre inkább újraértelmezik az emberi és a gépi intelligencia képességei közötti határokat.

Az emberi készségek időtálló értéke azonban nem helyettesíthető

Az automatizáció térnyerésével egyidőben az emberi készségek válnak a hosszú távú versenyelőny egyik legfontosabb forrásává. Bár a HR-vezetők 40 százaléka szerint az MI- és technológiai készségek hiánya hátrányt jelenthet az álláskeresők számára, a többség ma már más szempontokat helyez előtérbe: kétharmaduk (66 százalékuk) szerint a kiválasztási folyamat során elsősorban a pályázók emberi készségei számítanak – megelőzve a munkatapasztalatot, a technikai tudást és az iskolai végzettséget.

A változás a toborzási gyakorlatban is egyre jobban megjelenik: a munkáltatók 45 százaléka már tudatosan vizsgálja a karrierváltások és a pályafutás során megjelenő szünetek hátterét annak érdekében, hogy mélyebben megértse a jelöltek tapasztalatait és szakmai fejlődési útját. Ezzel párhuzamosan a hibrid munkavégzés szerepe is felértékelődik az emberi készségek fejlesztésében. A HR-vezetők több mint fele (55 százaléka) úgy véli, hogy a hibrid munkakörnyezet különösen hatékony az empátia, az ítélőképesség és a vezetői kompetenciák erősítésében. Egyre több szervezet tekint a hibrid munkavégzésre olyan támogató közegként, amelyben a legfontosabb emberi tulajdonságok – például a bizalom, a mentorálás, az együttműködés és a döntéshozatal – aktívan fejlődhetnek és tovább erősödhetnek.

Az MI nem kiváltja, hanem felértékeli az emberi készségeket

Miközben a mesterséges intelligencia alapjaiban alakítja át a munka világát, a szervezetek előtt egyértelmű kihívás áll: a siker kulcsa ma már nem kizárólag az új technológiák alkalmazásában rejlik, hanem az emberi készségek tudatos fejlesztésében és az ember–gép együttműködés hatékony erősítésében is.

A jövő azoké a vállalatoké lesz, amelyek nemcsak integrálják az MI-t működésükbe, hanem tudatosan olyan munkakörnyezetet alakítanak ki, ahol az emberi képességek hosszú távon is kibontakozhatnak és valódi értéket teremthetnek.

Mark Dixon, az International Workplace Group vezérigazgatója és alapítója elmondta: 

„Minden jelentős technológiai változás átalakítja a munkavégzést – az internet elterjedésétől és az e-mail megjelenésétől kezdve egészen az okostelefonok térnyeréséig. A mesterséges intelligencia sem kivétel, ugyanakkor a jelenlegi korszakot a változások sebessége és léptéke teszi igazán egyedivé. Egyes munkakörök átalakulnak vagy megszűnnek, miközben teljesen új szerepek jelennek meg. Ahogyan korábban, úgy most is azok a szervezetek maradhatnak versenyképesek, amelyek képesek alkalmazkodni a változásokhoz. A jövő nyertesei azok lesznek, akik hatékonyan tudják ötvözni a mesterséges intelligencia nyújtotta hatékonyságot az olyan sajátosan emberi készségekkel, mint az innováció, a vezetői képességek és a növekedést ösztönző gondolkodás.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az MI korszakában az emberi készségek jelentik a valódi versenyelőnyt appeared first on Műszaki Magazin.

Döntő időszak előtt áll Magyarország: hazánk iparára rendkívüli nyomást helyez a nemzetközi versenykörnyezet, mégis történelmi lehetőség előtt áll az ország gazdasága. A KSH adatai szerint az ipari termelés súlya a GDP 22%-át tette ki 2023-ban Magyarországon. Ez az EU-összevetésben átlag feletti arány is jól jelzi, hogy a magyar ipar versenyképessége az ország jövője szempontjából kulcskérdés. A statisztikák szerint termelékenységben Magyarország a V4-országok átlaga alatt marad, ugyanakkor a hatékonyság javítása ma már nem képzelhető el a vállalatok és az ipari folyamatok digitalizációja nélkül.

Gyorsított ipari digitalizációval a magyar gazdaság az európai innováció alakítója lehet

A magyarországi ipari digitalizációs ökoszisztéma meghatározó szakmai szervezete, az Ipar 4.0 Technológiai Platform szakmai elemzéseiből figyelmeztető kép rajzolódik ki. Miközben a globális ipari versenyben egyre gyorsabban terjed az automatizáció, a robotika, a mesterséges intelligencia és az adatvezérelt gyártás, a hazai vállalatok – különösen a kis- és középvállalkozások, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak az ország versenyképességének erősítésében – jelentős lemaradásban vannak.

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform szerint a következő évek tétje világos: Magyarország vagy felgyorsítja az ipari digitalizációt és erősíti helyét a magas hozzáadott értékű technológiai láncokban, vagy fokozatosan lemarad azon országok mögött, amelyek a digitalizációt, az AI-t és az adatvezérelt működést már most a gazdasági versenyképesség alapjaként kezelik. Azonban a magyar innovációs ökoszisztéma szereplőinek együttműködésével és gyorsított ipari digitalizációval Magyarország akár soha nem látott technológiai és termelékenységi ugrást hajthat végre, amivel nem egyszerűen követője, hanem alakítója lehet az európai ipari innovációnak.

Ács Istvánt választották az Ipar 4.0 Technológiai Platform elnökének

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a hazai ipari digitalizációs ökoszisztéma legjelentősebb szereplőit tömöríti – beleértve az élenjáró nemzetközi nagyvállalatokat, a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, az akadémiai szektor szereplőit, tudományos kutatóintézeteket, szak- és felsőoktatási intézményeket, szakemberképző és kutatás-fejlesztési központokat.

Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség (NTPSz) 2026. május 28-án tartott közgyűlése Ács István ipari digitalizációs és innovációs szakembert választotta meg a szervezet elnökének.

„Magyarországon rendelkezésre áll a mérnöki tudás, az ipari tapasztalat és az innovációs képesség ahhoz, hogy a régió egyik meghatározó ipartechnológiai központjává váljunk. Ehhez azonban több együttműködésre, gyorsabb tudásátadásra és a vállalati gyakorlatban is használható megoldásokra van szükség. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform ebben kíván aktív és konstruktív szakmai partnere lenni az iparág minden szereplőjének”

– mondta az új elnök. Ács István a közgyűlésen köszönetet mondott Prof. Dr. Monostori Lászlónak, a Platform korábbi elnökének az elmúlt 10 évben végzett munkájáért, és fontosnak nevezte, hogy tiszteletbeli elnökként a továbbiakban is támogatja a szakmai közösség törekvéseit.

Nincs vesztegetni való ideje Magyarországnak

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a következő években széles körű szakmai együttműködéssel egyszerre segíti majd a hazai vállalatokat és az ország érdekében a hatékony kormányzati iparpolitikát, támogatja a digitalizációról szóló szakmai párbeszédet és tudásmegosztást. A Platform célja, hogy hatékonyan hozzájáruljon és partner legyen a magyar gazdaság előtt álló örökölt kihívások megoldásában, valamint az új lehetőségek megvalósításában.

„Digitális rendszerváltás nélkül a hazai ipar végképp lemarad, nincs vesztegetni való ideje Magyarországnak: tenni szeretnénk azért, hogy a digitalizáció ne csak elméleti lehetőség legyen a hazai ipar számára, hanem gyorsan és átfogóan beépüljön a cégek, termelővállalatok mindennapi működésébe”

– emelte ki Ács István.

Ipari digitalizációs stratégiát készít elő az Ipar 4.0 Technológiai Platform

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform soron kívüli feladatának tekinti egy ipari digitalizációs stratégia előkészítését a kormányzati döntéshozók számára, amely értékeli a hazai Ipar 4.0 aktuális állapotát, és szakmai támpontokat kínál az ipari digitalizáció legsürgetőbb lépéseinek meghatározásához. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a javaslatokat széles szakértői és iparági tapasztalatok, valamint kiterjedt piaci visszajelzések alapján, a hazai ipari ökoszisztéma szereplőinek bevonásával készíti elő. A Platform a tervezetet a lehető legrövidebb határidőn belül le kívánja tenni a döntéshozók asztalára, hogy az iparági közös egyeztetések mihamarabb megkezdődhessenek.

A KKV-k technológiai felzárkózásával állhat csak növekedési pályára az ország: akár 6–18 hónap alatt megtérülhet a digitalizáció

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform szerint a magyar ipar előtt álló feladat kettős. Egyrészt fel kell gyorsítani a hazai vállalatok technológiai modernizációját, másrészt a digitalizációnak nem szabad néhány nagyvállalat belső ügyévé válnia: a KKV-k technológiai felzárkózása nélkül Magyarország nem tud tartósan magasabb hozzáadott értékű ipari pályára állni. A hatékonyságnövelés és az ipari digitalizáció részben befektetés a jövőbe, nagyobb részt viszont gondolkodásmód, „mindset” kérdése. Több tanulmány kimutatta, hogy a digitalizációba való befektetés a vállalatoknak akár már rövid távon, 6–18 hónap alatt megtérülhet.

„A cél, hogy a magyar vállalatok ne elszenvedői, hanem nyertesei legyenek a digitális átalakulásnak. Az Ipar 4.0 nem a munkahelyek megszűnéséről, hanem a munkakörök átalakulásáról és arról szól, hogyan válhat a hatékonyság versenyelőnnyé és közös társadalmi erővé”

– emelte ki a Platform elnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitális rendszerváltás az iparban appeared first on Műszaki Magazin.

A világ járműipara is a mesterséges intelligencia korszakába lépett: bár a volán mögött ma még mi, emberek ülünk, de az autók alapvető működését, az utasok és a közlekedés biztonságát egyre inkább MI-alapú szenzorok, szoftverek és algoritmusok határozzák meg. A Bosch az innovációs szektor meghatározó szereplőjeként legfrissebb, MI-alapú fejlesztéseibe engedett betekintést az autonóm járművek és az ipari automatizálás területén a május 21–22-én Budapesten megrendezett AI Symposium 2026 című nemzetközi eseményen.

Lehetőségből valóság: önálló döntésre képes járműveket hozhat a mesterséges intelligencia

Az autóiparban az MI úgy teremthet valódi értéket, ha elméleti vízióból megbízható, sorozatgyártásban is alkalmazható termékfunkcióvá válik, és így épül be a jövő mobilitási megoldásaiba. A Bosch fejlett vezetéstámogató rendszerei (ADAS) alkalmassá tehetik a járműveket arra, hogy lássák, érzékeljék és pontosan értelmezzék a környezetük információit, felismerjék a közlekedési helyzeteket, döntést hozzanak, és valós időben tudjanak reagálni az utakon. „A gépi látás, a szituációs és térbeli tájékozódás már nem csupán alapkutatási feladat. A Boschnál jó ideje azon dolgozunk, hogy MI-alapú technológiák segítségével a gyakorlatban is eredményesen használható, biztonságos megoldásokat kínáljunk a közlekedés és az ipar számára. A Bosch eddig nemzetközi szinten több mint 2000 MI-szabadalmat nyújtott be, és 2027-ig globálisan több mint 2,5 milliárd euró befektetést tervezünk a mesterséges intelligencia terén” – mondta el az AI Symposiumon Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Az autó szeme mindent lát: MI-alapú biztonság az utastérben is

Nemzetközi tanulmányok szerint minden tizedik közlekedési baleset abból fakad, hogy a vezetők elfáradnak, elálmosodnak vagy a figyelmüket eltereli valami a vezetés során. Ezért az EU általános biztonsági rendelete (General Safety Regulation, GSR) már 2024 óta előírja a fáradtságfigyelő megoldások alkalmazását az új autókban. 2026 júliusától pedig már arra is kötelezően előírt rendszerek vigyáznak, hogy a járművezetők figyelmét semmi ne vonja el menet közben. A Boschnál zajló MI-alapú utastér-biztonsági fejlesztések minderre sokrétű megoldást kínálnak, sőt még ennél is tovább mennek. „A biztonság már nemcsak a jármű külső környezetéről szól, egyre fontosabbá válik az is, ami az utastérben történik. Az új biztonsági szabályozások, az NCAP-minősítések és a növekvő fogyasztói elvárások hatására a beltéri érzékelés nagyon gyorsan fejlődik, így egyre intelligensebb védőpajzs óvja az utasokat az autón belül is. Az MI-alapú járműipari innovációk ugyanakkor túlmutatnak a biztonságon: megnyitják az utat az automatizált vezetés további fejlődése előtt” – fogalmazott Dr. Oliver Lange, a Bosch Research belsőtér-érzékelési területért felelős vezetője a budapesti AI Symposiumon tartott előadásában.

Egészségügyi vészhelyzetben az AI azonnal beavatkozik

A Bosch az autók belsőtér-érzékelésével (interior sensing) kapcsolatban számos kulcsfontosságú, mesterséges intelligenciára épülő innovatív megoldáson dolgozik. Ezek az összetett rendszerek a vezetőt és a teljes utasteret monitorozzák. Az utastérfigyelő kamerák és belső radarok által összegyűjtött adatok azonnali információval szolgálnak a jármű MI-alapú biztonsági rendszerei számára, amelyek figyelmeztetnek, finomhangolnak vagy szükség szerint be is avatkoznak. Vezetés közben a figyelem lanyhulása, egy pillanatnyi kihagyás vagy egy kisebb rosszullét is végzetes következménnyel járhat. Ezért a belsőtér-érzékelés kiemelt területei közé tartozik az életjelek monitorozása, ami főként szívritmus- és légzésszámbecslésre épül. A célja az, hogy még a sofőr cselekvőképtelenné válása előtt észlelhetők legyenek az egészségügyi rendellenességek, így a rendszer időben jelezhet, vagy kritikus helyzetben akár biztonságosan meg is állíthatja a járművet.

Nem hagyja szó nélkül: az utasokra és a gyerekekre is vigyáz az intelligens rendszer

A mesterséges intelligenciával támogatott, többkamerás és radarral kiegészült utastér-figyelő funkciók szinte mindenre figyelnek, ami a biztonság szempontjából fontos lehet. A 3D testtartás-érzékelő például arra is ügyel, ha bárki az autóban olyan pozíciót vesz fel, ami egy váratlan eseménykor sérülést eredményezhet. Ilyen, ha az utas a lábát a műszerfalra teszi, vagy a feje túl közel kerül a légzsákhoz, ami fokozott sérülésveszélyt jelent. De az autóban tartózkodók magasságának és testsúlyának becslésével a légzsákok működését is optimalizálni tudja a rendszer, és nem kerüli el a figyelmét az sem, hogy a vezető a kezét a kormányon tartja-e. Az érzékeny szenzorokkal az AI észlelni tudja az esetlegesen a járműben felejtett gyermekek kívülről alig észrevehető jelenlétét is, ezzel életet menthet.

A termékek mellett a gyártásba is beépül az MI a Boschnál

Megbízható ipari termékek csak akkor létezhetnek, ha a tervezés és a gyártás teljes folyamatában maximális pontosság és hatékonyság érvényesül. A Bosch nemcsak innovatív termékeinek működésében, hanem azok előállításában is épít a mesterséges intelligenciára. A gyártás szinte minden fázisában alkalmaz olyan MI-alapú módszereket, amelyekkel a termékek végső minőségét javítja. Ezekre a megoldásokra a vállalat szakértői konkrét példákat is bemutattak a 2026-os AI Symposiumon.

Az MI- és a gépitanulás-alapú megoldások szerepet kapnak a Bosch komplex járműipari MEMS szenzorainak fejlesztésében ugyanúgy, mint az ipari termékek gyártása során alkalmazott forrasztások automatizált minőségellenőrzésében. Az AI megoldást hozhat olyan „rejtélyes” jelenségek megszüntetésére is, mint az egyes járműkomponensekben (pl. légzsákelektronikákban) jelentkező, rendkívül zavaró és nemkívánatos zörgések, rezgések és súrlódások. A rejtett okok MI-alapú feltárásával a későbbi problémák még a sorozatgyártás előtt kiküszöbölhetők.

A mesterséges intelligencia segítségével a fejlesztés és a gyártás hatékonyságát növeli a Bosch és a SZTAKI közös GraphRAG technológiája is. Ez funkciójában egy MI-alapú vállalati tudásközpont, amely minden Bosch-területen alkalmazható, beleértve a kutatás-fejlesztést, a mérnöki munkát és a minőségirányítást. A modell pontos válaszokat talál strukturálatlan adatok hatalmas tömegében, például PDF-ekben és jelentésekben, ezzel a mérnökök és a kutatók számára felgyorsítja a problémamegoldást, új szakemberek számára pedig megkönnyíti a futó projektekbe, fejlesztésekbe való bekapcsolódást.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bosch: az MI-alapú utasbiztonságtól az önvezető autózásig appeared first on Műszaki Magazin.

A hatékonyság növelése és a technológiai váltás nem csupán szoftverkérdés, hanem stratégiai döntés. A graphIT Kft. meghívja Önt egy exkluzív, online szakértői konzultációra, ahol közép- és felsővezetők számára biztosítunk lehetőséget ingyenes, 1 órás ipari digitalizációs konzultációkra. A konzultációra egy héten keresztül (2026. június 8-12. között) van lehetőség, innen származik az Ipar7 elnevezés.

Legyen szó gyártásoptimalizálásról, digitális ikerpár technológiáról vagy a tervezési folyamatok gyorsításáról, szakértőink készen állnak, hogy az Ön cégének specifikus kihívásaira adjanak választ.

Miért érdemes jelentkezni?

• Fókuszált figyelem: 1 óra, ami csak az Ön vállalatáról és kérdéseiről szól.
• Szakértői rálátás és bevált rapid módszertan: Tapasztalt tanácsadóink, bevált módszertannal segítenek az iparági legjobb gyakorlatok rapid azonosításában.
• Rugalmas és kényelmes: Teljesen online, így az irodájából csatlakozhat a beszélgetéshez, szükség esetén kollégái is részt vehetnek rajta.

Választható konzultációs témák:

• Együttműködés a mérnöki csoportok között az ajánlatadástól a gyártásig
• Gyártási kapacitások átláthatósága és kihasználtság optimalizálása
• Költségcsökkentés racionalizálással és rugalmasabb licenceléssel
• A termelés hibáztatása helyett, tervezzük meg jól a gyártást
• Ügyvezetők egymás között – Hogyan segítettünk több száz hazai cégnek az ipari digitalizációban?

Bővebb információ és regisztráció az ingyenes konzultációra:

https://graphit.hu/ipar7-ipari-digitalizacios-vezetoi-konzultacio-a-graphit-kft-szakertoivel/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ipar7 – digitalizációs konzultáció a graphIT Kft. szakértőivel appeared first on Műszaki Magazin.

Bár a termelőcégek többsége már befektetett a digitális átalakulásba, még kevesen vannak azok, akik ezt igazán nagy méretekben valósították meg. A kísérleti projektek hiába sikeresek, nincs folytatásuk, emiatt az eredmények megmaradnak helyi szinten. A világ legfejlettebb gyárai és az ipar többi része közötti szakadék egyre szélesedik. Az új keretrendszer célja ennek a szakadéknak a megszüntetése.

A „Lighthouse Operating System” (Lighthouse OS) egy nyílt forrású, gyakorlati terv, amely a világ legjobban teljesítő ipari létesítményeiben már bevált megoldásokra alapozva jelöl ki egy strukturált útvonalat, amelyet bármely gyártó követhet. A „Global Lighthouse Network” nyolc évnyi tapasztalatára építve a Lighthouse OS-t a Világgazdasági Fórum „Centre for Advanced Manufacturing and Supply Chains” nevű központja fejlesztette ki vezető OEM-ekkel (eredeti berendezésgyártó), végfelhasználókkal és tanácsadó cégekkel együttműködésben. A rendszer a vállalatok számára egyértelmű útmutatást ad ahhoz, hogyan juthatnak el a saját adottságaikhoz igazodva az aktuális helyzetükből a kiváló működésig anélkül, hogy a nulláról kellene elkezdeniük a fejlődést, vagy szakértői csapatokat kellene bevonniuk.

Terv, ami a gyakorlati tapasztalatokon alapul

A Lighthouse OS a termelőcégek működésének hat alapvető eleme köré épül – rugalmas és stabil folyamatok, összekapcsolt és átlátható munkafolyamatok, végpontok közötti szinkronizálás, beépített fenntarthatóság, tanuló szervezet, valamint gyorsított digitális és adatelemzési képességek –, mindegyiket öt érettségi szintre osztva. A vállalatok így felmérhetik az aktuális helyzetüket, meghatározhatják, hogy mire kell elsőként összpontosítaniuk, és a saját tempójukban fejleszthetik működésüket.

Az önálló digitális eszközöktől eltérően az új megoldás kidolgozásánál rendszerszintű megközelítést alkalmaztak. Ennek eredményeként összekapcsolja a digitális innovációt, a fenntarthatóságot, a munkaerő-fejlesztést és a működési kiválóságot egyetlen, koherens modellbe, amely mérhető és megismételhető teljesítménynövekedést eredményez.

Schneider Electric: a beépített tapasztalat

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata a közvetlen transzformációs tapasztalatot hozza be a kezdeményezésbe. A cég több mint két évtizedet töltött annak a működési rendszernek a folyamatos finomításával, amelynek köszönhetően vezeti a Gartner „Supply Chain Top 25” ellátási lánc rangsorát és kilenc Példakép (Lighthouse) gyár elismerést kapott a WEF-től. Ez a fejlett digitális rendszereken, MI-vezérelt automatizáláson és a fenntarthatóságot előtérbe helyező gyakorlatokon nyugvó konstrukció képezi a Lighthouse OS keretrendszer alapját.

„Sok gyártó törekszik az átalakulásra, de nincs előttük egy olyan koherens út, amelynek segítségével ezt következetesen és nagy léptékben megvalósíthatnák. A Lighthouse OS erre a problémára ad közvetlen választ: a világ legjobb gyárai által hosszú évek alatt szerzett gyakorlati tapasztalatokat gyűjti össze, és azokat egy olyan keretrendszerré formálja, amelyet bármely termelőcég alkalmazhat. Arról van szó, hogy a Példakép-szintű teljesítményt reális célként állítsuk az egész iparág elé, ne csak a legfejlettebb szereplők számára legyen az” – mondta el Federico Torti, a Világgazdasági Fórum technológiai és innovációs vezetője.

„A Schneider Electric több mint 120 intelligens gyárban és elosztóközpontban élte meg ezt az átalakulást – tudjuk, mi működik, hol akadnak el a vállalatok, és mi szükséges ahhoz, hogy az elszigetelt kísérleti projektekből valódi, rendszer szintű változás legyen. Ez a közvetlen tapasztalat beépült a Lighthouse OS-be. Mi már alkalmazzuk ezeket az elveket a szélesebb ökoszisztémánkban, és mérhető eredményeket látunk” – mutatott rá Cecile Vercellino, a Schneider Electric „Services, Industrial Automation” területért felelős alelnöke.

A növekedésre épülő, nyitott kezdeményezés

A Lighthouse OS-t úgy tervezték, hogy fejlődjön. A globális kísérleti projektek és a közösség visszajelzései alakítják a következő verziókat, a kezdeményezésben részt vevők pedig aktívan várják a gyártók, a technológiai szolgáltatók és a közszféra képviselőinek csatlakozását.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Lighthouse OS: ipari cégek digitális átalakulását felpörgető kezdeményezés appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata több stratégiai együttműködésének eredményét is bemutatta a Hannover Messe-n. A vállalat és a Dell Technologies azt mutatták meg, hogy az együttműködésük hogyan gyorsíthatja fel az ipari mesterséges intelligencia (MI) bevezetését biztonságos, skálázható infrastruktúra segítségével. Az átfogó koncepció a ProLeiT által működtetett, a digitális és MI-alapú működés alapját képező, rugalmas helyi OT-rendszerektől az Aveva és az NVIDIA Omniverse által lehetővé tett, MI-kompatibilis digitális ikertervezésig terjed. A gyorsan telepíthető, előre gyártott moduláris adatközpontokkal és a Dell Technologies megoldásain alapuló, bevált architektúrákkal kiegészítve ez az együttműködés jövőbiztos alapot nyújt minden olyan iparág számára, amely gyorsan akar átállni a mesterséges intelligencia használatára.

A Schneider Electric és a HPE együttműködése arra mutat jó példát, hogy az adatközpontok hogyan válhatnak skálázható, rugalmas automatizálási platformokká. A két cég ötvözi a virtualizált vezérlést és a szabványos szervereken valós automatizálási feladatokat futtató Open SDA-t. Ez a konstrukció skálázható, redundáns, szoftveralapú automatizálást biztosít a következő generációs adatközpontok számára.

Az AWS standján a Schneider Electric bemutatta, hogyan terjeszthető ki a nyílt, szoftveralapú automatizálás az edge-től a felhőig az AWS-en futó EcoStruxure Automation Expert és soft dPAC segítségével. Az architektúra az Amazon EC2-t használja a felhőalapú virtualizált vezérléshez, valamint az AWS Outposts és az AWS IoT Greengrass szolgáltatásokat az edge-környezetekben, lehetővé téve a soft dPAC telepítését az edge-től a felhőig. A bemutató az OT-modernizáció egyik leggyakoribb akadályára – az automatizálási rendszerek elosztott és heterogén környezetekben történő telepítésének és üzemeltetésének komplexitása – nyújtott egy működő megoldást, rámutatva, hogy a gyártótól független vezérlés, a mesterséges intelligenciával támogatott tervezés és az egységes automatizálási folyamatok hogyan csökkenthetik a késleltetést, egyszerűsíthetik az architektúrát és támogathatják a biztonságos, skálázható működést.

A Schneider Electric és a Microsoft stratégiai együttműködése olyan megoldásokat kínál a termelő vállalatok számára, amelyek lehetővé teszik a mérnöki folyamatok felgyorsítását, a működésük korszerűsítését, valamint a rugalmasságuk és az ellenállóképességük növelését. Az együttműködés ipari tevékenységet támogató alapját a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálási platformja, az EcoStruxure Automation Expert biztosítja, amely a telephelyeken, edge- és hibrid környezetekben egyaránt alkalmazható. Ezt az alapot egészítik ki a Microsoft Azure felhő- és mesterségesintelligencia-szolgáltatásai (MI), amelyek összehangolják, elemzik és optimalizálják az ipari folyamatokat. A koncepció eredménye pedig az MI-ügynökökkel támogatott gyártáson, a nyílt automatizáláson és a teljes körű fenntarthatóságon alapuló egységes megközelítés.

A Schneider Electric és a Deloitte a Hannover Messe kiállításon jelentette be együttműködését, amelynek célja, hogy segítse az ügyfeleiket – a termelőcégektől és egyéb ipari szereplőktől kezdve az adatközpont üzemeltetőkig és infrastruktúra-szolgáltatókig – a teljes üzleti tevékenységükre vonatkozóan a folyamataik modernizálásában és új lehetőségek kiaknázásában. A Schneider Electric és a Deloitte együttműködése révén kínált megoldásokkal az ügyfelek integrálhatják a mesterséges intelligenciát a fejlett analitikával, jelentősen lerövidítve így az időt, amíg a beruházásaikból jövedelemtermelő tevékenységek lesznek, javítva ezáltal az üzleti hatékonyságot. Megnyílik a lehetőség arra is, hogy a hatékonyságot és rugalmasságot javító, alkalmazkodóképes és jövőálló működési modellt vezessenek be a cégek.

A Schneider Electric partneri ökoszisztémája a 2026-os hannoveri vásáron tovább bővült olyan piaci szereplőkkel, mint a Red Hat, a Margo, a MaxGrip, az Intel, az UniversalAutomation.org és az Orgalim.

A gyakorlatban bizonyított megoldások

A Schneider Electric a Hannover Messe kiállításon több, az ügyfeleknél már éles körülmények között bizonyított megoldást is bemutatott. Ezek közé tartozik a Royal Avebe Foxhol-i üzemében megvalósított elektrifikációs fejlesztés. A projekt célja az volt, hogy a telephelyen a meglévő hálózati csatlakozások mellett és a közcélú villamosenergia-hálózat megerősítése nélkül telepítsenek ipari elektromos kazánt – leállva ezzel a fosszilis tüzelőanyaggal történő fűtéssel –, valamint váljanak aktív prosumerré. Ennek érdekében egységes energia- és folyamatirányítási architektúrát alakítottak ki.

A H2E Power, a következő generációs zöld hidrogénrendszerek úttörője nyílt, szoftveralapú automatizálási és energetikai technológiát alkalmaz annak érdekében, hogy a magas hőmérsékletű szilárd oxid elektrolizáló berendezéseket önoptimalizáló eszközökké alakítsa, csökkentve ezzel a kopást, meghosszabbítva a rendszer élettartamát és mérsékelve a zöld hidrogén előállításának költségeit. A rendszer már több mint 6000 órányi stabil működést tudhat maga mögött, és bizonyította a just-in-time prediktív karbantartás hatékonyságát, valamint azt, hogy használatával akár 10 százalékkal is csökkenthető az áramfogyasztás.

A SUEZ a Schneider Electric-kel együttműködve integrált elektrifikációs, automatizálási és digitális megoldások révén modernizálja a víz- és hulladékgazdálkodási infrastruktúrát, javítva az energiahatékonyságot, az üzemeltetési rugalmasságot és a fenntarthatóságot.

Az Evonik a Schneider Electric-kel együttműködve fejlett automatizálási és digitális technológiákat fejleszt, hogy a vegyiparban és az ipari alapanyagok előállításában javítsa a folyamatok hatékonyságát és támogassa a körforgásos gazdaság megvalósítását.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Élesben már bizonyított megoldásokkal hozza el az ipar új korszakát a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

A gazdasági és szabályozási környezet változása – például az új kormányzati ciklus nyomán – sok vállalkozásban kelt reményt a kedvezőbb működési feltételek iránt. Ugyanakkor egy dolog biztos: a verseny nem csökken, hanem tovább erősödik.

Soha nem volt még ennyire kritikus a versenyképesség az ipari szereplők számára. Az energiaárak ingadozása, a kamatkörnyezet változása, a munkaerőhiány és az alapanyagárak növekedése mind olyan tényezők, amelyekre nincs közvetlen ráhatásunk. Amire viszont igen: az a belső működés hatékonysága és a gyors reagálóképesség.

Tart attól, hogy ha a cégnél nem alkalmazkodnak időben, könnyen kieshetnek a beszállítói láncokból? Nem alaptalan a kérdés.

Rugalmasnak, hatékonynak, fenntarthatónak kell lenni egy folyamatosan fejlődő világban, hogy a modern követelményeknek megfeleljünk. A versenyképesség fenntartása érdekében elkerülhetetlen a gyártási rendszerek korszerűsítése, a digitalizáció és az automatizáció. A retrofit – vagyis a meglévő berendezések korszerűsítése – nem mindig lehetséges, így sok esetben új gépek beszerzése szükséges.

Ez viszont felvet egy problémát: mi legyen a lecserélt eszközökkel?

Az iparban egyre inkább a Total Cost of Ownership (TCO), azaz a teljes költség szemlélet kerül előtérbe. Ez nemcsak a bekerülési költséget vizsgálja, hanem az eszköz teljes életciklusát: a beszerzéstől az üzemeltetésen át egészen a leállításig, ártalmatlanításig.

Ebben a megközelítésben a már nem használt eszközök kezelése is stratégiai kérdéssé válik. Valóban érdemes költséggel megsemmisíteni egy még használható berendezést?

Vagy inkább bevételt termelni vele?

Egy berendezés leselejtezése vagy raktározása költséget jelent, miközben gyakran még értéket képvisel más vállalkozások számára.

A kérdés tehát nem bonyolult: költség vagy bevétel?

Az értékesítés ugyanakkor sokszor időigényes és bizonytalan. A megfelelő vevő megtalálása és a reális piaci ár meghatározása komoly erőforrásokat igényel, miközben a hagyományos hirdetési csatornák eredményessége nehezen tervezhető. A kereskedők gyors megoldást kínálnak, de jellemzően alacsonyabb áron.

Az online aukció ezzel szemben transzparens és piaci alapú: a vevők versenye határozza meg az árat.

„Jó, de honnan kerítsek erre időt, embert, erőforrást?”

Pontosan ez az a kérdés, ahol a legtöbb vállalat elakad.

Az INTERGAVEL 21 éve van jelen a használt eszközök piacán, folyamatosan bővülő partnerkörrel. Több ezer aukción, sok százezer tételt juttattunk el a nagyvállalatoktól a kis- és középvállalkozásokhoz. Ha ezek tömegét összeadnánk, tonnák tízezreiről beszélnénk – ha pedig egymás mellé tennénk őket, akár a Holdig is elérne a sor.

Sikerünk egyik kulcsa maga a szolgáltatás, hiszen komplexitásával jelentős terhet vesz le a megbízó vállalat munkatársainak válláról – a teljes értékesítési folyamatot kezeljük. Emellett kiemelt szerepet kap a rugalmasság is: bár részben automatizált folyamatokkal dolgozunk, nagy teret hagyunk az egyedi igények kiszolgálására.

Az utóbbi időszak egyik érdekes fejleménye, hogy a korábban jól elkülönülő vevői és eladói kör egyre inkább átfedésbe kerül: a vevőkből eladók lesznek, míg a megbízók vásárlóként is megjelennek. Gyakori helyzet az is, amikor vállalatok komplett üzemeket vásárolnak meg, de nem minden eszközre van szükségük. A feleslegessé váló berendezések tárolása költséges, és hosszú távon nem is indokolt.

Miért állna a tőke raktárban, ha dolgozhat is?

Ezekben az esetekben is megoldást nyújt az online aukciós értékesítés, hiszen belátható időn belül lezárhatóvá teszi a teljes projektet, bevételt generál és megelőzi a további költségeket.

A kérdés tehát már nem az, hogy érdemes-e – hanem az, hogy Ön mikor lép.

A folyamatosan változó ipari környezetben az kerül versenyelőnybe, aki tudatosan optimalizálja a folyamatait. A feleslegessé vált eszközök kezelése egyáltalán nem mellékes kérdés, hanem a versenyképesség egyik kulcstényezője.

És Ön? Már optimalizál – vagy még kivár?

Intergavel_informaciok

www.intergavel.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Soha nem volt még fontosabb versenyképesnek lenni appeared first on Műszaki Magazin.

A Siemens Digital Industries Software és hazai partnere, a graphIT Kft. több évtizedes együttműködésének fókusza, hogy a sikeres digitális átállás a célzott megoldások és a hosszú távú stratégia egysége legyen. A vállalati döntéshozók számára a legfőbb kérdés ma már nem egy CAD/CAM/CAE/PLM vagy digitális gyártási szoftverbeszerzés puszta költsége, hanem a beruházás számszerűsíthető megtérülése és a bevezetésből származó vezetői döntéstámogatás hatékonysága.

A graphIT Kft. és a Siemens digitális gyár koncepciója egy olyan moduláris platformra épül, amely lehetővé teszi a specifikus problémák gyors orvoslását, miközben biztosítja a rendszerek közötti teljes integrációt. A portfólió a termékéletciklus minden szakaszát lefedi:

• Mérnöki tervezés és termék életciklus kezelés: A Designcenter Solid Edge és NX szoftverek a CAD/CAM/CAE területeken nyújtanak átfogó megoldást.
• Digitális gyártás: A Plant Simulation a logisztikai folyamatok optimalizálását, míg a Process Simulate a robotprogramozást és ergonómiát támogatja.
• Operatív irányítás: Az Opcenter termékcsalád a gyártástervezésért és ütemezésért felel, a Teamcenter pedig a teljes vállalati, mérnöki adatvagyon kezelését végzi.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ipar digitalizációt célszerű „kicsiben”, egy konkrét szűk keresztmetszet – például a határidőre szállítás – kezelésével kezdeni, majd a sikeres megtérülést követően fokozatosan bővíteni a rendszert az ügyfél üzleti céljai mentén. Ebben nyújthat további támogatást a megoldásokba integrált mesterséges intelligencia, amely segíti a napi munkát, és segít eligazodni a tervezés és főleg a gyártás során keletkező hatalmas adatmennyiségben. A graphIT Kft. révén rugalmas, iparági tapasztalattal rendelkező szakértői támogatás és a folyamatos innováció biztosítja, hogy a digitalizáció ne csupán technológiai váltás, hanem mérhető profitnövekedés legyen.

graphIT_informaciok

graphIT.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az ipari digitalizáció stratégiai megközelítése: Hatékonyság és megtérülés appeared first on Műszaki Magazin.

Napjainkban minden eddiginél nagyobb nyomás nehezedik a vállalatokra, hogy a hatékonyság megőrzése mellett bővítsék tevékenységüket, miközben a költségeket is kontroll alatt tartsák. Sok cég ennek ellenére továbbra is ragaszkodik az elavult működési modellekhez, amelyek egy gyorsan változó piaci környezetben korlátozzák az innovációs lehetőségeiket, valamint az alkalmazkodó- és versenyképességüket. Ez a probléma különösen élesen jelentkezik az eszközigényes iparágakban, ahol a mesterséges intelligencia, az IT/OT (információs technológia/üzemeltetési technológia) integráció és a digitális platformok együttes megjelenése jelentősen átformálja a lehetőségeket. Ezeknek a kihívásoknak a leküzdése és az új távlatok megnyitása nem csupán technológiát igényel: a vállalatoknak világos stratégiákra, bevált módszertanokra és megbízható ökoszisztémákra van szükségük annak érdekében, hogy tartósan magas színvonalon működhessenek.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a Deloitte a Hannover Messe kiállításon jelentette be együttműködését, amelynek célja, hogy segítse az ügyfeleiket – a termelőcégektől és egyéb ipari szereplőktől kezdve az adatközpont üzemeltetőkig és infrastruktúra-szolgáltatókig – a teljes üzleti tevékenységükre vonatkozóan a folyamataik modernizálásában és új lehetőségek kiaknázásában. A partnerség eredményeként a cégek a versenyképességük digitális korszakban való megőrzéséhez szükséges, vállalati-szintű átalakuláshoz egyszerre kaphatják meg a Deloitte stratégiai tervezés, folyamat- és technológiai átalakítás területén meglévő tudását és a Schneider Electric szakértelmét, valamint az MI-alapú üzemeltetési és szoftvertechnológiáját.

A két cég többek között már bizonyított IT/OT integrációs megoldásokkal modernizálja az ügyfelek ipari működését és támogatja az átfogó digitális átalakulásukat. Lehetőséget kínálnak arra is, hogy a vállalkozások megszabaduljanak az elkülönülten működő, elavult rendszereiktől és jobban kihasználják a nyílt, szoftveralapú automatizálási platformok előnyeit. A Schneider Electric és a Deloitte együttműködése révén kínált megoldásokkal az ügyfelek integrálhatják a mesterséges intelligenciát a fejlett analitikával, jelentősen lerövidítve így az időt, amíg a beruházásaikból jövedelemtermelő tevékenységek lesznek, javítva ezáltal az üzleti hatékonyságot. Megnyílik a lehetőség arra is, hogy a hatékonyságot és rugalmasságot javító, alkalmazkodóképes és jövőálló működési modellt vezessenek be a cégek.

„A szervezetek tisztában vannak azzal, hogy változtatniuk kell, de sokuknál hiányzik egy olyan terv, amely egyesíti az üzleti stratégiát a megfelelő digitális és OT alapokkal. A mi technológiai tudásunkat és a Deloitte működési hatékonyság javítására és a vállalati szintű változások támogatására vonatkozó tapasztalatait ötvözve olyan eszközöket adunk ügyfeleink kezébe, amelyekkel gyorsan és magabiztosan haladhatnak előre” – mondta el Gwenaelle Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.

„Az igazi digitális átalakulás sokkal többről szól, mint új eszközök bevezetéséről; megköveteli a szervezet versenyképességének és növekedésének újragondolását. A Deloitte rendelkezik a szükséges képességekkel ahhoz, hogy ezt a változást végigkísérje a vállalat minden szintjén és ezt egyesítve a Schneider Electric OT-szakértelmével és MI-alapú ipari technológiájával új lehetőségeket kínálhatunk az ügyfeleink számára az átalakuláshoz, és biztosíthatjuk a megvalósításához szükséges precizitást is” – tette hozzá Ajai Vasudevan, a Deloitte „Global Smart Operations” területért felelős vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Schneider Electric – Deloitte összefogás az ipar digitális átállásához appeared first on Műszaki Magazin.

A „2026 Industrial AI in CPG Survey” című kutatás egyik fő megállapítása, hogy a fogyasztói csomagolt termékek gyártói fokozódó költségnyomásra és a termelési hatékonyságot csökkentő tényezők erősödésére számítanak, amire reagálva az „ipari intelligenciával” igyekeznek fokozni versenyképességüket.

A következő években jelentős mértékben emelkedhet a gyártási problémák miatti veszteségek árbevételhez viszonyított aránya a fogyasztói csomagolt termékek (CPG – Consumer Packaged Goods) gyártóinak várakozásai szerint. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által nyilvánosságra hozott „2026 Industrial AI in CPG Survey” című felmérés szerint míg idén még csak 15 százalékos lehet a csúszásokból, nem tervezett leállásokból, utólagos javításokból, minőségi problémákból és az eszközök nem optimális használatából adódó veszteség, addig jövőre már 21,37 százalékos, 2030-ra pedig akár 29,14 százalékos lehet ez az érték. A kutatás további fontos megállapítása, hogy a megkérdezett gyártók jelzései alapján a termelésben tapasztalható késések, leállások és a berendezések hibái becslések szerint már most a végtermékek gyártási költségének mintegy ötödét adják.

A felmérésből kiderült az is, hogy sok gyártó bízik a mesterséges intelligencia (MI) ipari célú felhasználásában, a technológiától azt remélik, hogy segítségével mérsékelhetik az elkerülhető veszteségekből adódó károkat. Jelenleg a kutatásban résztvevő gyártók mindössze 13 százaléka jelezte, hogy az MI-t már végponttól-végpontig terjedően beépítették a kulcsfontosságú műveleteikbe és a döntéshozatalba. Ugyanakkor a válaszadók több mint harmada azzal számol, hogy 2030-ra a mesterséges intelligencia a működésük központi eleme lesz, ami azt jelenti, hogy mindössze négy év alatt háromszorosára nőhet a CPG-gyártók körében a technológiát széleskörűen alkalmazók aránya.

A kutatás alapján az érintett vállalkozásoknál azzal számolnak, hogy az MI projektek a jövőben majd nagyon gyorsan visszahozzák a befektetett összegeket. A válaszadók harmada 2030-ra 50–74 százalékos megtérülést vár az MI-projektektől, közel tizedük pedig 100 százalék felettit, ami azt jelenti, hogy várakozásaik szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán végrehajtott befektetések kevesebb mint egy év alatt megtérülnek. Ilyen szintű teljesítménnyel jelenleg csak a Világgazdasági Fórum által Példaképként jellemzett üzemekben, illetve az autonóm gyárakban találkozhatunk.

Bár a jövőbeli, MI befektetésekkel kapcsolatos megtérülési remények igen optimisták, a jelenben már korántsem ennyire derűlátók a megkérdezett vállalkozások. A válaszadók 70 százaléka úgy véli, hogy jelenleg 20 százalék alatt van a mesterséges intelligencia projektjei esetében a ROI (Return of Investment), közel harmaduk pedig 5 százalékos, vagy annál alacsonyabb megtérülést lát. Vagyis megállapítható, hogy az ágazat egyelőre csak korlátozottan tud élni az MI-beruházásokban rejlő lehetőségekkel.

„A gyártók 2030-ra a végponttól-végpontig terjedő MI megoldások használatában háromszoros növekedést várnak és ugrásszerű javulást remélnek a beruházásaik megtérülési ütemében is, ami olyan szintet érhet el, amely napjainkban legfeljebb csak a Példakép és autonóm gyárakra jellemző. Ezek az elvárások évek óta a legerőteljesebb jelzések arra, hogy sürgős lépésekre van szükség. A mesterséges intelligencia csak akkor hozhatja el a tőle várt, valóban mélyreható átalakulást, ha valódi ipari intelligenciát nyújt: azt a képességet, hogy a valós idejű üzemeltetési adatok, a modern automatizálás és a mesterséges intelligencia együtt segítik az egymással összhangban lévő, a hatékonyságot nagy mértékben javító döntések meghozását. Sok szervezet még mindig küzd a régi rendszerekkel és a nem egységes adatokkal, gátolva ezzel a mesterséges intelligencia bevezetését és azt, hogy a technológia valóra válthassa a benne rejlő lehetőségeket. Jelenleg a CPG-szektor számára a szándékok és a felkészültség között meglévő szakadék áthidalása az egyik legfontosabb versenyképességi prioritás”

– mondta Neil Smith, a Schneider Electric CPG területért felelős elnöke.

Az ipari intelligenciához szükséges felkészültség hiánya a fő akadály

A mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek iránti erős bizalom ellenére a technológia szélesebb körül alkalmazását több, főként strukturális akadály is gátolja. A válaszadók 43 százaléka emelte ki az MI-vel és az adattudományokkal kapcsolatos ismeretek hiányát, míg az elavult automatizálási rendszereket és infrastruktúrát 37,5 százalékuk említette a gátló tényezők között. Szintén sokan, a megkérdezettek több mint harmada jelezte, hogy komoly problémát okoz a megfelelő, kontextusba helyezett adatok hiánya. A munkavállalók részéről tapasztalható ellenállást a válaszadók negyede, míg a kiberbiztonsági, valamint jogi megfelelési problémákat kicsit több mint ötödük emelte ki.

„A kutatás eredményei alapján egyértelmű, hogy ahhoz, hogy mindössze négy év alatt sikerüljön elérni azt a szintű fejlődést a ROI-ban, amit az ipari mesterséges intelligencia kapcsán várnak a felmérés résztvevő, jelentős változásra van szükség az együttműködés, az átláthatóság és a közös szabványok terén. Az SE Advisory Services révén máris világszerte alkalmazzuk ügyfeleinknél a saját Példakép gyárainkban felhalmozott tudást, segítve őket abban, hogy digitális ambícióikat mérhető eredményekké alakítsák. Hisszük, hogy a bevált gyakorlatok és az ágazatspecifikus szakértelem megosztása és alkalmazása beindítja az ipari digitális átalakulás következő hullámát”

– mutatott rá Cecile Vercellino, a Schneider Electric „Services, Industrial Automation” területért felelős alelnöke.

A Schneider Electric és az AVEVA együttműködésében megjelent új tanulmány, melynek címe: „Beyond the Hype: Practical AI for Competitive Consumer Goods Manufacturing”, útmutatást nyújt a mesterséges intelligencia sikeres bevezetéséhez, többek között az élelmiszeriparban és az italgyártásban. A tanulmány felvázolja, hogyan vezet az ipari adatok hasznosítása, a moduláris automatizálás, az elektrifikáció és az ipari mesterséges intelligencia bevezetése az autonóm működéshez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az ipari intelligencia alkalmazása appeared first on Műszaki Magazin.

Az új megoldás lehetőséget kínál az MSP-knek és a telepítőknek, hogy kielégítsék a gyors, megbízható vezeték nélküli kapcsolat iránti növekvő igényt ipari és kihívásokkal teli környezetekben.

A tartós, IP67-es minősítésű, időjárásálló kialakítást és a mesterséges intelligenciával támogatott felhőalapú felügyeletet ötvöző WBE665S-t olyan professzionális telepítők számára tervezték, akik sokszor bonyolult helyszíneken telepítenek hálózatokat.

A raktározás és disztribúció, a gyártás, a hűtőházak, a nagykereskedelem és más szektorokban a WiFi ma már olyan zónákba is kiterjed, amelyeket korábban túl zordnak tartottak a vezeték nélküli kapcsolatokhoz. A targoncák és teherautók csatlakoztatott táblagépeket használnak, míg az IoT-érzékelők nyomon követik a szállítmányok és áruk mozgását, és kézi vonalkód-leolvasókat használnak a nagyobb hatékonyság és pontosság érdekében. Ezekben a környezetekben gyakoriak az olyan veszélyek, mint a szélsőséges hőmérséklet, a páratartalom és a por, és a kapcsolat megszakadása, az állásidő és a hardverhibák megzavarhatják a működést.

Megbízható WiFi 7, igényes környezetekre tervezve

A WBE665S a WiFi 7 teljesítményének, a strapabíró kialakításnak és a rugalmas felhőalapú felügyeletnek köszönhetően képes megbirkózni ezekkel a kihívásokkal, biztosítva a stabil, folyamatos vezeték nélküli kapcsolatot a kritikus fontosságú alkalmazásokhoz.

Kell Lin, a Zyxel Networks hálózati stratégiai üzleti egységének vezető alelnöke kiemelte: „Ahogy egyre nő a WiFi használata olyan területeken, amelyek sokkal nagyobb ellenállóképességet igényelnek, mint a hagyományos irodai terek, jelentős lehetőségek nyílnak meg MSP-jeink és telepítőink számára. A WBE665S-t kifejezetten azért fejlesztették ki, hogy jó, megbízható kapcsolatot biztosítson, amely a nehezebb körülmények között is következetesen jól működik. Biztosítja a zord környezetekben szükséges teljesítményt, tartósságot és intelligens felügyeletet, segítve partnereinket az ügyfelek igényeinek kielégítésében és új üzleti lehetőségek megnyitásában a piac ezen növekvő területén.”

A WBE665S legfontosabb jellemzői:

• 12-csatornás WiFi 7 architektúra: A három rádióval rendelkező kialakítás akár 22 Gbps átviteli sebességet biztosít Multi-Link Operation (MLO) technológiával, támogatva a nagy sűrűségű telepítéseket, ahol a sebesség és az alacsony késleltetés kritikus fontosságú.
• Intelligens szektoros antenna: Az integrált, 120 fokos, ultraszéles intelligens antenna a csatlakoztatott eszközök felé fókuszálja az RF-energiát, javítva a lefedettség hatékonyságát és minimalizálva az interferenciát.
• Ipari szintű tartósság: Az IP67-es védelmi besorolású burkolat por- és vízálló, és – 40 °C és 70 °C közötti hőmérsékleti tartományban is működik, így hűtőházakban és kültéri telepítésekhez egyaránt alkalmas.
• Két 10 GbE felkapcsolás: A nagy sebességű száloptikai port 100 méternél hosszabb telepítéseket támogat, míg az opcionális 10 GbE PoE++ Ethernet-port rövidebb távú telepítéseket tesz lehetővé.

AI-alapú hálózatkezelés és biztonság

Az ügyfélhálózatok hatékony kezelése és biztonságának biztosítása jelentősen megterhelheti az MSP erőforrásait. A WBE665S enyhíti ezt a terhet a Zyxel Networks Nebula platformjával való integráció révén, amely egyszerűsíti a telepítést és az üzemeltetést.

• NebulaFlex Pro felügyelet: Felhőalapú, vezérlő vagy önálló felügyeleti módokat tesz lehetővé a rugalmas telepítés érdekében.
• Nebula felhőalapú menedzsment: Központosított vezérlést biztosít a vezeték nélküli hálózatok, kapcsolók, biztonsági átjárók és FWA-eszközök számára egyetlen felületen, valós idejű láthatósággal.
• AI-alapú optimalizálás: A Nebula WiFi Aid és Wireless Health eszközei automatikusan felismerik a problémákat és módosítják a beállításokat a teljesítmény javítása érdekében, segítve az MSP-ket a karbantartási látogatások számának csökkentésében.
• Vállalati szintű biztonság: A Secure WiFi, a Connect and Protect Plus, a DPPSK hitelesítés és a jelszó nélküli hozzáférés támogatása segít megvédeni mind a WiFi-szolgáltatásokat, mind a rendszergazdai fiókokat.

További információkért látogasson el a https://www.zyxel.com/global/en/products/wireless/be22000-12-stream-wifi-7-triple-radio-nebulaflex-pro-ruggedized-access-point-wbe665s weboldalra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Strapabíró WiFi 7 hozzáférési pont, zord ipari környezetekhez appeared first on Műszaki Magazin.

Az AI-ügynökök különböző vállalati rendszerekből származó, gyakran széttagolt adatokat kapcsolnak össze, és ezekből összefüggéseket tárnak fel, így valós idejű, megalapozott döntéstámogatást biztosítanak. A PLM (Product Lifecycle Management) rendszerek és az AI-ügynökök integrációja alapvetően alakítja át az ipari termékéletciklus kezelését. A hagyományos PLM-megoldások elsősorban az adatok tárolására és rendszerezésére koncentráltak, míg az új generációs rendszerek már képesek az információk aktív értelmezésére is.

Az intelligens PLM-megközelítés nemcsak egyes folyamatokat optimalizál, hanem a teljes termékéletciklust átfogja a tervezéstől a gyártáson át egészen az üzemeltetésig és a karbantartásig. A mesterséges intelligencia segítségével gyorsabban azonosíthatók a lehetséges problémák, hatékonyabban tervezhetők a módosítások, és rövidebb idő alatt értékelhetők azok hatásai. Ez jelentősen hozzájárul a fejlesztési idők csökkentéséhez, a termékminőség javításához és a vállalatok versenyképességének növeléséhez.

Ugyanakkor a technológia hatékony alkalmazásának alapfeltétele a megfelelő minőségű és integrált adatbázis. Az egységes adatkezelés és a rendszerek közötti együttműködés kulcsfontosságú, hiszen az AI csak megbízható adatokra építve tud valódi értéket teremteni. A bevezetést emellett különböző kihívások is kísérik, például az integrációs komplexitás, a költségek, valamint az adatbiztonság és a szervezeti alkalmazkodás kérdései. Ennek ellenére egyértelmű tendencia, hogy a jövő ipari vállalatai egyre inkább intelligens, adatvezérelt PLM-rendszerekre építik működésüket.

2026/3-4 – Megnyitás

Bővebben a műszaki világ aktualitásairól március-áprilisi lapszámunkban olvashat!

Nyomtatott magazinunk lapozható változatban, digitális formátumban is elérhető ITT

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Olvassa online is a Műszaki Magazin legfrissebb lapszámát! appeared first on Műszaki Magazin.

A szabvány nem csupán a kibocsátások volumenére koncentrál, hanem arra is, hogy egy adott tevékenység mennyire kritikus üzletileg. Ez különösen fontos üzenet a digitális felületekre építő vállalatok számára, ahol a weboldalak, alkalmazások és digitális platformok a működés alapját jelentik, így a továbbiakban nem hagyhatóak figyelmen kívül a Scope 3 kibocsátások kezelésében.

SBTi: A nemzetközi szabályozások előszobája

A Science Based Targets initiative egy nemzetközi, tudományos alapú klíma keretrendszer, amelyhez ma már több mint tízezer nagyvállalat csatlakozott világszerte. Bár az SBTi nem jogszabály, de facto iránytűként szolgál a vállalati kibocsátás-csökkentési elvárások számára, és gyakran előrevetíti a későbbi szabályozói és jelentéstételi követelményeket. Az SBTi logikája szerint ha egy tevékenység az üzleti modell alapját képezi, akkor azt a Scope 3 ban értékelni, mérni és kezelni kell. Digitális bankok, e-kereskedelmi szereplők, médiavállalatok és SaaS szolgáltatók esetében a digitális felületek ilyen üzletileg kritikus elemek, melyek az értékelés alapján  a felmérési és dekarbonizációs körbe kerülhetnek.

A digitális kibocsátás kezelése nem adminisztrációs teher, hanem működési optimalizálás

Az SBTi v2.0 megjelenése szemlélet- és paradigmaváltást vetít elő. A digitális lábnyom csökkentése ugyanis kéz a kézben jár az adatforgalom optimalizálásával: A digitális karbonlábnyom a digitális eszközök használatához szükséges energia karbonlábnyomát jelenti, amelyet az adatmozgás mértéke és az energia előállításának CO2e kibocsátása határoz meg. A Carbon.Crane mérései szerint a weboldalak esetében jelentős csökkentési potenciál azonosítható már az alapvető optimalizálási lépésekkel is. A képek méretének és formátumának optimalizálása önmagában 30 százalék feletti hatékonyság javulást eredményezhet, miközben a felhasználó számára nem okoz észlelhető különbséget a képminőségben. Ez közvetlenül csökkenti a tároláshoz, adattranszformációhoz és megjelenítéshez szükséges energiaigényt, ezáltal pedig a hatékonyságot is.

“A digitális esetében a fenntarthatóság egyúttal hatékonyságot is jelent. Az optimális videó- és képformátum, vagy betűtípus választása, a kód tisztítása mind segít abban, hogy az adott weboldal mérete kisebb legyen, így nem csak az energián, de a betöltési időn is spórolhatunk. Az Amazon sokat hivatkozott mérése szerint 100 ms-dal lassabban töltődő oldal 1%-os revenue csökkenést eredményezhet, a Shopify statisztikái pedig akár háromszoros konverzió növekedést és lényegesen kisebb lemorzsolódást mutatnak a rövidebb ha kevesebbet kell várni az adott oldal betöltődésére.”

– hívta fel a figyelmet Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.

Üzleti szempontból is megéri

A jelentéstétel célja nem önmagában a megfelelés, hanem a minél kisebb lábnyom elérése. A vállalatok előtt két út áll: vagy csökkentik a kibocsátást, vagy karbon krediteket vásárolnak. Amit sikerül csökkenteni, azt nem kell ellentételezni, így nemcsak a fel nem használt energiamennyiség költsége takarítható meg, hanem a meg nem vásárolt karbon kreditek ára is. Kis odafigyeléssel kétszeresen spórolhatunk, ahelyett, hogy duplán költenénk.

Egy olyan időszakban, amikor a digitális szolgáltatások további robbanásszerű felfutása várható, ez az áramvonalasítás nemcsak a környezet számára előnyös, hanem kézzelfogható versenyelőnyt is biztosít. A halogatás nem jelent megoldást, attól nem lesz hatékonyabb a digitális eszközpark, ha nem mérjük és nem értjük, hogy mennyire nem az.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új fejezet a vállalati digitális fenntarthatóságban appeared first on Műszaki Magazin.

Már az előző évben is hangsúlyosnak bizonyult, idén pedig alig akadt olyan pályázat, ami nem a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazási lehetőségeivel foglalkozott a Siemens Media Award díjra nevezett tartalmak közül. Ez a tendencia jól tükrözi az AI robbanásszerű térhódítását az élet szinte minden területén. A beküldött cikkek, videók és podcastok számos szegmenst felöleltek, az oktatástól a mezőgazdaságig, a humanoid robotoktól a vallásig, de a leggyakrabban feldolgozott témának egyértelműen az AI egészségügyi, diagnosztikai és gyógyítói potenciálja bizonyult.

A sajtódíj hazai díjátadóját ezúttal április 2-án este rendezték meg, ahol a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók és tartalomkészítők munkáját ismerték el. Most is olyan, 2025. március 1. és 2026. február 28. között publikált médiaanyagok nevezésére volt lehetőség, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíjának nyertesét idén már 11 ország képviselői közül választják ki: Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Izrael, Kazahsztán, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia hirdetett versenyt.

Idén 19 nevezőtől összesen 37 pályamű érkezett, amelyeket ezúttal is független szakmai zsűri értékelt: a Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője; Vass Enikő, kommunikációs szakember; Szigeti Péter tartalomfejlesztési- és médiaszakember, valamint Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője. A zsűri tagjai a tartalmak relevanciája, újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához való hozzáadott érték alapján pontozták a tartalmakat, amelyből kialakult a végső sorrend.

A fődíjat Bolcsó Dániel (Telex.hu) „Rácseteltem Jézus Krisztusra” c. munkája nyerte el, ami az AI avatárok és chatbotok, a hit, illetve a vallás területén játszott szerepét járta körül, miközben a súlyos morális dilemmákat is felvető kérdéseket kellő humorral és érzékenységgel, jól emészthető formában mutatta be.

A másik két Media Award elismerést úttörő hazai projekteket megismertető pályaművek kapták. Kis Judit (Forbes) a „Forradalom a hídellenőrzésben: a BME-ről indult csapat mesterséges intelligenciával védi az infrastruktúrát” c. cikkében az úthálózatban kulcsszerepet játszó hidak terhelhetőségét, állapotát, valamint a rajtuk keresztülhaladó forgalmat minden korábbinál precízebben monitorozó BridgeAid, hidak alá telepített szenzorokon alapuló, megoldását mutatta be.

Rádi Balázs (Index.hu) pedig az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon” c. írásában egy itthon vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológia használatáról készített helyszíni riportot, bemutatva, hogyan képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, és teszi minden eddiginél precízebbé  a műtéti beavatkozást.

Emellett a zsűri Gyetván Csaba „Így hasznosítják újra a használt gumiabroncsot” c. riportját videós különdíjjal jutalmazta, amiért egyedi hangvételével, közvetlenségével a nagyközönség számára is közelivé tette ezt, a fenntarthatóság szempontjából kiemelten fontos témát.

A díjazott cikkek egyúttal tovább is jutottak a Siemens régiós versenyére, ahol a többi ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a 2026. május 22-i nemzetközi díjátadóra, amelynek idén először Budapest adhat otthont. Itt hirdetik ki a győztes pályamunka benyújtóját, aki kétfős belépőt és szállodai ellátást nyer a Salzburgi Ünnepi Játékokra.

A díjazottakról:

Bolcsó Dániel 2014 óta dolgozik újságíróként. Pályáját Index.hu-nál kezdte, 2020 óta a Telex.hu alapító tagja, és azóta is a lap TechTud rovatának szerkesztő-újságírója. Ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő munkásságát Junior Prima díjjal és Hevesi Endre-díjjal is elismerték. 2016-ban Az Év Információbiztonsági Újságírójának, 2018-ban Az Év Informatikai Újságírójának választották. 2021 júniusában Minőségi Újságírásért Díjat kapott a koronavírus-gyorstalpaló cikkéért, 2023-ban pedig elnyerte az MTA Akadémiai Újságírói Díját, valamint második helyezést kapott az Év Európai Tudományos Újságírója díjon.

Kis Judit több mint 10 éven keresztül az MTI tudósítójaként dolgozott, ezt követően szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa. A Siemens Media Award hazai fődíját kétszer, 2024-ben és 2025-ben is elnyerte, majd 2025-ben hazavitte a nemzetközi Siemens Media Award fődíjat is.

Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.

Gyetván Csaba televíziós host és tartalomkészítő. 2019 óta a Discovery Chanelen futó Made In Gyetván Csabával televíziós ismeretterjesztő sorozat arca, műsorvezetője és producere. 2012 óta Hogyan készül? néven saját blogot és vlogot működtet, YouTube-on több mint 100 ezer, Facebookon pedig 150 ezer feliratkozó követi a tartalmait.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A vallást, a hidakat és a műtőt is meghódította a mesterséges intelligencia appeared first on Műszaki Magazin.