Míg a PET-palackok és egyszer használatos zacskók esetében már látható előrehaladás, a legtöbb, összetett anyagból készülő műanyag újrahasznosítása továbbra is megoldatlan. Vannak azonban megoldások a műanyag környezetterhelésének csökkentésére, amelyek már a gyártás során figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat. A BorsodChem gödöllői Innovációs Központja olyan új alapanyagokat és technológiákat fejleszt, amelyekkel csökkenthető a termékek CO₂-lábnyoma, mérsékelhető az anyag és energia-felhasználás, valamint azok választ adhatnak a klímaváltozás és a piac új igényeire.

Bizonyos műanyag-csomagolások – így például a PET-palackok és az egyszerhasználatos zacskók – esetében már jelentős lépések történnek annak érdekében, hogy minél inkább visszaszoruljon a használatuk, illetve növekedjen az újrahasznosításuk mértéke. Ez azonban korántsem jelent megoldást az összes műanyag tekintetében, ugyanis a legtöbb használati tárgyunk többféle anyag keverékéből áll össze, ráadásul sem uniós, sem iparági szinten nincs egyelőre olyan újrahasznosítási eljárás, amely egységesen használt és támogatott lenne. A műanyaggyártásnak ezért nagy felelőssége van abban, hogy megtalálja azokat az új alapanyagokat és technológiákat, amelyekkel csökkenthető bolygónk környezeti terhelése. Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártójának, a BorsodChemnek a gödöllői Innovációs Központjában ezt a szemléletet követve olyan fejlesztési irányvonalakon dolgoznak, amelyek már most lehetőséget kínálnak arra, hogy csökkentsék az előállított termékek CO₂-lábnyomát, illetve segítsék az alkalmazkodást az éghajlatváltozáshoz.

Kevesebb anyag- és energia felhasználással ugyanolyan terméktulajdonságok

Az egyik legsokoldalúbban felhasználható, kitűnő hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkező műanyagot, a poliuretánt (PU) az ágymatracoktól és cipőtalptól az elektronikai eszközök burkolatán át a különböző szigetelésekig, tömítőanyagokig és ragasztókig rendkívül széles körben alkalmazzák. A zöld átállás és a klímaadaptáció olyan új igényeket és követelményeket támasztanak, amelyek ráirányítják a figyelmet arra, hogy a gyártóknak tudatosan az innovatív és fenntartható megoldások alkalmazására kell törekedniük.ó

„Olyan új technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy kevesebb alapanyag felhasználásával biztosítsuk ugyanazokat, vagy akár még előnyösebb termékjellemzőket. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy például az autóülésekben használt PU-habhoz olyan poliuretánt fejlesztünk, amely kisebb sűrűség mellett biztosítja az elvárt stabilitást, kényelmet és tartósságot”

– magyarázta Kruppa László vezérigazgató.

A műanyagok új generációja

A nem megújuló erőforrások – főként a kőolaj – felhasználásának kiváltását szolgálja a biológiai, bio-cirkuláris, illetve cirkuláris anyagok egyre nagyobb arányú alkalmazása a műanyagiparban. Ide tartoznak a mezőgazdasági termékekből, használt sütőolajból, erdészeti maradékból vagy például a műanyag-hulladékból előállított alapanyagok – kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy ezek fenntartható forrásból származzanak. Az ilyen új generációs műanyagok – például a bioalapú izocianátok és a bioalapú termoplasztikus poliuretán – előállításának sokkal kisebb a CO₂-lábnyoma, az előállítási költségek azonban egyelőre még akadályát jelentik a széleskörű elterjedésüknek.

Klímaváltozás generálta új igények

A klímaváltozás már a végfelhasználók oldaláról is új igényeket generál. Olaszország délebbi részein ugyanis a tartósan magas hőmérséklet miatt a matracgyártók már nem tudják eladni a hagyományos memóriahabos ágybetéteteket, ezért számukra olyan új alapanyagot kellett fejleszteni, amely hasonló – de hőmérséklettől független – tulajdonságokkal bír, mint az eredeti memóriahab. Az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet emelkedés az épületek szigetelésére is hatással van – míg korábban inkább a hideg ellen volt szükség erre, addig jelenleg már egyre inkább a házfalak túlzott felmelegedését gátló burkolat iránti igény növekszik. A PU a belsőégésű motoros autókban is a két leggyakrabban alkalmazott műanyag egyike. Az autóipar átalakulása, az elektromosautók terjedése ugyanakkor szintén a szigetelőtechnológiák fokozott alkalmazását hozza magával. Az akkucellák ezekben ugyanis fokozott hőszigetelést igényelnek. Egy-egy ilyen új autómodellben így akár már 7-8 kilogrammal több poliuretán hab is lehet a robbanómotoros társaikhoz képest, ami részben a speciális hang- és hőszigetelés, valamint a nagy teljesítményű akkumulátorok működtetése miatt szükséges.

„Műanyagok nélkül a megszokott kényelmünk és biztonságunk elérhetetlen lenne, de a klímaváltozás okán elengedhetetlen, hogy a fenntarthatósági szempontokat már a termékek tervezésénél is érvényesítsük. Ezzel tudjuk biztosítani, hogy az adott műanyag tárgy az életciklusa végén megfelelő mértékben újrahasznosítható legyen.”

– hangsúlyozta Kruppa László vezérigazgató.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hazai innováció a műanyaggyártásban appeared first on Műszaki Magazin.

Pontosan ezt célozza a BorsodChem és a szegedi eChemicles közös projektje: ipari méretben, magyar fejlesztéssel alakítanák át a CO₂-t vegyipari alapanyaggá, mindezt akár teljesen megújuló energiával. Ha a folyamatfejlesztés sikerrel zárul, a káros CO₂ zöld minősítésű, értékes alapanyagként hasznosulhat.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése kulcskérdés a klímaváltozás megfékezésében, ugyanis a világon mindenhol emelkedik a hőmérséklet és a tengerszint az üvegházhatású gázok miatt. A CCU-technológiák (Carbon Capture & Utilisation), vagyis a levegőbe kerülő szénvegyületeket megkötő és hasznosító eljárások azonban képesek megfogni és hasznosítani a kibocsátott CO₂-t, azért ipari alkalmazásuknak komoly szerepe lehet a jövőben a légköri karbonterhelésének megfékezésében. Szakértői becslések szerint 2050-re az EU-ban az ilyen megoldások akár az összes, technológiai alapú kibocsátáscsökkentés 21%-át adhatják. A McKinsey nemrégiben készült jelentése szerint 2050-re reálisan 4-6 gigatonna CO₂-felhasználás képzelhető el, amely a nehezen dekarbonizálható ágazatokban (pl. a vegyi/petrolkémiai termelés, a légi közlekedés, a tengeri szállítás vagy a cement- és acélipar) 1000 Mrd USD-t meghaladó piacot teremt.

A World Economic Forum által Top Innovátornak választott szegedi eChemicles úttörő szabadalmazott eljárásának lényege, hogy a szén-dioxidból alacsony hőmérsékleten, elektrolízissel szén-monoxid készül – ami egy kulcsfontosságú alapanyag a vegyiparban. A BorsodChem számára ez azért is nagy lehetőség, mert egyik gyártási folyamatában nagy mennyiségű, koncentrált CO₂ keletkezik, amit gazdaságosan leválaszthat, a keletkező szén-monoxidot pedig értékes alapanyagként fel tudja használni a műanyaggyártásban. A két cég most azon dolgozik, hogy az eljárást ipari méretű technológiává bővítsék. Ha sikerül, a BorsodChem lehet az első hazai helyszín, ahol ez a magyar innováció valós környezetben is működni fog – ami egy nagy lépés a fenntartható jövő felé.

„A BorsodChem számára fontos, hogy felelősséget vállaljon a jövő generációiért és a környezet megóvásáért. Vállalatunk célja, hogy a szén-dioxid-kibocsátásunk fokozatos csökkentésével karbonsemleges működést érjünk el hosszabb távon. Ennek érdekében számos technológiai fejlesztést és beruházást megvalósítottunk, de a kibocsátott CO₂, azaz egy üvegházhatású gáz alapanyagként való újrahasznosítása egy új szintet jelentene a körforgásos gazdálkodásban. Büszkék vagyunk ezért arra, hogy – Magyarországon elsőként – hozzájárulhatunk a fejlesztés egyik legbonyolultabb szakaszához, amikor az eljárás üzemi méretben és környezetben való alkalmazhatóságát kikísérletezzük”

– mondta el Kruppa László, a BorsodChem vezérigazgatója.

Janáky Csaba, a fejlesztő cég alapító-társtulajdonosa elmondta:

„A szén-dioxid tárolási és hasznosítási technológiák fejlesztése és elterjedése szempontjából az ipari cégek szerepe kulcsfontosságú. A BorsodChemmel való együttműködés fontos mérföldkő az eChemicles számára, hiszen a magyarországi referencia tovább erősítheti a technológia nemzetközi alkalmazását is. Ebben a szakaszban a vegyipari vállalat szakirányú tapasztalatai és széleskörű, mély szaktudással rendelkező csapata kiemelten hasznosak számunkra.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar áttörés születhet a körforgásos gazdaságban appeared first on Műszaki Magazin.

A BorsodChem, követve a Fenntarthatósági Stratégiájában foglalt Körkörösség fókuszterület Fenntartható, prémium termékportfólió kialakítására irányuló célkitűzését, folytatja a bio alapanyagokból készülő termékei fejlesztését. A saját kutatás-fejlesztési projektnek köszönhetően bővült termékportfóliója a nemrégiben nemzetközi ISCC PLUS tanúsítást is szerzett bio-alapú TPU termoplasztikus poliuretánnal. Ennek köszönhetően megújuló, növényi eredetű alapanyagot is fel tud használni a gyártó üzem a TPU bio-termék változatának előállításához. A zöld fejlesztési irányokat elősegítő technológiai folyamatok alkalmazásával, valamint azzal, hogy az MDI termékük fő alapanyagát, az anilint immár saját üzemükben, helyben állítják elő, a Társaság újabb fontos lépéseket tett a fenntarthatósági törekvései teljesítésére. De a fentiekkel összefüggésben hogyan sikerülhet elérni a két kiemelt célt; 2030-ra 30 százalékkal csökkenteni a CO₂-kibocsátást, valamint 2050-re elérni a nettó nulla üvegházhatású gázkibocsátást?

Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártójának fenntarthatósági törekvései között szerepel többek között az is, hogy a körkörös gazdasági átállás keretében fenntartható – bio-, valamint bio-cirkuláris – alapanyagokból készülő prémium termékkínálatot alakítson ki. Az új generációs paletta úttörői a bioalapú izocianátok és termoplasztikus poliuretán, amit a körkörös értéklánc követelményeinek megfelelve bio-cirkuláris alapanyagokból is, például a háztartásokban keletkező használt, környezetre veszélyes, de újrahasznosítható napraforgó-, pálma- és repceolajból elő tudnak állítani.

Az ISCC Plus tanúsítás megszerzése új utakat nyitott

Jelentős mérföldkő a vállalat életében, hogy a saját fejlesztésű termék piaci bevezetése részeként egy fontos nemzetközi tanúsítványt szerzett meg első ízben 2023-ban, melyet az idei évben sikeresen megújított. Az ISCC (International Sustainability Carbon Certification – Nemzetközi Fenntarthatósági és Szén-dioxid-kibocsátási Tanúsítvány) egy világszerte elismert, átlátható tanúsítási rendszer, mely egyrészt igazolja, hogy a BorsodChem termelési és értékesítési folyamatai megfelelnek az előírásoknak, másrészt lehetővé teszi a Vállalat számára a teljes ellátási lánc mentén a termékei fenntartható anyagtartalmának igazolását.

De miért volt olyan fontos a tanúsítvány megszerzése? Kruppa László, a BorsodChem vezérigazgatója így válaszolt a kérdésre:

„Vevőink részéről igényként jelentkezett, hogy mi is kínáljunk független szervezet által minősített bio-MDI és bio-TDI termékeket. A tanúsításunk sikeresen megtörtént. A rendszerünk 2024 évi felülvizsgálata alkalmával tovább bővítettük a bio-termékeink körét, így a TPU termékcsaládunkra is kiterjesztettük az ISCC PLUS tanúsítványunkat. Ezzel külső fél által megerősítve igazoljuk a termékünk fenntartható anyagtartalmát a vevőink részére. Jelenleg világszerte összesen több mint 100 országban, mintegy 11 ezer vállalat rendelkezik ISCC és ISCC PLUS tanúsítvánnyal. Ehhez a népes táborhoz csatlakozott a BorsodChem is. Ez a tanúsítvány megerősíti, hogy termékeink és folyamataink megfelelnek a legmagasabb nemzetközi fenntarthatósági, minőségi és nyomon követhetőségi szabványoknak. Az ISCC Plus tanúsítvány is a fenntartható gyakorlatok előmozdítása és a működésünk környezeti hatásainak csökkentése iránti elkötelezettségünk bizonyítéka.”

Működési, gyártási és fenntarthatósági szemléletváltás

Az ISCC Plus rendszer igazolja a fenntartható anyagok nyomon követhetőségét a teljes értéklánc mentén. A fenntartható termékek előállításához felhasználható alapanyagok köre háromféle; bio (például elsődleges mezőgazdasági termékekből előállított alapanyagok), bio-cirkuláris (például használt sütőolaj, erdészeti maradékok, azaz hulladék megújuló anyagokból előállított anyagok), cirkuláris (például műanyag-hulladék, azaz nem megújuló termékek hulladékából visszanyert anyagok). A tanúsítás a teljes ellátási láncon végig ívelő, szigorúan szabályozott folyamat, amely megköveteli a fenntarthatósági követelményeknek való megfelelést, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, a takarékos víz- és földhasználatot, valamint a nyersanyagok felelős beszerzését. Fontos szempont, hogy mind a felhasznált fenntartható alapanyagok beszállítóinak, mind a termék további feldolgozóinak, valamint a vevőknek is rendelkezniük kell ISCC tanúsítvánnyal a nyomon követhetőség biztosítása érdekében. Ennek megvalósítása szoros együttműködést kíván meg a teljes értékláncon belül minden szereplőtől.

„A rendszer működtetése során is alapvetően az integrált irányítási rendszerünk szabályozásait kell követni. A működést pedig belső auditokon keresztül szükséges folyamatosan ellenőrizni, ezt a Fenntarthatósági Csoportunk végzi”

– tette hozzá a vezérigazgató, aki a piaci igények kapcsán is megosztotta gondolatait.

„Napjainkban egyre fokozódó elvárás a bio-, bio-cirkuláris és cirkuláris alapanyagok felhasználása a műanyagiparban. Ez csökkenti a keletkező hulladékok mennyiségét és biztosítja, hogy az ipari termelés során is mind nagyobb arányban a mezőgazdasági eredetű melléktermékek felhasználásával kiváltsuk a nem megújuló forrásból (például kőolajból) származó alapanyagokat. A fenntartható termékportfóliónk fejlesztése során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy azok megfeleljenek a legmagasabb fenntarthatósági szabványoknak, felelősségteljes forrásból származó anyagok felhasználásával készüljenek, így minimalizálva a környezeti hatásunkat. Célunk olyan termékek fejlesztése, amelyek nemcsak vásárlóink igényeit elégítik ki, hanem hozzájárulnak egy mindenki számára elérhető fenntarthatóbb jövőhöz is”.

A Vállalat 2020-ban meghirdetett hosszútávú Fenntarthatósági Stratégiájának egyik kiemelt célja a nettó karbonsemlegesség elérése 2050-re. A szén-dioxid kibocsátásaik csökkentésére tett törekvésüket segíti többek között az is, hogy az izocianát gyártás egyik fő alapanyagát, az anilint a tavaly átadott új, IV-es telepük területén működő saját üzemük állítja elő. Az anilin-import mérséklésével jelentős karbonlábnyom csökkenést ért el a vállalat. Tehát a gyártási folyamatok tudatos és innovatív fejlesztése is a karbonsemlegesség felé vezető út indikátora. Ugyanezt a célt szolgálják a Vállalat már meglévő és újonnan létesülő napelemparkjai által termelt saját zöldenergia révén a megújuló energia felhasználás arányának növelése, de az egyéb, megvalósított energiahatékonysági és -megtakarítási programjaik is. Ezek összességében egyre közelebb viszik a BorsodChem-et a fenntarthatósági célkitűzéseik végső teljesítéséhez, amelynek két meghatározó mérföldköve a 2030-as és a 2050-es év. Előbbi időpontig a Scope 1-es és 2-es típusú CO₂-kibocsátás 30 százalékos csökkentését irányozták elő, míg a végső célként viszont azt, hogy 2050-re elérjék a nettó karbonsemlegességet.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Már újrahasznosított növényolajból is gyárt műanyag-alapanyagot a BorsodChem appeared first on Műszaki Magazin.

Fennállása 75 éves történetének eddigi egyik legnagyobb, 258 ezer m²-es összterületet érintő rekultivációs projektjét zárta le nemrégiben a BorsodChem. A végeredmény egy több mint 34 ezer m²-es, környezetbarát, biológiai sokféleséget támogató vizes élőhely. A Sóstó elnevezésű területhez tartozó két mesterséges medencét az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságával együttműködve sikerült kialakítani. A projekt azonban nemcsak a helyi lakosok, hanem a környezetvédelem, valamint az itt kialakult flóra és fauna szempontjából is jelentős mérföldkő, ugyanis eddig több mint 100 madárfajt figyeltek már meg a területen.

A Sóstó eredetileg a BorsodChem technológiai sós vizeinek tárolóhelye volt. Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártója a ’90-es évek közepén három, mesterségesen kialakított medencét HDPE fóliával szigetelt le, hogy itt tárolják a gyártás során képződött vízmennyiséget. Az MDI üzemi sóbepárlók megépítése után azonban a kibocsátott sós víz mennyisége jelentősen lecsökkent, és a vízkezelés új irányt vett. A körkörösség jegyében a kazincbarcikai illetőségű vállalat a technológiai fejlesztéseket követően saját szennyvíztisztító telepének technológiájába vezette vissza kezelésre a sós vizeket. Ennek következtében a Sóstói terület feleslegessé vált, és megkezdődött a medencék felszámolása és a terület újrahasznosítása. Az itt végrehajtott, és nemrégiben zárult rekultivációs projekt nem hatósági kötelezésre valósult meg, hanem teljes mértékben a cég döntése volt.

„A rekultivációval kapcsolatban szorosan együttműködtünk az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságával, aminek következtében a Sóstó számos, szikes területet kedvelő madár- és más állat-, illetve növényfaj otthonává vált. A 258 ezer m²-es összterület rekultivációja és tájbaillesztése során különös figyelmet fordítottunk a madárpopulációk védelmére és megfigyelésére. A BorsodChem a 3-as medencét és a 4-es medence egy részét 34 ezer m²-en vizes élőhellyé alakította át, amely azóta is rendszeres madártani megfigyelések helyszíne. Továbbá, az EU támogatású LIFE klímaadaptációs projekt keretében egy madármegfigyelő tornyot és egy tanösvényt is kialakítottunk itt, amelyek információs táblák segítségével tájékoztatják az érdeklődőket” – mesélt az együttműködésről Kruppa László, a BorsodChem vezérigazgatója.

A sóstói vizes élőhelyek kiemelten fontosak a madarak számára, mivel a 200 kilométer hosszú Sajó-völgy hazai és szlovák szakaszán még csak hasonlóak sem maradtak fenn. Ez a terület az itt fészkelő madárállományok életlehetősége mellett különösen fontos a vonuló egyedek számára, hiszen ez a terület a Kárpátok lábaihoz legközelebb eső jelentős vizes élőhely, ahol meg tudnak pihenni. A rekultiváció eredményeként a Bükki és Aggteleki Nemzeti Parki Igazgatóság munkatársai több mint száz madárfajt figyeltek meg a területen az elmúlt években. Az élőhely különösen értékes fészkelő madárfajai közé tartozik a gulipán és a gólyatöcs, de számos más madárfaj is megtalálható itt, mint a bölömbika vagy a piroslábú cankó. A sekély vizű, iszapos medencékben különféle partimadarak, mint a pajzsos cankó, sárszalonka, havasi partfutó és a bíbic, valamint récefélék, mint a tőkés réce és a barátréce rendszeresen megfigyelhetők. Emellett madárkülönlegességek is gyakran felbukkannak, például a vékonycsőrű víztaposó, kőforgató és a sarki partfutó. A part menti nádasok pedig számos nádi énekesmadár számára nyújtanak fészkelőhelyet. A sűrű mocsári növényzet a nádirigó énekétől hangos, de itt dalolnak még más nádi énekesek is, mint a foltos nádiposzáta és a nádi sármány. Általánosságban elmondható, hogy jelentős ezeken a vizes élettereken a védett madárfajok előfordulása.

“A tájbaillesztett területen nem tervezünk egyéb beavatkozást végezni, a vizes élőhelyeket fenn kívánjuk tartani. A területen egy napelemparkot telepítünk, amely különleges, tükröződés-csökkentett napelemeket használ a biodiverzitás védelme érdekében. Az Aggteleki Nemzeti Parkkal folytatott együttműködés keretében a napelempark madarakra és rovarokra gyakorolt hatásait is vizsgáljuk majd” – folytatta a vezérigazgató.

A Sóstó rekultivációja hosszú szakmai munka eredménye, ami jelentős anyagi és időráfordítással valósult meg. Ez a projekt mintaként szolgálhat az ország számára, és bárki megvalósíthat hasonló projekteket, ha megfelelő energiát és erőforrást fordít rá.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Rekultivációs projekt a BorsodChem Zrt.-nél appeared first on Műszaki Magazin.

Fenntarthatósági törekvései részeként folytatja az energiafelhasználás csökkentése érdekében is tett vállalásai teljesítését a BorsodChem. Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártójának legfrissebb adatai szerint 2023-ban már 40 százalék fölötti volt a saját előállítású villamosenergia aránya, így az előző évhez képest sikerült megduplázni ezt az értéket. Ez a bővülés elősegíti a megtakarítási törekvéseiket is, éves szinten így már 22 ezer háztartás villamosenergia-fogyasztásának megfelelő mennyiséget spórolnak meg. A további energiaoptimalizálás érdekében az alapítása 75. évfordulóját ünneplő vállalat egyik kiemelt projektje, hogy a napenergia-hasznosítást jelentősen növelje a telephelyén.

Az elmúlt években az élet minden területén kulcsfontosságúvá vált az energiamegtakarítás és -hatékonyág.  A hétköznapi használati tárgyainkban, például a ruházati, háztartási, bútor- és autóipari termékekben is megtalálható műanyag-alapanyagok, vagy éppen a papírgyártás és víztisztítás terén használt szervetlen vegyianyagok gyártásában élen járó BorsodChem energiafelhasználásban nemcsak a jogszabályokban foglalt előírásoknak felelt meg, hanem saját vállalásokat is tett, amelyeket végül túlteljesített.

Fókuszban az energiahatékonyság és energiamegtakarítás

A vállalat jelentős földgáz- és villamosenergia-felhasználóként már eddig is kiemelt figyelmet fordított az energiahatékonyságra. A viszonyítás miatt érdemes megemlíteni, hogy az energiaigényük óránként körülbelül 220 MW (megawatt), ami közel 2,2 millió darab 100 wattos hagyományos izzó fogyasztásának felel meg. Az elmúlt időszakban számos, az energiacsökkentést támogató technológiai fejlesztést, valamint berendezéscserét hajtottak végre. A 2022-2024 közötti időszakra pedig saját vállalásként 150 ezer MWh energia megtakarítását irányozták elő, ami éves szinten mintegy 20 ezer háztartás villamosenergia-felhasználásával egyenértékű. A kitűzött célt végül sikerült túlteljesíteni, hiszen éves szinten összesen 22 ezer, vagyis még további 2000 háztartás villamosenergia-fogyasztásának megfelelő mennyiséget tudnak jelenleg megtakarítani.

De mégis hogyan lehetséges ez?

„Egyik jelmondatunk, hogy minden nap egy fenntartható vegyiparért dolgozunk. Számtalan apró összetevője van annak, hogy egy ekkora vállalást sikerre vigyünk, sőt ilyen komoly mértékben túl is teljesítsünk. Komoly szerepe van ebben a vállalat növekvő saját energia-termelésének, az energiafelhasználás optimalizálásának – a körkörös energiahasznosításnak. A legfontosabb azonban talán az energiatudatos gondolkodásmód, hogy folyamatosan keressük az energiamegtakarítás lehetőségeit a folyamataink újragondolásával, és sok esetben apróbb beruházásoknak köszönhetően is azok optimalizálásával. Az energia gyakran a részletekben rejlik”

– nyilatkozta a témában Kruppa László, a BorsodChem Zrt. vezérigazgatója.

Évről évre ütemesen növekvő saját energiatermelés

A BorsodChem részben vásárolja, részben maga termeli meg a szükséges villamosenergiát. Ez utóbbi esetében pedig az elmúlt években ugyancsak komoly előrelépés történt: 2022-ben a fogyasztásnak még csak 20 százalékát biztosították saját termelésből, de tavaly megduplázták ezt, így az arány már meghaladja a 40 százalékot is. Ez elsősorban az új kombinált hő- és villamosenergia-termelő erőműnek köszönhető, ami kiemelkedő, közel 90 százalékos hatékonysággal működik. Az új villamosenergia- és gőztermelő egység segítségével a hálózattól való függőség mérséklődött, az energiabiztonság növekedett.

„A saját energiatermelésünk arányának növelése folyamatos, többek között az új hőszivattyús egységünk telepítésével, amelynek köszönhetően a széndioxid kibocsátásunk viszont mintegy 6500 tonnával csökken. Emellett a napelemeink számát tovább bővítjük: idén az eddigi napelemek mennyiségét több mint duplájára növeljük, és további bővítésekkel tesszük még fenntarthatóbbá és zöldebbé a működésünket. Ezzel jelentősen emelkedik a zöld, környezetbarát energia részaránya a Társaság energiaellátási portfóliójában”

– emelte ki a vezérigazgató, hozzátéve azt is, hogy a napelemes és hőszivattyús beruházásoknak köszönhetően a vállalat széndioxid kibocsátása jelentős mértékben, évente összesen mintegy 12 ezer tonnával csökken.

Az „energia a részletekben rejlik”: körkörösség és energiatudatosság minden szinten

A BorsodChem energiafelhasználás-csökkentésének kulcsa, hogy folyamatosan keresik a hatékonyabb működés, illetve az energiamegtakarítás lehetőségeit, és a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően évente sok ezer Gigajoule megtakarítására kerül sor. Ilyen például, amikor nyomáscsökkentéssel mérséklik különböző anyagok forráspontját, vagy egyes technológiai anyagok szinergiáját használják ki, azaz egyes hűtendő anyagokkal fűtenek melegítendő közegeket. Más esetben gépek cseréjével, modernizációjával érnek el javulást, az elmúlt években például kompresszoros hűtőgépeket cseréltek hulladékhővel üzemeltethető abszorpciós hűtőberendezésekre. Számtalan folyamatnál körültekintően szabályozzák a hőmérsékletet, vagy kiegészítő szigeteléssel látnak el egy-egy berendezést.

„Az energiahatékonyság-növekedést célzó folyamataink azért eredményesek, mert a gyártás-, és technológiai optimalizálás minden tevékenységi területünkön jelen van és a gazdasági körkörösség jelentős energiamegtakarítást eredményez. Az épületek fűtésére és a technológiai vizek előmelegítésére a termékeink gyártása során keletkező forróvizeket használjuk fel. Ennek köszönhetően közel 7 ezer háztartás átlagos éves földgázigényével egyenértékű energiát takarítunk meg. A körkörösség jegyében természetesen egyéb módjait is keressük a hatékonyabb energiafelhasználásnak: a fentebb említett „hőszivattyú fejlesztési projekt” keretében hulladékhőkből a termeléshez szükséges gőzt állítunk elő, ezzel mintegy 5300 háztartás átlagos éves földgázfogyasztását tudjuk megtakarítani”

– folytatta a vezérigazgató.

A körkörösség megközelítése egyébként tágabb aspektusban a BorsodChem kapuin kívül is pozitív hatással jár. Minden dolgozót elér az energiatudatosságot érintő vállalati megközelítés – hazaviszik ezt a hozzáállást és otthon is ezzel a szemlélettel gondolkodnak. Emellett a vállalat külön díjazza azokat a munkavállalókat, akik megtakarítási ötletekkel állnak elő. Sőt, ha sikeresen megvalósul az ötlet, akkor a magtakarítás eredményéből részesülnek is, így ez a komoly motiváló erő is érdekeltté teszi a munkavállalókat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új napelempark a BorsodChemnél appeared first on Műszaki Magazin.

A kazincbarcikai székhelyű vállalat, amely Európa egyik piacvezető műanyag alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártója, és az SAP 2022 elején közös projektbe kezdett. Ennek keretében a társaság régi R3-as vállalatirányítási rendszerét a legújabb, mesterséges intelligenciával is támogatott verzióra cseréli. A vállalatirányítási rendszer korszerűsítését azért sem érdemes halogatni, mert a korábbi SAP Business Suite 7 csomag hivatalos, globális támogatását csak 2027. év végéig vállalja az SAP.

A BorsodChem jogelődjét, a Borsodi Vegyi Kombinátot (BVK) 1949-ben alapították és azóta a Társaság Magyarország meghatározó vegyipari vállalatává, illetve Európa egyik piacvezető műanyagipari alap- és speciális vegyianyag gyártójává nőtte ki magát. A folyamatos fejlődéshez természetesen elengedhetetlen az is, hogy a vállalatok időről-időre átvizsgálják digitális infrastruktúrájukat és megtegyék a szükséges lépéseket a korszerűsítés érdekében. A BorsodChem úttörőnek számít ezen a téren is, mivel informatikai szakemberei az SAP Hungary-vel már több közös, felhőalapú megoldásokat tartalmazó projekten dolgoztak együtt az elmúlt években.

A vállalatirányítási rendszer kiválasztását egy hosszas kiértékelési szakasz előzte meg a társaságnál, amelynek köszönhetően sikerült az igényeket és a lehetséges megoldásokat a legjobban összehangolni. Az S/4HANA rendszerre történő átállás részét képezi egy felhőalapú robotizált folyamatautomatizálási (Robotic Process Automatization), úgynevezett iRPA csomag bevezetése is, amelynek köszönhetően mesterséges intelligencia segítségével tudják az ismétlődő, manuális folyamatokat automatizálni a BorsodChem-nél. A teljes megvalósítási folyamat végét és az éles indulást 2023 első negyedévére tervezik.

„A BorsodChem 1997 óta használja az SAP vállalatirányítási rendszert, amely kellően hosszú idő ahhoz, hogy időszerűvé váljon egy új rendszer bevezetése, amely hatékonyabb megoldásokkal és jobb minőségű információkkal támogatja vállalatunk működését a jövő felé vezető úton. A projektet megelőzően SAP szakértők bevonásával áttekintettük a lehetőségeket, és az S/4HANA átállás végrehajtásának olyan módját választottuk, hogy a SAP rendszerben lévő 25 éves üzleti adatokat és SAP alapfolyamatokat is megtarthassuk.  Az áttelepítés végrehajtása mellett további folyamatoptimalizálást és új funkciók bevezetését is tervezünk, hogy jobb előrejelzési és költségszámítási rendszert biztosítsunk a fejlett, új SAP S/4HANA felületen”

– fejtette ki Wang Zhenhua (Brad), a BorsodChem IT igazgatója.

A felhőalapú vállalatirányítási rendszerre történő átállást azért sem érdemes halogatni, mert az SAP Business Suite 7 csomag hivatalos informatikai támogatása 2027. év végén lejár. Ennek következtében a csomag alkalmazásaira (ERP 6.0, CRM 7.0, Supply Chain Management 7.0, Supplier Relationship Management 7.0) 2028 januárjától 2030 decemberéig már feláras lesz a támogatás.

„Magyarországon ez a folyamat jelenleg több száz céget érint, ezért a piacon elérhető partneri kapacitásokat is szem előtt tartva számukra egyre sürgetőbbé válik a legújabb S/4HANA rendszerre történő átállás, amelyet a leghatékonyabban RISE with SAP csomagunk keretében tudnak megtenni”

– mondta el a bevezetés kapcsán Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

A RISE with SAP csomagot világszerte eddig már több mint 1300 vállalat használta és az SAP egyértelművé tette, hogy ügyfeleit hosszú távon is hasonló, a helyi és a globális sajátosságokat egyaránt tükröző megoldásokkal fogja támogatni a sikeres átállásban. Ezzel összhangban az SAP 2040-ig garantálja az újgenerációs, felhőalapú S/4HANA vállalatirányítási megoldásának támogatását.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Aktívan támogatja a digitális átállást a BorsodChem appeared first on Műszaki Magazin.