A főváros távhőrendszerét üzemeltető Budapesti Közművek (BKM) több hónapig tartó tárgyalások után megbízási szerződést kötött a BME-vel egy döntést megalapozó tanulmány közös elkészítésére a Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe való eljuttatása lehetőségéről. A beruházás révén számottevően enyhülhetne a Duna vizének hőterhelése, továbbá a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkenése mellett mérséklődne az ország gázimportfüggősége.

Előzetes becslések szerint a vezeték akár 300 millió köbméternyi importált földgáz kiváltását is lehetővé tehetné.

Az atomerőművi technológia szükségszerű velejárója, hogy a hőtermelő egységekben (reaktorokban) előállított energia egy része nem villamos energia formájában hasznosul, hanem veszteségként a zárt rendszerből el kell vezetni. A Paksi Atomerőmű esetében ez jelenleg részben – hulladékhőként – a Duna vizébe kerül. A Budapesti Közművek finanszírozásában megvalósuló vizsgálat során a BME és a BKM szakemberei közösen elemzik, hogy az erőmű és a távfűtési hálózat között milyen műszaki megoldással lehet távhővezetéket lefektetni, és ezen az atomerőmű hulladékhőjét távfűtési céllal Budapestre eljuttatni.

A távfűtés mint technológia ma sem idegen a Paksi Atomerőműtől, hiszen Paks város lakótelepi részén a 80-as évek óta az atomerőműből származó távhővel fűtik a társasházi lakásokat. Ha a Paks és Budapest közötti távhővezeték megvalósulna, arra a nyomvonal közelében lévő városok távhőrendszerei, ipari fogyasztói is rácsatlakozhatnának, ezzel tovább javítva az energetikai és gazdasági hatékonyságot.

A paksi hulladékhő fővárosba juttatásának műszaki kérdése évtizedek óta napirenden van, és a BKM szakemberei szerint az alábbi műszaki-gazdasági és energetikai fejlemények miatt most különösen időszerű.

• Az atomerőmű normál üzemi hűtése a nyári forróság időszakaiban időről időre technikai korlátokba ütközik. A helyzet az előző napokban csak az erőmű visszaterhelésével – a teljesítménye visszafogásával – volt uralható. Minden olyan megoldás segít ebben a helyzetben, amely hozzájárul a hulladékhő mennyiségének csökkentéséhez, az erőmű által megtermelt hő egy részének hasznos célra történő elszállításához.
• Ha megépül Paks 2, az erőmű mint hőforrás egészen az évszázad végéig rendelkezésre áll majd.
• A távvezeték megépítése jelentős hőterheléstől mentesítené a Dunát.
• Az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött a távhővezeték-technológia, ezért minimális lenne a vezeték mentén a hőveszteség, ez nem befolyásolná érdemben a projekt gazdaságosságát.
• A távhővezetékekben áramló víztömeg keringtetéséhez szükséges energia jelentős mértékben megújuló villamosenergia-termelésből (napelemekkel termelt áramból) származna. A szükséges energia maradékát pedig értelemszerűen az atomerőmű termelné, így ezzel is csökkenthető lenne a villamosenergia-rendszer egyes kritikus üzemállapotaiban szükségszerű visszaterhelés.
• A hazai villamosenergia-rendszer szabályozhatósága a megújulóenergia-termelés arányának növekedése miatt egyre komolyabb kihívás. A kiterjedt távhőrendszerek és a villamosenergia-rendszer energetikai összekapcsolása a jelentős rugalmasságú és hőtároló kapacitású távhőhálózatok révén segíthet az áramhálózatok szabályozásában is.
• A különlegesen szigetelt, 1000 mm átmérőjű távvezetékpár az engedélyezéstől függően akár közvetlenül a Duna nyomvonala mellett is haladhatna, így nem járna érdemi bontással, kisajátítással. A földbe fektethető vezeték köré helyben honos növényzet telepíthető.
• A fővárosi távhőrendszer stabil piacot jelent a projekt számára, a FŐTÁV ügyfélköre dinamikusan bővül, az elmúlt öt évben mintegy 100 MW igényű új fogyasztó csatlakozott a szolgáltatáshoz. A rendszer téli csúcsigénye mintegy 1000 MW, a nyári használatimelegvíz-hőigény is jelentős, 100 MW körül alakul.
• A távhő-tranzitvezeték nyomvonala mintegy 125 km lenne, érintve Dunaújvárost, Százhalombattát, Érdet. Ezekben a városokban jelenleg is üzemel távhőszolgáltatás, és van ipari hőigény is. Az új vezetékből tehát juthatna hő ezekbe a rendszerekbe is, ami segítheti a beruházás gyorsabb megtérülését. A vezetékpárra felfűzhetők ipari parkok, melegházak is, tovább javítva a projekt energetikai hatékonyságát és gazdaságosságát.
• A beruházással jelentős mennyiségű földgázimport váltható ki, csökkentve Magyarország importenergia-függőségét.
• A kormány által sikeresen megszerzett EU-s források esetleges bevonásával az európai unió klímapolitikai, környezetvédelmi és energiafüggetlenséget célzó törekvései teljesülnek.

A vizsgálat lezárulása az év negyedik negyedében várható, eredményeiről a Budapesti Közművek tájékoztatja majd a nyilvánosságot.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Képek: BKM/FŐTÁV

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A BME kutatói segítenek kideríteni, hogyan lehetne Budapestre vinni a paksi hőt appeared first on Műszaki Magazin.

Miért van szüksége egy felsőoktatási intézménynek humanoid robotra? Akkor sem állnánk messze a valóságtól, ha azt felelnénk: egy technológiai fókuszú egyetem ma már nem engedheti meg magának, hogy robottalanul sínylődjön, de azért ennél komolyabb válaszok is léteznek.

„Érkeztek már felkérések robotos kutatásokra, ezért, ha versenyképesek akarunk lenni, kell egy ilyen”

– mutat az állványán pihenő szerkezetre Forstner Bertalan egyetemi docens, az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető-helyettese.

Április végén érkezett Kínából, nem drágább, mint egy középkategóriás új autó, és hivatalosan úgy hívják: Unitree G1 Edu3. A kutatók érezték, hogy egy emberszerű gépnek kijár egy ennél barátságosabb név, így lett belőle AUT-o-Máté. A tanszéken persze eddig is volt már többféle robot – a pingpongozó talán a legismertebb közülük –, hozzájuk képest egy humanoid azért jó, mert sok interfész (mondjuk, az ajtókilincs) úgy van méretezve, hogy emberi alkattal lehessen könnyen használni.

Azt, hogy a kezein lévő három-három ujjával elboldogul­­jon, többek között Lidar-szenzor és sztereókamera teszi lehetővé. Van benne továbbá egy zárt számítógép az alacsonyabb szintű műveletekre és egy nyílt, 100 TOPS teljesítményű, amely már egy nagy nyelvi modellt is futtat – így tud Máté beleszólni akár egy konferencia panelbeszélgetésébe (lásd ezt videót). Több mint 2 óráig tud működni egy töltéssel, és az akkuja nagyjából 75 perc alatt feltölthető.

A magyarországi importőr segített a kezdeti betanításában, azóta az intenzív ismerkedés fázisában van az oktatókkal.

„Az mindenesetre szerencse, hogy az AUT egyszerre szoftveres, mechatronikus és villanyos tanszék”

– jegyzi meg Forstner Bertalan.

A szoftvert egyébként rendszeresen frissíti a gyártó, így Máté mozgása a későbbiekben még tovább is javulhat. Pedig már most remekül mozog.A Villamosmérnöki és Informatikai Karon remélik, hogy Máté sokféle tárgy oktatásában használható lesz. Az AUT-os specializációkon, az új mesterséges intelligencia mesterszakon biztosan találkozhatnak majd vele a hallgatók. Az eddigi legemlékezetesebb fellépése a BME szegedi pályaorientációs eseményén volt, ahol a helyi középiskolásokat győzködte arról: bátran jelentkezzenek a Műegyetemre.

https://www.youtube.com/shorts/vZpfSB3pxXk

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Munkába állt Máté, a BME humanoid robotja appeared first on Műszaki Magazin.

Június elején az Európai Parlamentben uniós vezetők és ipari, valamint akadémiai szereplők aláírták a megállapodást az AI.grids nevű kezdeményezés elindításáról, amelynek célja az első páneurópai, villamosenergia-hálózatokra fejlesztett mesterségesintelligencia-alapmodell létrehozása. A BME alapító partnerként vesz részt a projektben.

Az AI.grids küldetése, hogy az európai energiaszektor digitalizációs és MI-stratégiáit működő megoldásokká alakítsa olyan területeken, mint a hálózatüzemeltetési döntéstámogatás, az állapotbecslés és rendszerirányítás, a feszültségszabályozás és szűkületkezelés, valamint a hálózatfejlesztés és befogadóképesség-elemzések. Azért tekinthető valóban stratégiai jelentőségű kezdeményezésnek, mert nem elszigetelt kutatási projektként határozza meg magát, hanem az európai energiaszektor digitalizációs és mesterségesintelligencia-irányának gyakorlati megvalósítójaként.

Az ambíció világos: felépíteni az első páneurópai, villamosenergia-hálózatokra szabott MI-alapmodellt, amely nagyméretű, sokféle hálózati adaton tanul meg általános reprezentációkat, majd ezekre több különböző üzemeltetési és tervezési feladat finomhangolható. Ez azért fontos, mert az európai villamosenergia-rendszer gyorsan változik: nő a megújulók részaránya, sűrűsödnek a határokon átnyúló együttműködések, szűkülnek az üzemviteli tartalékok, és közben a rendszerirányítóknak egyre nagyobb, heterogénebb adatmennyiséggel kell dolgozniuk. A jelenlegi, feladatspecifikus és széttagolt MI-eszköztár ezekre a kihívásokra csak részben ad választ.

A BME és a VIK szerepe

A BME mindebben alapító tagként, kutatóintézeti szerepkörben, „key player” státuszban vesz részt, képviselője Vokony István, a Villamos Energetika Tanszék (VET) vezetője (jobbra). A tanszék nemzetközi aktivitását jelzi, hogy májusban képviseltette magát az IEEE Transmission & Distribution Conference and Exposition rendezvényen, és a német TSO-k – TenneT, Amprion, 50Hertz – szakembereit is fogadta egy szakmai együttműködés keretében. Évtizedes uniós kutatási tapasztalata van, munkatársai több nemzetközi szakmai szervezetekben töltenek be vezető pozíciót. Ez azért lényeges, mert itt éppen az ilyen, erős műszaki hátteret és nemzetközi kapcsolatrendszert felmutatni tudó műhelyek tudnak valódi értéket adni. Ha az AI.grids valóban az európai hálózatüzemeltetés jövőbeli közös MI-eszköztára egyik alapkövének bizonyul, akkor a BME és a VET részvétele révén a magyar kutatói tudás is ott lesz ennek az új európai energiatechnológiai korszaknak a formálói között.

A kezdeményezés most átlépett a workshopok, munkacsoporti viták és jogi tervezetek világából a tényleges végrehajtás szakaszába. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energia- és lakásügyi biztosa is aláírta a dokumentumot, amely szerint az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága intézményi megfigyelőként közreműködik a projektben. A stratégiai irány így nemzeti és iparági részérdekeken túl, közös szabályok mentén formálódhat.

Az AI.grids célja nem egy zárt, beszállítófüggő termék létrehozása, hanem olyan európai infrastruktúra és tudásvagyon kialakítása, amelyre későbbi fejlesztések, iparági pilotok és új közös projektek is épülhetnek. A megállapodás lehetővé teszi a szűkített adathozzáférést, a korlátozott workspace-eket, a federált tanítást és a compute-to-data megoldásokat, de az eredményekre, ahol lehetséges, nyílt, szabványos licenceket ír elő.

Ez egyszerre szolgálja a nyitottságot és az európai adatszuverenitást.

Ennek megfelelően a jogi keret a GDPR-ra, az adatok korlátozott kezelésére és a későbbi szabályozási megfelelésre épül. Bár az AI.grids maga nem jogszabály, a működési logikája jól illeszkedik az EU AI Act azon alapelvéhez, hogy a magas kockázatú vagy kritikus környezetben alkalmazott MI-rendszerek esetében a biztonság, a dokumentáltság, az átláthatóság és az emberi felügyelet nem opcionális, hanem beépített követelmény. Éppen ezért a jelentősége túlmutat a technológián: azt mutatja meg, hogyan lehet az európai energiaszektorban egyszerre versenyképes, nyitott és szabályozás-kompatibilis MI-fejlesztést szervezni.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kulcsszereplő lesz a BME az európai villamosenergia-rendszer megújításában appeared first on Műszaki Magazin.

A június 10-én tartott jubileumi ünnepségen részt vett és köszöntőt mondott Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár is.

Zipernowsky Károly Innovációs Díjban részesült az M1-M7 autópályaszakaszon  kialakított Közlekedést támogató intelligens infrastruktúrarendszer és a BridgeAID hídmonitorozó rendszer.

Az id. Szily Kálmánról elnevezett Publikációs Díjban két publikáció részesült, közülük az egyik tanulmány 3D nyomtatott, szálerõsített, energiaelnyelõ kompozitok fejlesztéséhez kapcsolódik, a másik pedig a kvantumkémiai számítási terület kiemelkedõ munkája, amely számítási modelleket hasonlít össze a töltésátvitel elemzésére.

A Pro Progressio alapítvány 1996 tavaszán jött létre a Műegyetem stratégiai céljainak segítésére, illetve arra, hogy összekötő kapocs legyen az intézmény és a gazdasági élet szereplői között. Fő céljaként a tehetséggondozást és az innovációs tevékenység ösztönzését határozta meg, a hallgatók és oktatók számára meghirdetett ösztöndíjakkal, pályázatokkal. Az elmúlt 30 évben több mint 12 ezer hallgatónak és kutatónak biztosított ösztöndíjat, eközben 300-nál is több cégtől kapott támogatást. Az alapítvány az értékmegőrzést is segíti, kulturális rendezvények szervezésével és a BME történetét bemutató kiadványok megjelentetésével.

Köszöntőjében Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár kiemelte, hogy 30 évvel ezelőtt a Pro Progressio alapítói hittek abban, hogy Magyarország jövője a tudásban és az innovációban rejlik. Ma, egy új korszak kezdetén, ugyanez a hit vezérli a magyar innovációpolitikát is.. Az államtitkár szerint az ünnepség kivételes lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar innovációs ökoszisztémát meghatározó vállalati támogatók, kutatók és döntéshozók találkozhassanak, a kormány innovációs politikája pedig „pontosan ezekre a közösségekre kíván építeni”.

Az alapítvány eredményeiről Pakucs János, a kuratórium elnöke adott összefoglalót, az egyetem és az alapítvány kapcsolatár Charaf Hassan rektor méltatta.

A Zipernowsky Károly Innovációs Díjban részesült BridgeAid projekt kutatói egy hídszerkezetre telepített, mesterséges intelligenciával támogatott Bridge Weigh-in-Motion (B‑WIM) szolgáltatást fejlesztettek, amely valós forgalmi sebességnél, a híd szerkezetén mért válaszjelek alapján becsüli meg a járművek tengelyterheit és össztömegét, folyamatosan, 0–24 órában. A kiértékelést egy saját fejlesztésű mesterséges intelligencia alapú algoritmus végzi, amely képes a szerkezeti válaszok és a járműparaméterek közötti összefüggések tanulására és pontosítására. A megoldás célja, hogy a mind a közútkezelők és a hídüzemeltetők is, megbízható, döntéstámogató forgalmi terhelési adatot kapjanak forgalomlassítás, terelés, pályabontás vagy útlezárás nélkül.

A B‑WIM szolgáltatás technológiai érettsége jelenleg TRL‑7: a működő prototípus valós üzemi környezetben került validálásra a Magyarország és Szlovákia határán levő komáromi Monostori Duna‑hídon.

A szintén elismerésben részesült Közlekedést támogató infrastruktúrarendszer projekt eredményeként az M1–M7 autópályák budaörsi közös bevezető szakaszán olyan közlekedést támogató intelligens infrastruktúra rendszer jött létre, amely valós időben képes a forgalmi környezet nagy pontosságú digitális ikermodelljének előállítására.

A rendszer öt, autópálya-portálokra telepített szenzorszigetre épül, amelyek együttesen mintegy 1500 méteres útszakaszt fednek le. A szenzorszigetek multimodális érzékelőkből — LiDAR-okból, kamerákból, radarokból és hőkamerákból — állnak, ezáltal különböző fény-, időjárási és forgalmi körülmények között is robusztus adatgyűjtést biztosítanak. Az érzékelők nyers adatait központi szerver dolgozza fel. A feldolgozási lánc fő lépései az objektumdetektálás, az osztályozás, a szenzoradatok fúziója, az objektumok nyomon követése, majd a dinamikus forgalmi modell kiegészítése georeferált HD térképi információkkal. Ennek eredményeként létrejön a közlekedési környezet valós idejű digitális iker modellje, amely tartalmazza a statikus környezeti elemeket, az úthálózat geometriai és topológiai jellemzőit, valamint a forgalomban részt vevő objektumok pillanatnyi pozícióját, orientációját és méreteit. A rendszer becsült technológiai érettségi szintje TRL 7, mivel működő prototípusként, valós közlekedési környezetben, közforgalmú autópálya-szakaszon került demonstrálásra.

A Pro Progressio alapítvány jubileumi ünnepségéről készült összefoglaló elérhető ITT!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átadták a ProProgressio díjakat a BME-n appeared first on Műszaki Magazin.

Újabb egyetemi együttműködési projektben vesz részt a Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata, amely a BME-vel összefogva indított beszerzési kiválóság programot (procurement excellence program) az intézmény Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán.

A tantárgyak többsége magyar és angol nyelven is elérhető. A szükséges kreditek tetszőleges számú szemeszter alatt teljesíthetők, azonban a tárgyakat egy adott képzés keretében kell elvégezni. A kurzus célja, hogy naprakész, gyakorlati tudáshoz jussanak a hallgatók a beszerzés kapcsán, amit a munkába állást követően azonnal tudnak hasznosítani.

A Schneider Electric elkötelezett a hazai szakember-képzés támogatása iránt, ennek jegyében több magyarországi egyetemmel is együttműködik a vállalat és a BME-vel már eddig is számos műszaki projekt valósult meg.

A program különlegességét az is adja, hogy a Schneider Electric nem csupán lektori és előadói szerepet vállalt a kurzusokon, hanem két teljes tantárgyat maga alkotott meg és tart a program keretében. Ez a fajta vállalati szerepvállalás, amikor egy multinacionális cég nemcsak tartalmakat ad, hanem önálló kurzusokat épít fel és oktat egy akkreditált egyetemi program részeként rendkívül ritka, különösen Magyarországon. A Schneider Electric szakértői így nemcsak előadóként, hanem a tananyag tervezőjeként és gondozójaként is jelen vannak a képzésben, ami a vállalati tudás és az akadémiai környezet szokatlanul mély integrációját teszi lehetővé.

„Nagyon örülünk annak, hogy részesei lehetünk a BME-n a stratégiai beszerzés kurzus elindításának. A tapasztalataink azt mutatják, hogy az egyetemi képzésből kikerülő, frissen végzett hallgatóknak nem feltétlenül van lehetőségük megszerezni azt a gyakorlati tudást, amire a piacon szükség lenne. Az idén tavasszal elindított program révén olyan naprakész ismeretek birtokába juthatnak, amivel megállhatják a helyüket az üzleti életben, például a mi, Budapesten működő regionális beszerzési központunkban, a Budapest GSC Hub-ban” – mondta el Gurcsó Péter, a Budapest GSC Hub regionális beszerzési igazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Beszerzési Kiválóság Program a BME-n a Schneider Electric közreműködésével appeared first on Műszaki Magazin.

Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala (USPTO) is megadta a szabadalmi oltalmat annak a járműirányítási technológiának, amelyet a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének kutatói fejlesztettek ki. Az innováció különlegessége, hogy a járművet a tapadási határon túl, megcsúszás közben is képes kontrolláltan irányítani, ezzel jelentősen csökkentve a kisodródásos balesetek kockázatát.

A fejlesztés már korábban egységes európai szabadalmi oltalmat kapott, az amerikai szabadalom megszerzése pedig újabb jelentős mérföldkő a technológia nemzetközi elismerésében. Az USPTO döntése egyben azt is jelzi, hogy a magyar kutatók megoldása globális szinten is újszerű és iparilag releváns.

A BME Automated Drive Lab keretében működő Járműdinamika és Szabályzás kutatócsoport fejlesztése új megközelítést alkalmaz a járműbiztonság területén. Míg a hagyományos menetstabilizáló rendszerek – például az ESP – elsődleges célja a tapadás visszaállítása, addig ez az új technológia a megcsúszás állapotában is fenntartja a jármű irányíthatóságát. A rendszer szükség esetén átveszi az irányítást a vezetőtől, és csúszás közben, akár kontrollált driftmanőver alkalmazásával vezeti biztonságos pályára a járművet.

„A közúti balesetek jelentős része abból fakad, hogy kritikus helyzetben a vezető már nem képes kontrollálni a jármű mozgását. A célunk az volt, hogy a fizikai határok közelében vagy akár azon túl is fenntartható maradjon az irányíthatóság”

– mondta Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője. Hozzátette:

„Az amerikai szabadalom nemcsak a fejlesztés tudományos értékét igazolja vissza, hanem azt is, hogy Magyarországon világszínvonalú, ipari jelentőségű járműipari kutatás zajlik.”

Az automatizált és önvezető rendszerek biztonságának egyik kulcskérdése, hogy miként kezelik a szélsőséges, tapadásvesztéssel járó forgalmi helyzeteket. A fejlesztés ezért nemcsak a közlekedésbiztonság javításához járulhat hozzá, új lehetőségeket nyithat a következő generációs járműszabályozási rendszerek fejlesztésében is.

A BME Gépjárműtechnológia Tanszéke az elmúlt években számos nemzetközileg is jegyzett kutatási és ipari együttműködésben vett részt az automatizált járművek, a járműdinamika, a funkcionális biztonság és a jövő mobilitási rendszerei területén. A mostani amerikai szabadalom újabb példája annak, hogy a magyar mérnöki és tudományos tudás nemzetközi szinten is versenyképes innovációk létrehozására képes.

A fejlesztéshez tartozó videó megtekinthető itt:
https://www.bme.hu/hirek/260526/bme-kjk-jarmutechnologia-fejlesztes-usa-szabadalom

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Amerikai szabadalmat kapott a BME járműbiztonsági áttörése appeared first on Műszaki Magazin.

„Nem sok olyan úttörő technológia létezik, amelyben egy magyar kutatócsoport a legjobb kettő közé tartozik az egész világon, de a biológiailag lebontható elektronika éppen ilyen. Egyetlen skót startup tart ott, ahol, mint mi, de ők vízben oldhatóvá teszik az áramköri hordozókat, mi pedig komposztálhatóvá”

– mondja a bme.hu-nak Géczy Attila, a Fenntartható Elektronika kutatócsoport vezetője, miközben körbevezet a BME Elektronikai Technológia Tanszékének laborjában.

A csapat eredményeit nemzetközi szinten is elismerik: két párhuzamos fejlesztési projektjük fut a Horizon Pathfinder (Desire4EU) és az M-ERA (Beatrice) uniós pályázati rendszerekben, és az első év után az előbbi projektben 5 különböző innovációt ismert el az Európai Unió.

Hogy ez mekkora dolog, azt jól érzékelteti a tény: a BME-nek összesen 21 ilyen elismert innovációja van uniós projektekben az Európai Innovációs Tanács Innovációs Radar platformján.

Könnyen belátható, miért jó ötlet lebontható elektronikai hordozókat és anyagokat fejleszteni. Annyi nyomtatott áramkört használó szerkezetet vásárolunk, majd dobunk ki, hogy lassan belefulladunk az elektronikai szemétbe. Ezek a jórészt műanyagból készült komponensek ráadásul veszélyes anyagokat is tartalmaznak. Az ilyen hulladékok újrahasznosítására nemigen van ma bejáratott folyamat, illetve technológia, úgyhogy marad az elégetés.

A műegyetemi kutatók és egy győri vállalat újításaival viszont olyat lehet gyártani, aminek a nagyon nagy hányada újrafelhasználható vagy lebontható – egy egyszerűbb áramkörnek akár 90, a bonyolultabb alkatrészeknek, például vezérlőpaneleknek a 70-90 százaléka.

„Az ipari körülmények között végzett komposztálás során szerves anyagú törmelék lesz belőlük, abból már csak egyszerűen ki kell válogatni a fém alkotóelemeket, alkatrészeket”

– magyarázza Illés Balázs, az Elektronikai Technológia Tanszék vezetője.

Vajon miféle anyagok lehetnek, amelyek megfelelő eljárással kezelve így viselkednek, de alkalmasak rá, hogy beépítsék a legkülönfélébb gépekbe? Egyrészt lebontható műanyagok, csakhogy ezek önmagukban nem lennének megfelelők. Szükség van még például egy égésgátlóra, amely a kukoricából vagy más növényi forrásból kinyerhető, a jármű- és bútoriparban, illetve a csomagolási technológiákban is használt politejsav (PLA). A szerkezeterősítésre pedig a lenvászon lett a megoldás.

Joggal vetődhet fel bárkiben, hogy mindebből lehet-e ugyanolyan tartós dolgokat előállítani, mint a hagyományos műanyagokból. Nos, valószínűleg nem lehet, de a koncepció egyik fontos eleme éppen az a felismerés, hogy egyáltalán nem is kell. Az új technológia a nagy tömegben fogyó, gyorsan elavuló kommersz elektronikát lenne hivatott kiszolgálni, hiszen azzal senki sem számol, hogy átlagos árú háztartási eszközök évtizedek múlva még használatban lesznek.

„Atomerőművek vezérlőibe, orvosi elektronikákba természetesen ezután sem ilyet fognak beépíteni, de eleinte még BMW-kbe sem. Ami jellemzően 5-10 év élettartamú, ott számítunk az anyag bevezetésére”

– jegyzi meg Géczy Attila.

Ez olyannyira életképes elképzelés, hogy máris van érdeklődés a több mint 15 éves alapkutatás nyomán elért eredmények iránt. A pályázatban az Arduino nevű olasz vállalat lett a projekt partnere (a fejlesztő konzorciumnak tagja még többek között a győri Meshining Kft. és a Grenoble-i Egyetem), de más cégek is látnak fantáziát az innovációban, és nem is csak Európából. Különösen vonzó, hogy a gyártáshoz nem kellenek új gépsorok, a folyamat pedig bizonyos pontokon olcsóbb és környezetbarátabb is lehet a mostaninál.

„Az, hogy a kiadások összemérhetők az áramkörgyártás jelenlegi költségeivel, az egyik nagy előnyünk a hasonló újításokon dolgozó versenytársakhoz képest”

– jelenti ki Illés Balázs.

A fejlesztés nemrég magasabb technológiai készültségi szintre lépett, most készítik elő több szabadalom bejegyeztetését, és napirenden van a piaci bevezetés stratégiájának kidolgozása.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Komposztálható elektronikai hordozót fejlesztettek a BME kutatói appeared first on Műszaki Magazin.

Komoly befektető lépett be a BME egyik legígéretesebb spin-off cégébe, melynek innovatív vetített kijelzője így a fejlesztés fontos szakaszában kap jelentős támogatást. Az aHead Photonics Kft. fejlesztőinek 90 százaléka a BME-n végzett, doktorált vagy tanít, és a cég az egyetem hallgatói közül is jó néhány gyakornokot alkalmaz.

Mint korábban beszámoltunk róla, a nyitó képen is látható innováció a head-up display (HUD) néven ismert eszközök több eddigi hibáját kiküszöböli, így nagy karrier várhat rá az információk szélvédőre vetítését régóta fontos fejlesztési iránynak tekintő nemzetközi autóiparban.

„A befektető a kimondottan járműipari befektetésekre specializálódott Innova-1 Járműipari Magántőkealap. Az összeg nem nyilvános, de annyit mondhatok, hogy a támogatással a csapatunk mostantól két évig nyugodtan tud dolgozni a szakmai kihívások megoldásán”

– mondta a bme.hu-nak Koppa Pál, a projekt vezető kutatója, a Természettudományi Kar Atomfizika Tanszékének vezetője, egyetemi tanár.

Ha valakiben felvetődne a kérdés, miszerint „hogy jön a kijelzőfejlesztés az atomfizikához?”: az egyik legnagyobb magyar kísérleti fizikus, Bay Zoltán által 1938-ban alapított tanszék atomfizikával – az atomok tulajdonságaival és a fénnyel való kölcsönhatásával – foglalkozott. A tanszék neve és a tevékenységének fókusza is megmaradt: ma optikával és anyagtudománnyal foglalkozik, melyek a modern alkalmazott fizika fontos irányai.

Az aHead Photonics alapítóinak ötletei közül kettőt már nemzetközi szabadalom véd, és valószínű, hogy ezekhez továbbiak is csatlakoznak majd. Az egyik a HUD-ok egyik közkeletű tökéletlensége, a szellemképesség megszüntetése az ún. Brewster-effektus segítségével (a polarizált napszemüvegek is ezt a jelenséget használják ki, csak másképp – éppen ezért az is előfordul, hogy ilyet viselve egy hagyományos vetített kijelző képe elhalványul).

A másik találmány azt akadályozza meg, hogy a nap- vagy más környezeti fényt a vezető szemébe tükrözze a szélvédő alá elhelyezett, üvegből készült vetítőfelület – mégpedig egy különleges, apró lamellákkal operáló megoldás segítségével (lásd az alábbi fotót). Az innovációk segítségével a látómező mérete jelentősen növelhető a hasonló rendszerekhez képest, és a kiterjesztett valóság alkalmazásával több információ jeleníthető meg.

A két, egyaránt a BME által birtokolt szabadalom nagy előnye, hogy várhatóan nem drágítja meg a rendszert az ismert technológiákhoz képest. Ez persze csak akkor vehető majd biztosra, amikor a sorozatgyártás szakaszába kerül a termék. Egyelőre a TRL5-ös szinten van, ez a laboratóriumi környezetben igazolható működőképességet jelenti. TLR6-os lesz, ha az autóba építés paramétereit is teljesíti, beleértve a méretet, a fényerőt, a hőmérsékleti tűrést stb.

Koppa Pál úgy becsüli, hogy az autóba épített prototípus 2027 nyarára valósulhat meg, a gyártás beindítása pedig onnantól még pár év.

Ebben nagy segítség lehet az ágazati kapcsolatrendszer, ezért a csapat egy ideje együtt dolgozik a lézeres megmunkálással foglalkozó Indupro Kft.-vel és aktívan együttműködik a visszapillantó tükröket és elektronikus képalkotó rendszereket gyártó SMR Automotive-val is. Az üzleti modell azzal számol, hogy az új kijelző piaci értékesítéséhez is autóipari beszállítókkal fognak közösen fellépni, amelyek a hatékony tömeggyártás és az ipari kapcsolatrendszer révén több jelentős autógyártónak tudják szállítani az innovatív terméket.

Ez nem azt jelenti, hogy az autógyártókat hidegen hagyná egy ilyen fejlesztés, sőt, a HUD-technológia kimondottan kompetitív területnek számít még a járműiparon belül is. A BMW például élénken érdeklődik az aHead Photonics újításai iránt, nem utolsósorban azért, mert többek között éppen azokon a problémákon dolgoznak a mérnökei, amelyeket az említett szabadalmak megoldanak.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Autóipari befektetőtől kapott finanszírozást a BME egyik legígéretesebb spinoff-cége appeared first on Műszaki Magazin.

Az idei verseny újdonsága, hogy az ügyességi pályán egy „kalóz” robot akcióit is meg kell akadályozniuk.

A 3 millió Ft összdíjazású RobonAUT 2026 elnevezésű versenyen a 3 fős hallgatói csapatok saját építésű, önműködő robotautóinak emberi beavatkozás nélkül kell végigmenniük egy gyorsasági és egy akadálypályán.

A nézők az autókra szerelt kamera segítségével a kivetítőn és az interneten is valós időben tudják követni az eseményeket. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése és a kapcsolatteremtés lehetőségének biztosítása a vállalati szektor képviselőivel.

A versenyen való sikeres részvétel komoly mérnöki ismereteket igényel. A feladat teljesítéséhez el kell mélyedni a mikrokontrollerek világában, az irányítástechnika, az elektronikus áramkörök, valamint a programozás rejtelmeiben. A rendkívül látványos, játékos, ugyanakkor nagy szaktudást igénylő versenyen való eredményes szereplés kitűnő ajánlólevél a jövő intelligens autóinak fejlesztéseivel foglalkozó vállalatokhoz történő belépésre.

Az év első intelligens miniautó-versenye kiváló családi program is egyben, hisz alkalmat teremt a műszaki és a természettudományos szakmák népszerűsítésére.  Ha egy ilyen megmérettetésről egy kisiskolás hazamegy, arról fog ábrándozni, milyen robotot építsen magának – hangsúlyozza Tevesz Gábor, a verseny egyik fővédnöke.

További részletek: robonaut.aut.bme.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő mérnökei csapnak össze a 2026. február 14-i RobonAUT versenyen appeared first on Műszaki Magazin.

Új fejezet nyílik a hazai akkumulátoriparhoz kapcsolódó felsőoktatási képzések és kutatások területén: a Magyar Akkumulátor Szövetség szakmai és szervezői támogatásával a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a világ egyik vezető felsőoktatási intézménye, a dél-koreai Yonsei Egyetem stratégiai megállapodást írt alá. A partnerség célja, hogy nemzetközi szintű akkumulátortechnológiai képzési és kutatási bázis jöjjön létre Magyarországon, megerősítve a hazai mérnökképzés, az ipari innováció és a tudásalapú gazdaság szerepét.

December 5-én megállapodás írt alá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a dél-koreai Yonsei Egyetemmel. Jelen együttműködés létrejöttében a Magyar Akkumulátor Szövetség kulcsszerepet játszott, a szakmai szervezet koordinációs és szervező munkája nagyban hozzájárult, hogy a BME és a Yonsei Egyetem között olyan stratégiai partnerség alakuljon ki, amely mindkét ország számára új oktatási és kutatási lehetőségeket nyit meg. A most rögzített együttműködés a hazai mérnökképzés megerősítését szolgálja, és számos területen segíti a tudásmegosztást. A Yonsei Egyetem a világ egyik legrangosabb felsőoktatási intézménye, a QS legfrissebb rangsorában az 50. helyen áll, emellett negyedik éve listavezető Ázsia magánegyetemei között.

A két egyetem közötti kapcsolat Prof. Young June Shin (Yonsei University, Department of Electrical and Electronic Engineering) és Dr. Tamus Zoltán Ádám (BME-VIK, Villamos Energetika Tanszék) közös részvételű IAEA Coordinated Research Projectjével projektjével indult 2012-ben. Ezt közösen elnyert pályázatok és kölcsönös látogatások követték, majd 2016-ban a két egyetem között sor került MoU aláírására. A megállapodást Dr Hassan Charaf, a BME rektora, Dr. Kaderják Péter, a BME Zero Karbon Igazgatója, Dr. Lee, Wonyong, a Yonsei Egyetem elnökhelyettese és Dr. Lee, Chungyong a mérnöki kar dékánja írta alá. Jelen egyezség értelmében az BME és a Yonsei Egyetem együttesen dolgozik egy kettős diplomát adó villamosmérnöki szak elindításán, és egy közös Battery Engineering mesterszak fejlesztésén. Emellett a felek szorosabban együttműködnek az alkalmazott kutatások és az új ipari innovációk kidolgozása területén, valamint a nemzetközi tudományos jelenlét együttes erősítésén.

A Szövetség egyik stratégiai célja, hogy a gyorsan fejlődő hazai akkumulátoripar mögött olyan modern, magas színvonalú képzési rendszer létrejött is támogassa a tudományos szféra és az ipar összekapcsolásával, amely valódi versenyelőnyt teremt a magyar mérnökök és kutatók számára.

A felek a kutatás és az innováció területén nemcsak projektekben dolgoznak majd együtt, hanem vállalták azt is, hogy az elért tudományos eredményeket közösen hasznosítják. Ezek a publikációk rangos nemzetközi kiadványokban, magasan jegyzett tudományos folyóiratokban, valamint szabadalmakban vagy más kutatási eredmények formájában jelenhetnek meg, tovább erősítve a magyar és a koreai intézmények elismertségét.

A most aláírt keretmegállapodás és a hozzá tartozó memorandum tíz évre szól, és stabil, hosszú távú alapot teremt a két egyetem között, valamint lehetőséget ad a magyar hallgatóknak és kutatóknak a nemzetközi szintű fejlődésre.

A Magyar Akkumulátor Szövetség továbbra is azért dolgozik, hogy Magyarország ne csupán gyártóközpont legyen, hanem a régió egyik meghatározó tudás- és innovációs központjává váljon az akkumulátoriparban, illetve hidat képezzen az iparág és a társadalom között. A most megkötött megállapodások közvetlenül támogatják a szektor hosszú távú fejlődését, és hozzájárulnak a hazai munkaerőpiac szakmai felkészültségének megerősítéséhez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hiánypótló akkumulátoripari képzés indul a felsőoktatásban appeared first on Műszaki Magazin.

A BME Gépjárműtechnológia Tanszék Járműdinamika és Szabályzás kutatócsoportja olyan technológiát fejlesztett ki, amely a járművet annak megcsúszásakor is képes kontrolláltan irányítani. Az új fejlesztés jelentősége, hogy a jövőben a tapadási határon túl, tehát a megcsúszást követően is irányítható marad a jármű, ezzel elkerülhető a kisodródásos balesetek jelentős része. A találmányra idén nyáron már egységes európai szabadalom született, és hamarosan az Egyesült Államokban is sor kerül a bejegyzésre.

A magyar szakemberek által kifejlesztett új rendszer áttörést jelenthet a járműbiztonság területén: megcsúszás esetén átveszi az irányítást a jármű vezetőjétől, és csúszás közben is nagy pontossággal képes irányítani a járművet. Amikor a hagyományos menetstabilizáló rendszer (ESP) már nem képes biztosítani a jármű feletti kontrollt, ez a megoldás drift manőver útján is képes elkerülni a kisodródás miatti ütközést. Az új rendszer tehát nem a tapadás helyreállítását célozza, hanem csúszás közben tartja fenn az irányíthatóságot, ezzel jelentősen megnövelve a rendelkezésre álló útpálya-variációk számát.

„A jégen, havon, vizes vagy akár száraz felületen történő megcsúszás olyan kritikus forgalmi szituációnak számít, amikor egyszerre kulcsfontosságú a jármű teljes fizikai képességeinek kihasználása, valamint a vezető rendkívül gyorsan meghozott helyes döntéssorozata is– magyarázza Dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék tanszékvezető docense. –Egy átlagos sofőr azonban ilyen helyzetben gyakran elveszti uralmát a járműve felett. A tesztek során bebizonyosodott, hogy ez a rendszer képes jóval felülmúlni egy professzionális pilóta vezetési képességeit is.”

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium projekt keretében megvalósult rendszer új dimenziókba emelheti egy jármű mozgási képességeit, általa a járműgyártók képessé válnak a jelenleginél jóval biztonságosabb autókat fejleszteni, amelyek olyan helyzetekben is kontrolláltan közlekednek, ahol eddig elkerülhetetlennek tűntek a balesetek. Az immár EU-s szabadalmi oltalommal rendelkező technológia reményteljes iparági jövő elé nézhet, alkalmazása a hazai ipari kutatás újabb jelentős mérföldköve lehet.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A BME forradalmi fejlesztésével csökkenthetők a kisodródás okozta balesetek appeared first on Műszaki Magazin.

A két szervezet célja, hogy a magyar mérnökképzés és a vállalati technológiai ökoszisztéma között még szorosabb kapcsolat alakuljon ki, ami egyszerre szolgálja az oktatás modernizációját, az ipari innovációt és a jövő szakember-utánpótlásának biztosítását.

A 3 évre szóló együttműködés középpontjában az a közös felismerés áll, hogy a digitális gazdaságban csak azok a hallgatók lesznek valóban versenyképesek, akik nem csupán elméleti ismeretekkel, hanem korszerű vállalati technológiákkal kapcsolatos gyakorlati tudással is rendelkeznek. A keretmegállapodás ennek megfelelően több olyan projektet és fejlesztést foglal magában, amelyek révén a BME hallgatói közvetlen hozzáférést kapnak az SAP vállalati rendszereihez, modern felhőalapú infrastruktúráihoz és az üzleti digitalizáció vezető technológiáihoz. A felek a megállapodással egy közös oktatási és kutatási célokra fókuszáló keretet hoznak létre, amely meghatározza az együttműködés szakmai irányait.

A megállapodás keretében az SAP egy olyan fizikai és virtuális labor létrehozását is támogatja, amely az együttműködés szakmai központjává válik. A laborban a hallgatók valós vállalati környezetben dolgozhatnak az SAP új generációs, felhőalapú vállalatirányítási rendszerével, az SAP S/4HANA rendszerrel, valamint üzleti analitikai megoldásokkal és más modern, AI-képességekkel felruházott SAP-technológiákkal. Ezek a rendszerek a világ vezető vállalatainál is napi szinten működnek, így az egyetemi oktatás új minőséget kap azáltal, hogy a diákok a későbbi munkahelyeiken is használatos gyakorlati tudást sajátíthatnak el. A központ mindeközben találkozási pont lesz oktatók, kutatók, hallgatók és az SAP szakemberei számára, elősegítve a kétirányú tudástranszfert és a közös innovációt.

A tervek szerint az együttműködés keretében a BME csatlakozik majd az SAP nemzetközi University Alliances programjához is, amely világméretű oktatási hálózatként több ezer egyetemet kapcsol össze. Ennek köszönhetően a BME oktatói és hallgatói hozzáférhetnek a teljes SAP-tananyaghoz és képzési portfólióhoz, valós üzleti szimulációkhoz és olyan feladatokhoz, amelyek a digitális vállalatok működését mutatják be. A program részeként a hallgatók SAP-minősítéseket is szerezhetnek, ami jelentős előnyt biztosít számukra a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon.

A jelenleg közel 2000 főt foglalkoztató SAP Hungary kulcsszerepet játszik az anyacég felhő- transzformációjában: a kereskedelmi és támogató funkciók mellett tanácsadó részleggel is kiszolgálja a hazai ügyfeleket, multikulturális budapesti fejlesztési központja, az SAP Labs Hungary pedig globális léptékben is kiemelt lokáció az SAP hálózatában.

„A digitális gazdaságban egyre nagyobb az igény olyan mérnökökre és informatikusokra, akik nemcsak elméleti tudással, hanem valós vállalati tapasztalattal is rendelkeznek. Együttműködésünk a BME-vel éppen ezt szolgálja”

– mondta Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója. Hozzátette:

„Az SAP Hungary jelenléte folyamatosan erősödik: nemcsak a kollégák száma gyarapodik évről évre, hanem egyre összetettebb, hozzáadott értéket teremtő fejlesztéseket is végzünk. Ehhez a növekedéshez tehetséges és nyitott fiatalokra van szükségünk — ebben pedig a BME az egyik legfontosabb partneri kapcsolat és utánpótlási forrás számunkra. Külön üdvözöljük, hogy 2026 szeptemberében gazdaságinformatikus alapképzést indít az egyetem azoknak, akik a technológia és az üzlet világában is otthonosan szeretnének mozogni.”

A partnerség fontos eleme, hogy a tudástranszfer nem egyirányú: az SAP szakértői rendszeresen tartanak majd vendégelőadásokat és kurzusokat az egyetemen, ugyanakkor a BME oktatói is képzéseket nyújtanak az SAP munkatársainak, főként olyan területeken, mint az adatfeldolgozás, a mesterséges intelligencia vagy a modern informatikai módszertanok. Ez a kölcsönös modell ritka és kiemelten értékes pillére a megállapodásnak, amely biztosítja, hogy a vállalati gyakorlat és az akadémiai tudás egyaránt megújuljon és folyamatosan kövesse az iparág gyors változásait.

A felek a következő években több olyan közös projektet is indítanak, amelyek túlmutatnak az oktatáson: közös kutatási kezdeményezések, EU-s oktatási és innovációs pályázatok, valamint a BME tehetséggondozási és karrierprogramjainak támogatása is szerepel a tervek között. A közös kutatási projektje már volt is az egyetemnek és a vállalatnak az ellátási lánc megoldások területén, és a Supply Chain Managament témája továbbra is kiemelt fókuszt kap majd az együttműködésben. A diploma- és TDK-projektekbe bevont vállalati mentorok, a PhD-kutatások támogatása és az egyetemi rendezvények közös szervezése mind hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók valós vállalati problémákon dolgozhassanak, az SAP pedig közvetlen kapcsolatba kerüljön a jövő tehetségeivel. A vállalat olyan meghatározó gyakornoki vagy pályakezdőknek szóló programjai is megnyílnak a BME hallgatói számára, mint az SAP Internship Experience Program (iXp), az SAP Student Training and Rotation, vagy a friss diplomásoknak szóló Next Talent kezdeményezés.

„A BME számára kiemelt jelentőségű, hogy hallgatóink a legkorszerűbb ipari technológiákkal találkozzanak. Az SAP-val közös program nemcsak a tananyag frissítését teszi lehetővé, hanem új gyakorlati lehetőségeket, kutatási projekteket és ipari kapcsolatokat is biztosít. Ez valódi értéket teremt a diákok, az oktatók és a hazai innováció számára”

– fogalmazott Dr. Imre Sándor, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja.

A most aláírt szerződés az SAP részéről hosszú távú elköteleződést jelent a magyar műszaki felsőoktatás mellett, a BME számára pedig olyan partneri jelenlétet biztosít, amely technológiai hátterével és innovációs kapacitásával jelentős értéket teremt az egyetemi közösség számára.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post BME – SAP stratégiai együttműködés appeared first on Műszaki Magazin.

„Minden autóról mindent tudunk” – így foglalta össze a BME és a Magyar Közút által közösen, az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium keretében fejlesztett okosautópálya-szakasz képességeit Szalay Zsolt, az egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője a projektről tartott keddi sajtótájékoztatón. A rendszer hónapok óta működik, a bme.hu-n már beszámoltunk róla itt és itt, most pedig a sajtónak is bemutatták, hogy pontosan mit tud.

Az M1-M7 autópálya 800 méternyi budaörsi szakaszának két oldalán 39 különböző szenzor figyeli a járművek mozgását, az így keletkezett adattömegből pedig egy szuperszámítógép valós időben megalkotja az útszakasz teljes virtuális reprezentációját –  ezt hívják digitális ikernek. 

Charaf Hassan, a BME rektora azzal nyitotta meg az eseményt, hogy a fejlesztés is mutatja, a Műegyetem és az ipar nem külön-külön működik, hanem együtt, amellett bizonyítja, hogy Magyarország képes élenjáró technológiák előállítására.

„Nem a polcnak, hanem az iparnak csináljuk ezeket, a fenntartóváltásunk egyik mozgatórugója is az, hogy közeledjünk a gazdasági szereplőkhöz”

– tette hozzá.

„Az útépítés már nemcsak aszfaltozás, hanem olyan okoseszközök beépítése is, amelyek megkönnyítik az üzemeltetést. A fantáziánkat szabadjára engedve láthatjuk, milyen óriási lehetőséget vannak ebben a fejlesztésben”

– mondta Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára.

Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója nagy lehetőségnek nevezte, amikor egy infrastruktúra-kezelő csatlakozhat egy ilyen projekthez. „Mint minden mérnök, modellekkel dolgozunk, és most megérkeztünk a modellek mennyországába, ahol a valóság egy az egyben képződik le.”

Megemlítette, hogy a „vision zero”, azaz a halálos balesetek számának 0-ra csökkentése eléréséhez még nincsenek meg az eszközeink, az okos-autópálya azonban fontos lépés lehet ebbe az irányba. A vezérigazgató szerint a magyar fejlesztésű rendszer lesz a 2026 májusában Budapesten rendezendő Transport Research Arena k+f konferencia fénypontja.

Szalay Zsolt röviden ismertette a tanszék főbb kutatási területeit a kooperatív forgalomirányítástól az autonóm járműirányításon át a precíziós helymeghatározásig, jelezve, hogy a budaörsi rendszer is 20-25 ember 5 éves, több kutatócsoportban végzett munkájának az eredménye.

Megindokolta azt is, miért mondhatjuk, hogy a fejlesztés világelső, noha Kína már több mint 1000 kilométer okosutat épített. Három szempontból is egyedülálló: máshol nincs ilyen szenzorozottság, saját fejlesztésű az adatok értelmezését végző detektor, és

Az algoritmusok mindössze 70 milliszekundum alatt futnak le, így biztosítva a valós idejűséget. 

A tanszékvezető videókon is bemutatta, hogyan jelenik meg a digitális iker a számítógép képernyőjén, egy mobiltelefon alkalmazásában vagy akár egy VR-szemüvegen. Ha sikerül finanszírozást szerezni a rendszer bővítésére, létrejöhet egy olyan autópálya, ahol a közlekedők többe láthatnak, mint amit a saját járművük érzékel, sőt a vezetéstámogató eszközökkel nem rendelkező autók is felokosíthatók, biztonságosabbá téve ezzel a közlekedést.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Képek: © BME

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Intelligens közlekedés egy magyar fejlesztés a nemzetközi élvonalban appeared first on Műszaki Magazin.

Újabb, a BME-n készült kisműhold várja a felbocsátást, az utolsó tesztek és beállítások elvégzése után immár az Egyesült Államokban. A Hunity névre keresztelt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság fő szakmai partnerségével szatellitet a legfrissebb információk szerint már integrálták a hordózóeszközre, amely nem más, mint az Elon Musk-féle SpaceX Falcon 9-es rakétája.

A műholdat a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékén működő Mikrohullámú Távérzékelés Laboratórium munkatársai készítették a hallgatókkal és a Műegyetemi Rádió Clubbal együttműködésben, az NMHH finanszírozásában.

A 868 gramm tömegű, körülbelül 5x5x15 centiméteres szerkezeten több újdonság is van. A korábbi diákműholdakhoz képest új technológiai fejlesztésként nyitható napelemszárnyakat és műszerpaneleket kapott, helyet szorítottak rajta nagyfelbontású fedélzeti kamerának, valamint mágneses és motoros helyzetstabilizáló rendszernek.

„Folytatva az MRC100-as műholdnál megkezdett, egyetemek közötti együttműködést, a győri Széchenyi István Egyetem fejlesztőcsapatának négy kísérleti panelje is a fedélzetre került. Sőt, a tavalyi Cansat Hungary középiskolás verseny döntős csapatai összesen hat saját fejlesztésű kísérleti panelt helyezhettek el” – mondta a bme.hu-nak Dudás Levente, a műegyetemi zsebműholdprojektek műszaki vezetője.

A műhold rádióamatőr-sávon fog kommunikálni, az elsődleges földi vezérlő állomás a Műegyetem E épületének tetején található. A start novemberben várható a Transporter 15 küldetés keretében.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Kép: © BME
A 868 gramm tömegű, körülbelül 5x5x15 centiméteres szerkezeten több újdonság is van. A korábbi diákműholdakhoz képest új technológiai fejlesztésként nyitható napelemszárnyakat és műszerpaneleket kapott, helyet szorítottak rajta nagyfelbontású fedélzeti kamerának, valamint mágneses és motoros helyzetstabilizáló rendszernek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Elon Musk rakétája viszi fel a BME új műholdját appeared first on Műszaki Magazin.