Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala (USPTO) is megadta a szabadalmi oltalmat annak a járműirányítási technológiának, amelyet a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének kutatói fejlesztettek ki. Az innováció különlegessége, hogy a járművet a tapadási határon túl, megcsúszás közben is képes kontrolláltan irányítani, ezzel jelentősen csökkentve a kisodródásos balesetek kockázatát.

A fejlesztés már korábban egységes európai szabadalmi oltalmat kapott, az amerikai szabadalom megszerzése pedig újabb jelentős mérföldkő a technológia nemzetközi elismerésében. Az USPTO döntése egyben azt is jelzi, hogy a magyar kutatók megoldása globális szinten is újszerű és iparilag releváns.

A BME Automated Drive Lab keretében működő Járműdinamika és Szabályzás kutatócsoport fejlesztése új megközelítést alkalmaz a járműbiztonság területén. Míg a hagyományos menetstabilizáló rendszerek – például az ESP – elsődleges célja a tapadás visszaállítása, addig ez az új technológia a megcsúszás állapotában is fenntartja a jármű irányíthatóságát. A rendszer szükség esetén átveszi az irányítást a vezetőtől, és csúszás közben, akár kontrollált driftmanőver alkalmazásával vezeti biztonságos pályára a járművet.

„A közúti balesetek jelentős része abból fakad, hogy kritikus helyzetben a vezető már nem képes kontrollálni a jármű mozgását. A célunk az volt, hogy a fizikai határok közelében vagy akár azon túl is fenntartható maradjon az irányíthatóság”

– mondta Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője. Hozzátette:

„Az amerikai szabadalom nemcsak a fejlesztés tudományos értékét igazolja vissza, hanem azt is, hogy Magyarországon világszínvonalú, ipari jelentőségű járműipari kutatás zajlik.”

Az automatizált és önvezető rendszerek biztonságának egyik kulcskérdése, hogy miként kezelik a szélsőséges, tapadásvesztéssel járó forgalmi helyzeteket. A fejlesztés ezért nemcsak a közlekedésbiztonság javításához járulhat hozzá, új lehetőségeket nyithat a következő generációs járműszabályozási rendszerek fejlesztésében is.

A BME Gépjárműtechnológia Tanszéke az elmúlt években számos nemzetközileg is jegyzett kutatási és ipari együttműködésben vett részt az automatizált járművek, a járműdinamika, a funkcionális biztonság és a jövő mobilitási rendszerei területén. A mostani amerikai szabadalom újabb példája annak, hogy a magyar mérnöki és tudományos tudás nemzetközi szinten is versenyképes innovációk létrehozására képes.

A fejlesztéshez tartozó videó megtekinthető itt:
https://www.bme.hu/hirek/260526/bme-kjk-jarmutechnologia-fejlesztes-usa-szabadalom

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Amerikai szabadalmat kapott a BME járműbiztonsági áttörése appeared first on Műszaki Magazin.

„Nem sok olyan úttörő technológia létezik, amelyben egy magyar kutatócsoport a legjobb kettő közé tartozik az egész világon, de a biológiailag lebontható elektronika éppen ilyen. Egyetlen skót startup tart ott, ahol, mint mi, de ők vízben oldhatóvá teszik az áramköri hordozókat, mi pedig komposztálhatóvá”

– mondja a bme.hu-nak Géczy Attila, a Fenntartható Elektronika kutatócsoport vezetője, miközben körbevezet a BME Elektronikai Technológia Tanszékének laborjában.

A csapat eredményeit nemzetközi szinten is elismerik: két párhuzamos fejlesztési projektjük fut a Horizon Pathfinder (Desire4EU) és az M-ERA (Beatrice) uniós pályázati rendszerekben, és az első év után az előbbi projektben 5 különböző innovációt ismert el az Európai Unió.

Hogy ez mekkora dolog, azt jól érzékelteti a tény: a BME-nek összesen 21 ilyen elismert innovációja van uniós projektekben az Európai Innovációs Tanács Innovációs Radar platformján.

Könnyen belátható, miért jó ötlet lebontható elektronikai hordozókat és anyagokat fejleszteni. Annyi nyomtatott áramkört használó szerkezetet vásárolunk, majd dobunk ki, hogy lassan belefulladunk az elektronikai szemétbe. Ezek a jórészt műanyagból készült komponensek ráadásul veszélyes anyagokat is tartalmaznak. Az ilyen hulladékok újrahasznosítására nemigen van ma bejáratott folyamat, illetve technológia, úgyhogy marad az elégetés.

A műegyetemi kutatók és egy győri vállalat újításaival viszont olyat lehet gyártani, aminek a nagyon nagy hányada újrafelhasználható vagy lebontható – egy egyszerűbb áramkörnek akár 90, a bonyolultabb alkatrészeknek, például vezérlőpaneleknek a 70-90 százaléka.

„Az ipari körülmények között végzett komposztálás során szerves anyagú törmelék lesz belőlük, abból már csak egyszerűen ki kell válogatni a fém alkotóelemeket, alkatrészeket”

– magyarázza Illés Balázs, az Elektronikai Technológia Tanszék vezetője.

Vajon miféle anyagok lehetnek, amelyek megfelelő eljárással kezelve így viselkednek, de alkalmasak rá, hogy beépítsék a legkülönfélébb gépekbe? Egyrészt lebontható műanyagok, csakhogy ezek önmagukban nem lennének megfelelők. Szükség van még például egy égésgátlóra, amely a kukoricából vagy más növényi forrásból kinyerhető, a jármű- és bútoriparban, illetve a csomagolási technológiákban is használt politejsav (PLA). A szerkezeterősítésre pedig a lenvászon lett a megoldás.

Joggal vetődhet fel bárkiben, hogy mindebből lehet-e ugyanolyan tartós dolgokat előállítani, mint a hagyományos műanyagokból. Nos, valószínűleg nem lehet, de a koncepció egyik fontos eleme éppen az a felismerés, hogy egyáltalán nem is kell. Az új technológia a nagy tömegben fogyó, gyorsan elavuló kommersz elektronikát lenne hivatott kiszolgálni, hiszen azzal senki sem számol, hogy átlagos árú háztartási eszközök évtizedek múlva még használatban lesznek.

„Atomerőművek vezérlőibe, orvosi elektronikákba természetesen ezután sem ilyet fognak beépíteni, de eleinte még BMW-kbe sem. Ami jellemzően 5-10 év élettartamú, ott számítunk az anyag bevezetésére”

– jegyzi meg Géczy Attila.

Ez olyannyira életképes elképzelés, hogy máris van érdeklődés a több mint 15 éves alapkutatás nyomán elért eredmények iránt. A pályázatban az Arduino nevű olasz vállalat lett a projekt partnere (a fejlesztő konzorciumnak tagja még többek között a győri Meshining Kft. és a Grenoble-i Egyetem), de más cégek is látnak fantáziát az innovációban, és nem is csak Európából. Különösen vonzó, hogy a gyártáshoz nem kellenek új gépsorok, a folyamat pedig bizonyos pontokon olcsóbb és környezetbarátabb is lehet a mostaninál.

„Az, hogy a kiadások összemérhetők az áramkörgyártás jelenlegi költségeivel, az egyik nagy előnyünk a hasonló újításokon dolgozó versenytársakhoz képest”

– jelenti ki Illés Balázs.

A fejlesztés nemrég magasabb technológiai készültségi szintre lépett, most készítik elő több szabadalom bejegyeztetését, és napirenden van a piaci bevezetés stratégiájának kidolgozása.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Komposztálható elektronikai hordozót fejlesztettek a BME kutatói appeared first on Műszaki Magazin.

Komoly befektető lépett be a BME egyik legígéretesebb spin-off cégébe, melynek innovatív vetített kijelzője így a fejlesztés fontos szakaszában kap jelentős támogatást. Az aHead Photonics Kft. fejlesztőinek 90 százaléka a BME-n végzett, doktorált vagy tanít, és a cég az egyetem hallgatói közül is jó néhány gyakornokot alkalmaz.

Mint korábban beszámoltunk róla, a nyitó képen is látható innováció a head-up display (HUD) néven ismert eszközök több eddigi hibáját kiküszöböli, így nagy karrier várhat rá az információk szélvédőre vetítését régóta fontos fejlesztési iránynak tekintő nemzetközi autóiparban.

„A befektető a kimondottan járműipari befektetésekre specializálódott Innova-1 Járműipari Magántőkealap. Az összeg nem nyilvános, de annyit mondhatok, hogy a támogatással a csapatunk mostantól két évig nyugodtan tud dolgozni a szakmai kihívások megoldásán”

– mondta a bme.hu-nak Koppa Pál, a projekt vezető kutatója, a Természettudományi Kar Atomfizika Tanszékének vezetője, egyetemi tanár.

Ha valakiben felvetődne a kérdés, miszerint „hogy jön a kijelzőfejlesztés az atomfizikához?”: az egyik legnagyobb magyar kísérleti fizikus, Bay Zoltán által 1938-ban alapított tanszék atomfizikával – az atomok tulajdonságaival és a fénnyel való kölcsönhatásával – foglalkozott. A tanszék neve és a tevékenységének fókusza is megmaradt: ma optikával és anyagtudománnyal foglalkozik, melyek a modern alkalmazott fizika fontos irányai.

Az aHead Photonics alapítóinak ötletei közül kettőt már nemzetközi szabadalom véd, és valószínű, hogy ezekhez továbbiak is csatlakoznak majd. Az egyik a HUD-ok egyik közkeletű tökéletlensége, a szellemképesség megszüntetése az ún. Brewster-effektus segítségével (a polarizált napszemüvegek is ezt a jelenséget használják ki, csak másképp – éppen ezért az is előfordul, hogy ilyet viselve egy hagyományos vetített kijelző képe elhalványul).

A másik találmány azt akadályozza meg, hogy a nap- vagy más környezeti fényt a vezető szemébe tükrözze a szélvédő alá elhelyezett, üvegből készült vetítőfelület – mégpedig egy különleges, apró lamellákkal operáló megoldás segítségével (lásd az alábbi fotót). Az innovációk segítségével a látómező mérete jelentősen növelhető a hasonló rendszerekhez képest, és a kiterjesztett valóság alkalmazásával több információ jeleníthető meg.

A két, egyaránt a BME által birtokolt szabadalom nagy előnye, hogy várhatóan nem drágítja meg a rendszert az ismert technológiákhoz képest. Ez persze csak akkor vehető majd biztosra, amikor a sorozatgyártás szakaszába kerül a termék. Egyelőre a TRL5-ös szinten van, ez a laboratóriumi környezetben igazolható működőképességet jelenti. TLR6-os lesz, ha az autóba építés paramétereit is teljesíti, beleértve a méretet, a fényerőt, a hőmérsékleti tűrést stb.

Koppa Pál úgy becsüli, hogy az autóba épített prototípus 2027 nyarára valósulhat meg, a gyártás beindítása pedig onnantól még pár év.

Ebben nagy segítség lehet az ágazati kapcsolatrendszer, ezért a csapat egy ideje együtt dolgozik a lézeres megmunkálással foglalkozó Indupro Kft.-vel és aktívan együttműködik a visszapillantó tükröket és elektronikus képalkotó rendszereket gyártó SMR Automotive-val is. Az üzleti modell azzal számol, hogy az új kijelző piaci értékesítéséhez is autóipari beszállítókkal fognak közösen fellépni, amelyek a hatékony tömeggyártás és az ipari kapcsolatrendszer révén több jelentős autógyártónak tudják szállítani az innovatív terméket.

Ez nem azt jelenti, hogy az autógyártókat hidegen hagyná egy ilyen fejlesztés, sőt, a HUD-technológia kimondottan kompetitív területnek számít még a járműiparon belül is. A BMW például élénken érdeklődik az aHead Photonics újításai iránt, nem utolsósorban azért, mert többek között éppen azokon a problémákon dolgoznak a mérnökei, amelyeket az említett szabadalmak megoldanak.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Autóipari befektetőtől kapott finanszírozást a BME egyik legígéretesebb spinoff-cége appeared first on Műszaki Magazin.

Az idei verseny újdonsága, hogy az ügyességi pályán egy „kalóz” robot akcióit is meg kell akadályozniuk.

A 3 millió Ft összdíjazású RobonAUT 2026 elnevezésű versenyen a 3 fős hallgatói csapatok saját építésű, önműködő robotautóinak emberi beavatkozás nélkül kell végigmenniük egy gyorsasági és egy akadálypályán.

A nézők az autókra szerelt kamera segítségével a kivetítőn és az interneten is valós időben tudják követni az eseményeket. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése és a kapcsolatteremtés lehetőségének biztosítása a vállalati szektor képviselőivel.

A versenyen való sikeres részvétel komoly mérnöki ismereteket igényel. A feladat teljesítéséhez el kell mélyedni a mikrokontrollerek világában, az irányítástechnika, az elektronikus áramkörök, valamint a programozás rejtelmeiben. A rendkívül látványos, játékos, ugyanakkor nagy szaktudást igénylő versenyen való eredményes szereplés kitűnő ajánlólevél a jövő intelligens autóinak fejlesztéseivel foglalkozó vállalatokhoz történő belépésre.

Az év első intelligens miniautó-versenye kiváló családi program is egyben, hisz alkalmat teremt a műszaki és a természettudományos szakmák népszerűsítésére.  Ha egy ilyen megmérettetésről egy kisiskolás hazamegy, arról fog ábrándozni, milyen robotot építsen magának – hangsúlyozza Tevesz Gábor, a verseny egyik fővédnöke.

További részletek: robonaut.aut.bme.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő mérnökei csapnak össze a 2026. február 14-i RobonAUT versenyen appeared first on Műszaki Magazin.

Új fejezet nyílik a hazai akkumulátoriparhoz kapcsolódó felsőoktatási képzések és kutatások területén: a Magyar Akkumulátor Szövetség szakmai és szervezői támogatásával a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a világ egyik vezető felsőoktatási intézménye, a dél-koreai Yonsei Egyetem stratégiai megállapodást írt alá. A partnerség célja, hogy nemzetközi szintű akkumulátortechnológiai képzési és kutatási bázis jöjjön létre Magyarországon, megerősítve a hazai mérnökképzés, az ipari innováció és a tudásalapú gazdaság szerepét.

December 5-én megállapodás írt alá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a dél-koreai Yonsei Egyetemmel. Jelen együttműködés létrejöttében a Magyar Akkumulátor Szövetség kulcsszerepet játszott, a szakmai szervezet koordinációs és szervező munkája nagyban hozzájárult, hogy a BME és a Yonsei Egyetem között olyan stratégiai partnerség alakuljon ki, amely mindkét ország számára új oktatási és kutatási lehetőségeket nyit meg. A most rögzített együttműködés a hazai mérnökképzés megerősítését szolgálja, és számos területen segíti a tudásmegosztást. A Yonsei Egyetem a világ egyik legrangosabb felsőoktatási intézménye, a QS legfrissebb rangsorában az 50. helyen áll, emellett negyedik éve listavezető Ázsia magánegyetemei között.

A két egyetem közötti kapcsolat Prof. Young June Shin (Yonsei University, Department of Electrical and Electronic Engineering) és Dr. Tamus Zoltán Ádám (BME-VIK, Villamos Energetika Tanszék) közös részvételű IAEA Coordinated Research Projectjével projektjével indult 2012-ben. Ezt közösen elnyert pályázatok és kölcsönös látogatások követték, majd 2016-ban a két egyetem között sor került MoU aláírására. A megállapodást Dr Hassan Charaf, a BME rektora, Dr. Kaderják Péter, a BME Zero Karbon Igazgatója, Dr. Lee, Wonyong, a Yonsei Egyetem elnökhelyettese és Dr. Lee, Chungyong a mérnöki kar dékánja írta alá. Jelen egyezség értelmében az BME és a Yonsei Egyetem együttesen dolgozik egy kettős diplomát adó villamosmérnöki szak elindításán, és egy közös Battery Engineering mesterszak fejlesztésén. Emellett a felek szorosabban együttműködnek az alkalmazott kutatások és az új ipari innovációk kidolgozása területén, valamint a nemzetközi tudományos jelenlét együttes erősítésén.

A Szövetség egyik stratégiai célja, hogy a gyorsan fejlődő hazai akkumulátoripar mögött olyan modern, magas színvonalú képzési rendszer létrejött is támogassa a tudományos szféra és az ipar összekapcsolásával, amely valódi versenyelőnyt teremt a magyar mérnökök és kutatók számára.

A felek a kutatás és az innováció területén nemcsak projektekben dolgoznak majd együtt, hanem vállalták azt is, hogy az elért tudományos eredményeket közösen hasznosítják. Ezek a publikációk rangos nemzetközi kiadványokban, magasan jegyzett tudományos folyóiratokban, valamint szabadalmakban vagy más kutatási eredmények formájában jelenhetnek meg, tovább erősítve a magyar és a koreai intézmények elismertségét.

A most aláírt keretmegállapodás és a hozzá tartozó memorandum tíz évre szól, és stabil, hosszú távú alapot teremt a két egyetem között, valamint lehetőséget ad a magyar hallgatóknak és kutatóknak a nemzetközi szintű fejlődésre.

A Magyar Akkumulátor Szövetség továbbra is azért dolgozik, hogy Magyarország ne csupán gyártóközpont legyen, hanem a régió egyik meghatározó tudás- és innovációs központjává váljon az akkumulátoriparban, illetve hidat képezzen az iparág és a társadalom között. A most megkötött megállapodások közvetlenül támogatják a szektor hosszú távú fejlődését, és hozzájárulnak a hazai munkaerőpiac szakmai felkészültségének megerősítéséhez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hiánypótló akkumulátoripari képzés indul a felsőoktatásban appeared first on Műszaki Magazin.

A BME Gépjárműtechnológia Tanszék Járműdinamika és Szabályzás kutatócsoportja olyan technológiát fejlesztett ki, amely a járművet annak megcsúszásakor is képes kontrolláltan irányítani. Az új fejlesztés jelentősége, hogy a jövőben a tapadási határon túl, tehát a megcsúszást követően is irányítható marad a jármű, ezzel elkerülhető a kisodródásos balesetek jelentős része. A találmányra idén nyáron már egységes európai szabadalom született, és hamarosan az Egyesült Államokban is sor kerül a bejegyzésre.

A magyar szakemberek által kifejlesztett új rendszer áttörést jelenthet a járműbiztonság területén: megcsúszás esetén átveszi az irányítást a jármű vezetőjétől, és csúszás közben is nagy pontossággal képes irányítani a járművet. Amikor a hagyományos menetstabilizáló rendszer (ESP) már nem képes biztosítani a jármű feletti kontrollt, ez a megoldás drift manőver útján is képes elkerülni a kisodródás miatti ütközést. Az új rendszer tehát nem a tapadás helyreállítását célozza, hanem csúszás közben tartja fenn az irányíthatóságot, ezzel jelentősen megnövelve a rendelkezésre álló útpálya-variációk számát.

„A jégen, havon, vizes vagy akár száraz felületen történő megcsúszás olyan kritikus forgalmi szituációnak számít, amikor egyszerre kulcsfontosságú a jármű teljes fizikai képességeinek kihasználása, valamint a vezető rendkívül gyorsan meghozott helyes döntéssorozata is– magyarázza Dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék tanszékvezető docense. –Egy átlagos sofőr azonban ilyen helyzetben gyakran elveszti uralmát a járműve felett. A tesztek során bebizonyosodott, hogy ez a rendszer képes jóval felülmúlni egy professzionális pilóta vezetési képességeit is.”

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium projekt keretében megvalósult rendszer új dimenziókba emelheti egy jármű mozgási képességeit, általa a járműgyártók képessé válnak a jelenleginél jóval biztonságosabb autókat fejleszteni, amelyek olyan helyzetekben is kontrolláltan közlekednek, ahol eddig elkerülhetetlennek tűntek a balesetek. Az immár EU-s szabadalmi oltalommal rendelkező technológia reményteljes iparági jövő elé nézhet, alkalmazása a hazai ipari kutatás újabb jelentős mérföldköve lehet.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A BME forradalmi fejlesztésével csökkenthetők a kisodródás okozta balesetek appeared first on Műszaki Magazin.

A két szervezet célja, hogy a magyar mérnökképzés és a vállalati technológiai ökoszisztéma között még szorosabb kapcsolat alakuljon ki, ami egyszerre szolgálja az oktatás modernizációját, az ipari innovációt és a jövő szakember-utánpótlásának biztosítását.

A 3 évre szóló együttműködés középpontjában az a közös felismerés áll, hogy a digitális gazdaságban csak azok a hallgatók lesznek valóban versenyképesek, akik nem csupán elméleti ismeretekkel, hanem korszerű vállalati technológiákkal kapcsolatos gyakorlati tudással is rendelkeznek. A keretmegállapodás ennek megfelelően több olyan projektet és fejlesztést foglal magában, amelyek révén a BME hallgatói közvetlen hozzáférést kapnak az SAP vállalati rendszereihez, modern felhőalapú infrastruktúráihoz és az üzleti digitalizáció vezető technológiáihoz. A felek a megállapodással egy közös oktatási és kutatási célokra fókuszáló keretet hoznak létre, amely meghatározza az együttműködés szakmai irányait.

A megállapodás keretében az SAP egy olyan fizikai és virtuális labor létrehozását is támogatja, amely az együttműködés szakmai központjává válik. A laborban a hallgatók valós vállalati környezetben dolgozhatnak az SAP új generációs, felhőalapú vállalatirányítási rendszerével, az SAP S/4HANA rendszerrel, valamint üzleti analitikai megoldásokkal és más modern, AI-képességekkel felruházott SAP-technológiákkal. Ezek a rendszerek a világ vezető vállalatainál is napi szinten működnek, így az egyetemi oktatás új minőséget kap azáltal, hogy a diákok a későbbi munkahelyeiken is használatos gyakorlati tudást sajátíthatnak el. A központ mindeközben találkozási pont lesz oktatók, kutatók, hallgatók és az SAP szakemberei számára, elősegítve a kétirányú tudástranszfert és a közös innovációt.

A tervek szerint az együttműködés keretében a BME csatlakozik majd az SAP nemzetközi University Alliances programjához is, amely világméretű oktatási hálózatként több ezer egyetemet kapcsol össze. Ennek köszönhetően a BME oktatói és hallgatói hozzáférhetnek a teljes SAP-tananyaghoz és képzési portfólióhoz, valós üzleti szimulációkhoz és olyan feladatokhoz, amelyek a digitális vállalatok működését mutatják be. A program részeként a hallgatók SAP-minősítéseket is szerezhetnek, ami jelentős előnyt biztosít számukra a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon.

A jelenleg közel 2000 főt foglalkoztató SAP Hungary kulcsszerepet játszik az anyacég felhő- transzformációjában: a kereskedelmi és támogató funkciók mellett tanácsadó részleggel is kiszolgálja a hazai ügyfeleket, multikulturális budapesti fejlesztési központja, az SAP Labs Hungary pedig globális léptékben is kiemelt lokáció az SAP hálózatában.

„A digitális gazdaságban egyre nagyobb az igény olyan mérnökökre és informatikusokra, akik nemcsak elméleti tudással, hanem valós vállalati tapasztalattal is rendelkeznek. Együttműködésünk a BME-vel éppen ezt szolgálja”

– mondta Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója. Hozzátette:

„Az SAP Hungary jelenléte folyamatosan erősödik: nemcsak a kollégák száma gyarapodik évről évre, hanem egyre összetettebb, hozzáadott értéket teremtő fejlesztéseket is végzünk. Ehhez a növekedéshez tehetséges és nyitott fiatalokra van szükségünk — ebben pedig a BME az egyik legfontosabb partneri kapcsolat és utánpótlási forrás számunkra. Külön üdvözöljük, hogy 2026 szeptemberében gazdaságinformatikus alapképzést indít az egyetem azoknak, akik a technológia és az üzlet világában is otthonosan szeretnének mozogni.”

A partnerség fontos eleme, hogy a tudástranszfer nem egyirányú: az SAP szakértői rendszeresen tartanak majd vendégelőadásokat és kurzusokat az egyetemen, ugyanakkor a BME oktatói is képzéseket nyújtanak az SAP munkatársainak, főként olyan területeken, mint az adatfeldolgozás, a mesterséges intelligencia vagy a modern informatikai módszertanok. Ez a kölcsönös modell ritka és kiemelten értékes pillére a megállapodásnak, amely biztosítja, hogy a vállalati gyakorlat és az akadémiai tudás egyaránt megújuljon és folyamatosan kövesse az iparág gyors változásait.

A felek a következő években több olyan közös projektet is indítanak, amelyek túlmutatnak az oktatáson: közös kutatási kezdeményezések, EU-s oktatási és innovációs pályázatok, valamint a BME tehetséggondozási és karrierprogramjainak támogatása is szerepel a tervek között. A közös kutatási projektje már volt is az egyetemnek és a vállalatnak az ellátási lánc megoldások területén, és a Supply Chain Managament témája továbbra is kiemelt fókuszt kap majd az együttműködésben. A diploma- és TDK-projektekbe bevont vállalati mentorok, a PhD-kutatások támogatása és az egyetemi rendezvények közös szervezése mind hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók valós vállalati problémákon dolgozhassanak, az SAP pedig közvetlen kapcsolatba kerüljön a jövő tehetségeivel. A vállalat olyan meghatározó gyakornoki vagy pályakezdőknek szóló programjai is megnyílnak a BME hallgatói számára, mint az SAP Internship Experience Program (iXp), az SAP Student Training and Rotation, vagy a friss diplomásoknak szóló Next Talent kezdeményezés.

„A BME számára kiemelt jelentőségű, hogy hallgatóink a legkorszerűbb ipari technológiákkal találkozzanak. Az SAP-val közös program nemcsak a tananyag frissítését teszi lehetővé, hanem új gyakorlati lehetőségeket, kutatási projekteket és ipari kapcsolatokat is biztosít. Ez valódi értéket teremt a diákok, az oktatók és a hazai innováció számára”

– fogalmazott Dr. Imre Sándor, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja.

A most aláírt szerződés az SAP részéről hosszú távú elköteleződést jelent a magyar műszaki felsőoktatás mellett, a BME számára pedig olyan partneri jelenlétet biztosít, amely technológiai hátterével és innovációs kapacitásával jelentős értéket teremt az egyetemi közösség számára.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post BME – SAP stratégiai együttműködés appeared first on Műszaki Magazin.

„Minden autóról mindent tudunk” – így foglalta össze a BME és a Magyar Közút által közösen, az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium keretében fejlesztett okosautópálya-szakasz képességeit Szalay Zsolt, az egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője a projektről tartott keddi sajtótájékoztatón. A rendszer hónapok óta működik, a bme.hu-n már beszámoltunk róla itt és itt, most pedig a sajtónak is bemutatták, hogy pontosan mit tud.

Az M1-M7 autópálya 800 méternyi budaörsi szakaszának két oldalán 39 különböző szenzor figyeli a járművek mozgását, az így keletkezett adattömegből pedig egy szuperszámítógép valós időben megalkotja az útszakasz teljes virtuális reprezentációját –  ezt hívják digitális ikernek. 

Charaf Hassan, a BME rektora azzal nyitotta meg az eseményt, hogy a fejlesztés is mutatja, a Műegyetem és az ipar nem külön-külön működik, hanem együtt, amellett bizonyítja, hogy Magyarország képes élenjáró technológiák előállítására.

„Nem a polcnak, hanem az iparnak csináljuk ezeket, a fenntartóváltásunk egyik mozgatórugója is az, hogy közeledjünk a gazdasági szereplőkhöz”

– tette hozzá.

„Az útépítés már nemcsak aszfaltozás, hanem olyan okoseszközök beépítése is, amelyek megkönnyítik az üzemeltetést. A fantáziánkat szabadjára engedve láthatjuk, milyen óriási lehetőséget vannak ebben a fejlesztésben”

– mondta Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára.

Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója nagy lehetőségnek nevezte, amikor egy infrastruktúra-kezelő csatlakozhat egy ilyen projekthez. „Mint minden mérnök, modellekkel dolgozunk, és most megérkeztünk a modellek mennyországába, ahol a valóság egy az egyben képződik le.”

Megemlítette, hogy a „vision zero”, azaz a halálos balesetek számának 0-ra csökkentése eléréséhez még nincsenek meg az eszközeink, az okos-autópálya azonban fontos lépés lehet ebbe az irányba. A vezérigazgató szerint a magyar fejlesztésű rendszer lesz a 2026 májusában Budapesten rendezendő Transport Research Arena k+f konferencia fénypontja.

Szalay Zsolt röviden ismertette a tanszék főbb kutatási területeit a kooperatív forgalomirányítástól az autonóm járműirányításon át a precíziós helymeghatározásig, jelezve, hogy a budaörsi rendszer is 20-25 ember 5 éves, több kutatócsoportban végzett munkájának az eredménye.

Megindokolta azt is, miért mondhatjuk, hogy a fejlesztés világelső, noha Kína már több mint 1000 kilométer okosutat épített. Három szempontból is egyedülálló: máshol nincs ilyen szenzorozottság, saját fejlesztésű az adatok értelmezését végző detektor, és

Az algoritmusok mindössze 70 milliszekundum alatt futnak le, így biztosítva a valós idejűséget. 

A tanszékvezető videókon is bemutatta, hogyan jelenik meg a digitális iker a számítógép képernyőjén, egy mobiltelefon alkalmazásában vagy akár egy VR-szemüvegen. Ha sikerül finanszírozást szerezni a rendszer bővítésére, létrejöhet egy olyan autópálya, ahol a közlekedők többe láthatnak, mint amit a saját járművük érzékel, sőt a vezetéstámogató eszközökkel nem rendelkező autók is felokosíthatók, biztonságosabbá téve ezzel a közlekedést.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Képek: © BME

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Intelligens közlekedés egy magyar fejlesztés a nemzetközi élvonalban appeared first on Műszaki Magazin.

Újabb, a BME-n készült kisműhold várja a felbocsátást, az utolsó tesztek és beállítások elvégzése után immár az Egyesült Államokban. A Hunity névre keresztelt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság fő szakmai partnerségével szatellitet a legfrissebb információk szerint már integrálták a hordózóeszközre, amely nem más, mint az Elon Musk-féle SpaceX Falcon 9-es rakétája.

A műholdat a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékén működő Mikrohullámú Távérzékelés Laboratórium munkatársai készítették a hallgatókkal és a Műegyetemi Rádió Clubbal együttműködésben, az NMHH finanszírozásában.

A 868 gramm tömegű, körülbelül 5x5x15 centiméteres szerkezeten több újdonság is van. A korábbi diákműholdakhoz képest új technológiai fejlesztésként nyitható napelemszárnyakat és műszerpaneleket kapott, helyet szorítottak rajta nagyfelbontású fedélzeti kamerának, valamint mágneses és motoros helyzetstabilizáló rendszernek.

„Folytatva az MRC100-as műholdnál megkezdett, egyetemek közötti együttműködést, a győri Széchenyi István Egyetem fejlesztőcsapatának négy kísérleti panelje is a fedélzetre került. Sőt, a tavalyi Cansat Hungary középiskolás verseny döntős csapatai összesen hat saját fejlesztésű kísérleti panelt helyezhettek el” – mondta a bme.hu-nak Dudás Levente, a műegyetemi zsebműholdprojektek műszaki vezetője.

A műhold rádióamatőr-sávon fog kommunikálni, az elsődleges földi vezérlő állomás a Műegyetem E épületének tetején található. A start novemberben várható a Transporter 15 küldetés keretében.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Kép: © BME
A 868 gramm tömegű, körülbelül 5x5x15 centiméteres szerkezeten több újdonság is van. A korábbi diákműholdakhoz képest új technológiai fejlesztésként nyitható napelemszárnyakat és műszerpaneleket kapott, helyet szorítottak rajta nagyfelbontású fedélzeti kamerának, valamint mágneses és motoros helyzetstabilizáló rendszernek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Elon Musk rakétája viszi fel a BME új műholdját appeared first on Műszaki Magazin.

Szeptember 16-án 15 órától a BME utóbbi egy évének legjelentősebb kutatás-fejlesztési eredményei közül mutat be egyet-egyet Balogh-Weiser Diána egyetemi docens, a Szerves Kémia és Technológia Tanszék, valamint a BME innovációs partnere, a Spinsplit Kft képviseletében, illetve Domokos Gábor, a Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszék egyetemi tanára.

A kettőt az köti össze, hogy HUNOR-program keretében többek között e két projekt valósult meg a Nemzetközi Űrállomáson: a súlytalanság körülményei között sor került az űrhajózáshoz kapcsolódó egyik legfontosabb egészségügyi problémát megszüntetni hivatott szemészeti inzert még hatóanyagmentes változatának tesztelésére, valamint a lágy cellák névre keresztelt új formaosztály geometriai összekapaszkodásának demonstrálására.

A rendezvényen köszöntőt mond Levendovszky János, a BME kutatási és innovációs rektorhelyettese. A nyitó előadások után pódiumbeszélgetés következik Kapu Tiborral, Cserényi Gyulával és a két előadóval a kísérletek tapasztalatairól és az űripari innovációk jelentőségéről.

A helyszín a K épület díszterme, a moderátor Kabát Krisztián, a Portfolio.hu elemzője lesz. A rendezvény a Hungarian Innovation Week eseménysorozathoz kapcsolódik.

Regisztrálni ezen a linken lehet.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post BME-s innovációk az űrben appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyetemi kutatásokra alapozva megalakult tudáshasznosító (spinoff) vállalkozás iparági partnerek bevonásával várhatóan 2027-re készül el az új generációs kijelző gépjárműbe beépített prototípusával.

A legkülönfélébb vezetési információk megjelenítése a szélvédőn komolyan növelheti a közlekedésbiztonságot, mivel alkalmazásával a jármű vezetőjének egy pillanatra sem kell levennie a tekintetét az útról. Ezért ezek az alkalmazások gyorsan elterjedhetnek a következő időszakban: míg a jelenleg értékesített személygépkocsik mindössze két százaléka rendelkezik HUD alkalmazással, az előrejelzések szerint öt éven belül már minden ötödik autóban működik majd ilyen kijelző, miközben a haszongépjárművek piacán is komoly érdeklődés mutatkozik.

„A jelenleg használt head-up kijelzők komoly hátránya, hogy különféle optikai hibákkal működnek és szűk látószögűek, így nem alkalmasak kiterjesztett valóság alkalmazására, melynek során a valós környezetbe virtuális elemek, például irányjelző nyilak, fontos objektumok körvonalai, figyelmeztető jelek és színek is vetíthetők – magyarázza Dr. Koppa Pál, a BME Atomfizika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. – Ezért tűztük ki célul egy olyan innovatív, prémium felhasználói élményt is biztosító, új generációs HUD technológia kifejlesztését, amely radikálisan újszerű elveken alapul, széles látószöge pedig lehetővé teszi a kiterjesztett valóság korábban elképzelhetetlen szintű alkalmazását is.”

A magyar kutatók által kifejlesztett technológia ráadásul fajlagosan olcsóbb a hagyományos rendszereknél, így az új megoldás máris felkeltette az iparági szereplők érdeklődését. Várhatóan már idén sorra kerül a még fennálló technológiai kérdések megválaszolása, hogy a rendszer fő elemeinek megtervezése és kialakítása nyomán két éven belül létrejöjjön a beépíthető prototípus is.

A műegyetem tudáshasznosító spinoff vállalkozása, az aHead Photonics Kft. kulcsszerepet vállal a technológia ipari hasznosításában, a prototípus fejlesztésében, valamint a nemzetközi piacra lépés előkészítésében. A vállalat célja, hogy a BME Természettudományi Karán kifejlesztett innovációt világszinten is versenyképes termékké formálja, és ezzel a magyar kutatás-fejlesztés egyik zászlóshajójává váljon az autóipari kijelzőtechnológiák területén. E cél elősegítése érdekében a társaság nagy összegű innovációs támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Gyorsítósáv pályázatán.

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium programjának keretében kifejlesztett HUD technológia amellett, hogy megszünteti a szélvédő két határterületén fellépő szellemképet, és hatékonyan kiszűri a környezeti fények visszaverődését, két további fontos újdonságot is magában foglal majd. Egyrészt képes lesz arra, hogy a kiterjesztett valóságot pontosan a járművezető nézőpontjához igazítsa, amit egy szemkövető rendszer beépítése biztosít. Másrészt nem csupán a gépjármű szenzorai által szolgáltatott adatokat lesz majd képes megjeleníteni, hanem külső rendszerek által nyújtott adatokat is, mint például a Magyar Közút és a BME Gépjárműtechnológia Tanszék által az M1-M7 közös szakaszán kialakított okosautópálya digitálisiker-modellje, amely a mindenkori valós forgalmi helyzet teljes körű, valós idejű leképezése.

A látványos megoldásokat sem nélkülöző rendszer célja a vezetés segítése mellett a felhasználói élmény fokozása is.

„A mostani fejlesztés már az önvezető autók korszakára is készül, amikor a szélvédő elsődlegesen szórakoztató funkciót fog majd betölteni. Ám addig is alkalmas lehet arra, hogy miközben a vezető számára csak a vezetéstámogató információk jelennek meg a felületen, az utas például filmet néz rajta”

– tette hozzá Dr. Koppa Pál.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A szélvédő kijelzők új generációja a BME-ről appeared first on Műszaki Magazin.

A BME és a Magyar Telekom sikeresen tesztelte a Huawei új, szimmetrikus 50Gbps elméleti sebességre képes Triple PON rendszerét. A Triple PON technológia újdonsága abban rejlik, hogy egyetlen optikai szálon, egyetlen PON vonali kártya és egy kombinált optikai modul segítségével képes három generációs PON technológiát (GPON, XGS-PON, 50GPON) párhuzamosan kiszolgálni.

Az 50GPON technológia legnagyobb előnye, hogy szimmetrikusan elméleti 50 Gbps adatátviteli sebességet biztosít, amely ideálissá teszi a jövő digitális alkalmazásaihoz, például 8K felbontású videóstreaminghez, e-sporthoz, VR/AR élményekhez és az otthoni felhőszolgáltatásokhoz. Emellett kiemelkedően alacsony, 1 milliszekundum alatti késleltetéssel, valamint mikroszekundum-szintű késleltetésingadozással működik, ami nélkülözhetetlen az 5G-bázisállomások kiszolgálásához (mobil backhaul), illetve az ipari automatizálási rendszerek és a távgyógyászati alkalmazások számára is.

Jövőálló infrastruktúra

A technológia a megbízható szolgáltatás garantálásához szükséges csomagvesztésmentes adatátvitelt biztosít, amellett jövőálló infrastruktúrát kínál: lehetővé teszi, hogy a meglévő optikai hálózatok minimális módosítással is képesek legyenek kiszolgálni a következő évtized technológiai és digitális igényeit.

„Az 50GPON nemcsak a sávszélesség új szintjét jelenti, hanem válasz lehet a jövő digitális társadalmának kihívásaira is, hiszen az otthoni szórakozástól az ipari automatizálásig minden területen új lehetőségeket nyithat meg. Büszkék vagyunk rá, hogy az országban elsőként tesztelhettük ezt az innovációt, és külön öröm számunkra, hogy ebben együttműködő partnerünk a BME, ahol a hallgatók is közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a legkorszerűbb optikai hálózati technológiáról” 

– idézi a cég közleménye Nagy Pétert, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettesét.

A teszthez szükséges eszközöket a Huawei Technologies Hungary biztosította, az első végpontot a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának (VIK) Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékén (TMIT) kötötték be.

„A Villamosmérnöki és Informatikai Kar számára a Magyar Telekom által rendelkezésre bocsátott 50PON technológia igazi mérföldkő az oktatásban, mert a legújabb, világszínvonalú optikai hálózati infrastruktúrát hozza közvetlenül a hallgatók és kutatók közelébe”

– mondta Imre Sándor, a VIK dékánja.

Varga Pál, a VIK TMIT tanszékvezetője azt emelte ki, hogy a technológiát a TMIT laboratóriumaiban működő AR/VR műhely, a felhőből vezérelt, mesterségesintelligencia-támogatású ipari automatizációra szakosodott műhelyek is kiaknázzák az aktuális kutatási feladatok során.

„A BME és a kar ezzel tovább erősíti szerepét a hazai digitális innováció élvonalában”

– tette hozzá.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A legkorszerűbb optikai hálózati technológiát tesztelték a BME-n appeared first on Műszaki Magazin.

Aki városban sokat közlekedik autóval, annak alapélménye, hogy a közlekedési lámpák meglehetősen kiszámíthatóan működnek – esetleg napszakonként más-más ciklusokkal, de egyébként nincs eltérés a zöld és a piros változásának ritmusában. Mivel a közlekedés távolról sem ilyen kiszámítható, könnyen belátható, hogy a forgalomszervezésnek nem ez a legjobb módja.

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának kutatói japán és török kollégáikkal azon dolgoznak, hogy a jövő lámpái mereven programozott robotok helyett algoritmusok által dinamikusan irányított, a forgalom alakulását megjósolni képes, ahhoz előre alkalmazkodó okoseszközök legyenek.

A Multi-Input Deep Learning for Congestion Prediction and Traffic Light Control (TRALICO) nevű projekt másfél éve indult. A BME-n fejlesztettek egy teljesen új neurális hálót, amely hamarosan eljut az éles tesztek fázisába – tudta meg a bme.hu Simon Vilmostól, a Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék docensétől, aki a projekt BME-s koordinátora.

A tesztek helyszíne Isztambul, és nemcsak azért, mert közismerten sok dugótól szenved, hanem mert elég jól ellátott forgalomszámlálási adatokkal. Aszfaltba ágyazott, radaros és Bluetooth-szenzorok küldik a számokat a város közlekedési szakembereinek, sőt mobilcellás adataik is vannak – ezekre jól tud támaszkodni egy mesterségesintelligencia-alapú megoldás.

„A helyi forgalomirányító központban jó ideje kísérleteznek azzal, hogy kameraképek vagy más jelek alapján valós időben belenyúlnak a lámpák működésébe. Az ilyen utólagos, kézműves módszerek helyett azonban a cél egy olyan predikciós modell fejlesztése, amely a forgalom alakulását képes előre jelezni, és időben, szinkronizáltan beavatkozni. Tehát nem kezeli a torlódást, hanem elejét veszi a keletkezésének” 

– magyarázta kérdésünkre Simon Vilmos.

A fejlesztés ebben az értelemben tehtát úttörő jellegű – a TRALICO-hoz hasonló rendszereket a hírek szerint néhány kínai nagyvárosban használtak már, City Brain néven, de hogy ezek pontosan mire alkalmasak, arról nem tudni szinte semmit.

Az új, még az időjárási adatokat is figyelembe vevő neurális hálóról és a mögötte álló megoldásokról szóló tanulmány jelenleg elfogadás alatt van egy Q1-es folyóiratnál. Közben zajlanak a tesztek, egyelőre szimulátorokon. Élesben ez majd úgy fest, hogy egy interfészen ott lesznek a fázistervek, amelyekkel nagyjából fél órára előre be lehet avatkozni. Az ember nem gondolná, de

„pár másodperc változtatás is kilométeres dugókat tud okozni vagy megelőzni”

– tette hozzá a VIK kutatója.

Éppen ezért az éles bevetés óvatos finomhangolással kezdődik majd, hiszen „a török partnerek sokat várnak a projekttől, be kell biztosítani magunkat, hogy ne okozzunk káoszt”. Simon Vilmos mellett szenior kutatók, doktoranduszok és mesterhallgatók is dolgoznak a projekten. Idehaza Pécsett egy kereszteződésben már kipróbálták, Isztambulban 5 csomóponttal indulnak a Héttorony (Yedikule) kerületben.

A magyar kutatók szeptemberben egy nemzetközi konferencián külön szekcióban mutatják be az eredményeiket, amelyen részt vesznek a török és japán partnerek mellett más egyetemek, kutatóintézetek képviselői is. Simon Vilmos tartja majd a konferencia egyik nyitóelőadását (keynote), bemutatva az MI alkalmazásának lehetőségeit a közlekedésszervezésben.

A városokkal kötött további partnerségi megállapodások azért lennének fontosak, mert az önkormányzatoknál rengeteg a kihasználatlan adat, amelyet jó lehetne hasznosítani, míg cégektől vásárolni ilyesmit nagyon drága. Érdeklődés van más török és magyar városok részéről is.

„A modellt egyértelműen termékesíteni akarjuk, bár dobozos termék nemigen lehet belőle, mert minden város más”

– jegyezte meg Simon Vilmos.

Forrás: BME

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A dugókat nem csillapítani kell, hanem megelőzni appeared first on Műszaki Magazin.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Állásbörzéje idén minden eddiginél modernebb és interaktívabb formában tér vissza. A jelenleg 18.000 aktív felhasználóval rendelkező Cheers egyetemi applikáción megjelenik a Job Tinderre, és Pozi Tinderre keresztelt játék, amely a választást és az értékelést teszi lehetővé a hallgatóknak. A”Job Tinderen” jobbra vagy balra húzva jelezhetik, mely cégek keltik fel az érdeklődésüket, a „Pozi Tinderen”pedig a meghirdetett pozíciókat értékelhetik ugyanígy.

Az állásbörzéről minden fontos információ elérhető lesz a Cheers alkalmazásban, beleértve az interaktív térképet és az ebédjegyek digitális letöltését is, így nemcsak a hallgatóknak, hanem a kiállítóknak is érdemes letölteni az alkalmazást. Az appon emellett más játékok is elérhetők lesznek, úgymint a geocaching, easter egg, mini kívzek, kaparós sorsjegy, vagy szerencsekerék.

Ráadásul február 21-én, azaz a rendezvény kezdete előtt 18 nappal indul egy kihívássorozat is, amelyben crediteket lehet gyűjteni, melyek később ajándékra válthatók. A nyeremények között szerepelnek: ingyen kávé, fröccs, dupla Jäger vagy akár 10 okos vodka. Fődíjként pedig a Budapest Parkba és a Campus Fesztiválra is belépőt nyerhetnek a BME hallgatók.

További információ: Műegyetemi Állásbörze

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post BME állásbörze 2025 appeared first on Műszaki Magazin.