Az Informatikai Kar 14 millió forint támogatásban részesült a tudományos eredmények népszerűsítésének ösztönzésére kiírt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett Tudományos Mecenatúra pályázaton.

A kampány három kutatócsoport együttműködésével jött létre, célja az volt, hogy érthetővé tegye a korszerű informatikai kutatásokat, hidat építsen a tudomány és a nagyközönség között, inspirálja a fiatalokat a technológiai pályák felé, bemutassa a pályázatban részt vevő szenzoros kutatások innovációs tartalmát az ipari szereplők számára is, ezzel is segítve a szabadalmaztatás folyamatát és a hasznosulást.

A projekt 1 éves futamideje alatt kiváló minőségű, valós környezetben forgatott videókkal, infografikákkal, edukációs cikkekkel, interjúkkal és rendezvényekkel érte el közönségét.

A program sikerességét bizonyítja többek között, hogy az Informatikai Kar társadalmi célú kampányok kategóriában Marketing Gyémánt Díjat nyert.

Az elért eredményeik:

A Geometriai Számítógépes Látás Kutatócsoport háromdimenziós gépi érzékeléssel foglalkozik, a valós környezet és a használt érzékelők geometriájának törvényszerűségeire fókuszálva. A megoldásuk jelentős számítási kapacitásbeli megtakarítást is eredményez az autonóm közlekedésben, ami lehetővé teszi valós idejű alkalmazásukat is.

A kutatásuk fókuszában az ELTECar kari mérőautóval végzett felvételek feldolgozása és a kapcsolódó gépi látásalgoritmusok fejlesztése állt. A vizsgálat elsődleges alkalmazási területe az önvezető járművekhez kapcsolódó gépi érzékelés.

A videójukban bemutatják a használt eszközöket, ismertetik, melyik szenzor milyen adatok mérésére képes, és ezeket hogyan lehet látványosan ábrázolni.

Eredményeiken keresztül szemléltetik a LiDAR-ok és kamerák együttes használatát – azaz a szenzorkalibrációt –, valamint kiemelt szerepet kap az affin transzformációk alkalmazása is, amelyben az ELTE Informatikai Kara élenjáró munkát végez.

Az eredményekről a projekt során több ismeretterjesztő előadást tartottak, többek között a Kutatók Éjszakája és a Lányok Napja rendezvényeken.

Geometriai számítógépes látás

A Jelek és Rendszerek Kutatócsoport a matematikai modellezés és a mesterséges intelligencia algoritmusainak ötvözését kutatja.

Tudománykommunikációs tevékenységeinek célja a kutatócsoport bemutatása, ennek keretében több videó, infógrafika, tudományos ismeretterjesztő előadás és rádióinterjú készült, amelyek bemutatják a kutatócsoport aktuális projektjeit és K+F+I tevékenységeit, valamint a kutatói és oktatói kompetenciákat.

A videókban kiemelt figyelmet kap a kutatócsoport által kifejlesztett, autonóm járműirányítást támogató környezetérzékelési szabadalom.

Ez a megoldás a gumiabroncsba integrált, új típusú erőmérő szenzor jelei alapján képes az útfelület hibáinak és minőségének felismerésére, valamint a kerék és az út közötti tapadási súrlódási együttható valós idejű becslésére.

A kutatások meghatározó eleme a kutatócsoport saját fejlesztésű modellvezérelt neurális hálója, a paraméterezett ortogonális transzformációkra épülő VPNET.

Ez a megközelítés ötvözi a projekcióalapú matematikai modellezést a mesterséges intelligencia adatvezérelt módszereivel. A VPNET-et több jelfeldolgozási feladatban is sikeresen alkalmazták, például aritmiák felismerésére EKG-jelekben. Az eredményekről a projekt futamideje alatt több ismeretterjesztő előadást tartottak: a Kutatók Éjszakáján és a Lányok Napján, illetve rádió és online interjú is készült.

Jelek és rendszerek

A Multiszenzor-Drón-Képfúzió Kutatócsoport legkorszerűbb drónos szenzorokkal dolgozik, hogy részletes téradatokat nyerjen környezetvédelmi, régészeti, földtani, kritikusinfrastruktúra-védelmi és más, ipari és tudományos célokra.

Tudománykommunikációs tevékenységeik célja a korszerű geoinformatikai és távérzékelési módszerek közérthető bemutatása, különös tekintettel a drónos adatgyűjtés és a többforrású (multiszenzoros) adatok integrált feldolgozásának lehetőségeire. A kommunikált tudományos tartalom a következő témaköröket öleli fel: több érzékelőből származó adatok egyesítésére és integrálására szolgáló technikák, gépi tanulási és mesterséges intelligencia algoritmusok alkalmazása az adatfeldolgozáshoz.

A program keretében ismeretterjesztő videók és online cikkek készültek. Emellett nyilvános bemutatókat szerveztek, amelyek a kutatócsoport aktuális kutatás-fejlesztési eredményeit és alkalmazási területeit ismertették. A bemutatott projektek középpontjában a drónokra szerelt különböző szenzorok – például kamerák és lézerszkennerek – adatainak egyesítése (képfúzió) áll, amely lehetővé teszi a felszín és a felszín alatti struktúrák pontosabb vizsgálatát.

Az alkalmazások kiterjednek többek között földtani repedések azonosítására, felszínalatti (pl. régészeti) jelenségek feltérképezésére, valamint környezeti és tájhasználati folyamatok elemzésére. A kutatócsoport munkája jól példázza, hogy a modern szenzortechnológia és a geoinformatikai elemzések integrációja miként járul hozzá a természeti, kulturális, történelmi és társadalmi folyamatok mélyebb megértéséhez.

A tudománykommunikációs tevékenységek részeként a kutatócsoport aktívan részt vett a Kutatók Éjszakája és a Lányok Napja rendezvényeken, ahol interaktív bemutatókkal és előadásokkal népszerűsítették a dróntechnológia és a térinformatika legújabb eredményeit a szélesebb közönség, különösen a pályaválasztás előtt álló fiatalok körében.

Multiszenzor – Drón – Képfúzió

A MEC_N_24 – 149402 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_N_24 pályázati program finanszírozásában valósult meg.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A gépi érzékelés csodája. A szenzorok és ami mögöttük van appeared first on Műszaki Magazin.

Az ELTE és a Bosch közös szervezésében megvalósuló Intelligent Robotics FAIR 2026 eseménysorozathoz kapcsolódva az ELTE Informatikai Kar és a Qubit pályázatot hirdet diákok és egyetemi hallgatók, amatőrök és profik számára olyan kártyajáték kifejlesztésére, amely a robotika témaköréhez kapcsolódik.

Nevezni egyéniben és csapatban is lehet, a pályaművek témája pedig érintheti az ipari robotokat, az önvezető járműveket, a szenzortechnológiát, a drónokat, az orvosi robotikai alkalmazásokat vagy akár a humanoid robotokat is.

Fontos szempont, hogy a játék közérthető legyen, a szabályokat legfeljebb 10 perc alatt el lehessen sajátítani és a játékidő ne haladja meg a 30–40 percet.

A döntőbe jutott pályaműveket a nagyközönség is megismerheti, valamint ki is próbálhatja az Intelligent Robotics FAIR 2026 június 20-i családi napján az ELTE Lágymányosi Kampuszán.

Az első három helyezett, valamint a közönségdíjas pályázat alkotója értékes nyereményekre számíthat  az INFUZE Robotics, a MystIQueRoom, a Pesti Színház, a Light Art Museum Budapest és az ELTE Informatika Kar jóvoltából.

A pályázatok beküldési határideje 2026. május 31.

Versenykiírás: https://qubit.hu/2026/03/27/indul-a-qubit-nagy-tavaszi-kartyajatek-fejleszto-versenye-az-idei-tema-a-robotika

Pályázati szabályzat: https://qubit.hu/nagy-tavaszi-kartyajatek-fejleszto-verseny-palyazati-szabalyzat-2026

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotikai témájú kártyajáték-fejlesztő verseny indul appeared first on Műszaki Magazin.

A csapat ezzel az eredménnyel kijutott a legrangosabb nemzetközi programozó csapatverseny európai döntőjére és közvetlen meghívást kapott a világdöntőre is.

Az International Collegiate Programming Contest (ICPC) verseny közép-európai döntőjét, az ICPC Central European Regional Contest 2025 versenyt december 5. és 7. között rendezték Boroszlóban (Lengyelország).

A versenyen a közép-európai egyetemek legjobb csapatai mérték össze tudásukat, többek közt az Eötvös Loránd Tudományegyetem három csapata, akik a magyarországi ICPC Hungary verseny első három helyét megszerezve kvalifikálták magukat.

A megmérettetésen az ELTE első számú csapata történelmi eredményt ért el, a verseny fennállása során első alkalommal megszerezte az abszolút első helyezést és a négy aranyérem egyikét. A csapat tagjai Deák Bence, Gyimesi Péter és Varga Péter, felkészítőik Németh Zsolt, Nikházy László és Szente Péter voltak.

Ezzel az eredménnyel a csapat közvetlen meghívást kapott a verseny világdöntőjébe, ahol immár második alkalommal képviselhetik Magyarországot. Ezt megelőzően részt vesznek még az európai divízió döntőjén Varsóban, ahol így már számukra tét nélküli versenyen mérhetik össze tudásukat a legjobb 52 európai egyetem csapatával.

A versenyen további két ELTE-s csapat vett részt, a Molnár-Sáska Zoltán–Nagy Korina–Nádor Benedek összeállítású trió a 19. helyen, míg a Turkhuu Batbayar–Máté Lőrinc–Seres-Szabó Márton alkotta csapat a 33. helyen végzett.

Az ELTE informatikus hallgatói szinte kivétel nélkül már egészen fiatal koruktól kezdve az ELTE IK és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság tehetséggondozó programjain és versenyein nevelkedtek.

Az ICPC az egyetemi hallgatóknak szóló legrangosabb nemzetközi programozó csapatverseny. A hallgatóknak 5 óra áll rendelkezésére megoldani a lehető legtöbb feladatot 10-15 feladatos feladatsorból. Ehhez mindössze egyetlen számítógép áll a rendelkezésükre, így az algoritmikus problémamegoldás és a pontos implementáció mellett fontos szerepet játszik a versenyen a kommunikáció, erőforrásmegosztás és csapatmunka is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Történelmi sikert arattak az ELTE versenyprogramozói appeared first on Műszaki Magazin.

Nemzetközi viszonylatban is páratlan fejlesztés valósult meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán. A Kémiai Intézet részeként működő SuperSmartLab a legmodernebb digitális eszközökkel, mesterséges intelligencia alkalmazásokkal és automatizált mérőrendszerekkel szolgálja ezentúl a vegyészképzést.  A régió legkorszerűbb laboratóriumát december 2-án adták át Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter jelenlétében.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiemelt feladatának tartja, hogy a természettudományos képzéseket vonzóvá tegye a fiatalok számára, ezért az egyetem még 2023-ban határozta el, hogy az Európai Unió és a Magyar Kormány támogatásával („Gyakorlatorientált felsőfokú képzés infrastrukturális és készségfejlesztés az ELTE-n”, RRF-2.1.2-21-2022-00023) egy ultramodern kémiai laboratóriumot létesít.

A SuperSmartLab egy olyan okos laboratóriumi környezet, ahol valós idejű, kísérletezésre szabott e-learning rendszer, vezeték nélküli mérőeszközök és integrált adatgyűjtő rendszerek támogatják a munkát. A 60 fő befogadására alkalmas labor mesterséges intelligenciát alkalmazó eszközökkel – például képfelismerő rendszerekkel és laborasszisztens alkalmazásokkal – segíti a hallgatókat a hatékony tanulásban, míg az oktatók tevékenységét a tudásátadás és az értékelés terén teszi könnyebbé. A kísérleti tér a klasszikus kémiai alapok mellett modern készségek elsajátítását is lehetővé teszi – például Big Data-kezelést, gyakorlati Python-tudást és automatizált laborfolyamatok alkalmazását – a közeljövőben pedig a kiterjesztett valóságot és mesterséges intelligenciát kombináló megoldásokkal bővül majd. A laboratórium mellett egy multifunkciós terem is létesült a Richter Gedeon Nyrt., a Lenovo Magyarország, a Servier és további ipari partnerek támogatásával, mely egyszerre szolgálhat közösségi térként és a modern felszerelésének köszönhetően hibrid előadások helyszíneként. A projekttel párhuzamosan a Kémiai Intézet szerves kémiai preparatív oktatólaboratóriuma is megújult.

Az új laboratóriumot december 2-án a sajtó jelenlétében avatta fel Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, Darázs Lénárd, az ELTE rektora, Scheuer Gyula, az ELTE Kancellárja, valamint Kacskovics Imre, az ELTE TTK dékánja.

„A kémiai tudás hagyományosan kiemelkedő az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A világ egyik vezető kémiai oktatólaborjának mostani átadásával pedig a jövő laboratóriumát adjuk át a jelennek. Tudatos döntés, hogy a Magyar Kormány az élő és élettelen természettudományok vonatkozásában kiemelt fejlesztéseket valósít meg Lágymányoson, hiszen Klebelsberg Kuno is ezt a területet szánta a magyar tudomány és magyar tudás egyik helyszínéül. Az ELTE ezzel az új oktatási laboratóriumával nem mást vállalt, mint hogy jelen korunk Hevesy Györgyhöz hasonló tehetségei fognak itt tanulni és kutatni”

– hívta fel a figyelmet Hankó Balázs kulturális miniszter.

„Egy nemzetközi kiválóságra törekvő Tudományegyetem működéséhez több alkotóelem megléte szükséges. A kiváló kutatók, oktatók és hallgatók mellett az oktatási infrastruktúra biztosítása is elengedhetetlen. Egyetemünk nagyon komoly figyelmet fordít arra, hogy a hallgatók készségeit és kompetenciáit leginkább fejlesztő, modern technikai környezetet teremtsen. A SuperSmartLab ennek megfelelően a vegyész- és tanárképzésben fog nélkülözhetetlen szerepet betölteni”

– hangsúlyozta Darázs Lénárd rektor.

„A mostani fejlesztés része annak az átfogó RRF projektnek, amelynek keretében a lágymányosi épületekben energetikai jellegű újítások, laborfelújítások és informatikai fejlesztések is szerepelnek. Célunk, hogy a jövőben az épület egészét fokozatosan megújíthassuk”

– foglalta össze Scheuer Gyula, az ELTE Kancellárja.

„A SuperSmartLab mérföldkő a magyar kémiaoktatás számára. Az új kutatóhely a fiatalokat segíti abban, hogy jobban megértsék és megszeressék a természettudományokat, és ezzel hozzájárulhassanak a nemzetgazdasághoz és az új felfedezésekhez”

– emelte ki Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Kar dékánja.

A labor nemcsak az egyetemistákat szolgálja: az ELTE TTK Kémiai Intézet középiskolásoknak szóló szakkörökkel és táborokkal várja a kémia iránt érdeklődő fiatalokat.  A hosszútávú cél egy olyan közösség megteremtése, amely összeköti a középiskolásokat, tanárokat, egyetemi hallgatókat, gyógyszer- és vegyipari cégeket, startupokat és az akadémiai kutatást. A laborfejlesztés során meghatározó szerepet játszott Tarczay György, a Kémiai Intézet igazgatóhelyettese, aki szakmai iránymutatásával és koordinációjával irányította a projektet, valamint Szalai István, a Kémiai Intézet igazgatója, aki vezetőként a teljes folyamatot támogatta.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A kémiaoktatás új korszaka az ELTE-n appeared first on Műszaki Magazin.

Az új rendszer jelentős mérföldkőnek számít a hazai mesterséges intelligenciával és digitális kulturális örökséggel kapcsolatos kutatások területén, hiszen nagyságrendekkel nagyobb számítási teljesítmény biztosít 2021 óta működő elődjénél, az A100-as GPU szervernél.

Az új szerver nyolc darab NVIDIA H200 GPU-val, nagy kapacitású memóriával és csúcskategóriás hardverrel rendelkezik, értéke meghaladja a 120 millió forintot. Bár a számítógép fizikailag az ELTE Savaria Egyetemi Központjában, Szombathelyen található, a kutatók és hallgatók az ország bármely pontjáról hozzáférhetnek.

Az új rendszer számos kutatási és fejlesztési célt szolgál:

• Tudományos és kulturális adatfeldolgozásra képes chatbotok fejlesztése
• Nagy nyelvi modellek (LLM) futtatása, összehasonlítása és finomhangolása
• Vizuális és szöveges adatokat feldolgozó ágensrendszerek építése
• Szövegegyszerűsítés és kulturális örökségi dokumentumok értelmezése

A fejlesztés célja, hogy a DH-Lab hatékonyan támogassa a digitális bölcsészeti, történeti és kulturális örökséghez kapcsolódó projekteket, valamint a mesterséges intelligencia nemzetközi szintű kutatását és oktatását. A számítógép alkatrészeit a Lenovo egyetlen európai gyáregységében, Üllőn állították elő, amely a teljes EMEA régiót ellátja szerver- és adattároló elemekkel. A régió technológiai és kompetenciaközpontjaként szolgáló gyár 2021-ben kezdte meg működését a HIPA támogatásával, és minden termékét „Made in Hungary” címkével látja el.

Az új szervert november 3-án mutatták be a nagyközönség és a sajtó számára az ELTE BTK Digitális Bölcsészet Tanszékén. A rendezvényen jelen volt Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, aki köszöntőjében kiemelte:

„Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának egyik célja egy »magyar kulturális modell« létrehozása, amely lehetővé teszi az ezer éves államiság dokumentumainak feldolgozását. Az így digitalizált adatok a jövő tervezésében is hasznosíthatók.. Erre a feladatra Magyarország legjobb egyetemét, az ELTE-t kértük fel, ahol a szakértelem mellett az új szerverrel már a számítástechnikai kapacitás is rendelkezésre áll.”

„A Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumban elérhetővé vált világszínvonalú számítástechnikai kapacitás nem csak a nyelvtechnológiai kutatásokat és magyar nyelvi modellek fejlesztését segíti majd, hanem új magyar kutatási projektek előtt is megnyitja az utat.” 

– hívta fel a figyelmet hozzá Darázs Lénárd, az ELTE rektora.

„A DH-Lab missziója, hogy a legfejlettebb mesterséges intelligencia alkalmazások használatát meghonosítsa a magyarországi és a határon túli kulturális örökség feldolgozásában és közzétételében. A projekt egyszerre erősíti Magyarország függetlenségét a mesterséges intelligencia területén, valamint összekapcsolja az MI nyelvi képességeinek fejlesztését a kulturális örökséggel és a piaci szektorral.”

– foglalta össze Palkó Gábor tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, a DH-Lab szakmai vezetője.

A köszöntők után az ELTE DH-Lab kutatói látványos bemutatót tartottak: megmutatták, hogyan ismeri fel az MI a több száz éves kézírásokat, hogyan működik a RACKA nyelvi modell és az MTA 200 chatbot.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új szuperszámítógép segíti a digitális örökség mesterséges intelligencia alapú kutatását az ELTE-n appeared first on Műszaki Magazin.

A magyarországi Bosch csoport támogatásával és partnerségével az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Informatikai Karán 2020-ban alapították meg Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszékét. Az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszéken olyan kutatóbázis, valamint tudásközpont működik, ahol az egyetemi oktatók a hallgatókkal, továbbá a Bosch szakembereivel együtt formálhatják a tudomány és az ipar közös jövőjét.

Az ELTE és a magyarországi Bosch csoport képviselői Dr. Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos részvételével megállapodást írtak alá az együttműködés további 5 évre szóló folytatásáról, mely új távlatokat nyit a hazai MI felsőoktatás és a gyakorlatban is alkalmazható, jövőformáló MI fejlesztések területén. A stratégiai cél hosszú távon, hogy az intézmény Közép-Kelet-Európa legelismertebb alkalmazott mesterséges intelligencia ipari tanszékévé váljon.

Egyetem és ipar: a partnerségé a főszerep

A Bosch stratégiájának két évtizede része egy olyan innovációs ökoszisztéma kiépítése, amely a felsőoktatás és az ipari kutatás-fejlesztés kapcsolatát erősíti. A vállalat fontosnak tartja, hogy az akadémiai szektorral összefogva szerepet vállaljon az innovációs iparág formálásában, és részt vegyen az új mérnök- és informatikusgenerációk képzésében.

„A Bosch elkötelezett a mesterséges intelligencia fejlesztése mellett. Meggyőződésünk, hogy az MI ipari alkalmazásában akadémiai partnereinkkel közösen még sokoldalúbb megoldásokat hozhatunk létre. Büszkék vagyunk az ELTE-Bosch együttműködés eddigi öt évének eredményeire, és hiszünk a következő évek sikerében is. A mesterséges intelligencia ipari tanszékkel kimagasló színvonalú szakmai műhelyt teremtettünk, amely nemcsak naprakész tudást ad a jövő MI szakembereinek, hanem a gyakorlatban is alkalmazható megoldásokat kínál az ipar számára”

– mondta el Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Az ELTE Informatikai Kara küldetésének tekinti az egyetemi tudástőke innovatív hasznosítását. Az egyetem hisz abban, hogy az innovatív ötleteket a világszínvonalú tudás alapozza meg és viszi sikerre. A siker képlete azonban ennél többet kíván: ipar és egyetem együttműködésében a szakemberképzés, tananyagfejlesztés, a tehetséggondozás mind olyan területek, amik egy komplex és stratégiai jellegű együttműködésben a kutatás-fejlesztést kiegészítik, támogatják, és segítenek létrehozni a kritikus kutatói tömeget.

„2025-re a kiinduláskor kitűzött célokat elértük, a további növekedés alapjait leraktuk. A Bosch csoport és az ELTE Informatikai Kar közös kezdeményezése új szintre emeli az akadémiai tudás hasznosítását, ezzel erősítve Magyarország helyét a technológiai és gazdasági élvonalban”

– hangsúlyozta Dr. Kozsik Tamás, az ELTE Informatikai Kar dékánja.

Önvezető járművektől az automatizált gyárakig

Az ELTE-Bosch mesterséges intelligencia ipari tanszékén közel 30 különböző K+F témában zajlik jelenleg is együttműködés az alapító partnerek között. A tanszék kutatásai hozzájárulnak többek között az önvezető járművek, a gépi látás, a dróntechnológia, a robotika és az emberi agyműködést egyre jobban leképező innovatív rendszerek fejlesztéséhez és ipari alkalmazásához is.

Az egyetem és a vállalat együttműködésének kiemelt területe az autonóm vezetés, mely számos ponton kapcsolódik a mesterséges intelligenciához. A külső környezet és a belső utastér érzékelésétől az útvonaltervezésen át, a jármű célba juttatásáig MI alapú technológiák egész sorára van szükség. A különböző szenzorokból érkező adatok virtuális környezetté alakításában, a jármű mozgásának tervezésében, vagy akár a sofőr fáradtságának felismerésében is kiemelt szerep jut a legújabb MI-megoldásoknak.

Emberként gondolkodó számítógépek segíthetik a biztonságot

Az autóipari fejlesztésekhez kapcsolódó ugyancsak izgalmas és nemzetközi szinten is élvonalbeli fejlesztési irány a neuromorf, azaz az emberi agy által inspirált, MI alapú számítástechnika, amelyet szintén közösen kutatnak a Bosch és az ELTE szakemberei. A neuromorf számítástechnika olyan hardveres és szoftveres rendszerek fejlesztését jelenti, amelyek az emberi agy működését képezik le, különös tekintettel az idegsejtek kommunikációjára és a neuronhálózatok szerveződésére. A neuromorf számítástechnika új szintre emelheti például a vezetéstámogató rendszerek képességeit.

Hamarosan munkába állhat a kicsomagoló robot

Az MI alapú technológiák a gyártásoptimalizálás során is fontos szerephez jutnak: az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszéken erre vonatkozó fejlesztések is zajlanak. A robotika hatékony eszköz a termelékenység növelésére, MI-vel való ötvözése szinte végtelen lehetőséget kínál bonyolult munkafolyamatok automatizálására is. Az ELTE-Bosch együttműködés fontos eredménye egy különleges ipari kicsomagoló robot, mely a tervek szerint a vállalatcsoport hatvani telephelyén állhat hamarosan munkába. A berendezés hatékony és rugalmas megoldást kínál a gyárakba a legkülönfélébb kiszerelésekben napi szinten beérkező alapanyagok, alkatrészek, összetevők automatizált kicsomagolására, szétválogatására és rendszerezésére.

Okos kamerarendszer és digitális iker technológiák a hibafelismerés szolgálatában

A tanszéken zajló kutatások széles spektrumot ölelnek fel. Különböző testpózok, mozgások detektálására és elemzésére egy olyan okos 3D kamerarendszer kifejlesztésén is dolgoznak, ami jelentősen leegyszerűsíti a jelenlegi eljárásokat, így könnyen felhasználható akár a sport, a rendvédelem, vagy az egészségügy (pl. autizmus diagnosztika) területén is. A kutatási irányok között szerepel olyan MI-alapú, ún. digitális iker technológia is, amely többek között ipari környezetben a hibafelismerésben, vagy az egészségügyben a rehabilitációs gyógytorna megfelelő végrehajtásában jelenthet segítséget.

A jövő AI szakértői itt tanulnak

Az ELTE-Bosch együttműködésének köszönhetően a tanszéken az egyetemi hallgatók releváns gyakorlati tapasztalatot és versenyképes szakmai tudást szerezhetnek. A tanszék által vezetett Mesterséges Intelligencia szakirányra az elmúlt 5 év alatt összesen 250 hallgató iratkozott be, közülük eddig 81-en szereztek mester diplomát. A képzéshez kapcsolódóan a tanszék 34 mesterséges intelligenciához köthető kurzust biztosít, valamint részvételi lehetőséget a különböző ipari és kutatási projektekben. A következő tanévben európai uniós kettős diplomás mesterképzés is indul, mely az érzelmi mesterséges intelligenciára fókuszál. Az ELTE Informatikai Kar szakmai koordinálásával, 11 hazai felsőoktatási intézmény konzorciumában zajlik jelenleg a Mesterséges Intelligencia Mesterképzés elindítása.

Szakmai és anyagi támogatás a jövő MI-mérnökeinek a Boschtól

A Bosch a szakmai és ipari know-how mellett a mesterséges intelligencia ipari tanszék oktatási és közösségi tereinek kialakításában is szerepet vállalt a New Way of Working koncepció mentén. A vállalat a hallgatókat ösztöndíjakkal és különböző támogatásokkal is segíti. Az ELTE Informatikai Kar Neumann programján keresztül az alapképzésben résztvevő tehetséges diákokat támogatja, míg a mesterképzésben a BEST – Bosch Engineering Scholarship Team ösztöndíjprogram nyújt anyagi segítséget és szakmai mentorálást a kiemelkedő teljesítményt nyújtó, ambiciózus hallgatóknak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post ELTE-Bosch: együtt írják a hazai AI jövőjét appeared first on Műszaki Magazin.

Az ELTE GTK egy olyan képzési programot indított el, amely nemcsak engedélyezi, hanem –a hallgatók felkészítése után és alapos szabályozás mellett – kifejezetten ösztönzi is az MI tudatos és felelősségteljes használatát a tanulmányokban, projektfeladatokban és szakdolgozatokban.

MI: Segédeszköz, nem helyettesítő megoldás

A kar az oktatók felkészítése mellett világos irányelveket is meghatározott az MI használatára vonatkozóan: a technológia nem helyettesíti az önálló hallgatói munkát, de hatékony támogató eszközként funkcionálhat. Az új képzés célja, hogy a hallgatók megértsék az MI működését, alkalmazási lehetőségeit és korlátait, miközben kiemelten figyelnek az etikus és jogszerű használatra. A 2025 tavaszi félévben induló „Projektfeladat és szakdolgozat” tantárgy keretében bevezetett MI-képzés több mint hétezer hallgató számára nyitja meg az utat a modern technológiák alkalmazása felé. Az oktatás során a hallgatók megismerkednek a generatív MI és a nagy nyelvi modellek (LLM) világával, valamint a leggyakrabban használt szövegalkotó és fordító MI-alkalmazásokkal, mint például a ChatGPT, Gemini, Claude, Perplexity, Consensus, DeepL, Google Translate és eTranslate.

Gyakorlatorientált képzés: promptolási technikák és kritikus gondolkodás

Az oktatás egyik fő pillére a promptolási technikák elsajátítása. A hallgatók olyan módszereket tanulnak meg, mint a STAR (Situation, Task, Appearance, Refine) és a CISCO (Context, Intent, Style, Commands, Outcome), amelyekkel pontosan szabályozhatják az MI válaszainak szerkezetét, mélységét és stílusát. Külön figyelmet kap az ún. iteratív promptolás, amely segíti a hallgatókat abban, hogy folyamatosan finomítsák és ellenőrizzék az MI által generált tartalmakat. A képzés gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogy az MI milyen módon segítheti a szakirodalom feldolgozását, a szöveg nyelvi optimalizálását vagy akár egy fejezet tömörítését. A hallgatókat arra ösztönzik, hogy próbálják ki az eszközöket, és szerezzék meg azokat a szükséges tapasztalatokat, melyek birtokában tudatos és kritikus felhasználókká válhatnak.

Szabályozott és etikus MI-használat

Az ELTE GTK kiemelt figyelmet fordít az etikai és jogi keretek meghatározására. Az MI által generált szövegek változatlan átvétele tilos, mivel ez nem tekinthető a hallgató saját szellemi termékének és plágiumnak minősül. Az MI használatát a hallgatóknak dokumentálniuk kell, és az egyetem szabályai szerint ezt egy nyilatkozatban kell rögzíteniük. A generatív MI egyik fő kihívása az úgynevezett „hallucináció”, amikor a rendszer meggyőzőnek tűnő, de valótlan vagy pontatlan információkat generál. Ezért a hallgatóknak el kell sajátítaniuk a kritikus forráselemzést és az információk ellenőrzését, hogy az MI-alapú tartalmak megfeleljenek a tudományos elvárásoknak. A cél az, hogy a hallgatók az MI-re úgy tekintsenek, mint a munkát támogató kiegészítő eszközre.

Új gondolkodásmód és munkaerőpiaci előnyök

A digitális írástudás és az MI-használat egyre fontosabbá válik a munkaerőpiacon, éppen ezért a ELTE GTK hosszú távon szeretné elérni, hogy a hallgatók ne passzív befogadóként, hanem aktív és felelősségteljes felhasználóként tekintsenek az MI-re. Az egyetem ennek érdekében az oktatók és mentorok frontális előadásai mellett olyan hallgatói fórumokat szervez, ahol lehetőség lesz többoldalú tapasztalatcserére és kérdések megvitatására.

Az ELTE GTK ezzel a kezdeményezéssel nem csupán az egyetemi oktatásban, hanem a jövő munkaerőpiacának alakításában is úttörő szerepet vállal.

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az MI beköltözött az egyetemre új korszak az ELTE GTK-n appeared first on Műszaki Magazin.

Az ELTE Atomfizikai Tanszék és az Asztro- és részecskefizikai Tématerületi Kiválósági Program kutatói, Kincses Dániel, Nagy Márton és Csanád Máté legújabb kutatásukban megmutatták, hogy a nagyenergiás atommag-ütközésekben keletkező részecskék mozgása is leírható Lévy-sétaként, ezzel megerősítették a jelenség interdiszciplináris jellegét.

Az ábra interaktív verziója ide kattintva elérhető.

“Szimulációkon alapuló vizsgálataink megmutatták, hogy ha a részecskék útját követjük, akkor a lépések hossza és a végső elhelyezkedések eloszlása megfelel a Lévy-séta matematikájának” – összegzi az eredményeket Kincses Dániel, az ELTE posztdoktori kutatója.

A Nature Portfolio Communications Physics folyóiratában megjelent legújabb publikáció megerősíti, amit az ELTE kutatói több nagy kísérletben is megfigyeltek az elmúlt években. Az elméleti modelleken alapuló numerikus szimulációkat alkalmazó vizsgálat eredménye jó egyezést mutat az ELTE csoportjának mérési eredményeivel is, amelyeket a kutatók a CERN SPS gyorsító NA61 kísérleténél, a BNL RHIC gyorsító PHENIX és STAR kísérleteinél, és a CERN LHC gyorsító CMS kísérleténél értek el. Ezek szerint az ütközésekből keletkezett részecskék pozícióinak eloszlása nem írható le normális (Gauss) eloszlással, hanem lassan lecsengő Lévy-stabil eloszlásokat követ. “Ez azt is jelenti, hogy hasonló a folyamatok dinamikája ahhoz, amit sok más tudományterületen megfigyelhetünk, a biológiától a földtudományon át a közgazdaságig” – fűzi hozzá Csanád Máté, az ELTE egyetemi tanára.

A nehézion-fizika tudományterület alterületét, amely ehhez hasonló kérdéseket feszeget, femtoszkópiának nevezik, mivel az atommag-ütközések téridőbeli szerkezetének femtométer és femtoszekundum nagyságrendű feltárásával foglalkozik. Az ELTE kutatói élenjárnak a femtoszkópia tudományterület művelésében, mind kísérleti, mind elméleti oldalról részt vesznek a kapcsolódó kutatásokban, eredményeiket rendszeresen prezentálják nagy nemzetközi konferenciákon.

További információ:

• A publikáció: https://www.nature.com/articles/s42005-025-01973-x
• A kutatók kísérleti csoportjának weboldala: https://star.elte.hu/
• A Frei Zsolt és Katz Sándor által vezetett Tématerületi Kiválósági Program: https://physics.elte.hu/fikp_asztro
• A kutatásokat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta, a TKP, OTKA, TÉT és EKÖP programokon keresztül.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mi a közös a részecskegyorsítókban és az éghajlatváltozásban? appeared first on Műszaki Magazin.

A közös szakmai együttműködés célja a fémtartalmú hulladékok feldolgozási lehetőségeinek felderítése és a fémek visszanyerése az elektronikai, valamint az akkumulátoripari hulladékokból.

Az ELTE az ország vezető egyeteme, kiemelkedő teljesítményt nyújt a hazai felsőoktatásban és jelentős kutatóhelynek számít. Az elmúlt években a Természettudományi Kar Magyarország elit természettudományos képzési helyévé vált, egyre fontosabb szerepet játszik a hazai innovációs ökoszisztémában, folyamatosan bővülnek a nemzetközi kapcsolatai. Az ELTE kutatóegyetem, a Természettudományi Kar kutatói hazai, európai és globális projektek aktív résztvevői, vizsgálataik a természettudományok minden területére kiterjednek. A Kar nagy múlttal és tapasztalattal rendelkezik mind az önálló kutatási projektekben, mind tudományos intézetekkel, illetve ipari kutatóhelyekkel történő együttműködésben.

Az ELTE TTK stratégiai célja az, hogy 2026-ra Közép-Európa négy legjobb természettudományi kara közé tartozzon, valamint az oktatási és K+F tevékenysége legyen mérce mind hazai, mind nemzetközi szinten. E célok eléréséhez a versenyképes oktatás, a tudományos kiválóság, a pénzügyi stabilitás, a működési hatékonyság és kompetenciák fejlesztése mellett az innováció és ipari együttműködések fejlesztése is kiemelt jelentőséggel bír. Az egyetem széles tudományos portfóliója változatos multi- és interdiszciplináris kutatásokat tesz lehetővé, a szakterületek együttműködése házon belül is különleges fejlesztéseket eredményez. Az ELTE TTK Központi Kutató és Ipari kapcsolatok Centrum Elektrokémiai anyagtudomány, energiatároló eszközök és korrózió laboratórium (EEKL) tevékenysége az elektrokémia tudományának számos területére kiterjed, magában foglalva az alap- és alkalmazott kutatásokat is. A laboratórium alkalmas különféle elektrokémiai vizsgálatok (pl. voltammetriás vizsgálatok, impedanciamérések, korróziós vizsgálatok, akkumulátortesztelés, elektroanalitikai vizsgálatok) végzésére. A kémiai szakterület és az ipari Partnerek együttműködésében fontos projektek valósultak meg, és számos szabadalom született.

A Metal Shredder Hungary Zrt. több telephellyel, nemzetközi kapcsolatokkal, ISO tanúsítványokkal és már több saját szabadalommal rendelkezik a hulladék kereskedelem, szállítás, gyűjtés, előkezelés, hasznosítás, melléktermék feldolgozás, hulladék feldolgozásával és hasznosításával kapcsolatos kutatás és fejlesztés területén. A több, mint egy évtizedes szakmai múlttal rendelkezdő, magyar tulajdonban lévő vállalat a hazai hulladékhasznosítási ipar egyik kiemelkedő szereplője. A Metal Shredder Hungary Zrt. felelősséget és elkötelezettséget vállal a környezetvédelemmel kapcsolatos előírások betartása, a környezetszennyezés megelőzése és a vállalat környezeti teljesítményének folyamatos javítása iránt.

A közös kutatási tevékenység során a felek kiemelten nagy figyelmet fordítanak az elektrokémiai módszerek kidolgozására és optimalizálására, hogy ezen eljárásokat később környezetbarát módon lehessen alkalmazni az ipari szintű feldolgozások során.

A nemzetközi világban tapasztalható kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben kiemelten fontos feladat a természeti erőforrások optimális felhasználása, a költséghatékony gazdálkodás, a hulladékokban található értékes anyagok újrafelhasználása, újrahasznosítása, különösképpen a legkritikusabb elektronikai ipar területén.

„A Metal Shredder Hungary Zrt. kutatási és fejlesztési részlege folyamatosan azon dolgozik, hogy minél nagyobb hatékonysággal – minél kisebb környezeti terhelés mellett – „zero waste” technológiai rendszert állítson fel. Ezen a ponton kapcsolódik össze az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Központi Kutató és Ipari Kapcsolatok Centrum és a Metal Shredder Hungary Zrt. közös, jövőbe mutató stratégiai együttműködése. Jelen leszünk az egyetem nyilvános, a tudományt népszerűsítő rendezvényein, szakmai gyakorlati helyet biztosítunk, segítjük a Kar hallgatóit a kapcsolódó szakdolgozatok témaválasztásában és konzultációs lehetőséget is biztosítunk számukra, valamint a kutatás-fejlesztési részlegünk eddig elért eredményeit, tapasztalatait – ismeretterjesztő előadások keretén belül – megosztjuk az oktatókkal és a hallgatókkal egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a fiatalság új szellemisége és a tapasztalat találkozása, a közös innováció a fenntartható fejlődés egyik záloga. Mindannyiunk számára fontos, hogy a környezetvédelem és a versenyképesség együttesen jelenjen meg a körkörös gazdasági folyamatokban.”

– mondta el beszédében Török András, a Metal Shredder Hungary Zrt. vezérigazgatója.

„Modern tudományos kutatóegyetemként fontosnak tartjuk, hogy diákjainknak naprakész tudást adjunk, és már tanulmányaik alatt megismertessük őket azokkal a valós kérdésekkel és problémákkal, amelyekben diplomájuk megszerzése után a való életben találkozni fognak. Erre kiváló lehetőséget kínálnak az olyan együttműködések, mint amilyen ma a Metal Shredder Hungary Zrt-vel elindulhat. A kémia területén ráadásul még fontosabb megmutatni a diákoknak, mennyire izgalmas, innovatív lehetőségek várhatnak rájuk, milyen fontos és hasznos karriert érhetnek el, ha a természettudományoknak ezt a manapság talán még kevésbé népszerű területét választják. Ugyanakkor az oktatás mellett bízunk abban is, hogy az a komoly, nemzetközi szinten is elismert tudás, amelyet kutató kollégáink tudnak nyújtani, számos új, innovatív, társadalmilag és gazdaságilag hasznos eredményhez járulhat majd hozzá a közös munka során.”

– emelte ki Dr. Kacskovics Imre, a Természettudományi Kar dékánja.

Az ELTE Természettudományi Kar részéről a közös szakmai munkában részt vevő Elektrokémiai anyagtudomány, energiatároló eszközök és korrózió laboratórium (EEKL) vezetője, Dr. Láng Győző professzor hozzátette, hogy a két szervezet közötti együttműködésnek vannak előzményei, és reméljük, hogy a TTK korábbi doktorandusz hallgatója, aki már a Metal Shredder Hungary Kft-nél dolgozik, az első fecske volt és további kiváló fiatalok tudják majd követni.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Stratégiai megállapodás az akkumulátoripari hulladékok feldolgozása területén appeared first on Műszaki Magazin.

A végzettek elhelyezkedési lehetőségeit mérő mutatót tekintve az ELTE az európai mezőnyben a legjobb százon belül, a 68. helyen áll.

A Quacquarelli Symonds (QS) 2023 őszén tette először közzé európai egyetemi rangsorát, amelynek most a második kiadását publikálták QS Europe 2025 néven. A kontinens 42 helyszínén összesen 685 intézményt vizsgáltak. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az összesített rangsorban 18 helyet javítva tavalyi eredményén a 190. lett, ezzel pedig idén is a legjobb felsőoktatási intézménynek számít Magyarországon. Hazánkból egyébként összesen 15 egyetem került be a rangsorba, az ELTE után a 2-5. helyeken sorrendben a Debreceni Egyetem (222.), a Szegedi Tudományegyetem (228.), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (247.), majd a Pécsi Tudományegyetem (314.) következik.

A QS európai rangsora a szervezet más listáihoz hasonló módszertannal készül azzal a különbséggel, hogy az intézmények értékelése során nagyobb hangsúllyal veszik figyelembe a nemzetköziesítést és a mobilitást, mint fontos európai értékeket. Ezt egy újonnan bevezetett, a nemzetközi hallgatók sokszínűségét (International Student Diversity) vizsgáló új mérőszám jeleníti meg a rangsorban.

A QS Europe 12 indikátorral számol, ezek közül az akadémiai reputáció, a publikációk szerinti hivatkozás, az elhelyezkedési lehetőségek, a kimenő hallgatói mobilitás, valamint a fenntarthatóság területén hazánkban az ELTE szerepelt a legjobban. Az elhelyezkedési lehetőségek tekintetében az ELTE az európai mezőnyben a legjobb százon belül, a 68. helyen áll. A felmérés módszertanról ezen az oldalon olvashat bővebben angol nyelven.

A QS 2024 júliusában megjelent európai rangsorában Kelet-Európából a prágai Károly Egyetem és a Varsói Egyetem érte el a legjobb eredményt, előbbi a 79., utóbbi a 96. helyen szerepel. A Jagelló Egyetem (120.), a Masaryk Egyetem (143.) és a Prágai Műszaki Egyetem (177.) után az ELTE (190.) a hatodik helyen áll a kelet-európai intézmények között. A részletes eredmények országok szerinti bontásban böngészhetők a QS honlapján.

Az ELTE hazai és nemzetközi rangsorokban elért eredményeiről ebben az összefoglalóban olvashat bővebben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Idén is az ELTE a legjobb magyar egyetem appeared first on Műszaki Magazin.

A különleges anyag nagy méretű és bonyolult alakú alkatrészek bevonatolására is alkalmas, így a módszer kiválóan hasznosítható az iparban is. Felfedezésével Nagy Péter, az Anyagfizikai Tanszék doktorandusza elnyerte a 2024-es Schwäbisch Gmünd Prize for Young Scientists díjat.

A díjat minden évben a European Academy of Surface Technology (EAST) szervezet ítéli oda egy-egy fiatal kutatónak, aki kiemelkedő tudományos eredményeivel hozzájárult a felülettechnológia fejlődéséhez. Az elismerést idén a 11th European Pulse Plating Seminar konferencián Bécsben adták át, a díjátadón Nagy Péter Processing and characterization of an electrodeposited nanocrystalline Co–Fe–Ni–Zn multi-principal element alloy film címmel beszélt kutatásáról.

A fiatal kutató elektrolitikus leválasztással réteg formájában állított elő kiemelkedően magas keménységű (9.2 GPa) ötvözetet. Az ötvözetben a négy kémiai alkotóelem (Co-Fe-Ni-Zn) közel azonos mennyiségben szerepel. Az ilyen típusú anyagokat angolul multi-principal element alloy-nak (MPEA) hívják, mert több fő kémiai komponensből állnak, ellentétben a hagyományos ötvözetekkel, ahol van egy többségi (fő) komponens, amelyhez kisebb mennyiségben ötvöző elemeket adnak. A Co-Fe-Ni-Zn MPEA anyag olyan eljárással készült, amely nagy méretű és bonyolult alakú alkatrészek bevonatolására is alkalmas, így a módszer ipari környezetbe is átültethető. Az MPEA-anyagok kutatása ma az anyagtudomány egyik legfontosabb területe.

“Az új ötvözetek tulajdonságait még nem ismerjük. Már a négykomponensű MPEA anyagok esetében is milliónyi elemkombináció lehetséges, és akkor az összetevők arányát még nem is módosítottuk. Vagyis nagyon sok ötvözetet kell megvizsgálni ahhoz, hogy megtaláljuk azt, amelyikre éppen szükségünk van. Ezt a munkát gyorsítják a kombinatorikus minták (ahol egy mintán belül változik a kémiai összetétel)”

– magyarázta kérdésünkre Nagy Péter.

Az elismerést kiváltó eredményt a fiatal kutató a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet és az ELTE Anyagfizikai Tanszék közötti együttműködés keretében Péter László tudományos tanácsadó és Gubicza Jenő egyetemi tanár témavezetésével érte el, a kutatást az Új Nemzeti Kiválóság Program támogatta.

„Nagy Péter doktoranduszént új eljárásokat dolgoz ki kombinatorikus MPEA-anyagok előállítására és szerkezetük feltérképezésére. Korábban már sikerült kifejlesztenie egy mesterséges intelligencián alapuló új röntgendiffrakciós kiértékelő módszert, amellyel az eddigieknél nagyságrendekkel gyorsabban feltárul egy ötvözet összetételi könyvtára – mondta el Gubicza Jenő. – Most egy olyan eljárást dolgozott ki, amellyel elektrolitikus leválasztással lehet MPEA kombinatorikus mintát előállítani: ez pedig a világon egyedülálló eredmény.”

Az ELTE Anyagfizikai Tanszék nemzetközi szinten is vonzó kutatói utánpótlásneveléséről korábban Gubicza Jenővel készítettünk interjút.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fiatal magyar kutató felfedezése forradalmasíthatja az ipart appeared first on Műszaki Magazin.

Június 4-én hozták nyilvánosságra a Quacquarelli Symonds (QS) 2025-re vonatkozó egyetemi rangsorát, amelyben 106 ország 5663 felsőoktatási intézményét vizsgálták, csaknem kétszer annyit, mint az előző évben. A 21. QS WUR listára végül 1503 intézmény kerülhetett fel, közülük 11 Magyarországról.

Az ELTE mintegy 140 helyet javítva tavalyi eredményén az 564. lett, megelőzve ezzel az 570. helyen rangsorolt Szegedi Tudományegyetemet, valamint az 574. helyen jegyzett Debreceni Egyetemet is. Mindhárom vezető magyar egyetem javított tavalyi pozícióján, s egy csoportba kerültek az 564-574. rangsorsávban. A korábbi évek harmadik helye után az ELTE ezzel az élre került a magyarországi felsőoktatási intézmények között.

A rangsor szerkesztői több szempont szerint értékelik az egyetemeket, ezek közül az akadémiai reputáció, a diplomát szerzett hallgatók elhelyezkedési esélyeit mérő indikátor, valamint a fenntarthatóság szempontja szerint is az ELTE áll az első helyen Magyarországon, míg a munkáltatói elégedettséget, valamint a nemzetközi kutatási együttműködéseket vizsgáló mutató szempontjából a legjobb három között szerepel hazánkban.

A fentieken kívül Magyarországról még a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (721–730.), a Pécsi Tudományegyetem (771–780.), a Corvinus (1001–1200.), a MATE (1001–1200.), a Széchenyi István Egyetem (1001–1200.), a Miskolci Egyetem (1201–1400.), a Pannon Egyetem (1201–1400.) és az Óbudai Egyetem (1201–1400.) szerepel a rangsorban.

A lista élén egyébként idén is a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll, amelyet az Imperial College London és Oxford követ a dobogón. Az első tíz helyen négy amerikai, négy brit, egy svájci és egy szingapúri egyetem osztozik.

A 2025-ös QS World University Ranking részletes eredményei itt böngészhetők országok és régiók szerinti bontásban, az ELTE hazai és nemzetközi rangsorokban elért eredményeiről ebben az összefoglalóban olvashat bővebben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post QS-rangsor: az ELTE átvette a vezetést Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.

A világdöntőbe hat regionális válogatón keresztül vezet az út, az ELTE hallgatói a 2024 januárjában Párizsban megrendezett európai regionális válogatófordulóból jutottak be a világ legjobb huszonnégy csapata közé.

A perbeszédversenyre egy jogesetet kellett feldolgozni mind a kérelmezők (Una és OneAI), mind az ellenoldal, jelen esetben egy fiktív állam (Cero) szempontjából. A jogesetben Una, neves közösségimédia-influencer posztjainak előállításához mesterséges intelligencia-vezérelt szoftvert (run-my-social-media) használt, amelyben szolidaritását fejezte ki a szomszédos államban zajló polgárháború lázadó csoportjával. Cero elítélte Unát és a szoftverfejlesztő céget (OneAI) is a terrorizmus dicsőítéséért. Az esetben felmerülnek mind a mesterséges intelligencia szabályozásának, mind a szólásszabadsághoz és az információk terjesztéséhez való jog kérdései. A versenyzők a nemzetközi emberi jogi bíróságok gyakorlatának feltérképezésével érveltek a világdöntő bíróságai előtt.

A döntőre 2024. április 15–19. között került sor, a házigazda – mint minden évben – a University of Oxford volt. A mérkőzéseken aratott többszöri győzelmeknek köszönhetően az ELTE csapata az amerikai Benjamin N. Cardozo School of Law kiváló együttesével játszott. A magas színvonalú mérkőzésen a bírák hangsúlyozták mindkét csapat kiemelkedő teljesítményét, így külön öröm volt, hogy a nemes küzdelemből az ELTE került ki győztesen. Ezután a csapat – a későbbi ezüstérmes – Singapore Management University-vel csapott össze, amely szorosan bár, de megérdemelten nyerte meg a mérkőzést. Ezzel az ELTE – egyetlen európai együttesként – a világ legjobb nyolc csapata közé jutva fejezte be az idei küzdelmeket.

Az ELTE emellett az összes induló csapat között első lett a verseny írásbeli beadványainak összesített versenyében (Best Memorials Award) is, amelyet eddig európai csapat nem tudott megszerezni.

A 2023/2024-es párizsi regionális válogatón résztvevő csapat tagjai: Darcsi Barbara, Kovács Ábel Bulcsú, Nagy Vanda, Németh Viktor. A felkészítő oktató idén is Gosztonyi Gergely volt, akinek munkáját nagymértékben segítették korábbi csapattagok co-coach-ként (Dr. Bálint János, Dr. Góth Mária, Dr. Huszár Daniella, Dr. Lendvai Gergely Ferenc).

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Világelső lett az ELTE médiajogászainak írásbeli beadványa appeared first on Műszaki Magazin.

Az együttműködés keretében az egyetem hallgatói és a pénzintézet szakértői közösen folytatnak kibervédelmi kutatásokat a pénzügyi visszaélések megelőzése és védelmi megoldások fejlesztése érdekében. A kutatások eredményei később beépülhetnek az OTP informatikai rendszereibe, szolgáltatásaiba.

A labor megnyitó ünnepségén Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora köszöntőjében rámutatott, hogy az ELTE a hazai felsőoktatásban a kiváló kutatóegyetemi hagyományok letéteményese, amely azért tudott több évszázadon át sikeresen bővülni és fejlődni, mert mindig is képes volt a megújulásra és nyitott a társadalmi igények, az innováció iránt. Az ELTE és az OTP együttműködése ennek egy újabb jó példája, nem csak azért, mert általa az ipari igények megjelennek az oktatásban és kutatásban, hanem azért is, mert a KIBERLAB az Informatikai Kar, valamint az Állam- és Jogtudományi Kar részvételének köszönhetően jól hasznosítja az interdiszciplináris együttműködésekben rejlő innovatív potenciált.

„A kiberbiztonság fontosságát nem lehet túlbecsülni. A kiberkockázatok azonosítása és kezelése mára az egyik legfontosabb feladat a szervezetek életében, így ez többé nem kizárólag IT biztonsági kérdés, hanem a szervezetek üzleti stratégiájának szerves részét kell képeznie. Épp ezért tartottuk fontosnak, hogy e területek kutatásába már a legfiatalabb programozókat is bevonjuk, illetve az eredményeket beépítsük fejlesztéseinkbe”

– nyilatkozta Bucsek Gábor, az OTP Bank Informatika és Bankbiztonsági Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.

Kozsik Tamás, az ELTE Informatikai Kar dékánja elmondta, hogy az Informatikai Kar ipari partnereivel olyan kölcsönös előnyökön alapuló együttműködéseket valósít meg, amelyek nagy hozzáadott értéket képviselnek mindkét fél számára. Az ELTE-OTP KIBERLAB megalakulása egy jelentős lépés ezen az úton, amennyiben a kibervédelem, pénzügyi biztonsági rendszerek területén szolgáltat innovatív megoldásokat az Informatikai Kar tudásbázisára építve. A komplex, stratégiai együttműködési modell lényege azonban túlmutat a vállalati K+F+I megbízás teljesítésén, hiszen a megoldások fejlesztésében az Informatikai Kar hallgatói is részt vesznek, akik képzésük részeként így egyedülálló vállalati tapasztalatot és gyakorlati képességeket sajátítanak el. Várhatóan diplomamunkák, doktori disszertációk sora születik majd a KIBERLAB témáiban, de az együttműködés nem elhanyagolható hozadékaként az egyetemi kutatók szakmai horizontjának szélesedése, élvonalbeli publikációk megjelenése is prognosztizálható.

A kutatólaborban az idei tanév második félévében 18 hallgató dolgozik, 11 kutatási témakörön.

Ezek közé tartozik az adathalászatot azonosító kibervédelmi módszerek kidolgozása és validálása, valamint a mesterségesintelligencia-alapú, nagy nyelvi modellű (LLM) rendszerek biztonsági szempontjainak a vizsgálata. A vizsgált területek felölelik napjaink legizgalmasabb informatikai kihívásait, mint az adathalászat megakadályozása, a mesterséges intelligencia alkalmazása a kiberbiztonság területén, a nagy nyelvi modellek biztonsági kérdései, a posztkvantum kriptográfia vagy a nyílt forráskódú penteszt eszközök alkalmazásának biztonsági kérdései. A megcélzott eredmények nemcsak az ELTE IK és az OTP bank, hanem az egész magyar társadalom hasznára fognak válni – részletezte a KIBERLAB szakmai feladatait Kovács Attila, a labor szakmai vezetője, az ELTE Informatikai Kar professzora.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kiberbiztonsági labort alapított az ELTE és az OTP appeared first on Műszaki Magazin.