A hatékonyság új dimenziója

A ChatGPT nem egyszerűen egy chatbot, hanem egy stratégiai szintű produktivitás-növelő eszköz, amely képes percek alatt strukturálni az információt, rendszerezni a gondolatokat és döntéselőkészítő anyagokat készíteni. Nem csupán szöveget generál, hanem támogatja a tervezést, az elemzést és a kreatív folyamatokat is, mindezt olyan sebességgel, amely korábban elképzelhetetlen volt.

Egy kis tudatossággal a ChatGPT használata valódi versenyelőnyt jelenthet. A pontos promptolás, az iteratív finomítás és a megfelelő validálás kulcsfontosságú, különösen üzleti környezetben, ahol a generált tartalom minősége közvetlen hatással van a döntésekre.

A láthatatlan kockázat: adat és kontroll

Számos szervezetnél a ChatGPT használata gyorsabban vált gyakorlattá, mint ahogyan megszülettek volna a hozzá kapcsolódó adatvédelmi és biztonsági keretek. A technológia adaptációja megelőzte a stratégiai kontrollt.

Ez azonban komoly kérdéseket vet fel. Mi történik, ha bizalmas szerződésrészlet kerül a ChatGPT-be? Ha belső pénzügyi adatokat használunk fel egy elemzéshez? Ha ügyféladatokat másolunk be egy promptba?

A mesterséges intelligencia nem tud különbséget tenni érzékeny és nyilvános információ között, a felelősség minden esetben a szervezeté. Különösen akkor, amikor a rendszer külső forrásokhoz is hozzáfér, például böngészési funkción keresztül. A ChatGPT Atlas sebezhetősége is arra hívta fel a figyelmet, hogy az AI-hoz kapcsolódó kiegészítő funkciók és integrációk új típusú biztonsági kockázatokat nyithatnak meg.

A ChatGPT így nem csupán hatékonysági eszköz, hanem – megfelelő irányítás és szabályozás hiányában – potenciális kockázati tényező is.

Amikor az AI magabiztosan téved

A ChatGPT egyik sajátossága, hogy rendkívül magabiztos és gördülékeny stílusban fogalmaz, még akkor is, ha az információ nem teljesen korrekt vagy hiányos. Előfordulhatnak pontatlanságok, félreértelmezések vagy nem megfelelően alátámasztott állítások, különösen összetett szakmai kérdések esetén.

Egy marketinganyagban ez legfeljebb korrekciót igényel. Egy jogi, pénzügyi vagy stratégiai döntésnél azonban már komoly következményei lehetnek. A ChatGPT nem tényellenőrző rendszerként működik, hanem a rendelkezésére álló mintázatok alapján generál válaszokat, ezért a szakmai ellenőrzés és validálás minden esetben elengedhetetlen.

Etikai és reputációs kérdések

A ChatGPT használata nemcsak technológiai, hanem etikai kérdés is. Hol húzódik a határ a támogatás és a helyettesítés között? Mi számít eredeti munkának? Hogyan kommunikálja egy vállalat, ha AI-t használ tartalomkészítéshez vagy döntéselőkészítéshez?

Az átláthatóság egyre inkább versenyelőnnyé válik. Azok a szervezetek, amelyek világos irányelveket alakítanak ki a ChatGPT alkalmazására, hosszú távon erősítik a bizalmat ügyfeleik és partnereik szemében.

A valódi kérdés: stratégia vagy improvizáció?

A ChatGPT jelenléte ma már adott. A kérdés az, hogy tudatos stratégia mentén integráljuk-e a működésbe, vagy hagyjuk spontán módon formálódni a használatát.

Egy átgondolt AI-megközelítés magában foglalja:

• a belső használati szabályzat kialakítását,
• az adatvédelmi megfelelőséget,
• a biztonsági kontrollokat,
• a munkatársak képzését,
• valamint a generált tartalmak ellenőrzési folyamatát.

A technológia önmagában sem jó vagy rossz. A különbséget az jelenti, hogy milyen keretek között alkalmazzuk.

Lehetőség és felelősség

A ChatGPT képes új dimenzióba emelni a hatékonyságot, gyorsítani a döntés-előkészítést és támogatni az innovációt. Ugyanakkor adatvédelmi, biztonsági és etikai kihívásokat is felszínre hoz.

A jövő nem azoké, akik egyszerűen használják az AI-t. Hanem azoké, akik tudatosan, kontrolláltan és stratégiai szemlélettel építik be a működésükbe.

Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a vállalatok ne csupán eszközként, hanem szabályozott keretek között integrált megoldásként tekintsenek a ChatGPT-re. Ebben nyújt stratégiai támogatást a Proman Consulting is: segít az AI-használat üzleti bevezetésében, a kockázatok feltérképezésében és a biztonságos működési keretek kialakításában, hogy a technológia valóban versenyelőnyt jelentsen, ne pedig rejtett kockázatot.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post ChatGPT: Versenyelőny vagy rejtett kockázat a vállalatok számára? appeared first on Műszaki Magazin.

Továbbra is a Bosch diktálja a tempót a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása terén. A vállalat több mint ezer találmányra nyújtott be szabadalmi bejelentési kérelmet a mesterséges intelligenciához kapcsolódó területen az elmúlt öt évben, amivel Európa vezető szabadalmi kérelmezői közé lépett elő a témát illetően. A generatív mesterséges intelligencia és az úgynevezett Foundation-modellek (például a ChatGPT) szakterületeinek legújabb technológiai fejlesztései teljesen új lehetőségeket nyitnak a Bosch számára. Ezek a modellek egyaránt alkalmasak olyan tartalmak generálására, mint például a szoftverkódok, a szövegek, a képek és a zenék, és mivel hatalmas adatmennyiség alapjain tanítják be őket, különösen erőteljesek a korábbi AI-modellekhez viszonyítva. Az információk széles köre és óriási mennyisége teszi például lehetővé, hogy a Foundation-modellek nyelvek között fordítsanak és strukturált módon dolgozzanak fel feladatokat.

„A technológiai áttörések teljesen új fejezetet nyitnak a mesterséges intelligencia területén”

– hangsúlyozta Tanja Rückert, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának tagja és digitális igazgatója.

„Ez a fejlődés a társadalom szinte minden területére, valamint a vállalatok folyamataira is hat, és ezt a lehetőséget szeretnénk kiaknázni a Bosch számára.”

Ennek szellemében a Bosch mesterséges intelligencia szakértői – úgy a kutatás, mint az üzleti szektorok oldaláról – az új AI-modellek által kínált lehetőségeket kiaknázó konkrét alkalmazásokon dolgoznak. Ilyen például a Bosch saját adatbázisa, amely keresési kifejezések szerint tárolja az egyes információkat. Minél kevésbé pontos a keresett kulcsszó, annál kevésbé találó a keresési eredmény, illetve fordítva. A generatív mesterséges intelligencia alapú megoldás azonban jóval gyorsabban, és ami a legfontosabb, széleskörűbben keres – és talál – információkat. Ez a vállalaton belül már rendelkezésre álló tudás könnyebb elérését és mélyrehatóbb felhasználását tenné lehetővé. A mesterséges intelligencia alapú keresés csupán az egyik azon mintegy 60 potenciális alkalmazási eset közül, amelyeket jelenleg vizsgálnak a Foundation-modellek területén, és amelyeket kedvező eredmények esetén alkalmaz is majd a vállalat.

A Bosch az eredetileg tervezettnél gyorsabban építi be alkalmazásaiba a mesterséges intelligenciát

„A Bosch üzleti szektoraiban és világszerte működő telephelyein egyaránt jelentős haladást ért el a mesterséges intelligencia fejlesztésében az elmúlt években”

– emelte ki Tanja Rückert.

„Gyorsan és sikeresen építjük be alkalmazásainkba a mesterséges intelligenciát.”

A tervek szerint még ebben az évben a vállalat minden terméke és megoldása vagy eleve tartalmaz mesterséges intelligencia alapú technológiát, vagy annak segítségével fejlesztik, illetve gyártják őket. A vállalat eredetileg 2025-re tűzte ki ezt célul, ám jó úton halad, hogy már két évvel korábban megvalósítsa a terveket. Mindez annak a több mint 300 mesterséges intelligencia kutatónak is köszönhető, akik jelenleg új AI-módszerek fejlesztésén dolgoznak a Boschnál. A kutatás és az üzleti szektorok között szoros a kapcsolat, emellett a vállalat célzott humánerőforrás- és képzéspolitikát is követ. 2019-ben a Bosch kutatási részlegének vezetésével mesterséges intelligencia oktatási program indult, amelyben eddig 26 500 munkatárs vett részt. A program három különböző szintű képzési formátumot foglal magában a vezetők, a mérnökök és a mesterséges intelligencia felhasználói számára.

„Az oktatások fontos szerepet töltenek be abban, hogy a vállalat minden területén a kollégák mesterséges intelligencia alapú tudással rendelkezzenek”

– mutatott rá Thomas Kropf, a Bosch kutatási részlegének igazgatója. A Bosch mindemellett intenzív partnerkapcsolatokat épített ki olyan világszinten is vezető intézményekkel, mint például a nagynevű Carnegie Mellon Egyetem (USA), illetve az évek során folyamatosan bővítette szabadalmi portfólióját a mesterséges intelligencia szakterületén.

Egymilliárd euró árbevétel mesterséges intelligenciából

A mesterséges intelligencia már egy ideje a fejlődés és a növekedés motorjának számít. A PricewaterhouseCoopers üzleti tanácsadó szerint Németország GDP-je 11 százalékkal nőhet 2030-ra, a Tractica piackutató pedig 2025-ben már mintegy 31 milliárd dollár globális árbevételt prognosztizál. Mindez az AI-megoldások termelékenységi és hatékonysági mutatóinak köszönhető. A következő években a Bosch tervei szerint a mesterséges intelligenciával kompatibilis termékeinek árbevételét egymilliárd euróra növeli.

„A mesterséges intelligencia alapú technológia használata és a termékek hálózatba kapcsolása kulcsfontosságú a technológia és társadalmi fejlődés szempontjából. A mesterséges intelligencia az emberek javát szolgálja”

– jelentette ki Rückert.

A Bosch az ipari mesterséges intelligenciára, vagyis a szállítás, a gyártás és az épülettechnika területein gyűjtött szaktudás és az intelligens algoritmusok kombinációjára összpontosít. A vállalatcsoport a komplex, fizikai tárgyak gyártásában elért erősségeit használja, a mesterséges intelligencia területén szerzett sokéves tapasztalatával ötvözve azokat. Mindez ellentétes azoknak az amerikai és kínai IT-vállalatoknak a koncepciójával, amelyek elsősorban az ember, és az emberi viselkedés modelljének felépítésére használják a mesterséges intelligenciát. Az AI-alapú megoldások alkalmazási lehetőségei igen sokrétűek, a chipgyártásban például az anomáliák észlelésében segíthet a mesterséges intelligencia. Az AI-alapú képfeldolgozás az elektronikai lapkák (wafer) automatikus optikai vizsgálatát is lehetővé teszi, miközben a félvezetőgyártó gépek optimális kihasználtsága jegyében irányítja az anyagáramlást. Az AI-technológiák abban is kulcsfontosságúnak számítanak, hogy a drezdai chipgyár a világ leghatékonyabb félvezető-előállító üzemévé vált. Mindezeken túl, az intelligens kamerák és érzékelők például a tűzesetek korai észlelésében segíthetnek, az autókban pedig intelligens vezetéstámogató rendszerek szolgálhatják a balesetek megelőzését.

Mesterséges intelligenciára épülő fejlesztések és együttműködések Magyarországon is

A mesterséges intelligencia alapú fejlesztések a magyarországi Bosch csoport működésének is az egyik fókuszterületét jelentik. A vállalatcsoport magyarországi telephelyein is számos területen használja ezt a technológiát, melynek a gyártási folyamatok során van meghatározó szerepe, legyen szó a gyártásoptimalizálásához szükséges adatelemzésekről, egyes folyamatok optikai ellenőrzéséről vagy a gyártósori berendezések karbantartásának tervezéséről. A mesterséges intelligencia a Bosch széles körű oktatási együttműködéseiben is kiemelt szerephez jut: a Bosch-BME Innovatív Járműtechnológiai Kompetencia Központtal, az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Ipari Tanszékkel, a Budapesti Gazdasági Egyetemmel, valamint a Miskolci Egyetemmel való együttműködésnek is szerves része.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mesterséges intelligencia alapú technológiák kutatása appeared first on Műszaki Magazin.

Kezdjük is el, és kezdjük rögtön azzal a kérdéssel, ami informatikai szakmai oldalon sokszor felmerül, tőlem legalábbis sokat kérdezik: egyáltalán mesterséges intelligencia-e a – jelenleg legnagyobb hypenak örvendő, ezért cikkünkben is sokszor kiemelt szerepet kapó – ChatGPT? – olvasható az NDAlegal honlapján megjelent cikkben.

A rövid válasz: jogilag valószínűleg igen.

Jelenleg nincs hatályban olyan magyar vagy Európai Uniós szabályozás, amely pontosan meghatározná a mesterséges intelligencia fogalmát, azonban az EU előtt már folyamatban van egy MI rendelet elfogadása, amelynek a tervezete természetesen elérhető. Ez a rendeleti szintű szabályozás – amely emiatt közvetlenül alkalmazandó lesz valamennyi tagállamban –meghatározza a mesterséges intelligencia jogi fogalmát, amely szerint a mesterséges intelligencia-rendszer olyan szoftver, amelyet az I. mellékletben felsorolt technikák és megközelítések közül egy vagy több alkalmazásával fejlesztettek, és amely az ember által meghatározott célkitűzések adott csoportja tekintetében olyan kimeneteket, például tartalmat, előrejelzéseket, ajánlásokat vagy döntéseket képes generálni, amelyek befolyásolják azt a környezetet, amellyel kölcsönhatásba lépnek

Hogy értsük a hivatkozást, az I. melléklet az alábbiakról rendelkezik a Mesterséges Intelligenciával kapcsolatban:

a) Gépi tanulási megközelítések, ideértve a felügyelt, a felügyelet nélküli és a megerősítő tanulást, a módszerek széles skálájának, többek között a mélytanulásnak az alkalmazásával;

b) Logikai és tudásalapú megközelítések, beleértve a tudás megjelenítését, az induktív (logikai) programozást, a tudásbázisokat, a következtetőmotorokat, a(z) (szimbolikus) érvelést és a szakértői rendszereket;

c) Statisztikai megközelítések, Bayes-féle becslés, keresési és optimalizálási módszerek.

Jogászként nyilvánvalóan nem posztom azt eldönteni, hogy a fent nevezett MI-k megfelelnek-e ezeknek a feltételeknek, ám valószínűsíteni merem, hogy igen, így mesterséges intelligenciának tekinthetjük őket – egy még nem létező jogszabály alapján legalábbis.

Ki a mesterséges intelligencia mű szerzője?

Szerzői mű-e egyáltalán az MI által alkotott mű?

A szerzői jogról szóló törvény (Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. Ezek alapján tehát az alábbiakra van szükség ahhoz, hogy egy mű egyáltalán szerzői jogi védelemben részesülhessen, tehát szerzői műnek tekintsük:

1. először is szükségünk van egy szerzőre,
2. ennek a szerzőnek kell valamilyen szellemi tevékenységet kifejteni,
3. a létrehozott alkotásnak pedig egyéni, eredeti jellege kell, hogy legyen.

Ki vagy MI a szerző?

A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Számos jogeset foglalkozott már korábban a nem ember – hanem például állat – által alkotott művek szerzői jogaival. A hatályos szerzői jogi szabályozás értelmében egyértelmű hazánkban az a kinyilatkoztatás, hogy a szerző csak és kizárólag természetes személy lehet, erre utal a jogszabályban az „aki” jelző is, hiszen nem úgy került megfogalmazásra a törvény, hogy „aki vagy amely” megalkotta a művet. Ennek megfelelően tehát kizárhatjuk azt a felvetést, hogy maga a mesterséges intelligencia lenne a mű szerzője.

Adódik a kérdés, hogy lehet-e a programozó a mű szerzője? Az általános vélekedés szerint mesterséges intelligencia felépítése, tanulása és a benne rejlő „fekete doboz” miatt alapvetően a programozók szerzősége a magyar és EU-s jogrendben kizártnak tekinthető, hiszen valójában nincs semmilyen ráhatásuk az alkotás folyamatára, mivel hatalmas mennyiségű adathalmazon tanul és alkot a mesterséges intelligencia.

Abban az esetben tehát, ha egyáltalán szerzői jog által védettnek tekinthetjük a mesterséges intelligencia által, vagy segítségével létrehozott műveket, a szerzői jogi védelem jogosultja fő szabály szerint – jelenlegi ismereteink alapján a magyar jogrendben – egyedül a felhasználó/promptoló lehet, abban az esetben, ha a létrehozatal az ő szellemi tevékenységén is alapul.

AIkotási folyamat

A fentiekből tehát most már látjuk, hogy a mű szerzője a felhasználó/promptoló lehet, azonban ez még mindig nem jelenti azt, hogy létrejön szerzői mű, amely szerzői jogi védelemben részesül, hiszen két további feltételnek is meg kell felelni: a szerző szellemi tevékenysége szükséges, hogy kifejtésre kerüljön, illetve a létrehozott alkotás egyéni, eredeti jelleggel kell, hogy rendelkezzen.

E tekintetben világszerte kialakulni látszik az az álláspont, hogy abban az esetben tekinthetünk egy MI-val létrehozott alkotást szerzői műnek, amennyiben az azt létrehozó (promptoló) embernek valós beavatkozási lehetősége van az eredmény létrehozásához. Erre az elmúlt időszakból származó klasszikus példa a „Zarya of the Dawn” c. képregény esete: az USCO, az Amerikai Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala első körben megadta a képregényt a Midjourney segítségével elkészítő szerzőnek a szerzői jogi védelmet, végül azonban kijelentette, hogy mivel a természetes személynek nem volt lényegében beavatkozási lehetősége a képek megszületésében, így maga a képregény szerzői jogi védelemben nem részesülhet, kizárólag azon elemek tekintetében jegyezte be a szerzői jogot, ami a szerző valós és saját szellemi alkotása volt.

Kijelenthetjük tehát, hogy attól, hogy egy MI-nek írunk egy promptot, a létrehozott alkotás még nem fog szerzői műnek minősülni, és nem illeti meg szerzői jogi védelem. Csak és kizárólag abban az esetben részesülhet egy ilyen mű szerzői jogi védelemben, ha a természetes személy valóban részt vesz az alkotásban, befolyása van az eredményre, így például a ChatGPT esetében megírt szöveget átszerkeszti, átírja, javítja, hozzátesz – tehát művészi teljesítményt produkál maga az ember. Ebben az esetben beszélhetünk tehát szerzői műről, keletkezhet jogvédelemre hivatott alkotás.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ki lesz a mesterséges intelligencia által megalkotott mű szerzője? appeared first on Műszaki Magazin.

• Rohamtempó a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiai fejlesztések területén
• Hihetetlen adatmennyiség feldolgozására képes a generatív mesterséges intelligencia
• A hiányzó szabályozási háttér miatt aggályos tartalmak is létrejönnek

A számítástechnikának kevés területe váltott és vált ki az évek során többször is olyan érdeklődést, ígéretet és csalódást, mint a mesterséges intelligencia (MI) területe. Az elmúlt hónapokban, a digitális térben minden az MI, egészen pontosan a ChatGPT körül forgott. Milyen sok jó vagy éppen rossz felhasználási módja létezik a generatív mesterséges intelligenciának? Hogyan működik és hol tud nekünk a ChatGPT segíteni? Emberszerű-e a mesterséges intelligencia? Hogy lett a ChatGPT szerint Petőfi Sándor A trónok harca forradalmár vezetője? Mennyire kell tartani a hibás tartalmaktól? Az óriási hype egyáltalán nem véletlen, hiszen a ChatGPT az első olyan technológiai termék, amit a laikusok a mindennapokban is használhatnak, mindezt úgy, hogy jelenleg a szabályozás folyamata igencsak gyerekcipőben jár, a kutatás ezzel szemben nem hónapról-hónapra, hanem napról-napra halad.

A ChatGPT technológiája nem új innováció

A McKinsey 2022 decemberében megjelent MI riportjából egyértelműen kiderült, hogy tavaly a megkérdezett vállalatok 50 százaléka a mesterséges intelligenciát már legalább egy üzleti területen bevezette. A tavaly decemberben berobbant ChatGPT mögött álló technológia azonban nem egy új innováció, hiszen a neurális hálózattal kapcsolatos első komolyabb eredmények már az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején megszülettek, majd ezt követően közel 20 évig feledésbe is merültek. Újrafelfedezésükre az 1980-as években került sor, amikor a tanításukra alkalmas algoritmust leírták, majd 2019-ben a transzformáló modellek bevezetését követően igencsak felgyorsultak az események.

„Az elméletből hamar gyakorlat lett, s a mögötte álló technológia, amire korábban évtizedeket kellett várni, extrém módon, szinte egyik napról a másikra fejlődik, s egyre nagyobb adatmennyiséget képes feldolgozni. A ChatGPT 4-es verziójába például 45 terabájtnyi, interneten elérhető publikus adatot tápláltak. Összehasonlításképpen, ha napi nyolc óra olvasással számolunk, ennek az adatmennyiségnek az elolvasására egy embernek közel 130 000 évre lenne szüksége” – mondta Nguyen Milán, adattudós.

Nguyen Milán, adattudós

 Kontrollált értékteremtésre van szükség

A bármilyen kérdésre és témában megdöbbentően jól válaszolni és szöveget alkotni képes ChatGPT, valamint a hozzá hasonló szövegalkotó termékek esetében mégis az a legnagyobb nehézség, hogy a könnyen, kis erőbefektetéssel hozzáférhető válaszok tényleg megbízhatóak és tényszerűek legyenek. Ráadásul időközben debütált a ChatGPT rossz kistestvére is. A ChaosGPT egy ChatGPT-ből származtatott mesterséges intelligencia alapú chatbot, amelyet ellenséges szándékkal hoztak létre, s habár még gyerekcipőben jár, előszele a lehetséges rosszindulatú felhasználásoknak.

Mivel a technológiai vállalatok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak egymásra, ezért a legkomolyabb aggály, hogy az egyre intenzívebb verseny miatt kisebb körültekintés övezi ezt a területet, nem is beszélve a szabályozási rendszer hiányáról és arról, hogy a szintén mindenki számára elérhető ChaosGPT pedig egyértelműen dezinformálásra és rossz kezekben született.

„Sőt egyre több képi, videó- vagy hanganyagok generálására képes termék elérhető a piacon, és eljutottunk arra a pontra, hogy a hamis képes vagy videós tartalmakkal kiegészített szövegekkel még inkább meggyőző, félrevezető és dezinformációs kampányokat is létre lehet hozni. Ezek pillanatok alatt elterjednek a világhálón, akár 100 millió emberhez is eljutnak, a helyreállításukat követően azonban a helyes információt csak a töredékük látja vagy olvassa” – hangsúlyozta a szakértő. A kontrollált értékteremtés, a beépített védelmi rendszer fejlesztése folyamatos kihívást jelent a technológiai vállalatoknak, azonban már most látszik, milyen sok jó felhasználási módja is létezik a generatív mesterséges intelligenciának. „A kutatásra fordított időt jelentősen lerövidíti a ChatGPT, segítségével növelhetjük a hatékonyságunkat és a szövegek lektorálását is egyszerűbbé teszi. Koncepcionális gondolkodásnál kreatív segítő és akár jó vitapartner is lehet, azonban azt ne felejtsük el, hogy semmilyen szenzitív adatot ne adjunk meg a számára” – hangsúlyozta Szabados Réka termékmenedzser.

ChaosGPT Szabados Réka termékmenedzser

A Bosch Rexroth RE:FACT podcastjának legújabb epizódjában a ChatGPT-ről, a ChaosGPT-ről, valamint a hasonló generatív mesterséges intelligencia által működő termékekkel és használatukkal kapcsolatban felmerülő aggályokról Szabados Réka és Nguyen Milán, a McKinsey Digital szakértői beszélgettek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post ChatGPT és rossz kistestvére a ChaosGPT appeared first on Műszaki Magazin.