A „2026 Industrial AI in CPG Survey” című kutatás egyik fő megállapítása, hogy a fogyasztói csomagolt termékek gyártói fokozódó költségnyomásra és a termelési hatékonyságot csökkentő tényezők erősödésére számítanak, amire reagálva az „ipari intelligenciával” igyekeznek fokozni versenyképességüket.

A következő években jelentős mértékben emelkedhet a gyártási problémák miatti veszteségek árbevételhez viszonyított aránya a fogyasztói csomagolt termékek (CPG – Consumer Packaged Goods) gyártóinak várakozásai szerint. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által nyilvánosságra hozott „2026 Industrial AI in CPG Survey” című felmérés szerint míg idén még csak 15 százalékos lehet a csúszásokból, nem tervezett leállásokból, utólagos javításokból, minőségi problémákból és az eszközök nem optimális használatából adódó veszteség, addig jövőre már 21,37 százalékos, 2030-ra pedig akár 29,14 százalékos lehet ez az érték. A kutatás további fontos megállapítása, hogy a megkérdezett gyártók jelzései alapján a termelésben tapasztalható késések, leállások és a berendezések hibái becslések szerint már most a végtermékek gyártási költségének mintegy ötödét adják.

A felmérésből kiderült az is, hogy sok gyártó bízik a mesterséges intelligencia (MI) ipari célú felhasználásában, a technológiától azt remélik, hogy segítségével mérsékelhetik az elkerülhető veszteségekből adódó károkat. Jelenleg a kutatásban résztvevő gyártók mindössze 13 százaléka jelezte, hogy az MI-t már végponttól-végpontig terjedően beépítették a kulcsfontosságú műveleteikbe és a döntéshozatalba. Ugyanakkor a válaszadók több mint harmada azzal számol, hogy 2030-ra a mesterséges intelligencia a működésük központi eleme lesz, ami azt jelenti, hogy mindössze négy év alatt háromszorosára nőhet a CPG-gyártók körében a technológiát széleskörűen alkalmazók aránya.

A kutatás alapján az érintett vállalkozásoknál azzal számolnak, hogy az MI projektek a jövőben majd nagyon gyorsan visszahozzák a befektetett összegeket. A válaszadók harmada 2030-ra 50–74 százalékos megtérülést vár az MI-projektektől, közel tizedük pedig 100 százalék felettit, ami azt jelenti, hogy várakozásaik szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán végrehajtott befektetések kevesebb mint egy év alatt megtérülnek. Ilyen szintű teljesítménnyel jelenleg csak a Világgazdasági Fórum által Példaképként jellemzett üzemekben, illetve az autonóm gyárakban találkozhatunk.

Bár a jövőbeli, MI befektetésekkel kapcsolatos megtérülési remények igen optimisták, a jelenben már korántsem ennyire derűlátók a megkérdezett vállalkozások. A válaszadók 70 százaléka úgy véli, hogy jelenleg 20 százalék alatt van a mesterséges intelligencia projektjei esetében a ROI (Return of Investment), közel harmaduk pedig 5 százalékos, vagy annál alacsonyabb megtérülést lát. Vagyis megállapítható, hogy az ágazat egyelőre csak korlátozottan tud élni az MI-beruházásokban rejlő lehetőségekkel.

„A gyártók 2030-ra a végponttól-végpontig terjedő MI megoldások használatában háromszoros növekedést várnak és ugrásszerű javulást remélnek a beruházásaik megtérülési ütemében is, ami olyan szintet érhet el, amely napjainkban legfeljebb csak a Példakép és autonóm gyárakra jellemző. Ezek az elvárások évek óta a legerőteljesebb jelzések arra, hogy sürgős lépésekre van szükség. A mesterséges intelligencia csak akkor hozhatja el a tőle várt, valóban mélyreható átalakulást, ha valódi ipari intelligenciát nyújt: azt a képességet, hogy a valós idejű üzemeltetési adatok, a modern automatizálás és a mesterséges intelligencia együtt segítik az egymással összhangban lévő, a hatékonyságot nagy mértékben javító döntések meghozását. Sok szervezet még mindig küzd a régi rendszerekkel és a nem egységes adatokkal, gátolva ezzel a mesterséges intelligencia bevezetését és azt, hogy a technológia valóra válthassa a benne rejlő lehetőségeket. Jelenleg a CPG-szektor számára a szándékok és a felkészültség között meglévő szakadék áthidalása az egyik legfontosabb versenyképességi prioritás”

– mondta Neil Smith, a Schneider Electric CPG területért felelős elnöke.

Az ipari intelligenciához szükséges felkészültség hiánya a fő akadály

A mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek iránti erős bizalom ellenére a technológia szélesebb körül alkalmazását több, főként strukturális akadály is gátolja. A válaszadók 43 százaléka emelte ki az MI-vel és az adattudományokkal kapcsolatos ismeretek hiányát, míg az elavult automatizálási rendszereket és infrastruktúrát 37,5 százalékuk említette a gátló tényezők között. Szintén sokan, a megkérdezettek több mint harmada jelezte, hogy komoly problémát okoz a megfelelő, kontextusba helyezett adatok hiánya. A munkavállalók részéről tapasztalható ellenállást a válaszadók negyede, míg a kiberbiztonsági, valamint jogi megfelelési problémákat kicsit több mint ötödük emelte ki.

„A kutatás eredményei alapján egyértelmű, hogy ahhoz, hogy mindössze négy év alatt sikerüljön elérni azt a szintű fejlődést a ROI-ban, amit az ipari mesterséges intelligencia kapcsán várnak a felmérés résztvevő, jelentős változásra van szükség az együttműködés, az átláthatóság és a közös szabványok terén. Az SE Advisory Services révén máris világszerte alkalmazzuk ügyfeleinknél a saját Példakép gyárainkban felhalmozott tudást, segítve őket abban, hogy digitális ambícióikat mérhető eredményekké alakítsák. Hisszük, hogy a bevált gyakorlatok és az ágazatspecifikus szakértelem megosztása és alkalmazása beindítja az ipari digitális átalakulás következő hullámát”

– mutatott rá Cecile Vercellino, a Schneider Electric „Services, Industrial Automation” területért felelős alelnöke.

A Schneider Electric és az AVEVA együttműködésében megjelent új tanulmány, melynek címe: „Beyond the Hype: Practical AI for Competitive Consumer Goods Manufacturing”, útmutatást nyújt a mesterséges intelligencia sikeres bevezetéséhez, többek között az élelmiszeriparban és az italgyártásban. A tanulmány felvázolja, hogyan vezet az ipari adatok hasznosítása, a moduláris automatizálás, az elektrifikáció és az ipari mesterséges intelligencia bevezetése az autonóm működéshez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az ipari intelligencia alkalmazása appeared first on Műszaki Magazin.

A központ a legkorszerűbb és a legbiztonságosabb körülményeket biztosítja a gyakorlati ismeretek elsajátításához döntően a manuális és a képalkotó diagnosztikai szakmákban, valamint világszínvonalú feltételeket teremt innovatív orvosi, műtéti, diagnosztikai eszközök és beavatkozások fejlesztéséhez.

A digitális technológia, a mesterséges intelligencia vagy a robotika ismerete és készségszintű alkalmazása a jövő orvosai felé fontos elvárás lesz. Ezeket integrálja a graduális és a posztgraduális orvosképzés mindennapjaiba a Semmelweis Egyetemen kialakított Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központ (NOIKK), egy Európában is ritkaságnak számító, a térségünkben pedig egyedülálló oktatási és kutatási infrastruktúrában.

A központ új távlatokat nyit a műtéti technikák elsajátításában elhunytakon (felajánlott testek, cadaverek), ami az orvosképzésben kiemelt szerepet tölt be a sebészek és egyéb manuális szakmák képviselőinek gyakorlati oktatásában, képzésében. A gyakorlati ismeretek megszerzése egyszerre több mint 20 ultramodern műtőasztalnál lehetséges, valós anatómiai környezetben, növelve a betegbiztonságot azáltal, hogy a beavatkozások elsajátítása nem növeli a klinikai ellátás kockázatát. A leendő általános és szakorvosok az itt megszerzett tudást és a világ élvonalába tartozó technikákat rutinszerűen fogják tudni alkalmazni, ami alapvetően hozzájárul a magas minőségű betegellátáshoz.

A klinikai halottvizsgálatok számára a NOIKK-ban önálló képalkotó vizsgálóbázis (CT, ultrahang) áll rendelkezésre, ami lehetővé teszi a minimál invazív, robotizált kórbonctani vizsgálat módszertanának kifejlesztését, melynek célja a hagyományos eljárással egyenértékű információ megismerése. A képalkotással támogatott vizsgálatok során nyert tudás kitüntetett szerepet játszik a daganatos és a ritka betegségek diagnosztikájának és a mintavételi technikáknak a fejlesztésében is.

Ezen túlmenően innovatív műtéti eljárások, orvosi műszerek kidolgozására is adottak a feltételek, így a NOIKK ipari, innovációs és kutatási kapcsolódási pont lehet a Semmelweis Egyetem, valamint az egészségiparban érdekelt hazai és nemzetközi ipari szereplők között. A nemzetközi kapcsolatok és fejlesztések révén a Semmelweis Egyetem az egyetemi rangsorokban is érdemi előrelépést tehet.

A Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központ tehát – amely szorosan együttműködik az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézettel, valamint a Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézettel – egységes ökoszisztémába integrálja a holttesteken alapuló oktatást, a digitális technológiát és az orvosi innovációt. A NOIKK a kormány kiemelt, stratégiai jelentőségű beruházásaként nagyságrendileg 22,5 milliárd forintból valósult meg.

Forrás: Semmelweis Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átadták a Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központot appeared first on Műszaki Magazin.

Az ELTE és a Bosch közös szervezésében megvalósuló Intelligent Robotics FAIR 2026 eseménysorozathoz kapcsolódva az ELTE Informatikai Kar és a Qubit pályázatot hirdet diákok és egyetemi hallgatók, amatőrök és profik számára olyan kártyajáték kifejlesztésére, amely a robotika témaköréhez kapcsolódik.

Nevezni egyéniben és csapatban is lehet, a pályaművek témája pedig érintheti az ipari robotokat, az önvezető járműveket, a szenzortechnológiát, a drónokat, az orvosi robotikai alkalmazásokat vagy akár a humanoid robotokat is.

Fontos szempont, hogy a játék közérthető legyen, a szabályokat legfeljebb 10 perc alatt el lehessen sajátítani és a játékidő ne haladja meg a 30–40 percet.

A döntőbe jutott pályaműveket a nagyközönség is megismerheti, valamint ki is próbálhatja az Intelligent Robotics FAIR 2026 június 20-i családi napján az ELTE Lágymányosi Kampuszán.

Az első három helyezett, valamint a közönségdíjas pályázat alkotója értékes nyereményekre számíthat  az INFUZE Robotics, a MystIQueRoom, a Pesti Színház, a Light Art Museum Budapest és az ELTE Informatika Kar jóvoltából.

A pályázatok beküldési határideje 2026. május 31.

Versenykiírás: https://qubit.hu/2026/03/27/indul-a-qubit-nagy-tavaszi-kartyajatek-fejleszto-versenye-az-idei-tema-a-robotika

Pályázati szabályzat: https://qubit.hu/nagy-tavaszi-kartyajatek-fejleszto-verseny-palyazati-szabalyzat-2026

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotikai témájú kártyajáték-fejlesztő verseny indul appeared first on Műszaki Magazin.

Az amerikai Icarus Robotics startup és partnere, a Voyager Technologies olyan rendszert dolgoz ki, amely képes autonóm módon kezelni az anyagmozgatást mikrogravitációs környezetben. A „Joyride” elnevezésű demonstrációs küldetés indítása 2027 elején várható, amelynek során a „Joy” nevű robot egy ventilátorokkal hajtott, szabadon mozgó platformként működik, és két manipulátorkar segítségével nemcsak megfigyelési, hanem fizikai beavatkozást igénylő műveletek végrehajtására is alkalmas lesz.

A Nemzetközi Űrállomáson végzett tevékenységek jelentős része nem tudományos kísérletekből áll, hanem időigényes logisztikai munkából, például eszközök felkutatásából, szállítmányok kezeléséből és a készletek rendszerezéséből. A fejlesztett robot célja ezen folyamatok automatizálása, így képes lesz csomagok kinyitására, eszközök mozgatására, valamint a készletek azonosítására és rendszerezésére. A rendszer kezdetben távoli irányítással működik majd, miközben adatokat gyűjt a mesterséges intelligencia tanításához, hosszabb távon azonban a teljesen autonóm működés megvalósítása a cél.

A mikrogravitációs környezet komoly mérnöki kihívásokat jelent, mivel a robotnak rendkívül precízen kell manővereznie az érzékeny berendezések között, finoman szabályozott erőkkel kell tárgyakat megfognia, és megbízható autonóm döntéshozatalra kell képesnek lennie. A Voyager Technologies integrátori szerepben felel a rendszer űrbe juttatásáért, a NASA biztonsági követelményeinek teljesítéséért, valamint a földi támogatás biztosításáért.

A jelenleg az ISS-en működő robotrendszerek, például az Astrobee vagy a CIMON, elsősorban megfigyelési és interaktív feladatokat látnak el, míg a Joy ezzel szemben aktív szerepet vállal a logisztikai folyamatokban, és fizikai műveletek végrehajtására is képes. Ez a fejlesztés jól illeszkedik ahhoz az iparági trendhez, amelyben az űrrobotika egyre nagyobb szerepet kap az autonóm működés, a karbantartás és az infrastruktúra-kezelés területén.

Az  olyan képességek, mint a csomagkezelés és a készletmozgatás, bár elsőre egyszerű feladatoknak tűnnek, az űrben jelentős erőforrás-megtakarítást eredményeznek. Az ilyen robotrendszerek hosszú távon csökkentik az űrhajósok terhelését, növelik a működési hatékonyságot, és megalapozzák az autonóm űrbeli infrastruktúrák kialakulását. A technológia a jövőbeni kereskedelmi űrállomások működésében is kulcsszerepet játszhat, és hozzájárulhat az űrgazdaság fejlődéséhez.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Űrrobotok 2027-től az ISS-en appeared first on Műszaki Magazin.

A legfrissebb iparági előrejelzések szerint 2026-ra a technológia szerepe tovább erősödik, miközben a fókusz egyre inkább az ipari integráció mélységére, a folyamatstabilitásra és a gazdaságosságra helyeződik át.

A vállalatok többsége már felismerte az additív gyártásban rejlő potenciált, ugyanakkor a stabil, validált és reprodukálható gyártási folyamatokba történő beillesztés továbbra is mérnöki és szervezeti kihívást jelent, különösen az ismételhetőség, a nyomonkövethetőség és a beruházások megtérülése szempontjából.

Sorozatgyártásra készen

Az egyik legmarkánsabb tendencia, hogy az additív gyártás egyre határozottabban lép ki a prototípusgyártás szerepköréből, és a sorozatgyártás irányába mozdul el. Míg korábban elsősorban a tervezési iterációk gyorsítását és a koncepciók validálását szolgálta, ma már egyre több gyártó alkalmazza tényleges termelési környezetben, például szerszámok, befogókészülékek, karbantartási alkatrészek és végfelhasználói komponensek előállítására. Ez az elmozdulás szoros összefüggésben áll a berendezések teljesítményének növekedésével, a gyártási folyamatok stabilizálódásával és az alkatrészminőség konzisztenciájának javulásával. Az ipari polimer technológiák fejlődése révén számos korábbi korlát – különösen a gyártási sebesség és az ismételhetőség területén – jelentősen mérséklődött, ami lehetővé teszi a technológia szélesebb körű alkalmazását a termelésben.

Ezzel párhuzamosan az additív gyártás egyre inkább integrálódik a gyártósorok tervezésébe és optimalizálásába. A technológia 2026-ra várhatóan már nem kiegészítő megoldásként jelenik meg, hanem a gyártási rendszerek szerves részévé válik, különösen olyan területeken, ahol a rendelkezésre állás, a kiszámítható output és a folyamatstabilitás kritikus tényezők. Ez a változás nemcsak technológiai, hanem szervezeti szinten is átalakulást igényel, hiszen az additív gyártás bevezetése új kompetenciákat, digitális munkafolyamatokat és minőségbiztosítási szemléletet követel meg a mérnöki csapatoktól.

Lokalizált gyártás

Az ellátási láncok globális sérülékenysége – amelyet geopolitikai feszültségek, növekvő logisztikai költségek és vámkockázatok erősítenek – szintén felgyorsítja az additív gyártás térnyerését. A vállalatok egyre inkább a lokalizált gyártási modellek és a digitális készletezés irányába mozdulnak el, ahol a fizikai raktárkészleteket minősített digitális alkatrészfájlok válthatják ki. Ennek eredményeként az alkatrészek gyártása a felhasználás helyéhez közelebb, igény szerint történhet, ami jelentősen csökkenti az átfutási időket és növeli az ellátási lánc rugalmasságát. Az additív gyártás ebben a kontextusban már nem pusztán taktikai eszköz, hanem stratégiai jelentőségű megoldásként jelenik meg.

Az Ipar 5.0 koncepció térnyerésével az additív gyártás szerepe tovább bővül az emberközpontú, rugalmas és adaptív gyártási rendszerek kialakításában. A digitális ikrek, a szabványosított folyamatok és a hálózatba kapcsolt gyártási rendszerek lehetővé teszik, hogy különböző telephelyeken azonos minőségben reprodukálhatók legyenek a gyártási elemek. Az additív technológiák ebben a környezetben nemcsak a digitalizációt támogatják, hanem a mérnökök munkáját is hatékonyabbá teszik azáltal, hogy gyorsabb iterációt, nagyobb tervezési szabadságot és rugalmasabb gyártási lehetőségeket biztosítanak.

2026-ra az additív gyártás egy érett, ipari szinten integrált technológiává válik, amely alapvetően formálja át a gyártási stratégiákat. A hangsúly a továbbiakban nem a technológia létjogosultságán, hanem annak hatékony, skálázható és gazdaságos alkalmazásán lesz. A mérnöki gyakorlatban ez a szemléletváltás a digitális és fizikai gyártási rendszerek szorosabb integrációját, valamint a gyártási láncok újragondolását teszi szükségessé, amely hosszú távon versenyelőnyt jelenthet az alkalmazkodni képes vállalatok számára.

www.varinex.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Additív gyártás 2026: ipari fordulópont appeared first on Műszaki Magazin.

Az új platform megteremti annak alapját, hogy a több telephellyel működő szervezet egységes, közös menedzsmentstruktúrában tudjon működni. A megoldást elsőként az ELI cseh, dolní břežanyi és szegedi kutatóközpontjaiban vezetik be; a romániai Măgurele telephely későbbi csatlakoztatása a tervek szerint egy következő lépés lehet.

Az ELI eddig különböző rendszerekkel dolgozott a kutatóközpontjaiban, amelyek egymástól függetlenül működtek. Egy közös ERP-be való beruházást határozott el a társaság, hogy az ELI egységes szervezetként működjön, és megőrizze globális vezető szerepét a lézertudományban. „Az új rendszer interoperabilitást teremt az ELI telephelyei között, és segíti a minőség egységes megközelítésének kialakítását a szervezet egészében. Mindez egyben elköteleződésünk a hatékony erőforrás-felhasználás mellett – a tudomány érdekében” – mondta Florian Gliksohn, az ELI ügyvezető igazgatója.

Csúcskategóriás kutatóközpont Szegeden

Az ELI egy nemzetközi kutatóközpont: csehországi, magyarországi és romániai nagy teljesítményű lézeres létesítményei a világ legfejlettebb berendezései közé tartoznak. Az ELI 2021 óta európai kutatási infrastruktúra-konzorciumként (ERIC) működik, hat tagország együttműködésében; központja a Prágához közeli Dolní Břežany-ban található.

A szegedi ELI ALPS (Attosecond Light Pulse Source) kifejezetten a rendkívül rövid fényimpulzusok – attoszekundumos „villanások” – előállítására specializálódott, amelyekkel a kutatók az elektronok mozgását is „nyomon tudják követni” atomokban és anyagokban. Az ELI kutatásai új távlatokat nyitnak többek között a fizika, a kémia, az anyagtudomány és a biomedicina területén, miközben ipari partnerek számára is hozzáférést biztosít a legmodernebb technológiákhoz – elősegítve ezzel az áttörő innovációk megszületését, a hatékonyabb daganatkezelési eljárásoktól kezdve a nukleáris hulladék biztonságosabb kezelését támogató megoldásokig.

Felhőtechnológia a kutatói együttműködésért

A McKinsey szerint az európai vállalatok döntő többsége – 95 százaléka – már arról számol be, hogy a felhőtechnológiák kézzelfogható hozzáadott értéket teremtettek. Az ELI korábban is alkalmazott felhőalapú megoldásokat, a most induló ERP-bevezetés azonban az első olyan nagy léptékű projekt, amely érdemben egyszerűsíti és egységesíti az egész szervezet működését.

Az új ERP-rendszer a szervezet teljes működésére hatással lesz. A HR-csapatok központosított adatokkal és digitalizált folyamatokkal dolgozhatnak a toborzás, az értékelés és a munkavállalói fejlesztés területén. A pénzügyi és számviteli területek egységesített folyamatokat kapnak, emellett beépített AI-funkciók gyorsítják például a számlák párosítását, és azonnali rálátást adnak a fő pénzügyi mutatókra. A tudományos csapatok számára az egységes rendszer jobb koordinációt biztosít a nemzetközi projektek megvalósításában. Az SAP-val való együttműködés mellett elsősorban a platform megbízhatósága és a gyorsabb megtérülés szólt.

„Az ELI példamutató módon emeli a kutatóintézeti működést a legjobb iparági standardokra, az adatvezérelt folyamatokat állítva középpontjába. A projekt legnagyobb értéke, hogy minden adminisztrációban megspórolt perc a tudomány előrehaladását szolgálja. Az S/4HANA Public Cloud egységes nyelvet ad és közös alapot teremt a szegedi és a nemzetközi csapatoknak, így még gyorsabban születhetnek innovációk, Európa pedig megőrizheti versenyképességét”

— mondta Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Az ELI tervei szerint az SAP S/4HANA Public Cloud éles indulása a nyár végére várható. A jövőben a szervezet a digitális alapok további megerősítésére adat- és üzleti analitikai, tervezési és költségvetési funkciók bővítését is mérlegeli, hogy kutatási tevékenységeit még stabilabb, egységes platformra építhesse.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Európa vezető lézer-alapú kutatóközpontja Szegeden appeared first on Műszaki Magazin.

A Magyarországi Elektronikai Társaság (MELT) hatodik alkalommal sorra kerülő, régiós zászlóshajó eseménye vezető vállalatok standjaival és többezer látogatóval tölti meg 2026. április 21. és 23. között a Budapesti Olimpiai Központ A csarnokát, miközben a színpadon több mint 50 előadó osztja meg gondolatait a legmodernebb technológiákról. Az esemény egyik vezérfonala a mesterséges intelligencia: ennek megfelelően a résztvevők megismerkedhetnek az ágazatban alkalmazott legújabb AI felhasználási trendekkel.

Kattintson ide ingyenes belépőjegyéért! 

PROGRAM

KEDD (A színpad)
09.40  Köszöntő, InnoElectro Nagydíj átadása
10.20  Konstrukció és mérés szekció
12.30  Innováció a gyártástechnológiában I. szekció (Forrasztás)
15.00  Mérnökképzés szekció és kerekasztalbeszélgetés

KEDD (B színpad)
10.30  Gyártástámogatás szekció
13.00  Innováció a gyártástechnológiában II. szekció

SZERDA (A színpad)
10.00  Iparági trendek szekció
13.30  AOI powered by AI szekció

SZERDA (B színpad)
10.00  Tervezés és szimuláció szekció
13.00  Innováció a gyártástechnológiában III. szekció

CSÜTÖRTÖK (A színpad)
10.00  Űr és védelmi ipar
14.20  Rendezvény zárás (Eredmény hirdetések)

CSÜTÖRTÖK (B színpad)
10.30  Járműelektronikai szekció

A teljes konferencia program megtekinthető a honlapunkon: www.innoelectro.com

Kattintson ide ingyenes belépőjegyéért! 

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post InnoElectro 2026 appeared first on Műszaki Magazin.

A CoroDrill ® DE10 egy cserélhető hegyű fúró, mely egy egyedülálló előfeszítéses csatlakozóra épül, ami gyors, biztonságos hegycserét és kivételesen egyszerű használatot tesz lehetővé. A termékcsaládot egyenletes felületű szilárd anyagok fúrására tervezték, magas termelékenységet, kiszámítható teljesítményt biztosít széles alkalmazási területet lefedve, ezáltal ideális vegyes anyagokból álló gyártási környezetben.

„A CoroDrill ® DE10 termékkel mindig is az volt a célunk, hogy robusztus és rendkívül sokoldalú fúrási megoldást hozzunk létre”, mondja Mikael Carlsson, a Sandvik Coromant váltólapkás forgácsolószerszámok globális termékspecialistája. „A termékcsaládot két új geometriával kiegészítve mostantól további ügyfélalkalmazásokat is támogathatunk a plug‑and‑play egyszerű használhatóságának megőrzése mellett.”

Az -M5F geometria sík aljú furatokhoz és továbbfejlesztett alkalmazásokhoz lett fejlesztve. Kiválóan alkalmas kezdőfuratok készítésére összetett alkatrészekben vagy sík aljú profilok kialakítására. Ez lépcsős furatokhoz is ideális: a legnagyobb átmérőhöz az -M5F geometria alkalmazható, amelyet a kínálatunkban szereplő bármely más geometria követhet.

Az -M5C geometria öntöttvashoz van optimalizálva, megerősített sarkokkal és fokozott kopásállósággal a GC3334 minőségnek köszönhetően. Kiválóan kiegészíti az -M5 geometriát ISO P, M és S anyagok esetén, ahol extra sarokszilárdságra van szükség.

A termékcsalád széleskörű alkalmazási lehetősége meghatározó erősséget jelent. Az eredeti -M5 geometria már lehetővé tette a felhasználók számára, hogy egyetlen hegyet használjanak több anyaghoz, csökkentve ezzel a szerszámkészletet. A bővített kínálat mostantól további optimalizálást tesz lehetővé a könnyű használat megtartása mellett.

„A geometriáink kulcsfontosságú tényezők”, mondja Carlsson. „Kiterjedt kutatás-fejlesztési és szabadalmaztatott tervezési munka eredményeként jött létre, biztosítva ügyfeleinknek a nagy termelékenységet, a hosszú szerszáméltartamot és az állandó teljesítményt – a forgácsolási paraméterek szélső értékeinél is, ahol a legnagyobb a CO₂-kibocsátásra gyakorolt hatás.”

A nagyobb forgácsolási paraméterek biztosításával, a magasabb behatolási sebességgel és alacsonyabb forgácsolóerővel a CoroDrill ® DE10 hozzájárul az alacsonyabb furatonkénti költséghez és a csökkentett CO₂-kibocsátáshoz. Az ügyfelek arról is beszámoltak, hogy a korábbi megoldásokhoz képest jelentősen megnövekedett a szerszáméltartam, csökkent a keményfém-fogyasztás és fokozódott a gyártási hatékonyság.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megoldás nagy minőségű furatok készítéséhez appeared first on Műszaki Magazin.

A BMW Hydrogen Flat Storage névre keresztelt technológia a kivételesen innovatív helykihasználást ünnepli és teljes mértékben kompatibilis a BMW eDrive hajtáslánc-technológia hatodik generációjának (Gen6) nagyfeszültségű akkumulátorával. Mindez azt jelenti, hogy a nagyobb hatótávolságot a mérnökök az utastér helykínálatának csorbítása nélkül érték el, a hidrogén-meghajtású üzemanyagcella-technológiával szerelt modellek pedig ugyanazon a gyártósoron készülhetnek, mint az összes többi modellváltozat. A 700 bar nyomású hidrogéntank biztonságos működését ráadásul a karosszéria mechanikai védelme is fokozza.

„Új hidrogéntárolási koncepciónk lehetővé teszi, hogy a hidrogén-meghajtású üzemanyagcella-technológiát mérnöki precizitással, a lehető leginkább helytakarékos módon építsük be az új BMW X5 modellbe”

– fogalmazott Dr. Joachim Post, a BMW AG igazgatótanácsának járműfejlesztésért felelős tagja.

„Tekintsük ezt egy installációs Tetris játéknak: mindegyik ügyfelünk a számára legideálisabb hajtáslánc-technológiával élvezheti a BMW X5 átfogó élményét, mindenféle kompromisszum nélkül. Ilyen az, amikor mi, fejlesztők összehozzuk a technológiai nyitottságot és a tervezőmérnöki szaktudás művészetét”

– tette hozzá.

Ötletes helykihasználás, nagyobb hatótávolság

A BMW iX5 Hydrogen új, lapos kialakítású hidrogéntankja hét nagynyomású tankból épül fel, amelyek szénszál-erősítésű kompozitból készültek. E nagynyomású tankok párhuzamosan, egy masszív fémházba integrálva kapcsolódnak egymáshoz. A technológiát az teszi különlegessé, hogy a mérnökök nem több kisebb, önálló nyomással bíró tartályt kapcsoltak össze, hanem a hét nagynyomású tank egy zárt egységet alkot. Ezt egy központi szelep vezérli. A BMW iX5 Hydrogen így egy tankolással minden korábbinál több hidrogént képes eltárolni, ami nagyobb hatótávolságot eredményez. A fejlesztést a BMW Group több szabadalmi bejegyzése is szegélyezi.

A rendszer legalább 7 kilogramm hidrogént képes eltárolni és mindössze 5 perc alatt teljesen feltölthető. A tankolás biztonságos, tiszta és gyors – a BMW-től megszokott módon.

Színtiszta vezetési élmény, gyorsabb tankolás, nagyobb hatótávolság

A BMW Hydrogen Flat Storage technológia a hajtáslánc szerves része, amely az üzemanyagcella-technológiához és az innovatív nagyfeszültségű akkumulátorhoz kapcsolódva garantálja a BMW által fémjelzett, színtiszta vezetési élményt. Az új BMW iX5 Hydrogen ebben a „Heart of Joy” hajtáslánc-technológia, a futómű-vezérlő szoftver és a BMW Dynamic Performance Control szoftver együttműködésére támaszkodik. A modellben ráadásul a legkorszerűbb, harmadik generációs (Gen3) üzemanyagcella-technológia dolgozik, amely a korábbi nemzedékek tükrében még hatékonyabb és még erőteljesebb.

Rendkívül rugalmas sorozatgyártás az ügyféligények maradéktalan kielégítése érdekében

Az új BMW X5 intelligens, rendkívül rugalmas architektúrájának köszönhetően a modell ötféle hajtáslánc-technológiával állhat a bajor prémiummárka ügyfeleinek szolgálatába: a nagyfeszültségű akkumulátorról táplált tisztán elektromos meghajtás és a plug-in hibrid hajtáslánc-technológia mellett kimagaslóan hatékony benzines és dízelüzemű erőforrásokkal, valamint hidrogén-meghajtású üzemanyagcella-technológiával.

Az eltérő hajtáslánc-technológiák szinergiája optimalizálja a sorozatgyártást. Az energiatároló rendszerek és a hajtáslánc-technológiai alkatrészek egységes kialakítása csökkenti a műszaki komplexitást és redukálja az előállítás költségeit. A rugalmas platform ugyanakkor növeli a sorozatgyártás megbízhatóságát, elősegíti az új technológiák integrálását és maximális skálázhatóságot biztosít – 2028-ra pedig kikövezi a BMW iX5 Hydrogen előtti utat a BMW Group nemzetközi gyártási hálózatában.

A BMW hidrogénstratégiája

A technológiai nyitottság és a sokrétű portfólió továbbra is a BMW Group egyik meghatározó sikertényezője. Azzal, hogy az új BMW X5 palettáját üzemanyagcella-technológiával bővíti, a vállalatcsoport tovább szélesíti kínálatát és a hidrogén-technológiában rejlő lehetőségeket is elérhetővé teszi ügyfelei számára.

A hidrogén nagy hatótávolságú és gyorsan újratankolható elektromos meghajtást tesz lehetővé, diverzifikálva az energiaforrásokat és csökkentve az egyetlen infrastruktúrától vagy nyersanyag-ellátási lánctól való függőséget.

*Tekintve, hogy a modell egy fejlesztési fázisban lévő prototípus, az energiafogyasztási adatok (WLTP) egyelőre nem állnak rendelkezésre.

A BMW iX5 Hydrogen hajtáslánc-technológiájának és hidrogéntank-technológiájának kifejlesztését a német közlekedési minisztérium (BMV) finanszírozza az IPCEI Hy2Move program keretében. A kormány 191 millió euróval támogatja a projektet, amelyhez Bajorország további 82 millió euró (társ)finanszírozással járul hozzá. A pénzügyi támogatást a Project Management Jülich (PtJ) hajtja végre a NOW GmbH koordinációja mentén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Vadonatúj fejlesztésű BMW hidrogéntank appeared first on Műszaki Magazin.

Az SK On standja három tematikus zónára – Leading Tech, Future Tech és Core Tech – tagolódott, átfogó képet nyújtva a piacvezető vállalat jelenlegi eredményeiről, jövőbeli innovációiról és alapvető termékstratégiájáról. A Leading Tech zónában az SK On az akkumulátortervezéstől a gyártásig terjedő teljes folyamatot mutatta be. Kiemelkedő újdonság volt az On-Vent prizmás cella, amelynél lézermarásos technológiával tetszőleges pozícióba helyezhetők a gáz- és hőszellőzők, így nagyobb tervezési rugalmasságot biztosítva. Emellett bemutatkozott a száraz elektróda eljárás is, amelynek során az elektródákat oldószer helyett száraz, porformátumú alapanyagból gyártják. Az SK On 2024-ben már üzembe is helyezte e technológia kísérleti gyártósorát, és jelenleg a kereskedelmi hasznosítás megvalósításán dolgozik.

A stand középpontjában elhelyezkedő Future Tech zóna a vállalat innovációit vonultatta fel. Az SK Enmove-val közösen kidolgozott merítéses hűtési technológia lényege, hogy az akkumulátorokat szigetelő hűtőfolyadékba merítve, a folyadékot közvetlenül a pakkon belül áramoltatva tartják egyenletesen alacsony hőmérsékleten. Ez a megközelítés a következő generációs hőkezelési technológia egyik legígéretesebb iránya, amely egyszerre növeli a biztonságot és a teljesítményt. Szintén itt kapott helyet a HYPER FAST akkumulátor, az SK On villámgyors töltési megoldása, amely mindössze hét perc alatt képes 10-rőll 80 százalékra tölteni az akkumulátort. A zónát egy Hyundai WIA autonóm mobil robot (AMR) is gazdagította, amelyet SK On NCM-akkumulátorral szereltek fel, és jelenleg ipari környezetekben alkalmaznak. A látogatók közvetlenül is interakcióba léphettek a robottal.

Az idei kiállítás fókuszpontját a Core Tech zóna jelentette, ahol az SK On az energiatároló rendszerek (ESS) területén elért eredményeit és az azokat megalapozó kulcsfontosságú technológiákat helyezte középpontba. A vállalat itt mutatta be először nyilvánosan saját, integrált Cell-to-Pack (CTP) megoldásait. A bemutatott négy pakk-szintű termék közé tartozott a pouch CTP, amely eltünteti a modulszintet, és közvetlenül integrálja a cellákat a pakkal, ezzel növelve az energiasűrűséget és csökkentve a gyártási költségeket – kereskedelmi gyártása 2027-re tervezett. A nagy felületű hűtéses CTP (LSC CTP) technológiának köszönhetően háromszor hatékonyabb hűtési teljesítmény érhető el a hagyományos akkumulátormodulokhoz képest.

Az ESS területén a vállalat nagy energiasűrűségű LFP tasakcellás akkumulátort is bemutatott, továbbá az iparágban elsőként alkalmazta az elektrokémiai impedanciaspektroszkópián (EIS) alapuló megelőző diagnosztikai rendszert egy konténeres ESS DC blokkon.

Az InterBattery 2026 kiállítással az SK On azt is egyértelművé tette, hogy a vállalat stratégiája az elektromos járműveken túl az energiatárolás, az ipari robotika és a jövő generációs alkalmazások irányába mutat, megtestesítve a „Next Energy” víziót.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hétperces töltés és autonóm robotok appeared first on Műszaki Magazin.

A Tesla „Full Self-Driving (FSD) Supervised” rendszere zöld utat kapott a holland közlekedési hatóságtól, így az ország az első Európában, ahol a fejlett vezetéstámogató megoldás közúti használata engedélyezetté vált. A jóváhagyást egy hosszabb, mintegy másfél éves vizsgálati és tesztelési folyamat előzte meg, amely során a rendszert az európai – pontosabban az ENSZ EGB – szabályozási keretrendszerhez igazodva értékelték.

Fontos kiemelni, hogy a rendszer nem tekinthető autonóm járművezetésnek: az FSD Supervised az SAE szerinti 2-es szintű vezetéstámogatás kategóriájába tartozik. Ez azt jelenti, hogy bizonyos vezetési feladatokat ugyan automatizál, de a jármű irányításáért minden esetben a vezető felel, és folyamatos figyelem szükséges. A rendszer működésének egyik kulcseleme a vezető aktív monitorozása, amely biztosítja, hogy a sofőr szükség esetén azonnal be tudjon avatkozni.

A bevezetés nem egyszerre történik meg minden felhasználó számára, hanem fokozatosan, korlátozott körben indul. A rendszer használatához a vezetőknek előzetesen oktatóanyagot kell megismerniük, majd egy tesztet is teljesíteniük kell, hogy tisztában legyenek a technológia képességeivel és korlátaival.

Szabályozási szempontból a holland engedély egyelőre nem jelent automatikus európai szintű jóváhagyást, ugyanakkor fontos precedens lehet más országok számára. A döntés így nemcsak a Tesla számára jelent előrelépést, hanem az egész iparág számára irányt mutathat abban, hogyan lehet az egyre fejlettebb, mesterséges intelligenciára épülő járműrendszereket az európai jogi környezetbe illeszteni.

A vállalat szerint a rendszer hatalmas mennyiségű valós közúti adat alapján fejlődött, és képes összetett forgalmi helyzetek kezelésére is, ugyanakkor továbbra is a vezető felügyeletére épít. Az európai indulás ezért egyszerre technológiai és szabályozási mérföldkő, amely meghatározhatja az önvezető rendszerek jövőbeli terjedését a kontinensen.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Tesla önvezető rendszere Európában appeared first on Műszaki Magazin.

A termékeket olyan alkalmazásokra tervezték, amelyeknél nagy tartóerőre, egyértelmű vezérelhetőségre és üzembiztonságra van szükség – az automatizálástól kezdve egészen a biztonságtechnikáig.

Az elektromágnesek és elektro-permanens mágnesek ugyanazt a feladatot látják el, azonban energiaigényük és rögzítési tulajdonságaik tekintetében eltérnek egymástól.
Az elektromágnesek mágneses terüket folyamatos egyenárammal hozzák létre, így a tartóerő és a kapcsolási állapot gyorsan szabályozható árammal. Nagyon erősen tartanak, de azonnal elengednek, amint megszűnik az áramellátás.
Az elektro-permanens mágnesek folyamatos áram nélkül is tartanak, és energiát igényelnek a mágneses mező semlegesítéséhez vagy növeléséhez. Ezek a mágnesek még áramkimaradás esetén is biztonságosan rögzítenek, ezért különösen alkalmasak állandó rögzítési alkalmazásokhoz.

Erős és vezérelhető – energiahatékonyan és biztosan
Az új „elektromágnesek” termékkínálatában norelem négy termékcsaládot kínál kerek és hasábforma kivitelben:

• Kerek elektromágnesek 10–250 mm átmérővel, 24 V (kérésre 12 V) feszültséggel és 3–30 000 N tartóerővel
• Hasábforma elektromágnesek 100–800 mm hosszúsággal, 24 V feszültséggel és 850–10 600 N tartóerővel
• Kerek elektro-permanens mágnesek 10–250 mm átmérővel, 24 V (kérésre 12 V) feszültséggel és 3–5000 N tartóerővel
• Hasábforma elektro-permanens mágnesek 100–500 mm hosszúsággal, 24 V feszültséggel és 950–7500 N tartóerővel

A rögzítés a hátoldalon található menetes furatokkal történik. Az elektromos csatlakoztatás kerek kialakítás esetén szabad kábelvégekkel, téglalap alakú kialakítás esetén pedig az EN 175301-803 (korábban DIN 43650) szabvány szerinti elektromos csatlakozókkal történik.

Tipikus alkalmazási területek közé tartoznak a biztonságtechnikai mágneses zárak, az anyagmozgatás a gépgyártásban, illetve a rögzítési megoldások az automatizálásban. A biztonsági adatlap norelem webáruházában rendelkezésre áll.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Munkadarabok biztos rögzítése appeared first on Műszaki Magazin.

Az új megoldás lehetőséget kínál az MSP-knek és a telepítőknek, hogy kielégítsék a gyors, megbízható vezeték nélküli kapcsolat iránti növekvő igényt ipari és kihívásokkal teli környezetekben.

A tartós, IP67-es minősítésű, időjárásálló kialakítást és a mesterséges intelligenciával támogatott felhőalapú felügyeletet ötvöző WBE665S-t olyan professzionális telepítők számára tervezték, akik sokszor bonyolult helyszíneken telepítenek hálózatokat.

A raktározás és disztribúció, a gyártás, a hűtőházak, a nagykereskedelem és más szektorokban a WiFi ma már olyan zónákba is kiterjed, amelyeket korábban túl zordnak tartottak a vezeték nélküli kapcsolatokhoz. A targoncák és teherautók csatlakoztatott táblagépeket használnak, míg az IoT-érzékelők nyomon követik a szállítmányok és áruk mozgását, és kézi vonalkód-leolvasókat használnak a nagyobb hatékonyság és pontosság érdekében. Ezekben a környezetekben gyakoriak az olyan veszélyek, mint a szélsőséges hőmérséklet, a páratartalom és a por, és a kapcsolat megszakadása, az állásidő és a hardverhibák megzavarhatják a működést.

Megbízható WiFi 7, igényes környezetekre tervezve

A WBE665S a WiFi 7 teljesítményének, a strapabíró kialakításnak és a rugalmas felhőalapú felügyeletnek köszönhetően képes megbirkózni ezekkel a kihívásokkal, biztosítva a stabil, folyamatos vezeték nélküli kapcsolatot a kritikus fontosságú alkalmazásokhoz.

Kell Lin, a Zyxel Networks hálózati stratégiai üzleti egységének vezető alelnöke kiemelte: „Ahogy egyre nő a WiFi használata olyan területeken, amelyek sokkal nagyobb ellenállóképességet igényelnek, mint a hagyományos irodai terek, jelentős lehetőségek nyílnak meg MSP-jeink és telepítőink számára. A WBE665S-t kifejezetten azért fejlesztették ki, hogy jó, megbízható kapcsolatot biztosítson, amely a nehezebb körülmények között is következetesen jól működik. Biztosítja a zord környezetekben szükséges teljesítményt, tartósságot és intelligens felügyeletet, segítve partnereinket az ügyfelek igényeinek kielégítésében és új üzleti lehetőségek megnyitásában a piac ezen növekvő területén.”

A WBE665S legfontosabb jellemzői:

• 12-csatornás WiFi 7 architektúra: A három rádióval rendelkező kialakítás akár 22 Gbps átviteli sebességet biztosít Multi-Link Operation (MLO) technológiával, támogatva a nagy sűrűségű telepítéseket, ahol a sebesség és az alacsony késleltetés kritikus fontosságú.
• Intelligens szektoros antenna: Az integrált, 120 fokos, ultraszéles intelligens antenna a csatlakoztatott eszközök felé fókuszálja az RF-energiát, javítva a lefedettség hatékonyságát és minimalizálva az interferenciát.
• Ipari szintű tartósság: Az IP67-es védelmi besorolású burkolat por- és vízálló, és – 40 °C és 70 °C közötti hőmérsékleti tartományban is működik, így hűtőházakban és kültéri telepítésekhez egyaránt alkalmas.
• Két 10 GbE felkapcsolás: A nagy sebességű száloptikai port 100 méternél hosszabb telepítéseket támogat, míg az opcionális 10 GbE PoE++ Ethernet-port rövidebb távú telepítéseket tesz lehetővé.

AI-alapú hálózatkezelés és biztonság

Az ügyfélhálózatok hatékony kezelése és biztonságának biztosítása jelentősen megterhelheti az MSP erőforrásait. A WBE665S enyhíti ezt a terhet a Zyxel Networks Nebula platformjával való integráció révén, amely egyszerűsíti a telepítést és az üzemeltetést.

• NebulaFlex Pro felügyelet: Felhőalapú, vezérlő vagy önálló felügyeleti módokat tesz lehetővé a rugalmas telepítés érdekében.
• Nebula felhőalapú menedzsment: Központosított vezérlést biztosít a vezeték nélküli hálózatok, kapcsolók, biztonsági átjárók és FWA-eszközök számára egyetlen felületen, valós idejű láthatósággal.
• AI-alapú optimalizálás: A Nebula WiFi Aid és Wireless Health eszközei automatikusan felismerik a problémákat és módosítják a beállításokat a teljesítmény javítása érdekében, segítve az MSP-ket a karbantartási látogatások számának csökkentésében.
• Vállalati szintű biztonság: A Secure WiFi, a Connect and Protect Plus, a DPPSK hitelesítés és a jelszó nélküli hozzáférés támogatása segít megvédeni mind a WiFi-szolgáltatásokat, mind a rendszergazdai fiókokat.

További információkért látogasson el a https://www.zyxel.com/global/en/products/wireless/be22000-12-stream-wifi-7-triple-radio-nebulaflex-pro-ruggedized-access-point-wbe665s weboldalra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Strapabíró WiFi 7 hozzáférési pont, zord ipari környezetekhez appeared first on Műszaki Magazin.

Az autóipari mesterséges intelligencia fejlődése az elmúlt években elsősorban a felhőalapú megoldásokra épült, azonban ezek korlátai egyre nyilvánvalóbbá váltak. A járművek által generált adatmennyiség robbanásszerű növekedése, valamint a valós idejű döntéshozatal iránti igény szükségessé tette, hogy a feldolgozás közelebb kerüljön az adatforráshoz – magába a járműbe. Az edge AI lényege, hogy az algoritmusok nem távoli adatközpontokban, hanem a fedélzeti hardveren futnak, így az úgynevezett „inference”, vagyis a döntéshozatal helyben történik. Ez különösen kritikus olyan alkalmazásoknál, ahol milliszekundumos reakcióidő szükséges, például vezetéstámogató rendszerekben vagy biztonsági funkciók esetében. A felhő és az edge nem egymás versenytársai, hanem egymást kiegészítő architektúrák. Míg a felhő ideális a nagy adatmennyiségek elemzésére, modelltréningre és flottaszintű optimalizálásra, addig az edge AI az alacsony késleltetés, a robusztusság és az adatvédelem területén kínál előnyt.

Az autóiparban az edge AI térnyerésének több hajtóereje is van. Egyrészt a szenzorok – kamerák, radarok, vezérlőegységek – által generált adatok mennyisége exponenciálisan nő. Másrészt az ügyféloldali elvárások is emelkednek: a járműveknek folyamatosan, kapcsolatkimaradások esetén is megbízhatóan kell működniük. Emellett egyre fontosabb szempont a szuverén adatkezelés és a kiberbiztonság, amelyet a lokális feldolgozás hatékonyabban tud biztosítani. A technológiai fejlődés szintén támogatja ezt az átalakulást. A modern járműplatformok számítási kapacitása jelentősen megnőtt, így ma már olyan teljesítmény érhető el fedélzeten, amely néhány éve még csak nagy adatközpontokban volt elérhető. Ez lehetővé teszi komplex neurális hálók futtatását, például automatizált vezetési vagy prediktív karbantartási funkciók esetén.

Az edge AI nemcsak technológiai, hanem piaci szempontból is kulcsfontosságúvá válik. A járművek egyre inkább szoftvervezérelt termékekké (SDV – Software Defined Vehicle) alakulnak, ahol a digitális funkciók és a felhasználói élmény döntő versenytényező. Egyes felmérések szerint a prémium autóvásárlók jelentős része hajlandó márkát váltani a jobb digitális szolgáltatások érdekében.

Az alkalmazási területek folyamatosan bővülnek. A vezetéstámogató rendszereken túl az edge AI megjelenik a járműdiagnosztikában, a vezetőfigyelésben, az utastéri élményben, sőt a szoftverfrissítések optimalizálásában is. Az intelligencia így egyre inkább „beépül” a jármű minden alrendszerébe. Az edge AI az autóipar egyik kulcstechnológiájává válik, amely hidat képez a felhőalapú analitika és a valós idejű járműműködés között. Azok a gyártók, amelyek képesek hatékonyan integrálni ezt a megközelítést, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a következő évtized mobilitási piacán.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Intelligens járművek appeared first on Műszaki Magazin.