A repüléshez használt jelenlegi üzemanyagok – elsősorban a kerozin – nagy mennyiségű üvegházhatású gázt juttatnak a légkörbe, ezért elengedhetetlen a fenntarthatóbb alternatívák keresése. A repülés dekarbonizációja, károsanyag-kibocsátásának csökkentése felé a hidrogén az egyik legígéretesebb út – a hidrogén a vízből kinyerhető, és elégetésekor széndioxid nem szabadul fel.

Az Európai Unió szorgalmazza – és például adópolitikájával is támogatja –, hogy a légitársaságok a hidrogénmeghajtás felé mozduljanak el. A megoldás azonban csak akkor működhet, ha ebben a világ más meghatározó gazdasági térségei, legfőképpen Ázsia és az Egyesült Államok is lépéseket tesznek.

Technológiai kihívások és eredmények

A hidrogén alacsony energiasűrűsége miatt ugyanakkora táv megtételéhez nagyobb üzemanyagtárolókra van szükség, és a repülőgépekben használt jelenlegi üzemanyagtankok egyébként sem alkalmasak a hidrogén elraktározására. A nagy repülőgépgyártók már aktívan dolgoznak a megoldáson: egy Airbus A380-at kísérleti célból már felszereltek hidrogénmeghajtású hajtóművel és tárolórendszerrel. A cél az, hogy a töltésben, tárolásban és a tartályok elöregedésének vizsgálatában minél több tapasztalatot gyűjtsenek.

A hidrogén használata – egyelőre legalábbis – különösen a hosszú- és középtávú repülésnél indokolt, rövid távolságra a teljesen elektromos meghajtásé a jövő. Prototípus szinten léteznek már 10–20 fős hidrogénmeghajtású gépek, illetve például Norvégiában teljesen elektromos gépek, ahol két fjord között kis távolságokra szállítanak utasokat, a magyar Magnus Aircraft pedig pilótaképzéshez gyárt kisebb elektromos gépeket.

A hidrogénhez kapcsolódó repülőtéri infrastruktúra és ellátási lánc kialakítása szintén megoldandó feladat. Az Airbus a hidrogénmeghajtású utasszállítók sorozatgyártásának céldátumát a közelmúltban módosította 2050-re – nem műszaki okok miatt, hanem mert a repülőterek és a légitársaságok egyelőre nem tudják követni a gyártók fejlesztéseit.

Hidrogénalapú hajtás – dróntól az utasszállító repülésig

A hidrogén közvetlenül is elégethető, de üzemanyagcellák segítségével is átalakítható villamos energiává. A drónok hibrid meghajtással működnek: az üzemanyagcella nem képes gyorsan, hirtelen nagy teljesítmény leadására – amire például felszállásnál van szükség –, ezért ehhez akkumulátorral kell kombinálni. A cél: megtalálni az ideális kombinációt az akkumulátor, az elektromos hajtás és az üzemanyagcella között. Ha előre ismert a repülési pálya, akkor a rendszer előre tartalékolhat energiát a fel- vagy leszálláshoz, amivel a hatékonyság javítható.

A HUN-REN SZTAKI SCL hidrogénhajtású drónokkal és kisebb járművekkel foglalkozik – a kutatólabor reptetett elsőként hidrogénmeghajtású drónt Magyarországon.

„Szakembereink a drónszinttől építkezve dolgoznak azon, hogy a technológia kiterjeszthető legyen nagyobb járművekre, hajtóműves nagygépekre is – mondta el Vanek Bálint, a HUN-REN SZTAKI SCL vezetőhelyettese. – Az ilyen esetekben a drónok, kisebb járművek tulajdonképpen repülő laborként működnek, amelyeken modellezhető a nagy gépek viselkedése.”

Egy 1:10 arányú maketten – azaz a 30 méteres nagy gép esetében egy 3 méteres modellen – így meg lehet vizsgálni a felszállás, a repülés és a leszállás fázisait, illetve ezek energiaigényét. Ez alapján lehet optimalizálni, milyen energiát – áramot vagy hidrogént – használjunk.

A megoldás kidolgozásához szoros együttműködés szükséges az üzemanyagcella gyártójával. A kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeket finanszírozó Tématerületi Kiválósági Program által támogatott magyar védelmi projekt keretében a HUN-REN SZTAKI SCL a cellák angol gyártójával dolgozik együtt: egyik fő feladatuk az üzemanyagcella matematikai modellezése és annak finomítása.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hidrogénmeghajtás a repülésben – magyar kutatók írják a légiközlekedés jövőjét appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt két évtized során nemzetközi és hazai környezetben egyaránt, így a mezőgazdasági szektorban is, egyre nagyobb szerephez jutnak a precíziós technológiák, melyek nagymértékben hozzájárulnak az ágazat termelékenységének és versenyképességének fokozásához. Ennek a folyamatnak egyik legújabb állomása a dróntechnológia és a precíziós gazdálkodás összekapcsolása. A drón vagy pilóta nélküli légijárművek (UAV) mivel különböző szenzorokkal is felszerelhetőek, számos mérés elvégzésére alkalmasak, mint például növény- és talajállapot felmérése, termésbecslés, tőszámlálás, a növényzet egészségi állapotának vizsgálata stb., de képesek arra is, hogy növényvédelmi feladatokat, permetezéseket hajtsanak végre.

Földi vagy légi kijuttatás?

A mezőgazdasági gépek munkavégzés közben jelentős mennyiségű fosszilis energiát használnak fel (gázolaj, motorolaj, hidraulikaolaj), ezzel szemben a drón repülése közben nem használ kenőolajat ill. hidraulika olajat, nem éget el üzemanyagot, csupán újratermelhető energiaforrást igényel. A drónokkal végzett permetezés vitathatatlanul egyik legnagyobb előnye, hogy a növényvédelmi munkákat a talaj károsítása nélkül képes elvégezni, elkerülve a földi munkavégzés során keletkező taposás okozta károkat. A taposási károk fokozottan jelentkeznek a növényvédelmi szempontból kritikus helyzetekben, pl. járványos évjáratokban, nagy mennyiségű csapadékot követően. Ekkor általában permetezni szükséges, hogy elkerüljük a betegségek okozta gazdasági károkat. Csúszós, sáros talajon fokozott a talajszerkezet rombolása, a gépek könnyen nekicsúsznak a támrendszernek, ezzel további kár keletkezik az ületvényben és a gépekben is. Ilyen helyzetekben kézenfekvő megoldást kínál a drónnal végzett permetezés.

Permeteződrónok a világban

A pilóta nélküli légijárművek alkalmazását a peszticidek kijuttatásában világszerte egyre nagyobb figyelem övezi. A drónok alkalmazása ezen a területen már bevett gyakorlat néhány ázsiai-csendes-óceáni országban, például Japánban, Kínában és Dél-Koreában, míg más országok, mint India, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Indonézia is fokozatosan felzárkózik. Kínában a drónokkal permetezett területek nagysága 2020-ban már meghaladta a 60 millió hektárt. Törökországban is egyre nagyobb teret nyer a drónok bevetése a növényvédelemben (pl. rizs, kukorica, napraforgó, burgonya kultúrákban).

A drónnal végzett permetezés térnyerése Ázsiában összehasonlíthatatlanul gyorsabb, mint a tengerentúlon vagy éppen Európában. Ennek elsősorban a rizstermesztés a mozgatórugója. A fő rizstermelő országokban, így Japában és Kínában is kisüzemi körülmények között művelnek több milliónyi hektárt. Ezeken a területeken a peszticidek kijuttatását nagy arányban különböző típusú háti permetező gépekkel végzik. A munkát végző farmerek napi 8-10 órát folyamatosan permeteznek, gyakran magas légköri páratartalom és hőmérséklet mellett, kitéve magukat a permetlével való közvetlen érintkezésnek (maguk előtt permetezve folyamatosan sétálnak a frissen kezelt növényzetben, vagy akár a vízben). Ehhez képest a drónok alkalmazása olyan nagyságrendű előnyt jelent (akár humánegészségügyi vonatkozásban, vagy éppen technológiailag), mint annak idején a gőzgépek megjelenése.

Szőlőpermetezés drónnal

A Bodri Pincészet szekszárdi borászata nemrégiben egyedülálló fejlesztésbe fogott: szőlőpermetezésre specializált drónt terveznek és építenek. Számos gyártó kínál olyan drónokat, amelyeket permetezésre fejlesztettek, azonban ezek a pilóta nélküli légijárművek elsősorban a szántóföldi növénytermesztésben használhatóak eredményesen, hiszen például a gabonafélék és a kapáskultúrák horizontális kiterjedésűek, amelyek felülről hatékonyan permetezhetőek. Az eszközt gyakorlatilag egy vízszintes irányú szórókerettel és ezen rögzített szórófejekkel látják el. A szőlőültetvények azonban más dimenzióban helyezkednek el. Ebben az állókultúrában a művelésmód és a támrendszer alapvetően egy vertikális kiterjedést eredményez. Könnyen belátható, hogy egy függőleges lombfalat nem felülről, hanem oldalirányból sokkal hatékonyabban lehet permetezni, mint ahogy a függesztett vagy éppen vontatott kivitelű axiál- ill. radiálventilátoros földi permetező gépek is ezt teszik. A szőlőfürtök a függőleges lombal alsó harmadában találhatóak, amely végképp elérhetetlen az ültetvény felett közlekedő és függőleges irányban permetező drónok számára. Nem beszélve arról, hogy a permetlevet a lombfal belsejébe is be kell juttatni. A projekt szakemberei rámutattak, hogy ha a szőlőben pilóta nélküli légijárművel akarunk permetezni, akkor egy teljesen új megközelítésre van szükség.

Az új permetező drón működése és műszaki megoldásai

A hagyományos permetező drónok szőlőben való alkalmazása során számos hátrány mutatkozik. Ezek közül az egyik legfontosabb a permetezés hatékonysága. A kutatási projekt keretében elvégzett vizsgálatok igazolták, hogy a járványt okozó szőlőbetegségek (lisztharmat, peronoszpóra) elleni hatékonyság abban az esetben, ha a fungicideket pilóta nélküli légijárművel juttatják ki, jóval szerényebb, mint a földi gépes kijuttatás esetében. Ennek pedig egyenes következménye, hogy a nem kellően hatékony védekezés miatt minőségi és mennyiségi kár keletkezik a szőlőben. Ugyan a kísérletekben a lémennyiség növelése, egyúttal a repülési sebesség és magasság mérséklése hatékonyságnövekedést hozott, azonban a szőlőtermesztő számára is elfogadható védelmi szintet így sem tudtak elérni. Mivel a tesztelt gyári drón típusok elérték fizikai korlátjukat, nem maradt más választás, olyan drón építése vált szükségessé, mely képes navigálni a szőlősorok között. A szőlőültetvények sortávolsága átlagosan 2,5 méter. Gyakori sortávolság a 2,4 méter, de előfordulnak ennél keskenyebb sortávolságú ültetvények is. Ilyen dimenziókban egy olyan újfajta rotor-elrendezésű drón kínálhat megoldást, amelyet kifejezetten a szőlőültetvények sajátosságaihoz terveztek.

A koncepció lényege, hogy a drón kétféle rotortípust alkalmaz: emelő rotorokat és permetező rotorokat. Ez a kialakítás lehetővé teszi a kompaktabb méretet, mivel a rotorokat közelebb lehet egymáshoz helyezni, anélkül, hogy veszélyeztetnék a stabil repülést. A permetező rotorokat a drón elején és hátulján helyezték el, amelyek oldalirányba szállítják a levegőt, így a permetcseppeket megfelelően be tudják juttatni a lombfal belsejébe és a fürtzónába a lombfal teljes magasságában. Ezek a rotorok a drón súlypontja felett vannak, míg az emelő rotorok alatta, ami nemcsak a stabilitást fokozza, hanem lehetővé teszi a drón számára az oldalirányú mozgások pontos szabályozását is. Ez az új rotor-elrendezés tehát nemcsak a technikai korlátokat hivatott leküzdeni, hanem a szőlőültetvényekben való hatékony és precíz permetezést is lehetővé teszi – ami kulcsfontosságú a modern, fenntartható szőlőtermesztésben.

Bodri Pincészet innovációja

A fejlesztés mögött álló Bodri Pincészet a szekszárdi borvidék egyik meghatározó családi pincészete, amely hosszú távon elkötelezett a modern technológiák alkalmazása iránt. A borászat nem most kezdte a kutatás-fejlesztést: a közelmúltban fejlesztettek egy innovatív szőlőbetegség-előrejelző és döntéstámogató rendszert, és ennek keretében saját kísérleti ültetvényeket és meteorológiai mérőállomásokat hoztak létre. Ezek az eszközök most a drónfejlesztés hasznára voltak – a már meglévő tudás és infrastruktúra támogatta az új permetezőrendszer kifejlesztését és tesztelését, valamint tovább kutatás-fejlesztési irányokat vetít előre. A Bodri Pincészet így ötvözi borászatuk hagyományait a legfrissebb innovációkkal.

A Bodri Pincészet Kft. a projektet a Széchenyi Terv PLusz program keretében meghirdetett Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program PLusz „Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése” (GINOP PLUSZ-2.1.1-21) felhívásának a keretében valósította meg, GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00220 azonosító szám alatt. A 378,45 millió Ft összköltségű projekt 169,94 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatásból és 23,17 millió Ft hazai társfinanszírozásból jött létre.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új fejlesztésű permetező drón szőlőben appeared first on Műszaki Magazin.

A valóság azonban ennél jóval összetettebb, és a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy ezek az eszközök önállóan, biztonságosan és megbízhatóan tudjanak tájékozódni a gyakran kiszámíthatatlan városi környezetben. A HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) szakemberei ezen a területen értek el világszinten is egyedülálló eredményeket olyan intelligens irányítási megoldások fejlesztésével, amelyekkel a drónok képesek valós időben reagálni a környezet változásaira – mindezt minimális energiafelhasználás mellett.

A drón, ami lát, gondolkodik és dönt

Ahhoz, hogy egy drón biztonságosan repülhessen, tudnia kell, hol van, mi van körülötte, és merre érdemes haladnia. Ehhez nem elég előre beállítani a repülési pályát – villámgyors, rögtönzött alkalmazkodásra van szükség. Egy arra szálló madár, az építkezés miatt felállított daru, vagy akár egy hirtelen széllökés is felülírhatja az eredeti útvonaltervet. Az autonóm drónokat különféle érzékelők segíthetik a tájékozódásban: GPS, gyorsulás- és forgásisebesség-mérők, kamerák, illetve a LIDAR, ami a radarhoz hasonlóan működik, de rádióhullámok helyett lézerrel térképezi fel a környezet tárgyait és akadályait.

Itt érkezünk el a technológia egyik alapvető dilemmájához: felszerelhetjük a drónt a lehető legjobb szenzorokkal, de azok nehezek, sok energiát fogyasztanak, és bonyolultabbá teszik a működést. Egy drón pedig csak korlátozott súlyt bír el, és akkumulátorának kapacitása is véges. Ezért van szükség okos, hatékony irányítási megoldásokra – a cél nem az, hogy minden apró adatot észleljen és rögzítsen az eszköz, hanem az, hogy pont annyit érzékeljen és dolgozzon fel, amennyi a gyors, biztonságos döntésekhez elegendő.

A HUN-REN SZTAKI SCL kutatói olyan szoftveres rendszereket fejlesztenek, amelyek képesek a rendelkezésre álló adatok alapján gyors és megbízható döntéseket hozni.

„Ezek a rendszerek nemcsak előre terveznek, hanem a legkisebb váratlan változásra is reagálva folyamatosan tervezik újra a drón mozgását – mondja Péni Tamás, az SCL kutatója. – Nem elég ugyanis azt tudnunk, hogy az adott pillanatban hol van az akadály, azt is fel kell mérnie az eszköznek, hogyan mozoghat az a tárgy a jövőben, és megfelelő biztonsági távolságok betartásával ehhez igazítania kell a saját mozgását is.”

Ennek érdekében a repülési pálya kialakítása két szinten történik. Az egyik a globális szint, ami annak felel meg, mint amikor az autónkkal a GPS alapján elindulunk úticélunk felé. A rendelkezésre álló térképek és információk alapján a drón ugyanígy tervezi meg előre az útvonalát. Amikor azonban váratlan helyzet adódik – például egy akadály kerül a drón elé –, akkor életbe lép a lokális szintű tervezés, az eszköz változtat a röppályáján, sőt, ha kell, az egész további útvonalát is módosítja. Ha pedig több drón van egyszerre a levegőben, akkor ezek kommunikálni is tudnak egymással. Ha például az egyik új akadályt vesz észre – mondjuk egy darut, amit nem jeleztek a térképen –, ezt az információt azonnal meg tudja osztani a többi drónnal. Így minden eszköz egyetlen közös, valós idejű „térképen” dolgozik, és mindannyian képesek biztonságosan eljutni a célállomásra.

A HUN-REN SZTAKI kutatói által kifejlesztett rendszerrel felszerelt drón képes arra, hogy egy egyszerű horog segítségével önállóan felvegye a csomagot a mozgó járműről, majd egy másik, szintén mozgó járműre kézbesítse – centiméteres pontossággal. A vásári horgászós játékból tudhatjuk: ez még saját kezünkkel irányítva sem könnyű mutatvány. Emberi vezérlés nélkül, teljesen autonóm drónnal pedig a világon jelenleg csak a magyar laboratóriumban képesek ezt végrehajtani.

„Más nemzetközi kísérletek nehezebb és bonyolultabb, aktív megfogó mechanikát, például tűket, elektromágnest vagy markoló kart használnak, míg a mi megoldásunk nem csupán technológiailag egyszerűbb, de energiatakarékosabb is – mondja dr. Tóth Roland, az SCL kutatója. – Ez lehetővé teszi, hogy olcsóbb, kisebb drónok is el tudjanak végezni komplex feladatokat, ráadásul egy horog aránylag könnyen felszerelhető bármely csomagra.”

Pizzát azért még ne rendeljünk a drónoktól

Bár a csomagszállító drónokat leggyakrabban városi környezetben képzeljük el, az első, valóban működő rendszerekkel nem a nagyvárosi utcákon találkozunk majd. Ennek egyszerű oka van: a vidéki, ritkán lakott környezet, vagy éppen a zárt terek, raktárak sokkal kiszámíthatóbbak.

Néhány országban már elindultak az első olyan szolgáltatások, ahol a drónok gyógyszert, ételt vagy kisebb csomagokat szállítanak, ám ezek jellemzően stabil időjárási viszonyok között, alacsony épületek és egyszerű légiforgalom mellett működnek. Ilyen környezetben nincs szükség nagy pontosságra vagy gyors irányváltásokra.

Ezzel szemben az a fajta irányítás, amely lehetővé teszi, hogy egy drón akár mozgó járművek között is biztonságosan és önállóan kézbesítsen csomagot, még nem része a hétköznapi gyakorlatnak. Az ilyen feladatokhoz szükséges, valós idejű és centiméteres pontosságú mozgásvezérlés az, amiben a HUN-REN SZTAKI kutatóinak munkája világszinten is előremutatónak számít.

Ezeknek a fejlesztéseknek pedig az ipari vagy logisztikai létesítmények jelenthetik a legjobb tanulópályát: az ilyen zárt terekben ugyanis nincsenek véletlenszerű mozgások, madarak vagy járókelők, és nem befolyásolja a repülést a szél vagy a köd. Így ideális környezetet biztosítanak a precíziós autonóm repülés fejlesztéséhez, ahol a drónok valódi kihívások között, de ellenőrzött módon bizonyíthatják megbízhatóságukat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Világszinten is egyedülálló drónfejlesztés magyar kutatóktól appeared first on Műszaki Magazin.

A 30 milliárd eurós kereskedelmi és gazdasági célú drónpiac mellett a drónok az élet minden szegmensében jelen vannak. Becslések szerint az ágazat fejlődésének évente több mint 10 milliárd euró értékű gazdasági hatása várható a jövőben. Ehhez a növekedéshez egyre több szakemberre van szükség, akik nem csak a fejlesztésben, hanem a drónok célirányos alkalmazásában is részt vesznek. Az Európai Bizottság becslése szerint 2035-re a pilóta nélküli légi járművek ágazata több mint 100 000 embert foglalkoztat majd.

„A Gábor Dénes Egyetem az elmúlt 3 évtizedben mindig az oktatási innováció élvonalába tartozott. Képzéseinkkel nemcsak követjük a megjelenő munkaerőpiaci igényeket, hanem mind szakmai tartalomban, mind pedig módszertanban új trendeket határozunk meg. Ennek hátterét – legyen az dróntechnológia, mesterséges intelligencia vagy fintech – kiváló oktatóink, minőségi képzési anyagaink és piaci partnereink biztosítják” – mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke.

Mérnökinformatikus dróntechnológia specializáción végzett MSc hallgatók és oktatóik

A Mérnökinformatikus dróntechnológia specializációval mesterképzés során a hallgatók elméleti és gyakorlati felkészítést kapnak a dróntechnológia műszaki alapjairól, a képfeldolgozás elméleti és gyakorlati megoldásairól, valamint ezek mesterséges intelligencia alapú rendszerekbe integrálásáról. A dróntechnológia területének sokszínűségét mi sem igazolja jobban, mint a kilenc végzős hallgató diplomamunka témáinak gazdagsága: Adatbiztonság, Mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei az objektumfelismerésben, Hulladéklerakó vizsgálata, Bányaipari alkalmazás, Drónok tengeri, óceáni alkalmazása, Repülésirányítás, Képfeldolgozó szoftver fejlesztése, Gépi tanulási módszerek vizsgálata, Drónok idősoros felvételeinek mezőgazdasági alkalmazása.

„Büszkék vagyunk arra, hogy az első kilenc végzős hallgatónk nemcsak magas színvonalú diplomamunkával és jeles érdemjeggyel zárta a képzést, hanem kiemelkedő kutatási és fejlesztési eredményeket is elért. Bízunk benne, hogy példájukat és szakmai sikereiket követve egyre többen választják a jövőben a mérnökinformatikus mesterképzés dróntechnológia specializációját, hiszen óriási munkaerőpiaci kereslet van a jól képzett szakemberek iránt” – mondta Dr. Kozma-Bognár Veronika, a Gábor Dénes Egyetem tudományos rektorhelyettese.

A Gábor Dénes Egyetem gyakorlatorientált képzését a jövő szeptemberben megnyíló Drónlabor még magasabb szintre emeli, valamint az intézmény továbbra is aktív szerepet vállal a tudásmegosztásban: tavaly novemberben már második alkalommal rendezte meg a „Dróntechnológia adatfeldolgozási és adatbiztonsági kihívásai” szakmai konferenciáját, amelynek folytatását idén is tervezi.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Dróntechnológia mesterfokon appeared first on Műszaki Magazin.

Az esemény megszervezését az Európai Unió jelenlegi magyar soros elnökségének azon célja inspirálta, hogy az iparági vezetők, a kutatók és a döntéshozók közös gondolkodással alakítsák ki a drónhasználat jövőjét.

Az elmúlt években a dróntechnológia rendkívül dinamikusan fejlődött, s a folyamatos innovációknak köszönhetően újabb és újabb alkalmazási lehetőségei jelentek meg a mezőgazdaságtól az egészségügyön és a katasztrófavédelmen át az infrastruktúra-üzemeltetésig. Ebben a folyamatban meghatározó szereplő Magyarországon a győri Széchenyi István Egyetem, amelynek Digitális Fejlesztési Központja kutatás-fejlesztéseinek egyik fókuszában ez a terület áll. Az intézmény szorosan együttműködik az Edutus Egyetemmel, így nem volt kérdéses, hogy közösen létrehozott leányvállalatukkal, a CloudIA Zrt.-vel rendezik meg a Drón Fórum 2024 rendezvényt a hazai és nemzetközi drón-ökoszisztéma meghatározó szereplőinek bevonásával.

A tartalmas programon – amelynek házigazdája Szujó Zoltán ismert televíziós kommentátor volt – több mint százan vettek részt három földrész tíz országából. Olyan elismert szakemberek tartottak előadást, mint Jakub Karas, a cseh Pilóta Nélküli Légi Járművek Szövetség (Unmanned Aerial Vehicle Alliance) elnöke, dr. Eduardo García González, a Polgári Légiforgalmi Szolgáltatók Szervezete (Civil Air Navigation Services Organisation, CANSO) vezető munkatársa, Bongseok Kang, a Korea Testing Laboratory (KTL) csoportvezetője, Emilien Watelet, a belga ID2Move igazgatója és Ludvigh Károly, az ABZ Innovation Kft. ügyvezetője. Ők a drón-ökoszisztéma, a drónhasználat-szabályozás és a drónok városi jelenléte témaköreiben osztották meg gondolataikat a hallgatósággal. A nap folyamán más témákat – így a drónok szórakoztató- és médiaipari szerepét, valamint dróndetektálási és -elhárítási kérdéseket – körüljáró kerekasztal-beszélgetésekre is sor került neves vendégekkel, többek között Alexander Lena osztrák üzletemberrel, az OPREM Group társigazgatójával, Molnár Zsolttal, a Rotors & Cams Zrt. vezérigazgatójával, valamint Tuzson Gergellyel, a Repülő- és Légisport-szövetség elnökével, a Légtér.hu Kft. egyik ügyvezetőjével.

A fórum megnyitóján prof. dr. Horváth Zoltán, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja hangsúlyozta: az egyetem elkötelezett abban, hogy a dróntechnológia, IoT-megoldások és innovatív platformok révén is támogassa az ipari és társadalmi fejlődést. Kijelentette, az intézmény Magyarországon élen jár a dróntechnológia fejlesztésében és alkalmazásában. Megjegyezte: a fórum lehetőséget nyújt arra is, hogy a résztvevők közösen alakítsák a dróntechnológiai fejlesztések irányait és jövőjét.

A megnyitó rangját emelte, hogy online Julie Garland, a Közös Európai Drónszövetség (Joint European Drone Associations) elnöke is szólt a jelenlévőkhöz, bemutatva a 2021-ben alakult egyesülést, amelynek 19 ország különböző szervezetei a tagjai.

Az eseményen CloudIA Zrt. ügyvezetője, dr. Szauer Balázs hangsúlyozta: az Európai Unió drónokkal és adatvédelemmel kapcsolatos szabályozása már most is elégséges, de a felhasználók ismereteinek bővítése ebben a témában is nagyon fontos.

Szilasi Péter Tamás, az Edutus Egyetem vállalati és nemzetközi kapcsolatok igazgatója arról beszélt, hogy a drónok rendkívül jól használhatók az iskolai oktatásban, amit jelez, hogy a World Robot Olympiad nemzetközi robotépítő és programozó versenysorozatban is lesz majd drón kategória. Kiemelte, hogy fontos kihívás a pedagógusok felkészítése az új technológiák használatára.

A fórum – ahol a szakmai programok mellett drónbemutatón is részt vehettek az érdeklődők – kiváló helyszínéül szolgált a szakmai eszmecseréknek, és ígéretes hazai, valamint nemzetközi együttműködésekhez járult hozzá.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A terület legújabb trendjeiről és kihívásairól szólt a Drón Fórum 2024 a Széchenyi István Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

Már léteznek életmentő defibrillátor drónok, vér- és vérkészítményt vagy éppen gyógyszert, élelmiszert szállító drónok.

2022-ben jelent meg a hír, hogy egy tesztprojekt keretében a drón először mentett közvetlen módon emberi életet, amikor egy hólapátolás közben rosszul lett idős, svéd emberhez perceken belül eljuttatta az életmentő defibrillátort. Csak orvos volt a közelben, készülék nem, ám a drón segítségével az is gyorsan eljutott a beteghez. Egy hollandiai egyetemen ezt továbbgondolva olyan defibrillátort fejlesztettek, amely magában a drónban van. Svájcban, Né­metországban, az Egyesült Államokban és Japánban pedig orvosi drónok működnek, amelyek rövid idő alatt a vért és vérkészítményeket juttatják el a megfelelő egészségügyi intézménybe vagy helyszínre.

I. Dróntechnológia adatfeldolgozási és adatbiztonsági kihívásai konferencia 2023, Gábor Dénes Egyetem (fotó:Varga-Ottó)

De nem csak orvosi eszközt lehet szállítani drónnal, hanem élelmiszert is. Szintén a közelmúlt híre, hogy a kínai Nagy Falon is elindult a drónos kiszállítás: mivel van olyan hely, ahol 50 percen belül nincs víz és élelmiszer, így vészhelyzet esetén drónnal viszik oda a bajba jutott turistának az élelmet, szükség esetén akár életmentő gyógyszert. Ezt még lehet fokozni, hiszen a Lausanne-i Műszaki Egyetemen puffasztottrizs-szeletekből ehető szárnyú mentődrónt készített egy kutatócsoport, amivel az életmentő teher arányát 50 százalékra növelték. Az emberi élet védelmére hozott ötletek tárháza végtelen: egy kínai egyetem hallgatói például olyan drónt terveztek, ami az épületről leugró embereket menthetik meg, és amely jól alkalmazható súlyos tűzeseteknél. A szerkezet négy különálló drónból áll, amiket egy háló köt össze, és bármely magasságban működőképes.

A drónok a közvetett életmentésben is komoly szerepet kapnak. Nyáron még egy közel 50 fős magyar tűzoltó csapat Észak-Macedón területen oltotta a tüzet, segítségnyújtásuk kapcsán külön kiemelték a drónok alkalmazását. Az elmúlt hetekben pedig az árvízi védekezésben vetették be a korszerű eszközöket, a rendőrség és a hadsereg drón- és helikopterpilótái a Duna áradási irányainak feltérképezésében és mentési terv előkészítésében nyújtottak segítséget a vízügyi szakembereknek.

A felsoroltak ellenére a hangsúly még mindig a 30 milliárd eurós kereskedelmi, gazdasági célú drónpiacon van, de a drónok az élet minden szegmensében megjelennek. Egyre több szakemberre van szükség, akik nem csak a fejlesztésben, hanem a drónok működtetésében is részt vesznek.

„A világból érkező hírek is mutatják, hogy nagyon sok kiváló ötlet egyetemi kutatócsoportokban fogalmazódik meg elsőként, és a Gábor Dénes Egyetemen is ilyen nyitott, kreatív gondolkodásra bíztatjuk hallgatóinkat. Nálunk nem csak dróntechnológia műszaki paramétereit, a képfeldolgozás elméleti és gyakorlati megoldásait ismerhetik meg, hanem a kinyert adatok hatékony és főként pozitív célú hasznosítását is – mindezt a mesterséges intelligencia bevonásával”

– mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke.

Előrejelzések szerint az EU légi forgalma az elkövetkezendő 20 évben 50%-kal növekszik majd, 2035-re a pilóta nélküli légi járművek ágazata több mint 100 000 embert fog foglalkoztatni, és az ágazat fejlődésének évente több mint 10 milliárd euró értékű gazdasági hatása is lesz.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Életmentő drónok appeared first on Műszaki Magazin.

A termesztés és gyártás során alkalmazott innovatív fejlesztések a hatékonyságot és a fenntarthatóságot is szolgálják, csakúgy, mint a természettel való kölcsönösen előnyös együttműködés. Müller Kornél, a Törley ügyvezető igazgatója az Ipar hangjai podcastban arról is beszélt, milyen termékfejlesztésekkel tudják megszólítani a fiatalabb fogyasztókat, és hogy miért küldetésük a prémium minőségű alkoholmentes alternatívák készítése.

Pezsgőfogyasztás terén egyelőre lassú a hazai piac; tavaly 10 százalékot esett a forgalom, ami arra utal, hogy kevesebb alkalommal voltak olyan boldog pillanatai a magyaroknak, amelyet szívesen koronáztak meg egy palack pezsgővel. A Törley a csökkenő piacon polarizációt is tapasztal, azaz nő a magasabb árú (6–8000 forintos) és az alsóbb árkategóriába tartozó pezsgők forgalma, de a középmezőny zsugorodik. Érdekesség, hogy a nemrég debütált 1 millió forintos palackok nemvárt népszerűségnek örvendtek a nyáron, míg az emberek többsége a megszokottnál olcsóbb terméket választott. A Pezsgőpincészet ügyvezető igazgatója szerint azonban ezek rövid távú piaci átrendeződések, amelyek a reálbér növekedésével hamar megváltoznak.

Ice pezsgő: innováció a nyári pezsgőzésért

Bár a palackok közel fele most is az év utolsó harmadában kerül a kosarakba, a piaci trendek és a fogyasztási szokások új kihívások elé állítják a pezsgőipart. Megjelentek a különböző pezsgőkoktélok és a jégre öntött pezsgő, ami akár 15 éve még elképzelhetetlen lett volna. Ezzel párhuzamosan egyre nő azok száma, akik nem vagy csak nagyon ritkán fogyasztanak alkoholt.

Müller Kornél elmondta, hogy a kihívásokra reagálva a Törley folyamatosan bővíti a termékportfólióját, ami adott esetben teljesen új technológiákat, megoldásokat igényelhet. Például az Ice pezsgő készítéséhez jelentősebb szénsavtartalmú, gyümölcsösebb, picit magasabb cukortartalmú terméket kellett előállítani, amelybe, ha beleolvad a jég, akkor nyújtja azt a száraz ízélményt, amit elvárunk egy jobbfajta pezsgőtől.

Technológiai fejlesztések és agrotechnológiai innovációk

A Törley Pincészet a mezőgazdaság terén is élen jár a technológiai újítások alkalmazásában. A munkaerő, például a traktorosok hiányát részben orvosolni tudja az autonóm traktorokkal vagy olyan robotokkal, amelyek akár a régi MTZ traktorokat is körbe-körbe kormányozzák a szőlőn keresztül. A szőlészek munkáját a területen elhelyezett meteorológiai állomások segítik, de kísérleteztek már drónos növényvédelemmel is, amely hasznosnak bizonyult olyan esetekben, amikor az erősen átázott talajra nem lehetett rámenni, de másfajta alkalmazása – például fertőzéses időszakban – még korainak tűnik.

A technológiai fejlesztések mellett a szőlőterületek biodiverzitásának helyreállítására is egyre nagyobb hangsúlyt fektet a vállalat; madárodúk, vagy a közeljövőben fasorok és akár erdőrészek telepítésével járulnak hozzá ahhoz, hogy a természettel összhangban lehessen szőlőt termeszteni.

Fenntarthatóság és CO₂-semlegesség a pezsgőkészítésben

Az Ipar Hangjai podcast legújabb részében elhangzott az is, hogy a pezsgőtermelés energiafaló szektor – a Törley Pincészet pedig 19 millió palack pezsgőt palackoznak évente –, ezért a pincészet a telephelye energiaszükségletének felét a jövő évtől 500 megawattnyi napelempark telepítésével fogja fedezni. A tradicionális módszerek mellett – ahol a palackok forgatását már robotok végzik – nagy tartályokban is készítenek pezsgőt, ahol kiemelten fontos a megbízható hűtés-fűtés. A pezsgőkészítés folyamatát Siemens megoldások segítik.

A Törley más területeken is törekszik a fenntarthatóságra: a cég teljes vertikumában nem használnak állati alapanyagokat, ami egyébként nem általános a bor- és pezsgőkészítésben, és a szén-dioxid-kibocsátásra is nagyon szigorú terveket készítettek: 2030-ra a felére szeretnék csökkenteni, 2040-ig pedig teljesen CO-semlegessé kívánják tenni a vállalatot.

A jövő kihívásai: könnyített üveg és alkoholmentes buborékok

A Törley a környezetbarát csomagolás területén is úttörő szerepet kíván vállalni. Ma még szigorú EU-szabályok írják elő, milyen palackba lehet pezsgőt tölteni, de külföldön már kísérleteznek műanyag palackokkal. A pezsgősüvegek súlyának csökkentése technológiai kihívást jelent, hiszen a palackoknak a gumiabroncsokban lévő nyomás dupláját is ki kell bírniuk. Ugyanakkor a könnyített üvegek fejlesztése a gyártási folyamat környezeti terhelésének mérsékléséhez is hozzájárulhat.

Az alkoholmentes termékek iránti kereslet növekedése különösen Nyugat-Európában figyelhető meg, de Magyarországon a Törley már évek óta sikerrel szerepel ezekkel az innovatív termékekkel. A vállalat küldetésének tekinti a minőségi alkoholmentes habzó italok fejlesztését annak érdekében, hogy azok is átélhessék a pezsgőfogyasztás élményét és egyformán osztozhassanak az ünnepi pillanatokban, akik nem kívánnak alkoholt fogyasztani.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Drónos növényvédelem, robottal forgatott pezsgő, karbonmentesség: újít a Törley appeared first on Műszaki Magazin.

A rendezvényen megtartott győri előadás nagy sikert aratott, és hozzájárult a magyar dróntechnológia nemzetközi elismertségének növeléséhez.

A Dél-koreai Drón Expón hazánkat a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának munkatársai képviselték, akik értékes kapcsolatokat építettek a távol-keleti országban. A nagyszabású rendezvényen közel hatvan cég mutatta be termékeit és szolgáltatásait, a résztvevők pedig mintegy negyven szakmai előadást hallhattak a dróntechnológia jelenéről és jövőjéről.

A győriek részvételére Musza István Lajos, Magyarország szöuli nagykövetségének tudományos és technológiai szakdiplomatája, valamint dr. Mikula Krisztián, a Digitális Fejlesztési Központ szakértője közreműködésével került sor.

„Az expo remek alkalmat biztosított, hogy egyeztessünk a dél-koreai Helsellel, amely a drónfoci és egyéb felhasználásra alkalmas drónok gyártásában kiemelkedő cég. Képviselői korábban a győri OGEX és PlayIT keretében tartottak nagysikerű drónfocibemutatót a Széchenyi-egyetemen. A megbeszélés megerősítette közös szándékunkat a jövőbeli együttműködésről, amely nagyban hozzájárul a hazai drónfoci mint e-sport népszerűsítésében. Emellett a Korean Testing Laboratoryval és más potenciális partnerekkel is sikerült érdemi, szakmai egyeztetést folytatnia delegációnknak”

– fogalmazott dr. Drotár István, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának vezetője.

„A rendezvény egyik kiemelkedő programja a drónshow volt, ahol ötezer drón kötelékében mutatták be a technológia lenyűgöző lehetőségeit, emellett drónfoci-világbajnokságot is rendeztek. Utóbbi számunkra azért is fontos, mert a sport hazai népszerűsítésében egyetemünk élen jár, és már több sikeres bemutatót is magunk mögött tudhatunk”

– fűzte hozzá dr. Mikula Krisztián.

Az eseményen Takács Olivér, a Digitális Fejlesztési Központ munkatársa nagy sikerű előadást tartott a hazai és a Széchenyi István Egyetem dróntechnológiai eredményeiről  és jövőbeli irányairól, egyúttal a hazai Drón Koalíció és ökoszisztéma helyzetéről.

„Az előadás után számos pozitív visszajelzést kaptunk, így szereplésünk hozzájárult a magyar dróntechnológia nemzetközi elismertségének növeléséhez. Részvételünk tovább erősítette a magyar–dél-koreai technológiai együttműködést, és új lehetőségeket nyitott a jövőbeni közös projektek számára a Széchenyi István Egyetemmel”

– foglalta össze Takács Olivér.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post SZE sikerek a Dél-koreai Drón Expón appeared first on Műszaki Magazin.

A sikeres együttműködés eredményességét a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. területén demonstrálták a napokban.

Dr. Balla István, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézet docense, illetve a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. kutatási-fejlesztési igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a most bemutatott drónos kijuttatási módszer hátterében egy közel egy hónapja született együttműködés áll. A részt vevő szervezetek, vállalatok közös vizsgálatában azt figyelik meg, hogy egy őszi tritikálétábla egyik felére drónnal kijutatott növénykondicionáló készítmény milyen hatással van a termésre, szemben a tábla másik, kezeletlenül maradt, kontrollként szolgáló felével.

Arra is rámutatott, hogy a most zajló együttműködés mindenképpen hosszútávú közös munkát feltételez a jövőre nézve, olyannyira, hogy

„pályázat keretében már saját drón beszerzését is előirányoztuk, és terveink között szerepel, hogy mi is fogjuk vizsgálni magának a kijuttatás hatékonyságának, illetve a különböző szereknek a hatásosságát a drónnal történő légi kijuttatással” 

– mondta Dr. Balla István. Hozzátette, hogy kifejezetten jó tapasztalatokról számolhatnak be, a pilóta nélküli eszközök használatának eddig alapvetően előnyös tulajdonságait mutatták ki.

Keczer Máté, az ABZ Drone Kft. ügyvezető-helyettese a drónok alkalmazásának sokrétűségét példázva elmondta, hogy ezek az eszközök nemcsak kizárólag növényvédőszerek permetezésére alkalmasak, hanem számos növényvédő szernek nem minősülő, például növénykondicionáló vagy tápanyag-utánpótló szerek kijuttatására is.

Hozzátette, hogy ezek az eszközök már nem a jövőt, hanem a jelent képviselik, hiszen rendkívüli hatékonysággal képesek különféle talajkezeléseket végrehajtani. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy

„a permetező drón nem azért van a piacon, hogy teljes mértékben kiváltsa a szántóföldi eszközöket, de tény, hogy vannak olyan feladatok, amikre sokkal, de sokkal hatékonyabban használható. Mindamellett, hogy az ára nagyjából egy 500 hektárnyi terület lepermetezése után megtérül.”

„Álmodtunk egy nagyot és fejlesztettünk egy olyan terméket, ami képes immunizálni a növényeket a különböző károkozók ellen” 

– fogalmazott Balázs Viktor, a MikroVital termékeket gyártó Bio-Nat KFT. ügyvezetője. Hozzáfűzte, hogy talajbaktérium gyártásával és fejlesztésével foglalkozó vállalatuk a növények tápanyag felhasználását, illetve a számukra természetes úton nem felvehető tápanyagok mobilizálását tudja segíteni.

A mostani fejlesztéssel

 „az a célunk, hogy a termésvédelmet és természetesen a termésmennyiséget is optimalizálni tudjuk a gazdálkodóink számára egy teljesen innovatív technológiával. Nemcsak talajon, hanem állományon keresztül is alkalmazva a készítményt” 

– húzta alá.

Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Innovatív dróntechnológia a növénytermesztés szolgálatában appeared first on Műszaki Magazin.

A győri Széchenyi István Egyetem jelentős szereplője a hazai drónkutatásnak és -fejlesztésnek. Az intézmény a hallgatók magas színvonalú oktatása mellett korszerű szolgáltatások révén bővíti a térség társadalmi, gazdasági szereplőinek ismereteit is.

A Széchenyi István Egyetem meghatározó szerepet vállal a magyar drónkutatásban. Fejlesztéseit a fenntarthatóság szolgálatában, de a piaci igényeknek megfelelően végzi. Kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége mellett a képzésben is markánsan jelenik meg a dróntechnológia és annak felhasználási lehetőségei. A drónirányító és -adatelemző képzésben hallgatóit, míg a különböző szervezeteknek, vállalkozásoknak kínált szolgáltatásokkal a térség szakembereinek elméleti és gyakorlati ismereteit bővíti.

„Legutóbbi képzésünket a Magyar Tartalékosok Szövetségének (MATASZ) Győr-Moson-Sopron vármegyei szervezete kérésére tartottuk meg. A tartalékosok rövid elméleti oktatást követően az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán kaptak gyakorlati képzést a drónok működéséről, irányításáról és alkalmazási területeiről. A feladatok között nemcsak a drónok általános beüzemelése és kezelése, hanem különböző manőverek végrehajtása, objektumok biztonságos megközelítése is szerepelt. Az oktatásról nagyon jó visszajelzéseket kaptunk, így várhatóan a jövőben folytatódik az együttműködés. Célunk, hogy az egyetem laborjai által nyújtott szolgálatásokhoz hasonlóan drónképzésünk is könnyen hozzáférhetővé, igénybe vehetővé váljon a társadalmi és a gazdasági szereplők számára”

– fogalmazott Takács Olivér, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának munkatársa.

Dr. Pozsgay Péter, a MATASZ Győr-Moson-Sopron vármegyei elnöke kiemelte: fontos ismeretekkel gazdagodtak a képzésen részt vevő tartalékosok.

„Szövetségünk – amely egyben a Honvédelmi Minisztérium civil szervezete – egyfajta hidat képez a hadsereg és a civil társadalom között. A jelenleg is zajló orosz–ukrán háború tanulságait levonva fontosnak tartjuk, hogy a korszerű technika és a civil célú drónok használatának ismereteivel ruházzuk fel tartalékos egységeinket, akik ezáltal kellő kompetenciával, felkészültséggel rendelkezhetnek. A Széchenyi-egyetem speciális, gyakorlatorientált képzést szervezett, amelyen főleg tartalékos lövészkatonák vettek részt. A program során a különféle objektumok megtalálásán volt a hangsúly, amelyre a felderítés során kulcsfontosságú szerep hárul. A tartalékosok a program végén fontos információkkal és a drónok kezeléséhez elengedhetetlen, alapvető ismeretekkel gazdagodtak. A győri intézmény által biztosított képzés nagy sikert aratott a résztvevők között, és a rengeteg pozitív visszajelzést látva a jövőben is hasonló együttműködésre törekszünk”

– fejtette ki dr. Pozsgay Péter.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Drónképzés a Széchenyi István Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

A szemünk előtt alakul ki egy új szakma, a növényvédelmi drónpilóta, amiről sokan még nem is hallottak, ám a mezőgazdaságban minden szezonnal nő a kereslet azok iránt a szakemberek, vállalkozások iránt, akik a megfelelő engedélyek és tapasztalat birtokában drónok segítségével tudják ellátni a növényvédelmi feladatokat, a permetezést.

Nem csoda, hogy nő az érdeklődés a drónpilóták iránt. A precíziós mezőgazdaságban a drónokkal való permetezés mellett számos érv szól: elektromos árammal működtethető, könnyű szerkezettel rendelkező gépekkel a permetezést olyankor is el tudják végezni a szakemberek, amikor a hagyományos technológia korlátozottan áll rendelkezésre. A szenzoroknak, térképező és tervkészítő szoftvereknek hála a munka hatékonysága nő, ez pedig mind időben, mind költségoldalon megmutatkozik. Nem elhanyagolható az sem, hogy a drónnal nincs taposáskár, nem tömörödik a talaj.

Komoly befektetés egy saját permetező drón

Ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, hogy sokan könnyű és gyors pénzkeresési lehetőséget látnak a drónozásban, pedig a permetező drón megvásárlása nem elég, szükséges hozzá aggregátor, tartalék- és csereakkumulátorok, egy monitorozó drón sem árt, valamint kelleni fog egy szállító jármű, általában pick-up, valamint a műveleti engedélyről sem feledkezhetünk meg. Jelentős a személyi költség is: a drónpilóta mellett szükséges egy repülésfigyelő személy, illetve egy előkészítő személy, és természetesen a szakmai irányító, a növényorvos.

„Nem biztos, hogy minden gazdának érdemes permetező drónt vásárolnia. Nem is elsősorban a beruházás megtérülése a kérdéses – noha az is rendkívül fontos –, hanem a szükséges »szellemi tőke« befektetése, illetve rendelkezésre állása. A növényvédelmi drónpilóta végzettség megszerzése sok tanulást igényel, de ennél is fontosabb az a tapasztalatmennyiség, amit tanfolyamon nem, csak a gyakorlatban lehet megszerezni”, vezet be minket Jordán László a modern növényvédelmi megoldásokba.

Csipak-Török Ágnes hozzáteszi: „A drónpilóta képzéseket és engedélyeket európai uniós jogszabályok szabályozzák, azonban a drónos permetezésre nemzeti előírások vonatkoznak. Míg a jogi keretrendszert az EU rendeletek adják, addig a speciális, permetezésre vonatkozó követelmények tagállami hatáskörben maradtak, ezért ha valaki külföldön tervez hasonló tevékenységet folytatni, mindenképpen tájékozódjon a helyi előírásokról.

Még csak most alakult ki, máris hiányszakma

A Légtér.hu Kft. idén kezdte el a növényvédelmi drónpilóta képzését, amelynek előnye, hogy néhány hónap alatt szakmát szerezhet az érdeklődő. Ahogy Csipak-Török Ágnes beszámolt róla, “gyakori, hogy azért hiányoznak egy-egy óráról a hallgatók, mert sok a megkeresésük, szezonban szünet nélkül dolgoznak”.

Éppen ezért praktikus a késő őszi, téli hónapokban belevágni a tanulásba, mert időjárástól függően 4-6 hónap alatt megszerezhető az engedély, azaz tavaszra már tud drónpilótaként dolgozni az, aki szeretne.

“Az elmúlt években nőtt az agrárszakképzésre jelentkező fiatalok száma, ami azért is örvendetes, mert az agrárium egyik jelentős kérdése a gazdálkodói társadalom magas átlagéletkora. A fiatalok fogékonyabbak az új megoldásokra, ezért elsősorban tőlük várunk jelentős szerepet a drónok használatának elterjesztésében, de »Idősebbek is elkezdhetik!«”,  mutat rá Jordán László, növényvédelmi szakértő.

Engedély nélkül a büntetés szinte garantált

A repülésbiztonsági elemző elmondja, hogy ahogy az igény is egyre nő a képzett drónpilótákra, úgy a hatósági ellenőrzések száma is gyarapodik az engedély nélkül permetezők kiszűrése végett. A permetezőket ellenőrizheti a helyszínen a Nébih, a helyi kormányhivatal, és repülés szempontjából is kaphatnak vizsgálatot. Az ellenőrzések száma nő, idén 35 ellenőrzés történt a Nébih tájékoztatása szerint.

Bárki ingyenesen betekintést kaphat a mezőgazdasági drónozás világába

Aki szeretné megszerezni az új szakképesítést növényvédelmi drónpilótaként, annak az első lépés egyszerű, az A1/A3 szintet online, ingyenesen elvégezheti. “Ezután következik a komolyabb A2 szint, ami már emberekhez közelebbi, nagyobb drónok működtetését is lehetővé teszi, valamint a pilóta nélküli légijármű-irányítói igazolvány megszerzése is szükséges ahhoz, hogy elkezdhesse a növényvédelmi drónpilóta alapképzést”, ismerteti Csipak-Török Ágnes. Hozzáteszi, “a Légtér.hu Kft. csapata úgy dolgozta ki a képzést, hogy sok próbateszttel, kérdéssel segítse a tananyag memorizálását, így lehetséges, hogy a sikeres elmételi vizsgák aránya 98% a tanulóink között”.

Díjmentes betekintésre nyújt alkalmat a Légtér.hu Kft. növényvédelmi drónpilóta workshopja, ahol érdekes előadásokon élőben is ismerkedhetnek a területtel az érdeklődők. A Légtér.hu Kft. ügyvezetőjének, Csipak-Török Ágnesnek kezdeményezésére elindult a Nők a drónszakmában találkozó, amelyet már harmadik alkalommal tartottak meg, és ezúttal egy Boing 747-es szimulátorozási lehetőséggel kötöttek össze.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Egyre nagyobb a kereslet a drónpilótákra a mezőgazdaságban appeared first on Műszaki Magazin.

A cég nemzetközi piacra készült innovációja az a mezőgazdasági permetező drón, amely nagy sikert aratott a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari szakkiállításán Németországban. A szakemberek szerint a drónfejlesztést további technológiai sikertörténetek követhetik az egyetem tudományos innovációira alapozva.

Az idei, Berlinben megrendezett Fruit Logistica nemzetközi szakkiállítás harmincéves történetének minden eddigi részvételi rekordját megdöntötte, hiszen 92 országból 2600 kiállító várta a mintegy 140 országból érkező látogatókat. A seregszemlén nagy sikerrel mutatkozott be a Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és az MIB Invest Group Kft. által létrehozott ABZ Innovation Kft. terméke, az L10. A saját fejlesztésű és gyártású mezőgazdasági permetező drón – amelyet hazai és európai mezőgazdasági adottságokra terveztek – valamennyi jelenlegi, a piacon elérhető innovációt egyesít. A termék a biztonságos és egyszerűen használható dróntechnológiát kínálja a gazdák számára folyamatos támogatás és szerviz biztosítása mellett.

A Széchenyi István Egyetem szellemi tőkéje a fenntarthatóság jegyében születő, innovatív technológiai újításokat szolgálja.

„Cégünk rövid idő alatt nagy utat járt be, hiszen ma már ott tartunk, hogy a világ számos pontjáról érdeklődnek irántunk. Eddig több mint tíz országból jöttek hozzánk közelebbről megismerni a termékünket. Azért is kíváncsiak az új technológiára, mert ez az első olyan európai permetező drón, ami CE – azaz uniós szintű megfelelőségi – minősítéssel is rendelkezik”

– mondta el Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője. Hozzáfűzte, az első hivatalos nemzetközi bemutatkozásra Európa egyik legnagyobb élelmiszeripari szakkiállításán került sor, ami tovább fokozta a jelentős érdeklődést.

„Nyilvánvalóvá vált, hogy hatalmas az igény egy Európában készülő, kiváló minőségű permetező drón iránt. A kiállításon nemcsak kontinensen belüli cégekkel folytattunk előremutató tárgyalásokat, de több konkrét megkeresés érkezett Dél-Amerikából is”

– hangsúlyozta az ügyvezető. Aláhúzta, a következő lépés, hogy a drón folyamatos fejlesztése mellett a kialakult kapcsolatok révén minél több megrendelést realizáljanak hazánkban és a nemzetközi piacon egyaránt.

„Az egyetemi innovációs ökoszisztéma építésének éppen az a célja, hogy olyan fejlesztési eredmények szülessenek, amelyek a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. Mindehhez elsősorban kiváló kutatási eredményekre van szükség, amelyek támogatásra több programot tervezünk indítani. Ezek a nemzetközi hálózatosodást, illetve a magas minőségű kutatói publikációk születését segítik”

– fogalmazott Dósa Gábor, a Széchenyi István Egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Kft. ügyvezetője. Hozzáfűzte, az intézmény a startupok támogatása mellett olyan nagyvállalati együttműködéseket épít, amelyekben az egyetem és az ipari partner közös szellemi terméket hoz létre.

„Stratégiai célunk, hogy a vállalatokkal közös kutatás-fejlesztés és innováció területén, az együttműködési mechanizmusokat és az eredményességet tekintve mintaalkotó intézmény legyünk Közép-Európában”

– mondta. Kiemelte, a valós piaci igényekre adott legjobb megoldásokat keresik, ez jelenti az ABZ Innovation sikerét is.

„A drónfejlesztés terén nem állunk meg a mezőgazdaságnál, hiszen képességeink alapján eljuthatunk a globális piaci igények teljes körű kiszolgálásáig is”

– fejtette ki Drotár István, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának vezetője. Mint mondta, a dróntechnológia mellett még számos területen végez jelentős tudományos munkát, kutatást és fejlesztést a Széchenyi-egyetem, amelyek – az ipari partnerekkel együtt – hasonló sikerre vihetők. Ilyenek többek között az 5G-s fejlesztések, a telekommunikáció vagy az intézmény Járműipari Kutatóközpontjával együttműködésben a mesterséges intelligencia, az autonóm járművek.

„Az egyetem technológiai eredményeiben kulcskérdés, hogy mely ágazatokban hasznosítjuk ezeket. Innovatív megoldásainkkal a járműipart, az autó-motor sportot, a távközlést, a mezőgazdasági digitalizációt éppúgy segíteni tudjuk, mint az egészségügyet, a jövő közlekedését, a precíziós növénytermesztést, a korszerű élelmiszeripart, végeredményben a fenntarthatóságot”

– zárta a központvezető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Jelentős a nemzetközi érdeklődés a Széchenyi István Egyetem részvételével készülő permetező drón iránt appeared first on Műszaki Magazin.

A pilóta nélküli repülő járművek, légi robotok, drónok valójában már több mint 20 éve léteznek, bár mindennapjainkba csak pár évvel ezelőtt kezdtek beépülni. Az ötlet azonban jóval régibb – bár elsőre meglepőnek tűnik, de az Egyesült Államok és Franciaország már az I. világháború alatt pilóta nélküli repülőkön gondolkodott[1].

Nem véletlen, hogy az első drónok a hadiiparban jelentek meg, ám azóta a gazdaság minden szektorát meghódították. Jelen vannak az iparban, egyre nagyobb szerepet kapnak a mezőgazdaságban és meghódították a fogyasztói piacot. A drónok amellett, hogy olcsóbban és gyorsabban „dolgoznak”, biztonságosabbak is, hiszen olyan feladatokat is el tudnak végezni, amely az emberi munkaerőre akár veszélyt is jelent.

A globális kereskedelmi drónpiac jelenleg meghaladja a 30 milliárd eurót és a következő évtizedben a dróntechnológia tömeges elterjedése várható[2]. 2025-ig megtízszereződhet a drónrepülések száma, és Európában a szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma húsz éven belül meghaladja majd a 100.000 főt, a gazdasági hatása pedig a 10 milliárd eurót[3].

Hazánkban is elkészült a megfelelő támogatási keretrendszerrel az az átfogó iparági stratégia, amely tovább erősíti a technológia bevezetését, elterjedését. Minden szakember egyetért abban, hogy a dróntechnológiában óriási lehetőség van, sőt várható hatékonyságát is számszerűsítették: a GDP-növelő hatása 280 milliárd forint, a potenciális új munkahelyek száma közel 18 ezer fő[4].

Ez azt is jelenti, hogy egyre több dróntechnológiában jártas szakemberre lesz szükség a gazdaság minden területén. Több egyetemen is elindult a mesterséges intelligencia szakmérnök képzés, és van olyan intézmény, ahol mesterszakon már kifejezetten dróntechnológia specializáció indul.

„Hallgatóink alapos felkészítést kapnak a dróntechnológia műszaki kérdéseiről, a tervezett repülések adatszerzési fajtáiról és a képfeldolgozás elméleti és gyakorlati megoldásairól. Továbbá, a kinyert adatok mesterséges intelligencia alapú rendszerekbe történő integrálását és célirányos felhasználását készségszinten sajátítják el a tanulmányaik során.” – mondta Dr. Dietz Ferenc, a 2023. február 1-től egyetemi rangot kapó Gábor Dénes Főiskola elnöke.

Bár nagyon fontos a megfelelő szakemberképzés, hasonlóan fontos a jelenlegi és leendő felhasználók felkészítése is. Mivel a technológia folyamatosan hódítja meg a fogyasztói piacot, elengedhetetlen, hogy az megjelenjen az általános- és középiskolai oktatásban is. Ennek első lépéseként a Klebelsberg Központ az elmúlt évben 840 drónt telepített az iskolákba, és létrehozták a sulidrón-hálózatot, amelynek célja, hogy a gyerekek készség szinten tudják használni a technológiát.[5]

Hivatkozások:

[1] https://www.dronexpert.hu/drontechnologia-2020.html

[2] Grand View Research – 2022.

3 Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) parlamenti államtitkára, 4. Drón konferencia és expo megnyitó – 2022. szeptember

[4] Rohács Dániel, a Magyarországi Drón Koalíció elnöke, 2022. szeptember

[5] Gál András Levente, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője, 2022. szeptember

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Dróntechnológia a mindennapjainkban appeared first on Műszaki Magazin.

A magvakat egyenként és pontosan kell elhelyezni; a gyümölcsöket mechanikus megfogók szedik le gondosan, a műtrágyákat és növényvédő szereket kis adagban és célzottan juttatják ki. Ezekhez a műveletekhez számos kis elektromotorra van szükség, amelyek egyszerre robusztusak és nagy teljesítményűek.

Kvantumszámítógépek, űrturizmus vagy hidrogéntechnológia – a legújabb technológiai hírek folyamatosan változó témakörökről szólnak. Érdekes módon azonban a legfontosabb ágazat, a mezőgazdaság  ritkán kerül említésre. Annak ellenére, hogy mindeddig megbízhatóan táplálta az exponenciálisan növekvő emberi populációt. A 18. században kezdődött mezőgazdasági forradalom óriási hozam növekedést tett lehetővé, ami a nagy hozamú növényfajtákon, az ásványi műtrágyák és a vegyi növényvédő szerek növekvő használatán, a gépesítésen és a nagyarányú mesterséges öntözésen alapult. Az ökológiába történő beavatkozás azonban nem mentes a nem kívánt mellékhatásoktól.

Valamennyi jól megalapozott népesség-előrejelzés azt jósolja, hogy a század végére az emberiség lélekszáma kilenc-tízmilliárd főre növekszik majd. A Föld képes arra, hogy még ezt a nagyszámú embert is elegendő élelemmel lássa el, de a mezőgazdaság óriási kihívással néz szembe. A növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek az életfenntartó erőforrások veszélyeztetése nélkül kell többet előállítania. A legértékesebb „erőforrásaink” a termékeny talaj, a tiszta talajvíz és az érintetlen természeti világ, amiket mindenáron meg kell védeni.

A földterület helyett koncentráljunk a növényre

Mindeddig a növénytermesztésben számos fontos munkalépés – például az ültetés, a műtrágyázás és a növényvédelmi intézkedések – a földterület alapúnak számított. A vetőmag, vagy növényvédőszer kiszórásakor a mennyiséget hektáronként számították és a gépek az erre kalkulált áramlási sebességgel juttatták ki az anyagot. A növények erősítése helyett azonban a nitrogénműtrágya egy része így a talajvízbe jut, ahol pedig az egyértelműen nem kívánatos. Az olyan munkák, mint a gyümölcsfák metszése vagy a kényes gyümölcs- és zöldségfajták betakarítása költséges kézi munkát igényelnek, miközben egyre több vállalkozásnak jelent problémát a munkaerőhiány.

Az intelligens gazdálkodás modern technológiákat alkalmaz a mezőgazdaság hatékonyságának növeléséhez, minden erőforrás takarékosabb felhasználásához, a monoton munkavégzés alóli mentesítéshez és a magasabb terméshozamhoz. Ebben az összefüggésben precíziós gazdálkodásról, digitális gazdálkodásról vagy e-gazdálkodásról is beszélhetünk. A számítógéppel támogatott és hálózatba kapcsolt folyamatok, valamint a gépi tanulás és a testreszabott robotfunkciók segítségével a fókusz a földterületről az egyes növényekre helyezhető.

A műtrágyák és gyomirtó szerek célzott használata csökkenti a talajszennyezést

Minél közvetlenebbül irányulnak az intézkedések növényekre, annál gazdaságosabban és hatékonyabban használhatók fel. A gyomirtó szerek használata például jelentősen csökkenthető, ha azokat célzottabban alkalmazzuk az egyes növényekre. A gyümölcsöket és zöldségeket robotok takaríthatják be folyamatos üzemben, mindig az optimális érettségi szinten.

A könnyű, autonóm terepi robotok a talaj védelmére is lehetőséget kínálnak. Napjaink nagy mezőgazdasági gépei akár tíz tonnát is nyomnak, ez a súly pedig drámai talajtömörödést eredményez, ami nagymértékben korlátozza az érintett talajréteg víz- és levegőfelvevő képességét, így erősen befolyásolja a talaj életét és a gépek útvonala közelében lévő területeken a haszonnövények növekedésére és egészségére is hatással van. Az intelligens gazdálkodás az egészségesebb talajhoz és a biológiai sokféleség növekedéséhez is hozzájárulhat.

Automatizálás a mezőgazdaságban és a kertészetekben

Jelenleg sok alkalmazás csak tanulmányként vagy prototípusként létezik, de az intelligens már gyakorlati hasznosításra is alkalmazzák, például a precíziós ültetésben. Ezt eredetileg kutatásra és vetőmagnemesítésre fejlesztették ki. A gépek pontosan meghatározott időközönként tudják elvetni az egyes magokat, így minden növény elegendő helyet kap a növekedéshez, és a terület optimálisan használható ki. Az értékes magvak ugyanakkor rendkívül hatékonyan hasznosulnak.

A legmodernebb gépek soronként egy-egy elektromos meghajtású elválasztó modult használnak. A motor egy lyukazott, vagy fogazott tárcsát hajt meg, amely az egyes magvakat a kiömlőnyíláshoz juttatja. Egy intelligens vezérlő segítségével minden vetőmagtípushoz pontosan beállítható az optimális távolság, a kanyarokban pedig kompenzálhatók az egyes sorok eltérő sugarai. A magvak a tárcsákba történő adagolása szintén motoros záróelemek segítségével történik.

Mindig tökéletesen megérett termények folyamatos, automatizált betakarítással

Az üvegházi zöldség- és virágtermesztésben sok növényt először kis cserépben hajtatnak ki, majd később nagyobb cserepekbe vagy ágyásokba ültetik át azokat. A modern kertészeti vállalkozásokban olyan gépek végzik a növények, cserepek válogatását, kezelését, amelyek mechanikája nagyban hasonlít az ipari termelésben és logisztikában használt berendezésekhez. Léteznek Vannak szállítószalagok és görgős szállítószalagok, amelyeken a különböző szakaszokban lévő terményeket tartalmazó tálcákat szállítják, válogatják és ültetik át. Az itt használt megfogók csak az „ujjaik” alakjában térnek el a más iparágakban használt hasonló eszközöktől. Mikromotorral hajtva végzik az egyes cserepek és gyökérgolyók automatikus kezelését.

A zöldség-gyümölcsöket betakarító önjáró gépek még nem érték el az általános használatra szánt sorozatérettséget, de a technikai fejlődés iránya már látszik: kamerás szenzorok érzékelik a szamóca vagy a paprika érettségi fokát szín és forma alapján és pontosan rögzítik azok helyzetét. A fedélzeti számítógép ezeket az adatokat használja egy robotkar vezérlésére, amelyt egyfajta ollóval és egy begyűjtőeszközzel szerelnek fel. A technológiának a prototípusai tele vannak villanymotorokkal, a generátorok áramával meghajtott villanymotoroktól és a robotkartól a vágóberendezésig és a betakarított termény gyűjtőrendszeréig.

Főbb technológiák: elektromos rendszer és elektronika

„A hagyományos mezőgazdasági gépekben nagyon elterjedtek a mechanikus fogaskerekes hajtóművek és a pneumatikus hajtások – magyarázta Kevin Moser, a FAULHABER mezőgazdasági alkalmazásokért felelős üzletfejlesztési menedzsere. – Az intelligens gazdálkodás kisebb méretű rendszereihez képest ezek gyakran túl nehezek, túl nagyok, mechanikailag túl bonyolultak és energiafogyasztásuk is túlságosan nagy. Ezért egyre több elektromos mikromotort használnak arra, hogy bizonyos munkalépésekhez biztosítsák az energiát. A mezőgazdasági környezetben használt hajtásoknak azonban jellemzően nagyon magas követelményeknek kell megfelelniük.”

Modern gépek végzik a termények válogatását és kezelését

A hagyományos nagy eszközökkel ellentétben az intelligens gazdálkodásban használt gépek és alkatrészek általában kompaktabbak és könnyebbek. Ez azt eredményezi, hogy gyakran kevés hely áll rendelkezésre a motorok számára. Mindazonáltal vetőtárcsák, szárnyak, megfogók, robotkarok vagy ollók meghajtóiként elegendő energiát kell szolgáltatniuk az adott feladat megbízható elvégzéséhez, számtalan cikluson keresztül. Ugyanakkor rendkívül hatékonyan kell működniük, mivel az autonóm egységek általában korlátozott teljesítménytartalékkal rendelkező akkumulátorokból nyerik az energiát. Lehetővé kell tenni a hajtáselektronika a hálózati struktúrákba történő integrálását, és létre kell hozni az intelligens vezérlést.

„Ezek tipikus követelmények a legmagasabb osztályú hajtásrendszerekkel szemben; a helyes válaszok megadása pedig mindig a FAULHABER alapfeladata – mondta Kevin Moser. – Sőt, a mezőgazdasági környezetben használt hajtásoknak rendkívül robusztusnak is kell lenniük, hogy a legzordabb körülmények között is megbízhatóan és hosszú távon működjenek. A mezőgazdaságban és a kertészetben jellemzőek a nagy hőmérséklet-ingadozások és az erős mechanikai terhelések. Mindezek mellett a költségszintet is határokon belül kell tartani. Mi a FAULHABER-nél többféle eszközt kínálunk ahhoz, hogy a termelők egyensúlyozzanak az elvárások között.”

A mezőgazdasági környezetben használt hajtásoknak zord körülmények között is megbízhatóan kell működniük

A Moser a BXT sorozat karbantartásmentes kefe nélküli és különösen kompakt lapos egyenáramú mikromotorjaira, valamint a CXR sorozat kivételesen robusztus és költséghatékony réz-grafit motorjaira utalt. Az új GPT sorozat fogaskerekei zord körülmények közötti nagy terhelésű erőátvitelre is kiválóan alkalmasak. Rendkívül hatékonyak, nagyon robusztusak, így ideálisak mezőgazdasági alkalmazásokhoz. Az opcionális inkrementális jeladók rendkívül pontos pozicionálást tesznek lehetővé. A hajtásrendszerek hálózatba kapcsolásához különféle, például CANopen interfésszel rendelkező vezérlők állnak rendelkezésre.

„A FAULHABER meghajtóit már használják az intelligens gazdálkodásban – jelentette ki Kevin Moser. – A mezőgazdaság igényes alkalmazásaiban várhatóan továbbra is fontos szerepet fognak játszani.”

www.faulhaber.com

The post A mezőgazdaság intelligens jövője appeared first on Műszaki Magazin.